ÓÓÓbbbuuudddaaaiii EEEgggyyyeeettteeemmm NNNeeeuuummmaaannnnnn JJJááánnnooosss IIInnnfffooorrrmmmaaatttiiikkkaaaiii KKKaaarrr
SSSAAAPPP BBBuuusssiiinnneeessssss OOOnnneee 888...888222 VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI ÜGYVITELI PROGRAMRENDSZER
Váradi László
PPPééénnnzzzüüügggyyy (((SSSzzzááámmmvvviiittteeelll)))
OKTATÁSI SEGÉDANYAG
2012/13. tanév 2. szemeszter 10. foglalkozás
Budapest, 2013. május 3. (péntek)
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 2
Váradi László: Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás
Copyright © Váradi László, 2013
.
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 3
T A R T A L O M J E G Y Z É K
1 BIZONYLAT NYOMTATÁS ....................................................................................................................... 5
1 KÖLTSÉGKERET ...................................................................................................................................... 7
1.1 KÖLTSÉGKERET FORGATÓKÖNYVEK .................................................................................................................. 8 1.2 KÖLTSÉGKERET-FELOSZTÁSA MÓDSZEREI .......................................................................................................... 8 1.3 KÖLTSÉGKERET .......................................................................................................................................... 10
1.3.1 Új forgatókönyvek létrehozása és a Fő költségkeret hozzárendelése ....................................... 12 1.3.2 Forgatókönyv másolása ............................................................................................................ 15 1.3.3 Figyelmeztetés generálása költségkeret túllépéssel ................................................................. 17
1.4 FELADAT ............................................................................................................................................... 19
2 KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS .............................................................................................................................. 20
2.1 DIMENZIÓK .............................................................................................................................................. 20 2.2 KÖLTSÉGHELYEK ........................................................................................................................................ 21 2.3 FELOSZTÁSI SZABÁLYOK ............................................................................................................................... 22 2.4 KÖLTSÉGHELYEK ÉS FELOSZTÁSI SZABÁLYOK TÁBLÁZATA ..................................................................................... 24
2.4.1 Elosztási szabály hozzárendelése a ráfordítási számlához és költségek könyvelése ................. 25 2.5 KÖLTSÉGHELY - HIERARCHIA ......................................................................................................................... 26 2.6 KÖLTSÉGHELY-BESZÁMOLÓ .......................................................................................................................... 26 2.7 FELOSZTÁSBESZÁMOLÓ ............................................................................................................................... 31 2.8 KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS ÖSSZEGZŐ BESZÁMOLÓJA .................................................................................................. 32 2.9 KÖLTSÉGKERET VS. KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS ........................................................................................................... 35 2.10 FELADAT .......................................................................................................................................... 36
3 PÉNZNEMEK ........................................................................................................................................ 36
3.1 ÜZLETI PARTNEREK PÉNZNEME ..................................................................................................................... 37 3.2 SZÁMLAKERET PÉNZNEME ........................................................................................................................... 38 3.3 PÉNZNEMEK MEGHATÁROZÁSA .................................................................................................................... 38 3.4 FELADAT - ÜZLETI PARTNER TÖRZSREKORDOK DEFINIÁLÁSA ............................................................................. 39
3.4.1 ÁPISZ szállítói törzsrekord létrehozása ...................................................................................... 39 3.4.2 Írószer Nagykereskedelmi Kft. létrehozása ............................................................................... 39 3.4.3 Sweet golyóstoll törzsrekord ..................................................................................................... 40
3.5 BESZERZÉSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI BIZONYLATOK LÉTREHOZÁSA ................................................................................... 41 3.5.1 Bejövő számla ............................................................................................................................ 41 3.5.2 Kimenő számla .......................................................................................................................... 41 3.5.3 Bruttó nyereség ......................................................................................................................... 41 3.5.4 Pénzügyi beszámolók ................................................................................................................ 41
4 ÁRFOLYAMELTÉRÉSEK KÖNYVELÉSE .................................................................................................... 41
4.1 TÖRZSADATOK .......................................................................................................................................... 42 4.1.1 ÁPISZ szállítói törzsrekord ......................................................................................................... 42 4.1.2 Írószer Nagykereskedelmi Kft. ................................................................................................... 42 4.1.3 Sweet golyóstoll törzsrekord ..................................................................................................... 42
4.2 BESZERZÉS, ÉRTÉKESÍTÉS ÉS FIZETÉS ............................................................................................................... 42 4.2.1 Beszerzés ................................................................................................................................... 42 4.2.2 Értékesítés ................................................................................................................................. 42 4.2.3 Bejövő fizetés............................................................................................................................. 42 4.2.4 Kimenő fizetés ........................................................................................................................... 43 4.2.5 Könyvelések ............................................................................................................................... 43
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 4
5 FIZETÉSI FELTÉTELEK ............................................................................................................................ 43
5.1 SKONTÓ .................................................................................................................................................. 45 5.2 KIMENŐ SZÁMLA ....................................................................................................................................... 46 5.3 BANK DEFINIÁLÁSA .................................................................................................................................... 46
5.3.1 Bankfiók definiálása ................................................................................................................. 47 5.3.2 Fizetési mód definíálása ............................................................................................................ 50
6 FIZETÉSI VARÁZSLÓ .............................................................................................................................. 51
6.1 FIZETÉSI FUTÁS KIVÁLASZTÁSA ...................................................................................................................... 52 6.2 ÁLTALÁNOS PARAMÉTEREK .......................................................................................................................... 53 6.3 ÜZLETI PARTNEREK – SZŰRÉSI FELTÉTELEK ....................................................................................................... 54 6.4 BIZONYLATPARAMÉTEREK............................................................................................................................ 55 6.5 FIZETÉSI MÓD – SZŰRÉSI FELTÉTELEK ............................................................................................................. 55 6.6 AJÁNLÁSBESZÁMOLÓ .................................................................................................................................. 56 6.7 OPCIÓK MENTÉSE ...................................................................................................................................... 56 6.8 FIZETÉSI FUTÁS ÖSSZEFOGLALÓ ..................................................................................................................... 57 6.9 BIZONYLAT- ÉS BESZÁMOLÓNYOMTATÁS ........................................................................................................ 58
6.9.1 Bizonylat- és beszámolónyomtatás. Nem bevont tranzakciók .................................................. 58 6.9.2 Bizonylat-BNY. Ország-összefoglaló beszámoló ........................................................................ 59 6.9.3 Bizonylat- és BNY. Pénznem-összefoglaló beszámoló ............................................................... 59 6.9.4 Bizonylat- és BNY. ÜP - összefoglaló beszámoló ....................................................................... 59 6.9.5 Bizonylat- és BNY. Fizetési mód - összefoglaló beszámoló ........................................................ 59 6.9.6 Bizonylat- és BNY. Bankszámla - összefoglaló beszámoló ......................................................... 60 6.9.7 Bizonylat- és BNY. Átutalás - összefoglaló beszámoló .............................................................. 60
6.10 FELADAT ............................................................................................................................................ 60 6.10.1 Bank definiálása ........................................................................................................................ 60 6.10.2 Fizetési mód definíciója ............................................................................................................. 61 6.10.3 Vevői törzsrekord létrehozása ................................................................................................... 61 6.10.4 Kimenő számla létrehozása ....................................................................................................... 61 6.10.5 Fizetési futás alapértékeinek megadása ................................................................................... 61 6.10.6 Fizetési varázsló ......................................................................................................................... 62
6.11 BEJÖVŐ FIZETÉSEK ................................................................................................................................ 62
7 .................................................................................................................. HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 5
1 BIZONYLAT NYOMTATÁS
A nyomtatási funkció lehetőséget biztosít a naplókönyvelések kinyomtatására. Ennek
eléréséhez a bizonylatfajtánál ki kell azt választani. Beállítható még a könyvelési dátum
intervalluma és a nyomtatni kívánt példányszám is (1. ábra). A naplókönyvelés és a
megfelelő feltételek beállítását követően az OK gombra kattintva megjelenik egy lista (2.
ábra), ahol bejelölhetjük azokat a naplókönyveléseket, melyeket ki kívánunk nyomtatni. A
már ismert módon több sort is kijelölhetünk nyomtatásra.
1. ábra: Pénzügy > Bizonylat nyomtatása – szűrési feltételek
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 6
2. ábra: Pénzügy > Bizonylat nyomtatása – szűrési feltételek – Nyomtatás Naplókönyvelések
A listánkban kijelöltük a 5. naplókönyvelést, a sor elején lévő navigációs nyílra kattintva
megjelenik a naplókönyvelés (3. ábra), melynek az alapbizonylata egy szállítás (VL).
3. ábra: Pénzügy > Bizonylat nyomtatása – szűrési feltételek –
Nyomtatás Naplókönyvelések - Naplókönyvelés
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 7
4. ábra: Pénzügy > Bizonylat nyomtatása – szűrési feltételek –
Nyomtatás Naplókönyvelések – Nyomtatási kép
5. ábra: Pénzügy > Bizonylat nyomtatása – szűrési feltételek –
Nyomtatás Naplókönyvelések – Nyomtatási kép
Ha az 5. naplókönyvelés megjelölését követően a nyomtatási kép ikonra (4. ábra) kattintunk,
akkor megjelenik a naplókönyvelés (5. ábra) abban a formában, ahogyan kinyomtatásra kerül.
Természetesen ezt a nyomtatási képet a felhasználó igényeinek megfelelően át tudjuk
alakítani, a szükséges elemekkel ki tudjuk egészíteni.
1 KÖLTSÉGKERET
A Költségkereten belül három almenüt (Költségkeret forgatókönyvek, Költségkeret-felosztás
módszerei, Költségkeret) érhetünk el abban az esetben, ha az adminisztrációs részben az
általános beállításoknál a Költségkeret regiszteren belül bejelöltük a Költségkeret használata
mezőt, ellenkező esetben a három lehetőség közül egyiket sem tudjuk megnyitni. Ebben a
részben bemutatjuk, hogyan definiálhatunk költségkeretet az egyes főkönyvi számlákhoz a
kiválasztott forgatókönyvekkel összhangban. A rendszer azt is lehetővé teszi, hogy figyeljük a
költségkeretek alakulását. Beállíthatunk figyelmeztetést, ha túllépjük a keretet vagy meg is
akadályozhatjuk a költségkeret túllépését. Meghatározhatjuk azt is, hogy az ellenőrzés melyik
ponton történjen, ez lehetséges a megrendelés vagy a betárolás vagy pedig pénzügyi,
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 8
könyvelési tranzakciónál. Ez utóbbiakat az adminisztrációs részben állíthatjuk be. Itt adhatjuk
meg azt is, hogy a rendszer éves vagy havi kereteket figyeljen. A főkönyvi számlák közül
meg kell jelölni azokat, melyekhez kapcsolódó könyveléseket figyelni kívánjuk. A
számlakereten belül a számla részleteinél költségkeret relevánssá kell tenni a kapcsolódó
számlákat. A beállítások sorához még hozzátartozik a felosztási módszerének a definiálása és
meghatározása.
