INNOAXIS

INNOAXIS

IPA HUSRB/0901/2.1.3APPLICATION ID: HU-SRB/0901/213/028

PROJECT TITLE: The borderline as an axis of innovationLEAD BENEFICIARY: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences,

Pécs, Alföldi Tudományos Intézet, KecskemétPROJECT PARTNER: Regional Scientific Organisation (Regionális Tudományi Társaság)

SzabadkaAssociated Partner: Mórahalom Város Önkormányzata

A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

INNOAXIS


A magyar-szerb határmenti térség környezeti-ágazati stratégiájának megalapozása

Dr. Kovács András Donát Geográfus PhD, szociológus - tudományos munkatárs

MTA Regionális Kutatások KözpontjaAlföldi Tudományos Intézet - Kecskemét

www.rkk.hu

INNOAXIS

A projekt fő célja: A szerb-magyar határmenti térség hosszú távú fenntartható fejlődése az együttműködési lehetőségek kihasználásával. Beavatkozási terület: Nyugat és Észak Bácskai, valamint észak Bánáti Körzet Szerbiában, Szeged, Kistelek, Mórahalom, Kiskunmajsa, Kiskunhalas, Jánoshalma, Bácsalmás és Baja kistérségek

Tevékenység:Határmenti fejlesztési operatív program elkészítése a meglévő fejlesztési tervekre alapozva.

2 fő aktivitás:-Meglévő tervek elemzése és aktualizálása-Humán és gazdasági operatív programok kidolgozása


INNOAXISMódszertan:

• Meglévő tervek analizálása• A vonatkozó irodalom elemzése• Statisztikai adatbázis készítése a vonatkozó területről• Interjúk készítése a döntéshozókkal• Hálózat és partnerség építése• Programalkotás workshopok keretében

Feldolgozandó területek:• Agrárium, élelmiszeripar• Ipar, szolgáltatások, IT• Közlekedés, infrastruktúra• Oktatás, ifjúságpolitika• Turisztika, rekreáció• Környezetvédelem• Szociális kérdések• Kultúra Média


INNOAXISA magyar-szerb határmenti térség környezeti-ágazati stratégiájának

megalapozása - kiindulópontok

• A vizsgált szerb-magyar határ menti térség (projektterület) komplex fenntarthatóságának szempontjából elsődleges kritérium az érintett tájak és településkörnyezeti rendszerek megóvása, valamint a környezetvédelmi tevékenységek intézményi és civil szférában történő összehangolása és felzárkóztatása.

• A vizsgált térség egyik legfőbb potenciálja a meglévő „vidéki-környezeti“erőforrásaiban rejlik.

• Az érintett határ menti övezet ugyan nem tartozik a környezetszennyeződéssel vészesen súlytott térségek sorába, de!...

• Nagy területi különbségek alakultak ki szinte valamennyi környezetvédelmi tevékenység terén.

• Sürgetővé vált egy területileg összehangolt, környezetgazdálkodási rendszer kialakítása.• A környezetgazdálkodás problémáinak megnyugtató megoldása feltétlenül országhatáron

átnyúló egyeztetéseket és kooperációkat követel.


INNOAXIS• A környezetvédelem az Európai Unió egyik kiemelt politikája. Alapelvei nem csupán

a tagországok, de a leendő csatlakozásra várók – így Szerbia – számára is mértékadók. A határ menti térség jövőjét illetően – a stratégiai elgondolások megfogalmazásakor – azt feltételezzük, hogy a környezetvédelmi jogharmonizációt Szerbia a következő években állami szinten felvállalja, így egy jelentős akadály szűnik meg a két ország határ menti területeinek együttműködésében is.

• A jogharmonizáció elmaradása súlyos következményekkel járna; a térség komplex fenntarthatóságát és az érintett térség együttműködési lehetőségeit vészesen csökkentené.

• A csatlakozást megelőző években Magyarország szinte teljes egészében harmonizálta környezetvédelmi jogát az uniós szabályokhoz. Az alapos környezetpolitikai előkészületi fázisra Szerbia (illetve külön kezelve a Vajdaság Autonóm Tartomány részeit) esetében is különös szükség van!


