T A R T A L O M J E G Y Z É K

TÖRVÉNYEK 2005. évi CLXXVII. tv.

Az ál lam ház tar tás ról szó ló 1992. évi XXXVIII. tör vény , va la minta tár sa dal mi szer ve ze tek ál tal hasz nált ál la mi tu laj do nú in gat la nokjo gi hely ze té nek ren de zé sé rõl szó ló 1997. évi CXLII. tör vény mó -do sí tá sá ról ............................................................................... 746

2005. évi CLXXXVI. tv.

A tõ ke pi ac ról szó ló 2001. évi CXX. tör vény mó do sí tá sá ról .......... 748

2005. évi CLXXXVII. tv.

A la kás-ta ka rék pénz tá rak ról szó ló 1996. évi CXIII. tör vény mó do -sí tásáról .................................................................................. 799

2005. évi CLXXXVIII. tv.

A hi tel in té ze tek rõl és a pénz ügy i vál lal ko zá sok ról szó ló 1996. éviCXII. tör vény mó do sí tá sá ról ..................................................... 801

RENDELETEK 318/2005. (XII. 26.) Korm. r.

Az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szó ló 217/1998. (XII. 30.)Korm. ren de let mó do sí tá sá ról .................................................... 810

332/2005. (XII. 29.) Korm. r.

A ma gánnyug díj pénz tá rak be fek te té si és gaz dál ko dá si te vé keny sé -gé rõl szó ló 282/2001. (XII. 26.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról ..... 945

334/2005. (XII. 29.) Korm. r.

A hi tel in té ze tek és a pénz ügyi vál lal ko zá sok, a be fek te té si vál lal -kozások, a biz to sí tók, a be fek te té si ala pok, a koc ká za ti tõ ke társa -sá gok és a koc ká za ti tõ ke ala pok éves be szá mo ló ké szí té si és könyv -veze té si kö te le zett sé gé nek sa já tos sá ga i ról szó ló kor mány ren de le tekmó do sításár ól .......................................................................... 950

55/2005. (XII. 29.) PM-FMM e. r.

A foglal koz ta tás bõ ví té se és ru gal ma sab bá té te le ér de ké ben szük -séges in téz ke dé sek rõl szó ló 2005. évi CLXXX. tör vény vég re haj tá -sá ról ....................................................................................... 962

56/2005. (XII. 29.) PM r.

Az adó tel je sít mény szá mí tá si mód já ról és az al kal ma zá sá val meg ál -lapított ér ték ha tá rok ról ............................................................. 964

A PÉNZÜGYMINISZTERUTASÍTÁSA

3/2006. (PK. 4.) PM uta sí tás

A Pénz ügy mi nisz té ri um Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály za tá rólszó ló 14/2004. (PK. 15.) PM uta sí tás mó do sí tá sá ról .................... 965

A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK ÉS ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖSNYUGDÍJPÉNZTÁRAK KÖZLEMÉNYE

Az elõ zõ évi te vé keny sé gük rõl a ma gán nyug díj ról és ma gánnyug -díj pénz tá rak ról szó ló 1997. évi LXXXII. tör vény 70. § (8) be kez dé -sében és a ma gánnyug díj pénz tá rak be fek te té si és gaz dál ko dá si te vé -keny sé gé rõl szó ló 282/2001. (XII. 26.) Korm. ren de let 21. §-ában,il let ve az ön kén tes köl csö nös nyug díj pénz tá rak be fek te té si és gaz -dálkodá si sza bá lya i ról szó ló 281/2001. (XII. 26.) Korm. ren de let25. § (1) és (4) be kez dé sé ben fog lal tak alap ján ........................... 965

Ers te Bank Or szá gos Ön kén tes és Ma gánnyug díj pénz tár .............. 965

HIRDETMÉNYEK 967

Bu da pest, 2006. feb ru ár 28. Ára: 1518 Ft 4. szám

2002. december

2005. évi CLXXVII.t ö r v é n y

az államháztartásról szóló1992. évi XXXVIII. tör vény, valamint

a társadalmi szervezetek által használt államitulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezésérõl

szóló 1997. évi CXLII. tör vény módosításáról*

1. § Az Áht. 15. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zéslép:

„15. § (1) A köz pon ti költ ség ve tés bõl és az el kü lö ní tettál la mi pénz ala pok ból a 13/A. § (4)–(5) be kez dé sé ben fog -lalt fel té te le ken túl me nõ en ak kor nyújt ha tó tá mo ga tás, haa tá mo ga tás irán ti ké re lem be nyúj tó ja meg fe lel a ren de zettmun ka ügyi kap cso la tok e tör vény ben meg ha tá ro zott kö-ve tel mé nyé nek.

(2) Az (1) be kez dés ben fog lalt fel té tel tel je sü lé sét nemkell vizs gál ni

a) a kü lön jog sza bály alap ján ala nyi jo gon járó tá mo ga -tá sok ra,

b) azok ra a tá mo ga tá sok ra, ame lye ket ál la mi, ön kor -mány za ti fel adat el lá tá sá ra te kin tet tel nor ma tív tá mo ga tás -ként fi zet nek ki, to váb bá

c) ab ban az eset ben, ha a ren de zett mun ka ügyi kap cso -la tok kö ve tel mé nye a tá mo ga tás irán ti ké re lem be nyúj tó javo nat ko zá sá ban – mun ka vál la ló fog lal koz ta tá sá nak hi á -nyá ban – nem ér tel mez he tõ.

(3) A (7) be kez dés b)–c), va la mint a (9) be kez désb)–c) pont já ban fog lalt fel té te lek tel je sü lé sét nem kellvizs gál ni, ha a tá mo ga tás irán ti ké re lem be nyúj tó já nálszak szer ve zet, üze mi ta nács, eu ró pai üze mi ta nács, il let vekü lön le ges tár gya ló tes tü let nem mû kö dik, fel té ve, hogyezek mû kö dé sé nek hi á nya nem a tá mo ga tás irán ti ké rel met be nyúj tó mun kál ta tó nak a mun ka vál la lók szer vez ke dé sijo gá nak meg sér té sét ered mé nye zõ, jog erõs bí ró sá gi vagy ha -tó sá gi ha tá ro zat tal meg ál la pí tott jog sér tõ el já rá sa idéz te elõ.

(4) A ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok nak a (7) be kez -dés ben meg ha tá ro zott ál ta lá nos fel té te le i nek való meg fe -le lés hi á nya ese tén tá mo ga tás nem nyújt ha tó.

(5) A (4) be kez dés ben fog lal tak tól el té rõ en tá mo ga tásnyújt ha tó, ha

a) a tá mo ga tás irán ti ké re lem be nyúj tó ja a (7) be kez désa) pont já ban meg ha tá ro zott kö ve tel mé nyek kö zül a Munka Tör vény köny vé rõl szóló 1992. évi XXII. tör vény(a továb biak ban: Mt.) 75/A. §-ában fog lal tak meg sér té se miatt nem fe lel meg a tá mo ga tás ra való jo go sult ság fel té te -le i nek; és

b) a jog sér tés sel érin tett mun ka vál la lók szá ma a mun -ka ügyi el len õr zés idõ pont já ban nem ha lad ja meg

ba) – har minc négy fõ nél ke ve sebb mun ka vál la lót fog -lal koz ta tó mun kál ta tó ese tén – az egy fõt,

* A tör vényt az Or szág gyû lés a 2005. de cem ber 19-i ülés nap ján fo gad ta el.

bb) – har minc négy és há rom száz har minc há rom fõ közötti mun ka vál la lói lét szá mot fog lal koz ta tó mun kál ta tóese tén – az ál ta la fog lal koz ta tott mun ka vál la lók szá má nak3 szá za lé kát,

bc) – há rom száz har minc há rom fõ nél több munkavál -lalót fog lal koz ta tó mun kál ta tó ese tén – a tíz fõt; és

c) a tá mo ga tás irán ti ké rel met be nyúj tó mun kál ta tó ajog sér tést meg ál la pí tó jog erõs és vég re hajt ha tó köz igaz ga -tá si ha tá ro zat kéz hez vé te lé tõl szá mí tott egy hó na pon be lüla jog sér tõ ál la po tot meg szün te ti; va la mint

d) a c) pont ban fog lalt fel té tel tel je sü lé sét jog erõs ha tó -sá gi bi zo nyít vánnyal iga zol ja.

(6) Az (5) be kez dés alap ján fo lyó sí tott tá mo ga tás ese té -ben, ha a tá mo ga tás fo lyó sí tá sát kö ve tõ két éven be lül lefolytatott mun ka ügyi el len õr zés so rán jog erõs és vég re -hajt ha tó ha tá ro zat tal meg ál la pí tás ra ke rül, hogy a tá mo ga -tás igény lõ je a (7) be kez dés a) pont já ban meg ha tá ro zottkö ve tel mény kö zül az Mt. 75/A. §-ában fog lalt sza bályt ismét meg sér tet te, kö te les a tá mo ga tást az el len õr zés so rán el já ró ha tó ság ha tá ro za tá nak vég re hajt ha tó vá vá lá sát kö -vetõ 30 na pon be lül a jegy ban ki alap ka mat két sze re sé velnö velt összeg ben a tá mo ga tás nyúj tó ja ré szé re vissza -fizetni. A mun ka ügyi el len õr zés so rán el já ró ha tó ság jog -erõs ha tá ro za tát a tá mo ga tást nyúj tó jo go sult nak is megkell kül de ni.

(7) A (4) be kez dés al kal ma zá sá ban a mun kál ta tó mun -ka ügyi kap cso lat rend sze re ak kor mi nõ sül ren de zett nek, ha

a) a mun ka ügyi el len õr zés rõl szóló 1996. évi LXXV.tör vény (a továb biak ban: Met.) 3. §-a (1) be kez dé sé neka) pont ja alap ján, a fog lal koz ta tás ra irá nyu ló jog vi szonylé te sí té sé hez szük sé ges jog nyi lat ko za tok alak sze rû sé gé revo nat ko zó ren del ke zé sek meg sér té se,

b) a Met. 3. §-a (1) be kez dé sé nek l)–n) pont jai alap ján,a nála mû kö dõ szak szer ve zet, üze mi/köz al kal ma zot ti tanács (üze mi meg bí zott/köz al kal ma zot ti kép vi se lõ), illetve ezek tiszt ség vi se lõ jé nek az Mt. Má so dik Ré szé benmeg ha tá ro zott jo gai meg sér té se,

c) a Met. 3. §-a (1) be kez dé sé nek p) pont ja alap ján, azeu ró pai üze mi ta nács lét re ho zá sá ról, il let ve a mun ka vál la -lók tá jé koz ta tá sát és a ve lük való kon zul tá ci ót szol gá ló eljárás ki ala kí tá sá ról szóló tör vény 21. §-ában fog lalt ren -del ke zé sek mun kál ta tó ál ta li meg sér té se a tá mo ga tás igény lé sé nek idõ pont ját meg elõ zõ két évenbe lül el vég zett mun ka ügyi el len õr zés so rán a ha tó ság jog -erõs és vég re hajt ha tó ha tá ro za tá val nem ke rült meg ál la pí -tás ra.

(8) Amennyi ben a tá mo ga tás igény lõ je nem fe lel meg aren de zett mun ka ügyi kap cso la tok (9) be kez dés ben meg -ha tá ro zott va la mely kü lö nös fel té te lé nek

a) nem nyújt ha tó tá mo ga tás, ha tá mo ga tás ki zá ró lag atá mo ga tás fel té te le it meg ha tá ro zó jog sza bály ban elõ írt va -lamennyi fel té tel tel je sü lé se ese té ben ál la pít ha tó meg,

b) olyan tá mo ga tás ese tén, amely nek meg ál la pí tá sa atá mo ga tást igény lõk kö zött ki ala kult sor rend alap ján tör té -nik, tá mo ga tás csak azt köve tõen ál la pít ha tó meg, ha a támogatási ké rel met el bí rá ló szerv min den, a tá mo ga tás

746 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

nyúj tá sá nak va la mennyi fel té te lét tel je sí tõ igény lõ tá mo -ga tás irán ti igé nyét ki elé gí tet te. Eb ben az eset ben a tá mo -ga tást igény lõk kö zöt ti sor ren det úgy kell meg ál la pí ta ni,hogy a ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok több fel té te lé nekmeg fe le lõ igény lõt elõ rébb kell so rol ni, azo nos szá mú fel -té tel nek való meg fe le lés ese tén pe dig azt az igény lõt kellelõ rébb so rol ni, aki a tá mo ga tás irán ti ké rel mét ko ráb bannyúj tot ta be.

(9) A (8) be kez dés al kal ma zá sá ban a mun kál ta tó mun -ka ügyi kap cso lat rend sze re ak kor mi nõ sül ren de zett nek, ha

a) a mun kál ta tó val szem ben

aa) a Met. 3. §-a (1) be kez dé se d) pont já nak vagy azegyen lõ bá nás mód ról és az esély egyen lõ ség elõmozdítá -sáról szóló 2003. évi CXXV. tör vény alap ján az egyen lõbá nás mód kö ve tel mé nyé nek be tar tá sá ról ren del ke zõ sza -bá lyok meg sér té se,

ab) a Met. 3. §-a (1) be kez dé sé nek f) pont ja alap ján amun ka idõ re, a pi he nõ idõ re, a rend kí vü li mun ka vég zés re,va la mint a sza bad ság ra vo nat ko zó, jog sza bály ban és/vagykol lek tív szer zõ dés ben elõ írt ren del ke zé sek meg sér té se,

ac) a Met. 3. §-a (1) be kez dé sé nek g) pont ja alap jánjog sza bály ban vagy kol lek tív szer zõ dés ben meg ál la pí tottmun ka bér össze gé re, va la mint a mun ka bér vé del mé re vo -natkozó ren del ke zé sek meg sér té se,

ad) a Met. 3. §-a (1) be kez dé sé nek o) pont ja alap ján atel je sít mény kö ve tel mény meg ál la pí tá sa te kin te té ben azelõ ze tes fog lal koz ta tói el já rás le foly ta tá sá nak té nyé re, valamint a tel je sít mény kö ve tel mény és a teljesítménybér- tényezõk al kal ma zá sa elõt ti köz lés re vo nat ko zó sza bá lyok meg sér té se

miatt a tá mo ga tás igény lé sé nek idõ pont ját meg elõ zõ kétéven be lül meg ho zott jog erõs és vég re hajt ha tó köz igaz ga -tá si ha tá ro zat, il le tõ leg – a ha tá ro zat bí ró sá gi fe lül vizs gá -la ta ese tén – jog erõs bí ró sá gi ha tá ro zat tal el bí rált köz igaz -ga tá si ha tá ro zat nem sza bott ki mun ka ügyi, más köz igaz -ga tá si vagy sza bály sér té si bír sá got vagy mun ka ügyi bí -róság nem ál la pí tott meg jog sér tést, to váb bá

b) a tá mo ga tást igény lõ mun kál ta tó a tá mo ga tás irán tiké re lem be nyúj tá sát meg elõ zõ két éves idõ sza kon be lül

ba) ele get tett az Mt. 21. §-ának (2)–(3) be kez dé se sze -rin ti, a mun ka vál la lók na gyobb cso port ját érin tõ mun kál -ta tói in téz ke dé sek ter ve ze té nek vé le mé nyez te té sé re vo -natkozó kö te le zett sé gé nek,

bb) tel je sí tet te az Mt. 22. §-ának (1)–(2) be kez dé se sze -rin ti, a szak szer ve zet ré szé re adan dó tá jé koz ta tá si kö te le -zett sé gét,

bc) ele get tett az Mt. 23. §-a (4) be kez dé sé ben meg ha -tá ro zott egyez te té si kö te le zett sé gé nek,

bd) nem uta sí tott vissza az Mt. 37. §-ában meg ha tá ro -zott, kol lek tív szer zõ dés meg kö té sé re, il let ve mó do sí tá sá raa szak szer ve zet ál tal tett tár gya lá si aján la tot, va la mint

c) az üze mi ta náccsal (üze mi meg bí zot tal) össze füg -gés ben tel je sí tet te

ca) az Mt. 65. §-ának (1) be kez dé sé ben az üze mi ta nács (üze mi meg bí zott) együtt dön té si,

cb) az Mt. 65. §-ának (3) be kez dé sé ben az üze mi ta nács (üze mi meg bí zott) elõ ze tes vé le mé nye zé si,

cc) az Mt. 68. §-ának (4)–(5) be kez dé sé ben az üze mita nács (üze mi meg bí zott) szá má ra biz to sí tott tá jé koz ta tá si,

cd) az Mt. 68. §-ának (1)–(2) be kez dé sé ben meg ha tá ro -zott, a mun kál ta tó nál ve ze tett nyil ván tar tá sok ba való be te -kin tés re, va la mint mun ka vál la lók nak a mun ka vi szonnyalössze füg gõ gaz da sá gi és szo ci á lis ér de ke i vel, va la mint azegyen lõ bá nás mód kö ve tel mé nyé nek meg tar tá sá val kap -cso la tos tá jé koz ta tás meg adá sá val kap cso la tos

kö te le zett sé gét.(10) A tá mo ga tás jo go su lat lan igény be vé te lé nek mi nõ -

sül, ha a tá mo ga tás igény be vé te lét köve tõen a tá mo ga tástnyúj tó szerv tu do má sá ra jut, hogy a köz pon ti költ ség ve té si tá mo ga tás ked vez mé nye zett je a tá mo ga tás igény lé sé nekidõ pont já ban nem fe lelt meg a ren de zett mun ka ügyi kap -cso la tok e tör vény ben meg ha tá ro zott fel té te le i nek. Eb benaz eset ben a tá mo ga tást nyúj tó szerv a tá mo ga tás ra vo nat -ko zó jog sza bály ban meg ha tá ro zot tak sze rint in téz ke dik atá mo ga tás vissza fi ze té se ér de ké ben.”

2. § Az Áht. 124. §-a a kö vet ke zõ (8) be kez dés sel egé szülki:

„(8) Fel ha tal ma zást kap a fog lal koz ta tás po li ti kai ésmun ka ügyi mi nisz ter, hogy ren de let ben meg ál la pít sa aren de zett mun ka ügyi kap cso la tok e tör vény ben meg ha tá -ro zott fel té te le i nek iga zo lá sá ra al kal mas ira tok kö rét.”

3. § A tár sa dal mi szer ve ze tek ál tal hasz nált ál la mi tu laj -do nú in gat la nok jogi hely ze té nek ren de zé sé rõl szóló – az1999. évi CVII. tör vény és a 2005. évi XXVI. tör vénnyelmó do sí tott – 1997. évi CXLII. tör vény (a továb biak ban:Tir. tv.) 7. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren -del ke zés lép:

„(1) A tu laj don ba adott in gat lant – a (2) be kez dés és a22. § (2) be kez dé se alap ján tu laj don ba adott in gat la nok kivételével – a szer zõ dés meg kö té sé tõl szá mí tott 15 évenbe lül nem le het el ide ge ní te ni és meg ter hel ni. Az el ide -gení té si és ter he lé si ti lal mat az in gat lan-nyil ván tar tás baa KVI ja vá ra be kell je gyez ni.”

4. § (1) E tör vény 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba.

(2) Az Áht. – e tör vénnyel be ik ta tott – 15. §-ának(5)–(6) be kez dé se 2008. ja nu ár 1-jén ha tá lyát vesz ti.

(3) E tör vény 1. §-ában fog lal ta kat a ha tály ba lé péstköve tõen meg hir de tett tá mo ga tá si prog ra mok, il let ve a hatálybalépést köve tõen be je len tett tá mo ga tá si igé nyekalap ján nyúj tott tá mo ga tá sok ra kell al kal maz ni, az zal,hogy az Áht. 15. §-ának (7) és (9) be kez dé se sze rin ti fel té -te lek meg lé té nek iga zo lá sa az e tör vény ha tály ba lé pé sétköve tõen el kö ve tett jog sér té sek re vo nat ko zik.

(4) A Tir. tv. 22. §-ának (2) be kez dé se alap ján tu laj don baadott in gat la no kon fenn ál ló el ide ge ní té si és ter he lé si

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 747

tilalom e tör vény ha tály ba lé pé se nap ján meg szû nik. Az el -idegenítési és ter he lé si ti lal mat az in gat lan tu laj do ni lap já -ról az ille té kes kör ze ti föld hi va tal az in gat lan-nyil ván tar -tás ba be jegy zett tu laj do nos ké rel me alap ján tör li.

Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k.,a Köz tár sa ság el nö ke az Or szág gyû lés el nö ke

2005. évi CLXXXVI.t ö r v é n y

a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. tör vénymódosításáról*

1. § (1) A tõ ke pi ac ról szóló 2001. évi CXX. tör vény(a továb biak ban: Tpt.) 1. §-ának b) és j) pont jai he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek:

(Ha nem zet kö zi szer zõ dés el té rõ en nem ren del ke zik,e tör vény ha tá lya ki ter jed)

„b) a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén szék hellyel ren del -ke zõ, vagy ma gyar or szá gi sza bá lyo zott pi ac ra be ve ze tettnyil vá no san mû kö dõ tár sa ság ban tör té nõ be fo lyás szer -zésre;”

„j) a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén szék hellyel ren del -ke zõ tõzs de, köz pon ti ér ték tá ri, il let ve el szá mo ló há zi te vé -keny sé get vég zõ szer ve zet ál tal vég zett ha tá ron át nyú lószol gál ta tás ra;”

(2) A Tpt. 1. §-a a kö vet ke zõ p)–t) pon tok kal egé szül ki:(Ha nem zet kö zi szer zõ dés el té rõ en nem ren del ke zik,

e tör vény ha tá lya ki ter jed)„p) a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén la kó hellyel vagy

szék hellyel ren del ke zõ sze mély vagy szer ve zet ál tal ké -szített, il let ve ter jesz tett be fek te té si aján lás ra;

q) a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén vég zett, e törvény -ben meg ha tá ro zott koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lé si te vé keny -ség re, va la mint a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén szék -hellyel ren del ke zõ, e tör vény sze rin ti koc ká za ti tõ ke ala -pok, il let ve koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõk ala pí tá sá ra, lét re -ho za ta lá ra, mû kö dé sé re;

r) a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén szék hellyel ren del -ke zõ koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ kül föl dön ala pí tott fi ók te -le pe ál tal vég zett koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lé si te vé keny -ség re;

s) a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén szék hellyel ren del -ke zõ koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ ha tá ron át tör té nõ szol gál -ta tás nyúj tá sá ra;

t) a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén a be fek te té si szol gál -ta tó, a be fek te té si alap ke ze lõ, az el szá mo ló há zi te vé -

kenysé get vég zõ szer ve zet, a köz pon ti ér ték tár, a pénz ügyiin téz mény, a biz to sí tó, az ön kén tes köl csö nös biz to sí tó pénz -tár, a ma gánnyug díj pénz tár ál tal vég zett, e törvény ben meg -ha tá ro zott ér ték pa pír-köl csön zés re.”

2. § A Tpt. 3. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(2) Fi ók te lep for má já ban mû kö dõ be fek te té si vál lal ko -zás, il let ve áru tõzs dei szol gál ta tó te kin te té ben a 98. §, a106–107. §, a 179. §, a 355–357. §, fi ók te lep for má já banmû kö dõ be fek te té si alap ke ze lõ te kin te té ben a 355. §, a11. szá mú mel lék let nek a sze mé lyi fel té te lek re vo nat ko zórész, fi ók te lep for má já ban mû kö dõ tõzs de te kin te té ben a307–310. §, a 355–357. §, fi ók te lep for má já ban mû kö dõel szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet te kin te té -ben a 355–357. §, fi ók te lep for má já ban mû kö dõ köz pon tiér ték tár ese tén a 342. §, 355–357. § ren del ke zé se it nemkell al kal maz ni.”

3. § (1) A Tpt. 5. §-a (1) be kez dé sé nek 17. pont ja he lyé bea kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

(E tör vény és az e tör vény fel ha tal ma zá sa alap ján ki -adott jog sza bá lyok al kal ma zá sá ban)

,,17. be fek te té si szol gál ta tó: a be fek te té si vál lal ko zás és a be fek te té si szol gál ta tá si te vé keny sé get és ki egé szí tõ be -fek te té si szol gál ta tá si te vé keny sé get is foly ta tó hi tel in té -zet, ide nem ért ve az el szá mo ló há zat és a köz pon ti ér ték -tárat;”

(2) A Tpt. 5. §-a (1) be kez dé sé nek 41. pont ja he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

(E tör vény és az e tör vény fel ha tal ma zá sa alap ján ki -adott jog sza bá lyok al kal ma zá sá ban)

,,41. fel ügye le ti ha tó ság: a kül föl di be fek te té si szol gál -ta tó, áru tõzs dei szol gál ta tó, be fek te té si alap ke ze lõ, tõzs de, köz pon ti ér ték tár, il let ve el szá mo ló há zi te vé keny sé getvég zõ szer ve zet te vé keny sé gi fel ügye le tét el lá tó kül föl diszer ve zet;”

(3) A Tpt. 5. § (1) be kez dés 53. pont já nak a) al pont jahe lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

(E tör vény és az e tör vény fel ha tal ma zá sa alap ján ki -adott jog sza bá lyok al kal ma zá sá ban

53. in téz mé nyi be fek te tõ:)„a) a hi tel in té zet, a pénz ügyi vál lal ko zás, a be fek te té si

vál lal ko zás, a be fek te té si alap, a be fek te té si alap ke ze lõ, akoc ká za ti tõ ke alap, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, a biz to sí -tó, az ön kén tes köl csö nös biz to sí tó pénz tár, a ma gánnyug -díj pénz tár, az Or szá gos Egész ség biz to sí tá si Pénz tár és azOr szá gos Nyug díj biz to sí tá si Fõ igaz ga tó ság,”

(4) A Tpt. 5. §-a (1) be kez dé sé nek 54. pont ja he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

(E tör vény és az e tör vény fel ha tal ma zá sa alap ján ki -adott jog sza bá lyok al kal ma zá sá ban)

,,54. já ru lé kos vál lal ko zás: olyan vál lal ko zás, amely ki -zá ró la go san vagy el sõd le ge sen egy vagy több be fek te té sivál lal ko zás, el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer -

748 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

* A tör vényt az Or szág gyû lés a 2005. de cem ber 13-i ülés nap ján fogadta el.

vezet, köz pon ti ér ték tár vagy be fek te té si alap ke ze lõ üz let -sze rû te vé keny sé gét ki egé szí tõ te vé keny sé get, így kü lö nö -sen in gat lan ke ze lést, adat fel dol go zást, pénz szál lí tást, biz -ton sá gi, ille tõ leg kom mu ni ká ci ós szol gál ta tást vé gez;”

(5) A Tpt. 5. §-a (1) be kez dé sé nek 69. pont ja he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

(E tör vény és az e tör vény fel ha tal ma zá sa alap ján ki -adott jog sza bá lyok al kal ma zá sá ban)

,,69. kö ze li hoz zá tar to zó: a Ptk. 685. §-ának b) pont já -ban ilyen ként meg ha tá ro zott sze mély, il let ve az élet társ;”

(6) A Tpt. 5. §-a (1) be kez dé sé nek 110. pont ja he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

(E tör vény és az e tör vény fel ha tal ma zá sa alap ján ki -adott jog sza bá lyok al kal ma zá sá ban)

,,110. ki szer ve zés: ha a be fek te té si szol gál ta tó a be fek te -té si, ille tõ leg a ki egé szí tõ be fek te té si szol gál ta tá si te vé -keny ség hez, az áru tõzs dei szol gál ta tó az áru tõzs dei szol -gál ta tá si te vé keny ség hez, a tõzs de a tõzs dei te vé keny ség -hez és a tõzs dei te vé keny sé get se gí tõ, ki egé szí tõ te vé keny -ség hez, az el szá mo ló ház az el szá mo ló há zi te vé keny ség -hez és az el szá mo ló há zi te vé keny sé get se gí tõ ki egé szí tõte vé keny ség hez, va la mint a köz pon ti ér ték tár a köz pon tiér ték tá ri te vé keny ség hez kap cso ló dó, ille tõ leg jog sza bályál tal vé gez ni ren delt olyan te vé keny sé gét, amely nek so ránadat ke ze lés, adat fel dol go zás vagy adat tá ro lás va ló sulmeg, nem ön ál ló an vég zi, ha nem an nak fo lya ma tos vagyrend sze res el vég zé sé re tõle szer ve ze ti leg füg get len sze -méllyel vagy jogi sze mé lyi ség gel nem ren del ke zõ gaz da -sá gi tár sa ság gal ki zá ró la gos szer zõ dést köt;”

(7) A Tpt. 5. §-a (1) be kez dé sé nek 130. pont ja he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

(E tör vény és az e tör vény fel ha tal ma zá sa alap ján ki -adott jog sza bá lyok al kal ma zá sá ban)

,,130. be fek te té si aján lás: pénz ügyi esz köz re, tõzs deiter mék re vagy an nak ki bo csá tó já ra vo nat ko zó olyan elem -zés, ja vas lat vagy más in for má ció, amely nek nyil vá nos -ság ra ho za ta la vagy má sok szá má ra oly mó don tör té nõhoz zá fér he tõ vé té te le, amely alap ján az nyil vá nos ság ra ke -rül het, be fo lyá sol hat ja, hogy a be fek te tõ sa ját vagy máspén zét, egyéb va gyon tár gyát rész ben vagy egész ben a tõ -ke pi ac ha tá sa i tól te gye füg gõ vé;”

(8) A Tpt. 5. §-ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ135–150. pont tal egé szül ki:

(E tör vény és az e tör vény fel ha tal ma zá sa alap ján ki -adott jog sza bá lyok al kal ma zá sá ban)

,,135. nyil vá nos vé te li aján lat (vé te li aján lat): olyan, acél tár sa ság rész vé nye se i hez szóló, a cél tár sa ság rész vé -nyei vagy azok egy ré szé nek meg szer zé sé re tett (nem acél tár sa ság tól szár ma zó) nyil vá nos fel hí vás, amely nekcél ja vagy ered mé nye a cél tár sa ság ban való be fo lyás szer -zés, ille tõ leg a meg lé võ be fo lyás mér té ké nek a nö ve lé se;

136. be fo lyás szer zés: a cél tár sa ság köz gyû lé sén a dön -tés ho za tal ban való rész vé tel le he tõ sé gét biz to sí tó sza va za -ti jog meg szer zé se, ide ért ve a sza va za ti jo got biz to sí tórész vény re vo nat ko zó vé te li jog, vissza vá sár lá si jog, ha -

tár idõs vé te li meg ál la po dás ér vé nye sí té sét vagy a sza va za -ti jog hasz ná la ti, ha szon él ve ze ti jog alap ján tör té nõ gya -kor lá sát, va la mint azt, ha a be fo lyás nem a be fo lyás szer zõköz vet le nül erre irá nyu ló ma ga tar tá sa ré vén, ha nem egyébkö rül mé nyek – így kü lö nö sen jog utód lás vagy a rész vény -tár sa ság nak a rész vé nye sek sza va za ti jo gát érin tõ, a sza va -za ti ará nyo kat mó do sí tó ha tá ro za ta vagy a sza va za ti jo gokfel éle dé se – kö vet kez té ben, il let ve össze han gol tan el já rósze mé lyek e cél ból meg va ló sí tott együtt mû kö dé sé nek ered -mé nye kép pen jön lét re;

137. össze han gol tan el já ró sze mé lyek: olyan ter mé sze -tes vagy jogi sze mé lyek, ille tõ leg jogi sze mé lyi ség nél kü liegyéb szer ve ze tek, akik/ame lyek a cél tár sa ság ban tör té nõbe fo lyás szer zés re, a cél tár sa ság irá nyí tá sá nak meg szer zé -sé re vagy vé te li aján lat meg hi ú sí tá sá ra irá nyu ló meg ál la -po dás alap ján mû köd nek együtt;

138. cél tár sa ság: ma gyar or szá gi szék hellyel ren del ke -zõ vagy ma gyar or szá gi sza bá lyo zott pi ac ra be ve ze tettnyil vá no san mû kö dõ tár sa ság, amely nek rész vé nyei anyil vá nos aján lat té te li el já rás tár gyát ké pe zik;

139. koc ká za ti tõ ke alap: koc ká za ti tõ ke alap-jegy zárt -kö rû for ga lom ba ho za ta lá val lét re ho zott és mû köd te tett,jogi sze mé lyi ség gel ren del ke zõ va gyon tö meg, ame lyet akoc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ a be fek te tõk ál ta lá nos meg bí zá -sa alap ján, azok ér de ké ben ke zel;

140. koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ: koc ká za ti tõ ke alap-ke -ze lé si te vé keny ség re en ge déllyel ren del ke zõ rész vény tár -sa ság, il let ve fi ók te lep;

141. koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lé si te vé keny ség: a koc ká -za ti tõ ke alap-ke ze lõ ál tal a meg hir de tett be fek te té si el vek -nek meg fe le lõ koc ká za ti tõ ke alap ki ala kí tá sa és a koc ká za -ti tõ ke alap va gyo ná nak a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ dön té -se alap ján a koc ká za ti tõ ke alap alap ke ze lé si sza bály za tá -ban meg hir de tett be fek te té si el vek nek meg fe le lõ ke ze lé se, be fek te té se;

142. koc ká za ti tõ ke alap-jegy: a koc ká za ti tõ ke alap ne -vé ben (ja vá ra és ter hé re) – e törvény ben meg ha tá ro zottmó don és alak sze rû ség gel – so ro zat ban ki bo csá tott, va -gyo ni és egyéb jo go kat biz to sí tó, át ru ház ha tó ér ték pa pír;

143. tu laj do no si meg fe lel te tés: a köz pon ti ér ték tár ál talaz ér ték pa pír szám la-ve ze tõk köz re mû kö dé sé vel vég zett, ade ma te ri a li zált rész vény tu laj do no sá nak azo no sí tá sát szol- gáló el já rás;

144. nyil ván tar tott: a Hpt.-ben ilyen ként meg ha tá ro zottfo ga lom;

145. re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó: a 81. § (2) be kez dé sé -nek c) pont já ban meg ha tá ro zott te vé keny ség vég zé sé reen ge déllyel ren del ke zõ, ille tõ leg az 5. § (1) be kez dé sé nek37. pont já ban meg ha tá ro zott te vé keny sé get vég zõ szer -vezet (be fek te té si szol gál ta tó, be fek te té si alap ke ze lõ, el -számo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet, köz pon ti ér -ték tár, pénz ügyi in téz mény, ön kén tes köl csö nös biz to sí tópénz tár, ma gánnyug díj pénz tár, biz to sí tó);

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 749

146. re fe ren ci a a dat: a Hpt.-ben ilyen ként meg ha tá ro zottfo ga lom;

147. köz pon ti hi tel in for má ci ós rend szer: a Hpt.-benilyen ként meg ha tá ro zott fo ga lom;

148. érin tett sze mély: min den olyan sze mély, aki gaz da -sá gi vagy szak mai te vé keny sé ge kö ré ben be fek te té si aján -lást ké szít vagy ter jeszt;

149. köz vet len be fek te té si aján lás: olyan be fek te té siaján lás, amely pénz ügyi esz köz vagy tõzs dei ter mék vé te -lé re, el adá sá ra, tar tá sá ra vagy ezek kel egyen ér té kû be fek -te tõi dön tés re tesz ki fe je zett ja vas la tot;

150. elem zõ: a be fek te té si vál lal ko zás és a hi tel in té zet,va la mint min den más olyan sze mély, aki üz let sze rû en be -fek te té si aján lást ké szít.”

4. § (1) A Tpt. 14. §-a (2) be kez dé sé nek e) pont ja he lyé bea kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

(Már zárt kö rû en for ga lom ba ho zott ér ték pa pír ese té ben zárt kö rû for ga lom ba ho za tal nak mi nõ sül az is, ha)

„e) az ér ték pa pírt a ki bo csá tó, ille tõ leg kap csolt vál lal -ko zá sa bár me lyi kük mun ka vál la ló já nak, ve ze tõ tiszt ség vi -se lõ jé nek, fel ügye lõ bi zott sá gi tag já nak, il let ve volt mun -ka vál la ló já nak, ve ze tõ tiszt ség vi se lõ jé nek és fel ügye lõ bi -zott sá gi tag já nak ajánl ja fel, ér té ke sí ti, ille tõ leg jut tat ja, ha a ki bo csá tó va la mely ér ték pa pír ja va la mely sza bá lyo zottpi ac ra már be van ve zet ve.”

(2) A Tpt. 14. §-a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé szül ki:„(4) A zárt kö rû en vagy nyil vá no san for ga lom ba ho zott

ér ték pa pír zárt kö rû ér té ke sí tés re tör té nõ fel aján lá sa ese ténaz ér ték pa pí rok zárt kö rû for ga lom ba-ho za ta lá ra vo nat ko zósza bá lyo kat kell al kal maz ni.”

5. § A Tpt. 20. §-a a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé szül ki:„(5) A kül föl dön for ga lom ba ho zott ér ték pa pír bel föl di

nyil vá nos ér té ke sí tés re tör té nõ fel aján lá sá ra, ille tõ leg sza -bá lyo zott pi ac ra tör té nõ be ve ze té sé re az ér ték pa pí rok nyil -vá nos for ga lom ba ho za ta lá ra vo nat ko zó ren del ke zé se ketkell al kal maz ni, amely ezt köve tõen nyil vá no san for ga -lom ba ho zott ér ték pa pír nak mi nõ sül.”

6. § (1) A Tpt. 22. §-a (1) be kez dé sé nek e) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

(Már nyil vá no san for ga lom ba ho zott ér ték pa pír ese ténnem kell újabb tá jé koz ta tót és hir det ményt köz zé ten ni, ha)

„e) az ér ték pa pírt a ki bo csá tó, ille tõ leg an nak kap csoltvál lal ko zá sa bár me lyi kük mun ka vál la ló já nak, ve ze tõtiszt ség vi se lõ jé nek, fel ügye lõ bi zott sá gi tag já nak, il let vevolt mun ka vál la ló já nak, ve ze tõ tiszt ség vi se lõ jé nek és fel -ügye lõ bi zott sá gi tag já nak ér té ke sí ti, ille tõ leg jut tat ja, ha

ea) a ki bo csá tó va la mely ér ték pa pír ja sza bá lyo zott piacra már be van ve zet ve, és

eb) az ér ték pa pí rok szá má ra és jel le gé re, va la mint azér té ke sí tés, ille tõ leg jut ta tás in do ka i ra és rész le te i re vo nat -ko zó in for má ci ók ren del ke zés re áll nak.”

(2) A Tpt. 22. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(3) Az (1) be kez dés d)–e) pont já ban meg ha tá ro zotteset ben a ki bo csá tó kö te les a Fel ügye let nek be je len te ni ésaz érin tett be fek te tõk ren del ke zé sé re bo csá ta ni az ér té ke sí -te ni, il let ve jut tat ni kí vánt ér ték pa pí rok szá má ra és jel le gé -re, va la mint az ér té ke sí tés, ille tõ leg jut ta tás in do ka i ra ésrész le te i re vo nat ko zó in for má ci ó kat.”

(3) A Tpt. 22. §-ának (6) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(6) A (4) be kez dés e)–h) pont já ban meg ha tá ro zott eset -ben a ki bo csá tó vagy a sza bá lyo zott pi ac ra tör té nõ be ve ze -tést kez de mé nye zõ sze mély kö te les a Fel ügye let nek be je -len te ni és az érin tett be fek te tõk ren del ke zé sé re bo csá ta ni a be ve zet ni kí vánt ér ték pa pír faj tá já ra, da rab szá má ra, va la -mint a for ga lom ba ho za tal oká nak és kö rül mé nyé nek rész -le te i re vo nat ko zó in for má ci ó kat.”

7. § (1) A Tpt. 27. §-ának (6) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(6) Alap tá jé koz ta tó köz zé té te le ese té ben az egyes rész -ki bo csá tá sok ra vo nat ko zó an a ki bo csá tó a for ga lom ba ho -za tal kez dõ nap ját meg elõ zõ en a for ga lom ba ho za tal vég -le ges fel té te le i rõl (így kü lö nö sen: a for ga lom ba ho za talössz név ér té ke, az ér ték pa pír fu tam ide je, le já ra ta, ka ma tavagy egyéb já ru lé kai, a for ga lom ba ho za tal mód ja és he lye,to váb bá az új ér ték pa pír-so ro zat ér ték pa pír kód ja) a Fel -ügye le tet tá jé koz tat ja, és a for ga lom ba ho za tal vég le ges fel -té te le it köz zé te szi.”

(2) A Tpt. 27. §-a (7) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé bea kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

(A Fel ügye let en ge dé lyez he ti va la mely in for má ci ó nak a tá jé koz ta tó ból való el ha gyá sát, ha:)

„b) az in for má ció nyil vá nos ság ra ho za ta la sú lyo san ve -szé lyez tet né a ki bo csá tó ér de ke it és an nak el ha gyá sa nemfél re ve ze tõ a ki bo csá tó, az aján lat te võ, az ér ték pa pír banfog lalt kö te le zett ség tel je sí té sé ért ke zes sé get (ga ran ci át)vál la ló sze mély, ille tõ leg az ér ték pa pír ál tal meg tes te sí tettjo gok meg íté lé se szem pont já ból;”

8. § (1) A Tpt. 31. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A tá jé koz ta tó ti zen két hó na pig ha tá lyos. Az ér ték -pa pírt a tá jé koz ta tó köz zé té te lét kö ve tõ ti zen két hó na ponbe lül, de leg ké sõbb a tá jé koz ta tó ha tá lyos sá gá nak idõ sza -ka alatt le het nyil vá no san for ga lom ba hoz ni vagy sza bá -lyo zott pi ac ra be ve zet ni.”

