Kutya is Kola

5/12/2018 Kutya is Kola

1/89

Gacsi Marta es Perenczy Tamas mesterkJkepzQ k6nyve nemGS pan neharlY munkakutya specialis kikegzesi m6dszerett a rta lr nazza , hanern minden f aj ta ra e rve nye s, h a szn os tanacsokatis ad! es a "problemas ese tek " kezelesehez is so k segftseget nyujt.A feladatok rneqtanftasara tobbtele megoldast talalhat az olvaso,[gy mindenkineK modjaban a ll kivalasztani a kutyaia araktershezregjobban iIIot.

A s ze rz dk e pp ug y otthon vannak az orlo-vede sportban, mintaz a g ili ty p a ly a ,ultvesz oibe ". kJgy irjak Ie tapasztalataikat - aO1egfeelo kaly6k klvalasztasatol a versenyekre val6 felkeszf-tesig -, ~ogy kozben mindvegig a utyak szemsz6gebollsfigyelikes ertekeli az esernenyeket.

P E S T I S Z A LO N K O N Y V K I A D O

G A C S I M A R T A - F E R E N C Z Y T A M A s


2/89

G A C S I M A R T A - F E R E N C Z Y IAMA.s

PESTI SZALON KONYVKIAOO, 1994


3/89

Minden jog fenntartva. E kbnyvnek - a Kiad6 el6zetes engedelye nelkul - barrnelyreszet reprodukalni, barrnely ceua es barmsly m6don tiles. T A R T A L O M

Fot6: Gacsi Marta as Ferenczy TamasK O l V D K N E V E L E S 77121519

232, 8

K ivalasztas - Mely,iket szeressem? .S zobatisztasaq ra neveles ' ' .Az elso hetek - N e kezdjuk tul koran! , .O sszeszoktatas- C saladtag vagy .csak" haz6 rz5? ' ,.Seta - P arazon vagy szabadon? , ' .A rossz s z o k a s o k k i a l a k u l a s a . . ' " . , . ' , ', . , . , , , .A L A P K I K E P Z E S , . , " , . " , " . " . . . . . . . 32K i ke pz es i a la pe lv ek - K e rd es ek e s valaszok ,',." "....... 32Engedelmessegi feladatoK ,.,", , .. , , ",', ,' , , 46( jrz6~ vec t5 a lapgyakorlatok .,", , '. ' , . . . . . . . . . . 58Hogyan tovabb? ... , ... ' " , ,.,., .... ,', .. , 7 9M U N K A V I Z S G A K - V E R S E N Y E K " . 85N yomkovetes . '... , , . , , '.. , , , , , .. , , , , . . . . . . . . 86Fegyelmezo gyakorlatok , '. ' '. , , , , .. , . . . . 98Az arza-veda fazis ' , '. . . . . . . . . . . .. 11 2A G , l l l , T V ' " , , , . . . . . . . . . . 13 0Az akadalyok lerasa , " , ,..... 132Versenyszabalyok .. '.,"""",., .. ,."., .. ,', ,. 13 6Tanltas akadalyr61 akadalyra ' ", , .. ".,,', .. , ,. 13 8A teljes palya ",. , . , ., . . ' , .. ' ' " . , , , ,. 15 6Versenykateg6 riak ,'" ,.,"", ,"',., .. , .. ,.,. 160

Gees! Marta es Ferenczy Tamas, 1994S P E C I A L I S K IK E P Z E S I T E R U l E T E K ' , , , ' . . . . 164Vadaszkutyak "", .. , " .. " , , '. ' , , . , , . . .. 16 4Szanhuzokutyak .. .. . .. . .. . .. , ." . .. . .. . .. . .. . .. . .. . .. . . 166


4/89

KC L Y OKNEV EL ESerelrS kutyak ,',........................... 168K atasztr6 fakutyak , , . . . .. 170Vakvezeto kutyak ""............. 17 1Szolq alati kutyak ,............................. 17 2K I A L L I T A s lF E L K E S Z I T E S . .. .. " . . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 17 5Szepsegapolas ,.................................. 175R ingdresszura .,... .. .. . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ... 176Tenyeszszernle ,............................ 181

K i v a l a s z l a sM e l y i k e t s z er es s e m ?Pasa kutya nagyon vidarn, [atekoskedvti lr szet ter kblybk volt . Egy k is-lany kapta ajandekba szule itol, ami-kor u], lak6telepi lakasba kol toztek.Nagy volt az ororn, a kiskutya szepvolt es aranyos. Mindenkit [atszopa]-tasanak tekintett, aki csak megfordulta haza taian. A hetkoznapok azon-ban egyre nehezebben !eltek, mert akislany iskolaba [art, gyakran kulon-orakra is, a szulok pedig eqesz napdolgoztak. Mire delutan hazaertek, bi-zany mindig akadt valami meglepe-tes, Hoi egy par cipo aprora darabol -va, hoi a tapeta csikokra tepve, hoipedig az etkezoqamitura als6 harma-danak por ltott alkatreszai toqadtak acsalad eleinte mit sem sejto tagjait .Nehany het rnulva rneoszuletett a szo-rnoru dentes: a kutyanak menni kel l.E s Pasa kutya ment is, szerencserecsak a kozelbe, egy ismer6s hazas-parhoz, akik arnuqy is nagyon szeret-tek. Igazi csaladtaqkent kezeltek, ovelett a leqkenyelmesebb fotel is. Az idillia llapot azonban nem tartott sokaiq.Egy hirtelen jblt allasvaltoztatas miattaz akkor mar nyakiqlab. rosszalko-dasbol k ifogyhatat lan kutya megint

hosszu orakra egyedul maradt. Isrnetgazdi kerestetett. igy kerult hethona-posan hozzank, akkor meg meglehe-tosen zbldfUlO kutyasokhoz. Mind-egyikunk .nauvon ertett" a kutvahoz.bnEll16,es egymast61 igencsak elterovelernenvek esaptak bssze unos-untalan. vegul isazert rendezodott azelet, es Pasa kutya vegleges otthonratalal t nalunk. KitOno fut6partner val lbelole, es a kutyaiskolaban is mindentmegtanul!, amit lr szetter letere meg-tanulhatott. Ennek ellenere mindig iserzodott rajta .hanyatott gyermekko-ra". N e ha kifejezetten sertodeksnyvolt, ilyenkor beult kedvenc toteliaba,as nehez tel6n nezett nagy, bus sze-rnevel, Ha neha-neha nem erkeztunkidejeben haza, zaklatott mult ja t ide-zendo, buntetesul feidulta a Iakast,Ezzel a rovid tortenettel nem akarunkeli jeszteni senkit a kutyatartasto l,csak azt szeretnenk, hogy mindenki,aki ugy dent, hogy kutyat vesz magamelle, tudja, milyen telelcsseqqel jarmindez. Sajnos, gyakran csalodas avege, ha valaki also latasra beleszeretegy kedves kis szorqornbocba, esmegveszi anelkul hogy isrnerne a fajtatulaidonsaqait, a szutoket, a tenyssz-tot.

7


5/89

Az, hogy a kesobbiekben kinek rni-Iyen lesz a kapcsolata kutyajaval,naqyrnertekben fugg attol, hogy sike-rul-e az iqenye inek, terrneszetenek eslehetoseqelnek egyarant rneqtelelotajtat kivatasztanl. A donteskor soktontos szempontot kell figyelembevenni ahhoz, hogy aki szelld, kedves,qyermekszereto. csaladi kutyara va-gyik, az ne kenyszeruljor, kesobb ujhelyet keresn i a telnot tkorara esetlegkezelhetet lenu l vadda vale a llatnak.Ak i pedig eredetileg hazorzo t szere-tett volna, ne probalia a kiskutyat be-k es a la p re rr ne sz et e e ue n er e megvadi-tani.A kulonbozo kutyataj tak kltenyesz-

tesekor nemcsak a kOllemi jegyekeqyseqesl tesere tbrekedtek a tenyesz-

10k, hanem egy-egy faj ta specialis ka-rakterenek, temperarnenturnanak ki-alaki tasara is. Terrneszetesen mindentaltan belul akadnak olyan egyedek,amelyeknek jellernvonasai elternek aklvanatostol. Megis, val6szinOIegmsqtelelobb tarsasac gyermekekneka iatekos terrneszetu labrador es abohokas bobtail, mint egy mogorvacsau-csau vagy 6nfejO husky.Amennyiben a gyerek lesz a kis jbve-veny qazda]a es nevelo]e, gondolnikell a kutya feln6ttkori rneretebol eserelebol ad6d6 problernakra is.Az orzo-vedo tajtak mellett na-

gyobb biztonsapban van a kert es ahaz, azonban epp nagyobb tarnado-kedvuk, 6nbizalmuk miatt erosebbkezzel kell fogni 6ket. Aki maga is tar t

a kutyaktol, sernrn ikeppen se va lasz -szon peldaul dobermant, roltweilertvagy kaukazusi [uhaszt. Ezek a re-mek, kerneny taltak ugyanis hataro-zatlan, kbvetkezetlen Gazda mellettnehezen kezelhetove valhatnak.A kifejezetten temperamentumos,

nagy rnozqasiqenyu kutyak, mint pI.az atqan agar vagy a terrierek nagyresze , meg ha k ul on b en b ar an ys ze tl-dek is, csak hatarozott Gazda mellettvalnak sz6fogad6 csaladtaqqa. Espersze hiaba tartana kerneny fegyel-met a gazd i, ha az 6rbkmozg6 kisku-tva nem tudja kitombolni rnaqat rend-szeresen. Sokkal tobb id6t, aktfv jate-kot iqenyel peldaul egy foxi vagy egyagar alapos kitarasztasa, mint egybernatheqyle vagy egy pincs ie .

Ismerve Lassie vagy Rin-Tin-Tinh6stetteit, sokan azt hiszik, hogy egycollie vagy nernet juhasz kblybkbolid6vel rnaqatol csodakutya lesz. Pe-dig bizony ezek a rendkivOI tehetse-ges taj tak is csak szakszerO kikepzeseredrnenyekeppen valnak alkalrnassafeladatuk ellatasara.Vannak olyan kutyak, amelyek napi3- 4 kiad6s se tava l boldogan etnek

egy panellakasban is, mint peldaul azuszkar, a pekingi palotakutya, a bas-set-hound vagy a gordon szetter. Sokfajta azonban temyleg csak a kertbenerzi j61 rnaqat. Olyan lakasban pedig,ahol kora reggelt61 keso delutanlqegyetlen csaladtaq sines otthon, al-latszeret6 ember nem tart kutyat,Je llemz6 velsmeny az is , hogy erde-

8A spaniel, ez uszker, a collie, az angol szetter I S a vizsle remek jatszopajtasai a gyerekeknek. A kilejezetten 6rz6-ved6 munkiua kilenyesztett lajlak csak er6s kezil , hatarozott gazdahoz iIIenek.

9


6/89

mesebb keverak kutyat tartani, mintvalamilyen .tultenvssztstt Iajkutyat".Nos, az lehetseqes, hogy beteqssqek-kel szemben ellenallobbak a kevere-kek, hiszen a terrneszetes kivalaszto-das ohatatlanui jobban ervenyesulnaluk, Azt azonban semmi okunk fel-teteleznl , hogy okosabbak, tehetseqe-sebbek volnanak. Haadasul nehezelors megmondani, rnekkorara no-nek, es milyen terrneszetuve valnakfetn6ttkorukra a keverek-kolykok,Persze ssmmikeppen sem szeret-

nenk tebeszelni azokat, akik anyagiokokb61 vagy allatszeretetbol ugydontenek, hogy egy elhagyott, men-helyi kutyat fogadnak maguk melle.Mivel ezek tobbsaqe telnott atlat, lehe-toseq van a megfelel6 mereta es ter-rneszetu kutya kivalasztasara. Terrne-szetesen a keverekek is eppuqy ke-pezhetok, mint fajtatiszta tarsaik, asremek csaladi kutya vagy hazorzdvalhat beloluk.A megfelel6 fajta kivalasztasa utan

erdernes elgondolkozni azon, hogyszuka vagy kan kolykot veqyunk.A szukak altalaban kbnnyebben ke-zelhet6k, simulekonyabbak, gyerme-kek es n6k is k6nnyen boldogulnakv elu k. A kanok hajlamosabbak az ag-ressz iv itasra ( fokent mas kanokka l) ,er6sebb kez, hatarozottabo akaratszukseqes a klkepzesukhoz.Ha vegul is eld6lt, hogy milyen faj-taiu es ivaru kiskutyat szeretnenk, itt

az ideje , hogy keressunk egy megfe le-16tenyeszetet , aho l arra is ugye lnek,hogy az onnan szarrnazo kblykbk necsak szepsk, hanem egeszsegesek esj6 idegrendszeruek legyenek. Leg-jobb olyan helyet keresni, ahol a szu-

10

16ket i s meg lehet nezn i, Igy az ut6doktermeszetere, ternperarnenturnara ISj obban lehet kbvetkez tetni. Egy lelki is-rneretes tenveszto j61 ismeri a kolykokegyedi tulaldonsaqait, es seqltseqetnyujthat a celjainknak leqinkabbmegfelel6 kiskutya kivalasztasaban.Terrneszetesen 7-8 hetes korra megnem d61t el minden, sokat alakithat akdlybk terrneszetsn a kesobbl neve lssis.A szakirodalomban soktele mod-

szer t lefrtak mar ar ra vonatkoz6an,hogy rnikent lehet a legjobb kblykdtk iva lasztan l az a lomb61. Ezeket az 8.1-tala nos szempontokat azonban nemszerencses dolog mindig teljesen va-kon kovetni, ugyanis a leend6 gazdaigenyeit61, ter rneszetetol fugg6enmindenki szarnara mas lehet az idea-lis karakterO, "Iegjobb" kolydk. Ege-szen mas szempontok alapjan kell va-lasztania annak, aki kisgyermekeimegbizhat6 [atszotarsanak szanja akutyat, mint ak i hazat. uzletet szeretneorlzetere bizni. A gyerekek 6hatatla-nul tbbbet nyuzzak a kutyat, erderneshat mellejuk nyugodt, turelrnss koly-kot valasztanl. Ugyanez a j6 terrne-szetu kiskutya viszont valoszinuleqcsalodast okozna a bizalmatlan, ha-rapes hazorzore vaqyodo gazdanak.Egyszer mi is a sajat borunkon ta-

nultuk meg, hogy bizony nem min-denki brul egy olyan kolybknek, ame-Iyik minden olyan tulajdonsaqqal ren-delkezik, amire egy kivalo munkaku-tyanak szukseqe van. A leend6 gazdaidOsebb neni volt, es lakasban klvan-fa tartani a kutyat, mert felt, es unat-kozott eqyedul, Minket kert meg, hogyseqltsunk a valasztasban. Igyekez-