INNOAXISAz érintett határ menti térség környezetvédelmi fejlesztései szempontjából legfontosabb EU irányelvek:• Hulladék keretirányelv (75/442/EGK)• A levegő minőségi keretirányelv (96/62/EK)• A hulladéklerakókról szóló irányelv (99/31/EK)• Víz keretirányelv (280/2004/EK)• A környezeti zajról szóló irányelv (2002/49/EC)• Az integrált szennyezés-megelőzés és ellenőrzés irányelv – IPPC direktíva• (96/61/EEC)• A környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv (97/11/EC)• A környezeti információhoz jutás szabadságáról szóló irányelv (90/313/EGK)• Élőhely direktíva (92/43/EEC).

Az EU-taggá válás Szerbia – így a vajdasági települések - számára további új feladatokat és lehetőségeket jelent, így többek között:

• Az EU környezetpolitikájának megismerése• Intézményfejlesztés• Beruházási programok• A környezeti jelentések rendszerének fejlesztése• A lakosság környezeti tudatosságának növelése• A környezeti információkhoz való hozzájutás biztosítása• A NATURA 2000 hálózat fejlesztése• Bekapcsolódás az európai környezetvédelmi régiók együttműködésébe• Az EU esedékes Környezeti Akcióprogramjának (KAP) megvalósítása• Az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) programjaiban való aktív részvétel


INNOAXIS

• A Szerbia Köztársaságban jelenleg érvényben lévő Nemzeti Környezetvédelmi Stratégia alapvetően már az EU-s irányelveknek megfelelően, mintegy előkészítő jelleggel tematizálja és programozza az ország átfogó környezetvédelmi céljait. Ugyanakkor a területi szintű – regionális, tartományi, illetve községi szintű – környezeti stratégiai tervezés ehhez még csak részben idomul, ezért számos ponton hiányoznak azok az elvi és konkrét jogi szabályozók, amelyek segítségével a szerbiai határ menti térség rövidtávon közös környezetpolitikát tudna kialakítani a már tagállami (magyarországi) területekkel. Ez az „időeltolódás” okozza a környezeti szektorban feltételezhető együttműködési nehézségeket, illetve a határ mentén felmerülő – környezeti stratégiaalkotással kapcsolatos nehézségeket és dilemmákat is.


INNOAXIS

• A térség jövőbeni környezeti fejlesztési lehetőségeit illetően számos támpontot nyújtatnak az érintett magyarországi megyékben, kistérségekben készült átfogó fejlesztési stratégiák, illetve a nagyobb városok és kistérségeik specifikus fejlesztési dokumentumai (Csongrád megye környezetvédelmi programja, Bács-Kiskun megye agrár-környezetvédelmi cselekvési programja, Öko-Baja város stratégia, Szegedi kistérség környezetvédelmi program). Ezek a legtöbb esetben sok általánosságot tartalmaznak, mégis mértékadó – a térségre vonatkozó - elképzeléseket is bemutatnak a környezetvédelem különböző ágazataiban. A szerbiai térséget érintő legfontosabb, konkrét fejlesztési elemeket is felsorakoztató alapdokumentum, a Dujmovics F -Nagy I. - Romelics J. által összeállított: „Az észak vajdasági határmenti községek környezetvédelmi stratégiája” c. kutatási kézirat.

• A helyzetfeltáró elemzések jórészt ezen dokumentumokban leírt, korábban feltárt problémakataszterekre épülnek, a stratégiai célok alapvetően az ezekben a területi dokumentumokban megjelölt feladatokra alapozva fogalmazódtak meg.