(2) A Tpt. 31. §-a a kö vet ke zõ (2) be kez dés sel egé szülki, egy ide jû leg a ko ráb bi (2)–(3) be kez dé sek szá mo zá sa(3)–(4) be kez dés re vál to zik:

„(2) Ki bo csá tá si prog ram ra vo nat ko zó an köz zé tett alap -tá jé koz ta tó ti zen két hó na pig ha tá lyos. Jel zá log le vél ada -golt ki bo csá tás ke re té ben tör té nõ for ga lom ba ho za ta la,ille tõ leg ti zen két hó na pon be lül leg alább két al ka lom maltör té nõ for ga lom ba ho za ta la ese tén az alap tá jé koz ta tó az

750 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

összes for ga lom ba ho za ta li el já rás le zá rá sá ig ha tá lyos, az -zal, hogy az utol só for ga lom ba ho za ta li el já rást ti zen kéthó na pon be lül meg kell kez de ni.”

9. § (1) A Tpt. 34. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A Fel ügye let ál ta li jó vá ha gyá sát köve tõen a tá jé -koz ta tót köz zé kell ten ni leg ké sõbb a for ga lom ba ho za ta liel já rás kez dõ idõ pont ját, ille tõ leg a sza bá lyo zott pi a contör té nõ ke res ke dés meg kez dé sét meg elõ zõ en, leg alább a(3) be kez dés ben meg je lölt he lyen.”

(2) A Tpt. 34. §-ának (10) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(10) A tá jé koz ta tót, ille tõ leg a tá jé koz ta tó mó do sí tá sátmin dig a Fel ügye let ál tal en ge dé lye zett tar ta lom mal, for -má ban, és leg alább a tá jé koz ta tó – 31. § (1) be kez dés benmeg ha tá ro zott – ha tá lyos sá gá nak idõ tar ta má ig kell köz zé -ten ni.”

10. § A Tpt. 35. §-ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(5) A for ga lom ba ho za ta li el já rás le zá rá sá ig, ille tõ leg a sza bá lyo zott pi a con a ke res ke dés meg kez dé sé ig a hir de téster ve ze tét a Fel ügye let hez a meg je le nés elõtt leg alább ötmun ka nap pal be kell nyúj ta ni. A Fel ügye let a hir de tésnyil vá nos ság ra ho za ta lát meg tilt ja, ha an nak tar tal ma el -len té tes vagy fél re ve ze tõ in for má ci ót tar tal maz a be nyúj -tott, il let ve köz zé té tel re en ge dé lye zett tá jé koz ta tó ban fog -lal tak hoz ké pest.”

11. § A Tpt. 43. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zéslép:

„43. § (1) Ha a Ma gyar or szá gon, ille tõ leg har ma dik or -szág ban szék hellyel ren del ke zõ ké rel me zõ az ér ték pa pírtki zá ró lag Ma gyar or szá gon kí ván ja nyil vá no san for ga lom -ba hoz ni, il let ve sza bá lyo zott pi ac ra be ve zet ni, a tá jé koz -ta tót a Fel ügye let ál tal el fo ga dott nyel ven kell el ké szí te ni.

(2) Ha a ké rel me zõ az ér ték pa pírt ki zá ró lag más tag ál -lam ban kí ván ja nyil vá no san for ga lom ba hoz ni, il let ve sza -bá lyo zott pi ac ra be ve zet ni, a tá jé koz ta tót – a ké rel me zõvá lasz tá sa sze rint – vagy az érin tett tag ál lam ha tás kör relren del ke zõ fel ügye le ti ha tó sá ga ál tal el fo ga dott nyel ven,vagy egy, a nem zet kö zi pénz ügyi pi a co kon ál ta lá ban hasz -nált nyel ven kell el ké szí te ni.

(3) Ha a ké rel me zõ a (2) be kez dés ben fog lalt eset ben anem zet kö zi pénz ügyi pi a co kon ál ta lá ban hasz nált nyel vetvá laszt ja – ha az érin tett tag ál lam ban ha tá lyos sza bá lyoksze rint szük sé ges –, ak kor az érin tett tag ál lam ál tal el fo ga -dott nyelv re le for dí tott össze fog la lót is be kell nyúj ta nia aFel ügye let hez.

(4) A (2) be kez dés ben fog lalt el já rá sá hoz a Fel ügye letelõ ír hat ja, hogy a tá jé koz ta tót – a ké rel me zõ vá lasz tá sasze rint – a Fel ügye let ál tal el fo ga dott nyel ven vagy egy, anem zet kö zi pénz ügyi pi a co kon ál ta lá ban hasz nált nyel venis be kell nyúj ta ni.

(5) Ha a ké rel me zõ az ér ték pa pírt Ma gyar or szá gon ésva la mely más tag ál lam ban is nyil vá no san for ga lom ba kí -ván ja hoz ni, il let ve sza bá lyo zott pi ac ra be kí ván ja ve zet ni,a tá jé koz ta tót a Fel ügye let ál tal el fo ga dott nyel ven, va la -mint – a ké rel me zõ vá lasz tá sa sze rint – az érin tett tag ál la -mok ha tás kör rel ren del ke zõ fel ügye le ti ha tó sá gai ál tal el -fo ga dott nyel ven, vagy egy, a nem zet kö zi pénz ügyi pi a -cokon ál ta lá ban hasz nált nyel ven is el kell ké szí te ni.

(6) Ha a ké rel me zõ az ér ték pa pírt Ma gyar or szá gon nyil -vá no san for ga lom ba kí ván ja hoz ni és a tá jé koz ta tót nemma gyar nyel ven ké szí ti el, az össze fog la lót ma gyar nyel -ven is el kell ké szí te ni. Ha a ki bo csá tó, az aján lat te võ vagyaz ér ték pa pír sza bá lyo zott pi ac ra tör té nõ be ve ze té sét kez -de mé nye zõ sze mély a tá jé koz ta tót más tag ál lam ha tás kör -rel ren del ke zõ fel ügye le ti ha tó sá ga ál tal meg adott en ge -dély alap ján te szi köz zé Ma gyar or szá gon, az össze fog la lót ma gyar nyel ven is el kell ké szí te ni.

(7) Ha a ké rel me zõ olyan hi tel vi szonyt meg tes te sí tõ ér -ték pa pírt kí ván sza bá lyo zott pi ac ra be ve zet ni, amely neknév ér té ke leg alább öt ven ezer euró vagy a for ga lom ba ho -za tal nap ján ér vé nyes MNB hi va ta los de vi za ár fo lya monszá mít va en nek meg fe le lõ összeg, a tá jé koz ta tót vagy egy,min den érin tett fel ügye le ti ha tó ság ál tal el fo ga dott nyel -ven, vagy egy, a nem zet kö zi pénz ügyi pi a co kon ál ta lá banhasz nált nyel ven kell el ké szí te ni. Ha a ké rel me zõ az ér ték -pa pírt Ma gyar or szá gon sza bá lyo zott pi ac ra be kí ván ja ve -zet ni és a tá jé koz ta tót nem ké szí ti el ma gyar nyel ven, ak -kor az össze fog la lót ma gyar nyel ven is el kell ké szí te ni ésköz zé kell ten ni.”

12. § A Tpt. 44. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) Ál lam pa pír – ide nem ért ve a har ma dik or szág ál talki bo csá tott ál lam pa pírt – vagy az Eu ró pai Unió tag ál la maál tal ga ran tált ér ték pa pír nyil vá nos for ga lom ba ho za ta la,ille tõ leg sza bá lyo zott pi ac ra tör té nõ be ve ze té se ese tén– ha a for ga lom ba ho za tal ra ki zá ró lag Ma gyar or szá gonke rül sor – a 26–27. §-ban meg ha tá ro zott tá jé koz ta tó és ahir det mény he lyett a 2. szá mú mel lék let ben meg ha tá ro zott tar tal mú is mer te tõ és nyil vá nos aján lat té tel te he tõ köz zé.”

13. § (1) A Tpt. 45. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) Hi tel in té zet ál tal ki bo csá tott hi tel vi szonyt meg tes -te sí tõ ér ték pa pír nyil vá nos for ga lom ba ho za ta lá hoz, ille tõ -leg sza bá lyo zott pi ac ra tör té nõ be ve ze té sé hez – ha a for ga -lom ba ho za tal ra, ille tõ leg a sza bá lyo zott pi ac ra tör té nõbeve ze tés re ki zá ró lag Ma gyar or szá gon ke rül sor – a26–27. §-ban meg ha tá ro zott tá jé koz ta tó he lyett a 7. szá múmel lék let sze rint össze ál lí tott, a Fel ügye let ál tal en ge dé -lye zett is mer te tõ te he tõ köz zé a 34. §-ban meg ha tá ro zottmó don az zal, hogy a 7. szá mú mel lék let 3–14. és 17–19.pont já ban meg ha tá ro zott ada to kat a 27. § (6) be kez dé sé -ben meg ha tá ro zot tak sze rint je len ti be a Fel ügye let nek éste szi köz zé:

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 751

a) ki bo csá tá si prog ram ke re té ben for ga lom ba ho zottha son ló tí pu sú ér ték pa pí rok ese tén, ha az ér ték pa pí rok

1. nem alá ren delt köl csönt tes te sí te nek meg, nemkon ver tál ha tók és nem át cse rél he tõk,

2. nem ad nak jo got más ér ték pa pír meg szer zé sé reés nem kap cso lód nak szár maz ta tott ter mék hez,

3. be tét gyûj tést va ló sí ta nak meg, és4. ki ter jed rá juk az Or szá gos Be tét biz to sí tá si Alap

ál tal nyúj tott biz to sí tás;b) ki bo csá tá si prog ram ke re té ben for ga lom ba ho zott

ha son ló tí pu sú ér ték pa pí rok ese té ben, ha az összes for ga -lom ba ho zott ér ték pa pír ki bo csá tá si ér té ke az elsõ for ga -lom ba ho za tal tól szá mí tott ti zen két hó na pos idõ tar ta monbe lül nem éri el az öt ven mil lió eu rót, vagy a for ga lom baho za tal ra vo nat ko zó dön tés nap ján ér vé nyes MNB hi va ta -los de vi za ár fo lya mon szá mít va an nak meg fe le lõ össze getés az ér ték pa pí rok

1. nem alá ren delt köl csönt tes te sí te nek meg, nemkon ver tál ha tók és nem át cse rél he tõk, és

2. nem ad nak jo got más ér ték pa pír meg szer zé sé reés nem kap cso lód nak szár maz ta tott ter mék hez.”

(2) A Tpt. 45. §-a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé szül ki:„(3) Az is mer te tõ a fel ügye le ti jó vá ha gyás tól szá mí tott

ti zen két hó na pig ha tá lyos.”

14. § A Tpt. 46. §-ának he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zéslép:

„46. § He lyi ön kor mány zat, az Eu ró pai Unió tag ál la má -nak re gi o ná lis vagy he lyi ön kor mány za ta ál tal ki bo csá totthi tel vi szonyt meg tes te sí tõ ér ték pa pír, to váb bá az Eu ró paiUnió tag ál la má nak re gi o ná lis vagy he lyi ön kor mány za taál tal ga ran tált ér ték pa pír nyil vá nos for ga lom ba ho za ta lá -hoz, ille tõ leg sza bá lyo zott pi ac ra tör té nõ be ve ze té sé hez– ha a for ga lom ba ho za tal ra, ille tõ leg a sza bá lyo zott pi ac ra tör té nõ be ve ze tés re ki zá ró lag Ma gyar or szá gon ke rül sor –a 26–27. §-ban meg ha tá ro zott tá jé koz ta tó he lyett a ki -bocsátó a 4. szá mú mel lék let ben meg ha tá ro zott tar ta lom -mal is el ké szít he ti a tá jé koz ta tót. A tá jé koz ta tó a Fel ügye -let en ge dé lyé vel te he tõ köz zé a 34. §-ban meg ha tá ro zottmó don.”

15. § A Tpt. 48. §-a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé -szül ki:

„(4) A for gal ma zó, a ki bo csá tó a for ga lom ba ho za ta liel já rás le zá rá sát kö ve tõ öt na pon be lül a Fel ügye let nek be -je len ti an nak ered mé nyét, va la mint azt a 34. § (4) be kez dé -sé ben meg ha tá ro zott he lyen nyil vá nos ság ra hoz za.”

16. § A Tpt. 53. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(3) Az Eu ró pai Unió más tag ál la má ban vagy har ma dikor szág ban szék hellyel ren del ke zõ ki bo csá tó, va la mint aHpt. 1. szá mú mel lék le té ben meg ha tá ro zott nem zet kö zipénz ügyi in téz mény az 52. § (5) be kez dé sé ben meg ha tá ro -zot tak sze rint köz zé te szi a sa ját joga sze rint el ké szí tettéves je len té sét.”

17. § (1) A Tpt. 65. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„65. § (1) E rész ren del ke zé se it kell al kal maz ni

a) Ma gyar or szá gon nyil vá no san for ga lom ba ho zott, de sza bá lyo zott pi ac ra be nem ve ze tett rész vé nyek kel kap -cso la tos be fo lyás szer zés re; és

b) azon rész vé nyek kel kap cso la tos be fo lyás szer zés re,ame lyek ma gyar or szá gi sza bá lyo zott pi ac ra be van nak ve -zet ve.

(2) Nem kell e rész ren del ke zé se it al kal maz ni

a) a sa ját joga sze rint tár sa sá gi for má ban mû kö dõ kol -lek tív be fek te té si for mák ban;, il let ve

b) a tag ál la mok nem ze ti bank ja i bantör té nõ be fo lyás szer zés re.”

18. § A Tpt. a 65. §-át köve tõen a kö vet ke zõ 65/A. §-salegé szül ki:

„65/A. § (1) A be fo lyás mér té ké nek meg ál la pí tá sa so rán a köz vet len és a köz ve tett be fo lyást [5. § (1) be kez dés72. pont], az össze han gol tan el já ró sze mé lyek, va la mint akö ze li hoz zá tar to zó be fo lyá sá nak mér té két egy be kell szá -mí ta ni.

(2) A be fo lyás mér té ké nek meg ál la pí tá sa so rána) a har ma dik sze mély ál tal sa ját ne vé ben, de a rész vé -

nyes ja vá ra tör té nõ sza va za ti jog gya kor lást a rész vé nyessza va za ti jo ga ként;

b) a szer zõ dést biz to sí tó mel lék kö te le zett ség ként biz -to sí té kul adott rész vény alap ján a rész vé nyest meg il le tõsza va za ti jo got – el té rõ meg ál la po dás hi á nyá ban – a biz to -sí ték jo go sult já nak sza va za ti jo ga kéntkell figye lembe ven ni.

(3) A (2) be kez dés a) pont já ban fog lal tak tól el té rõ en asa ját ne vé ben, de a rész vé nyes ja vá ra el já ró sze mély be fo -lyás szer zé sét kell meg ál la pí ta ni ak kor, ha az el já ró har ma -dik sze mély nem a 151. § (1) be kez dé sé ben és a 152. §-ban fog lal tak nak meg fele lõen (rész vény esi meg ha tal ma zott -ként), ha nem rész vé nyes ként je gyez te ti be ma gát a rész -vény könyv be.

(4) Össze han gol tan el já ró sze mé lyek nek mi nõ sül nek– te kin tet nél kül a cél zat ra – a cso port [5. § (1) be kez dés126. pont] tag jai.”

19. § (1) A Tpt. a 66. §-t meg elõ zõ en a kö vet ke zõ cím melegé szül ki:

„Hatáskörrel rendelkezõ felügyeletés az alkalmazandó jog”

(2) A Tpt. 66. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:„66. § (1) Ha a cél tár sa ság rész vé nyei több tag ál lam sza -

bá lyo zott pi a cá ra be van nak ve zet ve, a vé te li aján lat fel -ügye le tét azon tag ál lam fel ügye le ti ha tó sá ga lát ja el, amelyte rü le tén mû kö dõ sza bá lyo zott pi ac ra a tár sa ság rész vé nye it leg ko ráb ban ve zet ték be.

752 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

(2) Ha a cél tár sa ság rész vé nye i nek be ve ze té se elsõ al ka -lom mal egy ide jû leg több tag ál lam ban is meg tör tént, a cél -tár sa ság e sza bá lyo zott pi a cok nak és ha tás kör rel ren del ke -zõ fel ügye le ti ha tó sá gok nak a ke res ke dés elsõ nap ján tör -té nõ ér te sí té sé vel ha tá roz za meg azt, hogy mely tag ál lamfel ügye le ti ha tó sá ga lesz a vé te li aján lat fel ügye le té re ha -tás kör rel ren del ke zõ.

(3) A cél tár sa ság a (2) be kez dés ben fog lal tak sze rintmeg ha tá ro zott, a vé te li aján lat fel ügye le té re ha tás kör relren del ke zõ fel ügye le ti ha tó ság meg ne ve zé sét a 34. §(4) be kez dé sé ben fog lalt he lyen ha la dék ta la nul közzé -teszi.

(4) Ha a cél tár sa ság vé te li aján la tá nak fel ügye le tét aFel ügye let lát ja el, és a cél tár sa ság szék he lye nem Ma gyar -or szá gon, ha nem más tag ál lam ban van, ak kor

a) a kö te le zõ vé te li aján lat meg té te lé nek a be fo lyásszá za lé kos mér té ké hez kö tött ha tá rá nak meg ha tá ro zá sá ra,il let ve a be fo lyás mér té ké nek szá mí tá si mód já ra;

b) a mun ka vál la lók tá jé koz ta tá sá ra; és

c) a cél tár sa ság ügy ve ze tõ szer vé nek a vé te li aján lat rólvaló tu do más szer zést kö ve tõ kü lön le ges el já rá sá ra

a szék hely sze rin ti or szág jog sza bá lyai az irány adó ak.”

20. § (1) A Tpt. 67. §-át meg elõ zõ cím he lyé be a kö vet -ke zõ cím lép:

„A befolyásszerzés bejelentésénekés közzétételének szabályai”

(2) A Tpt. 67. §-a (4) be kez dé sé nek a) és c)–d) pont jaihe lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek:

(A be je len tés nek tar tal maz nia kell:)

„a) a be fo lyás vál to zá sá ban érin tett sze mé lyek, ille tõ leg az össze han gol tan el já ró sze mé lyek meg ne ve zé sét, szék -he lyét (la kó he lyét), cég jegy zék szá mát;”

„c) az össze han gol tan el já ró sze mé lyek kö zöt ti kap cso latvagy a hoz zá tar to zói mi nõ ség meg je lö lé sét; és

d) a be fo lyás szer zés vagy a be fo lyás csök ke né sé nekidõ pont ját.”

(3) A Tpt. 67. §-ának (5)–(7) és (9)–(12) be kez dé se i nekhe lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek:

„(5) A be fo lyást szer zõ a be je len tés sel egy ide jû leg ha la -dékta la nul kez de mé nye zi a be je len tés köz zé té te lét. Ha a be -fo lyás szer zés re össze han gol tan el já ró sze mé lyek együtt mû -kö dé sé nek ered mé nye kép pen ke rül sor, a be je len té si és köz -zé té te li kö te le zett ség va la mennyi fe let együt te sen ter he li.

(6) Az öt ven szá za lé kos be fo lyás el éré sét köve tõen az(1) és (5) be kez dés ben meg ha tá ro zott be je len té si és köz zé -té te li kö te le zett ség nek a het ven öt, nyolc van, nyolc van öt,ki lenc ven szá za lé kos be fo lyás mér ték el éré se kor, il let veezt köve tõen a be fo lyás mér té ké nek min den újabb egy szá -za lé kos nö ve ke dé se ese tén kell is mét ele get ten ni. Ezt asza bályt kell al kal maz ni a be fo lyás csök ke né sé nek be je -len té sé re és köz zé té te lé re is.

(7) Az (1) és (5) be kez dés ben meg ha tá ro zott be je len té siés köz zé té te li kö te le zett ség áll fenn min den olyan meg ál -la po dás ese tén is, mely alap ján a be fo lyás nö ve ke dé sé revagy csök ke né sé re csak a meg ál la po dás ban meg ha tá ro zott ké sõb bi idõ pont ban vagy fel té tel tõl füg gõ en ke rül sor.A be je len té si kö te le zett ség ha tár ide jét a meg ál la po dás meg -kö té sé nek nap já tól kell szá mí ta ni és a be je len tés nek, il let vea köz zé té tel nek tar tal maz nia kell a be fo lyás gya kor lá sá nak,il let ve meg szû né sé nek le het sé ges kez dõ idõ pont ját és fel té -te lét is.”

„(9) Az (1), az (5) és a (7) be kez dés ben meg ha tá ro zottbe je len tést és köz zé té telt el mu lasz tó rész vé nyes a be je len -té si kö te le zett ség tel je sí té sé ig a rész vény tár sa ság ban asza va za ti jo gát nem gya ko rol hat ja.

(10) A cél tár sa ság igaz ga tó sá ga a vé te li aján la tot a kéz -hez vé telt köve tõen ha la dék ta la nul to váb bít ja a mun ka vál -la lók kép vi se lõ i nek.

(11) Ha e fe je zet köz zé té tel rõl, köz zé té te li kö te le zett -ség rõl vagy a köz zé té tel kez de mé nye zé sé rõl ren del ke zik,a köz zé té tel he lye a 34. § (4) be kez dé sé ben meg ha tá ro zotthely.

(12) A be fo lyást szer zõ tár sa ság az e § sze rin ti be je len -tést köve tõen ha la dék ta la nul köz zé te szi a be fo lyás szer zésté nyét az Eu ró pai Unió va la mennyi olyan tag ál la má ban,ahol a cél tár sa ság rész vé nyei sza bá lyo zott pi ac ra be van nakve zet ve.”

21. § A Tpt. 68. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zéslép:

„68. § (1) A cél tár sa ság ban, elõ ze tesen – a Fel ügye letál tal jó vá ha gyott – nyil vá nos vé te li aján la tot kell ten ni

a) a hu szon öt szá za lé kot meg ha la dó mér té kû be fo lyás -szer zés hez, ha a be fo lyást szer zõ rész vé nye sen kí vül sen kisem ren del ke zik a sza va za ti jo gok tíz szá za lé kát meg ha la -dó be fo lyás sal, vagy

b) a har minc há rom szá za lé kot meg ha la dó mér té kû be -fo lyás szer zés hez.

(2) Ha az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott mér té ket meg -ha la dó be fo lyás meg szer zé sé re

a) nem a be fo lyást szer zõ köz vet le nül erre irá nyu ló ma -ga tar tá sa kö vet kez té ben,

b) vé te li jog, vissza vá sár lá si jog ér vé nye sí té se, ille tõ legha tár idõs vé te li meg ál la po dás tel je sí té se alap ján,

c) ál la mi va gyon ke ze lõ szer ve zet ál tal le foly ta tott, tör -vény ben sza bá lyo zott el já rás ke re té ben, vagy

d) össze han gol tan el já ró sze mé lyek együtt mû kö dé seered mé nye kép pen ke rült sor,ezt a tényt – a be fo lyás szer zés mér té ké nek és jog cí mé nekmeg je lö lé sé vel – a be fo lyás szer zõ a 67. § (1) be kez dé sé -ben fog lal tak nak meg fele lõen be je len ti, és egy ide jû legkez de mé nye zi a be je len tés ha la dék ta lan köz zé té te lét.A vé te li aján la tot leg ké sõbb a be fo lyás szer zés be je len té sé tõlszá mí tott ti zen öt na pon be lül kell meg ten ni.

(3) Össze han gol tan el já ró sze mé lyek be fo lyás szer zé seese tén a vé te li aján lat meg té te lé re va la mennyi szer zõ dõ fél együt te sen kö te les, ki vé ve, ha a fe lek meg ál la pod nak a

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 753

vé te li aján la tot tevõ fél sze mé lyé rõl. A vé te li aján lat meg -té te lé re kö te le zett sze mé lyé ben való meg ál la po dás nemmen te sí ti a fe le ket a vé te li aján lat meg té te lé vel kap cso -latos fe le lõs ség alól.

(4) A vé te li aján lat út ján tör té nõ be fo lyás szer zés le bo -nyo lí tá sá ra a 81. § (2) be kez dé sé nek e) pont já ban meg ha -tá ro zott te vé keny sé gi en ge déllyel ren del ke zõ be fek te té siszol gál ta tót kell meg bíz ni.”

22. § (1) A Tpt. 69. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) Az aján lat te võ és a 68. § (4) be kez dés alap ján meg -bí zott be fek te té si szol gál ta tó a vé te li aján la tot jó vá ha gyás -ra be nyújt ja a Fel ügye let nek, ez zel egy ide jû leg a vé te liaján la tot és an nak a Fel ügye let ré szé re be nyúj tott mel lék -le te it meg kül di a cél tár sa ság igaz ga tó sá ga vagy igaz ga tó -ta ná csa ré szé re, és kez de mé nye zi a jó vá ha gyás ra be nyúj -tott vé te li aján lat ha la dék ta lan köz zé té te lét. A köz zé té tel -nek a fi gye lem fel hí vá sá ra al kal mas mó don tar tal maz niakell, hogy a köz zé tett vé te li aján la tot a Fel ügye let mégnem hagy ta jóvá, il let ve azt, ha az aján lat te võ ver seny fel -ügye le ti el já rást kez de mé nyez.”

(2) A Tpt. 69. §-a (2) be kez dé sé nek a), b) és f) pont jaihe lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek, egy ide jû leg abe kez dés a kö vet ke zõ j)–m) pon tok kal egé szül ki:

(A vé te li aján lat nak tar tal maz nia kell:)

„a) az aján lat te võ ne vét (meg ne ve zé sét), la kó he lyét (szék- helyét);”

„b) az aján lat te võ nek, il let ve az össze han gol tan el já rósze mé lyek meg ál la po dá sá ban részt vevõ va la mennyi fél -nek, il let ve az aján lat te võ nek a rész vény tár sa ság ban be fo -lyás sal ren del ke zõ kö ze li hoz zá tar to zó já nak a tár sa ság banfenn ál ló köz vet len vagy köz ve tett be fo lyá sa mér té két, atu laj do ná ban álló rész vé nyek da rab szá mát, so ro za tát;”

„f) a köz re mû kö dõ – a 68. § (4) be kez dés alap ján meg -bízott – be fek te té si szol gál ta tó ne vét és szék he lyét;”

„j) az aján lat te võ cél tár sa ság gal való kap cso la tá nak le -írá sát;

k) az át tö ré si sza bály ered mé nye ként eset le ge sen meg -szû nõ jo gok miatt fel aján lott kár ta la ní tás össze gé nek a76/C. §-ban fog lal tak figye lembe véte lével tör té nõ meg ha -tá ro zá sát és ki fi ze té sé nek mód ját;

l) a fog lal koz ta tás ra vo nat ko zó, va ló szí nû sít he tõ kö -vet kez mé nye ket; és

m) min den egyéb olyan lé nye ges kö rül ményt, amely avé te li aján la tot be fo lyá sol hat ja.”

(3) A Tpt. 69. §-ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(5) Az aján lat te võ gaz da sá gi te vé keny sé gé rõl szóló je -len tés va ló ság tar tal má ért az aján lat te võ és a 68. § (4) be -kez dés alap ján meg bí zott be fek te té si szol gál ta tó írás banfe le lõs sé get vál lal. A fe le lõs ség vál la ló nyi lat ko zat nak tar -tal maz nia kell, hogy a gaz da sá gi te vé keny ség rõl szóló

jelen tés a va ló ság nak meg fe le lõ ada to kat és ál lí tá so kat tar -tal maz, va la mint nem hall gat el olyan tényt és in for má ci ót, amely az aján lat te võ és a vé te li aján lat meg íté lé se szem -pont já ból je len tõ ség gel bír. A gaz da sá gi te vé keny ség rõl szóló je len tés fél re ve ze tõ tar tal ma vagy in for má ció el hall -ga tá sa kö vet kez té ben ke let ke zett kár meg té rí té sé ért azaján lat te võ és a 68. § (4) be kez dés alap ján meg bí zott be -fek te té si szol gál ta tó egye tem le ge sen fe lel.”

(4) A Tpt. 69. §-a (6) be kez dé sé nek fel ve ze tõ szö ve geés c) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, egy ide -jû leg a be kez dés a kö vet ke zõ e) pont tal egé szül ki:

„(6) Az aján lat te võ nek és a 68. § (4) be kez dés alap jánmeg bí zott be fek te té si szol gál ta tó nak a vé te li aján lat jó vá -ha gyá sá ra irá nyu ló ké rel mé hez mel lé kel nie kell:”

„c) ha a vé te li aján lat meg té te lé re össze han gol tan el já rósze mé lyek ál tal ke rül sor és a fe lek a vé te li aján la tot nemegyüt te sen te szik meg, az aján lat te võ sze mé lyé re vonat -kozó meg ál la po dást,”

„e) ha a vé te li aján lat a cél tár sa ság ban ki lenc ven szá za -lé kot el érõ be fo lyás meg szer zé sé re irá nyul, a vé te li jogeset le ges gya kor lá sá ra vo nat ko zó nyi lat ko za tot.”

(5) A Tpt. 69. §-a a kö vet ke zõ (8) be kez dés sel egé -szül ki:

„(8) Nem kell fe de ze tet ké pez ni az össze han gol tan el -járó sze mé lyek ál tal bir to kolt rész vé nyek re, amennyi benazok nyi lat koz nak, hogy nem él nek a vé te li aján lat tal, és avé te li aján lat idõ sza ká ban, va la mint az azt kö ve tõ két évenbe lül nem ide ge ní tik el rész vé nye i ket, il let ve erre vo nat -kozó szer zõ dést nem köt nek.”

23. § A Tpt. 70. §-ának (5) és (7) be kez dé se he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek:

„(5) A vé te li aján lat el fo ga dá sá ra nyit va álló ha tár idõleg alább har minc nap, leg fel jebb – be le ért ve az eset le geshosszab bí tást is – hat van öt nap le het. Az el fo ga dó nyi lat -ko zat meg té te lé re nyit va álló ha tár idõ kez dõ nap ja nem le -het ko ráb bi idõ pont, mint a (4) be kez dés ben meg ha tá ro -zott köz zé té tel meg je le né sét kö ve tõ má so dik nap, és nemle het ké sõb bi idõ pont, mint a köz zé té telt kö ve tõ ötö diknap. A Fel ügye let a ké rel me zõ aján lat te võ in do kolt ké rel -mé re, az el fo ga dó nyi lat ko zat meg té te lé re a vé te li aján lat -ban meg ha tá ro zott ha tár idõt egy szer, leg fel jebb ti zen ötnap pal meg hosszab bít hat ja. A ké rel me zõ leg ké sõbb azere de ti ha tár idõ le jár tá ig köz zé te szi a ha tár idõ meghosz -szabbításának té nyét.”

„(7) Az aján lat te võ és az össze han gol tan el já ró sze mé -lyek – ter mé sze tes sze mély ese tén an nak a rész vény tár sa -ság ban be fo lyás sal ren del ke zõ kö ze li hoz zá tar to zó ja –, to -váb bá mind ezek kap csolt vál lal ko zá sai (a továb biak banegyütt: kap csolt sze mé lyek), az el fo ga dó nyi lat ko za tokmeg té te lé re nyit va álló ha tár idõ záró nap já ig a vé te li aján -lat tal érin tett rész vé nyek te kin te té ben – a vé te li aján lat ke -re té ben kö tött rész vény-át ru há zá si szer zõ dés ki vé te lé vel –

754 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

a rész vé nyek át ru há zá sá ra, el ide ge ní té sé re, meg ter he lé sé -re vo nat ko zó ügy le tet nem köt het nek. A 68. § (4) be kez dés alap ján meg bí zott be fek te té si szol gál ta tó az el fo ga dó nyi -lat ko zat meg té te lé re nyit va álló ha tár idõ záró nap já ig – avé te li aján lat tal érin tett rész vé nyek re a vé te li aján lat ke re -té ben kö tött rész vény át ru há zá si szer zõ dés ki vé te lé vel –sa ját szám lás ügy le tet nem köt het.”

24. § (1) A Tpt. a 72. §-t meg elõ zõ en a kö vet ke zõ cím melegé szül ki:

„Az ajánlati ár”

(2) A Tpt. 72. §-ának he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zéslép:

„72. § (1) A vé te li aján lat ban az aján lat tár gyát ké pe zõrész vé nyek el len ér té ke leg alább:

a) sza bá lyo zott pi ac ra be ve ze tett rész vény ese tén

aa) a vé te li aján lat Fel ügye let ré szé re tör té nõ be nyúj tá -sát meg elõ zõ száz nyolc van nap for ga lom mal sú lyo zotttõzs dei át la gá ra, fi gye lem mel a (2)–(4) be kez dés ben fog -lal tak ra,

ab) az aján lat te võ, va la mint a kap csolt sze mé lyek ál tala vé te li aján lat be nyúj tá sát meg elõ zõ száz nyolc van na ponbe lül a cél tár sa ság rész vé nye i re el len ér ték fe jé ben kö töttát ru há zá si szer zõ dés leg ma ga sabb ára,

ac) a vé te li aján lat Fel ügye let ré szé re tör té nõ be nyúj tá -sát meg elõ zõ há rom száz hat van nap for ga lom mal sú lyo zott tõzs dei át la gá ra, fi gye lem mel a (2)–(4) be kez dés ben fog -lal tak ra,

ad) az aján lat te võ, va la mint a kap csolt sze mé lyek ál tala vé te li aján lat be nyúj tá sát meg elõ zõ száz nyolc van na ponbe lül ér vé nye sí tett vé te li, vissza vá sár lá si jog ese tén a szer -zõ dés ben meg ha tá ro zott le hí vá si ár és díj együt tes össze ge,

ae) az aján lat te võ, va la mint a kap csolt sze mé lyek ál tala vé te li aján lat be nyúj tá sát meg elõ zõ száz nyolc van na ponbe lül meg kö tött meg ál la po dás ban fog lalt vé te li, vissza -vásárlási jog ese tén a szer zõ dés ben meg ha tá ro zott le hí vá si ár és díj együt tes össze ge, és

af) az aján lat te võ, va la mint a kap csolt sze mé lyek ál tal a vé te li aján lat be nyúj tá sát meg elõ zõ száz nyolc van na ponbe lül meg kö tött meg ál la po dás alap ján a sza va za ti jog ösz -szehangolt gya kor lá sá ért ka pott el len ér ték

kö zül a leg ma ga sabb összeg;

b) sza bá lyo zott pi ac ra be nem ve ze tett rész vény ese tén

ba) a vé te li aján lat Fel ügye let ré szé re tör té nõ be nyúj tá -sát meg elõ zõ száz nyolc van nap for ga lom mal sú lyo zott át -la gá ra, fi gye lem mel a (2)–(4) be kez dés ben fog lal tak ra,

bb) az aján lat te võ, va la mint a kap csolt sze mé lyek ál tala vé te li aján lat be nyúj tá sát meg elõ zõ száz nyolc van na ponbe lül a cél tár sa ság rész vé nye i re el len ér ték fe jé ben kö töttát ru há zá si szer zõ dés leg ma ga sabb ára,

bc) az aján lat te võ, va la mint a kap csolt sze mé lyek ál tala vé te li aján lat be nyúj tá sát meg elõ zõ száz nyolc van na pon

be lül ér vé nye sí tett vé te li, vissza vá sár lá si jog ese tén a szer -zõ dés ben meg ha tá ro zott le hí vá si ár és díj együt tes össze ge,

bd) az aján lat te võ, va la mint a kap csolt sze mé lyek ál tala vé te li aján lat be nyúj tá sát meg elõ zõ száz nyolc van na ponbe lül meg kö tött meg ál la po dás ban fog lalt vé te li, vissza vá -sár lá si jog ese tén a szer zõ dés ben meg ha tá ro zott le hí vá si ár és díj együt tes össze ge, és

be) az aján lat te võ, va la mint a kap csolt sze mé lyek ál tala vé te li aján lat be nyúj tá sát meg elõ zõ száz nyolc van na ponbe lül meg kö tött meg ál la po dás alap ján a sza va za ti jog ösz -szehangolt gya kor lá sá ért ka pott el len ér tékkö zül a leg ma ga sabb összeg.

(2) Ha az (1) be kez dés a) pont já nak aa) al pont já banfog lalt eset ben, az ott meg je lölt idõ szak ban ke ve sebb,mint har minc hat ügy let re ke rült sor, ak kor az így szá mí tottér ték he lyett az egy rész vény re jutó sa ját tõke ér té két kellfigye lembe ven ni. Sa ját tõ ke ként a leg utol só, könyv vizs -gá ló ál tal hi te le sí tett éves be szá mo ló ban sze rep lõ ér té ketkell figye lembe ven ni az zal, hogy ha a ki bo csá tó a szám vi -te li jog sza bá lyok ér tel mé ben kon szo li dált be szá mo ló ké -szí té sé re kö te le zett, ak kor sa ját tõ kén a kon szo li dált sa játtõke ér ten dõ.

(3) Ha a cél tár sa ság rész vé nye it több sza bá lyo zott pi ac rais be ve zet ték, ak kor az egyes sza bá lyo zott pi a co kon kü lön-kü lön szá mí tott át lag árak kö zül a leg ma ga sab bat kell figye -lembe ven ni az zal, hogy a fo rint ér ték re tör té nõ át szá mí tásso rán az ügy let kö tés nap ján ér vé nyes MNB hi va ta los de vi -za ár fo lya mot kell al kal maz ni.

(4) Az ár meg ha tá ro zás so rán fi gyel men kí vül kell hagy -ni azt az ügy le tet, amely jog erõs ha tó sá gi dön tés vagy bí -ró sá gi ha tá ro zat ál tal meg ál la pí tot tan nem jog sze rû kö rül -mé nyek kö zött jött lét re.”

25. § A Tpt. 73. §-ának he lyé be a kö vet ke zõ ren del -kezés lép:

„73. § Ha a vé te li aján lat 69. § (1) be kez dé se sze rin tiköz zé té te lét meg elõ zõ en az aján lat te võ meg ke re sé sé re acél tár sa ság igaz ga tó sá ga a cél tár sa ság mû kö dé sé re vo nat -ko zó in for má ci ót adott át az aján lat té võ vagy a meg ha tal -ma zott ja ré szé re, azt az aján lat te võ, a meg ha tal ma zott ja,il let ve a 68. § (4) be kez dés alap ján meg bí zott be fek te té siszol gál ta tó kö te les az üz le ti ti tok ra, az ér ték pa pír ti tok ra,va la mint a benn fen tes ke res ke de lem ti lal má ra vo nat ko zósza bá lyok nak meg fele lõen ke zel ni.”

26. § (1) A Tpt. a 73. §-át köve tõen a kö vet ke zõ cím melegé szül ki:

„A céltársaság ügyvezetõ szervének különleges eljárása”

(2) A Tpt. 73. §-át köve tõen a kö vet ke zõ 73/A. §-salegé szül ki:

„73/A. § (1) A cél tár sa ság igaz ga tó sá ga, igaz ga tó ta ná csa, il let ve fel ügye lõ bi zott sá ga (a továb biak ban: igaz ga tó ság) avé te li aján lat kéz hez vé te lé nek idõ pont já tól vagy – ha er rõl a

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 755

kéz hez vé telt meg elõ zõ en az igaz ga tó ság már tu do mástszer zett – a vé te li aján lat té tel szán dé ká ról tör té nõ tu do -más szer zés idõ pont já tól a vé te li aján lat el fo ga dá sá ra nyit -va álló idõ sza kon be lül – a (2) be kez dés ben fog lal tak ki vé -te lé vel – nem hoz hat olyan dön tést, amely al kal mas a be fo -lyás szer zés re irá nyu ló el já rás meg za va rá sá ra (így nem ha -tá roz hat az alap tõ ke fel eme lé sé rõl vagy a tár sa ság sa játrész vé nye i nek meg szer zé sé rõl stb.).

(2) Az (1) be kez dés ben fog lalt ti la lom nem zár ja ki azt,hogy a cél tár sa ság igaz ga tó sá ga

a) a 75. § sze rin ti el len aján lat meg té te lé nek ösz tön zé sevé gett el jár jon, ille tõ leg

b) a köz gyû lés ál tal az (1) be kez dés sze rin ti idõ pon totmeg elõ zõ en el fo ga dott ha tá ro zat vég re haj tá sa ér de ké benhoz zon dön tést, fel té ve, hogy az a cél tár sa ság szo ká sos üz -le ti te vé keny sé gé nek kö ré be tar to zik.

(3) Nem mi nõ sül az (1) be kez dés ben fog lal tak meg -sérté sé nek, ha a cél tár sa ság igaz ga tó sá ga a vé te li aján latmeg té te lét, ille tõ leg az arra vo nat ko zó tu do más szer zéstkö ve tõ en a gaz da sá gi tár sa sá gok ról szóló tör vény sza bá -lyai sze rint össze hí vott köz gyû lé sen el fo ga dott ha tá ro za taalap ján, a ha tá ro zat ban ne ve sí tett ese tek ben és mó donjár el.

