INNOAXIS
IPA HUSRB/0901/2.1.3APPLICATION ID: HU-SRB/0901/213/028
PROJECT TITLE: The borderline as an axis of innovationLEAD BENEFICIARY: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences,
Pécs, Alföldi Tudományos Intézet, KecskemétPROJECT PARTNER: Regional Scientific Organisation (Regionális Tudományi Társaság)
SzabadkaAssociated Partner: Mórahalom Város Önkormányzata
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
INNOAXIS
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
A magyar-szerb határmenti térség környezeti-ágazati stratégiájának megalapozása
Dr. Kovács András Donát Geográfus PhD, szociológus - tudományos munkatárs
MTA Regionális Kutatások KözpontjaAlföldi Tudományos Intézet - Kecskemét
www.rkk.hu
INNOAXIS
A projekt fő célja: A szerb-magyar határmenti térség hosszú távú fenntartható fejlődése az együttműködési lehetőségek kihasználásával. Beavatkozási terület: Nyugat és Észak Bácskai, valamint észak Bánáti Körzet Szerbiában, Szeged, Kistelek, Mórahalom, Kiskunmajsa, Kiskunhalas, Jánoshalma, Bácsalmás és Baja kistérségek
Tevékenység:Határmenti fejlesztési operatív program elkészítése a meglévő fejlesztési tervekre alapozva.
2 fő aktivitás:-Meglévő tervek elemzése és aktualizálása-Humán és gazdasági operatív programok kidolgozása
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
INNOAXISMódszertan:
• Meglévő tervek analizálása• A vonatkozó irodalom elemzése• Statisztikai adatbázis készítése a vonatkozó területről• Interjúk készítése a döntéshozókkal• Hálózat és partnerség építése• Programalkotás workshopok keretében
Feldolgozandó területek:• Agrárium, élelmiszeripar• Ipar, szolgáltatások, IT• Közlekedés, infrastruktúra• Oktatás, ifjúságpolitika• Turisztika, rekreáció• Környezetvédelem• Szociális kérdések• Kultúra Média
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
INNOAXISA magyar-szerb határmenti térség környezeti-ágazati stratégiájának
megalapozása - kiindulópontok
• A vizsgált szerb-magyar határ menti térség (projektterület) komplex fenntarthatóságának szempontjából elsődleges kritérium az érintett tájak és településkörnyezeti rendszerek megóvása, valamint a környezetvédelmi tevékenységek intézményi és civil szférában történő összehangolása és felzárkóztatása.
• A vizsgált térség egyik legfőbb potenciálja a meglévő „vidéki-környezeti“erőforrásaiban rejlik.
• Az érintett határ menti övezet ugyan nem tartozik a környezetszennyeződéssel vészesen súlytott térségek sorába, de!...
• Nagy területi különbségek alakultak ki szinte valamennyi környezetvédelmi tevékenység terén.
• Sürgetővé vált egy területileg összehangolt, környezetgazdálkodási rendszer kialakítása.• A környezetgazdálkodás problémáinak megnyugtató megoldása feltétlenül országhatáron
átnyúló egyeztetéseket és kooperációkat követel.
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
INNOAXIS• A környezetvédelem az Európai Unió egyik kiemelt politikája. Alapelvei nem csupán
a tagországok, de a leendő csatlakozásra várók – így Szerbia – számára is mértékadók. A határ menti térség jövőjét illetően – a stratégiai elgondolások megfogalmazásakor – azt feltételezzük, hogy a környezetvédelmi jogharmonizációt Szerbia a következő években állami szinten felvállalja, így egy jelentős akadály szűnik meg a két ország határ menti területeinek együttműködésében is.
• A jogharmonizáció elmaradása súlyos következményekkel járna; a térség komplex fenntarthatóságát és az érintett térség együttműködési lehetőségeit vészesen csökkentené.
• A csatlakozást megelőző években Magyarország szinte teljes egészében harmonizálta környezetvédelmi jogát az uniós szabályokhoz. Az alapos környezetpolitikai előkészületi fázisra Szerbia (illetve külön kezelve a Vajdaság Autonóm Tartomány részeit) esetében is különös szükség van!