1.1 KÖLTSÉGKERET FORGATÓKÖNYVEK
Az alkalmazás lehetővé teszi több költségkeret forgatókönyvnek a használatát is. Ezek a
forgatókönyvek lehetnek egymástól függetlenek, de épülhetnek egymásra is. Mindig van egy
fő költségkeret, mellyel szemben a rendszer a keretet ellenőrzi. Kiegészítő forgatókönyv lehet
egy optimista forgatókönyv, amikor több forrás áll rendelkezésre, pesszimista pedig, amikor
kevesebb az elérhető forrás. ˝A költségkeret forgatókönyvek főként költségkeret beszámolók
megjelenítésére használatosak. Forgatókönyv használható a cég költségkeretének egy adott
helyzetére vonatkozó prognózis létrehozásához és fontos információk kinyeréséhez arról,
hogy a kiválasztott forgatókönyv szerint milyen lesz a költségkeret tervezési egyenleg.˝
Alábbiakban bemutatjuk a Költségkeret forgatókönyvek létrehozásának menetét, melyek a
Költségkeret-forgatókönyvek – meghatározás ablakban történik. (6. ábra) Az ablak
megnyitását követően egy a Sor hozzáadása paranccsal megjelenítjük a Fő költségkeretet. A
gazdasági év kiválasztását követően új forgatókönyveket is létrehozhatunk. A következő
lépésként a Fő költségkeret forgatókönyvhöz kijelöljük azokat a főkönyvi számlaszámokat,
melyekhez kapcsolódóan a költségkeretet figyelni kívánjuk. A kijelölést követőn meg kell
adni számlaszámonként a keret nagyságát. Ezt megelőzően azonban még áttekintjük a
Költségkeret felosztás módszereit. (Ábráknál használt rövidítés: Forgatókönyv - fk)
6. ábra : Pü > Költségkeret > Költségkeret fk-ek/Költségkeret fk-ek meghatározás 1.
1.2 KÖLTSÉGKERET-FELOSZTÁSA MÓDSZEREI
A Költségkeret felosztás módszerei – meghatározás ablakban (7. ábra) a költségkeret
felosztásának módját adhatjuk meg. Az ablak mezői : Módszer – ez egy azonosító szám,
melyet a rendszer automatikusan hoz létre. Módszer neve – tetszés szerint megadható.
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 9
Összesen – itt adjuk meg a teljes összeget, amit a hónapok között feloszthatunk. Az
összegnek nullánál nagyobb és saját pénznemben megadott értékűnek kell lennie. Hónap – a
program jeleníti meg, az év hónapjait jelöli. Szorzó – az egyes hónapokhoz az összesen érték
hányadát adjuk meg. Törlés – a kapcsolóra kattintva törlésre kerülnek a szorzó értékei.
Alapértelmezett: a kapcsolóra kattintva a módszer alapértelmezettként kerül beállításra.
7. ábra: Pü > Költségkeret > Költségkeret-felosztás módszerei 1.
A költségkeret felosztása módszerekről csak akkor van értelme beszélni, ha az
adminisztrációs fejezetben az általános beállításoknál a havi költségkeretet jelöltük meg. A
programrendszer telepítését követően minden vállalaton belül három módszer érhető, ezek az
Egyenlő (a költségkeret egyenlően kerül felosztásra az év hónapjai között), a Növekvő
sorrend (a költségkeret összege növekvő sorrendben kerül felosztásra az év hónapjai között)
és a Csökenő sorrend (a költségkeret összege csökkenő sorrendben kerül felosztásra az év
hónapjai között.) (8. ábra) A csökkenő sorrendet hasonlóan kell elképzelni, mint a növekvőt.
Ez esetben az 1. hónapnál 12, a 12. hónapnál pedig 1szerepel.
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 10
8. ábra: Pü > Költségkeret > Költségkeret-felosztás módszerei 2.
1.3 KÖLTSÉGKERET
A költségkeret kezelését megelőzően néhány beállítást el kell végeznünk, tehát szükséges: 1.
a már említett költségkeret mező megjelölése. 2. költségkeret forgatókönyv és a 3.
költségkeret felosztási módszer definiálása. Ezeket a feltételeket az előzőekben már
teljesíthettük így a következőkben be tudjuk mutatni a költségkeret kezelésének folyamatát.
A folyamat következő lépéseként megjelenítjük a Költségkeret-forgatókönyv meghatározása
ablakot. (9. ábra) A Forgatókönyvnél a legördülő mezőben kiválasztjuk azt, amelyhez
kapcsolódóan a költségkeretet kezelni kívánjuk. Itt pillanatnyilag még csak a Fő költségkeret
látható (később majd létrehozunk több forgatókönyvet is). A keresés gombbal megjelenített
Főkönyvi számlák – szűrési feltételek ablak segítségével meghatározott számlákat
választhatunk ki, melyek megjelennek a táblázati részben. A Keresés melletti legördülő
listában pedig a számlák szintjeit állíthatjuk be. A táblázat X oszlopában a megjeleníteni
kíván számlákat jelölhetjük meg.
9. ábra: Pü > Költségkeret > Költségkeret/ Költségkeret-fk meghatározása 1.
Példánkban három főkönyvi számlát választunk ki, melyek 52200004 – Bérleti díj 4. sz. pr.,
52610004 – Belföldi utazás költségei 4. sz. pr., 52910004 – Telefon 4. sz. pr. (10. ábra)
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 11
10. ábra: Pü > Költségkeret > Költségkeret/ Költségkeret-fk meghatározása 2.
Az OK gombra kattintva megjelenik egy új ablak, melynek neve Költségkeret-
forgatókönyvek – meghatározás (Forgatókönyv – Fő költségkeret). Az ablak neve mellett
szerepel a kiválasztott forgatókönyv neve is, példánkban ez a Forgatókönyv – Fő költségkeret.
(11. ábra)
11. ábra: Pü > Költségkeret > Költségkeret/Költségkeret-fk-ek – meghatározás 1.
Az első mezőt (Költségkeret nélküli számlák megjelenítése) ha megjelöljük láthatóvá válnak
a költségkeret nélküli számlák, azok közül az ábránkon a szűrési feltételekben megjelölt
három. (12. ábra) Ha nem szűrjük a számlákat akkor a program többet is kilistáz.
12. ábra: Pü > Költségkeret > Költségkeret/Költségkeret-fk-ek – meghatározás 2.
Számlaszám és Számla megnevezése – a számlakeretben megadottaknak megfelelően
jelennek meg. Fölérendelt számla - . % - Módszer – egy legördülő listából választhatunk az
Egyenlő (e módszer kiválasztása esetében a költségkeret összegét a rendszer egyenlően osztja
el a 12 hónap között), a Növekvő sorrend (e módszer választása esetében a költségkeretnek
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 12
csak egy kis része kerül felhasználása az első hónapokban és a nagyobb rész az év utolsó
hónapjaiban), a Csökkenő sorrend (e módszer választása esetében a költségkeretnek csak
egy kis része kerül felhasználása az év utolsó hónapjaiban és a nagyobb rész az év első
hónapjaiban) és a Manuális lehetőségek közül (e módszer választása esetében manuálisan
határozhatjuk meg a költségkeret elosztását az egyes hónapok között), itt új módszert is
definiálhatunk. Azt is beállíthatjuk, hogy a költségkeretet csak két-három hónapra osztjuk el.
Tartozik – ide jegyezzük be a költségkeret összegét saját PN-ben. Követel – itt szerepek a
költségkeret összege a bejövő fizetések számláihoz. Tény – a számla tényleges összege a
naplókönyvelések alapján. Példánkban korábban már költségkeret-relevánssá tett három
számlaszámhoz rendeltünk költségkeretet, ezek: 52200004 Bérleti díjak 4. sz. pr. –
1.000.000,- Ft, 52610004 Belföldi utazás költségei 4. sz. pr. – 600.000,- Ft, 52910004 Telefon
4. sz. pr. – 100.000,- Ft. Mind a három esetben a módszer Egyenlő. (13. ábra) Aktualizálás
gombra kattintva menthetjük adatainkat az OK majd a Mégsem kapcsolókkal visszajutunk a
Főmenühöz.
13. ábra: Pü > Költségkeret > Költségkeret/Költségkeret-fk-ek – meghatározás 3.
A fenti műveletek elvégzésével a Fő költségkeret forgatókönyvhöz rendeltünk három
főkönyvi számlaszámot és a hozzátartozó költségkereteket is megadtuk, melyek alakulását
figyelhetjük. További példáinkban megmutatjuk, hogy hogyan hozunk létre újabb
költségkeret forgatókönyveket és hogyan származtatjuk a egyik forgatókönyvből a másikat,
illetve hogyan történik azok másolása.
1.3.1 Új forgatókönyvek létrehozása és a Fő költségkeret hozzárendelése
Ez a következőképpen történik. A továbblépéshez egy új sor beszúrása szükséges. Ezt
megtehetjük a MS-on az Adatok menü Sor hozzáadása parancsára vagy pedig a jobb
egérgombbal megjelenített legördülő menüből a hasonló nevű sorra való kattintással. (14.
ábra)
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 13
14. ábra: Pü > Költségkeret > Költségkeret fk-ek/Költségkeret fk-ek meghatározás 2.
Az új sor megjelenésével egy időben a Költségkeret neve és a Kiindulási alap mezőkbe
bejegyzésre kerül az ˝Új költségkeret 1˝ szöveg, mely felülírható. (15. ábra) A Költségkeret
neve mezőbe rögzítettünk egy új nevet (KK_18) a Kiindulási alap mezőben pedig a legördülő
listából kiválasztottuk a Fő költségkeretet ezt követően pedig a Kezdő arányt (80 %) állítottuk
be. Nincs kerekítés. (16. ábra)
15. ábra: Pü > Költségkeret > Költségkeret fk-ek/Költségkeret fk-ek meghatározás 3.
16. ábra: Pü > Költségkeret > Költségkeret fk-ek/Költségkeret fk-ek meghatározás 4.
A Kerekítési módszernél a legördülő listában négy lehetőség jelenik meg, ezek: Nincs
kerekítés, Kerekítés tizedes összegre, Kerekítés egész összegre és a Kerekítés egész tizedesre.
