1
Miskolci Egyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
Agrár- és Munkajogi Tanszék
A szolgálati idő változásai az
1997. évi LXXXI. törvény alapján
Készítette: Patalenszki Mónika
Konzulens: Dr. Tóth Hilda
2013
2
University of Miskolc
Faculty of Law
Agricultural and Labour Law Department
Changes in the period of service in
accordance with Act LXXXI. of
1997
Author: Patalenszki Mónika
Consultant: Dr. Tóth Hilda
2013
3
Tartalom
1. Bevezetés, a témaválasztásom indokolása ......................................... 5
2. Történelmi előzmények ..................................................................... 7
2. 1. A társadalombiztosítási rendszer kialakulása, a bányatársládák ....... 7
2. 2. Az önkéntes segélyegyletek, vállalati pénztárak kialakítása ............. 8
2. 3. Az 1891. évi XIV. tc. ........................................................................ 8
2. 4. Az 1907. évi XIX. tc. ...................................................................... 10
2. 5. A rekonstrukció évei és a tb fejlődése ............................................. 12
2. 6. Az 1950.évi XXX. sz. tvr ................................................................ 13
2. 7. Az 1954.évi XXVIII. sz. tvr. ........................................................... 14
2. 8. Az 1958.évi XL.sz. tvr .................................................................... 14
2. 9. Az 1975. évi II. törvény .................................................................. 15
2.10. Az 1997. évi LXXXI. törvény ........................................................ 16
3. A szolgálati idő jelentősége ................................................................ 17
3. 1. A nyugdíjjogosultságot megalapozó szolgálati idő az öregségi
nyugdíj esetében ...................................................................................... 18
3.1.1. Hozzátartozói nyugellátások esetében .......................................... 20
3.1.2. Korhatár előtti ellátások esetében ................................................. 20
3. 2. Rokkantsági nyugdíj folyósítása alatti keresőtevékenység ............ 22
3. 3. A szolgálati idő jelentősége a nyugellátás mértéke szempontjából 23
3.3.1. A hozzátartozói nyugellátások esetében ....................................... 24
3. 4. A 2011. évi CXCI. törvény alapján figyelembe vehető biztosítási
idő 25
3.5. Nők kedvezményes öregségi nyugdíjához figyelembe vehető
jogosító idő .............................................................................................. 26
4. A szolgálati idő szabályai a hatályos jogi szabályozásban ................. 27
4. 1. Szolgálati időként elismerhető idők ............................................... 28
4. 2. Járulékfizetés fejében szerezhető szolgálati idő .............................. 29
4. 3. A járulékfizetési kötelezettség alóli kivételek ................................. 30
4
4. 4. Szolgálati időként elismerhető időtartam különös esetei ................ 32
4. 5. Szolgálati időként figyelembe nem vehető idők ............................. 34
4. 6. Szolgálati idő bizonyítása ............................................................... 36
4. 6. 1. Szolgálati idő elismerése „egyéb hitelt érdemlő módon” ........... 38
4. 6. 2. Szolgálati idő elismerése munkakönyvből .................................. 39
4. 6. 3. Szolgálati idő elismerése okiratból ............................................. 41
5. 2013 évi változások ............................................................................. 42
6. Összefoglalás ....................................................................................... 45
5
1. Bevezetés, a témaválasztásom indokolása
Témaválasztásom személyes okokra vezethető vissza.
Munkahelyemen a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal -
Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságon több mint öt éve foglalkozom ellátások
megállapításával.
Az igényelbírálás során megszerzett tapasztalataim alapján mondhatom,
hogy a szolgálati időre vonatkozó ismeretek alaposabb ismeretére is
szükség van mind a biztosítotti, mind pedig az igazgatási szerv oldalán.
Megítélésem szerint a dolgozatom megírásával lehetőségem nyílik arra,
hogy az ezen a területen szerzett eddigi tapasztalataimat tovább
gyarapítsam, mélyítsem. Dolgozatomban a szolgálati idő változásait
kívánom bemutatni, azon belül is főként a jelenleg is hatályos 1997. évi
LXXXI. törvény, a továbbiakban Tny. ide vonatkozó szabályozásának
ismertetésére vállalkozom.
Mielőtt rátérnék munkám címében meghatározott témára, szükségesnek
tartok egy rövid, általános bevezetőt is a társadalombiztosítási
nyugellátásról szóló törvény alkalmazása kapcsán.
A társadalombiztosítás a Magyar Köztársaság állampolgárait, illetve – a
törvényben meghatározott követelmények teljesítése esetén – a Magyar
Köztársaság területén tartózkodó természetes személyeket felölelő
társadalmi kockázatközösség, amelyben, törvényben megállapított
szabályok szerint a részvétel kötelező.
A társadalombiztosítási rendszerben a biztosítási elv, a társadalmi
szolidaritás és a tulajdonhoz fűződő jogok alkotmányos keretek közötti
korlátozása együttesen érvényesül. A biztosítottak egyes
társadalombiztosítási ellátások igénybevételére való jogosultságát a
társadalombiztosításban való részvételi kötelezettségük, illetve –
törvényben meghatározott ellátások kivételével – a társadalombiztosítási
járulék-fizetési kötelezettségük teljesítésére alapozza meg.
6
Fontos alapelvként rögzíti a jogi norma, hogy az állam a
társadalombiztosítási nyugellátások kifizetését garantálja akkor is, ha a
Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai meghaladják a bevételeket.
A biztosítási esemény bekövetkezte önmagában rendszerint még nem
elegendő ahhoz, hogy ellátási igényt alapozzon meg.
A jogosultság megszerzéséhez többnyire további, biztosítástechnikai
jellegű, vagy másodlagos (szekunder) feltételt is előírnak.
A társadalombiztosítási nyugellátás a nyugdíjjárulék alapját képező
kereset, jövedelem összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik.
De mi is az a szolgálati idő valójában?
Szolgálati idő az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék
fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot
fizetett. A nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nélkül szolgálati időnek
minősülő időszakokat a Tny. törvény külön határozza meg.
A szolgálati időbe többféle időtartam is beletartozhat, vagyis sok
összetevője lehet. A jellegzetes eset az, ha ennek számításánál az egyén
ténylegesen biztosításban eltöltött idejét veszik figyelembe. Gyakran
szolgálati időnek minősítenek olyan egyéb időszakokat, amelyek alatt az
érintett személy a társadalom számára hasznos tevékenységet folytatott
(katonai szolgálatot teljesített, hadifogságban volt, gyermeke nevelése
miatt nem tudott munkát végezni, stb.).
Szerepet játszik a szolidaritás, mint vezérelv is, így többek között
demográfiai tényezők (gyermekvállalás elősegítése), politikai tényezők
(deportálás időszaka, kényszerlakhelyre történő költözés kompenzálása)
stb. hatására ismeri el a társadalom szolgálati időként az egyén életének
egy-egy különleges időszakát.
Általában elmondható, hogy az egyes biztosítási típusú
nyugdíjrendszerek a szolgálati idő számításánál figyelembe vehető
időszakokat szigorú, biztosítási alapon határozzák meg.
7
2. Történelmi előzmények
A társadalombiztosítási rendszerek elsősorban a személyükben már
szabad, de függő foglalkozási viszonyban álló személyek védelmére
szolgálnak. Ezért amikor a történelmi előzményeket kutatjuk azokra a
területekre kell figyelmet fordítani, melyek a megelőző időszakokban a
hasonló helyzetben levő személyek védelmére szolgáltak, másrészt
figyelemmel kell lennünk az önkéntesen létrehozott segélypénztárakra.
2. 1. A társadalombiztosítási rendszer kialakulása, a
bányatársládák
Hazánkban az állam által működtetett társadalombiztosítási rendszer
kialakulásának kezdetei a XIX. század utolsó évtizedeire nyúlnak vissza.
A munkahelyhez kapcsolódó szociális ellátások Magyarországon is a
különösen veszélyes bányászatban alakultak legkorábban. A
bányamunkások önsegélyező tevékenysége eleinte az egyház
szorgalmazására, gyakran egyházi keretek között bontakozott ki. A
bányászok az egymás kölcsönös támogatására szolgáló önkéntes
adományaikból elsősorban a beteg és elaggott társaikat támogatták. A
XV. század végén és a XVI. század elején megerősödtek az úgynevezett
bányatársládák. 1
A társláda a munkaadó és munkásai önkéntes elhatározásából létesült. A
bányászlegénység kezelte önkormányzati alapon. Pénzügyi alapjai a
munkásoktól levont járulékokból és a munkaadó hozzájárulásaiból
gyűltek össze. Ügyintéző szerveik a közgyűlés, az úgynevezett társláda
atyák és a jegyző voltak.
1 CZÚCZ Ottó: A társadalombiztosítási rendszer kialakulása és rövid története 1945-ig
In:Czúcz Ottó (szerk) Szociális Jog I. Unió Lap-és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft.
Budapest, 2003. 66.
8
A társládák ellátásai betegség esetén pénz, orvosi kezelés és
gyógyszersegély; munkaképtelenség esetén nyugbér vagy végkielégítés;
özvegyek és árvák ellátásai és a temetési segély voltak.
2. 2. Az önkéntes segélyegyletek, vállalati pénztárak
kialakítása
Az ipari munkások körében az önkéntes társulással létrehozott és a
kölcsönös támogatások elvén nyugvó segélyegyletek, pénztárak
létrejöttében a céhhagyományok és bizonyos jogszabályi előírások is
szerepet játszottak. Az 1840-es évektől kezdve sorra jelentek meg azok a
törvények amelyek kötelezték a munkáltatókat a beteg vagy balesetet
szenvedett tanoncok, segédek ápolására, támogatására. Az ipari
munkások is sorra alapították meg munkásegyleteiket azzal a céllal, hogy
az érintett munkásról betegsége idején gondoskodjanak. A legjelentősebb
az 1869-ben megalakult Munkásképző Egylet keretében 1870-ben
létrejött Általános Munkás-betegsegélyező és Rokkant Pénztár volt.