(4) A cél tár sa ság igaz ga tó sá ga kö te les a vé te li aján la totvé le mé nyez ni, és azt a mû kö dé si terv és az aján lat te võ gaz -da sá gi te vé keny sé gé rõl szóló je len tés meg te kin té sé nek he -lyén a rész vé nye sek szá má ra – az el fo ga dó nyi lat ko zat meg -té te lé re nyit va álló ha tár idõ kez dõ nap ját meg elõ zõ en –köz zé ten ni. Az igaz ga tó ság vé le mé nyé nek kö te le zõ tar tal -mi ele me it a 9. szá mú mel lék let tar tal maz za. Ha a Fel ügye -let a vé te li aján la tot mó do sí tott tar ta lom mal hagy ta jóvá,az igaz ga tó ság szük ség ese tén a mó do sí tá sok ra te kin tet telújabb vé le ményt te het köz zé.

(5) A cél tár sa ság igaz ga tó sá ga – ki vé ve a 68. § (2) be -kez dé sé nek c) és d) pont ja sze rin ti be fo lyás szer zés ese tét – kö te les a tár sa ság költ sé gén a vé te li aján lat ér té ke lé sé velfüg get len pénz ügyi ta nács adót meg bíz ni. A szak ér tõi ér té -ke lést az igaz ga tó ság a vé le ménnyel azo nos mó don te sziköz zé. Az igaz ga tó ság a szak ér tõi vé le mény köz zé té te lé rõl hir det mény út ján ér te sí ti a rész vé nye se ket.

(6) A cél tár sa ság igaz ga tó sá ga a vé te li aján la tot a kéz -hez vé telt köve tõen ha la dék ta la nul kö te les meg kül de ni amun ka vál la lók kép vi se lõ i nek. A cél tár sa ság igaz ga tó sá gá -nak vé le mé nyé hez csa tol ni kell a mun ka vál la lók vé le mé -nyét is, ha az az igaz ga tó ság vé le mé nyé nek köz zé té te le kor az igaz ga tó ság ren del ke zé sé re áll.

(7) Az (1)–(3) be kez dés ben fog lalt ren del ke zé se ket nem kell al kal maz ni ab ban az eset ben, ha a cél tár sa ság ban tör -té nõ be fo lyás szer zés re irá nyu ló nyil vá nos vé te li aján la tot

a) olyan tár sa ság tet te, amely cél tár sa ság ként ha son lóren del ke zé se ket sa ját ma gá ra néz ve nem al kal maz, vagy

b) az a) pont ban meg ha tá ro zott tár sa ság köz vet len vagyköz ve tett be fo lyá sa alatt álló tár sa ság tet te.”

27. § (1) A Tpt. a 74. §-t meg elõ zõ en a kö vet ke zõ cím melegé szül ki:

„A vételi ajánlat elfogadása”(2) A Tpt. 74. §-ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ

ren del ke zés lép:„(4) Az aján lat te võ va la mennyi fel aján lott rész vényt

kö te les meg vá sá rol ni, ki vé ve, ha az el fo ga dó nyi lat ko za -tok alap ján az aján lat te võ nem sze rez ne a cél tár sa ság banöt ven szá za lé kot meg ha la dó be fo lyást, és a vé te li aján laterre az eset re tar tal maz ta az el ál lás jo gá nak fenn tar tá sát.Ti los a rész vé nye sek kö zött a vé te li aján lat el fo ga dá sá ravo nat ko zó jo go sult ság gya kor lá sa so rán az egyen lõ bá nás -mód kö ve tel mé nyét meg sér te ni.”

28. § A Tpt. a 76. §-t köve tõen a kö vet ke zõ cím mel és76/A. §-sal egé szül ki:

„Az áttörés

76/A. § (1) A cél tár sa ság alap sza bá lya elõ ír hat ja, hogyvé te li aján lat el fo ga dá sá ra nyit va álló idõ szak ban nem al -kal maz ha tó az aján lat te võ re

a) a cél tár sa ság alap sza bá lyá ban fog lalt, a rész vé nyekát ru há zá sá ra vo nat ko zó kor lá to zás; és

b) a cél tár sa ság és a rész vé nye se kö zöt ti, il let ve a cél -tár sa ság rész vé nye sei kö zött az alap sza bály ilyen tar tal múmó do sí tá sát köve tõen kö tött meg ál la po dás ban fog lalt, arész vé nyek át ru há zá sá ra vo nat ko zó kor lá to zás.

(2) A cél tár sa ság alap sza bá lya elõ ír hat ja, hogy a cél tár sa -ság rész vé nye se i nek azon köz gyû lé sén, amely a 73/A. §-banfog lalt ren del ke zé sek kel össz hang ban vé de ke zé si in téz ke dé -sek rõl ha tá roz,

a) nem al kal maz ha tó az alap sza bá lyá ban fog lalt, sza -va za ti jog ra vo nat ko zó kor lá to zás, ha a kor lá to zás nem arész vé nyes nek jut ta tott va gyo ni elõny el len té te le zé se;

b) nem al kal maz ha tó a cél tár sa ság és a rész vé nye se kö -zöt ti, il let ve a cél tár sa ság rész vé nye sei kö zött az alap sza -bály ilyen tar tal mú mó do sí tá sát köve tõen kö tött meg ál la -po dás ban fog lalt, sza va za ti jog ra vo nat ko zó kor lá to zás,amennyi ben a kor lá to zás nem a rész vé nyes nek jut ta tott va -gyo ni elõny el len té te le zé se; és

c) a több szö rös sza va za ti jo got meg tes te sí tõ rész vé -nyek – ha a több szö rös sza va za ti jog nem va la mely egyébjog el vo ná sá nak el len té te le zé se – egy sza va za tot ér nek.”

(3) Az (1)–(2) be kez dé sek ben fog lalt ren del ke zé se ketnem kell al kal maz ni ab ban az eset ben, ha a cél tár sa ság bantör té nõ be fo lyás szer zés re irá nyu ló nyil vá nos vé te li aján -latot

a) olyan tár sa ság tet te, amely cél tár sa ság ként ha son lóren del ke zé se ket sa ját ma gá ra néz ve nem al kal maz, vagy

b) az a) pont ban meg ha tá ro zott tár sa ság köz vet len vagyköz ve tett be fo lyá sa alatt álló tár sa ság tet te.”

29. § A Tpt. az e törvény ben meg ál la pí tott 76/A. §-tköve tõen a kö vet ke zõ 76/B. §-sal egé szül ki:

„76/B. § (1) A cél tár sa ság alap sza bá lya elõ ír hat ja, hogyha az aján lat te võ a vé te li aján lat té te li el já rás so rán a sza va -

756 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

za ti jo got meg tes te sí tõ rész vé nyek leg alább het ven öt szá -za lé kát meg sze rez te, a cél tár sa ság rész vé nye se i nek köz -gyû lé sét össze hív hat ja, kez de mé nyez he ti az alap sza bálymó do sí tá sát, va la mint az igaz ga tó sá gi, igaz ga tó ta ná csi ésfel ügye lõ bi zott sá gi tag vissza hí vá sát, il let ve ki ne ve zé sét.

(2) Az (1) be kez dés ben fog lal tak sze rin ti köz gyû lé sen

a) a 76. § (1) és (2) be kez dé se sze rin ti kor lá to zá sok, va -la mint az igaz ga tó sá gi, igaz ga tó ta ná csi és fel ügye lõ bi -zott sá gi tag ki ne ve zé sé re és vissza hí vá sá ra vo nat ko zó kü -lön le ges jo gok nem gya ko rol ha tók; és

b) a több szö rös sza va za ti jo got biz to sí tó rész vé nyek– ha a több szö rös sza va za ti jog nem va la mely egyéb jog el -vo ná sá nak el len té te le zé se – egy sza va za tot ér nek.

(3) Az (1) be kez dés sze rin ti jog el len té te le zé se ként arész vé nye se ket a be fo lyás szer zõ vel szem ben el adá si jogil le ti meg, amellyel a sza va za tok het ven öt szá za lé ka meg -szer zé sé nek 67. § (6) be kez dé se sze rin ti köz zé té te lé tõlszá mí tott ki lenc ven na pon be lül él het nek.

(4) A (3) be kez dés ben meg ha tá ro zott el adá si jo gát gya -kor ló rész vé nyes ál tal fel aján lott rész vény vé te lá ra meg -egye zik a vé te li aján lat ban meg ha tá ro zott vé tel ár ral. Ha aköz gyû lést össze hí vó rész vé nyes az el telt idõ szak ban en -nél ma ga sabb áron vá sá rolt rész vé nye ket, ak kor a vé tel ár e ma ga sabb ér ték kel egye zik meg.

(5) Az (1)–(4) be kez dé sek ben fog lalt ren del ke zé se ketnem kell al kal maz ni ab ban az eset ben, ha a cél tár sa ság bantör té nõ be fo lyás szer zés re irá nyu ló nyil vá nos vé te li aján -latot

a) olyan tár sa ság vagy a tár sa ság gal össze han gol tan el -já ró tár sa ság tet te, amely cél tár sa ság ként ha son ló ren del -ke zé se ket sa ját ma gá ra néz ve nem al kal maz; vagy

b) az a) pont ban meg ha tá ro zott tár sa ság köz vet len vagyköz ve tett be fo lyá sa alatt álló tár sa ság tet te.”

30. § A Tpt. az e törvény ben meg ál la pí tott 76/B. §-tköve tõen a kö vet ke zõ 76/C. §-sal egé szül ki:

„76/C. § (1) Ha a sza va zat el sõbb sé gi rész vé nyes nek azérin tett rész vény meg szer zé se kor nem volt, il let ve nem le -he tett tu do má sa a 76/A. § és a 76/B. § (1) és (2) be kez dé sé -ben meg ha tá ro zott, a rész vény ál tal meg tes te sí tett sza va -za ti jog gya kor lá sá ra vo nat ko zó kor lá to zás eset le ges be kö -vet ke zé sé rõl, s e kor lá to zás kö vet kez té ben kára ke let ke -zik, szá má ra az aján lat te võ tõl, il let ve az át tö rést meg va ló -sí tó sze mély tõl, il let ve egyéb szer ve zet tõl kár ta la ní tás jár.

(2) A kár ta la ní tás mi ni má lis mér té ké rõl a cél tár sa ságalap sza bá lyá ban kell ren del kez ni. A kár ta la ní tás alap sza -bály ban meg ha tá ro zott mi ni má lis össze ge nem ha lad hat jameg a cél tár sa ság törzs rész vé nye ér té ké nek annyi szo ro sát,ahány szo ros sza va za ti jo got a sza va zat el sõbb sé gi rész vényhor doz.

(3) A (2) be kez dés ben fog lal tak alap ján a kár ta la ní tástaz aján lat te võ fi ze ti meg pénz ben, leg ké sõbb a 76/A. §vagy a 76/B. § sze rint össze hí vott köz gyû lés idõ pont játmeg elõ zõ nyol ca dik mun ka na pig.”

31. § A Tpt. az e tör vénnyel meg ál la pí tott 76/C. §-átköve tõen a kö vet ke zõ cím mel és 76/D. §-sal egé szül ki:

„A vételi és eladási jog gyakorlása

76/D. § (1) Ha az aján lat te võ

a) a 69. § (6) be kez dé sé nek e) pont ja sze rint, a vé te liaján lat, il let ve az ön kén tes vé te li aján lat fel ügye le ti jó vá -ha gyá sá ra vo nat ko zó ké rel mé ben úgy nyi lat ko zott, hogy avé te li jo gá val élni kí ván,

b) a si ke res vé te li aján lat, il let ve az ön kén tes vé te liaján lat le zá rá sát kö ve tõ há rom hó na pon na pon be lül ki -lenc ven szá za lé kot el érõ vagy azt meg ha la dó mér té kû be -fo lyást szer zett a cél tár sa ság ban, és

c) iga zol ja, hogy meg fe le lõ fe de zet tel ren del ke zik a vé -te li jog tár gyát ké pe zõ rész vé nyek meg szer zé sé hez szük -sé ges el len ér ték tel je sí té sé hez,

a vé te li aján lat, il let ve az ön kén tes vé te li aján lat le zá rá sátkö ve tõ há rom hó na pon be lül vé te li jo got gya ko rol hat acél tár sa ság nak a tu laj do ná ba nem ke rült rész vé nyei te kin -te té ben.

(2) Az aján lat te võ az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zottidõ tar ta mon be lül be je len ti a Fel ügye let nek és egy ide jû leg köz zé te szi a vé te li jog gya kor lá sá ra vo nat ko zó szán dé kát.A be je len tés és a köz le mény tar tal maz za a rész vé nyek

a) át adás-át vé te lé nek he lyét, ide jét és mód ját,

b) el len ér té két, és

c) el len ér té ke meg fi ze té sé nek ide jét és mód ját.

(3) Az aján lat te võ a (2) be kez dé sé nek b) pont já banmeg ha tá ro zott el len ér té ket a vé te li jog gya kor lá sa be je len -té sé vel egy ide jû leg az Eu ró pai Unió tag ál la má ban szék -hellyel ren del ke zõ hi tel in té zet nél nyi tott le té ti szám lán acél tár sa ság rész vé nye sei ja vá ra el he lye zi.

(4) A vé te li jog gya kor lá sá nak ered mé nye kép pen meg -szer zen dõ rész vé nyek el len ér té ke a vé te li aján lat ban, il let -ve az ön kén tes vé te li aján lat ban meg ha tá ro zott vé tel ár ésaz egy rész vény re jutó sa ját tõke ér té ke kö zül a ma ga sabbösszeg. Sa ját tõ ke ként a leg utol só, könyv vizs gá ló ál tal hi -te le sí tett éves be szá mo ló ban fel tün te tett ér té ket kell figye -lembe ven ni az zal, hogy ha a tár sa ság a szám vi te li jog sza -bá lyok ér tel mé ben kon szo li dált be szá mo ló ké szí té sé re kö -te le zett, ak kor sa ját tõ kén a kon szo li dált sa ját tõke ér ten dõ.

(5) A cél tár sa ság a ha tár idõ ben át nem adott rész vé nye -ket ér vény te len né nyil vá nít ja, és he lyet tük új rész vé nye ket bo csát ki, ame lye ket a vé te li jog gya kor lá sá ra te kin tet tel az aján lat te võ ren del ke zé sé re bo csát.

(6) Ha a vé te li aján la ti el já rás le zá rá sa kor az aján lat te -võ nek a cél tár sa ság ban fenn ál ló be fo lyá sa el éri a ki lenc -ven szá za lé kot, a fenn ma ra dó rész vé nyek tu laj do no sa i nak– a 67. § (6) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott, a ki lenc ven szá -za lé kos be fo lyás be je len té sé nek köz zé té te lét kö ve tõ ki -lenc ven na pon be lül – írás ban meg tett ké ré sé re kö te lese rész vé nye ket is meg vá sá rol ni. A vé te li kö te le zett ség ese -tén az el len ér ték leg ki sebb össze gé nek meg ha tá ro zá sá ra a(4) be kez dés ben fog lal ta kat meg fele lõen al kal maz ni kell.”

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 757

32. § A Tpt. 77. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zéslép:

„77. § (1) Ha va la ki a 68–76/D. §-ban, ille tõ leg a 2001. éviL. tör vény 82. §-ának (3) be kez dé sé ben fog lal tak tól el té rõmó don sze rez be fo lyást, a cél tár sa ság ban sza va za ti jo got nem gya ko rol hat. A be fo lyást szer zõ a be fo lyás szer zés re irány adó sza bá lyok ba üt kö zõ en, vagy e sza bá lyok meg ke rü lé sé velszer zett be fo lyá sát kö te les a szer zést vagy a Fel ügye let ha tá -ro za tá nak kéz hez vé te lét kö ve tõ hat van na pon be lül meg -szün tet ni.

(2) A be fo lyást szer zõ az (1) be kez dés ben fog lalt kö te -le zett ség tel je sí té sé ig a cél tár sa ság ban sem mi lyen rész -vény esi jo gát nem gya ko rol hat ja.”

33. § A Tpt. a 80. §-át köve tõen a kö vet ke zõ cím mel és80/A. §-sal egé szül ki:

„Felügyeleti együttmûködés

„80/A. § (1) Ha a cél tár sa ság rész vé nyei több tag ál lamsza bá lyo zott pi a cá ra be van nak ve zet ve, ak kor a Fel ügye -let a be fo lyás szer zés sel és a vé te li aján lat tal kap cso la tosdön té se it a ha tá ro za tok meg ho za ta lá tól szá mí tott két mun -ka na pon be lül meg kül di az érin tett tag ál la mok fel ügye -letei ha tó sá ga i nak.

(2) A Fel ügye let a tag ál la mok fel ügye le ti ha tó sá ga i nakké ré sé re ha la dék ta la nul ren del ke zés re bo csát ja a be fo lyás -szer zés tár gyá ban kért in for má ci ó kat. Ha a Fel ügye let nem tud ja át ad ni a kért in for má ci ó kat, en nek oka i ról ér te sí ti ameg ke re sõ ha tás kör rel ren del ke zõ fel ügye le ti ha tó sá got.

(3) Ha a Fel ügye let tu do má sá ra jut, hogy az Eu ró paiUnió má sik tag ál la má ban be fo lyás szer zés sza bá lya i val kap- csolatos sza bály ta lan sá go kat kö vet nek vagy kö vet tek el,ér te sí ti az ille té kes fel ügye le ti ha tó sá got.

(4) A Fel ügye let adat ke ze lé sé re, adat köz lé sé re és adat -to váb bí tá sá ra a 392–394. §-ban fog lal ta kat és kü lön jog -sza bály elõ írásait kell al kal maz ni.”

34. § A Tpt. 86. §-ának (1)–(2) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek:

„(1) Ér ték pa pír-bi zo má nyos a 81. § (1) be kez dé sé neka), e) és f) pont já ban meg ha tá ro zott be fek te té si szol gál ta -tá si te vé keny sé get, va la mint a 81. § (2) be kez dé sé neka)–b), d) és f)–h) pont já ban meg ha tá ro zott ki egé szí tõ be -fek te té si szol gál ta tá si te vé keny sé get foly tat hat.

(2) Ér ték pa pír-ke res ke dõ a 81. § (1) be kez dé sé neka)–c), e) és f) pont já ban meg ha tá ro zott be fek te té si szol gál -ta tá si te vé keny sé get, va la mint a 81. § (2) be kez dé sé neka), b) és d)–h) pont já ban meg ha tá ro zott ki egé szí tõ be fek -te té si szol gál ta tá si te vé keny sé get foly tat hat.”

35. § A Tpt. 88. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„88. § (1) A be fek te té si vál lal ko zás az e törvény benmeg ha tá ro zott kor lá to zá sok kal be fek te té si szol gál ta tá si,il let ve ki egé szí tõ be fek te té si szol gál ta tá si te vé keny sé genkí vül ki zá ró lag

a) vál tó val bi zo má nyo si, il let ve ke res ke del mi tevékeny -séget,

b) áru tõzs dei szol gál ta tá si te vé keny sé get,c) rész vény könyv ve ze tést,d) rész vény esi meg ha tal ma zot ti (no mi nee) tevékeny -

séget,e) pénz ügyi szol gál ta tás köz ve tí té sét,f) biz to sí tá si szol gál ta tás köz ve tí té sét,g) ön kén tes köl csö nös biz to sí tó pénz tár ré szé re tör té nõ

va gyon ke ze lést [Hpt. 3. § (1) be kez dés l) pont ja],h) ma gánnyug díj pénz tár ré szé re tör té nõ va gyon ke ze -

lést [Hpt. 3. § (1) be kez dés n) pont ja],i) ügy fél szám la ve ze té sé vel kap cso la tos pénz for gal mi

szol gál ta tást, ésj) ér ték pa pír-köl csön zést

vé gez het, il let ve jegy zé si hely ként köz re mû köd het.”

36. § (1) A Tpt. 96. §-a (1) be kez dé sé nek c) pont ja he -lyé be az aláb bi ren del ke zés lép:

(A Fel ügye let a te vé keny ség vég zé sé re jo go sí tó en ge -délyt vissza von ja, ha)

„c) a be fek te té si vál lal ko zás nem vi ta tott tar to zá sát azese dé kes sé get kö ve tõ öt na pon be lül nem egyen lí tet te ki,és va gyo na (esz kö zei) az is mert hi te le zõk kö ve te lé sé nekki elé gí té sé re nem nyúj ta na fe de ze tet;”

(2) A Tpt. 96. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) Az (1) be kez dés c) pont ja ki vé te lé vel a Fel ügye let a te vé keny ség vég zé sé re jo go sí tó en ge délyt ak kor von javissza, ha az en ge déllyel ren del ke zõ az ügy fe lé vel szem -ben fenn ál ló el is mert kö te le zett sé ge i nek ele get tett vagyszer zõ dé se i nek tel je sí té sét más be fek te té si szol gál ta tó,ille tõ leg áru tõzs dei szol gál ta tó át vál lal ta. A Fel ügye letmeg ha tá roz hat ja azo kat a fel té te le ket és elõ írásokat, ame -lyek tel je sí té sé ig a be fek te té si szol gál ta tó, ille tõ leg az áru -tõzs dei szol gál ta tó te vé keny sé gét – az arra vo nat ko zó sza -bá lyok sze rint – kö te les foly tat ni.”

37. § A Tpt. 99. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) A 97. § al kal ma zá sá ban szak irá nyú szak mai gya -kor lat ként ve he tõ figye lembe

a) a be fek te té si vál lal ko zás nál;b) a pénz ügyi in téz mény nél;c) az ér ték tõzs dén, áru tõzs dén;d) a Fel ügye let nél;e) el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet nél;f) a be fek te té si a lap-ke ze lõ nél;g) az MNB-nél;h) az ÁKK Rt.-nél, a Ma gyar Ál lam kincs tár nál;i) a köz igaz ga tá si szerv nél;j) áru tõzs dei szol gál ta tó nál; il let vek) köz pon ti ér ték tár nál

tiszt ség vi se lõ ként, köz tiszt vi se lõ ként vagy al kal ma zott -ként be fek te té si vagy pénz ügyi szak te rü le ten el töl tött idõ.”

758 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

38. § A Tpt. 100. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) A 81. § (2) be kez dé sé nek c) pont já ban meg ha tá ro -zott te vé keny ség en ge dé lye zé sé nek to váb bi fel té te le, hogy a ké rel me zõ csat la koz zon a köz pon ti hi tel in for má ci ós rend- szerhez [Hpt. 130/A. § (1) be kez dés].”

39. § (1) A Tpt. 101/A. §-ának (1) be kez dé se he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A 81. § (1) be kez dé sé nek a)–b) és d)–e) pont já banmeg ha tá ro zott be fek te té si szol gál ta tá si, to váb bá a 81. §(2) be kez dé sé nek a)–b) pont já ban meg ha tá ro zott ki egé szí -tõ be fek te té si szol gál ta tá si te vé keny sé get vég zõ be fek te té -si szol gál ta tó, a 83. § (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott te -vé keny sé get vég zõ áru tõzs dei szol gál ta tó (a továb biak banegyütt: szol gál ta tó), az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég -zõ szer ve zet nek, va la mint a köz pon ti ér ték tár nak ki kellala kí ta nia a te vé keny sé ge el lá tá sá hoz hasz nált in for ma ti -kai rend szer biz ton sá gá val kap cso la tos sza bá lyo zá si rend -sze rét és gon dos kod nia kell az in for ma ti kai rend szer koc -ká za tok kal ará nyos vé del mé rõl. A sza bá lyo zá si rend szer -ben ki kell tér ni az in for má ció tech no ló gi á val szem ben tá -masz tott kö ve tel mé nyek re, a hasz ná la tá ból adó dó biz ton -sá gi koc ká za tok fel mé ré sé re és ke ze lé sé re a ter ve zés, a be -szer zés, az üze mel te tés és az el len õr zés te rü le tén.”

(2) A Tpt. 101/A. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) A szol gál ta tó, az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég -zõ szer ve zet, va la mint a köz pon ti ér ték tár kö te les az in for -ma ti kai rend szer biz ton sá gi koc ká zat elem zé sét szük ségsze rint, de leg alább két éven te fe lül vizs gál ni és aktuali -zálni.”

(3) A Tpt. 101/A. §-ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(4) A szol gál ta tó nak, az el szá mo ló há zi te vé keny sé getvég zõ szer ve zet nek, va la mint a köz pon ti ér ték tár nak kikell dol goz nia az in for ma ti kai rend sze ré nek biz ton sá gosmû köd te té sét fel ügye lõ in for ma ti kai el len õr zõ rend szertés azt fo lya ma to san mû köd tet nie kell.”

(4) A Tpt. 101/A. §-ának (6) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(6) A szol gál ta tó nak, az el szá mo ló há zi te vé keny sé getvég zõ szer ve zet nek, va la mint a köz pon ti ér ték tár nak te vé -keny sé ge el lá tá sá hoz, nyil ván tar tá sai nap ra kész és biz ton sá -gos ve ze té sé hez meg kell va ló sí ta nia a biz ton sá gi koc kázat -elemzés alap ján in do kolt vé del mi in téz ke dé se ket és ren del -keznie kell leg alább a kö vet ke zõk kel:

a) in for ma ti kai rend sze ré nek mû köd te té sé re vo nat ko zóuta sí tá sok kal és elõ írásokkal, va la mint a fej lesz tés re vo -nat ko zó ter vek kel,

b) min den olyan do ku men tá ci ó val, amely az üz le ti te -vé keny sé get köz vet le nül vagy köz vet ve tá mo ga tó in for -ma ti kai rend sze rek fo lya ma tos és biz ton sá gos mû kö dé sét

– még a szál lí tó, ille tõ leg a rend szer fej lesz tõ te vé keny sé -gé nek meg szû né se után is – biz to sít ja,

c) a szol gál ta tá sok el lá tá sá hoz szük sé ges in for ma ti -kai rend szer rel, va la mint a szol gál ta tá sok foly to nos sá gátbizto sí tó tar ta lék be ren de zé sek kel, il let ve e be ren de zé sekhi á nyá ban az eze ket he lyet te sí tõ egyéb – a te vé keny sé gek,il let ve szol gál ta tá sok foly to nos sá gát biz to sí tó – meg ol dá -sok kal,

d) olyan in for ma ti kai rend szer rel, amely le he tõ vé te sziaz al kal ma zá si kör nye zet biz ton sá gos el kü lö ní té sét a fej -lesz té si és tesz te lé si kör nye zet tõl, va la mint a meg fe le lõvál to zás kö ve tés és vál to zás ke ze lés fenn tar tá sát,

e) az in for ma ti kai rend szer szoft ver ele me i rõl (al kal ma zá -sok, ada tok, ope rá ci ós rend szer és kör nye ze tük) olyan biz -ton sá gi men té sek kel és men té si rend del (men té sek tí pu sa,mód ja, vissza töl té si és hely re ál lí tá si tesz tek, el já rá si rend),ame lyek az adott rend szer hely re ál lít ha tó sá gát a rend szer ál -tal nyúj tott szol gál ta tás kri ti kus hely re ál lí tá si ide jén be lül le -he tõ vé te szik. Ezen men té se ket koc ká za ti szem pont ból el kü -lö ní tet ten és tûz biz tos mó don kell tá rol ni, va la mint gon dos -kod ni kell a men té sek for rás rend szer rel azo nos szin tû hoz zá -fé rés vé del mé rõl,

f) jog sza bály ban meg ha tá ro zott nyil ván tar tás is mé teltelõ hí vá sá ra al kal mas adat tá ro ló rend szer rel, amely biz to -sít ja, hogy az ar chi vált anya go kat a jog sza bá lyok ban meg -ha tá ro zott ide ig, de leg alább öt évig, bár mi kor vissza ke -res he tõ en, hely re ál lít ha tó an meg õriz zék, és

g) a szol gál ta tá sai fo lya ma tos sá gát aka dá lyo zó rend kí -vü li ese mé nyek ke ze lé sé re szol gá ló terv vel.”

(5) A Tpt. 101/A. §-ának (7) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(7) A szol gál ta tó nál, az el szá mo ló há zi te vé keny sé getvég zõ szer ve zet nél, va la mint a köz pon ti ér ték tár nál min -den kor ren del ke zés re kell áll nia:

a) az ál ta la fej lesz tett, meg ren de lé sé re ké szí tett in for -ma ti kai rend szer fel épí té sé nek és mû köd te té sé nek az el -len õr zé sé hez szük sé ges rend szer le írá sok nak és mo del -lek nek,

b) az ál ta la fej lesz tett, meg ren de lé sé re ké szí tett in for -ma ti kai rend szer nél az ada tok szin tak ti kai sza bá lya i nak,az ada tok tá ro lá si szer ke ze té nek,

c) az in for ma ti kai rend szer ele me i nek a szol gál ta tó, va -la mint az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet ál -tal meg ha tá ro zott biz ton sá gi osz tá lyok ba so ro lá si rend sze -ré nek,

d) az ada tok hoz tör té nõ hoz zá fé ré si rend meg ha tá ro zá -sá nak,

e) az adat gaz da és a rend szer gaz da ki je lö lé sét tar tal ma zó ok irat nak,

f) az al kal ma zott szoft ver esz kö zök jog tisz ta sá gát bi zo -nyí tó szer zõ dé sek nek, és

g) az in for ma ti kai rend szert al ko tó ügy vi te li, üz le ti szoft -ver esz kö zök tel jes körû és nap ra kész nyil ván tar tá sá nak.”

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 759

(6) A Tpt. 101/A. §-ának (8) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(8) A szoft ve rek nek együt te sen al kal mas nak kell len nileg alább

a) a mû kö dés hez szük sé ges és jog sza bály ban elõ írtada tok nyil ván tar tá sá ra,

b) a pénz és az ér ték pa pí rok biz ton sá gos nyil ván tar tá -sá ra,

c) a szol gál ta tó, az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõszer ve zet, va la mint a köz pon ti ér ték tár ese té ben a be fek te -té si esz kö zök, il let ve az áru tõzs dei szol gál ta tá sok tár gyá -nak ügy fe len kén ti és össze sí tett nap ra kész nyil ván tar tá sá -ra, il let ve az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet ese tén arra, hogy be fek te té si szol gál tat ón ként el kü lö nít vetart sa nyil ván a be fek te té si szol gál ta tó, il let ve az ügy fe letu laj do ná ba tar to zó be fek te té si esz kö zö ket és az áru tõzs deiszol gál ta tá sok tár gyát,

d) a szol gál ta tó, az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet, va la mint a köz pon ti ér ték tár te vé keny sé gé velössze füg gõ or szá gos in for ma ti kai rend sze rek hez tör té nõköz vet len vagy köz ve tett csat la ko zás ra. Az ér ték pa pír -szám lát ve ze tõ szol gál ta tó szám la ve ze tést szol gá ló szoft -ve ré nek al kal mas nak kell len nie a köz pon ti ér ték tá ri rend -szer hez tör té nõ csat la ko zás ra is,

e) a tá rolt ada tok el len õr zé sé hez való fel hasz ná lá sá ra,és

f) a biz ton sá gi koc ká zat tal ará nyos lo gi kai vé de lem reés a sért he tet len ség vé del mé re.”

(7) A Tpt. 101/A. §-ának (9) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(9) A szol gál ta tó nak, az el szá mo ló há zi te vé keny sé getvég zõ szer ve zet nek, va la mint a köz pon ti ér ték tár nak bel sõ sza bály za tá ban meg kell ha tá roz nia az egyes mun ka kö rökbe töl té sé hez szük sé ges in for ma ti kai is me re tet.”

40. § A Tpt. 110. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A be fek te té si szol gál ta tó és az áru tõzs dei szol gál ta -tó olyan bel sõ el len õr zé si ren det kö te les al kal maz ni, il let -ve olyan bel sõ el len õr zé si szer ve ze tet kö te les ki ala kí ta ni,amely

a) elõ se gí ti a jog sza bá lyok, tõzs dei, el szá mo ló há zi ésköz pon ti ér ték tá ri sza bály za tok, fel ügye le ti ha tá ro za tok és a sza bály za tai ér vé nye sí té sét, az en ge dé lye zett te vé keny -ség ha té kony sá gá nak nö ve lé sét és a ve ze tés hez szük sé gesin for má ci ók biz to sí tá sát,

b) biz to sít ja a jog sza bá lyok, tõzs dei, el szá mo ló há zi ésköz pon ti ér ték tá ri sza bály za tok, fel ügye le ti ha tá ro za tok és a sza bály za tai be tar tá sá nak min den ko ri el len õr zé sét, azelõ írásoktól való el té rés, ille tõ leg a hi á nyos sá gok fel tá -rását, és

c) le he tõ vé te szi a jog sér té sek vagy mu lasz tá sok meg -aka dá lyo zá sát, ille tõ leg a hi á nyos sá gok ki ja ví tá sát.”

41. § A Tpt. 111. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A be fek te té si szol gál ta tó, ille tõ leg a rész vény tár sa -sá gi for má ban mû kö dõ áru tõzs dei szol gál ta tó igaz ga tó sá -gá nak, fel ügye lõ bi zott sá gá nak el nö ke és tag ja, szö vet ke -ze ti for má ban mû kö dõ áru tõzs dei szol gál ta tó igaz ga tó sá -gá nak el nö ke, tag ja (ügy ve ze tõ el nö ke), fel ügye lõ bi zott -sá gá nak el nö ke, tag ja (a fel ügye lõ bi zott ság fel ada tá nakel lá tá sá val meg bí zott sze mély), il let ve a kor lá tolt fe le lõs -sé gû tár sa sá gi for má ban mû kö dõ áru tõzs dei szol gál ta tóügy ve ze tõ je fe le lõs azért, hogy a be fek te té si szol gál ta tó,ille tõ leg az áru tõzs dei szol gál ta tó az en ge dé lye zett te vé -keny sé ge ket a jog sza bá lyok ban, tõzs dei, el szá mo ló há zi ésköz pon ti ér ték tá ri sza bály za tok ban, fel ügye le ti ha tá ro za -tok ban és a bel sõ sza bály za tok ban fog lalt elõ írásoknakmeg fele lõen vé gez ze.”

42. § A Tpt. 119. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A be fek te té si szol gál ta tó, ille tõ leg az áru tõzs deiszol gál ta tó a szer zõ dés meg kö té sét meg ta gad ja, ha

a) a meg bí zás benn fen tes ke res ke dés re szól vagy pi ac -be fo lyá so lást va ló sít meg,

b) a meg bí zás jog sza bály ba, a tõzs de, az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet, il let ve a köz pon ti ér ték társza bály za tá nak ren del ke zé sé be üt kö zik,

c) az ügy fél a sze mély azo nos sá gá nak iga zo lá sát vagyaz azo no sí tást meg ta gad ta, il let ve az nem hi telt ér dem lõ,vagy

d) az ügy fél koc ká zat vi se lõ ké pes sé gét nem íté li meg -fe le lõ mér té kû nek.”

43. § A Tpt. 140. §-a (1) be kez dé sé nek he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) Az ér ték pa pír-tu laj do nos ré szé re ér ték pa pír szám lát a be fek te té si szol gál ta tó, a 335/A. § (1) be kez dé sé ben meg ha -tá ro zott sze mé lyek tu laj do ná ban álló ér ték pa pír ról ér ték pa -pír szám lát a köz pon ti ér ték tár ve zet (a továb biak ban együtt: szám la ve ze tõ).”

44. § (1) A Tpt. 153. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(3) A rész vény esi meg ha tal ma zott a rész vé nyes (má -sod la gos ér ték pa pír ese tén an nak tu laj do no sa), a rész vény -tár sa ság vagy a Fel ügye let fel hí vá sá ra kö te les meg je löl niaz ál ta la kép vi selt rész vény tu laj do no so kat, és a rész vény -tár sa ság vagy a Fel ügye let fel hí vá sá ra kö te les iga zol ni ameg bí zás fenn ál lá sát. Ha a meg ha tal ma zott en nek nemtesz ele get, a rész vény tár sa ság gal kap cso la tos sza va za tijoga nem gya ko rol ha tó.”

(2) A Tpt. 153. §-a a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé szül ki:„(5) Amennyi ben a tag sá gi jo gok gya kor lá sá ra má sod -

la gos ér ték pa pír kül föl dön tör té nõ ki bo csá tá sa alap ján ke -rül sor, a má sod la gos ér ték pa pír de vi za kül föl di le tét ke -zelõ je („de po si ta ry“) rész vény esi meg ha tal ma zott ként el -

760 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

járhat, ha a má sod la gos ér ték pa pír ki bo csá tá sá ra irány adójog nak, va la mint a rész vény ki bo csá tó ja és a má sod la gosér ték pa pír le tét ke ze lõ je kö zöt ti meg ál la po dás nak meg fe -le lõ, a rész vény esi jo gok gya kor lá sá ra irá nyu ló meg ha tal -ma zás sal ren del ke zik.”

45. § A Tpt. 156. §-ának he lyé be a kö vet ke zõ ren del -ke zés lép:

„156. § (1) A be fek te té si hi telt nyúj tó kö te les – a hi tel ki -he lye zés meg ala po zott sá ga, át te kint he tõ sé ge, a koc ká za -tok fel mé ré se, el len õr zé se és csök ken té se ér de ké ben – azigaz ga tó ság ál tal el fo ga dott bel sõ hi te le zé si sza bály za totki dol goz ni és al kal maz ni.

(2) Be fek te té si hi tel nyúj tá sá val járó ügy let ki zá ró lagírás ban köt he tõ. Szó ban kö tött ügy let nél az ügy let kö téstkét mun ka na pon be lül írás ban vissza kell iga zol ni.

(3) Be fek te té si hi tel nem nyújt ha tóa) a hi tel nyúj tó ál tal ki bo csá tott rész vény meg vá sár lá -

sá hoz,b) a hi tel nyúj tó tu laj do ná ban lévõ egy sze mé lyes rész -

vény tár sa ság ál tal ki bo csá tott rész vény meg vá sár lá sá hoz,c) olyan vál lal ko zás ré szé re, amely ben a hi tel nyúj tó tíz

szá za lé kot el érõ vagy azt meg ha la dó ré sze se dés sel ren del -ke zik.

(4) A be fek te té si hi telt nyúj tó nak a hi tel nyúj tás ra vo nat -ko zó dön tés elõtt meg kell gyõ zõd nie a szük sé ges fe de zet,ille tõ leg biz to sí ték meg lé té rõl, azok va lós ér té ké rõl és ér -vé nye sít he tõ sé gé rõl. A dön tés alap já ul szol gá ló ira to kat az ügy let re vo nat ko zó szer zõ dés sel együtt kell õriz ni.”

46. § A Tpt. a 157. §-t meg elõ zõ en a kö vet ke zõ cím melegé szül ki:

„A köz pon ti hi tel in for má ci ós rend szer be tör té nõadat át adás és adat ke ze lés sza bá lyai”

47. § A Tpt. 157. §-ának he lyé be a kö vet ke zõ ren del -kezés lép:

„157. § (1) A re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó a köz pon ti hi -tel in for má ci ós rend szert (a továb biak ban: KHR) ke ze lõpénz ügyi vál lal ko zás ré szé re át ad ja an nak a ter mé sze tessze mély nek a Hpt. 3. szá mú mel lék le te II. fe je ze té nek 1.1.és 1.3. pont ja sze rin ti re fe ren cia ada ta it, aki a 81. § (2) be -kez dé sé nek c) pont ja sze rin ti ki egé szí tõ be fek te té si szol -gál ta tás ra, ille tõ leg az 5. § (1) be kez dé sé nek 37. pont já banmeg ha tá ro zott ér ték pa pír-köl csön zés re vo nat ko zó szer zõ -dés meg kö té sé nek kez de mé nye zé se so rán va lót lan ada totkö zöl, ha mis vagy ha mi sí tott ok ira tot hasz nál, ha mind ezok irat tal bi zo nyít ha tó.

(2) A re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó a KHR-t ke ze lõ pénz -ügyi vál lal ko zás ré szé re át ad ja an nak a ter mé sze tes sze -mély nek a Hpt. 3. szá mú mel lék le te II. fe je ze té nek 1.1.–1.2. pont ja sze rin ti re fe ren cia ada ta it, aki a 81. § (2) be kez dé sé -nek c) pont ja sze rin ti ki egé szí tõ be fek te té si szol gál ta tás ra,ille tõ leg az 5. § (1) be kez dé sé nek 37. pont já ban meg ha tá ro -zott érték pa pír-köl csön zés re vo nat ko zó szer zõ dés ben vál laltköte le zett sé gé nek oly mó don nem tesz ele get, hogy a le járt

és meg nem fi ze tett tar to zá sá nak össze ge meg ha lad ja a ké -se de lem be esés idõ pont já ban érvé nyes leg ki sebb össze gûhavi mi ni mál bér össze gét, és e mi ni mál bér össze gét meg -ha la dó ké se de lem fo lya ma to san, több mint ki lenc ven na -pon ke resz tül fenn áll. Ér ték pa pír-köl csön zés re vo nat ko zószer zõ dés ese tén a meg nem fi ze tett tar to zást a 169. §-banfog lal tak meg fe le lõ al kal ma zá sá val kell meg ál la pí ta ni.

(3) Ugyan azon sze mély (2) be kez dés sze rin ti szer zõ dés -sze gé sét több jog vi szony egy ide jû fenn ál lá sa ese tén jog vi -szo nyon ként kü lön-kü lön kell figye lembe ven ni.

(4) A re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó a KHR-t ke ze lõ pénz -ügyi vál lal ko zás ré szé re át ad ja an nak a Hpt. 2. szá mú mel -lék le te V. fe je ze té nek 4. pont ja sze rin ti vál lal ko zás nak aHpt. 3. szá mú mel lék le te II. fe je ze té nek 2.1. és 2.2. pont jasze rin ti re fe ren cia ada ta it, amellyel a 81. § (2) be kez dé sé -nek c) pont ja sze rin ti ki egé szí tõ be fek te té si szol gál ta tás ra,ille tõ leg az 5. § (1) be kez dé sé nek 37. pont já ban meg ha tá -ro zott ér ték pa pír-köl csön zés re vo nat ko zó szer zõ déstkö tött.