Az Aktualizálás gombra való kattintás követően vihetünk fel új sort. Aktualizálást követően
OK gombra kattintva visszatérünk a Főmenühöz. Már létező sorokat törölhetünk is. Ezt
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 14
megtehetjük a MS-on az Adatok menü Sor törlése parancsára vagy pedig a jobb egérgombbal
megjelenített legördülő menüből a hasonló nevű sorra való kattintással. Az OK gombra való
kattintást követően átlépünk a Költségkeret menüpontra és megjelenítjük a Költségkeret
forgatókönyv meghatározása ablakot. Látható, hogy most már megjelenik az előbb létrehozott
forgatókönyv is. Kiválasztjuk az utóbb létrehozottat, illetve kiválasztjuk a korábban
költségkerettel rendelkező három főkönyvi számlaszámot (17. ábra), majd pedig az OK
kapcsolóra kattintunk.
17. ábra: Pü > Költségkeret > Költségkeret/ Költségkeret-fk meghatározása 3.
Látható, hogy az ablakban a Fő költségkeretnek a 80 %-a jelent meg az egyes
számlaszámoknál. Ez a pesszimista változat, amikor is feltételezzük, hogy kevesebbet
költhetünk a Fő költségkeret forgatókönyven lévő összegeknél. (18. ábra)
18. ábra: Pü > Költségkeret > Költségkeret/Költségkeret-fk-ek – meghatározás 5.
Ezt megismételjük 120 %-kal is (19. ábra). Itt már csak az eredményt mutatjuk meg. Ez az
optimista változat, amikor is feltételezzük, hogy többet költhetünk a Fő költségkeret
forgatókönyven lévő összegeknél. (20. ábra).
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 15
19. ábra: Pü > Költségkeret > Költségkeret fk-ek/Költségkeret fk-ek meghatározás 5.
20. ábra: Pü > Költségkeret > Költségkeret/Költségkeret-fk-ek – meghatározás 6.
1.3.2 Forgatókönyv másolása
A programrendszer lehetőséget biztosít a forgatókönyvek másolására is. A következő
példánkban ezt mutatjuk be. A KK_18 forgatókönyvhöz az előző példánkba már
hozzárendeltünk keretösszegeket. A másolási feladatunkban a Fő költségkeret forgatókönyv,
mint forrás adatokat átmásoljuk a KK_19 forgatókönyvhöz, mint cél területhez. Ennek a
menete a következő: Megjelenítjük a Költségkeret forgatókönyvek – meghatározás ablakot
(19. ábra). Itt rákattintunk a Forgatókönyvek másolása kapcsolóra, melynek hatására
megjelenik egy új ablak, melynek neve: Költéskeret-forgatókönyvek másolása. A felső részen
találhatók az Eredeti adatok, az alsón pedig a Céladatok. Az eredetinél a legördülő listából
kiválasztjuk a Fő költségkeret-2013.01.01 sort, az alsó területen szintén egy legördülő listából
a KK_19-2013.01.01 forgatókönyvet. A jobb oldali részen megjelöljük a három korábban már
kiválasztott főkönyvi számlaszámokat (ezt el is hagyhatjuk, e nélkül is megtörténik a
másolás) (21. ábra)
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 16
21. ábra: Pü > Költségkeret > Ktsgk.fk-ek/Ktsgk.fk-vek-meghatározás/Ktsgk.-fk-ek másolása
Ezt követően a Végrehajtás kapcsolóra kattintunk, amikor is megjelenik egy dialógus ablak,
ami arra figyelmeztet, hogy a megjelölt számlákon költségkeret adatok már szerepelnek (22.
ábra), ezt mindegyiknél megismétli. Azonban, ha Mindegyikre igen gombra kattintunk, akkor
nem teszi fel a program minden esetben ezt a kérdést. (Az ábra megnevezésében alkalmazott
rövidítés: költségkeret forgatókönyv – Ktsgk.fk.)
22. ábra: Pü > Ktsgk > Ktsgk-fk-vek/Ktsgk-fk-ek-meghat/Ktsgk-fk-vek másolása/Rendszerüzenet
Ezt követően a Költségkeret-forgatókönyv meghatározása ablakban beállítva a megfelelő
paramétereket (23. ábra) és az OK gombra kattintva megjelenik a Költségkeret-
forgatókönyvek – meghatározás (Forgatókönyv – KK_19) ablak és benne a Fő költségkeret
forgatókönyv átmásolt adataival (24. ábra).
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 17
23. ábra: Pü > Költségkeret > Költségkeret/ Költségkeret-fk meghatározása 4.
24. ábra: Pü > Költségkeret > Költségkeret/Költségkeret-fk-vek – meghatározás 7.
1.3.3 Figyelmeztetés generálása költségkeret túllépéssel
Példánkban a Fő költségkeretet jelöltünk meg alapértelmezett forgatókönyvként, melyen belül
megadott értékekhez végzi el a rendszer a könyvelés során összehasonlításokat. Mint ahogyan
az előzőekben megadtuk a bérleti díjra vonatkozó keretünk 1.000.000,- Ft, a belföldi utazásra
600.000,- Ft és a telefonköltségekre 100.000,- Ft. Az alábbi ábrán látható módon
végrehajtottunk egy naplókönyvelést, melynek során a pénztárból bérleti díjra kifizettünk
600.000,- Ft-ot, belföldi utazásra 200.000,- Ft-ot és telefon költségekre 60.000,- Ft-ot. (25.
ábra)
25. ábra: Pü > Naplókönyvelés 1.
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 18
A Hozzáadás kapcsolóra kattintva a rendszer figyelmeztetés küldés nélkül lekönyveli a
megadott értékeket, mivel ezek az összegek a kerethatárokon belül helyezkednek el. Ezt
követően következik még egy naplókönyvelés, melynek során a pénztárból bérleti díjra
kifizettünk 700.000,- Ft-ot, belföldi utazásra 300.000,- Ft-ot és telefon költségekre pedig
100.000,- Ft-ot. (26. ábra) Az Aktualizálás kapcsolóra kattintva a rendszer küld egy üzenetet,
melyben figyelmeztet, hogy az összeg meghaladja az 52200004 számla éves költségkeretét
(27. ábra). Ha a tovább kapcsolóra kattintunk, mint ahogyan a példánkban tettük, akkor még
kétszer feljön az üzenet (28. ábra és 29. ábra). Viszont a Mindegyikre igen kapcsolóval
átléphetjük a további kérdésfeltevéseket akkor is megtörténik a megadott összegek
lekönyvelése. A figyelmeztetéseket jogosan kaptuk, mivel valóban mind a három esetben
kerettúllépés történt. Az alábbi összegek könyvelést három alkalommal végeztük el, ezekből
és az előzőből adódnak a 31. ábra Tény oszlopának értékei.
26. ábra: Pü > Naplókönyvelés 2.
27. ábra: Pü > Naplókönyvelés/Rendszerüzenet 1.
28. ábra: Pü > Naplókönyvelés/Rendszerüzenet 2.
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 19
29. ábra: Pü > Naplókönyvelés/Rendszerüzenet 2.
Ezt követően, ha költségkeret-forgatókönyv meghatározás ablakon (30. ábra) keresztül
előhívjuk a Költségkeret – forgatókönyvek - meghatározás (Forgatókönyv - Fő költségkeret)
táblázatot (31. ábra), akkor ott megtekinthetjük, hogy számlaszámonként mekkorák a tény
költségeink. A Költségkeret – forgatókönyv meghatározás ablakban beállíthatunk más
forgatókönyveket is, esetünkben ezek lehetnek pl. a KK_18 vagy a KK_19. Ebben az esetben
a könyvelések során a viszonyítás alap a KK_18 vagy a KK_19 forgatókönyv.
30. ábra: Pü > Költségkeret > Költségkeret/Költségkeret – forgatókönyv meghatározása
31. ábra: Pü > Ktsgk > Ktsgk/Ktsgk-fk meghatározása/ Ktsgk-fk-maghatározás (Fk-Fő ktsgk)
1.4 FELADAT
Hozzon létre költségkeret figyelést az 511100XX főkönyvi számlájához kapcsolódóan.
Forgatókönyv: Fő költségkeret-2013.0101. Számlához tartozó éves költségkeret: 200.000,-
Ft. Pénztárából adjon ki ennél magasabb összeget és figyelje meg, hogy küld-e rendszer
figyelmeztetést a túllépés miatt. Módszer: egyenlő.
Hozzon létre költségkeret figyelést az 526100XX főkönyvi számlájához kapcsolódóan is. Az
előző költségnek legyen az alárendeltje, állítson be 60 %-os arányt. Pénztárából adjon ki
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 20
ennél magasabb összeget és figyelje meg, hogy küld-e rendszer figyelmeztetést a túllépés
miatt. Módszer: egyenlő.
2 KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS
Ebben a fejezetben bemutatjuk, hogy hogyan készíthetünk költségelemzéseket, melyekkel
vizsgálhatjuk üzleti tevékenységünket vagy egyes részlegeink nyereségességét. A program
lehetőséget biztosít profitcenterek és elosztási szabályok definiálására, melyeket a program
rendszeres időközönként aktualizál. A kapcsolódó riportok költségekre vonatkozó a
gazdálkodás szempontjából fontos információkkal látják el a felhasználókat.
2.1 DIMENZIÓK
A dimenziók a felhasználók számára számos elemzéshez nyújtanak támogatást. Ezek az
elemzések a kiadásokhoz és a bevételhez kapcsolódhatnak. A definiálásukhoz és
megjelenítésükhöz megfelelő jogosultsággal kell rendelkezni. Az alábbi ablak (32. ábra) csak
abban az esetben jelenik meg, ha megjelöltük a Több dimenzió használata jelölőmezőt, ami a
következő útvonalon érhetünk el: A > Rendszerbeállítások > Általános
beállítások/Költségszámítás regiszter. Segítségével dimenziókat definiálhatunk és
jeleníthetünk meg a költségszámításban. Az egyes mezők: Név – a dimenziók alapértelmezett
nevét jelöli. Művelet – megjelöléssel aktiválhatunk egy dimenziót. Az első dimenzió
alapértelmezettként megjelölésre került. Megnevezés – az egyes mezőben látható szöveg
módosítható. Itt megadhatjuk a dimenzió nevét, ami a megfelelő dimenzió mező-vagy
oszlopneveként jelenik meg.
