Ágnes Jekli, 2012, Porto

there’s no Place like home

Before coming to Porto for erasmus, i thought that i’m

going to the furthest place i can choose from Budapest.

it was m aim to go as far as i can, to see completely dif-

ferent things, different culture, different people. But

i had to realize after my arrival, that Porto is not an

other planet, it has a lot of common things with my city.

maybe it was just my point of view, i started to search

the similarities. Why? maybe to avoid the homesick. maybe

i didn’t have homesick because of the similarities. as

the time passed and i started to feel more and more home

here, i found even more parallel facts between the two

cities, and i enjoyed a lot the idea of finding the fa-

miliar things here. i can tell now: i found my Budapest

in Portugal, and it’s Porto.

Despite the geographical distance, we can find common

things examining the two countries. if we take just the

facts, we already find some similarities: Portugal has

the same size and population than hungary. We have simi-

lar economical situation, and in some sense similar men-

tality of people. our folk music is mainly sad, melan-

colic and bittersweet as fado. and if we examine the two

cities, Budapest and Porto we will find very interesting

common facts. its true, that Porto is not a capital, as

Budapest, and its smaller in territory and population,

but the two places have really similar atmosphere. there

were some main motives, that were helping, the river, the

bridges, some buildings, even the people in some sense.

the Danube divides Budapest to two part - Buda and Pest -

just on the same way as the Douro spearates Porto and Vila

nova de gaia. the bridges are important parts of both

cities, they unite the parts, that the river separated.

and these are just the most obvious similarities, but i

felt some strange deja-vu in so many small details, that

i wanted to prove, that these similarities are true, not

just in my eyes, but through other peoples thoughts too.

i. Part lightscapes of Budapest - lightscapes of Porto

Bruno Bourel french photographer came to Budapest, and

started to photograph the city on the way how hungar-

ian photographers are picturing Paris. nowadays his

photographs are available everywhere in Budapest as

postcards, and they show little moments of the city,

artistic views instead of the touristic sights. in 2001

he made a collaboration with a contemporary hungar-

ian poet, lajos Parti-nagy, who wrote short stories,

descriptions, poetic writings to each of his pictures,

and they made a book called Fényrajzok/ lightscapes in

four language. i chose to follow Bourels eye. Why? i’m

as outsider, as foreign in Porto, as he was in Budapest,

so his point of view can be similar about my city, than

mine about my temporary home, Porto. the relationship

is really similar, as the two cities in my opinion.

i was trying to find the same images, same meanings,

the paralell pictures with Bourels photographs. Parti-

nagy’s texts connected to the original pictures are

fitting to my photos about Porto too, but they get a new

context with their new pairs.

ii. Part “my favourite place in Budapest is...”

after following a strangers eyes, and descriptions about

Porto i asked my friends to describe me in a few sentence

their favourite place in Budapest, (without mentioning

the name of the place). i took these sentences - the op-

posite way as lajos Parti-nagy took Bourels photographs-

and i was searching for them in Porto. of course most of

the times i recognized the places after the description,

which made a bit difficult to follow their description

and not my own point of view about the places.

there are descriptions of my best friends from Budapest,

from my mother, friends from other cities, friends who

just visited Budapest, and from friends who spent one

year there, as i do in Porto. everybody had different

perspectives, somebody chose a park, somebody the cas-

tle, somebody the bridge, somebody a club, but the most

interesting thing for me was that i found all of them

in Porto. the process of the project made me discover

Porto, see things, that i didn’t know before, and real-

ize that i can find a place for all of my friends here,

and maybe - as the proverb says - there’s no place like

home, but you can feel home in a very similar.

thank you Porto, for being my home for 5 months.

special thanks for my mother, Bogi, Bözse, sári, michele,

stefano, Domonkos, Victor, noémi, sári, márk, ivana,

kristina and anna for sharing your favourite place with

me, i think Porto would be a nice place for you too.

i. FÉnYraJZoklightscapes of Budapest

lightscapes of Porto

a várban //

a macskakő mindig személyes. elmélyült, szabad-

kézi munka, türelmes illesztéssel készül, halk

kopácsolással, azaz kiskörívnyi monoton mitázat-

tal, melyet a derék forog ki, és a karokírnak le

munka közben. szökőkútminta négykészláb, balról

jobbra ls jobbról balra. magyar, szlovák, német

mesterek araszolták végig hajdan a várost, nagy

bőrkoptatókkal a térdükön. Budapest fényesre

lett macskakövezve. ragyog a Várban a maradék.

castle District //

catstones, they’re called. laying these cobbles is

a craft all its own and very personal. even the

motif is dictated by the twist of the trunk and the

reach of the working arm. Fountain pattern created

on all fours sweeping from left to right and right

to left. magyar, slovak and german artisans once

inched their wayon thick leather kneepads, dedi-

cated, presevering, fitting and tapping, until Bu-

dapest was all shiny with cobbles. their remnants

glisten still, in the castle District.

külvárosi Vermeer //

reklám és falragasz-történelem papírmaséból, poszterpalimpszeszt.