Ennek célja, hogy a munkásnak betegsége és rokkantsága esetén segélyt,
halálakor a hátramaradottaknak temetési járulékot, gyámolítást
nyújtsanak.2
2. 3. Az 1891. évi XIV. tc.
1891-ben az akkori országgyűlés fogadta el az ipari és gyári
alkalmazottak kötelező betegségi biztosításáról szóló 1891.évi XIV.
számú törvénycikket. Ez tekinthető az első lépésnek azon az úton, mely
hosszú évtizedek alatt jelentős változásokkal mai társadalombiztosítási
rendszerünk kiépítéshez vezetett.
2 CZÚCZ, 66-68.
9
Ez volt az első jogszabály, amely a kötelező biztosítás elve alapján
rendelte el az érintettek ellátásának megszervezését a betegségi biztosítás
terén.
A törvény a védett személyek körének két nagy csoportjáról rendelkezett.
A kötelező védelem alá esőkről és az önkéntes belépésük alapján
védelem alá kerülőkről.
Kötelező biztosítás alá esnek az ipartörvény hatálya alá tartozó
vállalatoknál foglalkoztatottak; a bányákban, kohókban vagy
bányaterméket feldolgozó egyéb gyárakban; nagyobb építkezéseknél;
vasúti üzemeltetés és ezek gyáraiban, a postánál, távírdáknál,
távbeszélőnél; a hajózásnál és hajóépítésnél, valamint a fuvarozásnál,
szállítmányozásnál, raktáraknál és kereskedelmi pincészeteknél
foglalkoztatottak, feltéve, hogy bérük nem haladja meg a napi négy
forintot.
Önkéntes elhatározásuk alapján válhatnak betegsegélyező pénztári taggá
a nyolc napnál rövidebb időre szerződtetettek, a napi négy forintos
bérhatárnál magasabb jövedelmet keresők, a háziipar területén
foglalkoztatottak, az önálló iparosok, bizonyos mezőgazdasági vállaltok
munkavezetői és munkásai illetve a felsoroltak családtagjai.
A pénztárak ellátásként (a biztosított számára ingyenes) orvosi kezelést
és gyógyszert; a keresőképtelenség időszakára táppénzt vagy ezek helyett
szükség esetén kórházi ápolást; négy hétre gyermekágyi segélyt, illetve
temetési segélyt nyújtottak.
A pénzügyi források a munkáltatót és a munkavállalót terhelő
befizetésekből származtak. A pénztárak irányítása az önkormányzati
szervek feladata volt.
Az első kötelező betegségi biztosításról rendelkező törvény hiányossági
hamarosan felismerhetővé váltak.3
3 CZÚCZ, 69-70.
10
2. 4. Az 1907. évi XIX. tc.
Megvalósította a betegségi biztosítás egységes, országosan
központosított szervezetét és létrehozta a baleseti biztosítást. Főbb
intézkedései közé tartozott, hogy kiterjesztették a biztosítottak körét. A
baleseti biztosítási ágazat által védett személyi kör még szélesebb lett.
Az eddigieknél szélesebbre nyitották mind a betegség esetére, mind a
balesetre megköthető önkéntes biztosítások lehetőségét. A betegség
esetére befizetendő járulék mértéke az átlagos napi bér 2-4%-a között
lehetett. A pénzügyi terheket a munkáltatók és a munkavállalók 50-50%-
ban fedezik.
A baleseti biztosítások körében ingyenes orvosi gyógykezelést,
gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök nyújtását vagy
munkaképtelenségi járadékot biztosítottak.
A balesetben elhunyt után eltemettetői temetési támogatásra
számíthattak, hátramaradott hozzátartozói pedig özvegyi vagy
árvajáradékot kaphattak.
A törvény a biztosítási szervezetet centralizálta, két országos munkás-
betegsegélyező és balesetbiztosító pénztár létrehozatalát rendelte el. A
korábbi pénztárak helyi szervként tovább működtek, de önállóságukat
elveszítették.
Az országos pénztárt a közgyűlés irányította.4
A Tanácshatalom bukása után az új politikai rendszer mindent megtett
azért, hogy a társadalombiztosítás területén is felszámolja a korábbi
intézkedéseket. Megszüntették például az önkormányzati jellegű
irányítást. Ezt követően a társadalombiztosítást évekig miniszteri
biztosok irányították. Az így kialakult rendszer azonban nem tudta
feladatát ellátni. Szükséges volt a betegségi biztosítás újbóli átalakítása.
Erre 1927-ben a XXI. törvénycikkel került sor. Az új törvény tovább
4 CZÚCZ, 71-73.
11
erősítette a szervezeti centralizációt. Némileg ismét kiterjesztették a
biztosításra kötelezettek körét. Megemelte a betegségi biztosítás körében
fizetendő járulék mértékét. Némileg bővítették az igénybe vehető
ellátások körét és mértékét.
A táppénzt a keresőképtelenség időtartamára folyósították, szülés esetén
különböző segélyeket biztosítottak. Baleseti ellátásként orvosi ellátást,
gyógyszereket, táppénzt, ha a keresőképtelenség egy évnél tovább
tartana, az egy évet meghaladó időszakban baleseti járadékot kell
folyósítani.
Ha a biztosított üzemi baleset következtében meghal, a családtagok
kártalanításként igényelhetnek temetési segélyt, illetve a hátra maradt
hozzátartozók járadékait.
Ez a jogszabály alakította ki a foglalkozási betegségben szenvedők
ellátását a biztosítás keretein belül.5
Hazánkban az öregségi és rokkantsági biztosítás hosszas előkészületek
után az 1929. január 1-én hatályba lépő 1928. évi XL.tc-kel jött létre.
A biztosításra kötelezettek köre lényegében azonos a betegségi
biztosításba bevontakéval.
A biztosítottak két csoportba sorolhatók. Az egyik az úgynevezett
javadalmazási határ alá esők, a másik az összes többit felölelő csoport.
A törvény alapján négyféle ellátást nyújtottak, melyek az öregségi,
rokkantsági, özvegyi és árvasági járadék.
A biztosítással kapcsolatos feladatokat az Országos Társadalombiztosító
Intézet (OTI), a javadalmazási határ alá eső biztosítottak esetén: a
Magánalkalmazottak Biztosító Intézete (MABI) és az elismert vállalati
nyugdíjpénztárak látták el.6
Az OTI volt Magyarországon abban az időben a legnagyobb biztosítási
intézmény, amely ellátta az ipari munkások betegségi, öregségi,
5 CZÚCZ, 74-76.
6 CZÚCZ, 77-82.
12
rokkantsági és baleseti biztosítását országosan, Budapesten a
házfelügyelők ugyanilyen biztosítását, a magánalkalmazottak biztosítását
a MABI illetékességi területén kívül, országos szinten a baleseti és
betegségi biztosítását a háztartási alkalmazottaknak, valamint a
bányászati munkavállalók bányanyugbér-biztosítását szintén országosan.
Az intézet önkormányzati alapon működött. Az önkormányzat élén elnök
és két alelnök állt, akiket az államfő nevezett ki. Felügyeletét a
belügyminisztérium látta el.
A Magánalkalmazottak Biztosító Intézete döntően Budapest és
körzetéhez tartozó települések magánalkalmazottainak
társadalombiztosítási feladatait látta el.
E két nagy intézményen kívül még számos kisebb önálló betegbiztosítási,
illetve nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó intézet is létezett.
2. 5. A rekonstrukció évei és a tb fejlődése
A háború pusztításai a társadalombiztosítás intézményeit sem kímélték.
Jelentős veszteséget okoztak az átvonuló frontok, amelyek magukkal
hurcolták a társadalombiztosítási intézmények vagyontárgyait. A háború
utáni első hónapokban elsősorban a betegellátás területén volt rendkívül
súlyos a helyzet. Egy új társadalombiztosítási intézményrendszer
kialakítására ebben a helyzetben gondolni sem lehetett, hiszen ehhez
hiányoztak az anyagi feltételek, nem volt még új társadalombiztosítási
koncepció. A korábban kialakult intézmények tehát tovább működtek.
Néhány újabb réteget vontak a biztosítás hatálya alá. 1945. áprilisától
megszűnt a biztosítási bérhatár.
Ebben a helyzetben az öregségi nyugdíjbiztosítás területén is
elkerülhetetlen volt a váromány fedezeti rendszer bukása, és a felosztó-
kirovó finanszírozási módra való áttérés.
13
Szervezeti téren is számos gond várt megoldásra. A feladatokat továbbra
is több mint harminc biztosítóintézet látta el, és ez igencsak nehezítette
az egységes irányítást.
1948-ban megtörtént a szervezeti egységesítés. A MABI-t beolvasztották
az OTI-ba. 1950-ben az Országos Nyugdíjintézet vette át az összes
közszolgálati, vállalati nyugdíj és társadalombiztosítási járadék
folyósítását. A társadalombiztosítás irányítását a Minisztertanács végezte.
2. 6. Az 1950. évi XXX. sz. tvr
1948-tól újabb rétegek bevonásával fokozatosan tovább bővült a
biztosítottak köre.
A nyugdíjrendszer fejlődését ebben az időszakban az 1950. évi XXX.
számú tvr. által megalkotott első, majd az 1954. évi XXVIII. számú tvr.