Wnk egy bator, jatekos, k ieqyensulyo-zott szukat klvalasztani , hogy mindenszempontb61 megfelel6 legyen. A la-ka s o rz e se v el aztan nem is volt prob-lema, hanem a rnasik igeny kielegfte-set kisse e ltuloztuk, A nsnlnek egy idornulva mar annyira nem volt ide]eunatkozni, hogy lassan kezdett vaqy-ni regi, nyugalmas elete utan. [gy ke-rult aztan a szuka nyolc honaposanvissza hozzank. Remek sportkutyavalt bel O le, de a mai napig nem lehetvele blrni, ha nem kapja meg a .naplbetev6" rnozpasadaqja t, ag il it y, 6rz6-vedo vagy labdazas torrnajaban.Tehat aki lakasban szeretne kutyat

tartani, es nem szan naponta tobborat a kozos [atekra, spor tra, tu ttatas-ra, jobb, ha nem a legelenkebb, orok-mozg6, ugat6s ugr ibugrit valasztja kiaz a lomb61. Ugyanez a ko lyok viszontidealis tarsa lehet annak, aki szinteminden szabadidejet kedvencevelszeretne torrent, vagy eredrnenyesenakar szerepelni valamilyen kutyassportban.A k ieqyensulyozott ko lykokre szinte

minden kutyatajtanal az a jellemz6,hogy baratsaqosan es erdekl6dveszaladnak meg az idegenhez is. Haegy-ket k iskutya vagy netan az eqeszalom elhuzodik a latoqatok e161, a zval6szinOIeg nem kesobbi, j6 ertelern-ben vet t "biza lmatlan" terrneszetuketjelzi, hanem sokkal inkabb felenkse-quket,Tesztelhetjuk az almot ugy is, hogymindegyik kiskutyat 6vatosan kicsitrneqerneljuk ket oldalrol a lapockatolott: laza bornel fogva, es figyeljuk,hogyan reaqal, Ne valasszuk kisgye-rek melle azt, amelyik panikba esik,

Nem szabad magasra ernetni a k6/yk6t!

hangosan nyusztt vagy idegesen kap-kod a kezunkhoz. A nekunk val6 ko-lyok eqyaltalan nem vagy csak aligreaqal, eset leg sze lfden szajaba veszia kezunket, de nem szorlt ra, ss osz-szesseqeben nyugodt marad a pr6basoran. Ha igy vise lked ik, akkor megfe-lel6 nevelesse l ]6 barat ja lesz a gyere-keknek , es remek csa ladi kutya va lhatbel6le.Amelyik kolyok magabiztos rnor-

gassal jelzi nemtetszeset, vagy nata-rozottan ratoq a kezunkrs es megszo-ril ja, az val6szinOIeg kivalo orzo-vsdotulajdonsaqo lesz. Ez persze nem zar-ja ki azt, hogy a gazda gyerekeivel isj6 baratsaqban legyen, ha eqyebkentkiegyensulyozott, nyugodt terrnesze-to.A tul erzekeny, ideges, k ifejezetten

tetelrnet vagy tulzott aqresszivitastmutat6 k iskutyakat tulajdonkeppensemmilyen celra nem lehet j6 szlvvelajanlani. Nagyon Wrelmes es hozza-

11


7/89

ert6 gazdanal, ha sok szeretettel,ugyanakkor k6vetkezetesen e s n ata -rozottan foglalkozik veluk, az ilyenk61yk6kb61 is kellemes tars valhat.Nagyobb az esely a ba] orvoslasara,ha azt nem oroklott idegrendszerirendellenesseq, hanem kolyokkorbanszerzett rossz tapasztalat vagy az in-gerszegEmy kbrnyezet okozta.Tesztelhetluk az almot abb61 aszempontb61 is, hogy mennyire erze-kenyen reaqalnak a kblyk6k a kulon-bozo zajokra. Egy j6 idegrendszerCikiskutya meg se rezzen, ha tapsolunkegyet, vagy mellette leejtjOk a kulcs-csom6nkat.

A [o apportkeszseq, amely egyrnunkakutvanal rendkfvOI fontos, mareqeszen kicsi korban megmutatkozik.Ha egy piei labdat vagy rongyoeskatmozgatunk a kiskutyak orra el6t t. a[atekos, szfvesen apportiroz6 kolykokbiztosan lelkesen uldozobe veszik.Bar meg soktele m6dszer alkalmaz-hat6 a "Iegjobb" kbly6k kivalasztasa-ra, egy igazan szep alom esstebengyakran a legtbbb megis csodotmond. Mert mit lehet akkor tenni, haegy j61 sikerult, hornoaen alombanhat-net szinte teljesen egyforma, vi-dam, egeszseges, bator kolyok ug-randozik? Tapasztalataink szer inti lyenkor a szakk6nyvekkel felszerel-kezve erkezo vev6 tudornanyos ala-possaqqal k ivalaszt ja azt a k6lykbt,amelyik le q elo sz or k ep en nyalja. Per-sze ez onrnaqaban meg nem ba] , haaz uj gazdi nem pont azt varia el afelnov6 kiskutyatol, hogy bizalmatlan,hos hazorz6 valiek bel6le.Raadasul nem is valaszthat min-denki, hiszen az utollara marad6 egy-12

ket k61y6kqazcajanak mar nines mi-b61valoqatni. EzM is kutonosen fon-tos a j6 tenyeszet, i lle tve szuldpar ki-valasztasa, hiszen gyakran jobban [a-runk egy szep alom utolso kolykevel ,mint a tovabbtenyesztesre kevesbs al-kalmas szulok legjobb utodaval.Arra terrneszetesen mindig teltetle-nOIfigyelni kell a kiskutya elhozatala-kor, hogy esak eqeszseqes anyakutyaegeszseges, iol taplalt, eletrevalokblykeib61 valasszunk.

rnaqanak. Kitart6 kutyaknal es kovet-kezetes gazdaknal ez hosszu tavoneluzheti az egyutt toltott orak egyhan-gusagat.Am az els6 napokban, hetekben alakasban tartott kutyakkal mas gan-dok is ad6dnak. Peldaul a kiskutyatbbbnyire teljesen v ele tle ns ze ru en e svarat lanul az arra leqkevesbe alkal -mas helyen vegzi el a dolqat. l .ehetd-leg a perzsaszonyegen vagy a labtor-Ion hagyja a nevjegyet, amin a farad-tan hazaerkezo csaladto mit sem sejt-ve atqazol, Az i lyen balesetek elkerO-tesere sajnos meg nem szuletett hate-kony rnodszer, haesak az nem, hogya kolykot egy masodpercre sem hagy-juk telOgyelet nelkul.

A legjobb az lenne, ha sokat lehet-nenk vele a szabadban, ahol az semjelent gondot, ha gyakrabban pisilvagy kakil. A tenyesztotol viszont alta-laban egy, maximum ket vedooltassalkapjuk meg a kiskutyat. lIyenkor megnem rendelkezik megfelelo enenauokepesseqqel, ezert ugy 6vhatjuk megleqinkabb, ha nem rneqyunk az eset-leg Iertozott k6rnyezetbe. Ez sajnosnem kbnnyCi feladat. Manapsap ritkaaz olyan tuves terulet, ahal ne tordul-na meg nap mint nap j6 nehany ku-tva, s ha ezek kozul akar csak egy isvalamilyen tertozest hordoz, marnagy vesze lyt jelenthet a meg vecte -len kolyok szarnara. Ahol n ines kert,tbbbnyire nem marad mas rnepoldas,mint a kutya .szobatoqsaoban" tar-tasa arra a-nehanv hetre, mig oltasaltmegkapja, s igy a szukseqes vedelernkialakul.Celszcru a lakasnak egy olyan re-szet lehataro lni , ahol kbnnyen mos-

S z o b a t is z ta s a g ra n e v e le sAz alomt61 val6 elszakadas, az u] kor-nyezetbe torteno beilleszkeces nehezidoszak a kiskutya eleteben. De az ujgazdinak is sok izgalmat, ororno t s -valljuk be - neha bosszusaqot is je-lent a kolyok megerkezese. lIyenkort6bbnyire mindenki meqprobalja elo-re kialakitani a kutya rnozqaskorzetet,az allando helyet, ahol enni es aludnifog. Persze ha a kutyus kello onerzet-tel es batorsaqqal bir, az is el6fordul-hat, hogy rbvid id6 alatt birtokba veszia lakast. Az elore tekvohelyul odake-szi tett puha pakr6eot csikokra szab-dalja, majd kenye lrnesen elhelyezke-dik a gazdi kedvene fotel jaban. lIyen-kor vagy veglegesen az bve marad ahely, vagy serrocotten veszi tudorna-sui , hogy klpender ltet tek onnan. Ke-s6bb esetleg meqprobal visszajutni,vagy ujabb "megteleI6" helyet keres

hat6 burkolat van, igy nem akozproblem at, ha a kiskutya velettenul ottvegzi el a dolqat. Ki kel l alakitani ezenbelul egy helyet, ahova rendszeresen[arhat pisilni, kakilni. Megoldas lehetegy nagy mCianyag doboz vagy fake-ret, amelynek az alja ujsaqpaplrralvan kibelelve. Fontos, hogy csak any-nyira legyen magas az oldalfal, hogya kiskutya konnyuszerre l at tudja lep-ni. Lehetoleq minden alkalommal cse-reljuk ki az uisaqpaplr t t lsztara, A ku-tva esak akkor fogja onalloan hasz-nalni, ha nem kell a saiat piszkababelemennie.A szobatisztasaqra nevelesban azetetes, i tatas rnodianak is komoly sze-repe van. Ebben a korban meg na-ponta tobbszor kellenru adni a kutya-nak. A kblybk ernesztese sokkal gyor-sabb, mint a telnott kutyae, s ez azteredrnenyezi, hogy az e lse h6napok-ban gyakrabban kell a dolqat elve-geznie. Ezert kbzvetlenOI etetes eslta ta s u ta n mindig vigyOk a leggyor-sabban - akar blbe veve - a doboza-hoz, i lletve a kesobblekoen setalni.Persze vigyazni kell, nehogy megijed-jen a hir telen telernelesto l vagy a do-bozt61.Beszeljunk hozza kedvesen, essimagassuk meg, amikor letettOk. Mara kolyok is nagyon [ol er t a hanqsuly-b61,gesztusokb61.Az els6 napokban sajnos gyakranrneqto r tenhet, hogy nem tudunk ide-[eben erkeznl. Soha nem szabadazonban a kolykot bantam azert , habepisil t vagy bekakil t. Megverni vagybelenyomkodni az orrat a tocsabanemcsak eredmenytelen, de igy azt is.elerhetjuk", hogy telosse. bizalmat-lanna valion. Csak akkor van ertelrne

13


8/89

megszidni a kutvat, ha slkerul tettensrmmk. Ha kesobb talaljuk meg aprodukciot, mar uqysern fogja rneqer-teni, mi koze neki az egeszhez.Att61kezdve, hogy a kutya megkap-ta a szukseqes vadooltasokat, vigyOkel rendszeresen setatnl. Hamar megfogja tanulni a seta idejet, amikor adolqat is elveqezhetl. Kel16 rendsze-rasseq mellett hamarosan mar onrna-ga is tudja jelezni, ha mennie kell.A [elzes soktele lehe!. Izgatott tel-alatutkarozas, egy helyben torqas, nyu-szcqes sib. Ezt mindenkinek rnaqa-nak kel l k itapasztalnia. Ebben a kez-deti id6szakban nagyon fontos, hogyamint eszrevesszuk ezeket a jeleket,igyekezzOnk kesedelern nelkul reaqal-ni. Nevarassuk a kiskutyat, mert ezzeleppen .Jeneveljuk" a szobattsztasaq-rol.Lehet61egaz utcan ismindig ugyan-arra a helyre vigyuk a dolqat elve-gezni; ez segft a telteteles reflex kiala-kulasaban. Az ismer6s helyen altala-ban nehany percen belu l p is il , kakil ,de azt sevegyuk t61erossz neven, haegy kicsit [atszanl, szaladqatni is sze-retne. Minden esetben, amikor a varteredrneny megszOletik, dicserjOk meg.Eznagyon fontos, mert nehany alka-10m utan megtanulja a teljes ese-rnenvsort, mely a gazditol erkezo ked-yes hangokkal, simoqatassal zarul,El6bb-ut6bb minden kutya szoba-tiszta lesz, de els6sorban a gazdarendszeresseqen, kovetkezetesseqenesturetmen rnulik, hogy mennyire tud-ja meggyorsitani ezt a folyamatot.A szobatlsztasaqnak van egy kicsittaqabb ertelmezese is, talan mond-hatnank ugy is: "kert tisztasag". Akik14

kertben akarjak tartani a kutyat, lehet,hogy eleinte nem is gondolnak ilyes-mire. A kertben a kutya barrnikor, bar-hoi e lveqezheti a dolgat. Vagy talanrneqsern? Bizony nagyon bosszant6tud lenni, amikor kisebb-nagyobb ku-pacokat hagy maga utan a [arda ko-zepen vagy a legszebb tuves reszen,ahol napozni szoktunk. Amit tehe-tunk, meglep6en hasonlft a lakasbantartott kutyak szobatisztasaqra neve-lesehez. Etetes utan mindig vigyuk aklskutyat a kertnek abba a szoqlete-be, ahol e lveqezheti a dolqat. El6bb-ut6bb megszokja, es maqatol is odajar majd. Ezt a teruletet persze sajaterdekunkben isgyakran Ie kell takarl-tani.Elotordulhat, hogy a kivalasztotthely valami miatt nagyon nem tetszika kutyanak. Lehet ott olyan kellemet-len szag, amit mi nem is erzunk. Az isrnecrortennet, hogy egy bizonyos resznekunk ugyan Ielreesonek ttinlk, akutya viszont gyakran tart6zkodik ott,mert onnan lat egy szarnara fontos

teruletet, vagy eppen ott szeret husol-ni. Ilyenkor probaliunk meg rnasik at-kalmas helyet k lnezni. Kesdbb, ami-kor az oltasok mar megfelel6en vedik,vigyOk uqyanucy setalnl, mint a la-kasban tartott kutyat. Ha nem is tu-dunk annyiszor elmenni vele, leg-a labb naponta egyszer, etetes utanmozgassuk meg egy kicsit.Kertben tartott kutyaknal gyakor igond, f61eg a kanok eseteben, hogykipisilik a novenveket. Ez a problemanem is annyira a kerttisztasaqqalfUgg ossze. Ugyanis az al la t salat te-rulef natarait igyekszik i lyen m6donmegjelblni, meg akkor is, ha ez l at szo -lag tel jesen felesleges. Ezert aztan ittnem segft sem a gyakoribb setaltatas,sem a szidas, Sokkal celravezetobb,ha a kerti novenyeket lat juk el nerni.vedotelszerelessel". Segfthet peldaulegy-egy nagyobb darab rneszko anoveny el6tt, ami t celba lehet venni ,vagy valamilyen kisebb vedckerltes,mely a kell6 tavolsaqot biztosltia.Bar nem tul gyakor i, de el6fordul-hat, hogy kutyankkal vendeqseqberneqyunk Ilyenkor az ember igyekszikvlqyaznl. nehogy kedvence saros lab-bal szaquldjon at a haziqazda laka-san, vagy teldontson valamit, esetlegvad kerget6zesbe kezdjen a vendeq-latok kutyajaval, rnacskajaval stb.Amikor vegre csil lapodni latszanak akecelyek, s agg6d6 vendeplatolnkatmar meggy6ztuk , hogy a mi kis ked-vencOnk a legil lemtud6bb tsremtes avilaqon, nos, ekkor kbvetkezhet be alegkinosabb dolog. A tortenet ugyan-is ugy folytat6dhat, hogy kutyank, rni-utan angyali abrazattal elaltatta eber-sequnket, egyszer csak erdekl6dve

szimatolni kezd, majd hirtelenfelemelia labat, es odapisi l. Ezutan mar szid-hatjuk a kutyat, menteget6zhetUnk,probalhatiuk klrnaqyarazni a dolgot,a helyzet igy is, ugy is meglehet6senkinos. Arrol mar nem is beszelve, hogyelobb-utobb haziqazdank kutya]a isrneqprobalia majd hasonl6 m6don fe-lul lrni az ott hagyott "nevjegyet". igyaztan tiszta szlvvel mast nem javasol-hatunk, mint hogy ne rnenjunk ven-degsegbe kutyaval. Ha ez valarnler trneq is elkerOlhetetlen, tartsuk vegigsziqoruan magunk mellet!.