Ujjnyi vastag papírirha, falak, ajtók és oszlopok időgipsze, egy

város növő, fogyó, vedlő, lekapart és lekaparhatatlan bőrei, várási

maskarák és szívfájdító, anakronisztikus gyönyörűségek, meint ez a

“talált” Vermeer. szabad plakátmúzeum, képeskönyv, mely spaknival

nyitható, faragható, újrakölthető.

suburban Vermeer //

Papier-maché stickers, posters, a palimpsest, a canvas of histo-

ry. Fingerthick papers, layer upon layer, plastered barklings on

walls, doors, pillars. the living pelt of the city, the growing,

fading, dandruff shedding, cleaned and stubborn skin. Fairground

entertainments, unmasked other worlds, a heartstopping Vermeer

“revealed”. a poster museum, open to all. Picturebook pages to

scrape clean, work on and apply anew.

Férfi léggömbbel //

... egy valóságos luftballon a hajdano gresham

palota lepusztult passzázsában, ahová annyi gyógy-

fény dől be a duna felől, hogy a körbezárt levegő

kigyullad, mint valami villanyégő, lebegő opálkörte

man with balloon //

...the now-faded entrance of the glourious gresham

palace welcomes such lavishly bestowed, lambent

healing sunshine off the river, that the captive air

is set alight like a shimmering opalescent globe.

az udvaron // in the yard

a kis kíváncsi // curiosity

a rakparton //

nagy víz tövében csókolózni pillangóvért, gyönyörű szívfájást és tetemes

boldogságot jelent, mondta talán épp az egyesült női- és szívgyógyfürdő ma-

gasságában krúdy gyula (magyar író), utcája van Budapesten, jött a margit-

szigetről, kalapja-botja a kezében, épp homlokát itatta fel zsebkendőjével,

nyárcsatakban fürdött a város, s hunyorogva, irigyen nézte a lapos, üveg-

sötét hullámokat, a Duna ölelő, tova húsát.

By the river //

kissing by the seep water signifies butterflyblood, exquisite heartache,

bliss immeasurable,gyula krúdy mifht have said in his Book of Dreams. the

hungarian writer who even has a street named for him would have seen all

this as he passed near the united medicinal (ladies and hearts) Baths. on

his way from margaret island, hat and cane in hand, mopping his brow, city

bathed in summer rivulets. covetous, crinkled eyes fixed on flat glassdark

wavelets. Waterflesh embrace of the Danube.

Üzenet az ajtón // Door post

a tejszínhab //

szájglória. az utca szétesik, majd összeáll, belsővé

válik, mint egy

monológ. Épp

erre járt,

a belváros

szívében, gondolta beugrik egy kávéra, mielőtt tovább

rohan, ügyet

intéz, szöget vesz és halottat láto-

gat. Benszülött a

dzsungelben, belefagyva egy

nyári

kirakatba. egy budapesti leopold Bloom, útjai delén,

öltönyzakóban, Jégbüfében.

coffeefroth //

mouth

treat. the

street splits,

converges, turns

in

on itself, a soliloquy. a quick coffee in the heart of

town, in the midst of life and errands, buying nails

and

visiting the

dead.

a native in his

own

jungle,

fixed and frozen in a summer window. leopold Bloom in

Budapest, in a jacket, in the ice Buffett.

Önar

ckép

//

self

-por

trai

t

ablako

mból //

liszt Ferenc tér. roppant ládája finom üvegfedelét kinyitja

a fenn

való,

kitámasztja, nézi odalent

a mozgást. különös

kedve telik mindenben, ami terepasztal, bogárgyűjtemény. a

gombostűző fényben céllal és okkal iparkodik egy körmenet.

lábhoz nőtt,

könnyű batyuként

cipelik

árnyékukat.

rövid,

kontúros hátizsákok, nyári dél.