INNOAXISKörnyezeti szempontú SWOT elemzés

ERŐSSÉGEK• A térségben számos környezeti erőforrás, természeti és kulturális érték található. • A térség természeti, éghajlati, termőhelyi adottságai jók. • A térségben stratégiai vízkészletek találhatók.• A térségben az alternatív energiahordozók kiaknázási lehetőségei nagyok. • A térségben több közép- és felsőfokú oktatási intézmény profiljában benne van a környezetvédelem, és a hozzá kapcsolódó szakértelmet nyújtó képzések

(agrár-vidékfejlesztés).• A térségben olyan szakmai műhelyek és szervezetek tevékenykednek, amelyek munkája az együttműködések terén széles körben hasznosítható

GYENGESÉGEK

A térség vízháztartása ingadozó és sérülékeny • A hulladékgazdálkodás, a vízgazdálkodás, a szennyvízkezelés és a természeti tájak megőrzése terén számos megoldatlan probléma már régóta várat magára.• Az átgondolatlan területhasználat jelentős környezeti terhelést okoz az érzékeny területeken. • Az országhatár elválasztó hatása megnehezíti az értékek védelmét, és csökkenti a közös környezetvédelmi programok hatékonyságát.• Az érintett területre készített környezetvédelmi tervek szakmai minősége változó, a tervek egymással nincsenek összhangban, végrehajtásuk lassan halad,

monitorozásuk általában elmarad.• A társadalom környezeti tudatossága közepesen gyenge, esetleges.

LEHETŐSÉGEK• A magyar tapasztalatokra építő környezetpolitika szerbiai kialakítása – a modellértékű tapasztalatok adaptációja és közös továbbfejlesztése - a szerbiai

településeken felgyorsíthatja a környezetvédelmi tevékenységek kibontakozását.• A térség jelentős kiterjedésű, agrár-környezetgazdálkodásra alkalmas területein a környezettudatos szemléletű gazdálkodás széleskörű skálája valósítható

meg. • A természeti értékek kiváló lehetőséget biztosítanak az ökoturizmus és a környezeti nevelés számára.• A Magyarországon már elindult környezettudatosságot megalapozó képzési, nevelési szisztémák a szerb fél részére is átadhatók • A térség adottságai alapján lehetőség van a megújuló erőforrások intenzívebb felhasználására

VESZÉLYEK• Tájak degradációja• Szárazodás, súlyos aszályok• Árvíz és belvízkárok kockázata • Az infrastruktúra hiányosságainak fennmaradása (pl. úthálózatban, közműhálózatban, térségi szilárd- és folyékony hulladékkezelő telepekben) súlyos,

visszafordíthatatlan környezeti károkat okozhat• A vízkészletek túlzott felhasználása és minőségromlásának veszélye.• Az általános társadalmi előítélet és a bizalmatlanság késleltetheti a környezetgazdálkodás, az agrár-környezetvédelem új irányait.• A megfelelő környezeti szabályozások elmaradása lelassíthatja a vajdasági települések fejlődését.

INNOAXIS

Legfőbb stratégiai cél

A KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA ÉPÜLŐ FENNTARTHATÓ KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS KIALAKÍTÁSA, VALAMINT A JAVULÓ KÖRNYEZETMINŐSÉG BIZTOSÍTÁSA A HATÁRON

ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK SEGÍTSÉGÉVEL

PRIORITÁSOK

• Együttműködések az erőforrásvédelem és a korszerű hulladékgazdálkodás terén (ivóvízvédelem, hulladékkezelés felzárkóztatása)

• Vízgazdálkodási együttműködések kialakítása és megújítása• A környezettudatosság fokozása, tudatformálás, oktatási képzési metódusok átadása a

szerbiai településeknek – know how transfer, információs háttér bővítése • Alternatív energiahasznosítás - a megújuló energiaforrások használatának elterjesztése,

környezetkímélő „tiszta” termelési és fűtési technológiák elterjedésének ösztönzése, közös beruházások segítségével.