által kialakított második egységes nyugdíjtörvény jelzi.
Az első egységes nyugdíjtörvény 1952. január 1-én lépett hatályba.
Hatálya kiterjedt minden, az állami társadalombiztosítás keretében
betegségi biztosításra kötelezett, munkaviszonyban álló dolgozóra, az
ipari szövetkezet tagjaira, az ügyvédi munkaközösségekre, a néphadsereg
hivatásos állományú tagjaira, az e szervektől, testületekből nyugdíjba
vonulókra.7
Ekkor emelik fel tíz évre a jogosultsági feltételként megkívánt szolgálati
idő hosszát. A szolgálati idő számításához azonban nem az összes
munkaviszonyban vagy biztosítási viszonyban töltött időt vették
figyelembe, hanem csak az 1945 után munkába töltött éveket.
A nyugdíjkorhatárt ismét 60 évben állapították meg, nők esetében 55
évben. Az ellátások mértékének megállapításánál megszüntették a
7 CZÚCZ, 82-87
14
beosztáshoz kapcsolt osztályonkénti fix összegű járadékot, az ellátás
mértékét az után a tényleges munkabér alapján számították ki.
Jelentősen átalakították a rokkantsági, baleseti ellátások rendszerét.
2. 7. Az 1954. évi XXVIII. sz. tvr.
A második egységes nyugdíjtörvény, amely 1954.október 1-én lépett
hatályba. Főként a jogosultsági feltételeket és az ellátás mértékével
kapcsolatos szabályokat módosította.
Mindenekelőtt megszűnt a kettős korhatár, csak az alacsonyabb maradt
érvényben.
Jelentősen módosították a nyugdíj kiszámításának módját. Felemelték a
törzsnyugdíj mértékét a korábbi kereset 50%-ra, ezzel párhuzamosan
csökkentették a kiegészítő ellátás nagyságát.(szolgálati évenként 1-1 %-
pontra, azzal, hogy ezt is csak 1945 után munkába töltött időkre lehetett
megállapítani.)
Megemelték az üzemi balesetben megrokkantak nyugellátásának
mértékét. Ez volt az első jogszabály a magyar gyakorlatban, amely
nyugdíjminimumot állapított meg.8
2. 8. Az 1958.évi XL.sz. tvr
1959. január 1-én lépett hatályba és egészen 1975-ig volt érvényben.
Felértékelte a szolgálati idő szerepét, vagyis ismét a teljes életpálya
értékelése alapján határozzák meg a nyugdíjjogosultság mértékét.
8 CZÚCZ, 88-89
15
A jogosultsági feltételek terén változatlanul hagyta a 60, illetve az 55
éves nyugdíjkorhatárt, bevezette azonban a teljes, illetve a résznyugdíj
fogalmát.
A teljes nyugdíjhoz minimálisan 25 év szolgálati idő kellett, a
résznyugdíjhoz legalább 10 év.
Az ellátás mértékénél mind a teljes, mind a résznyugdíj két részből
tevődött össze: a törzsnyugdíjból és a nyugdíj-kiegészítésből. A
törzsnyugdíj a korábbi átlagkereset 50%-a. A kiegészítő nyugdíj mértéke
a megszerzett szolgálati évenként a kereset 0,5-0,5%-a. Fokozatosan
emelni kezdték a nyugdíjba számító átlagkereset meghatározásánál
figyelembe veendő időtartamot is.9
2. 9. Az 1975. évi II. törvény
Ez a törvény igen alapos és hosszú előkészítő munka után született meg.
Ez volt a II. világháború utáni időszak első, egységes, törvényi szintű
társadalombiztosítási szabályozása, amely átfogta a magyar
társadalombiztosítási rendszer valamennyi ágazatát.
E törvény fontosabb új elemei:
Törvényi szintű jogszabályban, egységes keretben szabályozta a
társadalombiztosítás legfontosabb intézményeit. Négy biztosítási ág, a
betegségi, anyasági ellátások, a családi pótlék, a nyugellátások és a
baleseti ellátásra vonatkozó szabályokat vonta egy törvénybe.
A társadalombiztosítási intézményrendszer feladatköreiből e törvény
hatálybalépésétől kikerült az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása.
Ezek az ellátások állampolgári jogon igénybe vehető szolgáltatásként
működtek.
9 CZÚCZ, 89-92
16
A törvény szerkezete kódex felépítésűvé vált.
Jelentős változásnak tekinthető az egységes nyugdíjrendszer kialakulása
is, melynek főbb jellemzői, hogy lényegében a korábbi mezőgazdasági
termelőszövetkezeti nyugdíjskálát választották az új rendszer alapjául,
mely tízévnyi szolgálati idővel indul és ehhez 33%-os nyugdíjmértéket
rendel. A nyugdíjkorhatár fokozatos egységesítése mellett döntöttek. A
fő szabály az iparban foglalkoztatottak 60, illetve 55 éves
nyugdíjkorhatára lett. A nyugdíjba beszámító átlagkeresetnél a
nyugdíjazást megelőző öt év három legjobb év átlagát vették alapul,
továbbá enyhítették a mezőgazdasági járulékok jogosultsági feltételeit
is.10
2. 10. Az 1997. évi LXXXI. törvény
A kor követelményeinek megfelelni kívánva az Országgyűlés a
társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényt 1998. január 1.
napjával hatályon kívül helyezte, s a régi jogszabály helyébe az alábbi
négy új törvényt alkotta meg:
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997.
évi LXXX. törvényt (a továbbiakban Tbj.), valamint a
végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) kormányrendeletet,
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI.
törvényt (a továbbiakban Tny.), valamint a végrehajtásáról szóló
168/1997. (X.6.) kormányrendeletet,
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíj pénztárakról szóló 1997.
évi LXXII. törvényt (a továbbiakban Mpt.), valamint
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi
LXXXIII. törvényt, (a továbbiakban Ebt.), valamint a
végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII.1.) kormányrendeletet.
10
CZÚCZ, 92-98
17
1998-tól a kötelező nyugdíjrendszer gyökeres átalakítására került sor.
A korábban egységes rendszer kétpillérűvé vált, mely egyik eleme a
felosztó-kirovó rendszerű társadalombiztosítási nyugdíjrendszer
intézménye lett.
Az alapvető továbbra is a társadalombiztosítási nyugdíj – továbbiakban
Tny. – maradt.
A folyamatos nyugdíjszolgáltatásokat a megreformált kötelező
társadalombiztosítási nyugdíjrendszer biztosítja.
A Tny. törvény célja az időskorúak és a tartósan vagy részlegesen
munkaképtelenné válók, valamint hozzátartozóik megélhetésének
biztosítása.
A jogszabály meghatározza, hogy a kötelező társadalombiztosítási
nyugdíjrendszer működése és fejlesztése az állam feladata.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer öregség, megrokkanás,
megrokkanással járó baleset esetén a biztosított részére, elhalálozása
esetén a hozzátartozója részére egységes elvek alapján nyugellátást
biztosít.
Alapvető elv, hogy a társadalombiztosítási nyugdíj fedezetére járulékot
kell fizetni.
3. A szolgálati idő jelentősége
Mint a magyar szociális biztonsági rendszer része a szolgálati idő kettős
szerepet tölt be. Egyrészt a meghatározott tartamú szolgálati idő
megszerzése az egyik feltétele a nyugdíjjogosultságnak, másrészt a
megszerzett összes szolgálati idő (a mértékszabályon keresztül) egyik
meghatározója a nyugdíj összegének.
18
A 2012.01.01. napjától hatályban lévő nők korhatárra tekintet nélküli
öregségi nyugdíja esetében a szolgálati idő hármas tagozódása is
megfigyelhető, melynek fontosságát a későbbiekben elemzem.
A nyugellátásokat általában két nagy csoportra bontjuk: a saját jogon járó
és a hozzátartozói nyugellátásokra.
Közös vonásuk, hogy – az egyéb feltételek fennállása esetén – általában
időbeli korlátozás nélkül – rendszerint a kedvezményezett élete végéig –
folyósítják őket, és általában az ellátásban részesülők megélhetésének fő
forrását adják.
3. 1. A nyugdíjjogosultságot megalapozó szolgálati idő
az öregségi nyugdíj esetében
A Tny. törvény alkalmazásában az öregségi nyugdíj: meghatározott
életkor elérése és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó
társadalombiztosítási ellátás.
Maga az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a magyar
társadalombiztosítási rendszerben nem keletkeztet jogosultságot. Ehhez
különböző terjedelmű szolgálati idő megszerzése és a biztosítással járó
jogviszony megszüntetése is elengedhetetlen.
A törvény különbséget tesz öregségi teljes és öregségi résznyugdíj
között.
Az öregségi résznyugdíjra való jogosultság feltételei szigorúbbak, mint
az öregségi teljes nyugdíjé, hiszen meghatározott időintervallumban kell
betöltenie az egyénnek a korhatárt, és ekkor már kell rendelkeznie a
szükséges szolgálati idővel is.
E nélkül nem állnak fenn a jogosultsági feltételek.
Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő
öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel
19
rendelkezik, valamint azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi
teljes nyugdíjat megállapítják, az 1997. évi LXXX. törvény 5.§ (1)
bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban
nem áll.11
Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt
betöltötte, és rendelkezik legalább 15 év szolgálati idővel, valamint azon
a napon, amelytől kezdődően az öregségi résznyugdíjat megállapítják, az
1997. évi LXXX. törvény 5.§ (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti
biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
A társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz meghatározott húsz év
szolgálati idő, vagy – az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár
1997.december 31-e utáni betöltése esetén – az öregségi résznyugdíjhoz
előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az említett
ellátások jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idő, legfeljebb
azonban öt naptári év szolgálati idő megszerzésére irányuló
megállapodás megkötése a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első
fokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig
kezdeményezhető. A nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot a
megállapodás megkötését követő tizenöt napon belül egy összegben kell
11
1997. évi LXXX. törvény 5.§ (1) a)-b) és e)-g) alapján biztosított a munkaviszonyban
(ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban,
kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági
jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői
jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási
jogviszonyban álló személy, a Magyar honvédség, a rendvédelmi szervek, az
Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó-és
Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú
tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, tekintet nélkül arra,
hogy foglalkozása teljes vagy részmunkaidőben történik, a szövetkezet tagja-ide nem
értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató
tanuló, hallgató tagját-,ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony,vállalkozási
vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,a kiegészítő
tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet
folytatónak nem minősülő társasa vállalkozó, a díjazás ellenében munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján,egyéni
vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban)személyesen munkát végző
személy – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző
személy kivételével-, amennyiben az e tevékenységből származó, tárgyhavi
járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári
napokra annak harmincad részét.
20
megfizetni. E határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30
nappal meghosszabbítható.
A jogerős határozattal megállapított szolgálati idő tartamát a nyugellátás
megállapítása során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az ügyfél
terhére nem módosíthatja.12
3. 1. 1. Hozzátartozói nyugellátások esetében
2012. január 1-től a hozzátartozói nyugellátások esetében a 45. életév
betöltésétől egységesen 15 év szolgálati időt kell szerezni a
jogosultsághoz a nem korbetöltött jogszerzőnek. Az első korcsoportban
(22. életévnél korábbi halál) megmaradt az a kedvezmény, hogy aki az
iskolai tanulmányai befejezését követő 180 napon belül figyelembe
vehető szolgálati időt szerez, - azaz legalább 1 napot – annak
hozzátartozóit az egyéb feltételek fennállása esetén a hozzátartozói
ellátás megilleti.
Lényeges változás, hogy korkedvezmény alapján nem lehet a
korcsoportnál előírtnál kevesebb szolgálati idővel jogosultságot szerezni.
Jogosító időként figyelembe kell venni a rokkantsági nyugdíj, baleseti
rokkantsági nyugdíj, a rokkantsági ellátás folyósításának időtartamát,
valamint az elhunyt jogszerzőnek felsőfokú oktatási intézmény nappali
tagozatán folytatott tanulmányi idejét, azok időpontjára tekintet nélkül.
3. 1. 2. Korhatár előtti ellátások esetében
Korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011.december 31-ét követő kezdő
naptól nem állapítható meg. A 2012. 01.01-ét megelőző kezdő naptól
megállapításra kerülő korhatár előtti öregségi nyugdíjak megállapítására
12
1997. évi LXXXI. törvény 95. § (8) bekezdés
21
a korhatár előtti öregségi nyugdíj kezdő napján hatályos szabályokat kell
alkalmazni.
2011.december 31-ét követő kezdő naptól korhatár előtti ellátásra
jogosult az, aki a 2011.12.31-éig az előrehozott, csökkentett összegű
előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez a Tny. 2012. január 1-jét
megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges életkort betöltötte és
szolgálati időt megszerezte.
Jelenleg hatályos jogszabályaink nemenkénti megosztást is tartalmaznak.
A nők lehetőségei a rájuk irányadó nyugdíjkorhatár előtti jogosultság
megszerzésére:
az 1953-ban született nő, aki 59.életévét betöltötte és a korhatár
előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-ig
legalább 37 év szolgálati időt szerzett.
A jogosultság szempontjából figyelembe kell venni a rokkantsági nyugdíj
és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát is.
2012. évben korhatár előtti ellátásra jogosult az 1952-ben született férfi,
amennyiben az egyéb jogosultsági feltételek mellett rendelkezik a
szükséges 40 illetve 42 év szolgálati idővel, valamint a biztosítással járó
jogviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyoldalú jognyilatkozattal,
melyet 2012. január 1-jét megelőzően a másik féllel írásban megkötött,
feltéve, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő nap
2012. évben van, és a jogosult a biztosítással járó jogviszony
megszűnését követő napon a 2011. december 31-én hatályos szabályok
szerinti korhatár előtti öregségi nyugellátásra jogosult lett volna.
Példaként említeném:
- az 1952. február 1. napján született férfi 2012. február 1. napjától
jogosult korhatár előtti ellátásra amennyiben 42 év szolgálati idővel
rendelkezik, 60. életévét betöltötte és az egyéb jogosultsági feltételek
fennállnak.
22
- az 1952. február 1. napján született férfi 40 év szolgálati idővel
rendelkezik, úgy 2012. február 1. napjától korhatár előtti ellátásra nem
jogosult, mert a jogszabályban meghatározott életkort nem töltötte be.
- az 1952. év második félévében született férfi korhatár előtti ellátásra
jogosult, ha az előrehozáshoz szükséges 60 éves életkort betöltötte és 42
év szolgálati idővel rendelkezik. Amennyiben 42 év szolgálati idővel
nem rendelkezik jogosultságot 60 év 183 napos korbetöltés esetén
szerezhet 40 év szolgálati idővel és az egyéb jogosultsági feltételek
meglétével.
3. 2. Rokkantsági nyugdíj folyósítása alatti
keresőtevékenység
A saját jogú nyugellátásban részesülő személy – ide értve azt a személyt
is, akinek nyugellátása szünetel – nyugellátását kérelemre saját jogú
nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas
vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben
elért, nyugdíjjárulék alapot képező kereset, jövedelem egytizenketted
részének 0,5 százalékával növelni kell.13
A saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenység időtartama
szolgálati időként nem vehető figyelembe.
A 2012 évben korhatár előtti ellátásban részesülő személy részére nem
állapítható meg a 0,5 százalékos növelés, tekintettel arra, hogy nem
minősül saját jogú nyugdíjasnak.14
A korhatár előtti ellátásban részesülő személy keresőtevékenység
folytatása esetén szolgálati időt szerez, amennyiben az előírt
nyugdíjjárulékot megfizette.
13
1997. évi LXXXI. törvény 22/A § 14
1997. évi LXXXI. törvény 22/A §
23
3. 3. A szolgálati idő jelentősége a nyugellátás mértéke
szempontjából
A jogosultsági feltételként előírt szolgálati idő fontos szerepet tölt be a
nyugellátás mértékének megállapításánál.
Az ellátás mértékét is befolyásolhatja annak hossza, melyet rendszerint
kétféle módszerrel határoznak meg úgy, hogy vagy egy mindenkire
érvényes egységes mértékszabályt, vagy az egyén életkorához igazodóan,
lépcsőzetesen emelkedő mértéket alkalmaznak.
A megállapításra kerülő nyugdíjak esetében az öregségi nyugdíj összege
az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi
átlagkereset összegétől függ. Az öregségi nyugdíj az alapját képező havi
átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz tartozó
meghatározott százaléka.
Megszerzett 15 év szolgálati idő esetén az ellátás összege az alapját
képező havi átlagkereset 43 százaléka, 25 év szolgálati idő esetén 63
százaléka, 40 év esetén 80 százaléka, 50 vagy annál több év esetén 100
százaléka.
Ha az öregségi nyugdíj kiszámítása során figyelembe vett szolgálati idő a
Tny.39.§ szerinti arányos elismerés miatt nem éri el a 15 évet, az
öregségi nyugdíj kiszámítása során alkalmazandó szorzószámot úgy kell
meghatározni, hogy a 43%-os mértéket annyiszor 2 százalékponttal
csökkenteni kell, ahány év a 15 év szolgálati időből hiányzik.
Az öregségi nyugdíj összege az annak alapját képező havi átlagkeresetnél
több nem lehet, kivéve akkor, ha a volt biztosított húsz év szolgálati
idővel rendelkezik és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése
után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 napra szolgálati időt
szerez. Ilyen esetben nyugdíjnövelésben részesül. A nyugdíjnövelés
mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka.
A szolgálati időt naptári naponként kell számításban venni és 365 napot
kell egy évnek tekinteni. Ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet
24
számításban venni. Kivételt képez ez alól az egészségügyi dolgozók
önként vállalt munkavégzése. Ugyanis az egészségügyi dolgozók
esetében kiegészítő szolgálati időként kell figyelembe venni a külön
törvényben meghatározott, a heti 48 órát meghaladó önként vállalt
többletmunkavégzésnek – a munkáltató által munkaórában igazolt –
2004. május 1-jét követő, - napi 8 óra alapulvételével átszámított –
időtartamát.
A külön-külön számított szolgálati idő együttes időtartamát kell a
nyugdíj összegének számításánál figyelembe venni.
3. 3. 1. A hozzátartozói nyugellátások esetében
Hozzátartozói nyugellátások esetében amennyiben a jogszerző a halál
napján a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be és
szolgálati ideje nem haladja meg a húsz évet, a jogszerző nyugdíjának
nincs minimuma.
Amennyiben a jogszerző a fenti korát nem töltötte be, viszont
rendelkezik húsz év szolgálati idővel, a nyugdíj összegének
megállapításánál a Tny. 12.§ (2) bekezdés rendelkezésit megfelelően
alkalmazni kell. E szerint a megállapított öregségi teljes nyugdíj nem
lehet kevesebb az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott
legkisebb összegénél. Ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi
átlagkereset az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott
legkisebb összegét nem éri el, az ellátás összege azonos a nyugdíj alapját
képező havi átlagkereset összegével.
25
3. 4. A 2011. évi CXCI. törvény alapján figyelembe
vehető biztosítási idő
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes
törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján a
megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítása már
nem a szolgálati időtől, hanem a biztosítási időtől függ.