32. ábra: Pü > Költségszámítás > Dimenziók
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 21
2.2 KÖLTSÉGHELYEK
A költséghelyek (profitcenterek) önálló részlegek pl. üzletágak egy vállalkozáson belül,
melyek egy meghatározott feladatokat látnak el. Ezek lehetnek pl. egyes termékek gyártására
vagy meghatározott szolgáltatások nyújtására elkülönült területek. A Költséghelyek
(profitcenterek) esetében kontrollálni tudjuk a kiadásokat és bevételeket. A profitcenterekhez
létrejön egy elosztási szabály is. Példánkban létrehoztunk három Költséghelyet (profitcentert):
MFOL (fólia gyártás), MFLA (flakon gyártás), MRLA (raklap gyártás). A profitcenterekhez
rendeltünk egy rendezési kódot (MUA - műanyag) a beszámolók és az elemzések
elkészítéséhez. (33. ábra - 35. ábra) További adatok: Dimenzió – a legördülő listából
kiválaszthatunk egy dimenziót a költséghellyel való összekapcsoláshoz. Költséghely-típus –
a legördülő listából választhatunk, de új típusok is felvihetők az Új érték definiálása sorra
kattintva, ahol megadhatjuk a kódot és a nevet. Érvényesség Tól: IG: - itt megadhatjuk azt a
33. ábra: Pénzügy > Költségszámítás > Költséghelyek/Ktshelyek – definíció 1.
34. ábra: Pü > Költségszámítás > Költséghelyek/Ktshelyek – definíció 2.
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 22
35. ábra: Pü > Költségszámítás > Költséghelyek/Ktshelyek – definíció 3.
dátumperiódust, ameddig a költséghely érvényes. Aktív - a mező megjelölésével
aktiválhatjuk a költséghelyet. Tábla megnyitása – a kapcsolóra kattintva megnyílik a
Költséghelyek és felosztási szabályok táblázata ablak (36. ábra). Itt megtekinthetők a
költséghelyek és az elosztási szabályok.
36. ábra: Pü > Ktszámítás > Ktshelyek/Ktshelyek-def./Ktshelyek és Felo. szabályok táblázata
A költséghelyek vizsgálata során megállapítható, hogy melyik a legnyereségesebb terület. A
beszámoló rendezési kód szerint összesítve választ ad a kérdésre.
2.3 FELOSZTÁSI SZABÁLYOK
Egy vállalkozáson belül az előzőekben megnevezett három üzem található, melyek különböző
termékeket gyártanak, mivel a cég nem tudja kiszámítani az egyes üzemek fűtési költségét, a
teljes összeget az egyes üzemekben található radiátortestek alapján osztják fel. Példánkban az
elosztási szabály az indirekt terhelés, mivel nem lehetséges a fűtésszámla adott összegének
közvetlen egy adott üzemhez való kapcsolása. Az felosztási szabálynak kell egy kódot és egy
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 23
Megnevezést adni. Érvényesség TÓL: IG: - az a dátumintervallum, amíg az elosztási
szabály érvényes. Dimenzió – a legördülő listából választhatunk dimenziót. Aktív – itt
megjelölhetjük, hogy legyen a felosztási szabály aktív vagy sem. Összesen esetünkben az
összes radiátortest. Közvetlen felosztás - A táblázatban fel kell még tüntetni a profitcenterek
azonosítóját és nevét, valamint az értékeket (radiátortestek száma). (37. ábra) A Lista:
Költséghelyek ablakból átvesszük mind a három profitcentert. Az ablak megjelenítése (38.
ábra) történhet a Profitcenter-kód mezőben TAB billentyű segítségével vagy a jobb egér
gombbal megjelenített legördülő menüben a Lista: Költséghelyek sorra való kattintással. Az
Érték mezőbe minden egyes profitcenternél rögzíteni kell, hogy az egyes részlegeknél hány
fűtőtest található. (39. ábra)
37. ábra: Pü > Költségszámítás > Felosztási szabályok/Felosztási szabályok – meghatározás 1.
38. ábra: Pü > Ktsg.számítás > Feloszt. szab./Felosz.szab.- meghatározás/ Lista: PC-ek
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 24
39. ábra: Pü > Költségszámítás > Felosztási szabályok/Felosztási szabályok – meghatározás 2.
2.4 KÖLTSÉGHELYEK ÉS FELOSZTÁSI SZABÁLYOK TÁBLÁZATA
A táblázatban a korábban definiált profitcenterek és a kapcsolódó felosztási szabályok
tekinthetők meg. Az összesen oszlopban a 400-as érték az felosztási szabály teljes értéke.
Mivel a 400 db fűtőtestet hozzárendeltük az egyes költséghelyekhez (profitcenterekhez) a
Centr_z értéke nulla. A következő oszlopokban az felosztási kulcsok találhatók.
40. ábra: Pü > Költségszámítás > Költséghelyek és Felosztási szabályok táblázata
Dimenzió – legördülő listából választhatunk. Felosztási szabály/Költséghely - itt láthatók a
felosztási szabályok, ha a szabály profitcenterhez tartozik, akkor annak neve azonos a
profitcenterével és nem módosítható. Érvényesség Tól:, Érvényesség IG: - átvett
dátumintervallumok. Összesen – az egyes felosztási szabályok teljes értéke. Center_Z – az
egyes mezők értékei a zéró profitcenterhez hozzárendelt arányt mutatja. Ha a teljes értéket
hozzárendeltük az egyes profitcenterekhez, akkor ennek az oszlopnak az értéke 0. MFLA,
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 25
MFOL és MRLA oszlopok – létrehozott összes profitcenter a költségfelosztáshoz használt
kulcsokkal. Új költséghely kapcsoló – rákattintva megnyílik a Költséghely definíció ablak. Új
felosztási szabály – rákattintva, megnyílik a Felosztási szabályok – meghatározás ablak. (40.
ábra)
2.4.1 Elosztási szabály hozzárendelése a ráfordítási számlához és költségek könyvelése
A számlakereten belül az egyes dimenziókhoz felosztási szabályt rendelhetünk. Ha
megjelöljük az ott lévő négyzetet, akkor mező aktívvá válik és egy listából kiválaszthatjuk az
előzőekben létrehozott elosztási szabályt, illetve a profitcenterek azonosítóit. Példánkhoz
kapcsolódóan kiválasztjuk az MFŰTÉS elosztási szabályt. Ennek a jelölésnek hatására kerül
majd megfelelő módon felosztásra a fűtési költség. (41. ábra) A számlakereten belül is
lehetőségünk van új elosztási szabályoknak a definiálására.
41. ábra: Pü > Számlakeret
Miután megjelöltük a felosztási szabályt létrehozunk egy manuális könyvelést. A példánkban
100.000,- Ft-ot kifizetünk a fűtésre, ezzel összefüggésben a naplókönyvelésben látható
tételek: Tartozik az 53600001 Fűtés főkönyvi számla és a Követel a 38110000 Pénztár HUF
számla, azaz a pénztárunkban 100.000,- Ft-tal csökken a pénzállományunk. Ezt követően a
beszámolóban megnézhetjük, hogy a fűtési költség a megfogalmazott szabálynak megfelelően
került e felosztásra. (42. ábra) A fűtésre később még felmerült 10.000 ,- Ft kiadás (43. ábra).
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 26
42. ábra: Pü > Naplókönyvelés 1.
43. ábra: Pü > Naplókönyvelés 2.
2.5 KÖLTSÉGHELY - HIERARCHIA
2.6 KÖLTSÉGHELY-BESZÁMOLÓ
A következő beszámolókban megtekintjük, hogy az előző néhány tételünk hogyan
helyezkedik el, illetve, hogy a rendszer milyen adatokat jelenít meg az egyes riportokban. A
kimutatásokhoz a szűrési feltételek beállítását követően jutunk el. A profitcenter-beszámoló –
szűrési feltételek ablak adatai (44. ábra): Dimenzió – legördülő listából választhatunk.
Sablont vagy Költséghelyet jelölhetünk meg. Sablonnál egy legördülő listából választhatunk.
Költséghely TÓL:…IG: - profitcenter intervallumot adhatunk meg. (Költséghely=KH)
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 27
44. ábra: Pü > Költségszámítás > KH-beszámoló/KH-beszámoló – szűrési feltételek 1.
A TAB billentyű vagy a jobb egérgomb segítségével megjelenítjük a Lista: Profitcenter
ablakot, melyből választhatunk (45. ábra) Rendezési kód TÓL:…IG: - rendezési kód
intervallumot adhatunk meg. A kiválasztás az előző mezőnél bemutatotthoz hasonlóan
történik. Esedékességi dátum TÓL:…IG, Könyvelési dátum TÓL:…IG és
Bizonylatdátum TÓL:…IG – a feltételeink szűkítéshez megadhatjuk az esedékességi- a
könyvelési-, illetve a bizonylatdátumok intervallumát.
45. ábra: Pü > Költségszámítás > Ktshely-beszámoló/ Ktshely-beszámoló – szf/ Lista: Ktshelyek
Összefoglalás – egy legördülő listából a következő közül választhatunk és ezzel
meghatározhatjuk az összefoglalás módját – Felosztási szabályok, Összekapcsolt számlák
és Hónap. Amennyiben a Hónap lehetőséget választjuk az ablakban megjelenik még plusz
két mező, melyek a Megjelenítés könyvelési dátum szerint és Megjeleníts értéknap dátum
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 28
szerint. Összefoglalás rendezési kód szerint – a mező megjelölése esetében a riportok
minden egyes rendezési kódjához megjelenik egy összegzés. Könyvelés nélküli
költséghelyek elrejtése – megjelölése esetében elrejti a könyvelés nélküli költséghelyeket a
költséghely beszámolóban. Könyvelés nélküli felosztási szabályok elrejtése – megjelölése
esetében elrejti a könyvelés nélküli felosztási szabályokat a költséghely-beszámolóban. Záró
egyenlegkönyvelések kizárása – megjelölése estében kizárhatjuk a perióduszárási funkcióval
létrehozott naplókönyveléseket. A következő beszámoló elkészítésénél csak az utolsó két
mező értékeit módosítjuk a többi mezőt változatlanul hagyjuk. Az első beszámolót a fenti
beállítással (44. ábra) készítjük el (46. ábra).
46. ábra: Pü > Költségszámítás > KH-beszámoló/ KH-beszámoló – szf/KH-beszámoló 1.
Az Indirekt felosztás Kiadások (Ráfordítás) oszlopában megjelennek azok az értékek,
melyeket a rendszer a fűtőtestek arányában ráterhelt az egyes profitcenterekre. A következő
ábra a kibontott változatot mutatja. Itt is látható, hogy indirekt módon került a költség
felosztásra, az egyes profitcenterekhez nem tartozik közvetlen költség és közvetlen árbevétel
sem. (47. ábra)
47. ábra: Pü > Költségszámítás > KH-beszámoló/KH-beszámoló – szf/KH-beszámoló 2.