From my window //

liszt Ferenc square. on high he lifts the crystal canopy and

gazing into his

treasure chest

watches

the

action below.

his particular pleasure is in all that is sand table, insect

collection.

Pinned by the

light

there

is a

procession down

there

with purpose

and

conviction.

shadows

- light

baggage

tied to their

ankles -

drag behind them.

short, rounded

packs, summer noontime.

From my window //

liszt Ferenc square. on high he lifts the crystal canopy and

gazing into his

treasure chest

watches

the

action below.

his particular pleasure is in all that is sand table, insect

collection.

Pinned by the

light

there

is a

procession down

there

with purpose

and

conviction.

shadows

- light

baggage

tied to their

ankles -

drag behind them.

short, rounded

packs, summer noontime.

Építés // construction

Ünnepség //

Bizonyos napok

kampójára

abnormálisan sok

múltat

zsúfol fel az utókor, épp, hogy el nem dől a nemzeti

ünnep, e

kollektív

ruhafogas, vastagon lóg

rajta

mindenféle emberi gúnya, őrbundától nercbundáig,

díszmagyartól

ávós-zubbonyig,

hóhérköténytől ra-

kottszoknyáig. nehéz

a dátumokkal.

más

kérdés,

hogy 15-20

évvel

ezzel

a munkaszünet-rántotthús-

lyukaszászlószentelés-állapottal

boldogan

ki-

egyeztem volna. ama

korábbihoz képest,

nem

le-

het

elégszer leírni,

ez,

amibenma élünk

maga a

szabadság. egy ilyen kishagyományő demokráciában,

őgy látszik, ilyan a reális szabadság.

rememberence //

certain

dates

are

like a

coatstand. invested by

posterity with so many unlikely layers, that the

accumulation can

hardly hold up.

national Day

hangs

every

manner of garb on the

peg

of the

collective conscious. guardcoat

next mink,

pa-

rade braid

next dread

gabardine, hangmans apron

next knife

pleat

skirt. anniversaries

are

dif-

ficult. Fifteen or twenty years ago i would have

gone along with these festive-food day - holiday

- holey

day

- holey

flag.

Beside all

that,

no

gainsaying it, our todays are freedom itself. the

holy day of the freedoms of fledgling democracy.

rememberence //

certain

dates

are

like a

coatstand. invested by

posterity with so many unlikely layers, that the

accumulation can

hardly hold up.

national Day

hangs

every

manner of garb on the

peg

of the

collective conscious. guardcoat

next mink,

pa-

rade braid

next dread

gabardine, hangmans apron

next knife

pleat

skirt. anniversaries

are

dif-

ficult. Fifteen or twenty years ago i would have

gone along with these festive-food day - holiday

- holey

day

- holey

flag.

Beside all

that,

no

gainsaying it, our todays are freedom itself. the

holy day of the freedoms of fledgling democracy.

nyugati pu // Western railway terminal

Jászai mari tér //

minden suhan

és harminikus,

se semmi

sem

illik

össze. némafilm egy

hangversenyről,

látjuk a

zenét, ahogy

megyünk

belőle kifelé,

át

Budára a margit hídon. Pár másodpercig jön velünk a zümmögés, szín-

padias nevetést hallunk, elúszik egy trabant politúrja, elvillan egy

hosszú comb. megsimogatjuk az üres ülést mellettünk.

silent movie //

swishing and smooth, yet nothing quite fits. We see the silent music

as we draw away, over to Buda, across the bridge. We feel the fugi-

tive resonance, the falsetto laughter. trabant gloss swims past and

a long thigh flashes. i caress the empty seat beside me.

a Fény utcai piac // market in light street

esernyő eső //

Értelmetlen

kérdés,

hogy mit

jelent a

Duna Budapestnek, hisz nélküle

tán

nem is létezne ez a város. készségesen, barátilag folyik át rajta, zavaros,

bölcs, viszont ahogy a nagy folyók vagy az idő, vendége csak, nem birtoka.

szétválaszthatatlanok, de nem

egymáséi.

a híd

a teknősbékaesernyők hát-

terében futólag viselte Ferenc József császár és király nevét, jelenleg és

jövőleg szabadság hídnak hívják. szép híd, mint egy öntöttvas csipkegallér.

raining umbrellas //

What is the

Danube for

Budapest?

the

question hardly make sense. Danube

wanders through, friendly, helpful. turbulent, wise, but like large rivers

and

time itself,

it passes through, not

to be possessed. inseparable

but

separate.

the

bridge,

beyond the

carapace of umbrellas, for

a time,

was

emperor and king, Franz Joseph. For the present and most likely in future

its name is Freedom. a pretty bridge, a royal necklace, crafted in steel.

ii. mY FaVoUrite Place in BUDaPest...