E törvény alapján jogosultsági feltétel a kérelem benyújtását megelőző öt
éven belül legalább 1095 napon át az 1997. évi LXXX. törvény 5.§-a
szerinti biztosítási idő megléte.
Szolgálati idő szempontjából a megváltozott munkaképességű személyek
ellátásánál figyelembe vehető biztosítási idő vizsgálata visszalépést
jelent, mivel az igénylő a jogosultsághoz szükséges 1095 napi biztosítási
idővel rendelkezik a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül, akkor
további biztosítási idő vizsgálata nem szükséges.
A biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követő
táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély,
gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának idejét, a
rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék,
egészségkárosodott személyek szociális járadékai és megváltozott
munkaképességű személyek ellátása folyósítási idejét.
A megszerzett összes szolgálati időt tehát a 2011. évi CXCI. törvény
alapján megállapítható rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás
esetében figyelmen kívül hagyják.
Biztosítási időként olyan időszak is figyelembe vehető, amely egyébként
szolgálati időként nem kerülhetne elismerésre. Egyéni vállalkozók
esetében például amennyiben a vállalkozónak nyugdíjbiztosítási és
nyugdíjjárulék tartozása van, az az időszak, amelyre a tartozás
vonatkozik szolgálati időként nem vehető figyelembe, azonban a 2011.
évi CXCI. törvény alapján biztosítási időnek minősül.
26
Ugyanakkor az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időnek
minősül, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló
törvény alapján biztosítási időként nem vehető figyelembe.
3. 5. Nők kedvezményes öregségi nyugdíjához
figyelembe vehető jogosító idő
2011. január 1. napjától öregségi teljes nyugdíjra életkorára tekintet
nélkül jogosult az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel és a Tny.
törvényben meghatározott egyéb jogosultsági feltételekkel rendelkezik.
Jogosultsági időnek minősül a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy
azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-
gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási
segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér
szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított
ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a
keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső
jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan
nő esetében pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe
fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg a harminc
évet.
Az előírt jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában öt
gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetén további
egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.
Keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső
jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek a Tny. törvény végrehajtására
kiadott 168/1997 (X.6.) Kormányrendelet 12. § (1) bekezdésében
meghatározott szolgálati idő minősül.
27
Az említett kormányrendelet eligazítást nyújt, illetve tételesen felsorolja,
hogy melyek azok a jogosultsági idők, amelyeket figyelembe lehet/kell
venni a nők korhatárra tekintet nélküli öregségi nyugdíjának
megállapítása során.
Fontos kihangsúlyozni, hogy a kedvezményes konstrukció alapja a
Kormány gazdaságpolitikai prioritásaival összhangban a nők kettős,
családi és munkahelyi szerepvállalásának elismerése volt, azáltal, hogy a
gyermekneveléssel összefüggő időszakok beszámíthatósága mellett, az
elért hosszú munkaviszonyban, egyéni vagy társas vállalkozóként, illetve
más keresőtevékenységgel eltöltött hosszú szolgálati időt honorálja.
A szabályozás azonban más szolgálati időt, illetőleg a szolgálati idő
számításra vonatkozó egyéb kedvezményt nem vesz figyelembe, mint
például a tanulmányi időt, munkanélküli ellátás folyósításának idejét,
munkaviszony megszűnését követően folyósított passzív táppénz
időtartamát, ápolási díj folyósításának időtartamát,amennyiben azt nem a
súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére
tekintettel állapították meg.
Megfigyelhető tehát, hogy nem minden megszerzett szolgálati idő
minősül jogosultsági időnek.
4. A szolgálati idő szabályai a hatályos jogi
szabályozásban
A jogszabály általános meghatározása szerint a szolgálati idő
elismerésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy az alapját képező
jogviszony 1998. január 1-je előtt, vagy 1997. december 31-e után állott-
e fenn.
A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző
időtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell
szolgálati időként figyelembe venni. A Tbj.-ben meghatározott
28
biztosítottnak minősülő személy, biztosítással járó jogviszonyának 1997.
december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre
az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
Az alapvető jogi normák alapján egyszerűnek tűnik, mégis igen nagy
körültekintést igényel a szolgálati idő elismerése a jelenleg hatályos
magyar jogi szabályozás alapján. Az egyes jogviszonyok vizsgálatánál
figyelemmel kell lenni arra, hogy melyek a szolgálati időként elismerhető
és melyek az el nem ismerhető időtartamok, valamint nagy gondot kell
fordítani szolgálati idő bizonyításának eszközeire, módszereire is.
4. 1. Szolgálati időként elismerhető idők
Az 1998. január 1-jét megelőző időszakokra vonatkozóan a Tny. törvény
végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) Kormányrendeletének a 29. és az
58. közötti szakaszaiban tételesen felsorolja azokat a jogviszonyokat,
élethelyzeteket és feltételeket, amelyek a szolgálati idő elismerésénél
irányadóak.
E szerint szolgálati időnek számít például a munkaviszony, a
közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a szolgálati
viszony, a szakmunkástanuló viszony alapján, valamint a tanulószerződés
alapján szakképző iskolai tanulóként, a megbízás alapján, a választott
tisztségviselőként, a vállalkozás jellegű jogviszonyban, a bedolgozóként,
alkalmi fizikai munkát végzőként biztosításban töltött idő, valamint az az
idő, amelyre nézve szolgálati idő megszerzésére megállapodást kötöttek
és az erre előírt nyugdíjjárulékot megfizették. Továbbá szolgálati időnek
számít a katonai szolgálatban és polgári szolgálatban eltöltött idő, az az
idő, amely alatt a biztosított javító-nevelő munkát vagy szigorított javító-
nevelő munkát végzett, stb.
Munkámban csupán az 1997. december 31-ét követő időtartamokat
elemzem, a jogalkotó ugyanis ekkortól szigorította a szolgálati idők
29
elismerésének szabályait, amiben a tényleges járulékfizetéssel le nem
fedett időszakok beszámítása lehetőségének csökkentésétől vezérelve,
előírta a járulék megfizetésének követelményét.
A fejezetben bemutatom a szolgálati időként elismerhető, az el nem
ismerhető időket, valamint a szolgálati idő bizonyításának különböző
módozatait is.
4. 2. Járulékfizetés fejében szerezhető szolgálati idő
A Tbj.-ben meghatározott nyugellátásra való jogosultság megszerzése
céljából megállapodást kötött személy esetében azon időszakot, amelyre
az előírt nyugdíjjárulékot megfizették szolgálati időként kell elismerni.
Ilyen jellegű megállapodást köthet a Magyar Köztársaság területén
lakóhellyel rendelkező nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas
és aki a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem
áll, illetőleg akire a biztosítás nem terjed ki, valamint akinek a biztosítása
szünetel.
Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet, - a megállapodás
napján érvényes minimálbér alapulvételével számított, nyugdíjbiztosítási
és nyugdíjjárulék (tagdíj) fizetésével - az a nagykorú személy, aki
felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányai,
jogszabály szerint figyelembe vehető idejét szeretné elismertetni.
Megállapodás köthető továbbá a társadalombiztosítási öregségi teljes
nyugdíjhoz a törvényben meghatározott húsz év szolgálati idő, illetőleg
az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e
utáni betöltése esetén – az öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év
szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az említett öregségi
résznyugdíjra, illetve öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges
hiányzó szolgálati idejét, - legfeljebb azonban öt naptári évet – kéri
elismertetni.
30
Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodás köthető továbbá, a
gyermekgondozási segély összege alapján, a meghatározott
nyugdíjjárulék megfizetésével 1998. évre a gyermekgondozási segély
idejével megegyező otthoni gondozás idejére, valamint arra az
időtartamra, amelyre a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV.
törvény alapján a segély nem jár.
Az egyházi szervek által kiállított igazolás alapján az egyházi
személyként és szerzetesrendi tagként eltöltött, az 1997. december 31-ét
követően pedig azt az időtartamot, amelyre az előírt nyugdíjbiztosítási és
nyugdíjjárulékot megfizették. A gyermeknevelési támogatás, az ápolási
díj, valamint a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát.
2013.január 1-től az ápolási díj folyósításának 1993.január 1. és február
28. közötti tartamát járulékfizetésre tekintet nélkül szolgálati időként kell
figyelembe venni.
A gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának
időtartamát, illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási
díj folyósításának az időtartamát.
A munkanélküli járadék és a nyugdíj előtti munkanélküli segély,
valamint 2003. július 1-jétől az álláskeresést ösztönző juttatás, a
keresetpótló juttatás folyósításának időtartamát.
4. 3. A járulékfizetési kötelezettség alóli kivételek
A biztosított – akár vétlen, akár nem a járulék meg nem fizetése
tekintetében –mégis védelemben részesül, mivel az előző
rendelkezésektől eltérően szolgálati időként kell figyelembe venni a
biztosítással járó jogviszony 1997. december 31-e utáni időtartamát
akkor is, ha a foglalkoztató a biztosított keresetéből, jövedelméből a
nyugdíjjárulékot levonta, azonban annak befizetését részben vagy
31
egészben elmulasztotta, függetlenül attól, hogy a nyugdíjjárulék
behajtására tett intézkedés eredményre vezetett-e.
Vélelmezni kell a nyugdíjjárulék levonását (megfizetését) abban az
esetben is, ha a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó
adatok a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásaiból
megállapíthatók, azonban a nyugdíjjárulék levonásának (befizetésének)
ténye a beszerzett okiratok (igazolások) alapján sem állapítható meg,
illetőleg a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható.