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 29
A következő feltétel beállítás csak annyiban különbözik az előzőtől, hogy megjelöltük az
Összefoglalás rendezési kód szerint mezőt. Ekkor rendezési kódonként megjelenik egy
összesen mező összegfokozatokkal (48. ábra)
48. ábra: Pü > Költségszámítás > PC beszámoló/ PC beszámoló – szf/ PC beszámoló 3.
A következő beállítás az előzőtől csak abban különbözik, hogy az Összefoglalás legördülő
listájából az Összekapcs. számlák lehetőséget választottuk ki. Ennek az lett a hatása, hogy a
kibontott beszámolóban feltüntetésre került a naplókönyvelések azonosítói a Tranzakciószám
(430) és (969), az eredet (NB) (49. ábra). Az azonosítókat ellenőrizhetjük a korábbi
naplókönyveléseknél.
49. ábra: Pü > Költségszámítás > KH-beszámoló/KH-beszámoló – szf/KH-beszámoló 4.
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 30
A következő beállításunknál az Összefoglalás mezőben a Hónap lehetőséget választottuk ki és
a második dátumot jelöltük meg. (50. ábra) Ezt követően az OK kapcsolóra kattintva havi
bontásban profitcenterenként kapjuk meg a költség és árbevételi adatokat (51. ábra).
50. ábra: Pü > Költségszámítás > PC beszámoló/ PC beszámoló – szf 1.
51. ábra: Pü > Költségszámítás > PC beszámoló/ PC beszámoló – szf/ PC beszámoló 5.
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 31
2.7 FELOSZTÁSBESZÁMOLÓ
A felosztási beszámoló a felosztási szabályok szerint tartalmaz információkat, melyek az
egyes költséghelyek általános költségeihez és kiadásaihoz kapcsolódnak. A beszámoló
áttekintést ad a lekönyvelt általános költségekről és az egyes költséghelyekre felosztott
összegekről. Az alábbi ablakban (52. ábra) a következő szűrési feltételeket adhatjuk meg a
beszámolók elkészítéséhez: Dimenzió – a legördülő listából választhatunk. Felosztási
szabály TÓL: IG: - megadhatjuk a felosztási szabály intervallumot.
Könyvelés dátum TÓL: IG:, Esedékességi dátum TÓL: IG:, Bizonylat dátum TÓL: IG:
- ezeknél a mezőknél dátumintervallumok adhatók meg. Forgatókönyv – legördülő listából
költségkeret forgatókönyvet választhatunk.
52. ábra: PÜ > Költségszámítás > Felosztásbeszámoló (FB)/FB sz.f.
Megjelenítés a beszámolóban: SP megjelenítése, RP megjelenítése, SP és RP
megjelenítése – értelemszerűen megjelölhetjük az egyes pénznemekre vonatkozó
megjelenítést. Érték nélküli költséghelyek kikapcsolása – jelölés esetén a beszámolóban
nem jelennek meg az érték nélküli költséghelyek. Záró egyenlegkönyvelések kizárása -
jelölés esetén kizárhatjuk a periódus zárási funkcióval létrehozott naplókönyveléseket. A
kritériumok beállítását követően az alábbi Felosztás-beszámolóhoz jutunk el (53. ábra).
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 32
53. ábra: Pü > Költségszámítás > FB/FB sz.f./Felosztásbeszámoló
Felosztási szabály kódja – a szűrési feltételeknél megadott szerint jelenik meg. A navigációs
nyílra kattintva átléphetünk a Felosztási szabályok – meghatározás ablakhoz. Felosztási
szabály leírása – az előző mező megnevezése, leírása. Főkönyvi számla – annak a főkönyvi
számlának a kódja, melyhez hozzárendeltük a felosztási szabályt. Tranzakciószám – a
naplókönyvelések számát mutatja. Forrás – a naplókönyvelés eredettípusa, példánkban
manuális naplóbejegyzések történtek. Megjegyzés – a tranzakciósor megjegyzései.
Összköltség (SP) – a felosztási szabályhoz kapcsolódó összes kiadás. Teljes felosztás (SP) –
Költségkeret (SP) - a felosztási szabályhoz és számlához definiált költségkeret összeget
mutatja. Összköltség vs. költségkeret (SP) – az összköltségből kivont költségkeret összeg
eredményét mutatja. MFLA (SP), MFOL (SP), MRLA (SP) - az egyes költséghelyek
felosztási összegeit mutatja.
2.8 KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS ÖSSZEGZŐ BESZÁMOLÓJA
A beszámoló segítségével információkat kaphatunk azokról a tranzakciókról, melyek a
költségszámításhoz kapcsolódnak. Az alábbi ablakban (54. ábra) a lekérdezéshez a
kritériumokat állíthatjuk be. Az egyes mezők: Dimenzió – a legördülő listából dimenziót
választhatunk ki a kapcsolódó költséghelyhez. Hierarchiasablon – a megjelöléssel a
legördülő listából választhatunk hierarchiasablont a költséghelyek hierarchikus
megjelenítéséhez. Ehhez előzőleg azonban költséghely-hierarchia definiálása szükséges.
Költséghely – A mező megjelölése esetében költséghelyet választhatunk a Tallózás kapcsoló
segítségével (55. ábra). Alapértelmezett esetben mindegyik költséghely kiválasztásra kerül.
(Költséghely kiválasztása = KK). Költséghely típus – kiválasztási listából költséghely típus
intervallumot adhatunk meg. Rend. kód – kiválasztási listából Rendezési kód intervallumot
adhatunk meg. Dátum TÓL: IG: - a legördülő listából kiválaszthatunk Könyvelési,
Esedékességi vagy Bizonylatdátumot. A két mezőben intervallumot adhatunk meg. Főkönyvi
számla – a Tallózás kapcsolóra kattintva főkönyvi számlákat jelölhetünk meg. Záró
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 33
egyenlegek kizárása – a mező megjelölésével kizárhatjuk a záró egyenlegkönyveléseket, a
perióduszárási funkcióval létrehozott naplókönyveléseket. Előzetesen rögzített bizonylatok
hozzáadása – megjelöléssel a beszámolóban szerepeltethetjük az előzetes rögzítéseket is.
Éves beszámoló, Negyedéves beszámoló, Havi beszámoló – a megjelöléstől függően éves,
negyedéves vagy havi beszámolót készíthetünk. Megjelenítés beszámolóban: SP
megjelenítése, RP megjelenítése, SP és RP megjelenítése – a megjelöléstől függően saját vagy
rendszerpénznemben vagy mindkettőben megjeleníthetjük a beszámolónkat.
54. ábra: Pü > Költségszámítás (KSz)> KSz összegző beszámolója/KSz sz.f.
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 34
55. ábra: Pü > Költségszámítás (KSz)> KSz összegző beszámolója/KSz sz.f./KK
A szűrési feltételek beállítását követően az OK kapcsolóra kattintással megjelenik a
Költségszámítás összegző beszámolója (56. ábra). Az egyes adatok: Költséghely –
hierarchia – a kapcsolódó adatok csak abban az esetben jelennek meg a beszámolóban, ha a
szűrési feltételeknél a Hierarchiasablont megjelöltük. Költséghely – a költséghely
megnevezése. Főkönyvi számla – főkönyvi számla száma és megnevezése. Részletek:
Tranzakciószám – a naplókönyvelés tranzakciószáma, navigációs nyíl segítségével
átléphetünk a naplókönyveléshez. Forrás – a tranzakció eredetét mutatja. Megjegyzés – a
tranzakciókhoz kapcsolódó megjegyzéseket jeleníti meg a program. Összeg (SP) – a
tranzakciók összegei kerülnek feltüntetésre. Felosztási szabály kódja – az egyes sorokhoz
kapcsolódó felosztási szabályok azonosítója. Felosztási szabály leírása – az egyes sorokhoz
kapcsolódó felosztási szabályok megnevezése. Költség összesen (SP) - a költséghelyhez
kapcsolódó összegek tételesen és összesítve saját pénznemben.
56. ábra: Pü > Költségszámítás (KSz)> KSz összegző beszámolója/KSz sz.f./KSz összegző b.
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 35
2.9 KÖLTSÉGKERET VS. KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS
A beszámoló segítségével információt kaphatunk a költségkeret-releváns főkönyvi számlák
költségkeretéről és a költségszámításról. A beszámoló megmutatja azokat a főkönyvi
számlákat, amelyeknél költségkeret-összegeket rögzítettünk a Költségkeret-forgatókönyvek –
meghatározás ablakban. Az alábbi ablakban megadhatjuk a szűrési feltételeket a beszámoló
elkészítéséhez. Az ablak egyes adatai: Dimenzió – a legördülő listából választhatunk.
Főkönyvi számlák – megjelölhetjük a főkönyvi számlaszámokat. Keresés – a kapcsolóra
kattintva kereshetünk a főkönyvi számlaszámok között. Forgatókönyv – a legördülő listából
választhatunk. Dátum TÓL: IG: - a legördülő listából kiválaszthatunk Könyvelési,
Esedékességi vagy Bizonylatdátumot. A két mezőben intervallumot adhatunk meg. Záró
egyenlegek kizárása – a mező megjelölésével kizárhatjuk a záró egyenlegkönyveléseket, a
perióduszárási funkcióval létrehozott naplókönyveléseket. Megjelenítés beszámolóban: SP
megjelenítése, RP megjelenítése, SP és RP megjelenítése – a megjelöléstől függően saját
vagy rendszerpénznemben vagy mindkettőben megjeleníthetjük a beszámolónkat. Könyvelés
nélküli számlák elrejtése – kiválasztásával nem jelennek meg a beszámolóban a könyvelés
nélküli számlák. (57. ábra) A kritériumok megadását követően az OK kapcsolóra kattintva
57. ábra: Pü > Költségszámítás > Költségkeret vs. Költségszámítás(KKSz)/sz.f.
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 36
megjelenik a Költségkeret vs. költségszámítás beszámoló. Az egyes adatok, Pénzügyi
könyvelés: Főkönyvi számla – a főkönyvi számla azonosítója és megnevezése jelenik itt
meg. Költségkeret (SP) – a kiválasztott dátumhoz és költségkeret-forgatókönyvhöz a
főkönyvi számla költségkeret-összegét mutatja. Tény (SP) – a kiválasztott dátumhoz mutatja
a főkönyvi számla tényleges könyvelései összegét. Eltérés (SP) – a költségkeret és a
tényleges összegek eltérését mutatja. A pénzügyi könyvelés részen levő költségkeret mező
értékéből kivonja a tény mező értékét. Eltérés %-ban (SP) - az eltérés százalékban
kifejezve. Költségszámítás: Felosztási szabály kódja, neve – annak a felosztási szabálynak
a kódja és neve, amelyiket egy adott főkönyvi számlához rendeltünk a kiválasztott
dátumtartományon belüli könyveléshez. Tény (SP) – a kiválasztott dátumintervallumban
mutatja a tényleges könyvelési összeg a felosztási szabály és a főkönyvi számla alapján.