Állok a hídon, alattam hömpölyög a folyó, mely

elválasztja, és egyben összeköti a város két részét.

miért szeretem? mert innen minden belátható, szinte

elérhetőnek tűnik, a város innen mutatja legszebb

arcát. innen minden olyan tiszta, a friss fuvallat,

amely a víz felől érkezik, kisöpri a füstöt, a rossz

levegőt. itt szinte mindig fúj a szél, a víz mindig

más és más arcát mutatja, a felszínén játszó fények

új köntösbe öltöztetik a partot.

i’m standing on the bridge, under me the river is

flowing dividing and uniting the two parts of the

city. Why do i like it? Because from here everything

is visible, and seems touchable, the city shows its

best face from here. everything is clean, like a

fresh whiff, which arrives from the water, wipes out

the smoke, and the bad air. the wind always blows

here, the water appears always in a different light,

and dresses up the riverside to new colour.

a város egyik legmagasabb pontja,

ahonnan remek kilátás nyílik a folyó

mindkét oldalára. este nyáron friss

a levegő és kellemes szél fúj, és

frekventáltsága ellenére sincsenek

soha túl sokan a csúcson. le le-

het ülni a ronda szobrok lábához és

borozni-beszélgetni, elfelejteni

a szobor rondaságát, és élvezni a

város kettősségét, modern és törté-

nelmi látványosságait, megpróbálni

megtalálni, ki hol lakik, és aznap

merre jártunk.

one of the highest points of the

city, with great view to both of

the sides of the river. on sum-

mer nights the air is fresh, and

pleasent wind blows, and despite its

big number of visitors there are not

so many people on the top. You can

just sit down under the feet of the

ugly sculptures, talk and drink some

wine together, forget the ugliness

of the statues and enjoy the duality

of the city, its modern and his-

torical viewsand you can try to find

each others house, and the places

where you were during the day.

a kedvenc helyem (sok van, nehéz választani,de perpillanat ami a szívemhez legközelebb

áll...) azért a kedvenc, mert közel van, sok a zöld, meg a kutya, de kevés az ember (de

az is kedves külföldi) el lehet menni futni oda meg napozni meg piknikezni. éjjel nappal

nyitva van és sose telik meg.

my favourite place (i have a lot, it’s hard to choose one, but at the moment this one is the

closest to my heart...) is my favourite because there are so many green, so many dogs, but

not too many people (and those few are also nice tourists), you can go for running or sun-

bathing there, or having a picknik. it’s opened all day and all night, and never gets full.

emeletes szórakozóhely, min-

denféle kisebb-nagyobb zegzug-

gal, a dekoráció mindenféle fura

retró vagy egyéb kor szerzeménye,

furi tárgyak újrahasznosítva.. kis

csap/budi növénytartóként, trabant

a kertben mint asztal&szék,fölötted

egy nagy háló, stb stb...tartanak

ott zenei jamelést;) háztáji pi-

acot, workshopokat néha, bicisz-

erelést, egyéb rendezvényeket és

persze ingyenkoncerteket:) és ol-

yan mint egy mini sziget, kb. 90%

külföldiek lakják.

a club, with more levels, with a

lot of small nooks and corners,

the decoration is made of every

kind of retro stuff... a tap or

a toilet as a flowerpot, car in

the garden as table and chair,

above you huge web, etc, etc.

there are programs like jam ses-

sions, markets, workshops, bi-

cycle-repairing, and concerts.

its like a mini “sziget”, in 90%

inhabited by foreigners.

senz'altro uno dei posti piu caratteristici della capitale ungherese è nagymező

utca, nel cuore della città a due passi da una delle piazza principali di Bu-

dapest, oktogon square. Punto di ritrovo per i ragazzi del posto e non. Qui

si trova uno dei ruin pub piu famosi della città, un ampio edificio stile art

nouveau, caratteristico per la sua moltitudine di sale e stanze interne, pre-

sumibilmente in passato era un complesso abitativo. l'ampio giardino nel suo

atrio colora maggiormente l'atmosfera retrò del locale.