Különleges esete a járulékfizetéssel nem fedett időszakok szolgálati
időként történő elismerésének, amikor az állami adóhatóság által közölt
nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék után felszámított késedelmi pótlék, a
bírságok, az egyéb tartozások a szolgálati idő szempontjából nem
minősülnek tartozásnak. Az elévült illetve behajthatatlanság miatt törölt
járuléktartozások a szolgálati idő szempontjából akkor minősülnek
tartozásnak, ha az elévülés, illetve a behajthatatlanság miatti törlés 2009.
december 31-ét követően következik be.
A jogalkotó valószínűleg méltányolja azt az egyéni élethelyzetet, amikor
az adóhatóság, mint hivatal már tehetetlen, ugyanis a tartozást helytállni
köteles személyek mindegyikével szemben lefolytatták a végrehajtási
eljárást. Ekkor szolgálati időként elismerhető időtartamnak minősül
ennek az időszaknak a teljes tartama.
Az elévült tartozás, mint olyan, egyrészről a végrehajtó szervet is
minősíti, mivel annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év
elteltével évül el a járulék megállapításához való jog, amelyben a
bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés
hiányában a járulékot meg kellett volna fizetni.
32
4. 4. Szolgálati időként elismerhető időtartam különös
esetei
Különös része a szolgálati időnek az arányosan elismerhető szolgálati idő
Ha a biztosítottnak az 1997.évi LXXX. törvény 5. §-a (1) bekezdése a),
b) és g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó
jogviszonya keretében – ide nem érte a munkatörvénykönyvéről szóló
2012. évi I. törvény értelmében, teljes munkaidőben illetőleg az adott
munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben
foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék alapot képező keresete,
jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél
kevesebb, akkor a 20. §-ának alkalmazása során az 1996.12.31-ét követő
időszak tekintetében a biztosítási időnek csak az arányos időtartama
vehető figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő
aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a
mindenkori érvényes minimálbér arányával.15
Az 1997. évi LXXX. törvény alapján biztosított a mezőgazdasági
őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már
megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve az
őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú
személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját; az egyéb jogcímen
biztosítottat; a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő
személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíj korhatárt betöltötte.16
Ugyanezen törvény alapján a mezőgazdasági őstermelő a minimálbérnek
megfelelő összeg után fizeti meg a meghatározott természetbeni és
pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot.17
15
1997. évi LXXXI. törvény 39. §. 16
1997. évi LXXX. törvény 5. §. 17
1997. évi LXXX. törvény 30/A §.
33
Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e
tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem
haladja meg az személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. törvény
szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az
őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi
bevételének 20 százaléka után e jogszabályban meghatározott mértékű
természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék
nyugdíjjárulékot fizet.
Amennyiben a mezőgazdasági őstermelőnek a biztosítási
kötelezettséggel járó jogviszonya – őstermelői tevékenysége – keretében
elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete (jövedelme) a külön
jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a nyugdíj
összegének meghatározásánál a 2007. december 31-ét követő biztosítási
időnek is csak az arányos időtartama vehető figyelembe. Ebben az
esetben a nyugdíj összegének meghatározásakor figyelembe vehető idő
és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék-köteles kereset
(jövedelem) és a mindenkor érvényes minimálbér arányával.
Abban az esetben, ha a mezőgazdasági őstermelőnek megelőző évi
bevétele hiányában nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettsége nem keletkezett
– így nyugdíjjárulékot nem fizetett -, akkor is az érintett időszakot a
nyugdíjjogosultság megállapításánál figyelembe kell venni.
A sztrájkról szóló törvény alapján a munkaviszonyhoz kapcsolódó
társadalombiztosítási jogokra és kötelezettségekre a társadalombiztosítási
jogszabályok az irányadók azzal, hogy a jogszerű sztrájk időtartamát
szolgálati időként figyelembe kell venni.18
18
1989. évi VII. törvény
34
4. 5. Szolgálati időként figyelembe nem vehető idők
A szolgálati időt nem képező időszakok tekintetében is megfigyelhetőek
a szigorítások. Különösen szembetűnő a változás abban az esetben,
amikor nincs díjazás, illetve amennyiben a rendelkezésre álló
nyilvántartások szerint megállapítható, hogy a munkavállaló
foglalkoztatási kötelezettsége megállapodás szerint szünetelt.
Ezekben az esetekben az igazgatási szervnek csupán arra kell, hogy
kiterjedjen a vizsgálata, történt-e járulékfizetés erre az időszakra
vonatkozóan, 1997. december 31-ét követően ugyanis szolgálati időként
már nem lehet figyelembe venni a fizetés nélküli szabadság vagy a
munkavégzés alóli mentesítés időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék
alapjául szolgáló kereset-, illetve jövedelem kifizetés nem történt.
Amíg 1997.december 31-ig a biztosított 30 napot meg nem haladó
távolléte szolgálati időnek minősült, az ezt követő időszakban már az
első napot sem lehet ezen a jogcímen elismerni.
A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni az előzetes
letartóztatás és a szabadságvesztés tartamát sem. E rendelkezéstől
eltérően szolgálati időként kell figyelembe venni az előzetes letartóztatás
idejét, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen
felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, illetve a
szabadságvesztés idejét, ha az elítéltet a bíróság jogerősen felmentette.
Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni az egyéni vállalkozó
biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az időtartamát,
amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozónak nyugdíjbiztosítási járulék
vagy nyugdíjjárulék tartozása van.
Nem minősül szolgálati időnek a társas vállalkozás tagja esetében az
adott társas vállalkozás tagjaként fennállt biztosítási kötelezettség alá
tartozó jogviszonyának azon időtartama, amelyre vonatkozóan a társas
vállalkozásnak, a biztosítottnak minősülő akkori tagjai után
35
nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék tartozása van.
(Amennyiben ez a tartozás nem évült el, illetve nem minősül
behajthatatlan tartozásnak 2009.december 31-ig.)
Az egyéni vállalkozó vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társas
vállalkozás tagja segítő családtagjának az e jogcímen fennállt biztosítási
idejének azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan az egyéni
vállalkozónak, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező társas
vállalkozásnak e segítő családtag után nyugdíjbiztosítási járulék vagy
nyugdíjjárulék tartozása van, szolgálati időként nem lehet elismerni.
Az egyszerűsített foglalkoztatás időtartama nem minősül szolgálati
időnek amennyiben az előírt közteher értéke nem került befizetésre. 19
Az
egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint az a munkáltató, aki
a 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel
az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés
tekintetében, az további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult,
mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlíti.
Ugyanezen törvény szerint az egyszerűsített foglalkoztatás nem minősül
a Tbj. szerinti biztosításnak, ezért a Tny. 37.§ (1) bekezdését sem lehet
alkalmazni a szolgálati idő elismerés tekintetében, mely szerint a Tbj-ben
biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonya szolgálati
időnek minősül, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a
biztosítottól levonták illetve megfizették.20
A jogosulatlan foglalkozatás következtében nem keletkezik járulékalapot
képező kereset, így sem szolgálati időként sem jövedelemként nem lehet
elismerni.
19
2010. évi LXXV. törvény 20
A Tny.37. § (1) bekezdése alapján a Tbj.-ben biztosítottnak minősülő személy
biztosítással járó jogviszonyának 1997.december 31.napját követő időtartama szolgálati
időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták,
illetve a 38.§ (2) bekezdésének a)-b) pontjában említett személyek esetében
megfizették.
36
4. 6. Szolgálati idő bizonyítása
A szolgálati időt a társadalombiztosítási szervek nyilvántartása alapján
kell számításba venni.
A társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján nem igazolt
szolgálati időket – ha jogszabály másként nem rendelkezik – abban az
esetben kell figyelembe venni, ha azokat az igénylő a foglalkoztató által
kiállított egykorú eredeti okirattal (igazolással), vagy a foglalkoztató
eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, esetleg egyéb hitelt
érdemlő módon bizonyítja.
Ha a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásában szereplő adatok és a
nem igazolt idők fenti bizonyítékai eltérnek egymástól, a számításba
vehető szolgálati időt az adott bizonyítékok egyenkénti és
összességükben történő értékelésével kell megállapítani.
Az 1997. december 31-ét követő folyósítási időszakra vonatkozóan az
időtartamon kívül azt is igazolni kell, hogy a nyugdíjjárulék megfizetése
megtörtént.
A nyilvántartásokat kevés kivétellel a munkaadó székhelye szerint
illetékes társadalombiztosítási szervek tárolják.
A biztosítási időtartamokat 1958-tól kezdődően különböző elnevezésű
nyilvántartó lapokra vezették fel, ezért a társadalombiztosítási
nyilvántartás alatt valamennyi formátum értendő. Az egyes
jogviszonyokat a munkaviszonyhoz viszonyított különbözőségük miatt
eltérő módon tüntették fel. Eltérő felvezetés történt például a
mezőgazdasági szövetkezeti, szakszövetkezeti tagsági viszonyra, alkalmi
munkánál, bedolgozónál, stb. A nyilvántartó lapok vezetését a
kifizetőhelyi ellenőrzések során az igazgatási szervek felülvizsgálták. Az
ellenőrzött nyilvántartásokra az ellenőrzés tényét, valamint a javításokat
a lapokra fel kellett vezetni. Abban az esetben, ha a nyilvántartó lapnak
az ellenőrzést megelőző időre eső adata az egyéb irat, okmány,
37
nyilatkozat adatához képest eltérő, az ellenőrzött adatokat kell elfogadni.