Eltérés (SP) – a költségkeret és a tényösszeg eltérését mutatja. Eltérés %-ban (SP) – az
eltérés százalékban kifejezve. Költségkeret (SP) – az adott felosztási szabályhoz és számlához
rendelt költségkeret-összeget mutatja meg. Tény vs. költségkeret (SP) - a költésgszámítás
eredményét mutatja.
2.10 FELADAT
Hozzon létre két profitcentert: 1. szappan gyártó ütem (X_SZ). 2. mosóport gyártó üzem
(X_MP). A profitcenterekhez rendeljenek egy rendezési kódot: VEXX- vegyszer, a
beszámoló elkészítéséhez. Elosztási szabályok: Mivel a cég nem tudja kiszámolni az egyes
üzemek energia fogyasztását, a teljes összeget az üzemekben található lámpatestek alapján
osztják fel. Az elektromos költség indirekt módon kerül felosztásra, mivel közvetlenül az
üzemekre nem terhelhető. A szabály a mai naptól érvényes. Összes lámpatest: 500 db. X_SZ:
120 db, X_MP:380 db. Hozza létre a ráfordításszámlát (536XX0000 – elektromos fogyasztás)
és rendelje hozzá az elosztási szabályt. Naplókönyvelésen belül könyveljen 100.000,-
költséget a pénztárból. Ezt kövezően ellenőrizze a költség felosztását a profitcener
beszámolóban.
3 PÉNZNEMEK
A feldolgozás során a programrendszer képes kezelni a saját, a rendszer és az idegen
pénznemeket. A saját pénznem az a pénznem, amelyben a társaságok törvény szerint vezetik
könyveiket. A rendszer pénznem eltérhet a saját pénznemtől. Ez a lehetőség hasznos lehet a
nemzetközi vállalatok esetében, amikor is például az anyavállalat és a külföldön lévő
leányvállalata eltérő pénznemet használ. Ekkor a programrendszer az összes könyvelést
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 37
automatikusan saját pénznemben számítja ki és egy kiegészítő számlaegyenleget kezel a
rendszerpénznemben.
Az üzleti partnerek adatainak rögzítésénél és a főkönyvi számlák definiálásánál is meg kell
adni a pénznemet.
3.1 ÜZLETI PARTNEREK PÉNZNEME
Az üzleti partnerek esetében a pénznemet az alábbi ábrán (60. ábra) látható legördülő listából
választhatjuk ki. Ezt követően a kiválasztott pénznemben hajtjuk végre a tranzakciókat a
partnerünkkel. A hozzárendelt pénznemet csak abban az esetben módosíthatjuk, ha hozzá még
nem könyveltünk tranzakciót. Továbbá módosítást hajthatunk végre, ha kapcsolódik könyvelt
tranzakció a partnerünkhöz és a hozzárendelt pénznem nem a Minden pénznem. Ebben az
esetben az aktuális pénznemet módosíthatjuk Minden pénznem-re. Ezt a változtatást azonban
már nem vonhatjuk vissza. Ha Minden pénznemet állítjuk be, akkor az összes pénznemben
végrehajthatunk tranzakciót. Az üzleti partnereinknél a törzsadatok rögzítésekor még egy
beállítás kapcsolódik a pénznemekhez, nevezetesen az, hogy meghatározhatjuk, hogy a
Számlaegyenleg a Szállítások és a Rendelések mezőben megjelenő összegek milyen
pénznemben jelenjenek meg. Ezek a Saját pénznem a Rendszerpénznem és az ÜP pénzneme.
Ha a partnerünknél a saját pénznemet vagy a minden pénznemet állítjuk be akkor saját és a
rendszerpénznem közül választhatunk (58. ábra). Ha azonban idegen pénznemet rendelünk a
partnerünkhöz az ÜP pénznem lehetőség is rendelkezésünkre áll (59. ábra).
58. ábra
59. ábra
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 38
A szállító partnereinknél csak a Számlaegyenleg jelenik meg, csak ez értelmezhető,
vevőinknél pedig a Számlaegyenleg mező mellet látható a Szállítások a Rendelések és az
üzleti lehetőségek mezők adatai is.
A leggyakrabban használt idegen pénznemek a rendszerben már korábban definiálásra
kerültek. Azonban ezek köre tovább bővíthetők.
3.2 SZÁMLAKERET PÉNZNEME
A főkönyvi számlák esetében a pénznemet az üzleti partnertörzshöz hasonlóan ugyanabból a
legördülő listából választhatjuk ki (60. ábra). Ezáltal meghatározzuk, hogy milyen pénznemet
használhatunk az egyes tételek rögzítésénél az adott főkönyvi számlán, valamint, hogy a
programrendszer milyen pénznemben kezelje a számlaegyenlegeket. Célszerű itt is a Minden
pénznemet beállítani.
60. ábra
A minden pénznemmel rendelkező számla esetében a tranzakciók idegen pénznemben is
végrehajthatók, de a számla idegen pénznemű egyenlegének nincs jelentősége. Ezért a
számlához különböző pénznemben rögzíthetjük a naplókönyveléseket.
3.3 PÉNZNEMEK MEGHATÁROZÁSA
Mint ahogyan az előzőekben megemlítettük néhány pénznem már definiálásra került a
rendszerben, ezek megtekinthetők az alábbi ábrán (60. ábra).
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 39
61. ábra
3.4 FELADAT - ÜZLETI PARTNER TÖRZSREKORDOK DEFINIÁLÁSA
3.4.1 ÁPISZ szállítói törzsrekord létrehozása
Kód: S_X_Ápisz
Név: S_X_Ápisz Zrt.
Csoport: belföldi szállítók (válassza ki - vk)
Pénznem: Euro (vk)
Telefonszám1: szabadon kitölthető (szk)
Kiszállítás: gépkocsi (vk)
Projekt: iron projekt (vk)
Beszerző: saját név
Tárgyalópartner 1: (szk) (szk – szabadon kitölthető)
Tárgyalópartner 2: (szk)
Címek: (szk)
Fizetési feltételek: Szállító-15 napon belül (vk)
Árlista: Beszerzési (vk)
Árlistát rendelje hozzá az üzleti partnerhez
3.4.2 Írószer Nagykereskedelmi Kft. létrehozása
Kód: V_X_ISZNK
Név: X Írószer Nagykedelmi Kft.
Csoport: belföldi vevők (vk)
Pénznem: Euro (vk)
Telefon 1: (szk)
Telefon 2: (szk)
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 40
Kiszállítási mód: gépkocsi (vk)
Projektnév: iron projekt (vk)
Értékesítő: rögzítse saját nevét
Tárgylópartner: (szk)
Címek: (szk)
Fizetési feltételek: vevő-8 napon belül (vk)
Árlista: Értékesítési (vk)
3.4.3 Sweet golyóstoll törzsrekord
Cikkszám: X_GT
Leírás: X Sweet golyóstoll
Cikkcsoport: írószer (vk)
Árlista: 01 Árlista
Kategória: Készletezhető, Beszerezhető és Értékesíthető
Gyártó: Ápisz Rt. (vk)
Cikk kezelésének alapja: egyik sem (vk)
Kiszállítási mód: Gépkocsi
Alapértelmezett szállító: S_X_Ápisz (vk)
Beszerzési egység neve: db
Mennyiség a beszerzési egységben: 1
Beszerzési egységek egy BCSE-ben: 1
Áfa: 27 %
Értékesítési egység neve: db
Mennyiség az értékesítési egységben: 1
Értékesítési egységek egy ÉCSE-ben: 1
Főkönyvi számlák forrása: cikkcsoport (vk)
Készletegység: db
Készletértékelés módszere: Mozgó átlag (vk)
Készletvezetés raktárak szerint
Raktárkód: RISZ (alapértelmezett raktár - vk)
Az egyes feladatoknál, ahol szükséges a Számlakeretnél az érintett számlaszámok pénznemét
Több pénznemre kell váltani.
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 41
3.5 BESZERZÉSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI BIZONYLATOK LÉTREHOZÁSA
3.5.1 Bejövő számla
Árfolyam: 1 EU=300,- Ft
Mennyiség: 10 db
Egységár: 1 EUR/db
Cikkszám: X Sweet golyóstoll
Naplókönyvelésnél jelölje be az idegen és a rendszer pénznemben való megjelenítéseket!
Jegyezze fel a beszerzési bizonylat számát!
3.5.2 Kimenő számla
Mennyiség: 10 db
Egységár: 2 EUR/db
Adószám: (szk)
Naplókönyvelésnél jelölje be az idegen és a rendszer pénznemben való megjelenítéseket!
Jegyezze fel az értékesítési bizonylat számát!
3.5.3 Bruttó nyereség
Nézze meg a Bruttó nyereség nagyságát!
3.5.4 Pénzügyi beszámolók
3.5.4.1 Könyvelés => Könyvelési napló
A forrásbizonylat beállításával keresse meg az előzőekben előállított Kimenő és Bejövő
számlákat a pénzügyi beszámolók között! A pénznemnél kapcsoljon át saját majd pedig
idegen pénznemre!
Pénzügy => Pénzügyi beszámolók => Könyvelés => Könyvelési napló – beszámoló/
Forrásbizonylat.
3.5.4.2 Könyvelés => Bizonylati napló
Keresse meg az előzőekben előállított Kimenő és Bejövő számlákhoz kapcsolódó könyvelt
tételeket! Jelenítse meg az értékeket saját (SP) és az z idegen pénznemben (IP).
4 ÁRFOLYAMELTÉRÉSEK KÖNYVELÉSE
A feladat során kísérje figyelemmel az árfolyamváltozásból adódó könyvelési tételeket.
Szerezze be és értékesítse az alábbi terméket, majd az árfolyam változását követően fogadja a
vevője fizetését majd fizesse ki a szállítóját.
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 42
Beszerzés:
9695 - Realizált árfolyameltérés - nyereség, Árfolyam különbözet - hozam
8695 - Realizált árfolyameltérés - veszteség, Árfolyam különbözet – ráfordítás
Értékesítés:
9695 - Realizált árfolyameltérés - nyereség, Árfolyam különbözet - hozam
8695 - Realizált árfolyameltérés - veszteség, Árfolyam különbözet – ráfordítás
A feladatnál használja a korábban definiált törzsadatokat
4.1 TÖRZSADATOK
4.1.1 ÁPISZ szállítói törzsrekord
4.1.2 Írószer Nagykereskedelmi Kft.