(5) A KHR-t ke ze lõ pénz ügyi vál lal ko zás – a Hpt.130/I. §-ának (3)–(4) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ki vé -tel lel – a re fe ren cia ada to kat a (6) be kez dés ben meg ha tá ro -zott idõ pont tól szá mí tott öt évig ke ze li. Az öt év le tel teután a KHR-t ke ze lõ pénz ügyi vál lal ko zás a re fe ren cia ada -to kat vég le ge sen és vissza nem ál lít ha tó mó don tör li.

(6) Az (5) be kez dés ben meg ha tá ro zott ha tár idõ szá mí tá -sá nak kez de te:

a) az adat át adá sá nak idõ pont ja az (1) és a (3) be kez déssze rin ti eset ben,

b) a ké se del mes tar to zás meg szû né sé nek idõ pont ja a(2) be kez dés sze rin ti eset ben,

c) a szer zõ dés meg szû né sé nek idõ pont ja a (4) be kez dés sze rin ti eset ben.

(7) Az egy más kö zött tör té nõ adat át adás té nyé rõl, idõ -pont já ról és az át adott ada tok kö ré rõl mind a KHR-t ke ze lõpénz ügyi vál lal ko zás nak, mind a re fe ren ci a a dat-szol gál ta -tó nak nyil ván tar tást kell ve zet nie. E nyil ván tar tást a re fe -ren cia ada tok nyil ván tar tá sá ra vo nat ko zó, a (6) be kez dés benmeg ha tá ro zott idõ pon tig kell ke zel ni.

(8) A re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó ha la dék ta la nul kö te lesaz ál ta la ke zelt re fe ren cia ada to kat a KHR-t ke ze lõ pénz -ügyi vál lal ko zás ré szé re át ad ni. A re fe ren ci a a dat-szol gál -ta tó adat át adá si kö te le zett sé ge a már át adott re fe ren cia -ada tok mó do su lá sa ese tén is fenn áll, ha azok ról tu do má savan.

(9) Az adat ké ré si igény ben meg je lölt, – a Hpt. 2. szá múmel lék let V. fe je ze té nek 1. pont já ban meg ha tá ro zott –nyil ván tar tott ra vo nat ko zó re fe ren cia ada ton kí vül aKHR-bõl a re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó ré szé re egyéb adatnem ad ha tó át. Ter mé sze tes sze mély re fe ren cia ada ta i ravo nat ko zó adat ké ré si igény ki zá ró lag a 81. § (2) be kez dé -sé nek c) pont ja sze rin ti ki egé szí tõ be fek te té si szol gál ta tás -ra, ille tõ leg az 5. § (1) be kez dé sé nek 37. pont já ban meg ha -tá ro zott ér ték pa pír-köl csön zés re vo nat ko zó szer zõ dés

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 761

meg kö té sét meg ala po zó dön tés meg ho za ta lá hoz, vagy a Hpt. 130/J. § (3) be kez dé se sze rin ti tá jé koz ta tás meg adá sá nakcél já ra hasz nál ha tó fel.”

48. § A Tpt. a 157. §-t köve tõen a kö vet ke zõ 157/A. §-salegé szül ki:

„157/A. § (1) A 157. § (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zottren del ke zés al kal ma zá sa so rán a le járt és meg nem fi ze tetttar to zás össze gé nek és idõ tar ta má nak szá mí tá sát ab ban azeset ben is fo lya ma to san kell vé gez ni, ha az adat szol gál ta -tás sal kap cso la tos szer zõ dés bõl ere dõ kö ve te lés egy má sik re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó ré szé re át ru há zás ra ke rül.

(2) A szer zõ dés bõl ere dõ kö ve te lést át ru há zó re fe ren -ciaadat-szol gál ta tó kö te les a fel adat tel je sí té sé hez szük sé -ges va la mennyi ok ira tot és in for má ci ót át ad ni a kö ve te léstát ve võ re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó ré szé re.

(3) A KHR-t ke ze lõ pénz ügyi vál lal ko zás a ré szé re át -adott re fe ren cia ada tot „át ru há zás re fe ren ci a a dat-szol gál ta -tó ré szé re” meg jegy zés sel lát ja el, és fel tün te ti az át ve võre fe ren ci a a dat-szol gál ta tó ada ta it, ha a referencia adat-szol gál ta tó az adat szol gál ta tás sal kap cso la tos szer zõ dés -bõl ere dõ kö ve te lést egy má sik re fe ren ci a a dat-szol gál ta tóré szé re ru ház ta át.”

49. § A Tpt. a 157/A. §-t köve tõen a kö vet ke zõ cím melés 157/B. §-sal egé szül ki:

„Ügyfélvédelem

„157/B. § (1) A re fe ren ci a a dat szol gál ta tó a ter mé sze tessze mély ré szé re – az adat át adás cél já nak, az át ad ha tó ada -tok kö ré nek, a jog or vos la ti le he tõ ség nek, va la mint an nak a meg je lö lé sé vel, hogy a KHR-be tör tént adat át adást köve -tõen a re fe ren cia ada to kat a KHR-t ke ze lõ pénz ügyi vál lal -ko zás a Hpt. 130/A. § (4) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott cél -ból to váb bi re fe ren ci a a dat-szol gál ta tók ré szé re is át ad -hatja – írás be li tá jé koz ta tást kö te les adni:

a) a szer zõ dés meg kö té sét meg elõ zõ en ar ról, hogy a157. § (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott eset ben – is mer tet vea konk rét oko kat – ada tai be ke rül het nek a KHR-be,

b) a szer zõ dés meg kö té sé nek kez de mé nye zé sét meg -elõ zõ en ar ról, hogy a 157. § (2) be kez dé sé ben meg ha tá -rozott eset ben ada tai be ke rül het nek a KHR-be,

c) az adat át adás ter ve zett vég re haj tá sát har minc nap palmeg elõ zõ en ar ról, hogy a 157. § (2) be kez dé sé ben meg ha -tá ro zott eset ben ada tai be ke rül nek a KHR-be, ha nem teszele get a szer zõ dés ben fog lalt kö te le zett sé gé nek, és

d) az adat át adást köve tõen leg fel jebb nyolc na pon be lül,an nak meg tör tén té rõl.

(2) A re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó a vál lal ko zá sok ré szé re– az adat át adás cél já nak, az át adan dó ada tok kö ré nek, va -la mint an nak a meg je lö lé sé vel, hogy a KHR-be tör téntadat át adást köve tõen a re fe ren cia ada to kat a KHR-t ke ze lõpénz ügyi vál lal ko zás a Hpt. 130/A. § (4) be kez dé sé benmeg ha tá ro zott cél ból to váb bi re fe ren ci a a dat-szol gál ta tókré szé re is át ad hat ja – a szer zõ dés meg kö té sét meg elõ zõ enírás be li tá jé koz ta tást kö te les adni ar ról, hogy a 157. §(4) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott eset ben re fe ren cia ada taibe ke rül nek a KHR-be.

(3) A Hpt. 130/A. §-ának (6)–(9) be kez dé sé ben, a Hpt.130/I. § (3)–(4) be kez dé sé ben, a Hpt. 130/J. §-ának (3)–(6) be -kez dé sé ben, a Hpt. 130/K–130/O. §-ai ban és a Hpt. 2. és3. szá mú mel lék le té ben fog lal ta kat meg fele lõen al kal maz nikell.”

50. § A Tpt. 158. §-ának he lyé be a kö vet ke zõ ren del -ke zés lép:

„158. § (1) A be fek te té si szol gál ta tó – ide nem ért ve azér ték pa pír-bi zo má nyost – az ügy fe lé vel ha lasz tott pénz -ügyi tel je sí tés ben ál la pod hat meg. A be fek te té si szol gál -tató – a ha lasz tott pénz ügyi tel je sí tés meg ala po zott sá ga,át te kint he tõ sé ge, a koc ká za tok fel mé ré se, el len õr zé se éscsök ken té se ér de ké ben – az igaz ga tó ság ál tal jó vá ha gyottbel sõ sza bály za tot ké szít és al kal maz.

(2) A ha lasz tott pénz ügyi tel je sí tés sel járó ügy let ki zá -ró lag írás ban köt he tõ.

(3) A ha lasz tott pénz ügyi tel je sí tés ki zá ró lag az ügy félolyan ügy le té hez en ged he tõ, ahol a be fek te té si szol gál ta tóbi zo má nyos ként jár el, va la mint ér ték pa pír for ga lom baho za ta la kor, ha a be fek te té si szol gál ta tó az ér ték pa pírtjegy zõ meg ha tal ma zott ja ként jár el, vagy ha az ér ték -papír-ki bo csá tás le bo nyo lí tá sá ban részt vesz. Jegy zés heznyúj tott ha lasz tott pénz ügyi tel je sí tés ese tén a be fek te té siszol gál ta tó kö te les az ügy fe let ter he lõ fi ze té si kö te le zett -sé get an nak ese dé kes sé ge kor az el kü lö ní tett le té ti szám laja vá ra tel je sí te ni.”

51. § A Tpt. 159. §-ának he lyé be a kö vet ke zõ ren del -kezés lép:

„159. § (1) A ha lasz tott pénz ügyi tel je sí tés idõ tar ta maleg fel jebb az ügy fél fi ze té si kö te le zett sé gé nek ese dé kes sé -gé tõl szá mí tott ti zen öt nap le het.

(2) A be fek te té si szol gál ta tó nak a ha lasz tott pénz ügyitel je sí tés re vo nat ko zó dön tés elõtt meg kell gyõ zõd nie aszük sé ges fe de zet, ille tõ leg biz to sí ték meg lé té rõl, azokva lós ér té ké rõl és ér vé nye sít he tõ sé gé rõl. A dön tés alap -já ul szol gá ló ira to kat az ügy let re vo nat ko zó szer zõ dés selegyütt kell õriz ni.”

52. § A Tpt. 161. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) E fe je zet ren del ke zé se it kell al kal maz ni min denolyan ér ték pa pír le tét ese té ben, ami kor be fek te té si szol -gálta tó és a köz pon ti ér ték tár (e fe je zet al kal ma zá sá bana továb biak ban együtt: le tét ke ze lõ) a 81. § (2) be kez dé sé -nek a)–b) pont já ban meg ha tá ro zott te vé keny ség ke re té ben vesz át nyom dai úton elõ ál lí tott ér ték pa pírt le té ti õr zés, le -tét ke ze lés, va la mint bár mely más olyan be fek te té si szol -gál ta tás nyúj tá sa vé gett, amely szol gál ta tás a le té ti õr zéstvagy a le tét ke ze lést ma gá ban fog lal ja.”

53. § A Tpt. 168. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zéslép:

„168. § (1) A be fek te té si szol gál ta tó, a be fek te té si alap -ke ze lõ, az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet,

762 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

a köz pon ti ér ték tár, a pénz ügyi in téz mény, az ön kén tesköl csö nös biz to sí tó pénz tár, a ma gánnyug díj pénz tár és abiz to sí tó a te vé keny ség meg kez dé sét meg elõ zõ en be je len -ti a Fel ügye let nek, ha ér ték pa pír-köl csön zést kí ván vé gez -ni. A be je len tés hez mel lé kel ni kell a KHR iga zo lá sát a tag ságfenn ál lá sá ról.

(2) Ér ték pa pír köl csön ügy let tár gya ak kor le het, ha aköl csön be adó ér ték pa pír fe let ti ren del ke zé si joga nemkor lá to zott. For ga lom kép te len, kor lá to zot tan for ga lom ké -pes, elõ vá sár lá si, vé te li, vissza vá sár lá si, óva dé ki és zá log -jog gal ter helt ér ték pa pír köl csön ügy let tár gya nem le het.Nyom dai úton elõ ál lí tott, név re szóló ér ték pa pír csak üresfor gat mánnyal el lát va le het köl csön ügy let tár gya.

(3) A köl csön be adott ér ték pa pír tu laj don jo ga át száll aköl csön be ve võ re.

(4) Ér ték pa pír köl csön-szer zõ dés ki zá ró lag ha tá ro zott idõ reköt he tõ.”

54. § A Tpt. 169. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zéslép:

„169. § Ha a köl csön be vevõ az ér ték pa pír-köl csön zés re vo nat ko zó szer zõ dés ben vál lalt ese dé kes ség kor az ér ték -pa pírt vissza szol gál tat ni nem tud ja, ak kor a köl csön be adóré szé re fi ze ten dõ pénz be li kár té rí tés leg ki sebb össze ge -ként a köl csön be adás, ille tõ leg az ese dé kes ség nap já nakár fo lya mai kö zül a ma ga sab bat kell figye lembe ven ni.”

55. § A Tpt. 170. §-a (1)–(2) be kez dé sé nek he lyé be azaláb bi ren del ke zé sek lép nek:

„(1) Az ér ték pa pír-köl csön zé sé hez az ér ték pa pír tu laj do -no sá val kö tött ér ték pa pír-köl csön zé si ke ret szer zõ dés vagyér ték pa pír köl csön-szer zõ dés lét re jöt te szük sé ges. Az ér ték -pa pír köl csön zé si ke ret szer zõ dés, ille tõ leg ér ték pa pír köl -csön-szer zõ dés az ér ték pa pír tu laj do no sa és az ér ték pa pírtköl csön ve võ má sik fél kö zött lét re jött más szer zõ dés ré szenem le het.

(2) Az ér ték pa pír-köl csön zé si ke ret szer zõ dés nek, ille -tõ leg az ér ték pa pír köl csön-szer zõ dés nek tar tal maz niakell:

a) a köl csön be ad ha tó, ille tõ leg a köl csön be adott ér -ték pa pír meg ne ve zé sét, ISIN kód ját, so ro za tát;

b) a köl csön be ad ha tó, ille tõ leg a köl csön be adott ér -ték pa pír mennyi sé gét;

c) ke ret szer zõ dés ese tén azon idõ szak meg je lö lé sét,amely alatt az ér ték pa pír köl csön be ad ha tó;

d) az ér ték pa pír köl csön fu tam ide jét;e) a köl csön zé si dí jat;f) arra vo nat ko zó fi gye lem fel hí vást, hogy a köl csön fu -

tam ide je alatt az ér ték pa pír ban meg tes te sí tett és az zal kap -cso la tos jo go kat a köl csön be adó nem gya ko rol hat ja; és

g) rész vény ese tén a fe lek meg ál la po dá sát a sza va za tijog gya kor lá sá ra vo nat ko zó an.”

56. § A Tpt. 171. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zéslép:

„171. § Az ér ték pa pír köl csön re az e törvény ben nemsza bá lyo zott kér dé sek ben a Ptk. pénz köl csön re vo nat ko zósza bá lya it kell al kal maz ni.”

57. § A Tpt. 180. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(3) Be fek te té si vál lal ko zás csak a be fek te té si szol gál -ta tá si te vé keny sé gét köz vet le nül szol gá ló já ru lé kos vál -lal ko zás ban, hi tel in té zet ben, be fek te té si vál lal ko zás ban,áru tõzs dei szol gál ta tó ban, biz to sí tó ban, el szá mo ló ház -ban, köz pon ti ér ték tár ban, tõzs dé ben, be fek te té si alap ke -ze lõ ben sze rez het be fek te té si célú ré sze se dést.”

58. § A Tpt. 201/B. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) Az (1) be kez dés sze rin ti be je len tés nek tar tal maz niakell a be je len tés re kö te le zett sze mély ne vét, a be je len té sikö te le zett ség in do kát, az érin tett ki bo csá tó ne vét, az ügy let -ben sze rep lõ pénz ügyi esz köz meg ne ve zé sét, mennyi sé gét,ár fo lya mát, az ügy let jel le gét (pél dá ul vé tel vagy el adás), az ügy let kö tés idõ pont ját és he lyét, il let ve az ügy le tet le bo -nyo lí tó be fek te té si szol gál ta tó meg ne ve zé sét.”

59. § A Tpt. 205. §-ának (10) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(10) A Fel ügye let a gya nús ügy le tek re vo nat ko zó be je -len tés át vé te lét köve tõen az ab ban fog lalt in for má ci ót – a(9) be kez dés ben fog lalt cé lok el éré se ér de ké ben – a be je len -tés be ér ke zé sét kö ve tõ két mun ka na pon be lül to váb bít ja azérin tett sza bá lyo zott pi a cok ille té kes ha tó sá ga i hoz.”

60. § A Tpt. a 205. §-t köve tõen a kö vet ke zõ XXI/A. Fe -je zet tel és 205/A. §-sal egé szül ki:

„XXI/A. Fejezet

BEFEKTETÉSI AJÁNLÁS

205/A. § E fe je zet ren del ke zé se it csak a köz vet len be -fek te té si aján lá sok te kin te té ben kell al kal maz ni az elem -zõ nek nem mi nõ sü lõ sze mély re, il let ve az elem zõ szá má ramun ka vi szony vagy mun ka vég zés re irá nyu ló egyéb jog vi -szony ke re té ben te vé keny sé get vég zõ ter mé sze tes sze -mély re.”

61. § A Tpt. az e törvény ben meg ál la pí tott 205/A. §-tköve tõen a kö vet ke zõ 205/B. §-sal egé szül ki:

„205/B. § (1) A be fek te té si aján lás nak egy ér tel mû en ésfel tû nõ mó don tar tal maz nia kell:

a) a be fek te té si aján lást ké szí tõ sze mély ne vét, jogisze mély, jogi sze mé lyi ség nél kü li egyéb szer ve zet, egyé nivál lal ko zó szék he lyét; ille tõ leg

b) a be fek te té si aján lás tar tal má nak ki ala kí tá sá ban köz -re mû kö dõ ter mé sze tes sze mély ne vét, be osz tá sát és mun -ka kö rét.

(2) Ha a be fek te té si aján lást ké szí tõ sze mély be fek te té sivál lal ko zás vagy hi tel in té zet, ak kor az (1) be kez dés benmeg ha tá ro zot ta kon túl a be fek te tés aján lás nak tar tal maz -nia kell az érin tett sze mély fel ügye le tét el lá tó, ille té kes fel -ügye le ti ha tó ság meg ne ve zé sét is.

(3) Ha az érin tett sze mély – ide nem ért ve a be fek te té sivál lal ko zást és a hi tel in té ze tet – ön sza bá lyo zó szer ve zet

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 763

tag ja és az ön sza bá lyo zó szer ve zet ál tal ki bo csá tott eti kai,szak mai sza bá lyok ha tá lya alá tar to zik, ak kor az (1) be kez -dés ben meg ha tá ro zot ta kon túl me nõ en a be fek te té si aján -lás nak tar tal maz nia kell az ön sza bá lyo zó szer ve zet ilyensza bá lya i ra tör té nõ hi vat ko zást is.”

62. § A Tpt. az e törvény ben meg ál la pí tott 205/B. §-tköve tõen a kö vet ke zõ 205/C. §-sal egé szül ki:

„205/C. § (1) Az érin tett sze mély a be fek te té si aján lásel ké szí té se, il let ve ter jesz té se so rán az adott hely zet ben ál -ta lá ban el vár ha tó gon dos ság gal jár el.

(2) Az érin tett sze mély a Fel ügye let ké ré sé re bi zo nyí ta -ni kö te les, hogy a be fek te té si aján lás szak ma i lag meg ala -po zott.

(3) A be fek te té si aján lás nak tar tal maz nia kell:a) a tény, az azon ala pu ló ér tel me zés, a becs lés és a vé -

le mény, il let ve az egyéb nem tény sze rû in for má ció egy ér -tel mû meg kü lön böz te té sét;

b) a fel hasz nált in for má ció meg bíz ha tó sá gá nak mi nõ -sí té sét; és

c) a becs lés, az elõ re jel zés, a va ló szí nû sí tett ár fo lyamilyen ként tör té nõ meg je lö lé sét, il let ve az al kal ma zott fel té -te le zést.

(4) Az elem zõ, an nak kap csolt vál lal ko zá sa vagy ezekszá má ra mun ka vi szony vagy mun ka vég zés re irá nyu lóegyéb jog vi szony ke re té ben te vé keny sé get vég zõ ter mé -sze tes sze mély ál tal ké szí tett be fek te té si aján lás nak az(1) be kez dés ben meg ha tá ro zot ta kon túl me nõ en tar tal maz niakell:

a) a be fek te té si aján lás ké szí té sé nél hasz nált for rásmeg je lö lé sét;

b) azt, hogy a be fek te té si aján lás tar tal má ról a ki bo csá -tót tá jé koz tat ták-e, il let ve, hogy a ki bo csá tó ész re vé te lét abe fek te té si aján lás tar tal má nak meg ha tá ro zá sa so rán fi -gye lembe vet ték-e;

c) a pénz ügyi esz köz vagy a pénz ügyi esz köz ki bo csá -tó ja ér té ke lé sé hez, il let ve a pénz ügyi esz köz va ló szí nû sí -tett cél ár fo lya má nak meg ál la pí tá sá hoz hasz nált ada tot, il -le tõ leg a mód szer tan összeg zé sét;

d) a be fek te té si aján lás ér vé nyes sé gé nek idõ tar ta mát, akoc ká za ti té nye zõ ket, és az azok jel le gé re, mér té ké re vo -nat ko zó fi gyel mez te tést;

e) a be fek te té si aján lás fris sí té sé nek ter ve zett gya ko ri -sá gát, il let ve ha a be fek te té si aján lás ban fel hasz nált, fel -dol go zott adat a ko ráb bi ak ban al kal ma zott hoz ké pest je -len tõs mér ték ben meg vál to zott, en nek té nyét; és

f) egy ér tel mû en és fel tû nõ mó don a be fek te té si aján láselsõ köz lé sé nek idõ pont ját, va la mint a be fek te té si aján lás bansze rep lõ ár fo lyam nap ját és idõ pont ját.

(5) Ha a be fek te té si aján lás el tér az ugyan ar ra a pénz -ügyi esz köz re vagy ki bo csá tó ra vo nat ko zó, a meg elõ zõ ti -zen két hó nap ban az érin tett sze mély ál tal kö zölt be fek te té -si aján lás tól, a be fek te té si aján lás ban egy ér tel mû en és fel -tû nõ mó don meg kell je löl ni ezt a vál to zást és a leg utóbbkö zölt be fek te té si aján lás köz lé sé nek nap ját.”

63. § A Tpt. az e törvény ben meg ál la pí tott 205/C. §-tköve tõen a kö vet ke zõ 205/D. §-sal egé szül ki:

„205/D. § (1) A be fek te té si aján lás nak tar tal maz niakell:

a) az érin tett sze mély min den, a be fek te té si aján lás tár -gyi la gos meg íté lé se szem pont já ból je len tõs jog vi szo nyátés egyéb kö rül ményt, ide ért ve a be fek te té si aján lás tár gyátké pe zõ pénz ügyi esz köz höz kö tõ dõ pénz ügyi ér de kelt -ségét; il let ve

b) ha az érin tett sze mély a ki bo csá tó val jog vi tá ban áll,a jog vi ta tár gyát, jel le gét.

(2) Ha az érin tett sze mély nem ter mé sze tes sze mély, ak koraz (1) be kez dés ben fog lal ta kat kell al kal maz ni

a) min den olyan sze mély re, aki a be fek te té si aján lástar tal má nak ki ala kí tá sá ban tény le ge sen részt vett, to váb bá

b) az érin tett sze mély kap csolt vál lal ko zá sa i ra.

(3) A (2) be kez dés sze rin ti eset ben a be fek te té si aján lás naktar tal maz nia kell a be fek te té si aján lás tár gyi la gos meg íté -lé se szem pont já ból je len tõs olyan ada tot, amely hez bár -mely, a be fek te té si aján lás tar tal má nak ki ala kí tá sá banrészt vevõ sze mély hoz zá fér het, to váb bá min den olyanada tot, amely is mert azon sze mély szá má ra, aki a be fek te -té si aján lás szö ve gé hez an nak köz lé se elõtt hoz zá fér he tett.

(4) Ha az érin tett sze mély elem zõ vagy an nak kap csoltvál lal ko zá sa, a be fek te té si aján lás nak egy ér tel mû en és fel -tû nõ mó don tar tal maz nia kell:

a) a ki bo csá tó, va la mint az érin tett sze mély vagy an nak kap csolt vál lal ko zá sa kö zött fenn ál ló tu laj do no si kap cso -la tot, ha an nak mér té ke meg ha lad ja a jegy zett tõke öt szá -za lé kát;

b) az érin tett sze mély nek vagy kap csolt vál lal ko zá sá naka ki bo csá tó hoz fû zõ dõ egyéb pénz ügyi ér de kelt sé gét;

c) az érin tett sze mély nek vagy kap csolt vál lal ko zá sá -nak a be fek te té si aján lás ban sze rep lõ pénz ügyi esz köz piacán meg lé võ ré sze se dé sé nek mér té két;

d) an nak té nyét, ha az érin tett sze mély vagy kap csoltvál lal ko zá sa a be fek te té si aján lás köz lé sét meg elõ zõ ti zen -két hó nap ban köz re mû kö dött a ki bo csá tó pénz ügyi esz kö -ze i nek nyil vá nos for ga lom ba ho za ta lá ban; és

e) azt, hogy

ea) az érin tett sze mély vagy kap csolt vál lal ko zá sa a be -fek te té si aján lás köz lé sét meg elõ zõ ti zen két hó nap ban be -fek te té si szol gál ta tás nyúj tá sá ra vagy igény be vé te lé re vo -nat ko zó szer zõ dé ses jog vi szony ban állt-e a ki bo csá tó val,vagy ke rült-e sor ko ráb ban kö tött szer zõ dés alap ján el len -ér ték meg fi ze té sé re;

eb) az érin tett sze mély vagy kap csolt vál lal ko zá sa szer -zõ dé ses jog vi szony ban áll-e a ki bo csá tó val be fek te té siaján lás ké szí té sé re.

(5) Ha az érin tett sze mély be fek te té si vál lal ko zás vagyhi tel in té zet, a be fek te té si aján lás ban be kell mu tat ni a be -fek te té si aján lás te kin te té ben az össze fér he tet len ség meg -elõ zé sét biz to sí tó szer ve ze ti és ügy vi te li sza bá lyo kat, ide -ért ve az in for má ci ó hoz való hoz zá fé rés re vo nat ko zó kor -lá to zást.

764 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

(6) Ha az érin tett sze mély be fek te té si vál lal ko zás vagyhi tel in té zet, a be fek te té si aján lás nak tar tal maz nia kell,hogy a (2) be kez dés a) pont já ban meg ha tá ro zott sze mélydí ja zá sa kö tõ dik-e a be fek te té si vál lal ko zás vagy a hi tel in -té zet, il let ve kap csolt vál lal ko zá sa sa ját szám lá ra kö töttügy le té hez. Ha a (2) be kez dés a) pont ja sze rin ti ter mé sze tessze mély a ki bo csá tó ál tal ki bo csá tott ér ték pa pír nyil vá nosfor ga lom ba ho za ta la elõtt tu laj dont szer zett a ki bo csá tott ér -ték pa pír ból, a be fek te té si aján lás nak tar tal maz nia kell az ér -ték pa pír meg szer zé sé nek idõ pont ját, mennyi sé gét és a ter -mé sze tes sze mély ál tal fi ze tett el len ér té ket.

(7) A be fek te té si vál lal ko zás és a hi tel in té zet a be fek -teté si aján lás ban köz li az el múlt ne gyed év ben ké szí tettösszes be fek te té si aján lá sá ban

a) a „vé tel re aján lott”, a „tar tás ra aján lott”, az „el adás ra aján lott” be fek te té si aján lá sok ará nyát; va la mint

b) az a) pont ban sze rep lõ bon tás sze rint azon be fek te té -si aján lá sok ará nyát, ame lyek olyan ki bo csá tó ra vo nat koz -nak, aki nek az elõ zõ ti zen két hó nap ban be fek te té si szol -gál ta tást nyúj tott.”

64. § A Tpt. az e törvény ben meg ál la pí tott 205/D. §-tköve tõen a kö vet ke zõ 205/E. §-sal egé szül ki:

„205/E. § Más sze mély ál tal ké szí tett be fek te té si aján lás ter jesz té se ese tén, egy ér tel mû en és fel tû nõ mó don fel kelltün tet ni a be fek te té si aján lás ter jesz tõ jé nek ne vét, jogi sze -mély, jogi sze mé lyi ség nél kü li egyéb szer ve zet, il let veegyé ni vál lal ko zás ese tén szék he lyét.”

65. § A Tpt. az e törvény ben meg ál la pí tott 205/E. §-tköve tõen a kö vet ke zõ 205/F. §-sal egé szül ki:

„205/F. § (1) Más sze mély ál tal ké szí tett be fek te té siaján lás tar tal mi lag meg vál toz ta tott ter jesz té se ese tén a be -fek te té si aján lás ban egy ér tel mû en és rész le te sen meg kellje löl ni a mó do sí tást. A meg vál toz ta tott rész te kin te té ben a205/B–205/C. §-t, va la mint a 205/D. § (1)–(3) be kez dé sét,il let ve ha a ter jesz tõ be fek te té si vál lal ko zás vagy hi tel in té -zet, ak kor a 205/D. § (4)–(7) be kez dé sét a ter jesz tõ re ismeg fele lõen al kal maz ni kell.

(2) An nak a jogi sze mély nek, jogi sze mé lyi ség gel nemren del ke zõ egyéb szer ve zet nek, aki tar tal mi lag meg vál -toz ta tott be fek te té si aján lást ter jeszt, – bel sõ sza bály za tá -ban meg ha tá ro zott mó don – biz to sí ta nia kell, hogy a be -fek te té si aján lás ké szí tõ jé nek sze mé lyé re vo nat ko zó, a205/D. §-ban meg ha tá ro zott adat, in for má ció bár mely olyan sze mély szá má ra fel té tel nél kül hoz zá fér he tõ le gyen, aki ré -szé re a be fek te té si aján lás ter jesz tés re ke rült.

(3) Más sze mély ál tal ké szí tett be fek te té si aján lás ki vo -na tos ter jesz té se ese tén a ter jesz tõ nek biz to sí ta nia kell,hogy az ilyen mó don ter jesz tett be fek te té si aján lás vi lá gosés egy ér tel mû le gyen, ne le gyen fél re ve ze tõ, va la mint meg kell ha tá roz nia a for rást és azt, hogy a 205/B–205/D. § sze -rint kö zölt in for má ci ó hoz hol le het hoz zá fér ni.”

66. § A Tpt. az e törvény ben meg ál la pí tott 205/F. §-tköve tõen a kö vet ke zõ 205/G. §-sal egé szül ki:

„205/G. § (1) A 205/E–205/F. §-ban meg ha tá ro zot ta kon túl me nõ en a be fek te té si vál lal ko zás, a hi tel in té zet vagy

az ezek szá má ra mun ka vi szony vagy mun ka vég zés re irá -nyu ló egyéb jog vi szony ke re té ben te vé keny sé get vég zõter mé sze tes sze mély a más sze mély ál tal ké szí tett be fek te -té si aján lás ter jesz té se kor kö te les egy ér tel mû en és fel tû nõmó don fel tün tet ni a be fek te té si vál lal ko zás, il let ve a hi -telin té zet fel ügye le tét el lá tó, ille té kes fel ügye le ti ha tó ság meg -ne ve zé sét.

(2) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott eset ben a be fek -te té si aján lás ter jesz tõ jé re meg fele lõen al kal maz ni kell a205/D. § (4)–(7) be kez dé sét, ha be fek te té si aján lás ké szí -tõ je a 205/D. § (4)–(7) be kez dé sé ben meg ha tá ro zot ta katnem köz li.”

67. § A Tpt. az e törvény ben meg ál la pí tott 205/G. §-tköve tõen a kö vet ke zõ 205/H. §-sal egé szül ki:

„205/H. § (1) Ha az érin tett sze mély a be fek te té si aján lást nem nyom ta tott for má ban köz li, a 205/B. § (1) be kez désb) pont já ban, (2)–(3) be kez dé sé ben, a 205/C. § (4)–(5) be -kez dé sé ben, il let ve a 205/D. § (1)–(2) be kez dé sé ben, (4) be -kez dé sé nek b)–e) pont já ban és (5)–(7) be kez dé sé ben fog lalt adat, in for má ció egy fel té tel és kor lá to zás nél kül hoz zá fér -he tõ hon la pon is köz zét ehe tõ, ha a be fek te té si aján lás egy -ér tel mû en és fel tû nõ mó don meg je lö li ezt a tényt és tar tal -maz za a hon lap cí mét.

(2) A 205/C. § (4) be kez dé sé nek a)–d) pont já ban és a205/D. § (1)–(2) és (5)–(7) be kez dé sé ben meg ha tá ro zot tak be fek te té si aján lás ban tör té nõ köz lé sé tõl ki zá ró lag ter je -del mi okok miatt és ak kor le het el te kin te ni, ha az al kal ma -zott mód szer tan vagy az ér té ke lés alap ja nem vál to zott, va -la mint ezek az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott hon la ponköz zé té tel re ke rül nek.

(3) Az (1)–(2) be kez dés ben fog lal tak nem al kal maz ha -tó ak az érin tett sze mély nek a be fek te té si aján lás tár gyátké pe zõ pénz ügyi esz köz höz fû zõ dõ pénz ügyi ér de kelt sé -gé re vo nat ko zó adat ra.”

68. § A Tpt. 222. §-a a kö vet ke zõ (10) be kez dés selegé szül ki:

„(10) Amennyi ben az Alap tag ja a díj fi ze té si kö te le zett -sé gét nem, vagy nem az Alap igaz ga tó sá ga ál tal a je len tör -vény ke re tei kö zött meg ha tá ro zott sza bá lyok sze rint tel je -sí ti, az Alap kez de mé nyez he ti a Fel ügye let in téz ke dé sét.”

69. § A Tpt. 229. §-a (1) be kez dé sé nek g) pont ja he lyé beaz aláb bi ren del ke zés lép:

(Be fek te té si alap ke ze lõ – a 242/A. § (1) be kez dé sé benfog lalt el té rés sel – ki zá ró lag az aláb bi te vé keny sé get vé -gez he ti a Fel ügye let en ge dé lyé vel:)

„g) ér ték pa pír-köl csön zés.”

70. § (1) A Tpt. 236. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A be fek te té si alap ke ze lé se so rán az alap ke ze lé sé nekkü lö nös sza bá lya it a 16. szá mú mel lék let nek meg fe le lõ – aFel ügye let ál tal jó vá ha gyott – ke ze lé si sza bály zat ba kellfog lal ni, amely az alap ke ze lõ és a be fek te tõk kö zöt ti ál ta -

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 765

lá nos szer zõ dé si fel té te le ket tar tal maz za. A be fek te tõ abefek te té si je gyek vá sár lá sa kor nyi lat ko zik ar ról, hogy is me ria ke ze lé si sza bály zat ban fog lalt fel té te le ket.”

(2) A Tpt. 236. §-a (5) be kez dé sé nek e) pont ja he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

(A nyil vá nos alap tá jé koz ta tó já ban és ke ze lé si sza bály -za tá ban fog lalt fel té te le ket az alap ke ze lõ egy ol da lú an aFel ügye let en ge dé lyé vel mó do sít hat ja. Nem szük sé ges aFel ügye let en ge dé lye a mó do sí tás hoz, amennyi ben az)

„e) az alap ke ze lõ, ille tõ leg le tét ke ze lõ ve ze tõ ál lá sú sze -mé lyei, a for gal ma zó, il let ve az in gat lan ér té ke lõ kö ré ben,cég ada ta i ban be kö vet ke zett vál to zás át ve ze té sét je len ti,”

71. § A Tpt. 239. §-ának (6) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(6) In gat lan alap ke ze lé se ese tén a be fek te té si alap ke -ze lõ kö te les gon dos kod ni az alap port fó li ó já ban lévõ, biz -to sít ha tó in gat la nok ra vo nat ko zó, az alap mint ked vez mé -nye zett ja vá ra szóló, a tel jes koc ká za ti kör re ki ter je dõ va -gyon biz to sí tás fo lya ma tos fenn ál lá sá ról.”

72. § A Tpt. 245. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A nyílt végû be fek te té si alap ra ki bo csá tott be fek te -té si jegy nyil vá nos for ga lom ba ho za ta lá nak fel té te le, hogy az alap ke ze lõ a for ga lom ba ho za ta li el já rást meg elõ zõ en,a Fel ügye let ál tal jó vá ha gyott, a 17. szá mú mel lék let -nek meg fe le lõ tar ta lom mal nyil vá nos tá jé koz ta tót, il let ve a 16. szá mú mel lék let nek meg fe le lõ tar ta lom mal ke ze lé sisza bály za tot, va la mint a 18. szá mú mel lék let nek meg fe le lõtar ta lom mal rö vi dí tett tá jé koz ta tót és nyil vá nos aján lat té -telt te gyen köz zé a 34. § (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zottmó don, az zal, hogy a nyil vá nos aján lat té telt va la mely, a34. § (4) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott köz zé té te li he lyenis köz zé kell ten ni. A nyil vá nos aján lat té tel tar tal maz za

a) a tá jé koz ta tó köz zé té te lét en ge dé lye zõ fel ügye le tiha tá ro zat szá mát és idõ pont ját;

b) a for ga lom ba ho zan dó ér ték pa pír és a ki bo csá tó meg- nevezését;

c) a for ga lom ba ho zan dó ér ték pa pír mennyi sé gét ( da -rabszámát), név ér té két és ér té ke sí té si árát vagy az ár meg -ha tá ro zás mód ját;

d) a for ga lom ba ho za ta li el já rás le bo nyo lí tá sá ra ren del -ke zés re álló idõ tar ta mot, a for ga lom ba ho za ta li he lye ket;

e) a for ga lom ba ho za tal és a fi ze tés mód ját; ésf) a tá jé koz ta tó meg je len te té sé nek, il let ve meg te kin té -

sé nek he lyét, ide jét és mód ját.A nyil vá nos tá jé koz ta tó a be fek te té si alap megszûné -

séig ér vé nyes.”

73. § A Tpt. 247. § (1)–(4) be kez dé sei he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zé sek lép nek, a (3)–(4) be kez dés szá mo zá sape dig (5)–(6) be kez dés re vál to zik:

„(1) A nyil vá nos nyílt vé gû ala pok ese té ben az alap fu -tam ide je alatt az alap ke ze lõ – a for gal ma zó út ján – min denfor gal ma zá si na pon kö te les el fo gad ni és a ke ze lé si sza -bály zat ban meg ha tá ro zott ér ték nap ra meg ál la pí tott egy

jegy re jutó esz köz ér té ken el szá mol ni a be fek te té si jegy revo nat ko zó vé te li és vissza vál tá si meg bí zá so kat (e fe je zetal kal ma zá sá ban elõb bi ek együt te sen: be fek te té si je gyekfo lya ma tos for gal ma zá sa), ki vé ve a Fel ügye let ál tal en ge -dé lye zett zár va tar tást, va la mint a for gal ma zás fel füg -geszté sé nek és szü ne te lé sé nek ese te it, me lyek idõ tar ta má batar to zó na pok nem mi nõ sül nek for gal ma zá si nap nak. Az en -ge dé lye zett zár va tar tás vagy a for gal ma zás fel füg gesz té sevagy a for gal ma zás szü ne te lé se elõtt fel vett és még el nemszá molt meg bí zá sok el szá mo lá sá ra az alap ke ze lé si sza bály -za ta sze rint irány adó ha tár idõ szá mí tá sa kor az elõb bi ek idõ -tar ta ma fi gyel men kí vül ma rad. Ha tá ro zott fu tam ide jû alapese té ben a meg bí zá sok fel vé te lé re nyit va álló utol só na potúgy kell meg ha tá roz ni, hogy az e na pon fel vett meg bí zá sokel szá mo lá sá ra és a fi ze tés re az alap fu tam ide jé nek el tel te elõtt sor ke rül hes sen.

(2) Az alap adott so ro za ta for gal ma zá si nap já nak te kin -ten dõ min den olyan nap, amely az alap adott so ro za ta for -gal ma zá si he lyén mun ka nap nak mi nõ sül, ki vé ve az (1) és(4) be kez dés ben meg ha tá ro zott ese te ket.

(3) A nyil vá nos nyílt vé gû ala pok be fek te té si je gyé revo nat ko zó an adott vissza vál tá si meg bí zá sok fel vé te le ésaz el szá mo lás ér ték nap ja köz ti idõ köz – ér ték pa pír-alap te -kin te té ben – a (4) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel – leg fel -jebb há rom, in gat lan alap te kin te té ben leg fel jebb ki lenc -ven for gal ma zá si nap le het. Az ér ték nap meg ha tá ro zá sá ra,a meg bí zá sok el szá mo lá sá ra, va la mint az el szá mo lás nálfigye lembe vett egy jegy re jutó net tó esz köz ér ték meg ál la -pí tá sá ra vo nat ko zó egyéb sza bá lyo kat, köz te a ki fi ze tésnap ját az alap ke ze lé si sza bály za ta tar tal maz za.