A z e ls o h e le kN e k e z d ii ik t u l k o r a n !Amig a legfontosabb vedooltasokatnem kapta meg a kolyok, a tertozesveszelye miatt lehet61eg ne vigyuk alakason, kerten kivuIre. Ez a nehanyhet sem elvesztegetett ida azonban akiskutya nevelese szernpontiabol. An-nal is inkabb, mert idealls esetbenekkor alapoz6dik meg kapcsolatagazdajaval. Ez az id6szak azert kulo-nosen fontos, mer t egybeesik a ko-Iybk tellodesenek egyik leqrneqhata-roz6bb szakaszaval . A 2-3 h6naposkorban szerzett tapasztalatoknak je-lent6s hatasa van a kiskutya ideg-rsndszerenek, rnunkakedvenek kiala-kulasara. Amelyik kblykbt az uj gaz-dahoz kerulest kbvet6 nehany no-napban inqerszeqeny kornyezetben,

15


9/89

mas emberekt61 es kutyaktol elzarvatartiak, abb61 valoszinule; ijed6s,tUl-saqosan blzalrnatlan vagy eppen te-lelrnsben tamado telnott valik, Ezerterdernes rnlne l t6bb id6t eg'y(Ht tol ten ia kiskutyaval, es sokat foglalkozni ve-Ie. Persze e z ve le n e nu l sem az t jelenti,hogy egeszen piei koraban kezdiuk ela kikepzest,Sokan ugy gondoljak, a fegyelme-zest nem lehet ehg koran kezdeni, as

bonyolult gyakorlatokkal nyuzzak a7 -8 hetes k6lykot. Ped ig az (j l tetes,Iek te tes tan ltasa meg b6ven raer, Eb-ben a korban a iatek az, amire a kis-kutya harmonikus fej l6desehez leg in-kabo szukseq van. igy is rengetegkonfliktussal jar szarnara az u] kor-nyezetbe val6 bel lleszkedes, es b6veneleg, ha az els6 hetekben, s6t hona-pokban csak nehany igazan fontosvezenyszoval ismertetjOk meg.Az egyl k a .nem" vagy .nett: SZ8-bad", am it eleinte nagyon gyakran

kel l majd hasznalnunk, Az els6 perc-ben meg kell hataroznunk a "kutyashazlrend" legfontosabb pontjai t,esazokat kezdett61 fogva, mindig be kelltartatni. Peldaul ha a csaladl tanacsugy dontott, hogy a kis [oveveny nemmehet tol az agyra, fotelba, akkor so-ha senki ne engedje ezt meg neki! Haa .nem szabad" vezenyszo elhang-zasa utan vegul rneqis rahagyjuk ak61y6kre a dolgot, es nem k6veteljOkmeg az enqedelrnesseqet, soha nemfog komolyan venni bennOnket. Az igy"nevelt" kutyateinottkoraban is csakakkor fogad majd szot, ha uri kedveugy tartja.Ahhoz, hogy eroszak nelku: meg-

o ldhassuk az i lyen helyzeteket, turel -

16

mesnek es kbvetkezetesnek kell len-nunk, Az "agyrajaro ebek" esetebenpeldaul egyforman rossz m6dszer akuzde lrne t feladva belenyugodni ku -t ya n k n ev e le tl en s eq e be . vagy pediggoromban lepender iteni kedvene he-lyer61, es j61 elfenekelni. A leqcelrave-zel6bb rneqoldas, ha minden atka-lommal, mikor raitakapiuk, hatarozotthangon leszidjuk, es lezavariuk azaqyrol, Persze egy intelligens kutyakepes arra, hogy mig a gazda tavolvan.kenye lrnesen elvackol a heveron ,am ahogy rneqhalha a kulcszorqest,leugrik. Mire a gazda belep, mar artat-Ian potaval fekszik a helyen, es csakaz osszegyOr6dbl t takaro arulkodik atortentskrol. lIyenkor csak .eloremegfontolt szandekkal elk6vetett"t e tt en e re s se l [ ar h at un k tu l az eszen.A masik nelkulozhetetlen vezeny-sz o a "he/yedre", amellyel az e Is6

napt61 kezdve a szarnara kiielolt vagyaltala valasztott helyre kuldjuk. Enneka paranesnak a vsqrehajtasat azon-ban egye16re meg nem kovete lhet jukmeg k6vetkezetesen minden esetben.Hiszen az t meg csak el lehet e rr u n emiragcsaJnival6vai. hogy a kutya a he-Iyere menjen. az t azonban mar sokka lnehezebb, hogykedve ellenere ott ismaradjon .. Kenyszert pedig az elsahetekben sernrrukeppen sem tana -esos alkalmazni, mert ez a j6 kapcso-lat kialakulasat veszelyeztetne. In-kabb arra torekedjunk, hogy a kisku-tya meqertse, a kosara, a pokr6ca aza hely, ahol mindig biztonsaqbanerezhetl macat, ahol nines utban,ahol finom tal atoka! es sok-sok simo-gataSI kap. Nem szabad buntetesksntfelfognia azt, ha a helyere kuldik, rner t

akkor ertne to . hogy nem szivesenmegy oda. E p pe n e ze rt sose buntes-suk a helyen, barrnit is telt, mielottodament vo lna.

E s vequl talan a legfontosabb ve-zenyszo a .t iozzem" vagy a ...Q ye reide", hiszen a kesobbi neveles saranszinte minden gyakorlat alapja ez leszmajd. Ter rneszetesen a behivas gya-korlasat is kizarolaq [atekos forma-ban, minden ksnyszer nelku\ ke ll et -kezdenL Eteteskor pe ldau l neven szo-I ftva h iv juk magunkhoz a kiskutyat,dicseriuk meg, maid. tegyuk ele a tat-kajat. J6, ha megtanulja, hogy erde-mes a gazdi hlvasara odamenni, mer!finom falatok, slrnoqa tas, jatek lesz ajutalom. J6val nagyobb az esely arra,hogy kesobb poraz nelkul is meg biz-hate, ragaszkod6 tarsunk lesz, ha ki-csi koraban sokat foglalkozunk, jat-szunk vele.Nagyon vlqyazzunk, nehogy a kls-kutya szarnara mindig valarnllyen ne-

gatlv esernenvhez kapesol6djon a be-hlvas. Ha peldaul kizarolaq esak ak-kor hivjuk magunkho.z, arnikor megakarjuk k6tni vagy bezarni a kennel-be, erthe to , ha nem rohan els6 szoralelkesenhozzank.Az els6 nehany h6napban fegyel-

rnezesbol ennyi coven elegend6.A bonyolultabb enqedelrnesseqi gya-korlatokhelyett lnkabb [atsszunk so-kat a kolyokkel, igy kesdbb a kikepzesisk6nnyebb lesz. Egyreszt mer t a leg-tobb feladat tanitasi mcdszere a ku-tva ja tekos kedvere ep lt, rn asresztrnert, a gazda es kutya kozotti szoroserzelrnl kapesolat kialakltasara a k6-zos [atek a legalkalmasabb.Az egyik legjobb jatek, amit a szo-

batoqsaq ideje alatt is el lehet kezde-ni, az apportlrozas. Ha mal egeszenk icsi korban rneqprobaljuk [atekosantanitgatni kulonbozo targyak vlssza-hozatalara, ezzel er6sitjuk a k6Iy6k.-ben szunnyad6 zsakmanyszerzo osz-tont. fgy kesobb konnyebb lesz az or-zo-vedo munka es a n yo rn ko ve te s ta -nltasa is.Amikor ugy latjuk, hogy [atekoskedvsben van a kolyok, guritsunk el

egy teniszlabdat elotte. Val6szinulegerdekelni fogja a mozg6 tarqy, es UI-dozobe veszi. Ha rneqis kozornbosmaradna, probaljuk meg felkelteni afigyelmet ugy, hogy egyik kezunkbola rnaslkba dobalju a labdat, es neha.veletlenut" leejtjuk az orra e le . Kez-Ez a 10 I letes tetvueten k6 1 y6 k ma r lelkesent io zz v te ez e az e t o o b ot : j a lr ! lk o ! .

17


10/89

detben persze nem biztos, hogy rbg-Ion visszahozza, es udvariasan a ke-zunkbe ejti , Tel jesen terrneszetes do-log, ha zsakrnanyaval a vackaba vo-nul, es ott lelkesen raqcsaln: kezdi.Dicser iuk meg, majd finoman vegyukel tole a labdat, es gurftsuk el ujra.Kbzben tobbszor lsrneteliuk a .hozd"v ez en ys zo t, e s biztassuk akkor is, haeleinte meg nem ertl pontosan a iateklemyegel. Nernsokara raion, hogy harbvid iddre onkent lemond zsakrna-nyarot, ulra kezd6dhet a m6ka.Al ta laoan nem tanacsos kimust ra ltkssztyuvel, papuccsa l, bot tal kezdeni

az apportiatekot, merl az ilyen tar-gyak kutonosen csabitanak a raqcsa-lasra. Azonban ha a kolyok uqyet semvet a gurul6 labdara, am lelkesen ci-balja Iyukas borkesztyunket, hat ele-inte probalkozzunk azzai. A [atek ve-gem azonban lehetolep ne hagyjuknata a tarqyat.Soha ne folytassuk a jatekot addig,amig a kolydk teljesen eltarad vagymegunja. Akkor hagyjuk abba, ami-kor meg lelkesen hurcolja a labdaiat,igy megszokja, hogy mindig oromrnel ,ne pedig rnuszajbol apportfrozzon.Gyakorlas kozben legyunk tOrelme-

sek, 90sne teledjuk, hogy ez meg csak[atekos isrnerkedes. Ha ugy latiuk,kezdi feltogni, mit is varunk tole, di-cseriuk meg, ha pedig valami nemugy sikerOI, ahogy elkepzeltuk, pr6-baliuk meg uira, anelkul hogy meg-szidnank. Egy 8-10 hetes kiskutyameg oly kevesse erti az emberek nyel-vet, hogy csak 6sszezavarodna a kor-holastol, es elmenne a kedve a labda-zastol.A rnasik [atek, amit a kblydk hoz-

18

zank erkezese ulan roqton el lehetkezdeni, a roncvhuzas. A nem kiteje-zelten orzo-vedo rnunkara kitenyesz-tett tajtak is szivesen cibalnak egyeros rongyot. A legmegfelel6bb erre acelra egy durva szovesu, osszecsa-var t zsakdarab ..Nagyon fontos, hogysoha ne akarjuk a rongyot beteero-szakolni a kiskutya szalabal Ne iscsapkodjunk tele, mert megijedhet,meg akkor is, ha eqyebkent bator eskiegyensulyozott.Az e lsa probalkozasoknal loqassuk

Ie a rongyot a toldre, nenanv lepes-nyire a kutyatol, majd kezdjuk el ke-resztben huzqaln: e lot te , s kozben kis -s e na tr auun is. Ha odaszalad, en-gedjLik, hogy rneoszac lassza . Ha akutyaban megvan az alapvet6 hajlama zsakrnany uldozessre, akkor bizto-san utanaerec. KLil6nbsen az elsaid6kben vlqyazzunk arra, hogy nemozgassuk tul gyorsan a rongyot.A hirtelen iranyvaltoztatasokat is ke-ruljuk . Amikor s ikerOl t e lkapnia , f ino-man huzqaljuk meg egy kicsit, majdenqediuk el. Hagyjuk, hogy rneqrazza,marcangolja vagy elvigye rnaqavalegy tavolabbl helyre. Nehany kedvessz6val dlcserluk meg, rnikozben oda-rneqyunk hozza, Simogassuk meg, eskozben probaljuk 6vatosan elvennit61e a zsakrnanyt, Soha ne huzzuk kierovel a szaiabol, es ne szidjuk Ieazert, mert nem akarja odaadni I Osz -tonel ugyanis arra kesztetik, hogyerosen fogja a rongyot, amig mozog,utana pedig 6rizze. Ha maskeppennem megy, kis jutalomfalat ta l proba l-juk kledesqetni a sza jabol tel tve orzottszerzernenyet, Amikor ujra kezunkbenvan a rongy, azonnal hatraljunk el a

xutyatol, es engedjOk, hogy isrnet 01-dozobe veg ye. Ha sikerult megfognia,6vatosan huzogassuk meg egyszer-ketszer.OgyeljOnk arra ..hogy mindig .tele-potas" legyen a togas, vagyis teljesfogazattal szor itsa a rongyot, ss necsak a szemfogaival akaszkodjon ra.Ha tul rovidet fog ott, ket veqenel fog-va tartsuk nehany rnasodperciq rnoz-dulatlanul a rongyot, mert ilyenkor alegtbbb kutya feljebb fog, hogy ero-sebben tudjon huzn i Abban a pilla-natban, amikor ez rneqtortent, ujrahuzkodjuk meg a rongyot nehany-szor, aztan hagyjuk, hogy elv igye.Naponta tobbszor is [atsznatunk

igy a kjskutyava], de arra uqyeliunk,fgy kelllartani a rongyot ennoz, hogy a kiskutya"lelepofilSfa" javilsa a togas!.

hogy ne Iarasszuk el tutsaqosan, espersze az is nagyon fontos, hogy min-dig 6 legyen a Qy6ztes. Ha a kutyatelelern nelkul , le lkesen yeti rnaqa t arongyra, szabadon lev6 kezunkkelegy vekonv botocskat is megsuhint-hatunk egyszer-egyszer 6vatosan afeje f6161t. Nagyon ugyeljOnk arra,hogy nem rneqrernlszteni es tokentnem rnequtni kel l, csupan nozzaszok-tatni a bot latvanyahoz.