4.1.3 Sweet golyóstoll törzsrekord
4.2 BESZERZÉS, ÉRTÉKESÍTÉS ÉS FIZETÉS
A Beszerzésnél és az Értékesítésnél is csak a számlát hozza létre bázis bizonylatokra való
hivatkozás nélkül.
4.2.1 Beszerzés
Árfolyam: 1 Euro = 300,- Ft
Cikk: X_GT
Mennyiség: 10 db
Egységár: 1 Euro/db
Áfa: 27 %
4.2.2 Értékesítés
Árfolyam: 1 Euro = 300,- Ft
Cikk: X_GT
Mennyiség: 10 db
Egységár: 2 Euro/db
Áfa: 27 %
4.2.3 Bejövő fizetés
Árfolyam: 1 Euro = 310,- Ft
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 43
4.2.4 Kimenő fizetés
Árfolyam: 1 Euro = 310,- Ft
Tekintse meg mind a négy Naplókönyvelést!
Hozza létre saját ˝Valutapénztár EU˝ főkönyvi számát. EU pénzforgalomban használja
ezt: 382100XX
4.2.5 Könyvelések
4.2.5.1 Beszerzés
Árfolyam: 1 Euro = 300,- Ft
4.2.5.2 Értékesítés
Árfolyam: 1 Euro = 300,- Ft
4.2.5.3 Bejövő fizetések
Árfolyam: 1 Euro = 310,- Ft
Valutapénztár: 3821
4.2.5.4 Kimenő fizetések
Árfolyam: 1 Euro = 310,- Ft
Valutapénztár: 382100XX
5 FIZETÉSI FELTÉTELEK
A számla esedékességét a fizetési feltételek határozzák meg.
Adminisztráció => Definíciók => Üzleti partnerek => Fizetési feltételek
62. ábra
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 44
A TÓL: mezőben a legördülő mezőnél a Hónap közepe a Hónap vége és a Hónap eleje jelenik
meg. Az üzleti partneréhez folyamatosan állítsa be a megváltoztatott fizetési feltételeket.
A létrehozott vevővel és cikkel végezze a következő fizetési feltételek beállításokat és figyelje
meg egy kimenő számlán az esedékesség időpontját.
Fizetési feltétel kódja: X_fizetési feltétel_1.
Esedékességi dátum alapja: Könyvelési dátum
Tól: -
0 Hónap
10 nap
Eredmény:
Könyvelés dátum: 2013.03.04
Esedékességi dátum: 2013.03.14
- A létrehozott vevővel és cikkel végezze a következő fizetési feltételek beállításokat és
figyelje meg egy kimenő számlán az esedékesség időpontját.
Fizetési feltétel kódja: X_fizetési feltétel_2.
Esedékességi dátum alapja: Könyvelési dátum
Tól: Hónap vége
0 Hónap
10 nap
Eredmény:
Könyvelés dátum: 2013.03.04
Esedékességi dátum: 2013.04.10
- A létrehozott vevővel és cikkel végezze a következő fizetési feltételek beállításokat és
figyelje meg egy kimenő számlán az esedékesség időpontját.
Fizetési feltétel kódja: X_fizetési feltétel_3.
Esedékességi dátum alapja: Könyvelési dátum
Tól: Hónap eleje
0 Hónap
10 nap
Eredmény:
Könyvelés dátum: 2013.03.04
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 45
Esedékességi dátum: 2013.04.11
- A létrehozott vevővel és cikkel végezze a következő fizetési feltételek beállításokat és
figyelje meg egy kimenő számlán az esedékesség időpontját.
Fizetési feltétel kódja: X_fizetési feltétel_4.
Esedékességi dátum alapja: Könyvelési dátum
Tól: Hónap eleje
1 Hónap
10 nap
Eredmény:
Könyvelés dátum: 2013.03.04
Esedékességi dátum: 2013.05.11
5.1 SKONTÓ
A létrehozott vevővel és cikkel végezze a következő fizetési feltételek beállításokat és figyelje
meg a bejövő fizetések űrlapon a skontó értékét, az esedékességi összeget!
Fizetési feltétel kódja: X_fizetési feltétel_5.
Esedékességi dátum alapja: Könyvelési dátum
Tól: -
0 Hónap
10 nap
Skontó kód: X_skontó
Megnevezés: X_skontó
Napok könyvelés dátum után: 2
Engedmény: 10 %
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 46
63. ábra
Készítsen el egy kimenő számlát és végezze el a kapcsolódó banki műveletet (Bejövő
fizetések)!
Eredmény (Kimenő számla):
Könyvelés dátum: 2013.03.04
Esedékességi dátum: 2013.03.14
Eredmény (Bejövő fizetések):
Esedékességi dátum: 2013.03.14
Összes engedmény: ???
5.2 KIMENŐ SZÁMLA
5.3 BANK DEFINIÁLÁSA
Itt megadhatjuk a bank adatait, bankokat definiálhatunk
Adminisztráció => Definíciók => Bank => Bankok definiálása
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 47
5.3.1 Bankfiók definiálása
64. ábra
65. ábra
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 48
66. ábra
67. ábra
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 49
68. ábra
69. ábra
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 50
5.3.2 Fizetési mód definíálása
Különböző fizetési módokat definiálhatunk. Minden üzleti partnerhez adott fizetési mód
választható ki. A fizetési futás közben az üzleti partnernél kiválasztott fizetési mód
befolyásolja a számlák kiegyenlítésének módját.
70. ábra
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 51
71. ábra
72. ábra
6 FIZETÉSI VARÁZSLÓ
A szűrési feltételeknek és a fizetési módoknak megfelelően a fizetési varázslóval tömegesen
kimenő és bejövő fizetéseket hozhatunk létre átutalásokhoz, csekkekhez és váltókhoz. Ha a
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 52
bejövő vagy a kimenő fizetéseket a varázslóval hozzuk létre, bizonyos számlák vagy
könyvelések részben is fizethetők, ahogy azt manuálisan is megtehetjük. A fizetési
varázslóval számlákat egyenlíthetünk ki, egy olyan fizetési futás létrehozásával, amely
számlákat generál, tranzakciókat könyvel és aktualizálja az SAP Business One-t. Beérkező és
kimenő fizetések hozhatók létre csekkenként fizetéshez, banki átutalásonként és váltóként.
(73. ábra)
73. ábra: Bank > Fizetési varázsló/Fizetési varázsló
6.1 FIZETÉSI FUTÁS KIVÁLASZTÁSA
A fizetési futás ablakon belül új tranzakciót elindítását tudjuk kezdeményezni vagy pedig
lehetőségünk van arra, hogy a már elmentett fizetési futások közül válasszunk egyet. (74.
ábra). Ha a Mentett fizetésfutás betöltése kapcsolóra kattintunk megjelennek a már elmentett
fizetési futásaink, melyek közül választhatunk 75. ábra.
74. ábra: Bank > Fizetési varázsló/1. lépés: Fizetési varázsló kiválasztása 1.
Abban az esetben, ha megjelöljük a Végrehajtott fizetésfutások megjelenítése mezőt,
megjelennek azok a futások, melyek már végre lettek hajtva (76. ábra). Az ablak egyes
mezőinek értelmezése: Fizetési futás neve – a rendszer által automatikusan adott név, amit
módosíthatunk. Ez a fizetési futás neve. Dátum – ez a dátum a fizetési futás mentésének vagy
végrehajtásának időpontját jelöli. Összesen – a fizetési futás teljes összege. Fizetések száma
– a Javasolt és elmentett esetekben ez az érték 0, a Végrehajtott állapotoknál 1. Ez a mező a
fizetési futás által létrehozott fizetések számát mutatja. Státus – az alábbi két ábrán látható,
hogy a program jelzi, hogy a fizetési futások milyen állapotban vannak, ezek látható módon
lehetnek Javasolt, Elmentett vagy Végrehajtott státusban.
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 53
75. ábra: Bank > Fizetési varázsló/1. lépés: Fizetési varázsló kiválasztása 2.
Ugrás az utolsó lépésre mező megjelölése esetén a program az utolsó lépésre ugrik. Ahhoz,
hogy ez megtörténjen rá kell pozícionálni az adott fizetési futás sorra és ezt követően a
Tovább kapcsolóra kell kattintani. Az Új fizetésfutás indítása mező megjelölését követően a
Tovább kapcsolóra kattintunk és ezzel eljutunk a fizetési varázsló következő ablakához.
76. ábra: Bank > Fizetési varázsló/1. lépés: Fizetési varázsló kiválasztása 3.
6.2 ÁLTALÁNOS PARAMÉTEREK
Itt definiálhatjuk a fizetési futás paramétereit. Alapértelmezés szerint az előző fizetési futásnál
kiválasztott fizetésfajta, fizetésmód és fizetési sorrend jelenik meg. Az ablak egyes mezői:
Fizetési futás neve – a rendszer által automatikusan adott egyedi azonosító, ami módosítható.
Könyvelési dátum – a felhasználó által adott dátum, mellyel meghatározza a fizetési futás
által létrehozott bejövő és/vagy kimenő fizetések könyvelési dátumát. Fizetési mód – egy
fizetési futásban kimenő és bejövő fizetéseket is kezelhetünk. A Kimenő mező megjelölése
esetében a program megjeleníti az összes olyan nyitott szállítói számlát, ami az előző
szelekciónak megfelel. A Bejövő mező megjelölése esetében a program megjeleníti az összes
olyan nyitott vevői számlát, ami az előző szelekciónak megfelel.
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 54
77. ábra: Bank > Fizetési varázsló/2. lépés: Általános paraméterek
Fizetési módok – a Csekk és az átutalás lehetősége közül választhatunk. Fájl elérési út – a
hárompontos kapcsolóra kattintva megadhatjuk az átutalási fájl elérési útvonalát. Fizetési
számkör – itt lehetőségünk van a kimenő és a bejövő fizetések számkörének beállítására. (77.
ábra)
6.3 ÜZLETI PARTNEREK – SZŰRÉSI FELTÉTELEK
Az ablakon belül kiválaszthatjuk azokat a vevőket akik tartoznak nekünk és azokat a
szállítókat akiknek mi tartozunk. A Hozzáadás kapcsolóra kattintva megjelenik az ÜP -
tulajdonságok ablak, ahol kiválaszthatjuk a szállítókat és a vevőket és a kapcsolódó
csoportokat valamint a tulajdonságokat. Ezt követően az OK kapcsolóra kattintva (78. ábra) a
Fizetési varázslóba bemásolásra kerül az ÜP kódja, neve és egyenlege (79. ábra).