(4) A szár maz ta tott ügy le tek be fek te tõ nyil vá nos, nyílt -vé gû alap és a zárt kö rû, nyílt vé gû alap ese té ben a be fek te -té si jegy re vo nat ko zó an adott vissza vál tá si meg bí zá sokfel vé te le és az el szá mo lás ér ték nap ja köz ti idõ köz leg fel -jebb har minc egy nap le het. Ezen ala pok te kin te té ben azalap ke ze lé si sza bály za ta ren del kez het ak ként, hogy egymeg ha tá ro zott idõ sza kon, de leg fel jebb egy nap tá ri hó na -pon be lül fel vett vé te li vagy vissza vál tá si meg bí zá sok azidõ szak egy, elõ re meg ha tá ro zott nap já val – mint ér ték -nap pal – ke rül je nek el szá mo lás ra. El té rõ meg ha tá ro zás hiányában az el szá mo lás ér ték nap ja az idõ szak utol só for -gal ma zá si nap ja.”

74. § A Tpt. 254. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(3) A zárt kö rû in gat lan alap be fek te té si je gyei ingatlan -apport el le né ben is je gyez he tõ ek. Az ap por tá lan dó in gat -la no kat rész le te sen be kell mu tat ni az alap ke ze lé si sza -bály za tá ban. Az ap por tá lan dó in gat la nok ér té két az alapkönyv vizs gá ló ja és az in gat lan ér té ke lõ je együt te sen ál la -pít ja meg. Az ap port össz ér té ke nem ha lad hat ja meg azalap in du ló sa ját tõ ké jé nek öt ven szá za lé kát.”

75. § (1) A Tpt. 257. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) A 255. § a)–c) pont já ban fog lalt eset ben a portfó -lióban lévõ be fek te té si esz kö zö ket egy hó na pon be lül, azin gat la no kat hat hó na pon be lül ér té ke sí te ni kell.”

766 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

(2) A Tpt. 257. §-ának (7) be kez dé se he lyé be a követ -kezõ ren del ke zés lép:

„(7) A be fek te té si alap tu laj do ná ba tar to zó va gyon ér té -ke sí té sét, az ér té ke sí tés bõl szár ma zó el len ér ték be fo lyá sát, va la mint a 256. § (7) be kez dé sé ben fog lalt ha tár idõ el tel tét köve tõen öt, in gat lan alap ese té ben ti zen öt na pon be lülmeg szû né si je len tést kell ké szí te ni, a Fel ügye let hez be -nyúj ta ni és ez zel egy ide jû leg a 34. § (3) be kez dé sé benmeg ha tá ro zott mó don a be fek te tõk ren del ke zé sé re bo csá -ta ni. A le tét ke ze lõ ezt köve tõen tíz na pon be lül kö te lesmeg kez de ni a ren del ke zés re álló összeg ki fi ze té sét a be -fek te tõk ré szé re. A meg szû né si je len tés – a 19. szá mú mel -lék let ben fog lal ta kon túl me nõ en – leg alább az éves je len -tés kö te le zõ tar tal mi ele me it tar tal maz za. A ki fi ze tés meg -kez dé sé rõl rend kí vü li köz le ményt kell köz zé ten ni.”

76. § A Tpt. 260. §-ának (8) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(8) Zárt kö rû be fek te té si alap az át ala ku lá sá ról ke ze lé sisza bály za tá nak mó do sí tá sá val a 265. § (3) be kez dé se sze -rint ha tá roz. A zárt kö rû alap nyil vá nos alap pá tör té nõ át -ala ku lá sa ese tén az át ala ku lás nap já ra iga zol nia kell a Fel -ügye let felé a 254. § (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott leg -ki sebb in du ló sa ját tõke meg lé tét.”

77. § A Tpt. 271. §-ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(5) Az alap ke ze lõ ki zá ró lag a szár maz ta tott ter mé kek -be be fek te tõ alap, il let ve zárt kö rû alap ja vá ra jo go sult ér -ték pa pírt köl csön be ven ni. Az alap ke ze lõ jo go sult a köl -csön vett ér ték pa pí rok fe de ze te ként az alap ne vé ben azalap va gyo na ter hé re óva dé kot nyúj ta ni.”

78. § A Tpt. 276. §-ának (1)–(7) be kez dé sei he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek:

„(1) Az egy ki bo csá tó ál tal ki bo csá tott, tõzs dén vagymás sza bá lyo zott pi a con jegy zett ér ték pa pí rok nak, il let vea 275. § b) pont ja sze rin ti ér ték pa pí rok nak az alap sa ját tõ -ké jé re ve tí tett össz ér té ke nem ha lad hat ja meg a 20. szá múmel lék let táb lá za ta „b” so rá ban az alap faj tá ja sze rint meg -ha tá ro zott ér té ket, ki vé ve az OECD tag ál lam ál tal ki bo csá -tott ál lam pa pí ro kat, a (8) be kez dés ben meg ha tá ro zott köt -vé nye ket és a (2) be kez dés ben fog lalt ese tet.

(2) Az OECD tag ál lam ál tal ki bo csá tott ál lam pa pí rok és a (8) be kez dés ben meg ha tá ro zott köt vé nyek ki vé te lé vel az egy ki bo csá tó ál tal ki bo csá tott, tõzs dén vagy más sza bá -lyo zott pi a con jegy zett, meg fe le lõ lik vi di tás sal ren del ke zõ ér ték pa pí rok nak az alap sa ját tõ ké jé re ve tí tett össz ér té kenem ha lad hat ja meg a 20. szá mú mel lék let táb lá za ta „a”so rá ban az alap faj tá ja sze rint meg ha tá ro zott ér té ket. Meg -fe le lõ lik vi di tás sal ren del ke zõ nek mi nõ sül az a tõzs dénjegy zett vagy sza bá lyo zott pi a con for gal ma zott ér ték pa pír, amely nek az utol só nap tá ri ne gyed év ben mért napi át la gosfor gal ma meg ha lad ja a száz mil lió fo rin tot.

(3) Az (1) be kez dés ben fog lalt kor lá tot meg ha la dó(2) be kez dés sze rin ti ér ték pa pí rok sa ját tõ ké re ve tí tettössz ér té ke nem ha lad hat ja meg a 20. szá mú mel lék let táb -lá za ta „d” so rá ban az alap faj tá ja sze rint meg ha tá ro zott ér -té ket.

(4) Az OECD tag ál lam ál tal ki bo csá tott ál lam pa pí rokki vé te lé vel az egy ki bo csá tó ál tal ki bo csá tott, tõzs dénvagy más sza bá lyo zott pi a con nem jegy zett ér ték pa pí rok -nak és egyéb pénz pi a ci esz kö zök nek az alap sa ját tõ ké jé reve tí tett össz ér té ke nem ha lad hat ja meg a 20. szá mú mel -lék let táb lá za ta „c” so rá ban az alap faj tá ja sze rint meg ha tá -ro zott ér té ket.

(5) A (4) be kez dés sze rin ti ér ték pa pí rok és egyéb pénz -pi a ci esz kö zök sa ját tõ ké re ve tí tett össz ér té ke nem ha lad -hat ja meg a 20. szá mú mel lék let táb lá za ta „e” so rá ban azalap faj tá ja sze rint meg ha tá ro zott ér té ket.

(6) A kol lek tív be fek te té si ér ték pa pí rok sa ját tõ ké re ve -tí tett össz ér té ke nem ha lad hat ja meg a 20. szá mú mel lék lettáb lá za ta „f” so rá ban az alap faj tá ja sze rint meg ha tá ro zottér té ket.

(7) Az OECD-tag ál lam ál tal ki bo csá tott azo nos so ro zat -ba tar to zó ál lam pa pí rok sa ját tõ ké re ve tí tett össz ér té kenem ha lad hat ja meg a 20. szá mú mel lék let táb lá za ta „g”so rá ban az alap faj tá ja sze rint meg ha tá ro zott ér té ket.”

79. § A Tpt. a 279. §-át köve tõen a kö vet ke zõ 279/A. §-salegé szül ki:

„279/A. § (1) Nyílt vé gû, nyil vá nos, in dex kö ve tõ be fek -te té si alap, il let ve an nak adott so ro za ta az aláb bi fel té te lekegyüt tes al kal ma zá sá val is lét re hoz ha tó:

a) az alap ke ze lõ a be fek te té si je gyek ál ta la meg ha tá -rozott szá mát tö mö rí tõ for gal ma zá si egy sé get ha tá roz hatmeg a jegy zés, il let ve a fo lya ma tos for ga lom ba ho za talcél ja i ra, s az el sõd le ges for gal ma zás so rán a be fek te tõ ál -tali, egya zon al ka lom mal tör té nõ vá sár lás, va la mint avissza vál tás tár gyát csak a for gal ma zá si egy sé get vagy an -nak egész szá mú több szö rö sét ki te võ be fek te té si je gyekké pez he tik;

b) az a) pont sze rin ti for gal ma zá si egy ség el len ér té ke(vé te lá ra, il let ve vissza vál tá si ára) az alap ke ze lõ ál tal meg -ha tá ro zott össze té te lû ér ték pa pír cso mag szol gál ta tá sá valis tel je sít he tõ, ahol a meg vá sá rolt vagy vissza vál tott szá -mú for gal ma zá si egy sé get ki te võ da rab szá mú be fek te té sije gyek össz ér té ke és az el len ér ték ként szol gál ta tott ér ték -pa pír cso mag össz ér té ke köz ti kü lön bö zet kész pénz bentel je sí ten dõ; és

c) az alap ke ze lõ az in téz mé nyi be fek te tõk re kor lá toz -hat ja azon be fek te tõk kö rét, ame lyek a be fek te té si je gye -ket az el sõd le ges for gal ma zás so rán az a) pont sze rin ti for -gal ma zá si egy sé gen ként meg vá sá rol hat ják, il let ve vissza -vált hat ják, ez eset ben azon ban az alap nyil ván tar tás ba vé -te lé tõl szá mí tott har minc na pon be lül kö te les gon dos kod ni az alap adott so ro za ta sza bá lyo zott pi ac ra való be ve ze té -sének kez de mé nye zé sé rõl.

(2) Az (1) be kez dés sze rin ti eset ben az alap ke ze lõ min -den for gal ma zá si nap ra kö te les meg ha tá roz ni az (1) be kez -dés a) pont ja sze rin ti for gal ma zá si egy ség el len ér té két ki -te võ ér ték pa pír cso mag össze té te lét. A fo lya ma tos for gal -ma zás so rán ezen in for má ció, va la mint a net tó esz köz ér ték köz zé té te lé re a 266. § (3) be kez dé se meg fele lõen irány -adó. A for gal ma zás ra az alap ke ze lõ ál tal az alap ke ze lé sisza bály za tá ban meg ha tá ro zott rend sze res ség gel, de leg -alább ha von ként egy for gal ma zá si na pon ke rül sor.

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 767

(3) Az (1) be kez dés sze rin ti in dex kö ve tõ be fek te té sialap lét re ho zá sa ese tén jegy zé si összeg be fi ze té sén a jegy -zé si el len ér ték ren del ke zés re bo csá tá sa ér ten dõ.”

80. § A Tpt. 280. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) Az in gat lan alap port fó li ó ja az in gat la no kon fe lülki zá ró lag lát ra szóló és le kö tött bank be té tet, OECD-tag ál -lam ál tal ki bo csá tott ál lam pa pírt, il let ve más alap ke ze lõ ál -tal ke zelt, in gat la nok ba fek te tõ kol lek tív be fek te té si for ma ál tal ki bo csá tott kol lek tív be fek te té si ér ték pa pírt – be le ért -ve ezen ér ték pa pí rok repo ügy let tel tör té nõ vá sár lá sát is –,va la mint de vi za ár fo lyam hoz kö tött in gat lan ügy le tek bõlbe fo lyó be vé te lek ár fo lyam koc ká za tá nak, to váb bá hi tel fi -nan szí ro zás de vi za- és ka mat koc ká za ta i nak fe de zé se cél -já ból kö tött szár maz ta tott ügy le te ket tar tal maz hat. Az in -gat lan alap port fó li ó já ban lévõ kol lek tív be fek te té si ér ték -pa pí rok ará nya nem ha lad hat ja meg az in gat lan alap sa játtõ ké jé nek húsz szá za lé kát.”

81. § A Tpt. 283. §-ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép, ez zel egy ide jû leg a § a kö vet ke zõ(5) be kez dés sel egé szül ki:

„(4) Épí tés alatt ál ló nak mi nõ sül az a te lek in gat lan, ille -tõ leg fel épít mény, ame lyen az in gat lan alap ki zá ró lag sa játkoc ká za tá ra, sa ját ne vé re szóló épí té si en ge dély alap ján azépí té si nap lót meg nyi tot ták és az in gat lan alap ki vi te le zé simun kát foly tat, il let ve vé gez tet, és amely re hasz ná lat ba -véte li en ge délyt még nem ad tak ki. Az alap – az (5) be kez dés -ben írt ki vé tel lel – ki zá ró lag olyan in gat la non foly tat hat, il let -ve vé gez tet het ki vi te le zé si te vé keny sé get, amely re a hasz ná -lat ba vé telt köve tõen tel je sül az (1) be kez dés ben meg ha tá -rozott fel té tel.

(5) Az alap a tu laj do nát ké pe zõ in gat la nok hoz funk ci o -ná li san kap cso ló dó, vagy az zal ha tá ros köz te rü le ten isfoly tat hat, il let ve vé gez tet het ki vi te le zé si te vé keny sé get,ha erre vo nat ko zó an a tu laj do ná ban álló in gat la nok ra ki -adott épí té si en ge dély ren del ke zést tar tal maz vagy ha ezenmun kák el vég zé se az alap tu laj do ná ban álló in gat la nokren del te tés sze rû hasz ná la ta fel té te le i nek biz to sí tá sá hozszük sé ges.”

82. § A Tpt. 288. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott eset ben a ki bo -csá tó kö te les gon dos kod ni a for gal ma zás fel té te le i nek fo -lya ma tos biz to sí tá sá ról, ille tõ leg ar ról, hogy a ke ze lé sisza bály zat, a tá jé koz ta tó, a rend sze res és rend kí vü li je len -tés ma gyar nyel ven a be fek te tõk ren del ke zé sé re áll jon.A ki bo csá tó a for gal ma zás fel té te le i rõl kö te les hir det -mény ben tá jé koz tat ni a ma gyar or szá gi be fek te tõ ket, to -váb bá a for gal ma zás fel té te le i nek biz to sí tá sát a Fel ügye -let nek is kö te les iga zol ni.”

83. § (1) A Tpt. 290. §-ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõn) és o) pon tok kal egé szül ki:

(Az alap ke ze lõ az ál ta la ke zelt ala pok mû kö dé sé re vo -nat ko zó an kö te les a Fel ügye let nek meg kül de ni, to váb bá

a 34. § (4) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott he lyen kö te lesköz zé ten ni, és a be fek te té si je gyek for gal ma zó já nál hozzá -férhetõvé ten ni:)

„n) a for gal ma zá si he lyek fel so ro lá sá ban be kö vet ke zettbár mely vál to zást, leg ké sõbb a vál to zás nap ját meg elõ zõmun ka na pon; és

o) az ügy nö kök fel so ro lá sá ban be kö vet ke zett bár melyvál to zást, a fel so ro lás bõ vü lé se ese tén leg ké sõbb a vál to -zás nap ját meg elõ zõ mun ka na pon, a fel so ro lás szû kü lé seese tén a leg ké sõbb a vál to zás nap ját kö ve tõ két mun ka -napon be lül.”

(2) A Tpt. 290. §-a a kö vet ke zõ (2) be kez dés sel egé szülki, ez zel egy ide jû leg a ko ráb bi (2) be kez dés szá mo zá sa(3) be kez dés re vál to zik:

„(2) A be fek te té si alap ra mint ki bo csá tó ra vo nat ko zó,az alap ke ze lõt ter he lõ tá jé koz ta tá si kö te le zett ség kö ré bena 34. § (4) be kez dés b) pont ja al kal ma zá sá ban a ki bo csá tóhon lap ja alatt az alap ke ze lõ hon lap ja ér ten dõ.”

84. § A Tpt. 293. §-ának he lyé be a kö vet ke zõ ren del -kezés lép:

„293. § (1) A be fek te té si alap ra mint ki bo csá tó ra vo nat -ko zó tá jé koz ta tá si kö te le zett sé gek nek az alap ne vé ben azalap ke ze lõ kö te les ele get ten ni.

(2) A be fek te té si alap ról, az alap ke ze lõ rõl szóló, a be -fek te tõk nek szánt min den olyan do ku men tum, így kü lö -nösen hir de tés, rek lám anyag, szó ró lap, pla kát ter ve ze tét,amely a be fek te té si je gyek nyil vá nos for ga lom ba ho za ta -lá val, for gal ma zá sá val össze füg gés be hoz ha tó, a Fel ügye -let nek leg ké sõbb a be fek te tõk ré szé re való hoz zá fé réstmeg elõ zõ en öt nap pal be kell nyúj ta ni.

(3) A Fel ügye let a do ku men tum nyil vá nos ság ra ho za ta -lát meg tilt ja, ha an nak tar tal ma el len té tes vagy fél re ve ze tõin for má ci ót tar tal maz a be nyúj tott, il let ve köz zé té tel re en -ge dé lye zett tá jé koz ta tó ban fog lal tak hoz ké pest.

(4) A be fek te té si alap ke ze lõ az el ért ho zam be mu ta tá sá -nál, il let ve köz zé té te lé nél a 15. szá mú mel lék let ben meg -fo gal ma zott el vek sze rint kö te les el jár ni.

(5) Ti los a tá jé koz ta tó és a ke ze lé si sza bály zat tar tal má -tól el té rõ ada tok köz lé se, va la mint a be fek te té si alap ho za -má ra, tõ ké jé nek nö ve ke dé sé re vo nat ko zó ígé ret té te le a241. §-ban fog lalt ese tek ki vé te lé vel.”

85. § A Tpt. a 296. §-t köve tõen a kö vet ke zõ nyol ca -dik/A. résszel és XXXI/A. fe je zet tel egé szül ki:

„NYOLCADIK/A. RÉSZ

A KOCKÁZATI TÕKEALAPOK

XXXI/A. Fejezet

A KOCKÁZATI TÕKEALAP-KEZELÕ”

86. § A Tpt. az e törvény ben meg ál la pí tott XXXI/A. Fe -je ze tet köve tõen a kö vet ke zõ 296/A. §-sal egé szül ki:

„296/A. § (1) A koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ a Fel ügye lete törvény ben meg ha tá ro zott en ge dé lye alap ján kezd he timeg te vé keny sé gét.

768 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

(2) A koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ ki zá ró lag az aláb bi te -vé keny sé get vé gez he ti:

a) az e törvény ben meg ha tá ro zott koc ká za ti tõ ke-alap -ke ze lés;

b) az a) pont ban meg je lölt te vé keny ség hez kap cso ló dóta nács adás.”

87. § A Tpt. az e tör vénnyel meg ál la pí tott 296/A. §-tköve tõen a kö vet ke zõ 296/B. §-sal egé szül ki:

„296/B. § (1) Koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, ille tõ leg koc -ká za ti tõ ke alap nem sze rez het ré sze se dést olyan vál lal ko -zás ban, amely ben

a) a koc ká za ti tõ ke alap alap ke ze lõ je ve ze tõ tiszt ség vi -se lõ jé nek, fel ügye lõ bi zott sá gi tag já nak, könyv vizs gá ló já -nak; és

b) tu laj do no sa ve ze tõ tiszt ség vi se lõ jé nek vagy fel -ügye lõ bi zott sá gi tag já nak, könyv vizs gá ló já nak, vagy

c) az a)–b) pont ban meg ha tá ro zott sze méllyel kö zösház tar tás ban élõ kö ze li hoz zá tar to zó nak

ré sze se dé se van.(2) A koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ nél ve ze tõ ál lá sú sze -

mély egy ide jû leg leg fel jebb há rom más, e tör vény sze rintala pí tott koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ nél le het ve ze tõ ál lá súsze mély. A koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ kö te les az ál ta la ke -zelt koc ká za ti tõ ke alap be fek te tõ it tá jé koz tat ni, ha a ve ze tõál lá sú sze méllyel kap cso lat ban e kö rül mény fenn áll.

(3) A koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ nél ve ze tõ ál lá sú sze -mély nem le het a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ ré szé re be fek -te té si szol gál ta tást, ki egé szí tõ be fek te té si szol gál ta tástvég zõ gaz dál ko dó szer ve zet nél ve ze tõ ál lá sú sze mély.

(4) A koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ nem ad hat a koc ká za titõ ke alap va gyon ér té ke lé sé re meg bí zást olyan va gyon ér té -ke lõ szer ve zet nek,

a) amely ben a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ;b) amely ben a koc ká za ti tõ ke-alap ke ze lõ nél ve ze tõ ál -

lá sú sze mély; ille tõ legc) amely a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ benköz vet len vagy köz ve tett tu laj do ni ré sze se dés sel ren -

del ke zik.(5) A koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ ve ze tõ tiszt ség vi se lõi

kö zül leg alább egy sze mély nek öt éves szak mai gya kor lat talkell ren del kez ni.

(6) Az (5) be kez dés al kal ma zá sá ban szak mai gya kor lat -ként kell figye lembe ven ni:

a) Ma gyar or szá gon vagy kül föl dön be jegy zett tõ ke be -fek te té si te vé keny sé get vég zõ vál lal ko zás nál, vagy eh hezszo ro san kap cso ló dó ta nács adói vagy va gyon ke ze lõi te vé -keny sé get vég zõ vál lal ko zás nál (koc ká za ti vagy ma gán tõ -ke alap ke ze lõ, ta nács adó, be fek te tõ vagy hol ding tár sa ság)tu laj do nos ként, ve ze tõ ál lá sú sze mély ként vagy al kal ma -zott ként;

b) az a) pont ban meg ha tá ro zott vál lal ko zás ki je lö lé sealap ján az a) pont ban meg ha tá ro zott vál lal ko zá sok tõ ke -be fek te té sé nek cél tár sa sá gá nál ve ze tõ ál lá sú sze mély kéntel töl tött idõt.”

88. § A Tpt. az e törvény ben meg ál la pí tott 296/B. §-tköve tõen a kö vet ke zõ 296/C. §-sal egé szül ki:

„296/C. § (1) A koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ re a Gt., afiók telepre az Fkt. ren del ke zé se it az e törvény ben fog laltel té ré sek kel kell al kal maz ni.

(2) A koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ ki zá ró lag rész vény tár -sa ság ként vagy fi ók te lep ként mû köd het. A koc ká za ti tõ ke -alap-ke ze lõ jegy zett tõ ké je ki zá ró lag pénz be li hoz zá já ru -lás ból áll hat.”

89. § A Tpt. az e törvény ben meg ál la pí tott 296/C. §-tköve tõen a kö vet ke zõ 296/D. §-sal egé szül ki:

„296/D. § (1) A ké rel me zõ nek a koc ká za ti tõ ke alap-ke -ze lé si te vé keny ség vég zé sé re vo nat ko zó en ge dély irán tiké rel mé hez be kell nyúj ta nia:

a) a tár sa sá gi szer zõ dést (ala pí tó ok ira tot), il let ve en nekmó do sí tá sát;

b) a jegy zett tõke tel jes össze gé nek be fi ze té sét és ren -del ke zés re ál lá sát ta nú sí tó ira to kat;

c) rész vény köny vé nek má so la tát;d) a szer ve ze ti és mû kö dé si sza bály za tát;e) az olyan gaz da sá gi tár sa sá gok meg ne ve zé sét, amely -

ben ré sze se dé se van, a ré sze se dés mér té ké nek meg je lö lé -sé vel;

f) a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott igaz ga tá si-szol -gál ta tá si díj meg fi ze té sé nek iga zo lá sát;

g) könyv vizs gá ló ja ne vét és en ge dé lyé nek szá mát;h) a könyv vizs gá ló iga zo lá sát arra vo nat ko zó an, hogy a

ké rel me zõ in for ma ti kai rend sze re, szám vi te li po li ti ká ja ésszám vi te li rend je min den ko ri pénz ügyi hely ze té nek meg -ál la pí tá sá ra al kal mas;

i) a ve ze tõ ál lá sú sze mély bün tet len elõ éle té re vo nat ko -zó iga zo lást és a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lé si te vé keny sé -get ve ze tõ sze mély fel sõ fo kú vég zett sé gét iga zo ló do ku -men tu mot;

j) az üz le ti ter vét; ésk) az e törvény ben fog lalt elõ írásoknak való meg fe le lést

ta nú sí tó egyéb ok ira to kat.(2) A Fel ügye let a te vé keny sé gi en ge dély meg adá sát

csak ak kor ta gad hat ja meg, ha a ké rel me zõa) az e törvény ben fog lalt fel té te lek nek nem fe lel meg és

azt hi ány pót lás ra tör tént fel szó lí tás el le né re sem pó tol ja;vagy

b) az el já rás so rán meg té vesz tõ vagy va lót lan ada totkö zölt.

(3) A Fel ügye let a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ te vé keny -sé gi en ge dé lyét vissza von ja, ha

a) a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ ré szé re ki adott te vé -keny sé gi en ge dély ki adá sá nak fel té te lei már nem áll nakfenn és azok meg fe le lõ ha tár idõn be lül nem pó tol ha tók;vagy

b) az en ge déllyel ren del ke zõ az en ge dé lye zett te vé -keny sé get hat hó na pon be lül nem kez di meg, vagy hat hó -na pot meg ha la dó idõ tar tam alatt nem gya ko rol ja;

c) az en ge déllyel ren del ke zõ a te vé keny ség foly ta tá sá valfel hagy;

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 769

d) az en ge déllyel ren del ke zõ a te vé keny ség re vonat -kozó, e törvény ben és kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zottelõ írásokat is mét lõ dõ en vagy sú lyo san meg sze gi;

e) az en ge délyt a Fel ügye let meg té vesz té sé vel vagymás jog sza bály sér tõ mó don sze rez te meg.”

90. § A Tpt. az e törvény ben meg ál la pí tott 296/D. §-tköve tõen a kö vet ke zõ 296/E. §-sal egé szül ki:

„296/E. § (1) A „koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ”, il let ve a„koc ká za ti tõ ke alap” el ne ve zést csak az e tör vény sze rin tite vé keny sé gi en ge déllyel ren del ke zõ tár sa ság, il let ve aze tör vény sze rint nyil ván tar tás ba vett alap hasz nál hat ja.

(2) Nem vo nat ko zik az (1) be kez dés ben fog lalt sza bálya kül föl dön be jegy zett gaz da sá gi tár sa ság ra és más jogisze mély re, ha a sa ját joga sze rint jo go sult a „koc ká za ti tõ -ke alap-ke ze lõ”, il let ve a „koc ká za ti tõ ke alap” el ne ve zéshasz ná la tá ra.”

91. § A Tpt. az e törvény ben meg ál la pí tott 296/E. §-tköve tõen a kö vet ke zõ 296/F. §-sal egé szül ki:

„296/F. § (1) A koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ egy más tól el -kü lö ní tet ten több ala pot is lét re hoz hat és ke zel het.

(2) A koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ a koc ká za ti tõ ke ala pokva gyo nát a sa ját va gyo ná tól, il let ve a koc ká za ti tõ ke ala pok va gyo nát egy más tól el kü lö ní tet ten ke ze li és tart ja nyil ván.

(3) A koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ az ál ta la vég zett ke ze -lõi te vé keny sé gért az alap ke ze lé si sza bály zat ban meg ha tá -ro zott dí jat szá mít hat fel.

(4) A koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ az ál ta la ke zelt alap mû -kö dé sé nek idõ tar ta ma alatt vég el szá mo lás sal nem szûn hetmeg.

(5) Koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ fel szá mo ló já nak a bí ró -ság csak a Fel ügye let ál tal a Hpt. alap ján lét re ho zott köz -hasz nú tár sa sá got je löl he ti ki.

(6) A koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ ál tal ke zelt port fo li ó banlévõ esz kö zök nem ké pe zik a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ tu -laj do nát, azok a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ hitelezõi nek ki -elé gí té sé re nem ve he tõk igény be.

(7) A koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ a koc ká za ti tõ ke alapke ze lé sét ki zá ró lag más koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ ré szé read hat ja át. Az át adás hoz a koc ká za ti tõ ke alap-jegy tu laj do -no sok het ven öt szá za lé ká nak jó vá ha gyó nyi lat ko za taszük sé ges. Ha az alap ke ze lé si sza bály zat elõ ír ja, a jóvá -hagyás a tõ ke alap-jegy tu laj do no sok több sé gi sza va za tá -val is meg ad ha tó, ez eset ben a koc ká za ti tõ ke alap át adá -sához a Fel ügye let jó vá ha gyá sa is szük sé ges.

(8) Ha a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ el len fel szá mo lá siel já rás in dul és az ál ta la ke zelt koc ká za ti tõ ke alap új koc -ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ ré szé re nem ke rül át adás ra, a Fel -ügye let a koc ká za ti tõ ke alap tör lé sét kez de mé nye zi.”

92. § A Tpt. az e törvény ben meg ál la pí tott 296/F. §-tköve tõen a kö vet ke zõ XXXI/B. Fe je zet tel egé szül ki:

„XXXI/B. Fejezet

A KOCKÁZATI TÕKEALAP”

93. § A Tpt. a XXXI/B. Fe je ze tet köve tõen a kö vet ke zõ296/G. §-sal egé szül ki:

„296/G. § (1) A koc ká za ti tõ ke alap a Fel ügye let ál taltör té nõ nyil ván tar tás ba vé tel lel jön lét re, il let ve a nyil ván -tar tás ból való tör lés sel szû nik meg. A koc ká za ti tõ ke alapki zá ró lag zárt vé gû alap ként, vissza nem vált ha tó kocká -zati tõ ke alap-je gyek zárt kö rû for ga lom ba ho za ta lá val hoz -ha tó lét re.

(2) Egy alap ra el té rõ név ér té kû és el té rõ jo go kat meg -tes te sí tõ koc ká za ti tõ ke alap-je gyek is for ga lom ba hoz ha -tó ak.

(3) A koc ká za ti tõ ke alap-jegy for ga lom ba ho za ta lá ra, aki bo csá tó kö te le zett sé ge i re az e tör vény Má so dik Ré szé -ben fog lalt ren del ke zé se ket az e fe je zet ben meg ha tá ro zottel té ré sek kel kell al kal maz ni

(4) A koc ká za ti tõ ke alap jegy zett tõ ké je nem le het ke ve sebbket tõ száz öt ven mil lió fo rint nál.

(5) A koc ká za ti tõ ke alap sa ját tõ ké je nem le het ke -vesebb a (4) be kez dés ben elõ írt leg ki sebb jegy zett tõkeössze gé nél.

(6) A koc ká za ti tõ ke alap jegy zett tõ ké je ki zá ró lag pénz -be li hoz zá já ru lást tar tal maz hat.

(7) A koc ká za ti tõ ke alap-je gyek össz név ér ték ének leg -alább tíz szá za lé kát, de leg ke ve sebb ket tõ száz öt ven mil liófo rin tot a koc ká za ti tõ ke alap-je gyek meg vá sár lá sa kor bekell fi zet ni. A fenn ma ra dó össze get a koc ká za ti tõ ke alapke ze lé si sza bály za tá ban meg ha tá ro zott fel té te lek sze rint,de leg ké sõbb az ala pí tást kö ve tõ hat éven be lül kell be fi -zet ni.

(8) Ha a koc ká za ti tõ ke alap-jegy tu laj do no sa a jegy zés -kor vál lalt va gyo ni hoz zá já ru lá sát a koc ká za ti tõ ke alap ke -ze lé si sza bály za tá ban meg ha tá ro zott fel té te lek sze rint nem tel je sí ti, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ har minc na pos ha tár -idõ ki tû zé sé vel fel hív ja a tel je sí tés re. A fel hí vás ban utal nikell arra, hogy a tel je sí tés el mu lasz tá sa a koc ká za ti tõ ke -alap-jegy hez fû zõ dõ jo ga i nak meg szû né sét ered mé nye zi.

(9) A (8) be kez dés ben meg ha tá ro zott har minc na pos ha -tár idõ ered mény te len el tel te ese tén a koc ká za ti tõ ke -alap-jegy hez fû zõ dõ jo gok a ha tár idõ le jár tát kö ve tõ na -pon meg szûn nek, er rõl a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ a ta got írás ban ér te sí ti.

(10) A (8) be kez dés ben meg ha tá ro zott har minc na posha tár idõ ered mény te len el tel tét köve tõen a koc ká za ti tõ ke -alap-ke ze lõ – a ke ze lé si sza bály zat ban meg ha tá ro zot taksze rint – el szá mol a koc ká za ti tõ ke alap-jegy ko ráb bi tu laj -do no sá val.”

94. § A Tpt. az e törvény ben meg ál la pí tott 296/G. §-tköve tõen a kö vet ke zõ 296/H. §-sal egé szül ki:

„296/H. § (1) A koc ká za ti tõ ke alap át ala ku lá sá nakminõ sül a koc ká za ti tõ ke ala pok egye sü lé se (be ol va dás,össze ol va dás) és szét vá lá sa (kü lön vá lás, ki vá lás). Az át -ala ku lás sal lét re jö võ koc ká za ti tõ ke alap az át ala kult koc -ká za ti tõ ke alap jog utód ja.

770 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

(2) Az egye sü lés hez az egye sü lés ben részt ve võ koc ká -za ti tõ ke ala pok koc ká za ti tõ ke alap-jegy tu laj do no sa i nakírás be li, egy han gú jó vá ha gyó nyi lat ko za ta szük sé ges.

(3) A jog utód koc ká za ti tõ ke ala pot ke ze lõ koc ká za ti tõ -ke alap-ke ze lõ az egye sü lés in do kát, nap ját és fel té te le ittar tal ma zó tá jé koz ta tót a Fel ügye let nek jó vá ha gyás ra be -nyújt ja.

(4) Az egye sü lés ér ték nap ján meg kell ál la pí ta ni azegye sü lés ben részt ve võ koc ká za ti tõ ke ala pok egy koc ká -za ti tõ ke alap-jegy re jutó net tó esz köz ér té két.

(5) Az egye sü lés so rán a (3) be kez dés ben meg je lölt tá jé -koz ta tó ban meg kell je löl ni a jog utód koc ká za ti tõ ke ala -pot. A jog utód koc ká za ti tõ ke alap koc ká za ti tõ ke alap-je -gye ket bo csát ki, ame lye ket – az ér vé nyes, egy jegy re jutónet tó esz köz ér té kek nek meg fe le lõ át vál tá si arány ban – azegye sü lés ben részt ve võ koc ká za ti tõ ke alap koc ká za ti tõ ke-alap-jegy tu laj do no sai szer zik meg.

(6) A jog utód koc ká za ti tõ ke alap ke ze lõ je az egye sü lés -rõl, az egye sü lés nap já ra ér vé nyes port fo li ó já ról je len téstké szít, ame lyet az egye sü lést kö ve tõ nyolc mun ka na ponbe lül meg küld a Fel ügye let nek. A je len tés nek tar tal maz nia kell a port fo li ó ban lévõ esz kö zök té te les fel so ro lá sát, azokér té két; az össze sí tett net tó esz köz ér té ke ket; a koc ká za ti tõ -ke alap-je gyek da rab szá mát, az egy koc ká za ti tõ ke alap-jegy re jutó net tó esz köz ér té ket, az át vál tá si arányt. A je len tést a jog -utód koc ká za ti tõ ke alap ke ze lõ je és könyv vizs gá ló ja is alá -írja.

(7) A (2)–(6) be kez dé se ket a koc ká za ti tõ ke ala pok szét -vá lá sá ra is meg fele lõen al kal maz ni kell.”

95. § A Tpt. az e törvény ben meg ál la pí tott 296/H. §-tköve tõen a kö vet ke zõ 296/I. §-sal egé szül ki:

„296/I. § (1) A koc ká za ti tõ ke alap ki zá ró lag elõ re meg -ha tá ro zott, de leg alább hat tel jes nap tá ri éves fu tam idõ rehoz ha tó lét re.

(2) A koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ a koc ká za ti tõ ke alapfu tam ide jét – amennyi ben azt a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lé -si sza bály zat le he tõ vé te szi – meg hosszab bít hat ja, leg fel -jebb az ere de ti fu tam idõt nem meg ha la dó idõ tar tam mal.

(3) A koc ká za ti tõ ke alap fu tam ide jé nek meg vál toz ta tá -sa kor a 296/K. § (1)–(5) be kez dé sé nek ren del ke zé se it kellal kal maz ni.”

96. § A Tpt. az e törvény ben meg ál la pí tott 296/I. §-tköve tõen a kö vet ke zõ 296/J. §-sal egé szül ki:

„296/J. § (1) A koc ká za ti tõ ke alap-jegy kö te le zõ tar tal mikel lé kei:

a) a koc ká za ti tõ ke alap meg ne ve zé se és a koc ká za ti tõ -ke alap-jegy so ro zat meg je lö lé se;

b) a koc ká za ti tõ ke alap faj tá ja (zárt végû), tí pu sa (zárt -kö rû), fu tam ide je;

c) a koc ká za ti tõ ke alap-jegy név ér té ke, ér ték pa pír kód jaés sor szá ma;

d) a tu laj do nos neve;

e) a tu laj do nos nak, il let ve a bir to kos nak a koc ká za ti tõ -ke alap-jegy hez fû zõ dõ, a koc ká za ti tõ ke alap ke ze lé si sza -bály za tá ban meg ha tá ro zott jo gai;

f) a ki bo csá tás idõ pont ja;g) az alap ke ze lé sét vég zõ koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ

cég ne ve és szék he lye; ésh) az alap ke ze lé sét vég zõ koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ

cég sze rû alá írá sa.(2) A de ma te ri a li zált koc ká za ti tõ ke alap-jegy for ga lom ba

ho za ta lá hoz ki ál lí tott ok irat a 7. § (2) be kez dé sé nek c) ésd) pont já ban meg ha tá ro zott ada to kat nem tar tal maz za.

(3) A koc ká za ti tõ ke alap-je gyek össze vont cím le tû koc -ká za ti tõ ke alap-jegy ként is ki bo csát ha tók, to váb bá a ki bo -csá tást köve tõen – a koc ká za ti tõ ke alap-jegy tu laj do noské ré sé re és költ sé gé re – össze vont cím le tû tõkealap- jeggyé ala kít ha tó ak át. Az össze vont cím le tû koc ká za ti tõ -ke alap-jegy – a koc ká za ti tõ ke alap-jegy tu laj do nos ké ré sé -re és költ sé gé re – utóbb ki sebb cím le tû össze vont koc ká za -ti tõ ke alap-je gyek re, il let ve az ere de ti név ér té kû koc ká za ti tõ ke alap-je gyek re bont ha tó.

(4) Az e törvény ben meg ha tá ro zot tak tól el té rõ mó donfor ga lom ba ho zott koc ká za ti tõ ke alap-jegy for ga lom baho za ta la sem mis.

(5) A koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ a be fek te tõ ál taljegyzett koc ká za ti tõ ke alap-jegy re tel je sí tett va gyo nihozzájá ru lás össze gé nek meg ál la pí tá sá ra, a koc ká za ti tõ ke -alap-jegy tu laj do nos és a tu laj do ná ban lévõ koc ká za ti tõ ke-alap-jegy azo no sí tá sá ra al kal mas nyil ván tar tást ve zet.

(6) A koc ká za ti tõ ke alap a Fel ügye let ál tal tör té nõ nyil -ván tar tás ba vé te lét köve tõen a koc ká za ti tõ ke alap-jegy reesõ va gyo ni hoz zá já ru lás tel jes be fi ze té sé ig ter je dõ idõ -szak ra, a be fek te tõ ál tal jegy zett koc ká za ti tõ ke alap-jegy re tel je sí tett va gyo ni hoz zá já ru lás össze gé rõl a koc ká za ti tõ -ke alap-ke ze lõ iga zo lást ál lít ki. A be fek te tõ a va gyo ni hoz -zá já ru lás tel jes be fi ze té sé ig a sza va za ti jo gát a koc ká za titõ ke alap-ke ze lõ ál tal ki ál lí tott iga zo lás alap ján gya ko rol -hat ja.

(7) A koc ká za ti tõ ke alap ke ze lé si sza bály za ta elõ ír hat ja, hogy a koc ká za ti tõ ke alap-jegy át ru há zá sá hoz a koc ká za titõ ke alap-ke ze lõ be le egye zé se, ille tõ leg a töb bi be fek te tõegy han gú vagy több sé gi jó vá ha gyó nyi lat ko za ta szük sé -ges. A koc ká za ti tõ ke alap ke ze lé si sza bály za ta az át ru há -zás hoz egyéb fel té te le ket is meg ha tá roz hat.”

97. § A Tpt. az e törvény ben meg ál la pí tott 296/J. §-tköve tõen a kö vet ke zõ 296/K. §-sal egé szül ki:

„296/K. § (1) A koc ká za ti tõ ke alap-jegy for ga lom ba ho -za ta lá nak fel té te le a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ ál tal ké szí -tett ke ze lé si sza bály zat Fel ügye let ál tal tör té nõ jó vá ha gyá -sa. A koc ká za ti tõ ke alap ke ze lé si sza bály za tá nak kö te le zõele me it a 26. szá mú mel lék let tar tal maz za.

(2) A koc ká za ti tõ ke alap jó vá ha gyott ke ze lé si sza bály -za tát leg alább a jegy zést, át vé telt meg elõ zõ ti zen öt nap pala koc ká za ti tõ ke alap-jegy át vé te lé re szán dék nyi lat ko za tottett be fek te tõk ré szé re meg kell kül de ni.

(3) A koc ká za ti tõ ke alap nyil ván tar tás ba vé te lé re a koc -ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ ké rel mé re ak kor ke rül sor, ha a

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 771

koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ – a koc ká za ti tõ ke alap jegy zetttõ ké jé nek össze gyûj té sé re nyi tott szám lát ve ze tõ hi tel in té -zet ál tal ki ál lí tott nyi lat ko zat tal – iga zol ja, hogy a 296/G. § (7) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott össze get a be fek te tõk be -fi zet ték.