A kiskutya 4 h6napos kora kbrul atejfogak veglegesekre cserelodnek at.A toqvaltas ideje alatt a ronqyhuzastegya.ltalan nem vagy csak nagyon6vatosan szabad gyakorolni, nehogya meglazult tejfogakat veletlenul ki-ranqassuk. lIyenkor a rongyot a togaselott a szokott m6don mozgassuk, deazonnal engedjOk el, amint a kutyaelkapja, es hagyjuk, hogy elhurcolja.Igy elkerulhetjuk azt, hogy a kolyok-ben tajdalrnas ernlekek kapcsol6dja-nak a [atekhoz.

O s s z e s z o k l a lc i sC s ah id la g v ag y " cs ak " h c iz o rZ D ?Mar az els6 percekt61 kezdve figyelnies I ranyltan i ke ll a kolyok kapcso la ta-nak alakulasat azokkal, akikkel uj ott-honaban eqyutt el majd. Persze nagya kisertes, hogy a csalad alaposanelkenyeztesse a kiskutyat, hiszenolyan aranyos, es lqazan nehez hara-gudni ra. Csakhogy a kesobbiek so-

19


11/89

ran b izony komoly problernakat okoz-hat. ha flatalkoraban mindent meg-engednek neki , e s b ar rn it megtehet,amit csak akar. Kul6nosen az atlaqontelul makacs vagy agressz ivi tas ra ha j-lamos tajtaknal szukseqes eqeszenkicsi kortol kezdve Ogyelni arra, hogykonfliktus e se te n rn le nk legyen azutols6 szo.A kutya 6sei Ialkakban eltek es va-dasztak, es a Ialka tagja inak eqyrnas-hoz val6 vlszonyat sziqoru torvenyekszabtak meg. A talkavezer tekinte tyetnaqvrsszt hatarozott tel lepesenek. f i-z ika i erotolenyenek koszonhet te , Ha agazda nem viselkedik a kritik.us hely-zetekben . fa tkavezerkent' ', b izony le-het, hogy ezt a posztot a magabiztostelnotte vale egykori kedves k61y6kfoglalja el. Viselkedesunk legyen kel-16en hatarozott, de soha ne goromba,nehogya kiskutya most alakul6 egye-niseqet letorjuklGyakran az okoz gondot, hogy bar

egyvalakit a kutya e ltogad gazdajaul- t6bbnyire egy teln6tt ferfit -, ugyan-akkor a csalao n6tagjaival es a gye-rekekkel mar enqedetlenul v iselkedik.Ilyenkor a gazdara harul az a teladat,hogy tekintelyet latba vetve rneqertes-se kutya iava l, hogy a t6bbi csa ladtaqis tolotte al l a rangsorban. Azoknal akevesbe "egygazdas" tajtaknal, mintpI. a spaniel, tervueren, collie, labra-dor, amelyek aitataban a csalad min-den tagjat rajong6 szeretettel ovezlk,ez a problema csak r ltkan jelentkezik.A gyerekek szinte mindig nagy lel-

kesedesse l fogadjak a kiskutyat, sok -szor epp a tulzasba vitt dedelqetesokoz proolemat. A kutyus attalabanorul a s imoqatasnak , ja tekos foqocs-20

kanak, de rnindkettoiuk erdekebsn j6,ha egy feln6tt mindig ugyel arra, ne-hogy eldurvuljon a hancurozas, A tej-fogak [atekos harapasa is kellemetlenlehet, azonkivOI nem art a k61y6knekrninel korabban megtanulni, hogysemmilyen korulrnenyek kozott nemharaphatja meg a qazdait. Ezert ha akiskutya tulsaqosan vad ul kezdene[atszani, hatarozottan ra kell sz6lni,szukseq eseten a nyakborenel fogvakisse rneqrazni . Ne teledjuk azonban,hogy ez esak figyelmeztetes, nem pe-d ig tes ti tenylteslHa pedig a gyerek felejti el, hogy

nem a plussallatkalaval [atszik, megkell rnacyarazni neki, hogy ha meg-huzza a kutya tulet vagy a tarkat, azsqvarta tan nem rnulatsaqos. Mar egyket-harorn eves gyerek is meqerti,hogy ha tajdalrnat okoz a kiskutya-nak, az felni fog tole, e s e lm e ne ku l.

Ezzel pedig vege a jateknak. Az agyerek, akinek megengedik, hogydurvan banjon az auatokkal, el6bb-ut6bb a testvereivel, es tarsaivai ishasonloan fog viselkedni.Nem j6 rnaqoldas, ha a gorombaS-

kodo gyereknek odakap6 kutya: szid-[uk vagy buntetiuk meg. igy legfeljebbazt erhetjuk el, hogy t610nk is es agyerekt61 is felni fog az all at, nempedig azt, hogy j6 baratok legyenek.E l6 fordu lhat , hogy telnctt kutyank

latszolag minden ok nelkul bizalmat-lan, eset leg agressz fv a gyerekekkel .lIyenkor is celravezetobb a szep szo,mint az er6szak, hiszen az allat vale-szfnOleg felelmeben ta rnad . Ha egyi1yen eset utan megverjuk a kutyat,6hatat lanul azt a kovetkez tetss t vonjamajd Ie, hogy legbiztosabb elkerulnivagy ha az nem lehetseqes, Mt elza-varni a gyereket, hiszen a talalkozasesak a gazda haraqjat valtnatia ki.Kezdjuk ugy az osszeszoktatast,hogy a gyerek minden ta la lkozaskoradjon eqy-ket finom falatot a kutya-nak. Csak akkor probalia megsimo-gatni es fokozatosan meqbaratkozn ivele, ha a kutya mar nagyobb biza-lommal kbzeledik hozza. Mindig vi-gyazzunk azonban arra, hogy a ku-tvanak legyen m6dja e lkerOlni az er in-test, ha 0gy akarja. Ne tartsuk rovidporazon vagy a nyakcrvenel fogva,mert a sarokba szorftott alia! mindighajlamosabb a tamadasral Terme-szetesen egyer le lmOen agresszfvenvise lked6 feln61t kutyaval ne klserle-tezgessOnk, f6leg, ha mi sem vagyunkteljesen biztosak tsktntelyunkbenlHa a kolykot rnasik, id6sebb kutya

melle visszuk, ugyelnunk kell arra,

Ez nem ialr~k! Szegeny k isku lya mos l meg l li ri ,hogy a l arkt il c iM ljak , de mi lesz kes6bb?

hogya rnas ik, mar jogokka l rendelke-zo eb ne legyen teltekeny a kis betola-kod6ra. Kutonosen az erzekeny, gaz-cajukboz rendklvul ragaszkod6 fel-nett kutyak viselik nehezen a vetely-tars megjeleneset. Ugyanakkor a leg-tobb, tokent kertben tartott, sokatunatkoz6 kutya o romme : fogadja akis [atszopaitas arkszeset.Ahol macska is van a hazban, abakes eqyrnas mel lett lIes biztosi tasagyakran nem mentes a kezdeti prob-lernaktol A legkedvez6bb variacio, haa kutya es a macska is fiatal. Ilyenkor16bbnyire eleg a kutyus tularado ja-tekkecvet tekezni kisse, hogy ne ijesz -sze nalalra az isrnerkedes elejen akiscicat. Vegyuk kezbe a rnacskakoly-kat, es engedjuk, hogy a kutyus meg-szaqtassza. AzI viszont mar minden-kepoen akacaivozzuk meg, hogy"gyenged" harapdalassal probaliaiatekra lnvitalni a cicust.Vigyazzunk, mert az erdekes szaqu,

nyavoqo valami a legbekesebb ko-lyok szarnara is azonnal vadaszzsak-rnannya val ik, amint futva rnsnekulnikezd. A fenti szabalyt igen j61 ismeriPotyi rnacskank, aki kutyalnk kozottno ll fel, es szarn ta lan kiskutya hancu-rozasanak vo lt mar szenved6 alanya.Egyszer az utcan egy idegen kutya-nak sikerult 0gy becserkasznie, hogynem vette id6ben eszre. Egy darabigmeg se moccant. A kutya telborzoltsz6rrel, magasra tartott farokkal me-redten a li t, es varta, hogy a ny ilvanva-16an igen tassu te ltoqasu macskavegre rnenekulni kezdjen. Potyl azon-ban pontosan tudta, hogy eltutnl marnem tud, tarnadnl pedig kockazatos.Egyszer csak hatattrneqveto bator-

21


12/89

megnyugtat6 eredrneny, ha bekesenrneqternek egymassal a ker tben vagya lakasban.

lejtsuk el, hogy a ket allat komolynyelvi nehezseqekkel ku.zd, es kony-nyen telreer tik eqyrnas szandekait.Minden norrnalls kutya szarnaraegyertelmu peldaul, hogy a lelkestarkcsova las baratkozas l szandskotje lez.A rnacskak szotaraban ugyanezaz ideges hangulatot, s6t a tarnadoszandekot jelenti. J6 nehany hetrevan szukseg, mig annyira megtanul-jak eqyrnas testbeszsdet, hogy a ve-szelyes telreertesek megszCinjenek.Nem kell tel te tlenu l arra tbrekedni,

hoqyallataink barati viszonyba kerul-jenek eqyrnassal Bar val6ban na-gyon kedves tatvany az egy kosarbanalva, egy tanyerbol vacsorazo kutya-macska paras, de sokszor mar az is

S e t aP o r a z o n v a g y s z a b a d o n ?Amikor a legfontosabb vedooltasokatmegkapta a kolyok, vegre elerkezik av ilaggal val6 a laposabb megismerke-des ideje. A seta nem csupan azertfontos a kutyak szarnara, hogy hazenklvul veqezhessek el a dolgukat, esmozoghassanak egy kiesit. A sz6 szo-ros ertelmsben vett "setalas" a leg-tobb kutyat nem is elegiti ki. Hiszen 6kfutni, ugrani, [atszanl, egysz6val szo-rakozni akarnak . .Ami az emberekneka mozi a sport, az udvarlas, az alegt6bb kutya szarnara a seta. Ilyen-kor ismerked ik, talalkozik barataival,r lva ll sa iva l esesetleg e llenseqelve l.Mint mi az ujsaqot, uqy olvassa kikutyank a tak torzssn, bokrokon, vil-lanyoszlopokon a t6bbiek altai ha-gyott "uzenete ket" .. Mindez! azert tartottuk fontosnaklelrni, mert sokan ugy gondoljak,hogy az igazan ;61 nevelt kutya lazaporazon, gazdaja labatol el nem moz-dulva setal. Val6ban el lehet erni ki-kepzessel ezt is, de nem erdernes. Hi-szen igy rneqtosztanank kutyankat aseta igazi orometol. Termeszetesensen kit sem szeretnenk arra biztatni,hogy neveletlen kblybkkutyajat en-

Binos, ami biztos, az ismerkedes alatt a kutyat tensu ootzezon, a cicat pedig fog/uk a kezunkben.saggal, hangosan dorombolva elin-dult a kutya t et e, e s a labahoz dbrg6-lodzott. A kutya hatarozatlanul meg-szaqlaszta, hatha 6 tevedett, es ezesetleg rneqsern macska. Ekkor Poly;eqeszen lassan elseta lt a legkbze leb-bi fa iranyaba, es esak akkor kezdettel vadul rohanni, mikor mar biztostavolsaqra volt az elkepedt kutyatol.Sajnos nem minden macska ilyen ruti-nos, fgy hat kezdetben nekunk kellugyelni arra, hogy a baratkozas nevarjan vadaszatta.Ha a maeska mar teln6tt, inkabb az

ismerkedni vaqyo kiskutvar kell telre-ni, ugyanis artatlan baratl kozelede-set a bizalmatlan cica esetleg egy ve-szelyes poton nat viszonozza. Ne fe-22

g.edje szabadon tutkaroznl az utcan.Ahhoz, hogy poraz nelkul setal tathas-suk a kutyat, a leqfontosabb kbvetel-many, hogy hlvasunkra barrnikorazonnal visszajbjjbn.Ha az egyult toltott els6 hetekben

slkerul t megfelel6 kapcsolatot k iatakl-tarn a kblybkkel,. most rnindenkeppenjobban bizhatunk benne. A "megfele-16" kapcso lat rbviden azt jelenti, hogya kutya eqyreszt szereti, rnasreszt arangsorban maga tolott allokent tisz-teli g.azdajat. Ebben az esetben a be-hlvas nem okozhat gondot. Az ilyenkutya orornrnel megy a gazdahoz,mert biztos lehet benne, hogy ott si-moqatas, d lcseret , [atek varia .Els6 hallasra bar rnilven meglep6 is,

de a ket-harorn h6napos kiskutyajobban hallgat a hivo szora, mint azid6sebb. Ebben a korban ugyanismeg messze nem olyan magabiztos,mint a kalandvaqyo, onallosaqra to-rekv6 kamasz. A kolyok osztonosenragaszkodik qazdajahoz, mert anyjaes testvereihelyett most 6 testesitimeg a talkat. A talkatol val6 elszaka-da s pedig vegzetes lehet szarnara,A gazda kozelssqe jelenti a blztonsa-got, ezert paranes nelkul is vigyaz ar-ra, nehogy szem el61 tevessze. Erde-mes hat ezt a rovid id6szakot kihasz-nalni arra, hogy kenyszer nelkul meg-tanftsuk a behlvast, mert ha ezt elmu-lasztluk, a kesobblekben mar sakkalnehezebb dolgunk lesz.szersncses helyzetben van az, akl

lakohelyehez kozel talal olyan terute-tet, ahol nines [arrmltorqalorn, es igynyugodtan szabadon engedheti akolykot , Ha megoldhat6, e le ln te o lyanhelyre rnenjunk, ahol egyedul lehe-