Without any doubt, one of the most caracteristic places of the hungarian capi-

tal is the nagymező street, in the heart of the city, two steps from one of

the main squares of Budapest. meeting point of youngsters, locals and not.

here you find one of the most famous pubs of the city, a large building in the

style of art nouveau, known for the multitude of its internal halls and rooms,

i suppose in the past these were apartments, people lived here. the entrance

colours the most the retro atmosphere of the place.

the bridge where i’ve tried to kill you with a little kiss :) i rememmber that moment, be-

cause we were all together and we were happy to stay together, because we're a happy family.

romantikus kis "sziget" a belvaros

hataran. legszebb este es tavasszal,

amikor viragzik minden, gyonyoru

kilatassal pestre, a dunara, a hi-

dakra. legjobb meginni itt egy sört/

bort, mikozben csodalhatod a rohano

vilagot magad alatt...

a small, romantic “island” on the

border of the city-center. it is

the most beautiful in the evening

and in the spring, when everything

flourishes, with beautiful panorama

to Pest, the Danube and the bridges.

the best thing is to drink here a

beer or a wine, while you can admire

the busy world under you.

És un lloc molt tranquil en el que

podria passar-me

hores

sentint els animals i pensant en les meues coses, sense pre-

ocupar-me de res. te un terra verd i esponjós. en octubre, el

contrast d

el t

erra v

erd

amb

les

fulles d

els

arbres

marrons

son

espectaculars. t

ambé é

s pot

dir

que

és u

n lloc d

e acol-

lida d

e la g

ent

que

vol

gaudir d

els

amics

i de l

a bona c

om-

panyia. el lloc és molt gran i està ubicat entre Buda i Pest.

it i

s a

very q

uiet p

lace,

where

i can

spend

hours

listening

to the animals and thinking about my things without worrying

about

anything.

it’s ground is green

and

soft.

in october,

the

contrast between

the

green

ground and

the

brown

leaves

of the trees is amazing. We can also say, that it’s a meeting

point of people, who want to enjoy friends and good company.

the place is huge and is located between Buda and Pest.

ez egy nagyon régi épületegyüttes, ami egy magaslaton van, ahonnan gyönyörű a

kilátás

a Dunára,

és Pestre.

többféle épületből

áll, van

benne

templom, tö-

bbféle múzeum, régi típusú lakóházak, és még bástyát is lehet ott találni! a

régi hangulata miatt szeretem, hogy el tudom képzelni a múltat, az embereket,

akik több száz éve

ott

éltek, és a

kilátást a

városra: a

magasból minden

szépnek tűnik, és a piszok eltűnik.

it’s a

very old

complex

of buildings

on the

top

of the

city,

with fantastic

view to the Danube and Pest. here you can find churches, museums, even a bas-

tion!

i like it because

of its

nostalgic

atmosphere,

that i

can

imagine

the

past, the people living here hundreds years ago, and because of the panorama

to the city: from the top everything seems beautiful, and the dirt disappears.

ez a hely egyszerre igazi és ugyanakkor mégis mű. Ásítja magából a régi tör-

téneteket, de tudom, hog

y az emléket és hangulatot elmosták a felújítások -

épp, ahogy az illatokat elmossa a víz. körös-körül zümmögnek a turisták, de

ide

már

egy

sem

merészke

dik

be.

mintha meg

sem

látnák.

ez a

hely magányos.

egy szűk térköz, mely sötéten húzódik meg két házfal között, és magába sűríti

a környezete esszenciáját: fényfoltok és öreg, málló festék díszítik, a ka-

pujában különös cégér lóg , a térközt rétes illat tölti be, mert hagyományos

magyar rétest árulnak itt. a neve furcsamód illik hozzá: vészjósló, régi, és

talán van benne egy cseppnyi bájos humor is. tökéletes hely.

this

pla

ce is re

al and

fake at

the same ti

me. it

yawns out the old stories,

but

i kn

ow,

that

th

e re

novations

wash aw

ay th

e me

mories and

the

atmosphere

- li

ke wa

ter

the

scen

ts.

tourists ar

e hu

mming

all

around,

but

noone

dares

to en

ter

here

, li

ke it

wo

uld

be invisible. this place

is lonely.

a narrow

spac

e, which

is hi

ding

in the dark between the houses, and concentrates the

esse

nce of

the

env

iron

ment in on

e pl

ace: light-spots and old crumbling paint

is the

dec

orat

ion,

in the entrance there is a strange si

gnboard hanging, the

plac

e is

ful

l of

the

sce

nt of st

rudel- because they ma

ke traditiona hungarian

swee

ts here.

the

nam

e of

the place is strangely fitting to the athmosphere:

sini

ster

, ol

d, w

ith

a dr

op of charmin humor. Perfect place.