(4) A koc ká za ti tõ ke alap ke ze lé si sza bály za tá nak mó do -sí tá sá hoz a Fel ügye let jó vá ha gyá sa és ha az alap ke ze lé sisza bály zat elõ ír ja, a koc ká za ti tõ ke alap-jegy tu laj do no sokegy han gú vagy több sé gi jó vá ha gyó nyi lat ko za ta szük sé -ges. Az alap ke ze lé si sza bály zat a koc ká za ti tõ ke alap-jegytu laj do no sok jó vá ha gyá sát az egész alap ke ze lé si sza bály -zat ra vagy egyes sza bá lyo zá si te rü le tek re néz ve is elõ ír -hat ja és egyes sza bá lyo zá si kér dé sek hez el té rõ mér té kûtöbb sé get is elõ ír hat.

(5) Ha a koc ká za ti tõ ke alap ke ze lé si sza bály za tá nakmó do sí tá sá hoz a ke ze lé si sza bály zat elõ írásai sze rint akoc ká za ti tõ ke alap-jegy tu laj do no sok elõ ze tes jó vá ha gyá -sa szük sé ges, a jó vá ha gyás ról a Fel ügye le tet az alap ke ze lõ a mó do sí tás be nyúj tá sá val tá jé koz tat ja. A ke ze lé si sza bály -zat nak a koc ká za ti tõ ke alap fu tam ide jé nek meg hosszab bí -tá sát tar tal ma zó mó do sí tá sát a koc ká za ti tõ ke alap ere de tifu tam ide je le tel te elõtt leg alább hat hó nap pal kell a Fel -ügye let nek be nyúj ta ni.”

98. § A Tpt. az e törvény ben meg ál la pí tott 296/K. §-tköve tõen a kö vet ke zõ 296/L. §-sal egé szül ki:

„296/L. § (1) A koc ká za ti tõ ke alap ho za mot csak ak korfi zet het, ha an nak fe de ze te a koc ká za ti tõ ke alap ren del -kezé sé re áll. Hi tel bõl vagy hi tel vi szonyt meg tes te sí tõ ér ték -pa pír ki bo csá tá sá ból szár ma zó for rás ból ho zam fi ze tés nemtel je sít he tõ.

(2) Nem fi zet he tõ ho zam, ha en nek kö vet kez té ben a koc -ká za ti tõ ke alap sa ját tõ ké je a szám vi te li sza bá lyok sze rintszá mí tott mó don nem éri el a koc ká za ti tõ ke alap jegy zett tõ -ké jé nek be fi ze tett há nya dát.”

99. § A Tpt. az e törvény ben meg ál la pí tott 296/L. §-tköve tõen a kö vet ke zõ 296/M. §-sal egé szül ki:

„296/M. § A koc ká za ti tõ ke alap a Fel ügye let ál tal ve ze -tett nyil ván tar tás ból való tör lés sel szû nik meg. A Fel ügye lettör li a koc ká za ti tõ ke ala pot a nyil ván tar tás ból

a) a po zi tív sa ját tõ ké jû koc ká za ti tõ ke alap meg szün te -té se kor a meg szû né si je len tés Fel ügye let hez tör té nõ be -nyúj tá sát kö ve tõ nap pal;

b) a ne ga tív sa ját tõ ké jû koc ká za ti tõ ke alap meg szün te -té se kor a va gyon ér té ke sí té sé bõl szár ma zó el len ér ték tel jeski fi ze té se kor;

c) má sik koc ká za ti tõ ke alap pá tör té nõ át ala ku lás ese tén az át ala ku lás nap já val; vagy

d) más koc ká za ti tõ ke alap ba tör té nõ be ol va dás ese tén a be ol va dás nap já val.”

100. § A Tpt. az e törvény ben meg ál la pí tott 296/M. §-tköve tõen a kö vet ke zõ 296/N. §-sal egé szül ki:

„296/N. § (1) A koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ jog utód nél -kü li meg szû né se kor, ille tõ leg a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ

te vé keny sé gi en ge dé lye vissza vo ná sa kor – ha a koc ká za titõ ke alap ke ze lé sét má sik koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ nemvál lal ja el – a koc ká za ti tõ ke ala pot meg kell szün tet ni.

(2) A koc ká za ti tõ ke alap meg szün te té sét, nyil ván tar tás bólvaló tör lé sét a Fel ügye let ha tá ro zat ban ren de li el.

(3) A koc ká za ti tõ ke alap (1)–(2) be kez dés sze rin ti meg -szün te té sét a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ a meg szün te tés -rõl szó ló fel ügye le ti ha tá ro zat kéz hez vé te lét kö ve tõ ket tõmun ka na pon be lül kö te les köz zé ten ni.

(4) A koc ká za ti tõ ke alap hi te le zõi a (3) be kez dés sze rin tiköz zé té tel nap já tól szá mí tott har minc na pos jog vesz tõ ha -tár idõn be lül je lent he tik be kö ve te lé se i ket a koc ká za ti tõ -ke alap-ke ze lõ nél.

(5) Ha a meg szün te té si el já rás so rán a koc ká za ti tõ ke alapsa ját tõ ké je a (4) be kez dés alap ján be je len tett kö te le zett -ségek figye lembe véte lével együtt ne ga tív vá vá lik, ak kor akoc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ kö te les azt a Fel ügye let nek ha la -dék ta la nul be je len te ni.”

101. § A Tpt. az e törvény ben meg ál la pí tott 296/N. §-tköve tõen a kö vet ke zõ 296/O. §-sal egé szül ki:

„296/O. § (1) Ha e tör vény más ként nem ren del ke zik, akoc ká za ti tõ ke alap meg szû né se kor fel me rü lõ fel ada to kat a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõaka dá lyoz ta tá sa, il let ve fel szá mo lá sa ese tén a Fel ügye letál tal a Hpt. alap ján lét re ho zott köz hasz nú tár sa ság vég zi.

(2) A 296/M. §-ban meg ha tá ro zott eset ben a koc ká za titõ ke alap port fo li ó já ban lévõ esz kö zö ket ti zen nyolc hó na -pon be lül ér té ke sí te ni kell. E ha tár idõ in do kolt eset ben – aFel ügye let en ge dé lyé vel – leg fel jebb hat hó nap pal meg -hosszab bít ha tó. A koc ká za ti tõ ke alap tu laj do ná ban lévõ,sza bá lyo zott pi ac ra be ve ze tett ér ték pa pí ro kat a koc ká za titõ ke alap-jegy tu laj do no sai kö zött – a koc ká za ti tõ ke -alap-ke ze lé si sza bály zat ban rög zí tett sza bá lyok nak meg -fele lõen – ter mé szet ben is fel le het osz ta ni.

(3) A koc ká za ti tõ ke alap tu laj do ná ba tar to zó va gyon ér -té ke sí té sét, az ér té ke sí tés bõl szár ma zó el len ér ték be fo lyá -sát, va la mint a 296/N. § (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zottha tár idõt köve tõen öt na pon be lül meg szû né si je len téstkell ké szí te ni, azt be kell nyúj ta ni a Fel ügye let hez és akoc ká za ti tõ ke alap-jegy tu laj do no sa i nak ren del ke zé sé rekell bo csá ta ni. A koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ ezt köve tõentíz na pon be lül kö te les meg kez de ni a ren del ke zés re állóösszeg ki fi ze té sét a be fek te tõk ré szé re. A ki fi ze tés meg -kez dé sé rõl rend kí vü li köz le ményt kell köz zé ten ni.

(4) A meg szû né si je len tés nek leg alább a kö vet ke zõ ketkell tar tal maz nia:

a) a mû kö dés idõ tar ta má nak le já ra ta kor a koc ká za ti tõ -ke alap tu laj do ná ban álló va gyon nyil ván tar tá si ér té ke;

b) a va gyon tár gyak ér té ke sí té se so rán be folyt el len -ér ték;

c) az eset le ges egyéb be vé tel (pl. ka mat);d) a vég el szá mo lás so rán fel me rült költ sé gek;e) a koc ká za ti tõ ke alap-jegy tu laj do no sok kö zött fel -

oszt ha tó tõke, a fel osz tás el vei; ésf) az egy koc ká za ti tõ ke alap-jegy re ki fi zet he tõ összeg.

772 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

(5) A koc ká za ti tõ ke alap esz kö zei ér té ke sí té sé bõl be -folyt el len ér ték bõl a koc ká za ti tõ ke alap tar to zá sai és kö te -le zett sé gei le vo ná sát köve tõen ren del ke zés re álló (po zi tívössze gû) tõke a be fek te tõ ket koc ká za ti tõ ke alap-je gye iknév ér té ké nek az összes for ga lom ban lévõ koc ká za ti tõ ke -alap-jegy név ér té ké hez vi szo nyí tott ará nyá ban il le ti meg.

(6) A be fek te tõk ré szé re ki fi ze ten dõ össze get a koc ká -za ti tõ ke alap-ke ze lõ el kü lö ní tett le té ti szám lán kö te les tar -ta ni a be fek te tõk ré szé re tör té nõ ki fi ze té sig, il let ve az el -évü lé si idõ el tel té ig.”

102. § A Tpt. az e törvény ben meg ál la pí tott 296/O. §-tköve tõen a kö vet ke zõ 296/P. §-sal egé szül ki:

„296/P. § (1) Ne ga tív sa ját tõ ké vel ren del ke zõ koc ká za -ti tõ ke alap meg szün te té sét a Fel ügye let ál tal a Hpt. alap ján lét re ho zott köz hasz nú tár sa ság vég zi.

(2) A koc ká za ti tõ ke alap tu laj do ná ba tar to zó va gyon ér -té ke sí té sét, az ér té ke sí tés bõl szár ma zó el len ér ték be fo lyá -sát köve tõen a köz hasz nú tár sa ság a hi te le zõk kö ve te lé se ita Cstv. elõ írásai sze rin ti ki elé gí té si sor rend ben egyen lí tiki.”

103. § A Tpt. az e törvény ben meg ál la pí tott 296/P. §-tköve tõen a kö vet ke zõ cím mel és a 296/Q. §-sal egé szül ki:

„A befektetési, kölcsönnyújtási szabályok

296/Q. § (1) A koc ká za ti tõ ke alap va gyo na ter hé re egyvál lal ko zás ban, il let ve a vál lal ko zás ál tal el len õr zött másvál lal ko zás ban együt te sen szer zett ré sze se dé se a be fek te -tés kor nem ha lad hat ja meg a koc ká za ti tõ ke alap be fi ze tettjegy zett tõ ké jé nek húsz szá za lé kát.

(2) A koc ká za ti tõ ke alap va gyo na ter hé re in gat lan tu laj -don jo ga nem sze rez he tõ meg.

(3) A (2) be kez dés ben fog lalt ti la lom nem vo nat ko zik akoc ká za ti tõ ke alap tu laj do ná ba csõd-, fel szá mo lá si, vég el -szá mo lá si vagy bí ró sá gi vég re haj tá si el já rás so rán ke rültin gat lan ra. A koc ká za ti tõ ke alap az így meg szer zett in gat -lant a szer zés idõ pont já tól szá mí tott két éven be lül kö te lesel ide ge ní te ni vagy nem pénz be li hoz zá já ru lás ként olyantár sa ság ba ap por tál ni, amely ben a koc ká za ti tõ ke alap leg -alább tíz szá za lék tu laj do ni ré sze se dés sel ren del ke zik.

(4) A koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ az ál ta la ke zelt ala pokkö zött – a több alap ál tal kö zö sen vég re haj tott be fek te té -sek ki vé te lé vel – a koc ká za ti tõ ke ala pok va gyo ni helyt ál -lá si kö te le zett sé gé vel járó szer zõ dést nem hoz hat lét re.

(5) A koc ká za ti tõ ke alap sza bá lyo zott pi ac ra be ve ze tettrész vényt ak kor sze rez het, ha a ki bo csá tó ban az elsõ szer -zés tõl szá mí tott ti zen két hó na pon be lül leg alább tíz szá za -lé kos ré sze se dés sel ren del ke zik. Az így meg szer zett rész -vé nyek hat hó na pon be lül nem ide ge nít he tõk el.

(6) A koc ká za ti tõ ke alap a port fo li ó já ban lévõ vál lal ko -zás sza bá lyo zott pi ac ra tör té nõ be ve ze té sét köve tõen an nakrész vé nye it tu laj do ná ban tart hat ja.

(7) A koc ká za ti tõ ke alap csak olyan vál lal ko zás naknyújt hat pénz köl csönt, amely ben be fo lyá so ló ré sze se dés selren del ke zik.

(8) A koc ká za ti tõ ke alap ál tal egy vál lal ko zás nak, il let vea vál lal ko zás ál tal el len õr zött más vál lal ko zá sok nak nyúj -tott pénz köl csön együt tes össze ge nem ha lad hat ja meg avál lal ko zás ba, il let ve a vál lal ko zás ál tal el len õr zött más vál -lal ko zá sok ba a koc ká za ti tõ ke alap ál tal be fek te tett tõkeössze gé nek két sze re sét.

(9) A koc ká za ti tõ ke alap ál tal egy vál lal ko zás nak, il let -ve a vál lal ko zás ál tal el len õr zött más vál lal ko zá sok naknyúj tott pénz köl csön, va la mint az e vál lal ko zás ba, il let vea vál lal ko zás ál tal el len õr zött más vál lal ko zá sok ba be fek -te tett tõke együt tes össze ge nem ha lad hat ja meg a koc ká -za ti tõ ke alap be fi ze tett jegy zett tõ ké jé nek hu szon öt szá za -lé kát.

(10) A koc ká za ti tõ ke alap ál tal fo lyó sí tott összes köl -csön – ide ért ve a hi tel vi szonyt meg tes te sí tõ ér ték pa pír ki -bo csá tá sát is – együt tes össze ge nem ha lad hat ja meg a be -fi ze tett jegy zett tõ ké jé nek öt ven szá za lé kát.

(11) A pénz köl csön idõ tar ta ma nem ha lad hat ja meg akoc ká za ti tõ ke alap mû kö dé sé bõl a köl csön nyúj tás idõ -pont já ban hát ra lé võ idõ tar ta mot.

(12) A koc ká za ti tõ ke alap sza bad pénz esz kö ze it csakOECD tag ál la mok ál tal ki bo csá tott ál lam pa pír ban vagybank be tét ben tart hat ja.

(13) A koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ a Fel ügye let fel hí vá -sá ra kö te les nyil ván tar tá sa it, sza bály za ta it, igaz ga tó sá gi,fel ügye lõ bi zott sá gi és köz gyû lé si elõ ter jesz téseit, va la -mint azok jegy zõ köny ve it, bel sõ el len õr zé si je len té se it,jegy zõ köny ve it, to váb bá a könyv vizs gá ló írá sos ész re vé -te le it ma gyar nyel ven a Fel ügye let ren del ke zé sé re bo csá -ta ni.”

104. § A Tpt. 298. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A tõzs de – a 335. § (4) be kez dé sé ben fog lalt el té -rés sel – ki zá ró lag tõzs dei te vé keny sé get, il let ve azt se gí tõki egé szí tõ te vé keny sé get foly tat hat.”

105. § A Tpt. 304. §-a c) pont já nak 5. al pont ja he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[A tõzs dei te vé keny ség vég zé sé re szóló en ge dély irán tiké re lem hez mel lé kel ni kell a 303. § (2) be kez dés b) ésc) pont jai el bí rál ha tó sá ga ér de ké ben ren del ke zés re állóvagy be sze rez ni kí vánt tár gyi, tech ni kai esz kö zök rész le tesle írá sát, szá mí tó gé pes ke res ke dé si rend szer ese tén a pró -ba fut ta tá sok ered mé nye it, mely bõl meg ál la pít ha tó, hogy a ké rel me zõ]

„5. in for ma ti kai rend sze re al kal mas a tõzs dei ügy le tekel szá mo lá sá ra (amennyi ben a tõzs dei ügy le tek el szá mo -lása nem a tõzs de ál tal tör té nik, az el szá mo ló há zi te vé -kenysé get vég zõ szer ve zet tel, il let ve a köz pon ti ér ték -tár ral kö tött meg ál la po dást kell be nyúj ta ni);”

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 773

106. § (1) A Tpt. 324. §-ának (1) be kez dé se he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A tõzs dei for ga lom el szá mo lá sa a tõzs de vagy at tólszer ve ze ti leg füg get len, el szá mo ló há zi te vé keny sé getvég zõ szer ve zet, il let ve köz pon ti ér ték tár ál tal tör tén het.”

(2) A Tpt. 324. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) Ha az el szá mo lás nem a tõzs de ál tal tör té nik, a tõzs -de kö te les szer zõ dést köt ni el szá mo ló há zi te vé keny sé getvég zõ szer ve zet tel, il let ve köz pon ti ér ték tár ral.”

107. § A Tpt. 330. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A tõzs de sza bad pénz esz kö zét nem fek tet he ti azadott tõzs dé re be ve ze tett és for gal ma zott tõzs dei ter mék -be, ide nem ért ve az ál lam pa pírt és a tõzs de, a tõzs dei el -szá mo lást vég zõ el szá mo ló ház és köz pon ti ér ték tár, va la -mint az el szá mo ló ház ban és a köz pon ti ér ték tár ban ré sze -se dés sel ren del ke zõ pénz ügyi hol ding tár sa ság ál tal ki bo -csá tott rész vényt.”

108. § A Tpt. 334. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zéslép:

„334. § El szá mo ló há zi te vé keny séga) a klí ring;b) a klí rin gelt ügy let pénz ügyi tel je sí té se;c) a klí rin gelt ügy let nem pénz be li (ter mék kel tör té nõ)

tel je sí té se, ide nem ért ve az ér ték pa pír ral tör té nõ tel je sí -tést;

d) a klí rin gelt ügy let tel je sí té sé hez kap cso ló dó kö te le -zett ség vál la lás; és

e) az ér ték pa pír köl csön zé si rend szer mû köd te té se.”

109. § A Tpt. 335. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zéslép:

„335. § (1) Az el szá mo ló há zi te vé keny sé gek kö züla) a 334. §-ban meg ha tá ro zott va la mennyi te vé keny sé -

get ki zá ró la gos te vé keny ség ként sza ko sí tott hi tel in té zet(a továb biak ban: el szá mo ló ház);

b) a 334. § a), c) és e) pont já ban meg ha tá ro zott te vé -keny sé get tõzs dei te vé keny sé get vég zõ tár sa ság

vé gez he ti.(2) Kül föl di szer ve zet el szá mo ló há zi te vé keny sé get Ma -

gyar or szá gon fi ók te le pe út ján foly tat hat.(3) Az el szá mo ló ház el szá mo ló há zi te vé keny sé gen kí vül

ki zá ró laga) a Hpt. 3. § (1) be kez dés b) és d) pont já ban meg ha tá -

ro zott pénz ügyi szol gál ta tá si te vé keny sé get;b) ér ték pa pír-köl csön zést;c) ne mes fém le té ti õr zé sét és le tét ke ze lé sét;d) az el szá mo ló há zi te vé keny sé get se gí tõ ki egé szí tõ te -

vé keny ség kéntda) in for ma ti kai,db) adat szol gál ta tá si,dc) rész vény könyv-ve ze té si,dd) ok ta tá si ésde) köz gyû lés szer ve zé sé re és le bo nyo lí tá sá ra kiter -

jedõte vé keny sé get vé gez het.

(4) El szá mo ló há zi te vé keny sé get is vég zõ tõzs dei te vé -keny sé get vég zõ tár sa ság a 298. §-ban, va la mint az (1) be -kez dés b) pont já ban meg ha tá ro zott te vé keny sé ge ken kí -vül, el szá mo ló há zi te vé keny sé gé vel össze füg gés ben a81. § (2) be kez dé sé nek a)–b) és h) pont ja i ban meg ha tá ro -zott ki egé szí tõ be fek te té si szol gál ta tá si te vé keny sé get, a336. § (2) be kez dé sé nek c) pont já ban meg ha tá ro zott te vé -keny sé get, va la mint ér ték pa pír-köl csön zést foly tat hat.”

110. § A Tpt. a 335. §-át köve tõen a kö vet ke zõ cím melés 335/A. §-al egé szül ki:

„Az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetszolgáltatásai

335/A. § (1) Az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõszer ve zet az e § (2) és (3) be kez dé sé ben, va la mint a 335. §(3) be kez dé sé nek d) pont já ban fog lal tak ki vé te lé vel szol -gál ta tá so kat

a) tõzs dé nek, ide ért ve a kül föl di tõzs dét;b) el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet nek,

ide ért ve a kül föl di el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõszer ve ze tet;

c) köz pon ti ér ték tár nak, ide ért ve a kül föl di köz pon ti ér -ték tá ri te vé keny sé get vég zõ szer ve ze tet;

d) be fek te té si szol gál ta tó nak, ide ért ve a kül föl di be fek -te té si szol gál ta tót;

e) hi tel in té zet nek, ide ért ve a kül föl di hi tel in té ze tet;f) áru tõzs dei szol gál ta tó nak, ide ért ve a kül föl di áru -

tõzs dei szol gál ta tót;g) be fek te té si alap ke ze lõ nek, ide ért ve a kül föl di be fek -

te té si alap ke ze lõt, ki zá ró lag az ál ta la ke zelt be fek te té sijegy vo nat ko zá sá ban;

h) tör vény ál tal meg ha tá ro zott szer ve zett piac sze rep lõ -jé nek;

i) ér ték pa pír-ki bo csá tó nak, ide ért ve a kül föl di ér ték -papír-ki bo csá tót;

j) a Ma gyar Ál lam szá má ra;k) a Ma gyar Ál lam va gyo nát ke ze lõ szer ve ze tek szá -

má ra; ésl) az MNB szá má ra

nyújt hat.(2) Az el szá mo ló ház a Hpt. 3. § (1) be kez dé sé nek

b) pont já ban meg ha tá ro zott te vé keny sé get ki zá ró lag az ál -ta la el szá molt ügy let tel je sí té se ér de ké ben vé gez he ti.

(3) Az el szá mo ló ház a Hpt. 3. § (1) be kez dés d) pont já -ban meg ha tá ro zott te vé keny sé get ki zá ró lag tõzs dei ügy -let tel, tõzs dén kí vü li ér ték pa pír ügy let tel, ér ték pa pír for ga -lom ba ho za ta lá val, az ér ték pa pí ron ala pu ló fi ze tés sel, be -fek te té si szol gál ta tás sal, ki egé szí tõ be fek te té si szol gál ta -tás sal, az ér ték pa pír ban fog lalt kö te le zett sé gen ala pu ló fi -ze tés sel vagy erre vo nat ko zó szol gál ta tás sal, áru tõzs deiszol gál ta tás sal, va la mint tör vény ben meg ha tá ro zott szer -ve zett piac szá má ra nyúj tott szol gál ta tás sal kap cso la tos el -szá mo lás le bo nyo lí tá sa ér de ké ben vé gez het.”

774 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

111. § A Tpt. 336. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zéslép:

„336. § (1) A köz pon ti ér ték tá ri te vé keny ség:a) a köz pon ti ér ték pa pír nyil ván tar tás ve ze té se;b) az ISIN azo no sí tó ki adá sa;c) a de ma te ri a li zált ér ték pa pír-elõ ál lí tá sa, -nyil ván tar -

tá sa és -tör lé se;d) a bel föl dön ki bo csá tott ér ték pa pír ról kül föl di for gal -

ma zás cél já ra szol gá ló ok irat ki ál lí tá sa; ése) a kül föl dön ki bo csá tott ér ték pa pír ról bel föl di for gal -

ma zás cél já ra szol gá ló ok irat ki ál lí tá sa.(2) A köz pon ti ér ték tár köz pon ti ér ték tá ri te vé keny -

ségen kí vül ki zá ró laga) a 81. § (2) be kez dé sé nek a)–b) és h) pont ja i ban meg -

ha tá ro zott ki egé szí tõ be fek te té si szol gál ta tá si te vé keny -séget;

b) ki zá ró lag tõzs dén kí vü li szál lí tás fi ze tés el le né bentör té nõ el szá mo lás sal le zá ru ló ér ték pa pír ügy let ese tén a334. § a) pont já ban meg ha tá ro zott el szá mo ló há zi te vé -keny sé get;

c) ki zá ró lag ér ték pa pír ral tör té nõ tel je sí tés ese tén a334. § c) pont já ban meg ha tá ro zott el szá mo ló há zi te vé -keny sé get;

d) a 334. § e) pont já ban meg ha tá ro zott el szá mo ló há zite vé keny sé get;

e) a 335. § (3) be kez dé sé nek d) pont já ban meg ha tá -rozott el szá mo ló há zi te vé keny sé get se gí tõ ki se gí tõ te vé -keny sé get; és

f) ér ték pa pír-köl csön zéstfoly tat hat.”

112. § (1) A Tpt. 338. §-ának (1) be kez dé se he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) El szá mo ló há zi te vé keny ség vég zé sé hez a Fel -ügye let en ge dé lye szük sé ges. A Fel ügye let az en ge délyt a335. § (1) be kez dé sé nek a) pont já ban fog lalt el szá mo ló ház és a 335. § (2) be kez dé sé ben fog lalt fi ók te lep ré szé re a334. §-ban meg ha tá ro zott te vé keny sé gek tel jes kö ré re; a335. § (1) be kez dé sé nek b) pont já ban fog lal tak sze rint el -szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ tõzs de ré szé re a 334. §a), c) és e) pont ja i ban meg ha tá ro zott te vé keny sé gek re adja meg.”

(2) A Tpt. 338. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet -kezõ ren del ke zés lép:

„(2) Az el szá mo ló há zi te vé keny ség vég zé sé hez szük sé -ges, a 335. § (3) be kez dé sé nek a), c) és d) pont ja i ban fog -lalt te vé keny sé gek vég zé sé re jo go sí tó fel ügye le ti en ge -dély az (1) be kez dés ben fog lalt en ge dé lye zés sel egy el já -rás ban is meg ad ha tó.”

(3) A Tpt. 338. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(3) Az el szá mo ló ház ala pí tá sá ra és mû kö dé sé re, fel -ügye le té re a Hpt. ren del ke zé se it az e törvény ben fog lalt el -té ré sek kel kell al kal maz ni.”

(4) A Tpt. 338. §-ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(4) El szá mo ló ház leg alább ket tõ mil li árd fo rint jegy zett tõ ké vel ala pít ha tó.”

(5) A Tpt. 338. §-ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(5) El szá mo ló há zi te vé keny ség foly ta tá sá ra jo go sí tóen ge délyt az a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén szék hellyelren del ke zõ ké rel me zõ kap hat, amely meg fe lel a kö vet ke zõ fel té te lek nek:

a) kár ese mé nyen ként leg alább száz mil lió fo rin tos fe le -lõs ség biz to sí tás sal ren del ke zik;

b) leg alább egy tõzs dei te vé keny sé get vég zõ szer ve -zet tel elõ szer zõ dést kö tött a ré szé re nyúj tan dó szol gál ta -tá sok ról;

c) leg alább egy be fek te té si szol gál ta tó val, vagy áru tõzs -dei szol gál ta tó val elõ szer zõ dést kö tött a ré szük re nyúj tan dószol gál ta tá sok ról;

d) ren del ke zik a te vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé gessze mé lyi, tár gyi, tech ni kai és biz ton sá gi fel té te lek kel; és

e) ren del ke zik a 345. §-ban meg ha tá ro zott sza bály za -tok kal.”

(6) A Tpt. 338. §-ának (7) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(7) El szá mo ló há zi te vé keny ség foly ta tá sá ra jo go sí tóen ge délyt a fi ók te lep ak kor kap hat, ha a fi ók te le pet lé te sí tõ kül föl di ké rel me zõ iga zol ja a (4)–(6) be kez dés ben fog -laltak tel je sí té sét, to váb bá

a) ér vé nyes és ha tá lyos, a fel ügye le ti ha tó sá gok köl -csö nös el is me ré sén ala pu ló, to váb bá a fi ók te le pek fel -ügye le té re is ki ter je dõ nem zet kö zi együtt mû kö dé si meg ál -la po dás van a Fel ügye let és a kül föl di ké rel me zõ szék -helye sze rin ti fel ügye le ti ha tó ság kö zött;

b) a kül föl di ké rel me zõ szék he lye sze rin ti ál lam ren -del ke zik a ma gyar jog sza bá lyok ál tal tá masz tott kö ve tel -mé nye ket ki elé gí tõ pénz mo sás el le ni jog sza bá lyi elõ -írásokkal;

c) a kül föl di ké rel me zõ ren del ke zik az e törvény benmeg ha tá ro zott sza bály za tok kal;

d) a kül föl di ké rel me zõ nyi lat ko zik ar ról, hogy kor lát -la nul helyt áll a fi ók te lep cég ne ve alatt ke let ke zett kö te le -zett sé ge kért;

e) a kül föl di ké rel me zõ be nyújt ja a szék he lye sze rin tifel ügye le ti ha tó ság fi ók te lep lé te sí tés re vo nat ko zó en ge -dé lyét, ille tõ leg hoz zá já ru lá sát vagy tu do má sul vé te lét tar -tal ma zó nyi lat ko za tát;

f) a kül föl di ké rel me zõ szék he lye sze rin ti ál lam jog sza -bá lyai biz to sít ják a ké rel me zõ pru dens, biz ton sá gos mû kö -dé sét;

g) a kül föl di ké rel me zõ szék he lye sze rin ti ha tás kör relren del ke zõ fel ügye le ti ha tó ság iga zol ja, hogy a ké rel me zõszék he lye és fõ iro dá ja is az adott ál lam ban van; és

h) a kül föl di ké rel me zõ szék he lye sze rin ti ál lam jog rend -sze re a fi ze té si és ér ték pa pír-el szá mo lá si rend sze rek ben tör -té nõ tel je sí tés vég le ges sé gé rõl szóló 98/26/EK irány -

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 775

elvnek meg fele lõen ren de zi a fi ze té si és ér ték pa pír-el szá -mo lá si rend sze rek ben tör té nõ tel je sí tés vég le ges sé gé nekkér dé sét.”

113. § (1) A Tpt. 339. §-ának c) pont ja he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

(Az el szá mo ló há zi te vé keny ség vég zé sé re szóló en -ge dély irán ti ké re lem hez mel lé kel ni kell:)

„c) leg alább egy be fek te té si szol gál ta tó val, vagy áru -tõzs dei szol gál ta tó val kö tött, a ré szük re nyúj tott szol gál ta -tá sok ra vo nat ko zó, va la mint – ha tõzs dei te vé keny sé getnem vé gez – tõzs dei te vé keny sé get vég zõ szer ve zet telkötött elõ szer zõ dést;”

(2) A Tpt. 339. §-ának f) pont ja he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

(Az el szá mo ló há zi te vé keny ség vég zé sé re szóló en -ge dély irán ti ké re lem hez mel lé kel ni kell:)

„f) a 338. § (5) be kez dés d) pont ja el bí rál ha tó sá ga ér de -ké ben ren del ke zés re álló vagy be sze rez ni kí vánt tár gyi,tech ni kai esz kö zök rész le tes le írá sát, mely bõl meg ál la pít -ha tó, hogy a ké rel me zõ

1. ál tal üze mel te tett el szá mo lá si rend szer biz to sít ja apon tos, meg bíz ha tó és át lát ha tó el szá mo lá si ren det,

2. adat ke ze lé se meg fe lel a biz ton sá gos adat vé de lem (tá- rolás, men tés, vissza ke res he tõ ség) fel té te le i nek;”

114. § A Tpt. 340. §-a (3) be kez dé sé nek c) pont ja he lyé bea kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„c) az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet azen ge dé lye zett te vé keny sé get hat hó na pon be lül nem kez dimeg;”

115. § A Tpt. a 340. §-át köve tõen a kö vet ke zõ fe je zet tel és 340/A. §-sal egé szül ki:

„XLIV/A. Fejezet

A KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRI TEVÉKENYSÉGENGEDÉLYEZÉSE

340/A. § (1) A köz pon ti ér ték tá ri te vé keny ség vég zé sé -hez a Fel ügye let en ge dé lye szük sé ges. A Fel ügye let az en -ge délyt a 336. § (1) be kez dé sé ben fog lalt te vé keny sé gektel jes kö ré re adja meg.

(2) Köz pon ti ér ték tá ri te vé keny ség vég zé sé re jo go sí tóen ge délyt a Fel ügye let an nak a Ma gyar Köz tár sa ság te rü -letén szék hellyel ren del ke zõ, leg alább egy mil li árd fo rintjegy zett tõ ké vel ren del ke zõ rész vény tár sa ság nak adja meg,amely ren del ke zik

a) kár ese mé nyen ként leg alább száz mil lió fo rin tos fe le -lõs ség biz to sí tás sal;

b) a te vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges sze mé lyi,tár gyi, tech ni kai és biz ton sá gi fel té te lek kel;

c) a 350/B. §-ban fog lalt sza bály za tok kal.

(3) Az (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott en ge délyt a Fel -ügye let az MNB el nö ké nek egyet ér té sé vel adja ki, mó do -sít ja, il let ve von ja vissza.

(4) A köz pon ti ér ték tá ri te vé keny ség vég zé sé hez szük -sé ges, a 336. § (2) be kez dé sé nek a)–d) pont ja i ban meg ha -tá ro zott te vé keny sé gek vég zé sé re jo go sí tó fel ügye le ti en -ge dély az (1) be kez dés ben fog lalt en ge dé lye zés sel egy el -já rás ban is meg ad ha tó.

(5) Kül föl di köz pon ti ér ték tá ri te vé keny sé get vég zõszer ve zet fi ók te le pe Ma gyar or szá gon köz pon ti ér ték tá rite vé keny ség vég zé sé re ak kor kap hat en ge délyt, ha

a) a ké rel me zõ iga zol ja az (2) be kez dés ben fog lal taktel je sí té sét;

b) ér vé nyes és ha tá lyos, a fel ügye le ti ha tó sá gok köl -csö nös el is me ré sén ala pu ló, to váb bá a fi ók te le pek fel -ügye le té re is ki ter je dõ nem zet kö zi együtt mû kö dé si meg ál -la po dás van a Fel ügye let és a kül föl di ké rel me zõ szék -helye sze rin ti fel ügye le ti ha tó ság kö zött;

c) a ké rel me zõ szék he lye sze rin ti ál lam ren del ke zik ama gyar jog sza bá lyok ál tal tá masz tott kö ve tel mé nye ket ki -elé gí tõ pénz mo sás el le ni jog sza bá lyi elõ írásokkal, va la -mint a kül föl di ké rel me zõ szék he lye sze rin ti ál lam jog -rend sze re a fi ze té si és ér ték pa pír-el szá mo lá si rend sze -rekben tör té nõ tel je sí tés vég le ges sé gé rõl szóló 98/26/EKirány elv nek meg fele lõen ren de zi a fi ze té si és ér ték pa pír-el szá mo lá si rend sze rek ben tör té nõ tel je sí tés vég le ges sé -gé nek kér dé sét;

d) a ké rel me zõ ren del ke zik az e törvény ben meg ha tá -rozott sza bály za tok kal;

e) a ké rel me zõ nyi lat ko zik ar ról, hogy kor lát la nulhelyt áll a fi ók te lep cég ne ve alatt ke let ke zett kö te le zett sé -ge kért;

f) a ké rel me zõ be nyújt ja a szék he lye sze rin ti fel ügye -leti ha tó ság fi ók te lep lé te sí tés re vo nat ko zó en ge dé lyét,illetõ leg hoz zá já ru lá sát vagy tu do má sul vé te lét tar tal ma zónyi lat ko za tát;

g) a ké rel me zõ szék he lye sze rin ti ál lam jog sza bá lyaibiz to sít ják a ké rel me zõ pru dens, biz ton sá gos mû kö dé sét;és

h) a ké rel me zõ szék he lye sze rin ti ha tás kör rel ren del -kezõ fel ügye le ti ha tó ság iga zol ja, hogy a ké rel me zõ szék -helye és fõ iro dá ja is az adott ál lam ban van.”

116. § A Tpt. a 340/A. §-át köve tõen a kö vet ke zõ340/B. §-sal egé szül ki:

„340/B. § A köz pon ti ér ték tá ri te vé keny ség vég zé sé rejo go sí tó en ge dély irán ti ké re lem hez mel lé kel ni kell:

a) a ma gyar or szá gi szék he lyû rész vény tár sa ság nak

aa) a rész vény tár sa ság ha tá lyos ala pí tó ok ira tát, alap -sza bá lyát, há rom hó nap nál nem ré geb bi cég ki vo na tát,

ab) iga zo lást a jegy zett tõke be fi ze té sé rõl,

ac) leg alább egy – azo nos el szá mo lá si rend szer be tar -to zó – be fek te té si szol gál ta tó val, vagy áru tõzs dei szol gál -ta tó val kö tött, a ré szük re nyúj tott szol gál ta tá sok ra vo nat -

776 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

ko zó, va la mint tõzs dei te vé keny sé get vég zõ szer ve zet telkö tött elõ szer zõ dést,

ad) szer ve ze ti fel épí té sé nek, irá nyí tá si, dön té si és el -len õr zé si rend jé nek be mu ta tá sát, ha eze ket az ala pí tó ok -irat nem tar tal maz za;

b) kül föl di köz pon ti ér ték tá ri te vé keny sé get vég zõ szer- vezet ma gyar or szá gi fi ók te le pé nek a 340/A. § (3) be kez -dé sé ben fog lal tak nak való meg fe le lést iga zo ló do ku men -tu mo kat;

c) a 340/A. § (1) be kez dé sé nek b) pont já ban fog laltren del ke zé sek tel je sí té sét szol gá ló, ren del ke zés re állóvagy be sze rez ni kí vánt tár gyi, tech ni kai esz kö zök rész -letes le írá sát, mely bõl meg ál la pít ha tó, hogy a ké rel me zõ

ca) a 336. § (1) be kez dé se a) és c) pont já ban sze rep lõköz pon ti ér ték pa pír nyil ván tar tás ve ze té sét, va la mint a de -ma te ri a li zált ér ték pa pír-elõ ál lí tást, -tör lést és nyil ván tar -tást pon tos, meg bíz ha tó és át lát ha tó mó don va ló sít ja meg,

cb) adat ke ze lé se meg fe lel a biz ton sá gos adat vé de lem(tá ro lás, men tés, vissza ke res he tõ ség) fel té te le i nek;

d) a 350/B. §-ban fog lalt sza bály za to kat;e) a mû kö dés elsõ há rom évé re vo nat ko zó üz le ti ter vet;f) a fe le lõs ség biz to sí tás ról szóló szer zõ dést;g) a ké rel me zõ nyi lat ko za tát arra vo nat ko zó an, hogy a

köz pon ti ér ték tá ri te vé keny sé gét mi kor kí ván ja meg kez -de ni; és

h) a ve ze tõ ál lá sú sze mé lyek meg ne ve zé sét.”

117. § A Tpt. a 340/B. §-át köve tõen a kö vet ke zõ340/C. §-sal egé szül ki:

„340/C. § (1) A Fel ügye let a köz pon ti ér ték tá ri te vé -keny ség vég zé sé re jo go sí tó en ge délyt vissza von ja, ha

a) az en ge délyt a Fel ügye let meg té vesz té sé vel vagymás jog sza bály sér tõ mó don sze rez ték meg;

b) az en ge dély ki adá sá nak fel té te lei már nem áll nakfenn és azok meg fe le lõ ha tár idõ el tel té vel sem ál lít ha tókhely re;

c) a köz pon ti ér ték tár a te vé keny sé gét az en ge dély ki -adá sá tól szá mí tott hat hó nap el tel té vel nem kezd te meg;

d) a köz pon ti ér ték tár a jog sza bály ban meg ha tá ro zottren del ke zé se ket is mét lõ dõ en vagy sú lyo san meg sze gi;

e) a köz pon ti ér ték tá ri te vé keny ség vég zé sé re jo go sultfi ók te lep en ge dé lyét, a fi ók te lep lé te sí té sé re vo nat ko zóhoz zá já ru lá sát, tu do má sul vé te lét a szék he lye sze rin ti, ha -tás kör rel ren del ke zõ fel ügye le ti ha tó ság vissza von ta.

(2) Ha a köz pon ti ér ték tá ri te vé keny ség vég zé sé re jo go -sí tó en ge dély vissza vo ná sá val egy ide jû leg e te vé keny sége törvény ben fog lal tak sze rin ti el lá tá sa nem biz to sít ha tó, aFel ügye let a 336. §-ban meg ha tá ro zott te vé keny sé gek revo nat ko zó en ge délyt – ké re lem re – el szá mo ló ház ré szé reis ki ad hat ja. Az el szá mo ló ház az en ge dély irán ti ké rel mé -hez a 340/B. §-ban meg ha tá ro zot ta kon kí vül mel lé ke li arra vo nat ko zó kö te le zett ség vál la ló nyi lat ko za tát, hogy a köz -pon ti ér ték tá ri te vé keny sé get egy éven be lül kü lön rész -vény tár sa ság ként, az e törvény ben fog lal tak nak meg fele -lõen szer ve zi meg.”