78. ábra: Bank > Fizetési varázsló/Üzleti partnerek - szűrési feltételek 1.
Példánkban a MEDIMARKT azonosítóval ellátott szállítót választottuk ki a törzsállományból.
Ezt követően a Tovább kacsolóra kattintva átlépünk a következő ablakhoz.
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 55
79. ábra: Bank > Fizetési varázsló/Üzleti partnerek - szűrési feltételek 2.
6.4 BIZONYLATPARAMÉTEREK
Ebben az ablakban kiválaszthatjuk a fizetési futásban résztvevő bizonylatokat. A számlák
fizetési futásban való tárolásának definiálásához egy legördülő listában rá kell kattintani a
megfelelő kiválasztás prioritásra. Választhatunk a Könyvelési dátum, az Esedékességi dátum,
a Skontó és a Fizetésfogadó – részletek lehetőségek közül. Ezzel meghatározzuk, azt a mezőt,
ami alapján a program elrendezi a kiegyenlítendő számlákat a fizetési futásban. Beszerzési
tranzakció csak abban az esetben jelenik meg, ha az általános paramétereknél a Kimenő
fizetések lehetőséget választjuk. A fizetési futásban a következő paramétereknek megfelelő
beszerzési tranzakciókat kezeli a rendszer: Könyvelési dátum, Esedékességi dátum,
Bizonylatdátum, Összeg és Szám. (80. ábra) Értékesítési tranzakció csak abban az
esetben jelenik meg, ha az általános paramétereknél a Bejövő fizetések lehetőséget választjuk.
Ebben az esetben csak két intervallumot adhatunk meg, melyek az Esedékességi dátum és a
Szám
80. ábra: Bank > Fizetési varázsló/Bizonylatparaméterek
6.5 FIZETÉSI MÓD – SZŰRÉSI FELTÉTELEK
Itt kiválaszthatjuk a fizetési futáshoz szükséges fizetési módok sorait. Főkönyvi számla
egyenlege – a fizetési módhoz tartozó főkönyvi számla (3842) aktuális egyenleg. (81. ábra)
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 56
81. ábra: Bank > Fizetési varázsló/Fizetési mód – szűrési feltételek
6.6 AJÁNLÁSBESZÁMOLÓ
Az ablakon belül megjelölhetjük azokat az üzleti partnereket, akikhez fizetésgenerálás
történik. Ha rákattintunk a Nem tartalmazott tranzakciók kapcsolóra megjelennek azok a
tételek, ahol fizetés nem generálható. (82. ábra) Ebből az ablakból a Tovább kapcsolóra való
kattintással léphetünk a következőre.
82. ábra: Bank > Fizetési varázsló/Ajánlásbeszámoló
6.7 OPCIÓK MENTÉSE
Ezen a helyen az egyes lehetőségek mentéséhez a következő opciók közül választhatunk:
Csak szűrési feltételek mentése, Ajánlások mentése és Végrehajtás. Csak szűrési feltételek
mentése – a mező megjelölése esetén a rendszer elmenti a számlák szűrési feltételeit.
Ajánlások mentése - a mező megjelölése esetén a rendszer elmenti a számlák ajánlásait.
Végrehajtás - a mező megjelölése esetén lefut a fizetés és a rendszer elkészíti a bejövő
és/vagy kimenő fizetési bizonylatokat. (83. ábra) A rendszer azt is jelzi, ha a fizetési varázsló
sikeresen lefutott (84. ábra).
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 57
83. ábra: Bank > Fizetési varázsló/Opciók mentése 1.
84. ábra: Bank > Fizetési varázsló/Opciók mentése 2.
6.8 FIZETÉSI FUTÁS ÖSSZEFOGLALÓ
Az ablakban megjelennek a fizetési futás által létrejött bizonylatok. A Fizetés futás
összefoglaló ablak csak abban az esetben jelenik meg, ha a fizetési varázsló végrehajtása
megtörtént. A Fizetések hozzáadva sorban megjelenő érték a fizetési futásban létrehozott
fizetések számát jelöli. Az Átutalások hozzáadva sorban megjelenő érték a fizetési futásban
létrehozott átutalások számát jelöli. (85. ábra) Kimenő fizetéseknél megtekinthetjük, hogy a
kapcsolódó tranzakció valóban megtörtént (86. ábra)
85. ábra: Bank > Fizetési varázsló/Fizetési futás összefoglaló
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 58
86. ábra: Bank > Kimenő fizetések
6.9 BIZONYLAT- ÉS BESZÁMOLÓNYOMTATÁS
Itt megjelölhetjük a kinyomtatni kívánt bizonylatokat és/vagy beszámoló összefoglalókat. (87.
ábra) Először meg kell adni, hogy a fizetés kimenő vagy bejövő, majd pedig nyomtatandó
dokumentumokat. A nyomtatási kapcsolóra kattintva kezdeményezhetjük a megjelölt
beszámolók kinyomtatását. Alábbiakban az összes lehetőséget megmutatjuk, melyek: Nem
bevont tranzakciók, Ország-összefoglaló, Pénznem összefoglaló, ÜP összefoglaló,
Fizetésimód-összefoglaló, Bankszámla-összefoglaló, Fizetés-összefoglaló.
87. ábra: Bank > Fizetési varázsló(Fv)/Bizonylat – és beszámolónyomtatás
6.9.1 Bizonylat- és beszámolónyomtatás. Nem bevont tranzakciók
A hárompontos kapcsolóra kattintva megtekinthetjük a kapcsolódó beszámolót (88. ábra).
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 59
88. ábra: Bank > Fv/Figyelmembe nem vett tranzakciók beszámolója
6.9.2 Bizonylat-BNY. Ország-összefoglaló beszámoló
A hárompontos kapcsolóra kattintva megtekinthetjük a kapcsolódó beszámolót (89. ábra).
89. ábra: Bank > Fv/Ország-összefoglaló beszámoló
6.9.3 Bizonylat- és BNY. Pénznem-összefoglaló beszámoló
A hárompontos kapcsolóra kattintva megtekinthetjük a kapcsolódó beszámolót (90. ábra).
90. ábra: Bank > Fv/Pénznem-összefoglaló beszámoló
6.9.4 Bizonylat- és BNY. ÜP - összefoglaló beszámoló
A hárompontos kapcsolóra kattintva megtekinthetjük a kapcsolódó beszámolót (91. ábra).
91. ábra: Bank > Fv/ÜP - összefoglaló beszámoló
6.9.5 Bizonylat- és BNY. Fizetési mód - összefoglaló beszámoló
A hárompontos kapcsolóra kattintva megtekinthetjük a kapcsolódó beszámolót (92. ábra).
92. ábra: Bank > Fv/Fizetési mód - összefoglaló beszámoló
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 60
6.9.6 Bizonylat- és BNY. Bankszámla - összefoglaló beszámoló
A hárompontos kapcsolóra kattintva megtekinthetjük a kapcsolódó beszámolót (93. ábra).
93. ábra: Bank > Fv/Bankszámla - összefoglaló beszámoló
6.9.7 Bizonylat- és BNY. Átutalás - összefoglaló beszámoló
A hárompontos kapcsolóra kattintva megtekinthetjük a kapcsolódó beszámolót (94. ábra).
94. ábra: Bank > Fv/Átutalás - összefoglaló beszámoló
6.10 FELADAT
Hozzon létre a fizetési varázsló segítségével fizetési bizonylatot.
A feladat lépései:
Hozzon létre egy kimenő vevői számlát a definiált vevőjével és cikkével (10 db, 100,- Ft/db).
Ha nem rendelkezik készlettel akkor tároljon be a vevője igényének kielégítésére elegendő
terméket.
- Definiáljon bankot
- Fizetési mód definiálása
- Az ÜP törzsben rögzítse banki és a fizetés módhoz kapcsolódó adatokat
- Hozzon létre kimenő számlát bázis bizonylatra való hivatkozás nélkül
- A fizetés varázsló felhasználásával hozzon létre bejövő fizetést
- Nézze meg, hogy a bizonylat létre jött- e
6.10.1 Bank definiálása
Adminisztráció => Definíciók => Bank => Saját bank számlái – Saját bank számlái –
Meghatározás, majd Adminisztráció > Bank > Bankok – számlaszám mezőben be kell
jegyezni az előző adatokat.
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 61
Mindenki válasszon egy bankot, a bank legyen az a sorszámú ahányadik helyen a teremben ül
(1. sz. bank az AEB – ez a bank az ablak felőli sorban az ablak mellett ülő hallgatóé ). Azokat
a bankokat lépje át, ahol bejegyzés található.
Pozícionáljon a saját bankjára és töltse fel a bankfiókjának néhány mezőjét adatokkal:
Kirendeltség: Budapesti
Számlaszám: szabadon kitölthető
Főkönyvi számla:
A 384 Betétszámla gyűjtősor alatt a 38410000 számlaszámtól kezdődően hozza létre a saját
elszámolási betétszámláját, a megnevezésben a bankot is tüntesse fel.
6.10.2 Fizetési mód definíciója
Adminisztráció => Definíciók => Bank => Fizetési mód definiálása – Fizetési mód ablak
Fizetési mód kódja: X_bejövő
Leírás: X_bejövő, átutalás
Típus: Bejövő
Fizetési módok: Átutalás
Ország: válassza ki
Bank: válassza ki saját bankját
6.10.3 Vevői törzsrekord létrehozása
Hozzon létre egy új vevőt a mai üzleti partner duplikálásával (az azonosítót egészítse ki egy
karakterrel), a feladat során Ft pénznemmel dolgozunk.
Fizetési rendszer regiszter
A saját banknál lévő mezőket töltse fel a saját bankja adataival
A Fizetési módoknál válassza ki a saját fizetési módját
6.10.4 Kimenő számla létrehozása
Bázis bizonylatra való hivatkozás nélkül hozzon létre egy vevői számlát. Hozzáadást
megelőzően a Pénzügy regiszteren jelenítse meg a saját fizetési módját.
6.10.5 Fizetési futás alapértékeinek megadása
Adminisztráció > Definíciók > Bank => Fizetési futás alapértékeinek megadása
Aktualizálást megelőzően csak a Fizetési Módok mezőt állítsa be, jelölje be a saját fizetési
módját. A többi mező értéke: 0
Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 62
6.10.6 Fizetési varázsló
Kövesse a varázslóban lévő leírást, utasításokat.
6.11 BEJÖVŐ FIZETÉSEK
Ellenőrizze a Bejövő fizetések bizonylat létrejöttét.
Top Related