23


13/89

tunk, vagy csatlakozzunk olyan isrne-roshoz, akinek a kutya]a hivasra meg-blzhatoan visszaj6n. Fontos az is,hogy a rnasik baratsaqos, nyugodtterrneszatu tegyen, mert kiskutyan k,ha meqoly szotoqado is, egy ot fenye-geto vagy vadulkerget6 kutya eloliiedteben elszaladhat, es igy szem elolteveszthetjuk Kezdetben nem art, haviszunk magunkkal nehany finom fa-latot is a hozzank engedelmesen visz-szatero kutya meqlutalmazasaraPersze ez sohasem helyettesitheti azigazi dicseretet, a s tm oc ata st. e s ke-s6bbiekben mar nem is lesz ra szuk-seq .Nehany nagyon tontos alapsza-

balyt mindig kbvetkezetesen be kelltar tanunk annak ercekeben, hogykutyank Ielnottkoraban is mindigmegbfzhat6an odajojjon hozzank, hahivjuk.Ne probanuk meg elkapni, ahelyetthogy odahlvnank, mer! igy konnyen

megriaszthatjuk. Az is elotordulhat,hogy ugy gondolja, remek jatek aqazdaval Ioqocskazru, es mikor telenyulunk. mindig csak epp annyira ug-rik el, hogy ne tudjuk elernl. Errol abolondos kerget6zesr61 aztan meg le-hetosen nehez leszoktatni .Ne csak akkor hivjuk magunkhoz,

ha elerkezatt a hazateres ideje Ha akutya biztosan tudja, hogy a blvo szoa ia tek veQet ie tzi , nem szivesen enge-delmeskedik.Ne hivogassuk percenksnt sem, hi-szen vegtere is szarnara a seta kikap-csolcdas. Ha a hatarozatlan gazdagyakran mondogatja a "gye re id e"vagy .nozzem: vezenyszot mindeneredrneny nelku! egy ido ulan a kutya24

leljes joggal ugy gondolhatja, hogyezek a parancsok nem ra vo natko z-nak.Amikor viszont tenyleg magunkhoz

akarjuk hivni, teltetlenul koveteljukmeg az enqedelrnesseqet: Ne adjukfbi nehanyhatarozatlan vezenvszoutan a probalkozast, mer t igy a kutya-ban az rbgz6dik, hogy ha nincs ked-ve, nem r nu s za ] s z ot fogadniHa iatszopartnere akad, ne probal-

[uk meg a legnagyobb hancurozask6zeperte fegye lmezni, mert i lyenkormeg az arnuov jal nevelt kutyak isgyakran .alkalrm sukette " valnak. Ve-gul is rniert varhatnank el t61lik tob-bet, mint a gyerekek16l?Ha t6bb kutya szaladqa: egyutt,

kerjuk meg a tobbi gazdat, hogy ve-lunk egyOt l ok is hivjak magukhozkutyaiukat. Ha a [atekto: vagy a sza-goktol fellelkesO It kutya nem reaqalazonnal a nlvasunkra, probarunkmeg eltutrn tole, e s k oz be n hivogas-suk. Ez a modszer persze tokent tiatales qazdajukhoz ragaszkod6 kutyak-nal valik be.Magabiz tos tetnott kutya eseteben,

ha kbly6kkorban elmulasztottuk a be-hlvas gyakorlasat, natarozottabbhangot kell megOtnOnk ahhoz, hogybelassa, engedelmeskednie kell. Ak-kor se buntessuk azonban meg, hacsak hosszas k6ny6rges utan Jon odahozzank Ezzel ugyanis csak azt er-nenk el, hogy legk6zelebb meg nehe-zebben vagy eqyaltalan nem jon visz-sza. A buntetast a kutya mindig az aztk6zvetienOI rnsqelozo tetteval kap-esolja ossze, jelen esetben tenat az-zal, hogy vagul is odament a qazdaja-hoz. Marpedig ritka az olyan fegyel-

Nem bevontetni kell a kut ya l, neoem h ivni , es egy-egy ran/assai meqeneoetvozr. hogy mestetmen/en

mezett kutya, amelyik akkor is enge-delmeskedik a nivo sz6nak, ha bizto-san tudja, hogy szidast, netan verestkap.Az Ilyen problemas esetekben er de-

mes beszerezni egy 8-10 rne te resk6nnyu, de eros zsinort, es azt a kutyanyakorvere eros lten i. V igyazni kel l a r-ra, hogy a zsinor sza ladqalas k6zbenne teszullon meg, hiszen a eel az,hogy neveletlen ebunk abban a hit-ben hancurozzon, hogy szabadonvan Engedjuk egy darabig jatszanl,szaqtaszni, majd hatarozott, hangosvezenyszoval hivjuk magunkhoz. Hakutyank fule botjat sem mozditja, hiv-juk ujra, de most mar a zsinor meg-rantasava l nyornatekosi tsuk a paran-csot. Nagyon fontos, hogy ne huzzuk,hanem hir telen rantsuk meg a zsinort,maid ujra enqedjuk lazaral Ne men-junk fele, sot hatralva kisse tavolod-

junk tole. A vezenyszot es a rantastaddig lsrneteliuk, amlg a kutya odanem jon hozzank. Ha a kozelunkbeert, ne kapjuk el, a gyakorlatnak ak -kor van vege, ha a kutya laza pora-zon nyugodtan ul, es nem probal ujraelrohanni. Ekkor kedvesen dicser jukmeg, adjunk neki jutalomfalatot, pro-ba ljunk ja tszan i vele .Akl folyamalos huzassal szinte be-

vontatja a kutyat, az abban az egyesetben ugyan rakenvszerlti az enge-delrnesseqre, de nem tanitja megsemmire. A poraz rnsqrantasa ugyan-is csak a vezenyszo rneqeros itesere,nem pedig helyettesl tesere szolqalHa a kutyanak esze aqaban sines

rank f iqye lni es szot fogadni, hasznal-junk hatarozott, sot, ha szukseqes,fenyeget6 hangot I Abban a pillanat-ban azonban, ahogy elindul telenk,valtsunk a t kedves hlvoqatas ra. Nincs

25


14/89

klzarva, hogy egyetlen benlvas sorantobbszor kell hangnemet valtanunk,mert a telenk tarto kutya a szelfdebbhanqtol felbatorodva ujra elboklaszik,Azt azonban nem kockaztathatluk,hogy a buntetestol tar tva vagul mareqyaltalan ne merjen odajonni.Ha a leirt m6don hasznaljuk a zsi-n6rt, nehany alkalom utan mar tat-szani kell az eredrnenynek. Sajnosakadnak makaes visszaes6k is. Ezek-nel a kutyakna: idcnksnt meg kell is-rnetelnt a gyakorlatot. Az i lyen .riehezesetek" gazdai nem art, ha elgondol-kodnak azon, vajon elegel foglalkoz-nak-e setaik soran a kutyajukkal. Haa gazda mindig esak akkor hiv ja rna-gahoz a kutyat, amikor porazra akar-ja venni IS hazavinni, nem csoda,hogy nehezen megy a behlvas , Setakozben [atsszunk, labdazzunk sokata kiskutyaval, hogy mindig br6mmelj6jjan nozzank. Amikor mar rnaqato lfigyel arra, hogy ne tavolodjon el luimesszire tolunk, IS hivasunkra roqtonodaszalad hozzank, akkor elrnond-hatjuk, hogy sikeresen megbirk6z-tunk a kclyokneveles legfontosabbteladataval.Arra is idejeben meg kell tanlta-nunk a kiskutyat, hogy mlkent visel -kedjen azokkal az emberekkel, akik-kel seta kozben talalkozunk. Sok ko-Iyak mer6 szeretetb61 toluqral a szem-bejav6 vadidegenekre, meqszaqlasz-sza oket, vagy klvancslan beleku-kucskal csomagjaikba. A bizalrnatla-nabb te rrnesze tuek pedig eset legodaszalad nak egy-egy gyanus olto-zetu [arokelohoz, IS j61 rnsquqatiak.Sajnos sok ellenseqet szereztek mara kutyasoknak azok a qazdak, akik26

i lyen helyzetben, ahelyett hogy raszol-nanak kutyajukra, az "aldozatot"gyozk6dik, hogy neteljen. Mindig hlv-Juk magunkhoz a kutyat , ha a szem-bejovon latszik, hogy tart t6le. A val6-ban harap6s vagy klszarnttnatatlanterrneszetu kutyakat pedig kizar61agporazon. szaikosarban setaltassu k!Meg nehezebb feladat engedel-rnesseqre blrni kutyankat, ha setanxsoran rnaslk kutyaval talaikozunk.Ilyenkor teljesen terrneszetes a felfo-kozott izgalmi allapot, hiszen a k61-csonos szaqlaszast kbvet6en jatek,_udvarlas, de esetleg verekedes is kez-dodhet. Ha mar ismerjOk a rnasik ku-

tyat, estudjuk rota, hogy szelid, barat-saqos.enqedjuk oket [atszani. Azon-ban ha a rnasik agressziv, verekedos,jobb porazra venni kutyankat, asrnastele tovabb setatni.Nem ilyen egyszeru a dentes, haismeretlen kutyaval talalkozunk.A telnott kutyak szinte sohasern bant-jak komolyan a kolykoket, legfeljebbrendreutasttlak oket, ha tuisaqosantiszteletlenul viselkednek. Szukak eskanok kozott sem jellemz6 a vereke-des, a kanok ugyanis alta laban meg-ad6an tUrik, ha egy szuka rneqtepaz-za 6ket tul heves udvarlasukert. Ko-moly hare legt6bbszbr az ivarerett ka-nok kozott alakul ki, bar neha a fel-

nott szukak is meqlepcen kernenycsatakat vivnak eqyrnassal. Nemcsaka kutyak kora es neme, hanem a faj -taiuk is rneqhatarozo szerepet [atszlka t6bbiekhez val6 viszonyukban. Az6rzo-veda taltak vagy a terrierek sok-kal hajlamosabbak verekedest kezde-rnenyezru, mint peldaul a vadaszku-tvak,

Egy vizsla as egy bearded collie talalkozasab61 aligha resz vetekedes.

Mindezeket figyelembe v8ve, ha se-ta k6zben idegen kutyaval talalko-zunk, legbiztosabb etoszor sajat ku-tyankat porazra venni, majd telrnernia helyzetet. Ha nem vagyunk biztosakabban, hogy baratsaqosak lesznekegymassal, eloszor csak porazon en-qediuk 6ket ismerkedni. Azt azonbanne telediuk, hogy a kutyak feszes po-razon, qazdajukkal szorosan a natukm6g6tt sokkal magabiztosabbak, esigy hajlamosabbak a verekecesre.Termeszetesen nagyon fontos, hogyismerjOk azokat a jelzeseket, amelye-ket a kutyak egymassal val6 kommu-nikaciojuk soran hasznalnak. A tarokes a tulek allasa, a tssttartas sokatelarul szandekaikrcl. Az uqatas tenet[atskra hlvo, de eppuqy fenyegeto is,kulonosen, ha rnorqas klseri. A carat-sagos szandeku, jatekra vagy6 kutya

szapora tarkcsovalas kozepette, tulethatracsapva izeg-m0zog a porazbateszulve, A harcra kesz, erejet fitogta-t6 allat ezzel szemben mereven kihuz-za rnaqat, tarkat magasra emeli, szo-ret fblborzolja. Persze verekedes csakakkor lesz a talalkozasbol, ha ket egy-forman magabiztos, dorninans kanvagy szuka all egymassal szemben.Ha ugyanis a rnasik alazatos. meg-ado p6zt vesz f61, a falka torvenyeiszerint nem szabad bantani.Mindezt azert tartottuk fontosnakleirni, mert minden kutya igenyli a Ia]-tarsalval valo valamilyen kapcsolatot.Eze r t nem viselkedik helyesen az agazda, aki tulzott teltesbol vagy egy-szerOen kenyelemb61 seta kozbenminden mas kutyat nagy ivben elke-rul. Ahhoz azonban, hogy a veszelyeshelyzeteket lehetoseq szerint elkerul-

27


15/89

juk, szukseq van arra, hogy megert-suk a kutyak nye lvet , as persze minde-nekel6tt j61 ismerjOk salat kutyankat,

A r os s z s z ok a so k k ia la k u l a s aSok kutyatulajdonos panaszkodikegyabkent 5z6fogad6 kedvencere ne-hany makacsul roqzodott rossz szo-kasa miatt . Sajnos ut61ag mind ig sok-kal nehezebb megoldani ezeket aproblernakat, mint megel6zni k ialaku-lasukat. Ezert is foglalkozunk a ko-lyokneve lesrol sz616 fejezetben a ku-tyak leggyakrabban el6 fordu l6 , bosz-szanto szokasa lval , h iszen ezek tbbb-nyire eqeszen f iatal korban alaku lnakki.KezdjOk talan a klskutyak egyik

kedvenc idotoltesevel, a raqcsalassal.Elcsenni a gazdi j6 illatu papucsat, esalaposan atalakitani, ez minden vala-mireval6 kolyokkutya alma. Csak az abaj, hogy a gazdi nem mindig orO I, h ataradtan hazasrkezve kedvenc labbe-lllet sok apr6 darabban latja viszont.Ilyenkor aztan hirtelen haraoiabanesetleg j61e lver i a kiskutyat . Ez pedignemesak igazsagtalan, de t6bbny ireteljesen hatastalan m6dszer is. Igaz-saqtalan, mer t minden buntetes elotti II ik vegiggondolni , nem mi hibaztunk-evalamiben. Marpediq a kblybk sza-mara elerheto helyen hagyni ilyen ra-qasra csablto dolgot. tobb, mint pro-vokacio. Azonkivul hatastalan is az28

ut61agos szldas, mert ha nem sikerulrajtakapnunk oketrnet. amint epp el-lopja vagy ragja a papuesot, fogalmasines, hogy mierl buntetiuk meg.Sokakat rneqteveszt az, hogy a ku-

tva szemmel lathatoan szeqyelf ma-gat, IS telel rnet mutat, mikor laszidjak,mint aki pontosan tudla, hogy rniart. k ap ki. Pedig eqyszeruen arr61 vansz6, hogy a gazda hanqjabol, mozdu-lataib61 erzl, hogy valamiert harag-szanak ra, es ez b6ven eleg ahhoz,hogy meglapuljon. Nem szabadugyanis abb61 a teltetelezesbol kiin-dulni, hogy kutyank tudataban vanannak, ha rosszalkodik. Egeszen masszarnlt .rossznak" a kutyak IS az em-berek ertekrendjeben. A kblybk sza-mara teljesen rendjenvaio, hogy fog-valtaskor vagy egyszerCien unalrna-ban arra alkalmas anyaqu es szaqudolgokat raqcsaljon. Fogalma sinesarrol, miert szabad a regi elnvutt eip6tszetclncalnl, es rniert jar buntetes azuj borkesz tyu hasonl6 m6don tortenoteldolqozasaert. Ne is varjuk t6le,hogy ezt rneqer tse, lnkabb adjunk ne-ki sok b6rb61, tabol keszult [atekot, eszarjuk el el61e azokat a tarqyakat,amelyek kisertasbe vinnek.Az is segithet, ha sokat [atszunk

vele, es rendszeresen seta ltatiuk . Az akutya ugyanis, amelyik gyakran vaneqyedul, es sokat unatkozik, bizonyhajlamos meg telnottkoraban is meg-raqcsalni dolgokat. Ha mast nem ta-lal, hat a pad lot vagy a butorokat. Azilyen allatot szoktak neha gyengeideqzetunek , . tu ttenyesztettnek" k iki -altani, pedig szeqeny eqyszeruenesak jatek- es rnozqasiqenyet probal-[a meg valahogyan levezetn i.