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
INNOAXISAz érintett határ menti térség környezetvédelmi fejlesztései szempontjából legfontosabb EU irányelvek:• Hulladék keretirányelv (75/442/EGK)• A levegő minőségi keretirányelv (96/62/EK)• A hulladéklerakókról szóló irányelv (99/31/EK)• Víz keretirányelv (280/2004/EK)• A környezeti zajról szóló irányelv (2002/49/EC)• Az integrált szennyezés-megelőzés és ellenőrzés irányelv – IPPC direktíva• (96/61/EEC)• A környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv (97/11/EC)• A környezeti információhoz jutás szabadságáról szóló irányelv (90/313/EGK)• Élőhely direktíva (92/43/EEC).
Az EU-taggá válás Szerbia – így a vajdasági települések - számára további új feladatokat és lehetőségeket jelent, így többek között:
• Az EU környezetpolitikájának megismerése• Intézményfejlesztés• Beruházási programok• A környezeti jelentések rendszerének fejlesztése• A lakosság környezeti tudatosságának növelése• A környezeti információkhoz való hozzájutás biztosítása• A NATURA 2000 hálózat fejlesztése• Bekapcsolódás az európai környezetvédelmi régiók együttműködésébe• Az EU esedékes Környezeti Akcióprogramjának (KAP) megvalósítása• Az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) programjaiban való aktív részvétel
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
INNOAXIS
• A Szerbia Köztársaságban jelenleg érvényben lévő Nemzeti Környezetvédelmi Stratégia alapvetően már az EU-s irányelveknek megfelelően, mintegy előkészítő jelleggel tematizálja és programozza az ország átfogó környezetvédelmi céljait. Ugyanakkor a területi szintű – regionális, tartományi, illetve községi szintű – környezeti stratégiai tervezés ehhez még csak részben idomul, ezért számos ponton hiányoznak azok az elvi és konkrét jogi szabályozók, amelyek segítségével a szerbiai határ menti térség rövidtávon közös környezetpolitikát tudna kialakítani a már tagállami (magyarországi) területekkel. Ez az „időeltolódás” okozza a környezeti szektorban feltételezhető együttműködési nehézségeket, illetve a határ mentén felmerülő – környezeti stratégiaalkotással kapcsolatos nehézségeket és dilemmákat is.
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
INNOAXIS
• A térség jövőbeni környezeti fejlesztési lehetőségeit illetően számos támpontot nyújtatnak az érintett magyarországi megyékben, kistérségekben készült átfogó fejlesztési stratégiák, illetve a nagyobb városok és kistérségeik specifikus fejlesztési dokumentumai (Csongrád megye környezetvédelmi programja, Bács-Kiskun megye agrár-környezetvédelmi cselekvési programja, Öko-Baja város stratégia, Szegedi kistérség környezetvédelmi program). Ezek a legtöbb esetben sok általánosságot tartalmaznak, mégis mértékadó – a térségre vonatkozó - elképzeléseket is bemutatnak a környezetvédelem különböző ágazataiban. A szerbiai térséget érintő legfontosabb, konkrét fejlesztési elemeket is felsorakoztató alapdokumentum, a Dujmovics F -Nagy I. - Romelics J. által összeállított: „Az észak vajdasági határmenti községek környezetvédelmi stratégiája” c. kutatási kézirat.
• A helyzetfeltáró elemzések jórészt ezen dokumentumokban leírt, korábban feltárt problémakataszterekre épülnek, a stratégiai célok alapvetően az ezekben a területi dokumentumokban megjelölt feladatokra alapozva fogalmazódtak meg.