118. § A Tpt. XLV. Fe je ze té nek címe he lyé be a kö vet -ke zõ cím lép:

„XLV. Fejezet

A KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRBAN TÖRTÉNÕTULAJDONSZERZÉS SZABÁLYAI”

119. § A Tpt. 341. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zéslép:

„341. § (1) A köz pon ti ér ték tár ban – a (2) be kez dés benmeg ha tá ro zott el té rés sel – tu laj do ni ré sze se dést sze rez het:

a) az MNB;b) köz pon ti ér ték tá ri te vé keny sé get vég zõ szer ve zet,

ide ért ve a kül föl di köz pon ti ér ték tá ri te vé keny sé get vég zõszer ve ze tet;

c) tõzs dei te vé keny sé get vég zõ szer ve zet, ide ért ve akül föl di te vé keny sé get vég zõ szer ve ze tet;

d) hi tel in té zet, ide ért ve a kül föl di hi tel in té ze tet;e) be fek te té si vál lal ko zás, ide ért ve a kül föl di be fek te -

té si vál lal ko zást;f) el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet, ide -

ért ve az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve ze tet;és

g) Hpt. sze rin ti pénz ügyi hol ding tár sa ság.(2) A köz pon ti ér ték tár ban a Ma gyar Ál lam, ille tõ leg a

Ma gyar Ál lam több sé gi tu laj do ná ban lévõ gaz dál kodószer ve zet köz vet len tu laj do ni ré sze se dé sé nek mér té ke leg -alább öt ven szá za lék és egy sza va zat.”

120. § A Tpt. 342. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zéslép:

„342. § (1) A köz pon ti ér ték tár ban be fo lyá so ló ré sze se -dést szer zõ, vagy meg lé võ ré sze se dé sét mó do sí tó sze mély, amely nek köz vet len vagy köz ve tett tu laj do no si ré sze se dé -se vagy sza va za ti joga el éri a hu szon öt, har minc há rom, öt -ven, het ven öt, ki lenc ven vagy száz szá za lé kos mér té ket, abe fo lyás szer zést két mun ka na pon be lül

a) be je len ti a Fel ügye let nek;b) tu do má sá ra hoz za az el szá mo ló há zi te vé keny sé get

vég zõ szer ve zet nek, amellyel ha tá lyos meg ál la po dásavan.

(2) A köz pon ti ér ték tár ban az (1) be kez dés ben meg ha tá -ro zott ré sze se dés sel ren del ke zõ sze mély, amely nek köz ve -tett vagy köz vet len tu laj do no si ré sze se dé se vagy sza va za tijoga a hu szon öt, har minc há rom, öt ven, het ven öt, ki lenc -ven szá za lé kos mér ték alá csök kent vagy meg szûnt, kétmun ka na pon be lül – a fenn ma ra dó ré sze se dés vagy sza va -za ti jog meg je lö lé sé vel –

a) be je len ti a Fel ügye let nek;b) tu do má sá ra hoz za az el szá mo ló há zi te vé keny sé get

vég zõ szer ve zet nek, amellyel ha tá lyos meg ál la po dá savan.

(3) A köz pon ti ér ték tár két mun ka na pon be je len ti a Fel -ügye let nek, ha tu do mást sze rez az (1) és (2) be kez dés benmeg ha tá ro zott mér té kû ré sze se dés meg szer zé sé rõl, mó do -su lá sá ról, el ide ge ní té sé rõl, il let ve meg szû né sé rõl, és ez zel

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 777

egy ide jû leg a 34. § (4) be kez dé sé ben meg ha tá ro zotthelyen köz zé te szi.”

121. § A Tpt. 343. §-ának he lyé be a kö vet ke zõ ren del -ke zé sek lép nek:

„(1) A köz pon ti ér ték tár ral, va la mint az el szá mo ló há zite vé keny sé get vég zõ szer ve zet tel mun ka vi szony ban vagyfog lal koz ta tás ra irá nyu ló egyéb jog vi szony ban álló sze -mély be fek te té si szol gál ta tó nál, a köz pon ti ér ték tár, ille tõ -leg el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet ügy fe lé -nél és sza bá lyo zott pi ac ra be ve ze tett ér ték pa pír ki bo csá tó -já nál – ide nem ért ve a ér ték tár ban, ille tõ leg az el szá mo ló -há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet ben tu laj do no si ré sze -se dés sel ren del ke zõ pénz ügyi hol ding tár sa sá got –

a) nem áll hat mun ka vi szony ban vagy fog lal koz ta tás rairá nyu ló egyéb jog vi szony ban; és

b) nem le het ve ze tõ ál lá sú sze mély.

(2) Az (1) be kez dés ben fog lal ta kat nem kell al kal maz niab ban az eset ben, ha

a) az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet és a köz pon ti ér ték tár ugyan azon pénz ügyi hol ding tár sa ság tu -laj do ná ban van,

b) az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet aköz pon ti ér ték tár egy sze mé lyes rész vé nye se.

(3) A köz pon ti ér ték tár nál, va la mint az el szá mo ló há zite vé keny sé get vég zõ szer ve zet nél mun ka vi szony ban vagy fog lal koz ta tás ra irá nyu ló egyéb jog vi szony ban álló sze -mély be fek te té si szol gál ta tó ban, el szá mo ló há zi te vé keny -sé get vég zõ szer ve zet ben köz vet len tu laj dont nem sze rez -het, ki vé ve a sza bá lyo zott pi ac ra be ve ze tett rész vény tu laj -don jo gá nak meg szer zé sét.”

122. § A Tpt. XLVII. Fe je ze té nek címe he lyé be a kö vet -ke zõ cím lép:

„XLVII. Fejezet

AZ ELSZÁMOLÓHÁZI TEVÉKENYSÉGET VÉGZÕSZERVEZET SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ

SZABÁLYOK”

123. § (1) A Tpt. a 344. §-t meg elõ zõ en a kö vet ke zõcím mel egé szül ki:

„Az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetszolgáltatási kötelezettsége”

(2) A Tpt. 344. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„344. § (1) Az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer -ve zet szer zõ dést köt az zal a sze méllyel, aki

a) meg fe lel az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõszer ve zet sza bály za tá ban rög zí tett pénz ügyi kö ve tel mé -nyek nek;

b) vál lal ja az elõ írt adat szol gál ta tá si kö te le zett ség tel -je sí té sét;

c) meg fe lel az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer- vezet sza bály za tá ban rög zí tett tár gyi, tech ni kai fel té te -leknek; és

d) ma gá ra néz ve kö te le zõ nek el fo gad ja az el szá mo ló -há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet sza bály za ta it.

(2) Az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet ál -tal nyúj tott szol gál ta tás ra irá nyu ló szer zõ dést írás ba kellfog lal ni.”

124. § (1) A Tpt. 345. §-ának (1) be kez dé se he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek:

„(1) A 334. §-ban meg ha tá ro zott el szá mo ló há zi te vé -keny sé gek, a 335. § (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott el -szá mo ló há zi te vé keny ség mel lett vé gez he tõ te vé keny sé -gek, va la mint a 336. § (2) be kez dés a) és c) pont já ban meg -ha tá ro zott ki egé szí tõ be fek te té si szol gál ta tá si te vé keny sé -gek a Fel ügye let ál tal jó vá ha gyott üz let sza bály zat, sza -bály za tok alap ján foly tat ha tó ak.”

(2) A Tpt. 345. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(2) Az (1) be kez dés sze rin ti el szá mo ló há zi üz let sza -bály zat ban, sza bály za tok ban meg kell ha tá roz ni:

a) az ügy fe lek kel szem be ni jog vi szony ke let ke zé sé nek,meg szû né sé nek rend jét, az ügy fe lek kel szem ben tá masz tottpénz ügyi és tech ni kai fel té te le ket;

b) a klí ring és az el szá mo lás rend jét;

c) a pénz szám lák szám la ve ze té sé nek rend jét és sza -bá lya it;

d) a pénz- és ér ték pa pír-köl csön zés sza bá lya it;

e) a koc ká za tok ke ze lé sé nek mód ját;

f) a kö te le zõ biz to sí ték kép zé sé nek, fel hasz ná lá sá nakmód ját;

g) a tõzs dei ügy let el szá mo lá sá hoz kap cso ló dó kö te le -zett ség vál la lás sza bá lya it;

h) a ga ran cia ala pok kép zé sé nek, igény be vé te lé nek,ke ze lé sé nek rend jét;

i) az ügy fe lek ál tal az el szá mo ló ház ré szé re nyúj tan dóin for má ció kö rét, az in for má ció nyúj tás rend jét;

j) az el szá mo ló ház ál tal al kal maz ha tó szank ci ók kö rétés a jog or vos lat rend jét;

k) az el szá mo ló ház ve ze tõ tiszt ség vi se lõi és al kal ma -zot tai ál tal vé gez he tõ be fek te té si te vé keny ség sza bá lya it;

l) el szá mo ló ház ál tal a szol gál ta tást igény be ve võk ré -szé re fel szá mí tott dí jat;

m) az ér ték pa pír-köl csön zés sza bá lya it.”

125. § A Tpt. 346. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zéslép:

„346. § (1) Az el szá mo ló ház az ál ta la el szá molt ügy le tektel je sí té sé nek biz to sí tá sa ér de ké ben, sza bály za tá ban meg -ha tá ro zott ga ran cia rend szert mû köd tet, en nek ke re té bengaran cia ala pok, kö te le zõ biz to sí té kok kép zé sét, óva dék

778 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

elhe lye zé sét írja elõ. Az el szá mo ló ház sza bály za tá ban rög -zí tett mó don, az óva dé ki jo go sult ked vez mé nye zett sé gé -vel tör té nõ zá ro lás a Ptk. 270. § (2) be kez dé se sze rin ti át -adás nak mi nõ sül.

(2) Az ügy le tek tel je sí té sé hez az el szá mo ló há zi te vé -keny sé get vég zõ szer ve zet sza bály za ta ál tal meg ha tá ro zott mó don és mér ték ben biz to sí ték ként meg kö ve telt és azügy fe lek el szá mo ló ház, il let ve köz pon ti ér ték tár ál talve ze tett szám lá in el kü lö ní tet ten nyil ván tar tott pénz ügyiesz köz az ügy let tel je sí té sé hez óva dé kul szol gál.

(3) Az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zetügy fe lé nek nem tel je sí té se ese tén va la mennyi, az ügy fél azel szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet nél, il let veköz pon ti ér ték tár nál nyil ván tar tott sa ját tu laj do nú pénz -ügyi esz kö ze az ügy let tel je sí té sé hez óva dé kul szol gál.A ga ran cia alap kép zé sé re és fel hasz ná lá sá ra is az óva -dékra vo nat ko zó sza bá lyo kat kell al kal maz ni.

(4) Az e § sze rin ti óva dék igény be vé te le ese tén az el szá -mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet az ügy fe lét azóva dék ha la dék ta lan vissza pót lá sá ra szó lít ja fel. Az óva -dék az ügy fél be vé te le i bõl min den más kö ve te lést meg elõ -zõ en vissza pó to lan dó.”

126. § A Tpt. 347. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(3) Az el szá mo ló ház nem kö te les csat la koz ni azOrszá gos Be tét biz to sí tá si Alap hoz, a Be fek te tõ-vé delmi Alaphoz.”

127. § A Tpt. a 350. §-át köve tõen a kö vet kezõXLVII/A. Fe je zet tel és cím mel egé szül ki:

„XLVII/A. Fejezet

A KÖZPONTI ÉRTÉKTÁR SZOLGÁLTATÁSÁRAVONATKOZÓ SZABÁLYOK

A központi értéktár szolgáltatási kötelezettsége”

128. § A Tpt. a 350. §-t köve tõen a kö vet ke zõ 350/A. §-salegé szül ki:

„350/A. § (1) A köz pon ti ér ték tár szer zõ dést köt az zal asze méllyel, aki

a) meg fe lel a köz pon ti ér ték tár sza bály za tá ban rög zí tettpénz ügyi kö ve tel mé nyek nek;

b) vál lal ja az elõ írt adat szol gál ta tá si kö te le zett ség tel -je sí té sét;

c) meg fe lel a köz pon ti ér ték tár sza bály za tá ban meg ha -tá ro zott tár gyi, tech ni kai fel té te lek nek; és

d) ma gá ra néz ve kö te le zõ nek el fo gad ja a köz pon ti ér -ték tár sza bály za ta it.

(2) A köz pon ti ér ték tár ál tal nyúj tott szol gál ta tás ra irá -nyu ló szer zõ dést írás ba kell fog lal ni.

(3) A köz pon ti ér ték tár kö te les a szol gál ta tá sát igény beven ni kí vá nó ügy fél lel szer zõ dést köt ni, ha az meg fe lel amás jog sza bály ban meg ha tá ro zott fel té te lek nek.

129. § A Tpt. a 350/A. §-t köve tõen a kö vet ke zõ cím mel és 350/B. §-sal egé szül ki:

„A központi értéktári tevékenységhez szükségesszabályzatok

350/B. § (1) A 336. § (1) be kez dé sé ben fog lalt köz pon tiér ték tá ri te vé keny sé gek, a 336. § (2) be kez dé sé ben meg -ha tá ro zott ki egé szí tõ be fek te té si szol gál ta tá si, il let ve azott fel so rolt egyéb te vé keny sé gek a Fel ügye let ál tal jó vá -ha gyott, (2) be kez dés ben fog lal tak sze rin ti sza bály za tokalap ján vé gez he tõk. A sza bály zat mó do sí tá sa ese tén a sza -bály zat ké szí té sé re vo nat ko zó sza bá lyo kat kell meg fele -lõen al kal maz ni.

(2) A köz pon ti ér ték tár sza bály za ta tar tal maz zaa) az ügy fe lek kel szem be ni jog vi szony ke let ke zé sé nek,

meg szû né sé nek rend jét, az ügy fe lek kel szem ben tá masz tottpénz ügyi és tech ni kai fel té te le ket;

b) a köz pon ti ér ték pa pír szám lák szám la ve ze té sé nekrend jét és sza bá lya it;

c) az ügy fe lek ál tal a köz pon ti ér ték tár ré szé re nyúj tan dóin for má ció kö rét, az in for má ció nyúj tás rend jét;

d) a köz pon ti ér ték tár ál tal al kal maz ha tó szank ci ók kö rétés a jog or vos lat rend jét;

e) a le té ti szol gál ta tás igény be vé te lé nek sza bá lya it;f) a köz pon ti ér ték tár ál tal a szol gál ta tást igény be ve võk

ré szé re fel szá mí tott dí jat; ésg) az ér ték pa pír köl csön zés sza bá lya it.(3) Az üz let sza bály zat ban, il let ve a sza bály za tok ban

kell meg ha tá roz ni az ügy le tek el szá mo lá sá val kap cso la to -san azt az idõ pon tot, me lyet köve tõen a klí ring, il let ve el -szá mo lá si uta sí tás vissza von ha tat lan.

(4) Az üz let sza bály zat nak és a sza bály za tok nak a köz -pon ti ér ték tár ügy fe le i re néz ve biz to sí ta nia kell az egyen lõ bá nás mód kö ve tel mé nyé nek meg tar tá sát.

(5) A Fel ügye let a (2) be kez dés ben fog lalt sza bály za tokal kal maz ha tó sá gá hoz szük sé ges jó vá ha gyást a Fel ügye letaz MNB el nö ké nek egyet ér té sé vel adja meg. Az MNB el -nö ke az egyet ér tést ak kor ta gad ja meg, ha a sza bály zat atárgy ban ki adott jog sza bály ál tal elõ írt kö ve tel mé nyek neknem fe lel meg.

(6) A Fel ügye let a jó vá ha gyást meg ta gad ja, haa) a sza bály zat nem fe lel meg e tör vény vagy más jog -

sza bály ren del ke zé se i nek;b) a sza bály zat nincs össz hang ban más sza bály za tok

ren del ke zé se i vel; vagyc) az MNB el nö ke a (6) be kez dés sze rin ti jó vá ha gyást

nem adja meg.(7) A köz pon ti ér ték tár a Fel ügye let (5) be kez dés sze -

rin ti jó vá ha gyá sát köve tõen kez de mé nye zi a (2) be kez dés -ben fog lalt sza bály za tok 34. § (4) be kez dé se sze rin ti köz -zé té te lét.

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 779

(8) A Fel ügye let kü lö nö sen in do kolt eset ben el ren del -he ti a sza bály zat, il let ve mó do sí tá sá nak a (7) be kez dés benmeg ha tá ro zott ha tár idõ tõl leg fel jebb har minc nap pal ké -sõb bi ha tály ba lé pé sét.

(9) A köz pon ti ér ték tár sza bály za ta bí ró ság elõtt meg tá -mad ha tó, ha az e törvény ben fog lal tak kal, vagy más jog -sza bállyal el len té tes ren del ke zé se ket tar tal maz.”

130. § A Tpt. a 350/B. §-t köve tõen a kö vet ke zõ cím melés 350/C. §-sal egé szül ki:

„A központi értéktári tevékenység végzésére vonatkozóspeciális szabályok

350/C. § (1) A köz pon ti ér ték tár az ügy let tel je sí té sé nekbiz to sí tá sa ér de ké ben, a sza bály za tá ban óva dék el he lye zé -sét ír hat ja elõ. A köz pon ti ér ték tár sza bály za tá ban rög zí tett mó don, az óva dé ki jo go sult ked vez mé nye zett sé gé vel tör -té nõ zá ro lás a Ptk. 270. § (2) be kez dé se sze rin ti át adás nakmi nõ sül.

(2) Az ügy let tel je sí té sé hez az ügy fél köz pon ti ér ték tárál tal ve ze tett szám lá ján el kü lö ní tet ten nyil ván tar tott pénz -ügyi esz köz az ügy let tel je sí té sé hez óva dé kul szol gál.

(3) A köz pon ti ér ték tár ügy fe lé nek nem tel je sí té se ese ténva la mennyi az ügy fél köz pon ti ér ték tár nál, il let ve el szá mo -ló ház nál nyil ván tar tott sa ját tu laj do nú pénz ügyi esz kö ze azügy let tel je sí té sé hez óva dé kul szol gál.

(4) Az e § sze rin ti óva dék igény be vé te le ese tén a köz -pon ti ér ték tár ügy fe lét az óva dék ha la dék ta lan vissza pót lá -sá ra szó lít ja fel. Az óva dék az ügy fél be vé te le i bõl min denmás kö ve te lést meg elõ zõ en vissza pó to lan dó.”

131. § A Tpt. 351. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zéslép:

„351. § Az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve -zet, va la mint a köz pon ti ér ték tár nem sze rez het olyan ré -sze se dést, ille tõ leg nem lé te sít het olyan tag sá gi vi szonytvál lal ko zás ban, amely eset ben a vál lal ko zás tar to zá sa i ért a ré sze se dés mér té ké re való te kin tet nél kül kor lát la nul fe lel.

(2) A köz pon ti ér ték tár köz vet len tu laj do ni ré sze se dést– a (3) be kez dés ki vé te lé vel – ki zá ró lag az ál ta la foly ta tottte vé keny ség vég zé sé vel össze füg gés ben

a) pénz ügyi in téz mény ben, ide ért ve a kül föl di pénz -ügyi in téz ményt;

b) be fek te té si vál lal ko zás ban, ide ért ve a kül föl di be -fek te té si vál lal ko zást;

c) tõzs dei te vé keny sé get vég zõ tár sa ság ban, ide ért ve akül föl di tõzs dei te vé keny sé get vég zõ tár sa sá got;

d) el szá mo ló ház ban, va la mint köz pon ti ér ték tár ban, ide -ért ve a kül föl di el szá mo ló há zi, va la mint köz pon ti ér ték tá rite vé keny sé get vég zõ szer ve ze tet; il let ve

e) olyan já ru lé kos vál lal ko zás ban sze rez het, amely nekki zá ró lag pénz ügyi in téz mény ben, be fek te té si vál lal ko -zás ban, köz pon ti ér ték tár ban, el szá mo ló ház ban, il let vetõzs dé ben le het tu laj do ni ré sze se dé se.

(3) A köz pon ti ér ték tár má sod la gos ér ték pa pír ki bo csá -tá sa cél já ból jo go sult nyil vá no san ki bo csá tott ér ték pa pírtu laj don jo gá nak meg szer zé sé re.

(4) Az ügy fél köz pon ti ér ték tár ral szem ben fenn ál ló tar -to zá sa fe jé ben meg szer zett ré sze se dést a köz pon ti ér ték táregy éven be lül kö te les el ide ge ní te ni.

(5) A köz pon ti ér ték tár sa ját tõ ké je ré szét ké pe zõ sza bad pénz esz kö zei ter hé re

a) az „A” zó ná ba tar to zó or szág ál tal ki bo csá tott ál lam -pa pírt sze rez het;

b) az „A” zó ná ba tar to zó or szág ban be jegy zett hi tel -inté zet ál tal ki bo csá tott hi tel vi szonyt meg tes te sí tõ ér ték -papírt sze rez het;

c) be té tet he lyez het el az MNB-nél, és az „A” zó ná batar to zó or szág ban be jegy zett hi tel in té zet nél; va la mint

d) re pó ügy le tet köt het.”

132. § A Tpt. 352. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zéslép:

„352. § (1) A köz pon ti ér ték tár és az el szá mo ló há zi te -vé keny sé get vég zõ szer ve zet az e törvény ben sza bá lyo zott fel ada ta el lá tá sá hoz azon ügy le tek te kin te té ben, ame lyek -nél szer zõ dõ fél ként sze re pel, sze mé lyes ada tot ke zel het.

(2) A köz pon ti ér ték tár és az el szá mo ló há zi te vé keny sé -get vég zõ szer ve zet az e törvény ben sza bá lyo zott fel ada tael lá tá sa ér de ké ben jo go sult az e § alap ján ke zelt sze mé lyes ada to kat kü lön fel ha tal ma zás nél kül egy más nak át ad ni.

(3) A köz pon ti ér ték tár és az el szá mo ló há zi te vé keny sé -get vég zõ szer ve zet mû kö dé se so rán az üz le ti ti tok ra, abank ti tok ra, az ér ték pa pír ti tok ra és a benn fen tes ke res ke -de lem és a pi ac be fo lyá so lás ti lal má ra vo nat ko zó ren del ke -zé sek sze rint jár el.

(4) Ha a köz pon ti ér ték tár és az el szá mo ló há zi te vé -keny sé get vég zõ szer ve zet fel adat kör ében el jár va e tör -vény, ille tõ leg e tör vény fel ha tal ma zá sa alap ján ki adottjog sza bály meg sér té sét ész le li, ar ról ha la dék ta la nul ér te sí tia Fel ügye le tet.”

133. § A Tpt. XLIX. Fe je ze té nek címe he lyé be a kö vet -ke zõ cím lép:

„XLIX. Fejezet

AZ ELSZÁMOLÓHÁZI, ILLETVE A KÖZPONTIÉTÉKTÁRI TEVÉKENYSÉGET VÉGZÕ SZERVEZET

FELSZÁMOLÁSA”

134. § A Tpt. 353. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé seklép nek:

„353. § (1) Az el szá mo ló ház el le ni fel szá mo lá si el já rásso rán a hi tel in té ze tek fel szá mo lá sá ra vo nat ko zó ál ta lá nossza bá lyo kat a (2)–(3) be kez dés ben fog lalt el té ré sek kel kell al kal maz ni.

(2) Az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet el -len in dí tott fel szá mo lá si el já rás ese tén nem tar to zik az el -szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet fel szá mo lá si

780 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

vagyo ná ba a 346. §-ban meg ha tá ro zott biz to sí ték ésóva dék.

(3) Az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet telszem be ni szám la kö ve te lé sek ki elé gí té sé re – a Cstv.57. §-ában meg ha tá ro zott ki elé gí té si sor rend tõl el té rõ en –a fel szá mo lá si költ sé gek ki elé gí té sét köve tõen ke rül sor.

(4) A köz pon ti ér ték tár fel szá mo lá sa so rán az ügy fe lekál tal a köz pon ti ér ték tár nál le tét be he lye zett ér ték pa pír, azügy fe lek ér ték pa pír szám lá in, ille tõ leg ér ték pa pír-le té tiszám lá in nyil ván tar tott ér ték pa pír nem ké pe zi a fel szá mo -lá si va gyon ré szét. A fel szá mo lá si el já rás so rán az ügy félér ték pa pír-kö ve te lé se he lyé be lépõ pénz kö ve te lés az ere -de ti ér ték pa pír-kö ve te lés sel azo nos mó don ke ze len dõ.A köz pon ti ér ték tár el len in dí tott fel szá mo lá si el já rás ese tén nem tar to zik a köz pon ti ér ték tár fel szá mo lá si va gyo ná ba a350/C. §-ban meg ha tá ro zott óva dék.

(5) Ha az ügy fe lek tu laj do nát ké pe zõ, a (4) be kez dés ben meg ha tá ro zott ügy fél va gyon rész ben, vagy egész ben nemad ha tó vissza az ügy fe lek nek, ak kor – a Cstv. 57. §-ábanmeg ha tá ro zott ki elé gí té si sor rend tõl el té rõ en – a fel szá mo -lá si költ sé gek ki elé gí té sét köve tõen a köz pon ti ér ték tár va -gyo ná ból elõ ször ezen ügy fe lek kö ve te lé sét kell kielégí -teni.

(6) Nem kell al kal maz ni az (4)–(5) be kez dés ben meg ha -tá ro zott elõ írást a köz pon ti ér ték tár be fo lyá so ló ré sze se -dés sel ren del ke zõ tu laj do no sa és ve ze tõ tiszt ség vi se lõ jetu laj do nát ké pe zõ ér ték pa pír és pénz esz köz ese té ben.

(7) Má sod la gos ér ték pa pír ki bo csá tá sa ese tén a fel szá -mo lá si el já rás so rán az el sõd le ges ér ték pa pír a má sod la gos ér ték pa pír tu laj do no sai ál tal le tét be he lye zett, az ügy fe lektu laj do nát ké pe zõ ér ték pa pír ként ke ze len dõ, és az nem ké -pe zi a fel szá mo lá si va gyon ré szét.

(8) A köz pon ti ér ték tár fel szá mo lá sa ese tén a Hpt.5. szá mú mel lék le té ben meg ha tá ro zott alá ren delt köl -csön tõ ké bõl, va la mint ki egé szí tõ alá ren delt köl csön tõ ké -bõl ere dõ tar to zást a Cstv. 57. § (1) be kez dé sé nek g) pont -já ban meg ha tá ro zott tar to zás ki elé gí té sét köve tõen kell ki -elé gí te ni.”

135. § A Tpt. 354. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zéslép:

„354. § (1) A köz pon ti ér ték tár a sza bály za tá ban meg ha -tá ro zot tak sze rint ér ték pa pír-köl csön zé si rend szert mû -köd tet het. A köz pon ti ér ték tár ál tal mû köd te tett köl csön -zé si rend szer ke re té ben kö tött köl csön ügy le tek ese té ben afe lek a 168. § (3) és (4) be kez dé se i ben fog lal tak tól el té rõfel té te lek ben is meg ál la pod hat nak.

(2) Az ISIN azo no sí tót ér ték pa pír ese té ben a ki bo csá tó,egyéb tõzs dei ter mék ese tén az a tõzs dei te vé keny sé getvég zõ szer ve zet kö te les meg kér ni, amely ál tal mû köd te tett tõzs dén azt for gal maz zák.”

136. § A Tpt. 355. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A be fek te té si vál lal ko zás, rész vény tár sa sá gi for -mában mû kö dõ áru tõzs dei szol gál ta tó, be fek te té si alap ke -

ze lõ, tõzs de, el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve -zet, il let ve köz pon ti ér ték tár rész vé nye i rõl és a rész vé nyektu laj do no sa i ról olyan rész vény köny vet kö te les a be fek te -té si vál lal ko zás igaz ga tó sá ga ve zet ni, amely leg alább a kö -vet ke zõ ada to kat tar tal maz za:

a) a rész vény tu laj do nos ne vét, ter mé sze tes sze mély ese -tén lak cí mét, any ja ne vét, ál lam pol gár sá gát, jogi sze mélyvagy jogi sze mé lyi ség gel nem ren del ke zõ gaz da sá gi tár -saság ese tén szék he lyét;

b) ha a rész vény nek több tu laj do no sa van, ak kor a tu laj -do no sok és a kö zös kép vi se lõ a) pont ban meg ha tá ro zottada ta it;

c) a rész vény ér ték pa pír kód ját, ille tõ leg so ro za tát ésnév ér té két;

d) a rész vény faj tá ját;e) a rész vény szer zés idõ pont ját;f) a rész vény szer zés rész vény könyv be tör té nõ be jegy -

zé sé nek idõ pont ját;g) a fe lül bé lyeg zés idõ pont ját;h) a rész vény be vo ná sá nak és meg sem mi sí té sé nek idõ -

pont ját; ési) a tu laj don szer zés sel össze füg gõ fel ügye le ti ha tá ro zat

ügy szá mát és idõ pont ját.”

137. § A Tpt. 356. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) Be fek te té si szol gál ta tó nál, áru tõzs dei szol gál ta tó -nál, be fek te té si alap ke ze lõ nél, tõzs dé nél, el szá mo ló há zite vé keny sé get vég zõ szer ve zet nél, il let ve köz pon ti ér ték -tár nál ve ze tõ ál lá sú sze mély nek – a (2) be kez dés ben fog -lalt el té rés sel – az vá laszt ha tó meg, il let ve az ne vez he tõ ki, aki

a) fel sõ fo kú vég zett ség gel ren del ke zik;b) leg alább há rom éves pénz ügyi szak mai és pénz ügyi,

il let ve gaz da sá gi te rü le ten szer zett ve ze tõi gya kor lat talren del ke zik;

c) bün tet len elõ éle tû;d) aki vel szem ben a 357. §-ban meg ha tá ro zott ki zá ró

ok nem áll fenn.”

138. § (1) A Tpt. 358. §-ának (1) be kez dé se he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) Be fek te té si vál lal ko zás, be fek te té si alap ke ze lõ, koc -ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, tõzs de, el szá mo ló há zi te vé keny -séget vég zõ szer ve zet, il let ve köz pon ti ér ték tár ál tal – aGt.-nek a könyv vizs gá ló ra vo nat ko zó an meg ha tá ro zottfel té te le in túl me nõ en – könyv vizs gá lói fel ada tok el lá tá sá -ra csak ak kor ad ha tó az ér vé nyes könyv vizs gá lói en ge -déllyel ren del ke zõ, be jegy zett könyv vizs gá ló (könyv vizs -gá lói tár sa ság) ré szé re meg bí zás, ha

a) a Fel ügye let az ál ta la – a Hpt. sza bá lyai alap ján – ve -ze tett pénz ügyi in téz mé nyi könyv vizs gá lók név jegy zé ké -ben vagy a be fek te té si vál lal ko zá si könyv vizs gá lók név -jegy zé ké ben a könyv vizs gá lót nyil ván tar tás ba vet te;

b) a könyv vizs gá ló nem ren del ke zik a be fek te té si vál -lal ko zás ban, a befek te té si alap ke ze lõ ben, a koc ká za ti tõke -

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 781

alap-ke ze lõ ben, a tõzs dé ben, az el szá mo ló há zi te vé keny -sé get vég zõ szer ve zet ben, il let ve a köz pon ti ér ték tár banköz vet len vagy köz ve tett tu laj don nal;

c) a könyv vizs gá ló nak nincs a be fek te té si vál lal ko zás -sal, a be fek te té si alap ke ze lõ vel, a koc ká za ti tõ ke alap-ke -ze lõ vel, a tõzs dé vel, az el szá mo ló há zi te vé keny séget vég -zõ szer ve zet tel, il let ve a köz pon ti ér ték tár ral szem ben fenn -álló tar to zá sa; va la mint

d) a be fek te té si vál lal ko zás, a be fek te té si alap ke ze lõ, akoc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, a tõzs de, az el szá mo ló há zi te -vé keny sé get vég zõ szer ve zet,, il let ve a köz pon ti ér ték tárés an nak be fo lyá so ló ré sze se dés sel ren del ke zõ tu laj do no -sa a könyv vizs gá ló cég ben köz vet len vagy köz ve tett tu laj -don nal nem ren del ke zik.”

(2) A Tpt. 358. §-ának (7) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(7) A könyv vizs gá ló tár sa sá gok kal szem ben az (1) és a(3) be kez dés ben fog lal ta kon túl me nõ en to váb bi kö ve tel -mény, hogy a könyv vizs gá lói tár sa sá gon be lül az (1), ille -tõ leg a (3) be kez dés ben fog lalt kö ve tel mé nyek nek meg fe -le lõ könyv vizs gá ló – egy ide jû leg – leg fel jebb öt azo nos tí -pu sú in téz mény nél, ille tõ leg öt be fek te té si alap nál lát hat el könyv vizs gá lói fel ada tot, és a könyv vizs gá lói tár sa ság egy in téz mény tõl, ille tõ leg egy be fek te té si alap tól szár ma zóbe vé te le nem ha lad hat ja meg éves net tó ár be vé te lé nek tízszá za lé kát. A könyv vizs gá ló tár sa ság nak az egy tu laj do -no si cso port ba tar to zó hi tel in té ze tek tõl, pénz ügyi vál lal -ko zá sok tól, be fek te té si vál lal ko zá sok tól, be fek te té si alap -ke ze lõ tõl, koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ tõl, tõzs dé tõl, el szá -mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet tõl, va la mint köz -pon ti ér ték tár tól a tu laj do no si cso port ba tar to zó be fek te -tési alap ke ze lõ ál tal ke zelt be fek te té si alap tól szár ma zóössze sí tett be vé te le nem ha lad hat ja meg éves net tó ár be vé -te lé nek har minc szá za lé kát.”

139. § A Tpt. 359. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A Fel ügye let a könyv vizs gá lót ak kor ve szi nyil ván -tar tás ba a be fek te té si vál lal ko zá si mi nõ sí té sû könyv vizs -gá lók név jegy zé ké be, ha

a) a könyv vizs gá ló leg alább há rom éven át be fek te té sivál lal ko zás nál, be fek te té si alap ke ze lõ nél, koc ká za ti tõ ke -alap-ke ze lõ nél, tõzs dé nél, el szá mo ló há zi te vé keny sé getvég zõ szer ve zet nél vagy köz pon ti ér ték tár nál szám vi te li,el len õr zé si vagy a Fel ügye let nél be fek te té si vál lal ko zás sal kap cso la tos fel ügye le ti, el len õri mun ka kör ben dol go zott,és leg alább két éves könyv vizs gá lói gya kor la ta van, amelyutób bi ma gá ba fog lal ja a könyv vizs gá lói ka ma rá ról szóló1997. évi LV. tör vény 26. § (2) be kez dé sé ben fog lalt te vé -keny sé ge ket; vagy

b) leg alább há rom éven át könyv vizs gá lói te vé keny sé -get foly ta tott és be fek te té si vál lal ko zás nál, be fek te té sialap ke ze lõ nél, koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ nél, be fek te té sialap nál, tõzs dé nél, el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõszer ve zet nél vagy köz pon ti ér ték tár nál te vé keny ke dõ könyv -

vizsgáló mel lett leg alább két évig be osz tott könyvvizs -gálóként te vé keny ke dett.”

140. § A Tpt. 360. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A be fek te té si vál lal ko zás, a be fek te té si alap ke ze lõ,a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, a tõzs de, az el szá mo ló há zi te -vé keny sé get vég zõ szer ve zet, ille tõ leg a köz pon ti ér ték tárál tal vá lasz tott, ille tõ leg a be fek te té si alap ke ze lõ ál tal a be -fek te té si alap könyv vizs gá la tá val meg bí zott könyvvizs -gáló a vizs gá la tá nak ered mé nyé rõl a vizs gált in téz -ménnyel, ille tõ leg az alap ke ze lõ vel egy ide jû leg a Fel -ügye le tet – írás ban – ha la dék ta la nul tá jé koz tat ja, ha olyanté nye ket ál la pí tott meg, amely nek alap ján

a) kor lá to zott vagy el uta sí tó könyv vizs gá lói zá ra dék,il let ve a zá ra dék meg adá sá nak el uta sí tá sa vál hat szük sé -ges sé;

b) bûn cse lek mény el kö ve té sé re vagy a be fek te té si vál -lal ko zás, a be fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke -alap-ke ze lõ, a tõzs de, az el szá mo ló há zi te vé keny sé getvég zõ szer ve zet, il let ve a köz pon ti ér ték tár bel sõ sza bály -za tá nak, ille tõ leg a be fek te té si alap, koc ká za ti tõ ke alap ke -ze lé si sza bály za tá nak sú lyos meg sér té sé re, ille tõ leg azelõ zõ ek ben em lí tet tek sú lyos ve szé lyé re uta ló kö rül mé -nye ket ész lel;

c) e tör vény vagy más jog sza bá lyok, az MNB ren del ke -zé sei, a tõzs de, az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõszer ve zet, ille tõ leg a köz pon ti ér ték tár sza bály za ta i banfog lalt elõ írások sú lyos meg sér té sé re uta ló kö rül mé nye ket ész lel;

d) a be fek te té si vál lal ko zás, a be fek te té si alap ke ze lõ, akoc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ a tõzs de, az el szá mo ló há zi te -vé keny sé get vég zõ szer ve zet, ille tõ leg a köz pon ti ér ték tárkö te le zett sé ge i nek tel je sí té sét, a rá bí zott va gyo ni ér té kekmeg õr zé sét nem lát ja biz to sí tott nak;

e) úgy íté li meg, hogy a be fek te té si alap ke ze lõ, koc ká -za ti tõ ke alap-ke ze lõ te vé keny sé ge foly tán a be fek te tõk ér -de kei ve szély ben fo rog nak;

f) a be fek te té si vál lal ko zás, a be fek te té si alap ke ze lõ, akoc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, a tõzs de, az el szá mo ló há zi te -vé keny sé get vég zõ szer ve zet, ille tõ leg a köz pon ti ér ték tárbel sõ el len õr zé si rend sze re i nek sú lyos hi á nyos sá ga it vagyelég te len sé gét ál la pít ja meg;

g) je len tõs vé le mény kü lönb ség ala kult ki köz te és a be -fek te té si vál lal ko zás, a be fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za titõ ke alap-ke ze lõ, a tõzs de, az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet, ille tõ leg a köz pon ti ér ték tár ve ze té se kö -zött a be fek te té si vál lal ko zás, a be fek te té si alap ke ze lõ, akoc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, a tõzs de, az el szá mo ló há zi te -vé keny sé get vég zõ szer ve zet, ille tõ leg a köz pon ti ér ték tárfi ze tõ ké pes sé gét, jö ve del mét, adat szol gál ta tá sát vagykönyv ve ze té sét érin tõ, az in téz mény mû kö dé se szem pont -já ból lé nye ges kér dé sek ben.”

141. § A Tpt. 361. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zéslép:

„361. § Ha a könyv vizs gá ló jog sza bály ban elõ írt kö te le -zett sé ge i nek nem tesz ele get, a Fel ügye let jo go sult arra,

782 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

hogy a be fek te té si vál lal ko zást, be fek te té si alap ke ze lõt, akoc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõt, a tõzs dét, az el szá mo ló há zi te -vé keny sé get vég zõ szer ve ze tet, ille tõ leg a köz pon ti ér ték -tá rat más, a 358. §-ban meg ha tá ro zott kö ve tel mé nyek nekmeg fe le lõ könyv vizs gá ló vá lasz tá sá ra kö te lez ze. Ha a Fel -ügye let a 400. § (1) be kez dé sé nek d) pont já ban meg ha tá -ro zott in téz ke dés ként a be fek te té si vál lal ko zás, a be fek te -té si alap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, a be fek te té sialap, a koc ká za ti tõ ke alap, a tõzs de, az el szá mo ló há zi te -vé keny sé get vég zõ szer ve zet, ille tõ leg a köz pon ti ér ték tárkönyv vizs gá ló já nak fel men té sét kez de mé nye zi, jo go sult a könyv vizs gá lót a pénz ügyi in téz mé nyi, ille tõ leg a be fek te -té si vál lal ko zá si könyv vizs gá lók név jegy zé ké bõl tö röl ni.”

142. § A Tpt. 362. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A könyv vizs gá ló nak a be fek te té si vál lal ko zás évesbe szá mo ló já nak vizs gá la ta mel lett az aláb bi a kat is megkell vizs gál nia:

a) az ér té ke lés szak mai he lyes sé gét;b) az elõ írt és szük sé ges ér ték he lyes bí té sek és le írá sok

el vég zé sét;c) az elõ írt és szük sé ges tar ta lé kok kép zé sé nek meg tör -

tén tét;d) a koc ká zat ke ze lé si mo del lek meg fe le lõ sé gét;e) a sza va to ló tõ ké re, a tõ ke szük ség let re, a tõ ke meg fe -

le lés re, a fo lya ma tos fi ze tõ ké pes ség re, va la mint az egyesbe fek te té si szol gál ta tá sok ra vo nat ko zó sza bá lyok be tar -tását;

f) az ered mé nyes, meg bíz ha tó és füg get len tu laj don lás -ra, ille tõ leg a pru dens mû kö dés re vo nat ko zó jog sza bá lyok, va la mint a pénz for ga lom ról szóló jog sza bá lyok, a tõzs de,az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet és a köz -pon ti ér ték tár sza bály za tai, il let ve a fel ügye le ti és jegy ban -ki ha tá ro za tok be tar tá sát; va la mint

g) a meg fe le lõ el len õr zé si rend sze rek mû kö dé sét.”

143. § (1) A Tpt. 363. §-ának (1) be kez dé se he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A be fek te té si vál lal ko zás, a be fek te té si alap ke ze lõ,a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, a tõzs de, az el szá mo ló há zi te -vé keny sé get vég zõ szer ve zet, ille tõ leg a köz pon ti ér ték tárkö te les a könyv vizs gá ló val – az éves be szá mo ló könyv -vizs gá la tá ra – kö tött szer zõ dést és va la mennyi, a könyv -vizs gá ló ál tal az éves be szá mo ló val kap cso lat ban ké szí tettje len tést a Fel ügye let szá má ra meg kül de ni.”