nos,

ezz

el a hel

lyel

az eg

ykerekűzés kapcsán kerültem kapcsolatba, az egyik legjobb (egykerós) barátom lakik nagy-

on köz

el hoz

zá. eg

y vi

szonylag forgalmas helyen va

n Bu

dapesten, de mégis egy nagy nyitott tér, ahol a legnagyobb

forg

alom

ban is

leh

et nyugalmat találni. Van itt sok-sok fal és pad, amiken lehet ugrálni (természetesen anélkül,

hogy

bá

rmi

baju

(n)k

es

ne

)

padkák és

ko

rlátok,

amik kiválóak egyensúlyozni. régebben csak egykerózni jártunk

oda,

de

az

ut

óbbi

id

őben

má

r na

gyon so

kat

'bandázunk'

is ott, ha este ki szeretnénk ülni valahova egy

szénsavas

(vag

y ép

p me

ntes

:) üdí

tővel, akkor gyakorta ezt a helyet választjuk. Van elég sok fás-füves négyzetméter, szóval

a ha

ngul

at/k

líma

is

a he

lyén van; nyaranta még egy kis medencét is beindítanak. a szívünkhöz nőtt.

Well, i met this place by monocycling, one of my best (monocyclist) friends lives very close to it. it’s a quite

busy place in Budapest, but it’s still a large open space wher

e you can find peace even in the middle of the biggest

traffic. there are a lot of walls and benches, which you can jump on (of course without hurting them or yourself),

berms and barriers, which are excellent to balance on. We used to come here just for unicycling, but lately we get

together here a lot, if we want to hang out in the evening eith some drinks (with or without gas :) ) we usually

choose this place. there are a lot of trees and grass around, so the atmosphere / climate of the place is ideal,

in the summertime you can find even a small swimming pool he

re. it’s part of our hearts.

a square quth bright lights and

a

lot of young people mingling around.

it was

night

and

i had

a perfect

view of one of the biggest bridges,

filled with traffic. and the Danube

looked amazing, as did the sky.

my favourite

place

is big, open,

full of smiling

people,

music

is

all

around,

it's easy to find it

and it has a good vibration.

előt

tem

a pi

ac,

mögö

ttem a

vámház,

zöld

és

mé

g sa

s is

va

n ra

jta! mi

az?

(hát

a h

íd!)

in fr

ont

of me

th

e ma

rket

, be

hind

me th

e cu

stom

s ho

use,

it

’s green,

and th

ere’

s an

eag

le on it

! What is

it?

(it’

s th

e br

idge

?)W

mind

en eg

yes

nap

végi

gmegyek

rajta, mégsem unalmas. Fenséges,

magas, tele emlékkel és jelentőségteljesnek

tűnő szimbólummal.

Összeköti

a várost,

és átvezet

naponta

az o

ttho

nból

a m

unká

ba,

az i

skolából a

szórakozásba, h

ol a

villamoson

ülve,

hol

csak g

yalog, P

estről B

udára

és v

issza. r

észe a

mindennapjaimnak, m

égis k

ülönlegesnek

érze

m, h

isze

n mi

nden

t ös

szeköt ami

fon

tos,

min

den

belá

that

ó ró

la,

amit

érd

emes

lát

ni,

és a

fol

yó,

ami

olya

n fo

ntos

rés

ze a

vár

osna

k cs

ak e

gy k

arny

újtá

snyi

ra v

an.

i cross it every day, but it’s still not boring. it’s majestic and high, full of memories and symbols that seem to be so significant. it connects the city, leads me every

day from home to school, from school to the entertainment, on the tram or on my foot, from Pest to Buda and back. it’s part of my daily routine, but i still feel it special.

it connects everything that is important for me, and shows everything that worths to see and the river, which is so important part of the city is just at your fingertips.

Photogrpaphs: Ágnes Jekli, 2012, Porto

original photos: Bruno Bourel, 1989-2001, Budapest

texts: lajos Parti nagy

english translation: alexandra Benedek

For the other texts thanks for my family and friends:

anyu, Bogi, Bözse, sári, michele, stefano, Domonkos, Vic-

tor, noémi, sári, márk, ivana, kristina, and anna.

and thanks for modelling, and supporting for my friends

in Porto: stella, elena, Dimitri, mariliia, michele, sil-

via, and elisa.

inspirated by:

Bruno Bourel, lajos Parti nagy: Fényrajzok Budapest

magvető kiadó, Budapest, 2001