Ugyanez a problema maskeppenjelentkezik a kertben tartott ku!ya~-nal, Ninesenek vsszelyben a cipok esa . s z6nyegek, viszont el6fordulhat,hogy a k61ybkben kerteszkedesi am-bici6k ebrednek tol. Gyakorl a fak,bokrok meglehet6sen szexszerut len.tovig torteno v'lsszametszese, esetlega kert reszleqes telasasa. Az elobbiszabalyok ugyanugy ervenyesek eb-ben az esetben is:1. SZidni, bOntetni esak tettenereskorszabad!2. EI kell latnl a kutyat rneqtelelo rag-csalnivalovall3. Naponta tobbszor alaposan ki kelltarasztani [atekkal, setaval lNot6rius qodorasok sseteben le-

het, hogy az el6bbi szabalyok betar-tasa sem segft. Ilyenkor ket rnaslk,spec iaus ok is szoba jbhet. EgyresztfigyeljOk meg, nem rejt-e el kutyankvalamit - tobbnyire etelt, esontot - agbdbr melyere. H a igy all a dolog,nem art lecsbkkenteni a napi adaqjat,hogy ne legyen tolosleq, amit telrelehet tenn i rosszabb napokra.Nyaron, nagy melegben azonban

egeszen rnastele, igen egyszeru ma-gyarazata lehet a naqymeretu gbdrokkeletkezesenek. A kutyak ilyenkorosztonosen keresik a szaraz, forr6 ta-laj alatt a huvosebb, nedves retege-ket. E z e r t e r de r ne s rendszeresen fello-esolni a kert egy a rnyekos resze t, aholkenye lrnesen mlsolhet, es igy nem kella maga median megoldania a preble-mat.Egy rnasik, rendklvul bosszant6szokasa alakulhat ki a kertben es la-kasban tartott kutyaknak eqyarant,

rneqpsdiq a tul sok, fblbsleges uga-tas,A lakasban tartott kutyak tbbbnyireqazdajuk tavolleteben tepazzak aszornszedok idegeit folyamatos uga-tasukkal. Ujra esak azt keil nanosu-Iyoznunk, hogy a rneqoldas fokent amegel6zesben keresendo. Ne hagy-juk a kutyat tul sokaig rnaqara. Hogypontosan mennyi is az az id6, amiegyedOI mar nehezen elvlse lheto, faj-tankent es tokent egyedenkent valto-zik. A rnasik fontos szabalY,hogy akb lykbt fokozatosan ke ll hozzaszok-tatni az egyedOliethez. Eleinte esaknehanv perere hagyjuk rnaqara, meg-nozza egy kiad6s seta es iatek utan.Adjunk neki valami raqcsalnivalot,mCiesontot, [atekot , hogy legyen mivelelfoglalnia rnaqat. Ha csondbsn ma-rad, nehany pere tavollet utan terjOnkvissza es dicseriuk meg. Fokozatosannoveljuk az id6t, amlg egyedOI hagy-juk, de kesobb se feledkezzOnk megelotte a setarol, utana pedig a diose-retr61.Egyaltalan nem biztos azonban,hogy a maqara maradt kolyok nemkezd azonnal hangos nvuszt tesbe,uqatasba, ahogy beesuk6dik rnoqot-tunk az ajto, Ilyenkor bizony nem sza-bad lagy szlvunek lenni, hiszen narneqsa jna '[uk , es azonnal visszame-gyOnk hozza, azzal minden! elron-tunk. Akkor ugyanis meqerosltjukbenne azt a hitet, hogy visszaesalo-qatasunkra az a leghatasosabb m6d-szer, ha kitart6an nyuszlt vagy ugat.Tenat inkabb variunk egy kiesit, hat-ha rnaqatol abbahagyja a reklarna-last. Ha igy tortenlk, a tovabbiakbanalkalmazhatjuk az elozo m6dszerl.

29


16/89

Nehany percnyi csond ulan meruunkbe, simagassuk meg, latsszunk veleegy kicsit ; vagy esetleg adjunk nekiiutalorntalatot.De mit tegyen az, akinek a kutyajakitart6an, s6t egyre hevesebben ugat,slr utana? EI6sz6r is vegyen egy rnelylelegzetet, es keszuljon to: lelkileg azelot te al16 feladat ra. A leghateko-

nyabb rneqoldas ugyanis ilyenkorvisszamenni a kolyokhoz, haragosana helyere paranesolni, es6ndre inteni,majd hatarozott leptekkel ulra elta-vozni. Val6szinOIeg ezt a kis sziniate-kat tobbszor el6 kell adni, mire meg-mutatkozik a hatasa, de rnindenkep-pen erdernss kitartani. Kutyank neve-lese saran meg sokszor el6fordulhat,hogy a siker awn rnullk, ki blrja to-vabb turelemrnel Ha egyszer isa gaz-da marad alul, a kutya legk6zelebbsokkal magabiztosabban probalko-zik majd.A ker tben ta rtott, .tolosleqesen "sokat ugat6 kutyak rnonvacioi attata-ban rnasok, mint lakasban el6 tarsal-ke, EI6szbr is lassuk be, hogy amiszarnunkra erthetetlen, f616sleges ri-csaj, az kutyank szarnara teljesennorma lis maqatar tas lehet . Hiszenegy forgalmasabb utcaban eleg egylelkiismeretes hazorzo, aki iqazan.csak" azt ugatja meg, aki es ami arablzott terutet kornyeken mozog. Habfrja szutlaval, hat majdhogynem reg-gel t61 est ig ugathat. ~s ha a szom-szed macskaja pimasz medon ugyuldbgel a kerttes tuloldalan, hogy eppnem lehet hozzaterru, az bizony bosz-szanro. Meg kell tehat ugatni! Vagyha a tavoll dombotoajroi egy szsqeny,rnaqanyos kutya tutul , annaki ll ik30

eqyutterzoen valaszolqatni, Akareqesz ejszakan at.Meg ha a gazda 15 1s viseI i a z a lla n-do zenebonat, a szornszedok marrendszerint nem Ilyen beketrl rok. Esoket ismeg lehet erteni. Mit lehet halilyenkor tenni? A tapasztalatok sze-rint a rendszeres seta, futtatas, latek,ha nem is szuntetl meg a bajt, de

enyhlthet rajta. Sajnos meglehet6sennenez az ugatas kozvetlen buntetese,hiszen ilyenkor fontos es hangos el-fogla ltsaga miatt kutyank nem kony-nyen hall ja meg a hlvo szot. Ha pedigakkor buntet juk meg, mikor nagy ne-hezen msqiscsak el6kerOI, esetleg azterjOk el, hogy leqkozelsbb vegkeppnem jon oda hozzank, csak ha marbiztos benne, hogy e lm ult a vesz,Talan turcsan hangzik, de uqatasellen sok esetben hatasos rnocszer-nek bizonyul a kerti loesol6es6 hasz-nalata. Viszonylag rnessztrol is kbny-nyen meg lehet celozni a vlzsuqarrala kutyat, kart nem tesz benne, de egyidore biztosan lecsondesttl. Terrne-szetesen ilyenkor mindig hatarozot-tan ra is kell szoln l, hogy a kutya osz-szekapcsolja a s zld as t e s a hideg zu -hanyt. Valoszfrnlleq egy id6 utan eleglesz a v ez en ys zo , e s csak nagy ritkankell kisse .rneunecvesftenl" a maca-rol megfeledkez6 kutya bundajat.VegOI n ezzu k az egyik legjellem-zobb, a ltalunk .rossz szokasnak" t i-tulalt viselkedest, amely ugyanakkor akutyak szarnara 6sid6k ota az orom-tell udvozles genetikailag k6dolt mod-ja. A nazaerkezo qazdara lelkes fark-csovalassal teluqrato kutya a falkaszabalyalnak megfelel6 m6don visel-kedik, hiszen a rnasik kutyat egy13.l la-

Ian nem zavar ]a az, ha a cerernoniakbzben bepiszkol6dik a bundaja. igyaztan, kLlI.6nbsen a rendkivLlI tempe-ramentumos kutyak, ha rneqoly fe-gyelmezettek is, sokszor ujra meg ujraelfeledkeznek a szarnukra erthetetlenemberi illemszabalyokr61.A n ev ele s s or an legyOnk kbvetkeze-tesek! Vagy soh a ne engedj!llk meg,

hogy kutyank i ly medon udvazblj6nminket, vagy tegyuk minden egyes al-kalommal egyertelmOve szarnara .hogy akkor eppen szabad-e felugra-nia, Nem varhatjuk el meg a legoko-sabb kutyatol sem, hogy meg tudjakulonboztetni az unneplo ruhat a het-koznapitol vagy a saros idot a szaraz-1 6 1 . .

S e rn rn lke pp en n ern javasoljuk a fel-uqralas rneqakadalyozasara azt akoztudatban el6 modszert, hogy a tel-uqro kutya hatso labara kell lepni.Kisebb termetO, gyengebb csontozatukutyaknal kbnnyen serulest okozhat,ha kerneny talpu cip6vel az apropracl ira taposnak. NagymeretO, er6staltak esetebsn pedig meglehet6sennehez a rnuvelet vegrehajtasa anelkulhogy az ember hanyatt ne essen.Vannak kolykok, amelyeket nehanyhatarozott korhol6 szova l rbvid id6alatt Ie lehet beszelnl az udvozlesilyen vlharos torrnaiarol. Terrneszete-sen ez csak akkor sikerulhet, harneqprobal juk megel6zni a bajt , es akutyahoz lehajolva megsimogatjuk,miel6l t meg megpr6balna rank ugra-ni.Nagyon szeleburdi, de egyebkent

E gy n ag y t er me lu k uty Ell fg y a /ig ha (e he t a felug-rasr61 teszoktetni.

fegyelmezett feln6tt kutyak esetebena legegyszerObb rneqoldas aitonyi-taskor azonnal hatarozott "fekszik"vagy "men} tovsbb" vezenyszova l el-kerulni a veszelyt.Sok kutya szenvsdelyes apportfro-zokecvet is ki lehet hasznalni o ly mo-don, hogy erkezeskor azonnal rabl-zunk valamilyen isrneros tarqyat,mondjuk egy ujsapot . Buszke fark-csovalassal fogja hureolni tel-ala, ku-lonosen, ha ezert mindig nagyanrneqd icser juk .Ha pedig neha rneqls rneqtortenlka ba] , miel6t t rneqbuntetnenk a ku-tvat, gondoljunk arra, milyen ritka ele-tunkban az olyan tars, aki t lz-t lzenoteven a t minden alcot t nap ugyano-Iyan rajong6 szeretettel fogad minket.

31


17/89

A L A P K I K E P Z E S

K i k a p z e s i a l ap e l v e kK e rd e se k a s v a la s zo kMier! fontos, i ttetve szi ikseges-eegyaltaJim a kikepzes?Sokan ugy velik, hogy teljesen tolosle-ges a kutyat bonyolult teqyetmezovagy ugyessegi gyakorlatokkal nyu z -ni . Nos teny, hogy mi is talalkoztunkmar nehany olyan aidott j6 terrnesze-to kutyaval , amelyik minden kulono-sebb kikepzes nelkul is szotoqadovolt . Ahhoz azonban, hogy egy i lyenhozzank i lia, kbnnyen kezelhet6 ku-tyat fogjunk ki, ritka nagy szerencserevan szukseq.

Sokkal valoszinubb, hogy kutyankosztonos vlselkedeset, netan kitbr6ternperamenturnat korlatok koze kellszoritani ahhoz, hogy ne okozzont6bb bosszusaqot, mint orornot. Ezpedig hatarozott es k6vetkezetes ne-veles nelkul nehezen kepzelheto el.Paradox medon a kikepzett, megbiz-nato kutya vegul joval tobb szabad-saqot elvezhet, mint .Jiberalis" szel-lemben feln6tt, engedetlen es eppezert orokre .porazra lteltete tt " tarsal ,Hiszen aki biztos abban, hogy kutyajaelso sz6ra vlsszajon hozza, es nemszalad az aut6 ele, nem tolakod6vagy agressziv a [arokelokkel, nemprobal minden szembejbv6 kutyaval

verekedni , az megle le l6 helyen nyu-godtan setalhat poraz nelkul kedven-cevel.Vannak persze olyanok is, akik ku-tyajukban a harnisl ta tlan tarrneszetegy darabkajat szeretnek rnaqukenaktudni, ezert 6vakodnak azt barmilyenmedon atalakltani. osztcnos teve-kenysegeiben qato ln i. Ez tu\ajdon-keppen igen tiszteletre rnelto felfogas.Azonban szerinWnk csak akkor elto-gadhat6, ria igy a kutya masok biz-tonsaqat es nyuqalrnat nem vesze-lyezteti ..Azoknak, akik kutyajukat egyen-ranqu tarskent szeretnek kezelni, [a-vasoljuk peldaul a tacskot, a lajkat, ahuskyt vagy az atqan agarat, mertezeket az onallo, akaratos taitakatnem lehet vagy legalabbis nem erde-mes bet6rni.Az alapkikepzes persze nemcsakfegyelmez6 gyakorlatokb61 all. Azuqyesseql feladatok, az akadalyuqrasvagy az apporttrozas val6ban nemfeltetlenul szukseqes tudnival6 egy at -lagos kutya eleteben, Megis, aki latottmar le lkesen apportfa utan i ramod6kutyakat vagy agility-versenyt, az biz-tosan tudja, milyen j6 szorakozasnaktartiak kedvenceink az i lyen [ateko-kat.Manapsag a kutvak legnagyobbbanata, hogy sokat unatkoznak. Ele-tuk j6 resze a qazdara, a setara val6varakozassal tel ik . Igyekezzunk hataz egyutt tol to tt r6vid id6t mine' szo-rakoztatobba tenni. A kutyak [o reszet- eppugy, mint az emberek tobbssqet- nem eleqlti ki,ha csupan fizikaiszukseqletelkrol gondoskodnak. Ku-Ionosen az intel ligens, tempera men-