• Fenntartható tájgazdálkodás előmozdítása valamint vonzó rekreációs és ökogazdálkodói környezet biztosítása a vizsgált határterületen

• Élhetőbb települési környezet kialakítása


INNOAXISI. Együttműködések az erőforrásvédelem és a korszerű hulladékgazdálkodás terén

(ivóvízvédelem, hulladékkezelés felzárkóztatása)• I.1. Együttműködések az egészséges ivóvíz biztosítása terén• I.2. Együttműködések a korszerű hulladékgazdálkodás terén

II. Vízgazdálkodási együttműködések kialakítása és megújítása• Önálló térségi vízkészlet-gazdálkodási terv létrehozása az EU Víz Keretirányelvével

összhangban

III. A környezettudatosság fokozása, tudatformálás, oktatási képzési metódusok átadása a szerbiai településeknek – know how transfer, információs háttér bővítése

• III.1. A környezeti nevelés erősítése az oktatásban – ökoiskolai típusú képzések meghonosítása a Vajdaságban

• III.2. A határ menti területre vonatkozó térségi környezeti infotár és internetes weboldal kialakítása.

• III.3. Környezeti monitoring-rendszer kialakítása• III.4. Nyilvánosság és a társadalmi részvétel biztosítása a környezeti ügyekben • III.5. Társadalmi környezetvédelmi partnerségi koncepció elkészítése


INNOAXIS IV. Alternatív energiahasznosítás - a megújuló energiaforrások használatának elterjesztése, környezetkímélő

„tiszta” termelési és fűtési technológiák elterjedésének ösztönzése, közös beruházások segítségével.• Megújuló energiaforrások hasznosítása – önellátó lokális rendszerek kiépítése • A biomassza energetikai célú hasznosítása • A „tiszta” termelési technológiák térhódításának erősítése („ipari ökoszisztémák”). • Szelektíven gyűjtött hulladék fogadására alkalmas feldolgozó háttéripar kiépítésének támogatása• A környezeti ipar letelepedésének ösztönzése (pl: szoláris elemek, háztartási szélgenerátorok gyártása) V. Fenntartható tájgazdálkodás előmozdítása valamint ökogazdálkodói és rekreációs környezet biztosítása a

vizsgált határterületen• V.1. Az erdősültség növelése• V.2. Degradált tájak, külterületek rehabilitációja• V.3. Mezőgazdasági termőterületek optimális hasznosítása, az ökogazdálkodás formáinak elterjesztése• V.4. Természeti-környezeti, ökológiai típusú együttműködési lehetőségek kidolgozása• V.5. Egyedi tájértékek kataszterezése

VI. Élhetőbb települési környezet kialakítása • VI.1. A zöldfelületek fejlesztése• VI.2. Allergén pollenek elleni védekezés• VI.3. A környezetbarát közlekedésszervezés – kerékpárút-hálózat fejlesztés• VI.4. Helyi építészeti örökség védelme


INNOAXISÖSSZEGZÉS

• A térség felzárkózásának, fejlődésének egyik feltétele a korszerű környezetgazdálkodás

megteremtése és a környezetminőség területi kiegyenlítődésének biztosítása. • Ösztönözni kell a helyi környezetkímélő termelési formák, fogyasztási szokások és az

alternatív környezeti technológiák terjedését, motiválni kell a termelőket és magukat a társadalmi közösségeket is a fokozatosan szigorodó környezeti normák maradéktalan betartására, a szűkössé vált erőforrásokkal való ésszerű, takarékos gazdálkodásra.

• A Térségspecifikus környezeti szemléletű fejlesztések által válhat a térség agrár-környezetvédelmi és ökoturisztikai célterületté, valamint a települések élhetőbbé tételével őrizheti meg társadalmát is.

• A megnevezett prioritások és programok kizárólag egy olyan optimista szcenárió esetében valósíthatók meg, amely esetén a jövőben létrejön az országok megegyezésén alapuló környezetvédelmi törvények harmonizációja, valamint Szerbia részéről is megtörténik az EU-s környezeti alapelvek elfogadása, az Unióban használatos joggyakorlat bevezetése, a környezeti szabályozási előírások betartása és a környezeti demokrácia érvényre jutása.


INNOAXIS

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!Dr. Kovács András DonátMTA RKK ATI, Kecskemét

[email protected]


mailto:[email protected]

http://www.rkk.hu/

INNOAXIS

Documents

Transcript of INNOAXIS