Újabb vizsgálatra az összes körülmény gondos mérlegelését követően
kerülhet sor az arra jogosult személy döntése alapján.
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában szolgálati időre
vonatkozó iratok:
Az 1958 előtti időkre OTI és MABI várományi lapok, bányanyugbér
törzslapok, vállalati nyugdíj-pénztári lapok, OMBI lerovások, gazdatiszti
törzslapok, mezőgazdasági bélyeglapok és biztosítási igazolványok.
Az 1958-tól 1996-ig terjedő időszakra vonatkozóan munkaviszony
nyilvántartó lapok, társadalombiztosítási egyéni nyilvántartó lapok,
KSZKBI nyilvántartó lapok, mezőgazdasági (termelő) szövetkezeti tagok
egyéni nyilvántartó lapja, mezőgazdasági bélyeglap és biztosítási
igazolvány, járulék elszámolási lap valamint járulék elszámolási
nyilvántartó lap.
1997. január 1-jétől már nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási egyéni
nyilvántartó lap, nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lap és 2012.
január 1-jétől biztosítási idő és kereset/jövedelem igazolás.
A nyugdíjbiztosítási ágazat az Alaptörvényben rögzített kötelezettségek
megvalósulása érdekében tehát olyan nyilvántartási rendszert köteles
működtetni, amely biztosítja a nyugdíjjogosultsághoz szükséges
szolgálati idő, illetve a nyugellátások, a nyugdíjbiztosítás igazgatási
szerveinek hatáskörébe utalt más ellátások jogszerű megállapítását.
A Tny. 97. § (2) bekezdése alapján a nyugdíjjogosultsághoz és a nyugdíj
megállapításhoz szükséges adatokat utolsó alkalommal 2009. évre
vonatkozóan 2010. április 30-ig, illetve augusztus 31-ig kellett
teljesítenie a foglalkoztatóknak illetve adatszolgáltatóknak.
A Tny. 2011. január 1-jétől bekövetkezett változásaira tekintettel az
évenkénti adatszolgáltatási kötelezettség megszűnt, a nyugdíj-
megállapításhoz szükséges adatokat a NAV teljesíti, mely adatok szintén
a nyugdíjjogosultság szempontjából jutnak jelentős szerephez. A NAV
38
2011. évben teljesített, de 2010. évre vonatkozó adatszolgáltatása nem
teljes körű, az adatok aktualizálására vonatkozó adat nem került leadásra.
4. 6. 1. Szolgálati idő elismerése „egyéb hitelt érdemlő
módon”
A szolgálati idő elismerésének egyik módja a tanúkkal történő bizonyítás
is.
A társadalombiztosítási nyilvántartásban nem, vagy csak részben
szereplő, okmánnyal, okirattal nem igazolt idő beszámítását tanúk
nyilatkozatával bizonyíthatja az igénylő.
A bizonyítási eljárás kezdeményezésére nem csupán az ellátásra való
igény elbírálási folyamatának lezárásáig van lehetősége, hanem azon túl
is, időbeli korlátozás nélkül. A határozat jogerőre emelkedését követően
azonban az igényérvényesítés általános feltételei szerint lehet a
módosítást kezdeményezni.
Az ellátáshoz szükséges adatok tekintetében 1998. január 1-jét követő
időben a törvény kizárja a tanú igénybevételét a bizonyításnál. A
szolgálati idő adatokra az egyéb hitelt érdemlő mód azonban lehetőséget
ad a tanúbizonyításra.
A keresetekre vonatkozó adatokat továbbra is a munkáltató
nyilvántartása alapján kiállított igazolással vagy a munkavállaló
birtokában lévő egykorú okirattal kell igazolni. A hatályos szabályok
szerint tehát a szolgálati idő tekintetében, ha a tanúkkal bizonyítás nincs
kizárva, időbeli korlátozás nélkül alkalmazható.
Egyes szolgálati idők tekintetében viszont a szabad bizonyítás nincs
megengedve, csupán a kötött bizonyítás vehető igénybe. Ennek lényege,
hogy ha a jogszabály az adott szolgálati időre okirati bizonyítást ír elő, a
39
szolgálati idő bizonyítására csak az előírt bizonyítási eszköz alkalmas,
illetőleg fogadható el, más bizonyíték, így például a tanúvallomás nem.
Szabad bizonyítás esetén a szolgálati idő bármely módon, vagyis
kizárólag tanúkkal is igazolható.
A tanúvallomással igazolt szolgálati időt nem annak tartama, hanem a
tanúvallomások hitelt érdemlősége és meggyőző ereje határozza meg.
Mezőgazdasági szövetkezeti tagok esetében a tanúvallomás nem
megfelelő bizonyítási mód, tekintettel arra, hogy a ledolgozott tízórás
munkaegységek hitelt érdemlően nem tanúsíthatóak.
A tanúbizonyítási eljárás egyik példája, mely az igényelbírálás során
megfigyelhető, hogy a szakmunkástanuló évek alatt nyári gyakorlaton
töltött időt a nők korhatárra tekintet nélküli öregségi nyugdíjához
tanúkkal bizonyítják az igénylők.
Szakmunkástanulók esetében nem csak a nyári gyakorlatra, hanem a
jogviszony teljes tartamára, de többnyire a 2. és 3. tanévre található
bejelentési adat. A jogosultság elbírálásnál a nyári szünet idejére naptári
évenként a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot lehet
keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső
jogviszonyként figyelembe venni.
4. 6. 2. Szolgálati idő elismerése munkakönyvből
Szolgálati idő munkakönyvből történő elismerésére egészen 1992. június
30-ig terjedő időszak viszonylatában van lehetőség. Ekkor a
munkakönyvet le kellett zárni, további szerepe megszűnt. Helyébe más,
hiánypótló intézmény mind a mai napig nem lépett, pedig a
munkakönyvnek a szolgálati idő bizonyításában igen nagy szerep jutott
és jut mind a mai napig.
40
A munkakönyvbe szabályszerűen bejegyzett, de annak a kiállítását
megelőző időre eső, a munkakönyv kiállításának napján is fennállott
munkaviszony tartamát, ha az okirat hitelt érdemlőségéhez kétség nem
fér, a biztosítási bérhatárhoz kötött jogviszony kivételével további
bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül el kell fogadni.
Ha van nyilvántartás, de annak adata eltér a munkakönyvi bejegyzéstől, a
különbözetet a munkakönyvből be kell számolni. A munkakönyvből
történő szolgálati idő elfogadás esetén nem kell mérlegelni, hogy a
nyilvántartásban nem található idő érinti-e az ellátásra való jogosultságot,
vagy annak összegszerűségét.
Részbizonyítékként fogadható el a munkakönyvi bejegyzés a
mezőgazdasági szövetkezeti tagsági viszony bizonyítására. A
szövetkezetbe 1979. július 12-e után tagként belépettek jogviszonyát
ugyanis munkakönyvükbe be kellett jegyezni.
Szolgálati idő elismerése munkáltató vagy jogutódja által az eredeti
nyilvántartásról kiállított igazolásról is elfogadható.
Eredeti nyilvántartás alapján kiállított igazolásnak az tekinthető,
amelyben erre a tényre utalás van. Elfogadható az igazolás amennyiben
egyértelműen megállapítható az igazolás alapjául szolgáló munkaadói
nyilvántartás neve, a szolgálati idő tartama, a betöltött munkakör jellege,
amelyből megállapítható a biztosítási kötelezettség, továbbá az 1997.
december 31-ét követő időszakra a nyugdíjjárulék fizetésének ténye és az
igazolás a formai követelményeknek is megfelel.
41
4. 6. 3. Szolgálati idő elismerése okiratból
A szolgálati idő elismerése szempontjából is megkülönböztethetünk
egykorú okiratot, közokiratot, valamint magánokiratot.
Bizonyítás egykorú okirat alapján
Azt az okiratot tekintjük egykorú okiratnak, amelyet az annak alapját
képező jogviszony keletkezésekor, fennállása alatt, vagy annak
megszűnésekor állítottak ki. Akkor használható fel, ha abból teljes
bizonyossággal megállapítható a biztosítási kötelezettség, a szolgálati idő
tartama, az 1997. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a
nyugdíjjárulék megfizetésének ténye.
Ha az okirat egykorúsága, hitelt érdemlősége tekintetében kétség merül
fel a nyugellátási szakegység arra jogosult személyek döntését kell kérni.
Az igazolvány a társadalombiztosítási szolgáltatásokról iratot, ha annak
hitelességéhez kétség nem fér, a szolgálati idő számításánál az 1997.
december 31-ét követő időszakra vonatkozóan is egykorú okmányként
kell elfogadni.
Az egyik legfontosabb bizonyító erejű egykorú okiratnak minősül az
igazolvány, mivel a szolgálati idő teljes tartama akkor is elfogadható
belőle, ha sem egyéb igazolás, sem pedig a járulék fizetés ténye nem
nyert igazolást.
Közokirat alapján történő elismerés
Közokirat, minden olyan irat, amelyet a bíróság, közjegyző, vagy más
hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül a megszabott alakban
állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést,
vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények
valósságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak
idejét és módját.
42
A közokiratot ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni. A
bizonyítás azt terheli, aki a közokirat, vagy a benne foglaltak valódiságát
kétségbe vonja.
Magánokirat szerepe
Minden olyan okirat, amely nem minősül közokiratnak, magánokirat.
Teljes bizonyító erejű, ha kiállítója saját kezűleg írta és aláírta, vagy két
tanú az okiraton aláírásával igazolta, hogy az okiratot előttük írta alá,
vagy az aláírást tanúk előtt saját kezű aláírásának elismerte, vagy az
aláírást, kézjegyet a bíróság, vagy a közjegyző hitelesítette.