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
INNOAXISKörnyezeti szempontú SWOT elemzés
ERŐSSÉGEK• A térségben számos környezeti erőforrás, természeti és kulturális érték található. • A térség természeti, éghajlati, termőhelyi adottságai jók. • A térségben stratégiai vízkészletek találhatók.• A térségben az alternatív energiahordozók kiaknázási lehetőségei nagyok. • A térségben több közép- és felsőfokú oktatási intézmény profiljában benne van a környezetvédelem, és a hozzá kapcsolódó szakértelmet nyújtó képzések
(agrár-vidékfejlesztés).• A térségben olyan szakmai műhelyek és szervezetek tevékenykednek, amelyek munkája az együttműködések terén széles körben hasznosítható
GYENGESÉGEK
A térség vízháztartása ingadozó és sérülékeny • A hulladékgazdálkodás, a vízgazdálkodás, a szennyvízkezelés és a természeti tájak megőrzése terén számos megoldatlan probléma már régóta várat magára.• Az átgondolatlan területhasználat jelentős környezeti terhelést okoz az érzékeny területeken. • Az országhatár elválasztó hatása megnehezíti az értékek védelmét, és csökkenti a közös környezetvédelmi programok hatékonyságát.• Az érintett területre készített környezetvédelmi tervek szakmai minősége változó, a tervek egymással nincsenek összhangban, végrehajtásuk lassan halad,
monitorozásuk általában elmarad.• A társadalom környezeti tudatossága közepesen gyenge, esetleges.
LEHETŐSÉGEK• A magyar tapasztalatokra építő környezetpolitika szerbiai kialakítása – a modellértékű tapasztalatok adaptációja és közös továbbfejlesztése - a szerbiai
településeken felgyorsíthatja a környezetvédelmi tevékenységek kibontakozását.• A térség jelentős kiterjedésű, agrár-környezetgazdálkodásra alkalmas területein a környezettudatos szemléletű gazdálkodás széleskörű skálája valósítható
meg. • A természeti értékek kiváló lehetőséget biztosítanak az ökoturizmus és a környezeti nevelés számára.• A Magyarországon már elindult környezettudatosságot megalapozó képzési, nevelési szisztémák a szerb fél részére is átadhatók • A térség adottságai alapján lehetőség van a megújuló erőforrások intenzívebb felhasználására
VESZÉLYEK• Tájak degradációja• Szárazodás, súlyos aszályok• Árvíz és belvízkárok kockázata • Az infrastruktúra hiányosságainak fennmaradása (pl. úthálózatban, közműhálózatban, térségi szilárd- és folyékony hulladékkezelő telepekben) súlyos,
visszafordíthatatlan környezeti károkat okozhat• A vízkészletek túlzott felhasználása és minőségromlásának veszélye.• Az általános társadalmi előítélet és a bizalmatlanság késleltetheti a környezetgazdálkodás, az agrár-környezetvédelem új irányait.• A megfelelő környezeti szabályozások elmaradása lelassíthatja a vajdasági települések fejlődését.
INNOAXIS
Legfőbb stratégiai cél
A KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA ÉPÜLŐ FENNTARTHATÓ KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS KIALAKÍTÁSA, VALAMINT A JAVULÓ KÖRNYEZETMINŐSÉG BIZTOSÍTÁSA A HATÁRON
ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK SEGÍTSÉGÉVEL
PRIORITÁSOK
• Együttműködések az erőforrásvédelem és a korszerű hulladékgazdálkodás terén (ivóvízvédelem, hulladékkezelés felzárkóztatása)
• Vízgazdálkodási együttműködések kialakítása és megújítása• A környezettudatosság fokozása, tudatformálás, oktatási képzési metódusok átadása a
szerbiai településeknek – know how transfer, információs háttér bővítése • Alternatív energiahasznosítás - a megújuló energiaforrások használatának elterjesztése,
környezetkímélő „tiszta” termelési és fűtési technológiák elterjedésének ösztönzése, közös beruházások segítségével.