32

1i'.--...._...---- -

tumos kutyak iqenylik az olyan jate-kokat. ahol fizikai as szellemi kepas-saqeiket is kibontakoztathatjak. Hasokoldaluan es szeretettel foglalkoz-nak veluk, eppugy kepesek meqelni asikert, a gy6zelmet vagy akar a kudar-cot, mint rni, emberek.Mindezek persze nem csupan a ki-fejezetten rnunkakutyakra vonatkoz-nak, hiszen az alapveto engedelmes-seq re es a szorakozasra minden fa]-tanak szukseqe van.Hasonl6 a helyzet az orzo-veco fel-adatok tanltasaval is. Hiszen akaoszep szarnrnal olyan kutya, amelyikatapterrneszetenel fogva bizalmatlan,es osztonosen vedi a rablzott terule-tet. Joggal rnerul fel a kerdes, hogyilyenkor minek a kikepzes. Nos, ha akutya soha nem hagyja el a kertet, esgazdaival is megfelel6 a kapcsolata,akkor talan val6ban tolosleqes, Ab-ban az esetben azonban, ha emberekkoze, utcara vagy kiall ltasra visszuk,mar igenis szukseq lehet arra, hogybizalmatlansaganak, tarnadokedve-nek teqyeimezessel konatokat szab-junk. Ami ugyanis klvanatos viselke-des a kerten belul, az rendkivul vesze-lyesse valhat a keritesen kivul i vilaq-ban.Raadasul az esetek nagy raszebennem eleg kutvankat az orzo-vedo fel-adatra alkalmas tajtak kozul valasz-tani ahhoz, hogy j6 haz6rz6ve vaijek.Gyakori, hogy az ilyen alapadottsaqukutya megfelel6 klkepzes nelkul min-denkivel baratkozo, lui szelid vagyrosszabb esetben telenk, i jed6s lesz.Termeszetesen egy orzo-veoo mun-kara eleve alkalmallan kutyaval a ki-kepzes sem tehet csodat. Ugyanak-

33


18/89

kor az alapvetoen bizalmat lan esmegfele l6en bator kutya sem blztos,hogy klkepzes nslkul, rnaqatot alkal-rnassa valik az 6rzo-ved6 feladatoksllatasara. Sok esetben szukseq vannerni szakszeru seqltseqre ahhoz,hogy a kutya terrneszetes vecc oszto-ne hatarozottabba vallon, es igy ma-gabiztosan viselkedjen varatlan hely-zetekben is.Ki Jegyen az oktat6?Ha mar kiderult, mi mindenre szeret-nenk megtanitani a kutyankat, el kelldonteni, k i legyen az, aki rendszere-sen foglalkozik vele. Leqalabbis kez-detben j6, ha mindig ugyanaz a esa-ladtaq tanltia, kulonben el6fordulhat,hogy mindenki a maga elkepzeleseszerint lat afe ladathoz. Ez pedig et-lentmond a neveles egyik legfonto-sabb alapelvenek, a kovetkezetesseq-nek. Azert az sem iqazan nagy baj, haesak ugy oldhato meg a kutya kikep-zese, hogy a esaladtagok otthon fel-valtva foglalkoznak vele, vagy mindigmas er ra elvinni a kutyaiskolaba.IIyen esetben azonban folyamatosanmeg kel l beszeln i a problernakat, esmegegyezni abban, hogy mikor jardicseret, es mikor szldas.Terrneszetesen ha a kutya mar i61megtanult valamit, elvarnato, hogyminden csaladtaqnak eqyarant enge-

delmeskedjen. Ez persze Iokent raj-tunk rnulik, mert a kutya - eppugy,mint a gyerek - pontosan rneqerzi,mikor es kivel szemben engedhet megrnaqanak nerni lazasaqot,Kiffly, a szalkas szoru tacsl peldaula csataoto egyet len szavara rogton34

abbahagyja a kunyeralast, es tarkatbehuzva tavozik a konyhabol. Ugyan-akkor a mama vagy nagymama hia-ba konyorog neki ebedtozes kbzben,mindig ott esetl ik-botlik, ahol nem ke-ne. Miert is ne tenne, hiszen tudja,hogy vegul uqyis jut neki egy-ket fi-nom falat, ha ele9 kitartoan probaiko-zik. Jobban meggondolva, ez nem fe-gyelmezetlenseget, hanem eppen in-telllqenciajat bizonyitja.EI6fordulhat olyan eset is, hogy agazda nem tud vagy esetleg nem akarid6t szakl tanl kutyaia kikepzesere,ugyanakkor az t valamilyen okb61

rneqis fontosnak tartja. IIyenkor alta-laban ruvatasos kutyakikepzok segit-segel szoktak igenybe venni. Felhiv-nank a f igyelmet azonban arra, hogyez a megbizhat6nak tOn6 es telettebbkenvelmes rneqoldas gyakran nemval tia be a hozza fuzbtt remenyeket.Mie l6tt rabiznank kutyankat egy ide-genre, rnindenkeppen probaliunkmeggyoz6dni szaksrtelmerof megbiz-hatosaqarol. Ha bentlakasos kikep-zesre "iteljuk" kutyankat, el6z61eggondol juk vegig, vajon hogyan visel ia kornyezetvaltozast es a gazda hia-nyal.Akinek nemesak rnunkavizsqapa-pirra van szukseqe, hanem sz6foga-d6 kutyara is, neszamttson arra, hogyfotelb61 nezheti vegig az oktatast. Ab-b61 ugyanis, hogy a kutya rernekulengedelmeskedik klkspzojenek, megegyal ta lan nem kbvetkezik az, hogyalkalornadtan a qazdanak is fog. Ta-pasztalataink szerint majdnem annyildot vesz lqenybe a kutya es gazdaja"osszeszoktatasa", mlnt a kutya en-gedelmes k ikepzese , Tehetseqss ku-

tyak es kevesbe tenotseces gazdakeseteben nena tobbet is.Bentlakasos orzo-veco kikepzesutan - j6 esetben - a kutya megnbve-kedett bnbizalommal, fokozott tarna-d6kedvvel ter vissza qazdajahoz. Devajon nehany h6nap tavoilet utan agazda es a csalad tobbi tagja kepe-sek lesznek-e teken tartani a kozbenmindenkeppen vacabba valo kutyat?Termeszetesen elofordulhat olyaneset, amikor val6ban s zu ks eq e ss e v a-Ilk ilvestalta szolqaltatas igenybevete-Ie. Kulbn6sen olyan komoly viselke-dssproblernakbol ered6 vesze lyekmeqelozesere tar tjuk indokoltnak,amelyeket sem otthon, sem a kutyais-kolakon nines m6d megoldani (p I . sa-iat qazdajat megharap6, tekezhetet-lenul agresszfv kutya sseteben).

Milyen fe/szerelesre lesz szukseg?Mlndenkeppen a kutya koranak. me-retenek es tajtajanak megfelel6 nyak-brvet, porazt es szukseq eseten sza]-kosarat szerezzOnk be.A nyakbrv talan a legfontosabb ki-kepzoeszkoz, hiszen ez kbzvetiti akorriqato vagy buntsto porazrantaso-kat a kutya fele. Epp ezer t sokan e16-szeretettel hasznaliak a tojto vagyszbges nyakbrvet, mert ugy velik,ezekkel gyorsabban es k6nnyebbenernek celt. Val6 Igaz, nena igy latva-nyos eredrnenyt lehet elerni. Ennekazonban tobbnyire az az ara, hogykutyank fegyelmezetten, de kedvetle-nul, s6t eset leg telve fog dolgozni.Ezert ugy gondoljuk, csak kivetelesesetben indokolt a fojt6 es a szbgesnyakorv hasznalata. mert a lta laban

A bal oldal ; nyaki jrv szoti tese Iwr li ilozot t, igynemielenlhe! veszelyt a ku!ya szamara, ellenlet-ben a joM oldal ivalszelfdebb m6dszerekkel es egy er6sb6r nyak6rvvel is remek kutyat nevel-hetOnk.Val6ban el6fordulhat azonbanolyan eset, amikor szukseg van Ilyeneszkbz6kre. A fojt6 tancnyakorv -megfelel6 m6don hasznalva - igennatekony lehe! peldaul a rendkivOItempera mentum os, fiatal doberma-nok, sehnauzerek, boxerek megrend-szabalyozasanal. Hosszu szonl fa)-taknal nem ajanljuk a hasznalatat,mert a lane kbnnyen belegabalyod-hat a kutya sorsnyebe, igy a porazlazara enqedeseval nem lehet a nyak-brv szorltasat azonnal rneqszuntetni.Marpedig a fojt6 nyakbrv alkalrnaza-sanak az a lenyege, hogy a porazrneqrantasaval mindig esak pil lana-tokra okozunk keliemetlen erzest akutyanak.Sokszor lattunk mar olyan kutyat,amelyiken hlaba volt fojt6 nyakbrv,renduletlenul vonszolta maga utan aqazdajat, annak etlenere, hogy 0 rna-ga kbzben alig kapott leveg61.A rosz-

35


19/89

szul hasznalt toito nyakbrv csak ki-nozza a kutyat, eredrnenyt pedig nemerunk el.A szbges nyakbrvet meg ritkabban,

csak a kifejezet ten agressziv kutyak-nal indokolt alkalmazni. Amikor a ku-tyaiskolan megjelenik valaki egy ked-yes magyar vizslaval vagy sk6t ju-hasszal, amin szbges nyakbrv van,azt sosem hagyjuk szo nelkul, Terms-szetesen ha nena a nagymama vagya gyerek viszi setalni a csalad nagy-testu, neveletlen kutyaiat, a szbgesnyakbrv bizony nagy segltseg lehet.A szakszeru kikepzest azonban hosz-szu tavon semrnikeppen sem helyette-slthetl a kenyszerlto eszkozok hasz-nalata.Az sem mindegy, hogy milyen p6-

razt szerzunk be. A lancporaz petdaullehet nagyon eteqans a setahoz, deklkepzesre tel jesen alkalmatlan. Szin-ten nem javasoljuk az er6s b6rb61 ke-szult, de tul rovid, un. .villarnoska-paszkod6k" hasznalatat. Tapasztala-taink szerint kikepzesi celokra a leg-praktikusabb egy kb. 100-120 emhosszu borporaz, er6s, de kbnnyenkezelhet6 karabinerrel ellatva Ha aporaz ennel hosszabb, sokan egysze-ruen belegabalyodnak kikepzes koz-ben, es ha az ember rnindket keze televan porazzal , nehez a kutyava l log la l-kozni.A karabiner minoseqere is erdernes

odafigyelni, tokent a nagytestu orzo-vedo taltak eseteben. Ha a kutya ve -ietlanut elszabadul, aligha fogja vi-gasztalni a rneqtarnadott vagy jobbesetben csak megijesztett embereket,hogy nem a poraz szakadt el, .csak"a karabiner nyllt szet,36

Szajkosarra nemesak az arra kote-lezett taltaknak as a harap6s kutyak-nak van szukssquk, hanem mind-azoknak, amelyek buszon, villarno-son, metron utaznak. Igyekezzunkrneqfe le lo meretu szaikosarat besze-rezni, hogy ne tegyOk kedvencunkeletet kenyelmetleneobe, mint tel tetle-nul szukseqes, A temkosarak sokkalprakt ikusabbak , mint a borbo: keszu l-tek, mert kevesbe tapadnak a kutyaorrara, azonklvul biztonsaqosabbakis, mert a bor szaikosarbol egy uqyeskutya remekul ki tud harapni.Ottnon neveliiik,vagy jarjunk kutyaiskolaba?Akinek kbnnyen kezelhet6, szfvesentanul6 kutyaia van, nyugodtan pr6-balkozzon otthoni tanitasavat. Nemegy olyan kutyatulajdonost isrnerunk,aki kulonosebb szakertelem nelkul,osztonosen tehetseqesnek bizonyul ta kikepzesben. Ezterrneszetesen csakaz engedelmessegi es ugyessegi lel-adatokra vonatkozik, mert az 6rz6-vado fogasok oktatasat jobb szakem-berre bizni !Kezdetben igyekezzOnk olyan he-

Iyet keresni a gyakor lasra, anol sem-mi mas nem terelt el kiskutyank figyel-met a feladatokr61. Lehet61eg ne akornyek legkedvel tebb kutyafut ta t6teruleten probalkozzunk, mert a meg-szokot t [a tszopaltasokkal korulvevemeg a legragaszkod6bb, legengedel-mesebb kiskutya sem kepes teljesena qazdajara figyelni .Mindenki szeretns persze, hogy ku-

tyaja ne esak az ismert otthoni kor-nyezetben, hanem idegen emberek es Olthon ktinnyu iei.iltelnf a kutyat. Tarsasagban mar sokkal nehezebb.

37


20/89

kutyak kozott is rneqblzhatoan szotfogadjon. Ennek gyakorlasara idealishely egy [o kutyaiskola, ahol tapasz-talt kikepzok tranyrtasavat folyik azoktatas.Az altalanosan elfogadott gyakor-lat szerint a kutyaiskolakon csopor-tokban folyik a kikepzes. A gazdaksajat maguk dolgoznak kutyajukkal,

a kikepz6 pedig elrnaqyarazza nekik,hogy melyik feladatot hogyan kellmegtanitani, es segft az egyedi prob-lernak mecoldasaban. Lehet6seg vana kutyak szakszerO arz6-ved6 kikep-zesere is gyakorlolt .csibeszek" se-gedletevel. Az iskolakon rendelkezes-re al lnak az orzo-vedo es ugyessegigyakorlatokhoz szukseqes felszerele-sek is.Tobbek szarnara talan meglep6, de- sok gyerekkel e llentetbsn - a kutyakkifejezetten szeretnek iskolaba jarni,

hiszen ez a program vegre rnsqtorlhetkoznap] aik egyhang usaqat,Mikor kezdjiik el a kikepzest?Erre a kerdesrs nem adhato altalano-san ervenyes, konkret valasz. Nemmindegy, hogy a gazda mire szeretnsmegtani tani a kutyaiat, es hogy a ko-lyok milyen fajtajO, mennyire konnyenkezelhet6 stb. Azt mindenesetre leszo-gezhetjuk, hogy 6-7 honapos kor el6ttsernmlkspp sem szabad komolyabbkikepzesre fogni a klskutyat. Ugyan-akkor meg a kesdn er6 taitaknal sevarlunk 10-12 h6napos koruknal to-vabb,A nagytestO tajtak engedelmesseg-re szoktatasat erdernes viszonylagkoran elkezdeni , mert peldaul egy 8-

38

10 honapos, 50-60 kg sulyu neveletlenbernatheqyit vagy leonbergit marmeglehet6sen nehez pusztan poraz-rantasokkal rneprendszabalyozruUgyanez vonatkozik a kulonosen ne-hezen kezelhet6, tulsaqosan agresz-szfv vagy rendkivul telenk kutyakra.Barrn i is okozza klvanatosto l e lterovlselkedasuket, jobb rnlnal el6bb - le-het61eg szakember seqltseqevel -megfelel6 rneqoldast taiajnt.Akinek van kedve es ideje, terms-szetessn mar sokkal hamarabb is el -latoqathat egy kutyaiskolaba, minthogy a komoly kikepzest elkezdens.Minden fiatal kutyanak jot tesz, hasokat jar emberek es kutyak koze,Amint a legfontosabb vedooltasokatmegkapta a kolyok, nyugodtan el le-het vinni egy kozeli kikepzoiskolaba,hogy ismerkedjen a kbrnyezettel.I Iyenkor persze meg csak a [atekosapportlrozast es a behlvas t szabadgyakoroln i, de az is b6ven elegend6,ha a kolyok csupan a furcsa szagok-kal, zajokkal ismerkedik. Kes6bb,amikor mar eljbn a komoly tanulasideje, az ilyen fokozatosan szoktatottklskutyanak k6nnyebb dolga lesz.