Amennyiben a magánokiratban foglalt adatok hitelességéhez kétség fér,
kiegészítő vizsgálatát kell kezdeményezni a tényállás tisztázása, illetve a
szolgálati idő hitelt érdemlő bizonyítása érdekében.
A magánokirat a szolgálati idő bizonyítására akkor fogadható el, ha a
foglalkozás jellegéből a biztosítási kötelezettség ténye és tartama,
valamint az 1997. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a
nyugdíjjárulék megfizetésének ténye is megállapítható.
A szolgálati idő elismerése, illetve igazolása szempontjából látható, hogy
milyen fontos szerep jut a nyilvántartásoknak, melyek megléte, a rajtuk
tárolt adatok hitelessége, megbízhatósága, pontossága a szolgálati idővel
kapcsolatos adatszolgáltatás függvénye.
5. 2013 évi változások
Az 1997. évi LXXXI. törvény meghatározta, hogy szolgálati idő
elismerés iránti kérelmet ki terjeszthet elő. E szerint az öregségi
nyugdíjra jogosító életkort megelőző tíz éven belül az igényelbíráló
szervtől a biztosított (volt biztosított) kérheti figyelembe vehető
43
szolgálati idejének a megállapítását. Ez a rendelkezés 2010.december 31-
ig volt hatályban.21
2011-től a biztosított számára lehetővé vált, hogy életkorára tekintet
nélkül – ne csupán az öregségi nyugdíjkorhatár elérését megelőző tíz
éven belül – kérje szolgálati idejének, korkedvezményes idejének és
egyéb jogszabályban meghatározott, foglalkozáshoz kapcsolódó
kedvezményre jogosító idejének határozattal történő elismerését.
A nyugellátási szakterület vonatkozásában megállapítható, hogy a 2011.
január 1-jétől hatályba lépett jogszabály módosítások miatt 2011. évben
lényegesen emelkedett a beérkező igények száma az előző évekhez
képest. A szolgálati idő elismerési kérelmek aránya megnövekedett,
melyet a későbbiekben diagramok segítségével mutatok be.
2013. január 1-jétől a Tny. törvény módosítása következtében a szolgálati
idő elismerési kérelem benyújtásának lehetősége megszűnt, azonban az
addig benyújtott kérelmek tekintetében az elbírálói tevékenység
(megállapítás, fellebbezési kérelmek elbírálása, saját hatáskörben történő
döntés-felülvizsgálat) még évekig feladatot jelent.
A szolgálati idő összeszámításának megszűnése nem jelenti azt, hogy
nyugellátásra jogosító idő vagy egyéb kedvezményt biztosító idő
megállapítására nincs lehetőség.
Az említett jogszabályváltozással egyidejűleg kormányhivatalok
nyugdíjbiztosítási igazgatóságai a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásba
bejelentett adatok egyeztetése érdekében eljárást indítanak.
Az adategyeztetési eljárás célja egy új hatósági nyilvántartás, mely
alapján fokozatosan teljes körűvé válik az egyéni nyugdíjváromány. A
nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő biztosítottra vonatkozó,
biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyairól és kereseteiről,
jövedelmeiről tájékoztatást kapjon, illetve a közölt adatok jóváhagyása
esetén megtörténjen azok teljes körű nyilvántartásba vétele, a
nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásba történő bejegyzése.
21
1997. évi LXXXI. törvény 68.§
44
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv – a Nyugdíjbiztosítási Alap
kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője által jóváhagyott
ütemterv szerint – 2014. december 31-éig köteles hivatalból megindítani
az adategyeztetési eljárást az 1955. és 1959. között született biztosítottak,
volt biztosítottak esetében. Az 1960. évben vagy azt követően született
biztosítottak, volt biztosítottak esetében 2015. január 1-jétől ötéves
korcsoportonként kell – a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős
nyugdíjbiztosítási szerv vezetője által jóváhagyott ütemterv szerint – az
egyeztetési eljárást hivatalból megindítani. Egy ötéves korcsoport
kiértesítésére két év áll rendelkezésre.
Nem kell az egyeztetési eljárást az említett módon megindítani, ha a
biztosított, volt biztosított szolgálati idejét 2009. december 31-ét
követően határozattal megállapították, vagy ilyen eljárás folyamatban
van, vagy ha részére szolgálati idő alapján kiszámított ellátást állapítottak
meg, vagy ilyen eljárás folyamatban van.
Az egyeztetési eljárás lezárását követően a korábbi egyeztetési eljárással
érintett és azt megelőző időszakra nyilvántartott adatok a biztosított, volt
biztosított kérelmére vagy hivatalból indult újabb eljárás keretében, olyan
tény, adat vagy más bizonyíték alapján egészíthetők ki vagy
módosíthatók, amelyeket a korábbi egyeztetési eljárásban nem
vizsgáltak.
Az eljárás a biztosított, volt biztosított elektronikus ügyintézés keretében
benyújtott kérelmére vagy hivatalból indul.
Kérelemre az eljárás kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül,
a Központi Rendszer elektronikus felületén, a „Nyugdíjbiztosítási
adategyeztetés” szolgáltatás választása esetén az Általános Nyomtatvány
kitöltő program alkalmazásával tett igénybejelentéssel indítható meg.
Ahhoz, hogy az ügyfél az adattisztázási ügyét elektronikusan
kezdeményezze, ügyfélkapu-regisztrációval kell rendelkeznie.
A Tny. kizárólag a kérelem benyújtására írja elő az elektronikus
ügyintézést, így a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény vonatkozó rendelkezésinek megfelelően az
45
ügyfél az eljárás későbbi szakaszában bármikor áttérhet más
kapcsolattartási formára.
A biztosított, volt biztosított a megszerzett szolgálati idejéről,
jogosultsági idejéről, illetve más adatairól hatósági bizonyítvány
kiállítását kérheti. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági
bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított tíz napon belül kell
kiadni. A hatósági bizonyítvány tartalmát – az ellenkező bizonyításáig –
mindenki köteles elfogadni.22
6. Összefoglalás
Dolgozatomban a szolgálati idő változásait, jelentőségét mutattam be.
A társadalombiztosításról szóló, előző - 1975. évi II. – törvényhez képest
az 1998. évi. január 1-jétől hatályos jogszabállyal sok szigorítás került
bevezetésre, mind a jogosultsági, mind a számítási, mind pedig az
adatszolgáltatási területen.
Az igényelbírálás során szerzett tapasztalatok alapján mondhatom, hogy
a határozattal megállapított szolgálati időnek fontos szerepe volt a
biztosítottak számára. Támpontot nyújtott a nyugdíj tervezhetőségéhez.
A szolgálati idő elismerés iránti kérelmek az igazgatási szerv részére
többletmunkát jelentett, de elősegítette illetve meggyorsíthatta az
ügyintézést a későbbi ellátások megállapítása iránti kérelmeknél, mivel
szolgálati idő határozat csak teljes körű adattisztázást követően került
kiadásra.
Fontos szerepet töltött be a nők korhatárra tekintet nélküli öregségi
nyugdíjához figyelembe vehető jogosító idő megállapításánál is. Az
ellátás feltétele a korábban már említett 40 év jogosító idő megléte, ezen
belül 32 év keresőtevékenységgel töltött idő, valamint a biztosítási
jogviszony megszűnése. Amennyiben 40 év vagy akár több jogosultsági
22
2004. évi CXL. törvény 83.§
46
idővel rendelkező nő biztosítási jogviszonyát megszüntette, de 32 év
keresőtevékenységgel nem rendelkezik, öregségi nyugdíjra nem jogosult.
Esetükben fontos lenne a jogosultsági idejük megoszlásának pontos
ismerete.
A 2013. január 1-jétől megszüntetésre került szolgálati idő elismerési
kérelmek nélkül nehezebb a nyugdíj tervezhetősége. A jelenlegi
adategyeztetési eljárás sajnos hosszabb időt vesz igénybe.
47
A szolgálati idő elismerési kérelmek számának alakulása az
összes igénybejelentéshez viszonyítva Hajdú-Bihar megyében
1997 és 2001 között.
19120
15435
17903
21173
16843
1916
1098
1436
1613
1684
szolgálati idő elismerési
kérelmek száma
összes igénybejelentés száma
48
A szolgálati idő elismerési kérelmek számának alakulása az
összes igénybejelentéshez viszonyítva Hajdú-Bihar megyében
2008 és 2012 között
17716 19468
21953
26536
21526
4840
4978
3620
4491
4452
szolgálati idő elismerési kérelmek
száma
összes igénybejelentés száma
49
Felhasznált irodalom jegyzéke:
Czúcz Ottó: Szociális Jog I.
Unió Lap-és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. Budapest, 2003
Czúcz Ottó: Szociális Jog II.
Unió Lap-és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. Budapest, 2005
Czúcz Ottó: Az öregségi nyugdíjrendszerek
Kögazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1994
Dr. Futó Gábor: Társadalombiztosítás 2001
Komponzult Kft, 2001
Rab Henriett: A nyugdíjbiztosítás magyarországi rendszere nemzetközi
kitekintéssel In: Sipka Péter, Zaccaria Márton Leó (szerk): Európai és
magyar szociális jog
Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2011
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság eljárási utasítása
A Hajdú-Bihar megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság statisztikai
évkönyvei
Társadalombiztosításról mindenkinek
TB tanácsadó számai
50
Felhasznált jogszabályok jegyzéke:
A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
és a végrehatására kiadott 168/1997 (X.6.) Kormányrendelet
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXXV. törvény
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti
ellátások és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes
törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény
Top Related