• Fenntartható tájgazdálkodás előmozdítása valamint vonzó rekreációs és ökogazdálkodói környezet biztosítása a vizsgált határterületen
• Élhetőbb települési környezet kialakítása
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
INNOAXISI. Együttműködések az erőforrásvédelem és a korszerű hulladékgazdálkodás terén
(ivóvízvédelem, hulladékkezelés felzárkóztatása)• I.1. Együttműködések az egészséges ivóvíz biztosítása terén• I.2. Együttműködések a korszerű hulladékgazdálkodás terén
II. Vízgazdálkodási együttműködések kialakítása és megújítása• Önálló térségi vízkészlet-gazdálkodási terv létrehozása az EU Víz Keretirányelvével
összhangban
III. A környezettudatosság fokozása, tudatformálás, oktatási képzési metódusok átadása a szerbiai településeknek – know how transfer, információs háttér bővítése
• III.1. A környezeti nevelés erősítése az oktatásban – ökoiskolai típusú képzések meghonosítása a Vajdaságban
• III.2. A határ menti területre vonatkozó térségi környezeti infotár és internetes weboldal kialakítása.
• III.3. Környezeti monitoring-rendszer kialakítása• III.4. Nyilvánosság és a társadalmi részvétel biztosítása a környezeti ügyekben • III.5. Társadalmi környezetvédelmi partnerségi koncepció elkészítése
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
INNOAXIS IV. Alternatív energiahasznosítás - a megújuló energiaforrások használatának elterjesztése, környezetkímélő
„tiszta” termelési és fűtési technológiák elterjedésének ösztönzése, közös beruházások segítségével.• Megújuló energiaforrások hasznosítása – önellátó lokális rendszerek kiépítése • A biomassza energetikai célú hasznosítása • A „tiszta” termelési technológiák térhódításának erősítése („ipari ökoszisztémák”). • Szelektíven gyűjtött hulladék fogadására alkalmas feldolgozó háttéripar kiépítésének támogatása• A környezeti ipar letelepedésének ösztönzése (pl: szoláris elemek, háztartási szélgenerátorok gyártása) V. Fenntartható tájgazdálkodás előmozdítása valamint ökogazdálkodói és rekreációs környezet biztosítása a
vizsgált határterületen• V.1. Az erdősültség növelése• V.2. Degradált tájak, külterületek rehabilitációja• V.3. Mezőgazdasági termőterületek optimális hasznosítása, az ökogazdálkodás formáinak elterjesztése• V.4. Természeti-környezeti, ökológiai típusú együttműködési lehetőségek kidolgozása• V.5. Egyedi tájértékek kataszterezése
VI. Élhetőbb települési környezet kialakítása • VI.1. A zöldfelületek fejlesztése• VI.2. Allergén pollenek elleni védekezés• VI.3. A környezetbarát közlekedésszervezés – kerékpárút-hálózat fejlesztés• VI.4. Helyi építészeti örökség védelme
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
INNOAXISÖSSZEGZÉS
• A térség felzárkózásának, fejlődésének egyik feltétele a korszerű környezetgazdálkodás
megteremtése és a környezetminőség területi kiegyenlítődésének biztosítása. • Ösztönözni kell a helyi környezetkímélő termelési formák, fogyasztási szokások és az
alternatív környezeti technológiák terjedését, motiválni kell a termelőket és magukat a társadalmi közösségeket is a fokozatosan szigorodó környezeti normák maradéktalan betartására, a szűkössé vált erőforrásokkal való ésszerű, takarékos gazdálkodásra.
• A Térségspecifikus környezeti szemléletű fejlesztések által válhat a térség agrár-környezetvédelmi és ökoturisztikai célterületté, valamint a települések élhetőbbé tételével őrizheti meg társadalmát is.
• A megnevezett prioritások és programok kizárólag egy olyan optimista szcenárió esetében valósíthatók meg, amely esetén a jövőben létrejön az országok megegyezésén alapuló környezetvédelmi törvények harmonizációja, valamint Szerbia részéről is megtörténik az EU-s környezeti alapelvek elfogadása, az Unióban használatos joggyakorlat bevezetése, a környezeti szabályozási előírások betartása és a környezeti demokrácia érvényre jutása.
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
INNOAXIS
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!Dr. Kovács András DonátMTA RKK ATI, Kecskemét
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.