Kes6bb, ha mar novelheto a kikep-zes id6tartama, a hosszabb foglalko-zas k6zben leqalabb egyszer tartsunkrovid szunetet. I Iyenkor [atsszunk akutyaval, esenqediuk kicsit szabadonszaqlaszni, dolqat vegezni.A feln6lt kutyaval sern erdernes 30-40 percnel tovabb ugyanolyan tlpusufeladatokat gyakoroltatni. Ugyanak-kor telora fegyelmezes utan meg nyu-godtan lehet Ggyessegi gyakorlatokratanftani, vagy 6rz6-ved6zni vele.Az egyik faradhatatlan versenyku-tyank, egy Dick nevOtervueren pelda-ul hetveqenkent reggel a mez6n gaz-dajaval nyornkovetest gyakorol, majdfelora fegyelmezes kbvetkezik az isko-tan, aztan orzo-vedo gyakorlatok akernenyebb tajtabol. R6vid pihen6utan ujabb neqyedorat ugral az aka-dalypalyan (agility), es ezutan meglabdazni kel l vele egy jo darabig, hogykicsit eltaradion veqre. Persze kulon-bozo a kutyak temperamentuma, al-lokepesseqe es nem utolsosorbanmunkakedve. Ami az egyiknek szora-kozas, az a rnasiknak teljesen elvehetiaz eletkedvet. Jo, ha mindenki tlszta-ban van saiat kutyaia terrneszetevel,kepesseqelvel, es ennek megfelel6enalakitja ki .rnunkarendiet".Mi/yen gyakran as egyszerremetmy! ideig gyakoroljunk?

Kulonosen kezdetben nagyon fontos,hogy mindennap szakitsunk 5-10percnyi idot arra, hogy tani tgassuk akolykot. Amig kutyank f iata l es szele-burdi, egyszerre ennel tovabb ugysemtud iqazan koncentralni a feladatok-ra. Sokkal jobb ersdrnenyt lehe! elernlrendszeres gyakorlassal, mintha egyheten egyszer orakig nyuzzuk.

MOyen m6dszereket alkalmazzunka kikepzes saran?Talan ez az a kardes, amelyben legin-kabb megoszlik a szakemberek vele-menye, Egy dolog azonban bizonyos.Aki tokeletesnek hi tt k ikepzesi m6d-szsrehez akarja igazitani a kutyakat,hibat kovet el. A kutyak egyenisegeugyanis rendkivGI eltero lehet.

Vannak peldau' k ifejezetten lusta[oszaqok, akik egyetlen gyakorlatotkedvelnek lqazan, a helyben mara-dast. (Azt azonban leqalabb mindighiMtlanul vegrehaitiak!) Ezzel szem-ben az brbkmozg6 tipus olyan, mintegy keteves gyerek, egy rnasodpercnyugta sines, Nehez eldbnteni, melyika nehezebb eset , de hogy nem tenet6ke! egy kalap ala venni, az biztos,Vagy nezzunk egy rnasik peldatlEgy alaposabb szidas natasara egyerzekenyebb kutya nagyon megszep-penhet, ugyanakkor egy magabizto-sabb vagy vadabb alkatunak ez megse kottyan. Ezert e l6fordulhat, hogyuqyanazert a .bunert" az egyik ku-tyanak csak szelld ejnye-bejnyet , arnasiknak pedig kerneny porazranta-sokat javasol a kikepzo. EzI a gazdaknaha nem egeszen ertlk, vagy igaz-saqtalannak tartiak, ezert mindigrneqproba' [uk elmaqyarazni nekik,rnlert is kell igy tenruuk Hiszen ha abuntetes tOIenyhe, a kutya szinte esz-re sem veszi. lIyenkor a szidas utantbbbnyire ott folytatja a rosszalko-dast, ahot abbahagyta. (Ha egyal ta-Ian abbahagyta!) Meg rosszabb per-sze, ha a gazda tulle a celon, es go-rornbabb, mint az szukseqes lenne.Egy f iata l vagy erzekeny kutya egyeletre btzonytalanna valhat, ha gaz-da]a tulsaqosan drasztikusan bunteti.Lassunk ket peldat a konnyebb erthe-t6seg kedveert. Ha a kutya egy poraznelktrl veqzett gyakorlatnal elszalad atbbbihez jatszani, meg kell szidni. Haelszalad ugyan, de azsrt, hogy a ko-csiba vagy a bokszaba bujjon, az mareqeszen mas banasrnodot igenyel .Ebben az esetben a kutya qazdala

39


21/89

poz it iv osztonzesset, dlcserettel, lab-daval vagy jutalomfalattal nem min-den kutyanal, illetve nem mindenproblema eseten lehet k ielegi to ered-rnenyt eler ru, A szakszeru kikepzeslenyege eppen az, hogy meghataroz-za a dtc se re t e s a ounte tes helyesaranyat kulon-kulon minden kutya-nal, f igye lembe veve annak egyedi tu-lajdonsa.gait.Szerencses esetben a fegyelmez6es ugyessegi gyakorlatok tanltasahozta th as zn alh atlu k k uty an k [a te ko ss a-gat. A tabdaval, slpolo guminyuszivalszivesen apporttrozo kutya hamarmegtanulja, hogy ha j61vegrehajtja aklvant gyakorlatot, utana kis ldoremegkaphatja kedvenc [atekszeret.Kevesbe "apportbolond", de annal.toqosabb" kutyak eseteben hasonl6cel t szolqa lhat egy szorosan osszete-kert rongydarab ("hurka"j, amit agyakorlat veqen dicseretkepp kics itmegcibalhat.A nem annyira [a tekos. am annalehenkoraszabb kutyakat ju talomfa-la ttal lehet osztcnozni az engedel-messeq re , Termeszetesen nem kellminden egyes j61vegrehaj tott gyakor-lat utan tmornsaqokkai tomni a ku-tvat, mert akkor a szinte folyamatosnassolastol nem er ra odafigyelni afeladatra. Raadasul igy a rnodszerhatekonysaqa a gyakorlas soran egy-re lnkabb csokkenne, mert meg a leg-shesebb kutya is j611ak ik egyszer. Ju-talomfalat adasaval t6kent az u] fel-adatok msqtanltasat tahetiuk kony-nyebbe. Amikor azonban mar ponto-san tudja a kutya, hogy mit jelent egy-egy vszenyszo, igyekezzunk elernl,hogy "megvesztegetes" ne lkul , pusz-

Ha kutyank rank !ig~el es IDleit MIra sunyva laplt. vagy megad6 pozl vesz lei, ne szidjuk tovebb. Eznaluk a megMnas }ele.haraqjatol tart, es el61e rnenekul Hai lyenkor a gazda leszid ja , netan meg-veri, ezzel csak rneqerosl t i a kutyafelelmeit. B a rr nu y en n e he z is nyugodt-nak maradni, veqyunk erot magun-kon, es kedvesen labdaval. jutalomta-lattal csalogassuk el6 a kutyat, Ez azegyetlen hosszu tavon is eredrnenyesm6dszer. Ezu tan egy darabig csakkbnnyu, sok sikerelmenyt nyujto fel-adatot vegeztessOnk vele, hogy visz -szanyerje az onbizalmat.Elsdrandu tontossaqu tehat, hogymeg tudjuk ltelni, vajon a szidas, bun-t et es r ne q te le lo r ne rt ek u volt-e. Ehhezeloszor is j61 kel t isrnernunk sa ja t ku-tyankat. Azt hihetnenk, hogy ez telje-sen tsrrneszetes, a gyakorlat azonban4 0

azt mutat ja , hogy sokszor eqya ltalannem az. ldealls esetben a gazdanakmar a kolyokneveles soran ki keHenetapasztalnia, hogy kutyaia milyen tl-pusu, mennyire erzekeny, es a kesob-biekben ehhez igazi tani kikepzesi s tl-lusat.Hallottunk mar olyan sze lsoseqes

ve le rnenyt is, hogy a ku tyak ikepzestuiajdonkeppen nem mas, mint allat-kinzas. Akik igy gondolkoznak nemlattak meg modern, [atekos m6dsze-rekkel kikepzett kutyakat, amelyek va-16ban teliesebb eletet elnek, mint so-kat unatkozo, mindig csak porazonsetalo tarsaik. Persze nem allitjuk,hogy minden! meg lehet tanitani jate-kos, sze lid m6dszerekkel . K izar61ag

tan engedelmessegb61 is vegrehajtsaa parancsot.Napjainkban sok orszaqban ter jedaz a kikepzesi m6dszer, amely szintetelies rnertekben a kutya etvagyaraeplt. Nemregiben beszeiqettunk egyregi tsrnercsunkke t. aki jelenleg kulfol-dbn dolgozik kikepzokent. Meselle,hogy a qazdak seta el6tt teletbmik azsebuket finom falatokkal, hogy ha-za indu laskor azza l csa loqassak visz-sza kutyajukat. Ez naha valobanhasznos rneqoloas lehet, de szerin-tunk csak kolykok eseteben, igyel6bb-ut6bb el kel l hagyni . Azonkivulsok ku tya t kevesbe vonz az etel, minta rnacskak, az erdekes szagok vagya tobbi kutya. Erre az ellenvetesre is-rnerosunk meglep6 va lasz t adott . "Haeleg shes a kutya, biztosan v lsszaion lLegfe ljebb az eqesz napi ete ladaq la ta setak soran talatonkent kapjameg." HaP! Megiteles kerdese,mennyire i6 m6dszer azert eheztetnl akutyat, hogy aztan gond nelkul visz-szajbjjbn hozzank. Igy val6ban sztik-segtelenne valnat neharw hatarozottporazrantas a behlvas tanttasa so-ran. Fetrneru l azonban egy ujabbproblema. Ha a kutya annyira ehes,hogy a gazdanal lev6 ennival6 min-den rnasna l fontosabb szarnara , lesz-ekedve egyal talan setalni , szaqlaszni,jatszani? Es ami szerintunk a legfon-tosabb, a legtbbb gazda - teljes jog-gal- azt varia kutyajat61, hogy 6t sze-resse, ne csupan a kezeben tartottfinomsagot.A legjobb tlpusu kutya szerintunkaz, amelyiknek a gazdi dtcserate je-lenti a legnagyobb boldoqsaqot. esbarmit megtesz egy kis onfeledt han-

41


22/89

curozas remenyeben. A labdaval, fa-la tkava t ellentethsn a simogat6 kezmindig rendetkezesunkrs all IEgy nehezen kezeltieto, konok ku-Iya fegyelmezese soran persze bizto-san szukseg lesz fjzikai kenyszer al-kaimezaaara is. Egy verekedos dober-mannak vagy rottweilernek hiaba mu-togat juk a labdat vagy a kekszet, hase tat, se hall, mert egyetlen do logizgatja csupan, hogy hogyan lehetnekisse atszabni a rnasik kutya bunda-jat, Ilyenkor bizony igen-igen hataro-zott p6razrantasokra van szukseqahhoz, hogy belassa, velunk szembennines esetye.Ugyanfgy elkerOlhetetlen a kerns-nyebb m6dszerek hesznetata akkorha a kutya netan a sajat gazdajar~tarnad kikepzes kozben. Ez sajnosnem is olyan ritka, mint gondolnank.Jobb esetben esak figyelmezleto mor-gas [elz! hogy a kutya nem kfvan en-gedelmeskedni, de az is el6fordulhat,hogy duheben odakap a gazda keze-hez. Altalaban a gazda maga is meg-lep6dik a dolgon, es el sem tudja kep-zelni, mi tortent arnuqy szelid kutyaja-val. A maavaraza t szinte minden eset-ben az, hogy az allat kolybkkorabanmindig azt tette, amihez kedve volt esebben soha semmilyen m6don n'emgatoltak. Teljesen terrneszetes hat,hogy amikor a mar kifej len, magabiz-los kutyat eloszor pr6baljak kedve el-leners Ieultatnl vagy lefektetni, a ma-

ga rnooian til takozni kezd. Raadasulez a reakei6 nem is csak kifejezettenaz orzo-vedo tajtakra [ellemzo, ha-nem el6fordulhat akar egy elkenyez-tetett soanreuei vagy uszkarral is.J61 bevalt m6dszer i lyenkor, kulb-42

nosen fiatal es kis termeto ku tyak ese-teben, ha a nyakbornel fogva alapo-san mec razzuk a rnaqaro t megfeled-kez6, gazdajanak "visszabeszeI6"ebet. Sajnos az id6sebb kutyaknal esa naqytestu fajtaknat mar nem ilyenegyszeru a rneqo ldas, Egy masfel-keteves kutya lehet , hogy meg vadabbmoroassai reaqal erre a buntetesrs,es esetleg a qrabancat fog6 kezre isvisszaharap. Ha ilyenkor a gazdamegszeppenve feladja a dolgot, a ku-tyaban rogzodik, hogy amennyibeneleg fenyegetoen viselkedik, folebekerekedhet a falkavezernek. Ez pedignagyon veszetyes, mert biztosan ujrafog crobatkoznl, egeszen addig, migel nem dol vegervenyesen, ki az er6-sebb.Ez a klasszikus buntetes l forma anagytestu Iajtak esetebsn is preble-mat okoznat, eqyszeruen azert, mert

a gazda fizikailag nem kspes meg-emelni es kell6 e ro v el r ne a ra z n: p e ld a -ul egy kuvaszt val;ly dogo!. Marpediga gazdajuk ellen fordul6 kutyaknalkulonosan fontos, hogy a rendreuta-sltas meggy6z6 legyen. Ezert a nagy-testa taitaknal es azokna: a telnot tkutyaknal, amelyek nem ternek eszrsa mecrazasro; megpr6balkozhatunka szoqes nyakorv hasznalataval. Ezasegedeszkoz rnlnoenkeppsn telerosltla porazrantas hatasat, es Igy valame-Iyest p6tolhatja a hianyzo testi erot.Ha a kutya igen magabiztos es ag-ressziv, az is elofordulhat azonbanhogya szoqss nyakorv hatasara megvacabba valik, l Iyen esetekben alan-latos a "fa lkavezersegert tolytatottkuzdelern" idejere a kutyara szaiko-sarat tenni. Semmikepp ne ussuk meg

a kutyat a porazzall Ha kicsi az utes,ugysem er sokat, ha viszont el

Kutya is Kola

Documents

Transcript of Kutya is Kola