(2) A Tpt. 363. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet -kezõ ren del ke zés lép:

„(2) A Fel ügye let jo go sult a könyv vizs gá ló je len té sé -nek alap ján – az éves be szá mo ló jó vá ha gyá sa elõtt – a be -fek te té si vál lal ko zás nál, a be fek te té si alap ke ze lõ nél, akoc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ nél, a tõzs dé nél, az el szá mo ló -há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet nél, ille tõ leg a köz pon -ti ér ték tár nál kez de mé nyez ni, hogy a hely te len ada to kattar tal ma zó be szá mo lót vizs gál tas sa fe lül, he lyes bít se, gon -dos kod jon a he lyes bí tett ada tok könyv vizs gá ló val tör té nõhi te le sí té sé rõl.”

(3) A Tpt. 363. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(3) Ha az éves be szá mo ló jó vá ha gyá sát köve tõen ju tott a Fel ügye let tu do má sá ra, hogy az éves be szá mo ló lé nye -ges hi bát tar tal maz, a Fel ügye let kö te lez he ti a be fek te té sivál lal ko zást, a be fek te té si alap ke ze lõt, a koc ká za ti tõ ke -alap-ke ze lõt, a tõzs dét, az el szá mo ló há zi te vé keny sé getvég zõ szer ve ze tet, ille tõ leg a köz pon ti ér ték tá rat az ada tokmó do sí tá sá ra és könyv vizs gá ló val való fe lül vizs gá la tá ra.A mó do sí tott és a könyv vizs gá ló ál tal fe lül vizs gált ada tota be fek te té si vál lal ko zás, a be fek te té si alap ke ze lõ, a koc -ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, a tõzs de, az el szá mo ló há zi te vé -keny sé get vég zõ szer ve zet, ille tõ leg a köz pon ti ér ték tárkö te les a Fel ügye let nek be mu tat ni.”

144. § (1) A Tpt. 367. §-ának (1) be kez dé se he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

(1) A tör vény ha tá lya alá tar to zó szol gál ta tá sok ra vo nat -ko zó hir de tést csak Ma gyar or szá gon be jegy zett és be fek -te té si szol gál ta tá si, ki egé szí tõ be fek te té si szol gál ta tá si,áru tõzs dei szol gál ta tá si, be fek te té si alap ke ze lé si, koc ká -za ti tõ ke alap-ke ze lé si, tõzs dei, ille tõ leg el szá mo ló há zi te -vé keny ség vég zé sé re en ge déllyel ren del ke zõ be fek te té siszol gál ta tó, áru tõzs dei szol gál ta tó, be fek te té si alap ke ze lõ,koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, tõzs de, ille tõ leg el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet te het köz zé.

(2) A Tpt. 367. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(2) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott in téz mé nye kenkí vül a tör vény ha tá lya alá tar to zó szol gál ta tá sok ra vo nat -ko zó hir de tést csak az Eu ró pai Unió va la mely tag ál la má -ban szék hellyel ren del ke zõ be fek te té si szol gál ta tó, be fek -te té si alap ke ze lõ, koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, tõzs de, el -szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet, ille tõ leg köz -pon ti ér ték tár – en ge dé lye zett te vé keny sé ge kö ré ben – tehet köz zé.”

(3) A Tpt. 367. §-ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(4) E § al kal ma zá sá ban hir de tés: a be fek te té si szol gál -ta tó ra, áru tõzs dei szol gál ta tó ra, be fek te té si alap ke ze lõ re,koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ re, tõzs dé re, el szá mo ló há zi te -vé keny ség vég zé sé re en ge déllyel ren del ke zõ szer ve zet re,köz pon ti ér ték tár ra ille tõ leg be fek te té si szol gál ta tá si, ki -egé szí tõ be fek te té si szol gál ta tá si, áru tõzs dei szol gál ta tá site vé keny ség re, be fek te té si alap ke ze lé si, koc ká za ti tõ ke -alap-ke ze lé si, tõzs dei, el szá mo ló há zi te vé keny ség re, köz -pon ti ér ték tá ri te vé keny ség re vo nat ko zó, ke res ke del miúton tör té nõ fi gye lem fel hí vás, te kin tet nél kül arra, hogy az or szág ban meg je le nõ saj tó ter mék vagy a pos ta út ján, cím -ke, kár tya, mat ri ca, szó ró lap, hang le mez, ka ta ló gus, ár -jegy zék vagy egyéb nyom ta tott (nyo mott) anyag szét osz -tá sá val, mo zi-, az or szág te rü le tén su gár zott, bel föl di mû -sor szol gál ta tó ren de lé sé re köz ve tí tett te le ví zió- vagy rá -dió mû sor elõ adá sá val vagy elekt ro ni kus úton vagy bár mimás mó don tör té nik, ide ért ve az olyan hir de tést is, amely

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 783

olyan cikk ben, mû sor ban je le nik meg, amely nek nem ahir de tés az el sõd le ges cél ja, ha a cikk, il let ve a mû sor rész -let a szol gál ta tás kez de mé nye zé sé re vagy tá mo ga tá sá valjött lét re.”

145. § A Tpt. 368. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) A be fek te té si szol gál ta tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó, a be fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, atõzs de, az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet és a köz pon ti ér ték tár tu laj do no sa, az e szer ve ze tek ben ré sze -se dést sze rez ni kí vá nó sze mély, a ve ze tõ ál lá sú sze mély,va la mint e szer ve ze tek al kal ma zott ja kö te les az e szer ve -ze tek mû kö dé sé vel kap cso lat ban tu do má sá ra ju tott üz le titit kot idõ be li kor lá to zás nél kül meg tar ta ni.”

146. § A Tpt. 369. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zéslép:

„369. § (1) Ér ték pa pír ti tok min den olyan, az egyes ügy -fél rõl a be fek te té si szol gál ta tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó, abe fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, atõzs de, és az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet ren del ke zé sé re álló adat, amely az ügy fél sze mé lyé re, ada -ta i ra, va gyo ni hely ze té re, üz le ti be fek te té si te vé keny sé gé -re, gaz dál ko dá sá ra, tu laj do no si, üz le ti kap cso la ta i ra, il let -ve a be fek te té si szol gál ta tó val, áru tõzs dei szol gál ta tó val,be fek te té si alap ke ze lõ vel, koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ velkö tött szer zõ dé se i re, szám lá já nak egyen le gé re és for gal -má ra vo nat ko zik.

(2) Az ér ték pa pír ti tok ra vo nat ko zó ren del ke zé sek szem -pont já ból ügy fél nek kell te kin te ni min den kit, aki (amely)be fek te té si szol gál ta tó tól, áru tõzs dei szol gál ta tó tól, be fek -te té si alap ke ze lõ tõl, koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ tõl, tõzs dé -tõl, el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet tõl szol -gál ta tást vesz igény be.”

147. § (1) A Tpt. 370. §-a (1) be kez dé sé nek c) pont ja he -lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

(Ér ték pa pír ti tok csak ak kor ad ha tó ki har ma dik sze -mély nek, ha)

„c) a be fek te té si szol gál ta tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó, abe fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, atõzs de, az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet,ille tõ leg köz pon ti ér ték tár ér de ke ezt az ügy fél lel szem benfenn ál ló kö ve te lé se el adá sá hoz vagy le járt kö ve te lé se ér -vé nye sí té sé hez szük sé ges sé te szi.”

(2) A Tpt. 370. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

,,(2) Az (1) be kez dés b) pont já ban fog lal tak alap ján azér ték pa pír ti tok meg tar tá sá nak kö te le zett sé ge nem áll fenn

a) a fel adat kör ében el já ró Fel ügye let tel, Befektetõ- védelmi Alap pal, Or szá gos Be tét biz to sí tá si Alap pal, Magyar Nem ze ti Bank kal, Ál la mi Szám ve võ szék kel, Gaz -da sá gi Ver seny hi va tal lal, a tõzs dé vel, az el szá mo ló há zitevé kenységet vég zõ szer ve zet tel, és a köz pon ti ér ték -tárral, a köz pon ti költ ség ve té si pénz esz kö zök felhasz -

nálásának sza bály sze rû sé gét és cél sze rû sé gét el len õr zõ Kormányzati El len õr zé si Hi va tal lal, va la mint az eu ró paiuni ós tá mo ga tá sok fel hasz ná lá sá nak sza bály sze rû sé gét el -len õr zõ Eu ró pai Csa lás el le nes Hi va tal lal (OLAF);

b) a ha gya té ki ügy ben el já ró köz jegy zõ vel, va la mint afel adat kör ében el já ró gyám ha tó ság gal;

c) csõd el já rás, fel szá mo lá si el já rás, ön kor mány za tokadós ság ren de zé si el já rá sa, bí ró sá gi vég re haj tá si el já rás, il -let ve vég el szá mo lás ügyé ben el já ró va gyon fel ügye lõ vel,fel szá mo ló val, pénz ügyi gond nok kal, vég re haj tó val, il let vevég el szá mo ló val;

d) a fo lya mat ban lévõ bün te tõ el já rás ke re té ben el já ró,va la mint a fel je len tés ki egé szí té sét foly ta tó nyo mo zó ha -tó ság gal, va la mint a fel adat kör ében el já ró ügyész ség gel;

e) a bün te tõ, va la mint pol gá ri ügy ben, to váb bá csõd-,fel szá mo lá si el já rás, il let ve az ön kor mány za tok adós ság -ren de zé si el já rá sa ke re té ben a bí ró ság gal;

f) a kü lön tör vény ben meg ha tá ro zott fel té te lek meg lé teese tén a tit kos szol gá la ti esz kö zök al kal ma zá sá ra, tit kos in -for má ció gyûj tés re fel ha tal ma zott szerv vel;

g) a fõ igaz ga tó ese ti en ge dé lye alap ján a tör vény benmeg ha tá ro zott fel adat kör ében el já ró nem zet biz ton sá gi szol- gálattal;

h) az adó-, vám- és tár sa da lom biz to sí tá si kö te le zett ségtel je sí té sé nek el len õr zé se, va la mint az ilyen tar to zást meg -ál la pí tó vég re hajt ha tó ok irat vég re haj tá sa ér de ké ben foly -ta tott el já rás ke re té ben el já ró adó ha tó ság gal, vám ha tó -sággal

szem ben, e szer vek nek a be fek te té si szol gál ta tó hoz, azáru tõzs dei szol gál ta tó hoz, a be fek te té si alap ke ze lõ höz, akoc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ höz, a tõzs dé hez, az el szá mo ló -há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet hez és a köz pon ti ér -ték tár hoz in té zett írás be li meg ke re sé se ese tén.”

(3) A Tpt. 370. §-a (3) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

(Az ér ték pa pír ti tok meg tar tá sá nak kö te le zett sé ge nemáll fenn to váb bá ab ban az eset ben sem, ha)

„a) az ál la mi adó ha tó ság nem zet kö zi szer zõ dés alap jánkül föl di ál la mi adó ha tó ság írás be li meg ke re sé sé nek tel je -sí té se ér de ké ben írás ban kér ada tot a be fek te té si szol gál ta -tó tól, az áru tõzs dei szol gál ta tó tól, a be fek te té si alap ke ze -lõ tõl, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ tõl, a tõzs dé tõl, az el szá -mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet tõl, il let ve a köz -pon ti ér ték tár tól, amennyi ben a meg ke re sés tar tal maz za akül föl di ha tó ság ál tal alá írt ti tok tar tá si nyi lat ko za tot;”

(4) A Tpt. 370. §-ának (6) be kez dé se he lyé be a követ -kezõ ren del ke zés lép:

„(6) A be fek te té si szol gál ta tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó, a be fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, atõzs de, az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet, a köz pon ti ér ték tár az (1)–(3) be kez dés ben, va la mint a371. §-ban fog lalt ese tek ben az ada tok ki szol gál ta tá sát– ti tok tar tá si kö te le zett ség re hi vat koz va – nem ta gad hat jameg.”

784 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

(5) A Tpt. 370. §-ának (7) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(7) Az ér ték pa pír ti tok meg tar tá sá nak kö te le zett sé genem áll fenn ab ban az eset ben sem, ha a ma gyar bûn ül dö zõ szerv nem zet kö zi szer zõ dés alap ján, kül föl di bûn ül dö zõszerv írás be li meg ke re sé sé nek tel je sí té se ér de ké ben írás -ban kér ada tot a be fek te té si szol gál ta tó tól, az áru tõzs deiszol gál ta tó tól, a be fek te té si alap ke ze lõ tõl, a koc ká za ti tõ -ke alap-ke ze lõ tõl, a tõzs dé tõl, az el szá mo ló há zi te vé keny -sé get vég zõ szer ve zet tõl, a köz pon ti ér ték tár tól, amennyi -ben a meg ke re sés tar tal maz za a kül föl di bûn ül dö zõ szervál tal alá írt ti tok tar tá si zá ra dé kot.”

(6) A Tpt. 370. §-ának (8) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(8) A Fel ügye let, va la mint az MNB jog sza bály ban abe fek te té si szol gál ta tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó, a be fek -te té si alap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, a tõzs de, azel szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet, va la mint aköz pon ti ér ték tár szá má ra elõ írt adat szol gál ta tás so rán isjo go sult ér ték pa pír ti tok hoz jut ni.”

(7) A Tpt. 370. §-ának (11) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(11) Az ér ték pa pír ti tok meg tar tá sá nak kö te le zett sé genem áll fenn ab ban az eset ben, ha a be fek te té si szol gál ta tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó, a be fek te té si alap ke ze lõ, a koc -ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, a tõzs de, az el szá mo ló há zi te vé -keny sé get vég zõ szer ve zet és a köz pon ti ér ték tár az ál ta lafo ga na to sí tott kor lá to zó in téz ke dé sek rõl

a) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó szer zõ dés 60. cik -ke alap ján a pénz esz kö zök, egyéb va gyo ni ér de kek és gaz -da sá gi erõ for rá sok te kin te té ben al kal ma zan dó kor lá to zóin téz ke dé sek tár gyá ban el fo ga dott ren de le tek, il let ve eren de le tek fel ha tal ma zá sa alap ján el fo ga dott ren de le tekvagy ha tá ro za tok;

b) az Eu ró pai Uni ót lét re ho zó szer zõ dés 15. cik ke alap -ján, a pénz esz kö zök, egyéb va gyo ni ér de kek és gaz da sá gierõ for rá sok te kin te té ben al kal ma zan dó kor lá to zó in téz ke -dé sek tár gyá ban el fo ga dott kö zös ál lás pon tokalap ján, az ab ban fog lalt kö te le zett ség tel je sí té se ér de ké bentá jé koz tat ja a Pénz ügy mi nisz té ri u mot.”

148. § (1) A Tpt. 371. §-ának (3) be kez dé se he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(3) Aki üz le ti ti tok vagy ér ték pa pír ti tok bir to ká ba jut,azt nem hasz nál hat ja fel arra, hogy an nak ré vén sa ját magavagy más sze mély ré szé re köz vet len vagy köz ve tett mó -don elõnyt sze rez zen, to váb bá, hogy a be fek te té si szol gál -ta tó nak, áru tõzs dei szol gál ta tó nak, be fek te té si alap ke ze lõ -nek, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ nek, tõzs dé nek, el szá mo -ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet nek, és a köz pon ti ér -ték tár nak vagy azok ügy fe le i nek hát rányt okoz zon.”

(2) A Tpt. 371. §-ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(5) Be fek te té si szol gál ta tó, áru tõzs dei szol gál ta tó, be -fek te té si alap ke ze lõ, koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, tõzs de,

el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet és köz pon tiér ték tár jog utód nél kü li meg szû né se ese tén a meg szûntszer ve zet ál tal ke zelt üz le ti, ille tõ leg ér ték pa pír tit kot tar -tal ma zó irat a ke let ke zé sé tõl szá mí tott hat van év múl va ale vél tá ri ku ta tá sok cél já ra fel hasz nál ha tó.”

149. § A Tpt. 372. § fel ve ze tõ szö ve ge he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„A be fek te té si szol gál ta tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó, abe fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, atõzs de, az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet és köz pon ti ér ték tár a nyo mo zó ha tó ság, a nem zet biz ton sá giszol gá lat és az ügyész ség írás be li meg ke re sé sé re ha la dék -ta la nul kö te les ki szol gál tat ni a kért ada tot az ál ta la le bo -nyo lí tott ügy let rõl és a nála ve ze tett szám lá ról, ha adatmerül fel arra, hogy az ügy let vagy a szám la”

150. § A Tpt. 374. §-ának c)–h) és j) pont jai he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek:

(Nem je len ti az ér ték pa pír ti tok sé rel mét)„c) a re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó ré szé rõl a KHR-nek, il -

let ve e rend szer bõl a re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó ré szé renyúj tott, a rend szer sza bá lya i nak meg fe le lõ adatszolgál -tatás;

d) a be fek te té si szol gál ta tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó, abe fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, atõzs de, az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet és a köz pon ti ér ték tár ál tal fel ha tal ma zott könyv vizs gá ló nak,jogi vagy egyéb szak ér tõ nek, va la mint az in téz mény ré szé -re biz to sí tá si fe de ze tet nyúj tó biz to sí tó in té zet nek a biz -tosít ási szer zõ dés tel je sí té sé hez szük sé ges mér ték ben tör té nõadat át adás;

e) a be fek te té si szol gál ta tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó, abe fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, atõzs de, az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet és a köz pon ti ér ték tár – a te vé keny sé gük höz szük sé ges mér -ték ben és kör ben tör té nõ – adat to váb bí tá sa, ide nem ért ve a be fek te té si szol gál ta tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó és a be -fek te té si alap ke ze lõ egy más kö zött tör té nõ adat to váb bí -tását;

f) a be fek te té si szol gál ta tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó, abe fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ ál tal akül föl di be fek te té si szol gál ta tó, áru tõzs dei szol gál ta tó, be -fek te té si alap ke ze lõ, koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ szá má ratör té nõ adat to váb bí tás, ab ban az eset ben, ha az ügy fél(adat alany) ah hoz írás ban hoz zá já rult, és a ma gyar jog sza -bá lyok ál tal tá masz tott kö ve tel mé nye ket ki elé gí tõ adat ke -ze lés fel té te lei min den egyes adat ra néz ve biz to sí tot tak akül föl di fél nél, va la mint az an nak szék he lye sze rin ti ál lamren del ke zik a ma gyar jog sza bá lyok ál tal tá masz tott kö ve -tel mé nye ket ki elé gí tõ adat vé del mi jog sza bállyal;

g) a kül föl di be fek te té si szol gál ta tó, áru tõzs dei szol gál -ta tó, be fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõszék he lye sze rin ti fel ügye le ti ha tó ság szá má ra a fel ügye le -ti te vé keny sé gé hez szük sé ges és a kül föl di fel ügye le ti ha -tó ság és a Fel ügye let kö zött együtt mû kö dé si meg ál la po -

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 785

dás ban rög zí tett mó don tör té nõ adat to váb bí tás, amennyi -ben a meg ál la po dás tar tal maz za a kül föl di fel ügye le ti ha -tó ság ál tal alá írt ti tok tar tá si zá ra dék szük sé ges sé gét;

h) a be fek te té si szol gál ta tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó, abe fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, atõzs de, az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet, a köz pon ti ér ték tár igaz ga tó sá gá nak írás be li hoz zá já ru lá sá -val a be fek te té si szol gál ta tó ban, az áru tõzs dei szol gál ta tó -ban, a be fek te té si alap ke ze lõ ben, a tõzs dé ben, az el szá mo -ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet ben be fo lyá so ló ré -sze se dés sel ren del ke zõ tu laj do nos nak vagy az ilyen ré sze -se dést sze rez ni kí vá nó sze mély nek (tár sa ság nak), az üz -letág át vé te lét ter ve zõ tár sa ság nak, il let ve az ilyen tu laj do nosvagy eset le ges jö võ be ni tu laj do nos ál tal fel ha tal ma zottkönyv vizs gá ló nak, jogi vagy más szak ér tõ nek tör té nõ adat-át adás;”

„j) a Fel ügye let ál tal – az ér ték pa pír ti tok ra vo nat ko zósza bá lyok be tar tá sá val – a be fek te té si szol gál ta tók ról, azáru tõzs dei szol gál ta tók ról, a be fek te té si alap ke ze lõk rõl, akoc ká za ti alap-ke ze lõk rõl, a tõzs dé rõl, az el szá mo ló há zite vé keny sé get vég zõ szer ve zet rõl és a köz pon ti ér ték tár rólegye di azo no sí tás ra al kal mas ada tok szol gál ta tá sa

1. sta tisz ti kai cél ra a Köz pon ti Sta tisz ti kai Hi va tal;2. a pénz- és tõ ke pi a ci fo lya ma tok elem zé se, il let ve

a köz pon ti költ ség ve tés ter ve zé se cél já ból a Pénz -ügy mi nisz té ri um

ré szé re;”

151. § A Tpt. 375. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zéslép:

„375. § A Fel ügye let – tör vény el té rõ ren del ke zé se hi á -nyá ban – más sze mély nek vagy ha tó ság nak be fek te té siszol gál ta tó ról, áru tõzs dei szol gál ta tó ról, be fek te té si alap -ke ze lõ rõl, koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ rõl, tõzs dé rõl, el szá -mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet rõl, köz pon ti ér -ték tár ról vagy más sze mély rõl, il let ve ezek te vé keny sé gé -rõl csak egye di azo no sí tás ra nem al kal mas, össze sí tett ada -to kat ad hat át.”

152. § A Tpt. 376. §-a (3) be kez dé sé nek g) pont ja he lyé bea kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

(A Pénz- és Tõ ke pi a ci Ál lan dó Vá lasz tott bí ró ság el já rá -sá nak van he lye)

„g) az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet ésa köz pon ti ér ték tár alap sza bá lyá val, üz let sza bály za tá valés sza bály za ta i val;”(kap cso la tos jog vi tá ban, ha a fe lek a vá lasz tott bí ró sá gi eljárást vá lasz tott bí ró sá gi szer zõ dés ben ki kö töt ték és azel já rás tár gyá ról sza ba don ren del kez het nek.)

153. § A Tpt. 378. §-ának d)–g) és l) pont jai he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek:

(A Fel ügye let fel adat kör ében)„d) rend sze re sen fi gye lem mel kí sé ri a be fek te té si szol -

gál ta tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó, a be fek te té si alap ke ze lõ, koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, a tõzs de, az el szá mo ló há zi

tevé keny sé get vég zõ szer ve zet és a köz pon ti ér ték tár te vé -keny sé gét;

„e) el len õr zi, ille tõ leg vizs gál ja a be fek te té si szol gál ta -tá si te vé keny ség, az áru tõzs dei szol gál ta tá si te vé keny ség,a be fek te té si alap ke ze lé si te vé keny ség, a koc ká za ti tõ ke -alap-ke ze lé si te vé keny ség, a le tét ke ze lé si te vé keny ség, atõzs dei te vé keny ség, az el szá mo ló há zi te vé keny ség, ille -tõ leg a köz pon ti ér ték tá ri te vé keny ség vég zé sét meg ha tá -ro zó jog sza bá lyok ér vé nye sü lé sét;

f) vizs gál ja, elem zi és ér té ke li a be fek te té si szol gál ta tó,az áru tõzs dei szol gál ta tó, a be fek te té si alap ke ze lõ, a koc -ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, a le tét ke ze lõ, a tõzs de, az el szá mo -ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet és köz pon ti ér ték tárüz let vi te lé nek irá nyí tá sát;

g) el len õr zi a be fek te té si szol gál ta tó, az áru tõzs deiszol gál ta tó, a be fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke -alap-ke ze lõ, a le tét ke ze lõ, a tõzs de, az el szá mo ló há zi te vé -keny sé get vég zõ szer ve zet és a köz pon ti ér ték tár in for má -ció szol gál ta tá sá nak mû kö dé sét;”

„l) el jár va szük ség ese tén ha tá ro za tot hoz ar ról, hogyva la mely te vé keny ség e tör vény ér tel mé ben be fek te té siszol gál ta tá si, ki egé szí tõ be fek te té si szol gál ta tá si, áru tõzs -dei szol gál ta tá si, be fek te té si alap ke ze lé si, koc ká za ti tõ ke -alap-ke ze lé si, tõzs dei, köz pon ti ér ték tá ri, ille tõ leg el szá -mo ló há zi te vé keny ség nek mi nõ sül-e.”

154. § A Tpt. 379. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(3) A Fel ügye let ál tal az e törvény ben meg ha tá ro zottese tek ben a be fek te té si szol gál ta tó ra, az el szá mo ló há zi te -vé keny sé get vég zõ szer ve zet re, a köz pon ti ér ték tár ra, va -la mint az Alap ban tag ság gal ren del ke zõ be fek te té si alap -ke ze lõ re és áru tõzs dei szol gál ta tó ra ki rótt fel ügye le ti bír -sá gok ból szár ma zó be vé tel nyolc van szá za lé kát az Alap bakell be fi zet ni.”

155. § A Tpt. 382. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zéslép:

„382. § (1) A port fo li ó ke ze lé si te vé keny sé get vég zõ, abe fek te té si alap, va la mint a koc ká za ti tõ ke alap fel ügye le tidí jat fi zet az egyéb rá for dí tá sok ter hé re.

(2) A port fo li ó ke ze lé si te vé keny ség ese tén a fel ügye le tidíj mér té ke a ke zelt va gyon ne gyed éves át la gos össze gé nek0,075 ez re lé ke.

(3) Be fek te té si alap és a koc ká za ti tõ ke alap ese té ben afel ügye le ti díj szá mí tá sá nak alap ja az alap net tó esz köz ér -té ké nek ne gyed éves szám ta ni át la ga.

(4) Azon ala pok ese té ben, ame lyek két vagy több so ro -zat be fek te té si je gyet bo csá tot tak ki, és ezek va la me lyi ke a so ro zat ra jutó tõ ke nö vek ményt tel jes egé szé ben újra be -fek te ti, a díj alap szá mí tá sa so rán a nem új ra be fek te tõ so ro -zat ra meg ál la pí tott egy be fek te té si jegy re jutó net tó esz -köz ér té ket kell az alap ra ki bo csá tott összes be fek te té sijegy da rab szá má val szo roz ni. Az így ki szá molt net tó esz -köz ér ték ne gyed éves át la ga ké pe zi a díj ala pot.

786 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

(5) A fel ügye le ti díj mér té ke be fek te té si ala pok, koc ká -za ti tõ ke ala pok ese té ben a (3)–(4) be kez dés sze rint ki szá -mí tott díj alap 0,075 ez re lé ke.

(6) Az Eu ró pai Unió má sik tag ál la má ban szék hellyelren del ke zõ port fo li ó ke ze lé si te vé keny sé get vég zõ be fek -te té si szol gál ta tó a fi ók te le pe után a (2) be kez dés ben meg -ha tá ro zott fel ügye le ti díj mér té ké nek öt ven szá za lé kát kö -te les meg fi zet ni.”

156. § A Tpt. 384. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zéslép:

„384. § (1) Az el szá mo ló ház és a köz pon ti ér ték tár fel -ügye le ti dí jat fi zet az egyéb rá for dí tá sok ter hé re.

(2) Az el szá mo ló ház és a köz pon ti ér ték tár ál tal fi ze ten dõdíj mér té ke az éves mér leg fõ össze gé nek 0,25 ez re lé ke.

(3) A köz pon ti ér ték tár az (1)–(2) be kez dés ben, a 380. §(2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott fel ügye le ti dí jat fi ze ti azér ték pa pír le tét ke ze lé si, ér ték pa pír szám la ve ze té si, il let vebe fek te té si alap-ke ze lé si te vé keny sé get nem foly ta tó ügy -fe le i vel szem ben az ér ték pa pír ár fo lyam ér té ké ben fenn ál ló kö te le zett sé gei után.

(4) Az Eu ró pai Unió má sik tag ál la má ban szék hellyelren del ke zõ el szá mo ló ház és a köz pon ti ér ték tár a fi ók te le -pe után a (2)–(3) be kez dés ben meg ha tá ro zott fel ügye le tidíj mér té ké nek öt ven szá za lé kát kö te les meg fi zet ni.”

157. § A Tpt. 386. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zéslép:

„386. § A ki bo csá tó, a nyil vá nos rész vény tár sa ság banbe fo lyást sze rez ni kí vá nó sze mély, a be fek te té si szol gál ta -tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó, a be fek te té si alap ke ze lõ, a be -fek te té si alap, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, a koc ká za ti tõ -ke alap, a tõzs de, az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõszer ve zet és a köz pon ti ér ték tár az il le té kek rõl szóló1990. évi XCIII. tör vény 67. §-a alap ján a fel ügye le ti el -já rá si, szak ér tõi szol gál ta tá sok igény be vé te lé ért igaz ga -tá si-szol gál ta tá si dí jat fi zet. A fi ze ten dõ dí jak kö rét ésmér té két a pénz ügy mi nisz ter ren de let ben ál la pít ja meg.”

158. § A Tpt. 388. §-a (2) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé bea kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

(A Fel ügye let – a bír sá got meg ál la pí tó ha tá ro za ta ki vé -te lé vel – ha tá ro za tá nak azon na li vég re haj tá sát ren del he tiel, ha)

„b) an nak hi á nyá ban a be fek te té si szol gál ta tó, az áru -tõzs dei szol gál ta tó, a be fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za titõ ke alap-ke ze lõ, a tõzs de, az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet ille tõ leg a köz pon ti ér ték tár in téz ke dés reokot adó hely ze té ben to váb bi rom lás vár ha tó.”

159. § A Tpt. 390. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) En ge dély nél kü li be fek te té si szol gál ta tá si, ki egé szí tõbe fek te té si szol gál ta tá si, áru tõzs dei szol gál ta tá si, be fek te té sialap ke ze lé si, koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lé si, tõzsdei, el szá -

moló há zi ille tõ leg köz pon ti ér ték tá ri te vé keny ség meg ál -la pí tá sa ese tén a Fel ügye let

a) bûn cse lek mény gya nú ja ese tén bün te tõ el já rást kez -de mé nyez az ille té kes nyo mo zó ha tó ság nál,

b) azon na li ha tállyal meg tilt ja az en ge dély nél kü li be -fek te té si szol gál ta tá si, ki egé szí tõ be fek te té si szol gál ta tá si,áru tõzs dei szol gál ta tá si, be fek te té si alap ke ze lé si, koc ká -za ti tõ ke alap-ke ze lé si, tõzs dei, el szá mo ló há zi, ille tõ legköz pon ti ér ték tá ri te vé keny ség vég zé sét, to váb bá

c) a fel ügye le te alá tar to zó in téz mény ese té ben fel -ügye le ti in téz ke dést hoz, ille tõ leg pénz bír sá got szab ki.”

160. § A Tpt. 391. § (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(1) A Fel ügye let nyil ván tar tás ba ve szi a kö vet ke zõada to kat és az azok ban be kö vet ke zett vál to zá so kat:

a) a be fek te té si szol gál ta tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó, abe fek te té si alap ke ze lõ, a be fek te té si alap, a koc ká za ti tõ -ke alap-ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap, a tõzs de, az el szá mo -ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet ille tõ leg a köz pon tiér ték tár neve, szék he lye;

b) a be fek te té si szol gál ta tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó, abe fek te té si alap ke ze lõ, a be fek te té si alap, a koc ká za ti tõ -ke alap-ke ze lõ, a tõzs de, az el szá mo ló há zi te vé keny sé getvég zõ szer ve zet ille tõ leg a köz pon ti ér ték tár ala pí tá sá nakidõ pont ja;

c) a be fek te té si szol gál ta tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó, abe fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, atõzs de, az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zetille tõ leg a köz pon ti ér ték tár te vé keny sé gi köre;

d) a be fek te té si szol gál ta tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó, abe fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, atõzs de, az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zetille tõ leg a köz pon ti ér ték tár jegy zett tõ ké jé nek mér té ke;

e) a be fek te té si szol gál ta tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó, abe fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, atõzs de, az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zetille tõ leg a köz pon ti ér ték tár tu laj don szer zés szem pont -jából en ge dély- vagy be je len tés kö te les tu laj do no sai;

f) a be fek te té si szol gál ta tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó, abe fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, a tõzs -de, az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet ille -tõleg a köz pon ti ér ték tár ve ze tõ ál lá sú sze mé lyei;

g) a ter mék ér té ke sí tõk, üz let kö tõk, be fek te té si ta nács -adók, port fó li ó ke ze lést vég zõ sze mé lyek sze mély azo no sí tóada tai;

h) a be fek te té si szol gál ta tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó, abe fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, atõzs de, az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zetille tõ leg a köz pon ti ér ték tár te vé keny sé ge meg kez dé sé nekidõ pont ja;

i) a be fek te té si szol gál ta tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó, abe fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, a tõzs -de, az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet ille tõ lega köz pon ti ér ték tár tu laj do ná ban álló vál lal ko zá sok neve,szék he lye, te vé keny sé ge;

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 787

j) a be fek te té si szol gál ta tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó, abe fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, atõzs de, az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zetille tõ leg a köz pon ti ér ték tár fi ók te le pe lé te sí té sé nek idõ -pont ja és he lye;

k) a be fek te té si szol gál ta tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó, abe fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ ügy -nö ké nek neve, szék he lye, fi ók te le pe;

l) a ki bo csá tó neve, szék he lye;

m) a ki bo csá tó ala pí tá sá nak idõ pont ja;

n) a ki bo csá tó jegy zett tõ ké jé nek nagy sá ga;

o) a ki bo csá tó ve ze tõ ál lá sú sze mé lye i nek neve, a ki -bo csá tó ban fenn ál ló ré sze se dé sük (ide ért ve a ré sze se désmeg szer zé sé re vo nat ko zó op ci ót és egyéb jo go kat is)mér té ke;

p) a ki bo csá tó tu laj do no sa i nak neve (cég ne ve), lak cí me(szék he lye), más tár sa ság ban lévõ ré sze se dé se;

q) a for ga lom ba ho za tal ada tai, be fek te té si alap ese té benbe fek te té si jegy-so ro za ton ként;

r) a benn fen tes sze mé lyek azo no sí tó ada tai;

s) a nyil vá no san mû kö dõ rész vény tár sa ság tu laj do no -sa i nak a 67. §-ban sza bá lyo zott, a be fo lyás szer zés hez kap -cso ló dó be je len té si kö te le zett ség alap ján tu do má sá ra ju tottada tai;

t) a 97. § (1) be kez dé se sze rin ti ügy ve ze tõ, a 97. § (3) be -kez dé sé nek a) pont ja sze rin ti üz let ág-irá nyí tó, a 109. §(3) be kez dé se sze rin ti bel sõ el len õr, va la mint a 11. szá múmel lék let ben meg ha tá ro zott sze mé lyek sze mély azo no sí tóada tai;

u) a mi nõ sí tett be fek te tõ nek mi nõ sí tett ter mé sze tessze mély sze mély azo no sí tó ada tai;

v) a mi nõ sí tett be fek te tõ nek mi nõ sí tett kis- és kö zép -vál lal ko zás neve, szék he lye;

x) az en ge dé lye zett tá jé koz ta tó;

y) a köz zé té tel re kö te le zett ál tal meg je lölt köz zé té te lihely.”

161. § (1) A Tpt. 394. §-a (1) be kez dé sé nek a), c) ésf) pont jai he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek:

(A Fel ügye let fel ada ta el lá tá sa ér de ké ben ke zel he ti)

„a) a be fek te té si szol gál ta tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó, a be fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ ve ze tõ ál lá sú sze mé lyé nek és al kal ma zott já nak, az egyé ni ke res -ke dõ nek a 92–94. §-ban és a 97–99. §-ban, a tõzs de, az el -szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet, ille tõ leg aköz pon ti ér ték tár ve ze tõ ál lá sú sze mé lye i nek és al kal ma -zot ta i nak a 356. §-ban elõ írt fel té te lek meg lé té nek el len õr -zé sé re szol gá ló ada ta it;”

„c) az ál ta la foly ta tott el já rás ke re té ben a be fek te té siszol gál ta tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó, a be fek te té si alap ke -ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, a tõzs de, az el szá mo ló -há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet ille tõ leg a köz pon ti ér -ték tár ügy fe lé nek ada ta it;”

„f) az össze fér he tet len sé gi sza bá lyok be tar tá sá nak el -len õr zé se ér de ké ben

1. a tõzs dé re be ve ze tett ér ték pa pír ki bo csá tó já nálve ze tõ ál lá sú sze mély,

2. a be fek te té si szol gál ta tó ve ze tõ ál lá sú sze mé lye,ter mék ér té ke sí tõ je, üz let kö tõ je, be fek te té si ta -nács adó ja, üz let ág-irá nyí tó ja, to váb bá a be fek -teté si vál lal ko zás ügy ve ze tõ je, bel sõ el len õre ésa 11. szá mú mel lék let ben meg ha tá ro zott sze -mélyek,

3. a be fek te té si vál lal ko zás tu laj do no sa, il let ve a tu -laj do nos nál ve ze tõ ál lá sú sze mély,

4. a tõzs de tiszt ség vi se lõ je és al kal ma zott ja,5. az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet

ille tõ leg a köz pon ti ér ték tár ve ze tõ ál lá sú sze mé lyeés al kal ma zott ja,

6. az ügy nök,7. a be fek te té si alap ke ze lé si, a koc ká za ti tõ ke -

alap-ke ze lé si te vé keny sé get vég zõ szer ve zet ve -ze tõ ál lá sú sze mé lye és al kal ma zott ja,

8. a be fek te té si alap ke ze lé si te vé keny sé get vég zõszer ve zet te vé keny sé gé hez köz vet le nül kap cso -ló dó le tét ke ze lõ, in gat lan ér té ke lõ, in gat lan for -gal ma zó ve ze tõ tiszt ség vi se lõ je, ve ze tõ ál lá súsze mé lye és a be fek te té si alap ke ze lés hez kap cso -ló dó te rü le ten te vé keny ke dõ al kal ma zott ja

ada ta it;”

(2) A Tpt. 394. §-a (5) be kez dé sé nek c) pont ja he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

(A Fel ügye let az ada tot)„c) a be fek te té si vál lal ko zás ban, tõzs dé ben, el szá mo ló -

há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet ben, a köz pon ti ér ték -tár ban meg lé võ tu laj don el ide ge ní té sé tõl szá mí tott tízévig,”(ke zel he ti.)

162. § (1) A Tpt. 395. §-ának (1) be kez dé se he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A be fek te té si szol gál ta tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó, a be fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, azel szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet és a köz -pon ti ér ték tár a Fel ügye let nek kö te les be je len te ni és ez zelegy ide jû leg – az i) és k) pont ban fog lal tak ki vé te lé vel –köz zé ten ni:

a) va la mely en ge dé lye zett te vé keny ség meg kez dé sét;

b) a rész vé nye sei ne vét (cég ne vét), il let ve tu laj do ni éssza va za ti há nya du kat;

c) a já ru lé kos vál lal ko zás ban [5. § (1) be kez dés 54. pont] tör té nõ be fo lyás szer zést, ille tõ leg a be fo lyás meg szû né sét;

d) a 97. § (1)–(3) és (5) be kez dé sé ben, a 98. § (1) be -kez dé sé ben, a 356. §-ban és a 11. szá mú mel lék let benmeg ha tá ro zott sze mé lyi kör ben be kö vet ke zett vál to zást;

e) az ügy nök kel kö tött szer zõ dés meg kö té sét, mó do sí -tá sát és meg szû né sét;

788 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

f) fi ók te le pé nek, kép vi se le té nek meg nyi tá sát és meg -szû né sét;

g) a köz gyû lé sé nek össze hí vá sát a na pi rend köz lé sé vel, va la mint a köz gyû lés ál tal ho zott ha tá ro za to kat, az utób -biak lé nye ges tar tal má nak össze fog la lá sá val;

h) az ügy fél fo ga dás szü ne tel te té sé nek ter vét;i) a cég jegy zék ben nyil ván tar tott ada ta i nak vál to zá sát;j) ha vele szem ben tör vényességi fel ügye le ti el já rás

in dult; ésk) a be fek te té si vál lal ko zás sza va to ló tõ ké je tíz szá za lé -

kát el érõ vagy meg ha la dó hi tel fel vé te lét és hi tel fel vé tel nekmi nõ sü lõ ügy le tét.”

(2) A Tpt. 395. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet -kezõ ren del ke zés lép:

„(3) A be fek te té si szol gál ta tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó, a be fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, azel szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet és a köz -pon ti ér ték tár kö te les a Fel ügye let nek meg kül de ni a köz -gyû lés ál tal jó vá ha gyott au di tált éves be szá mo lót és akönyv vizs gá lói je len tést, va la mint ez zel egy ide jû leg köz -zé ten ni a köz gyû lés ál tal jó vá ha gyott au di tált éves be szá -mo lót és a könyv vizs gá lói zá ra dé kot.”

(3) A Tpt. 395. §-ának (6) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(6) A be fek te té si szol gál ta tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó, a be fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, azel szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet és a köz -pon ti ér ték tár kö te les a te vé keny sé gé rõl, az ál ta la meg kö -tött ügy le tek rõl kü lön jog sza bály ban elõ írt mó don, tar ta -lom mal és gya ko ri ság gal a Fel ügye let nek, és az MNB-nekada tot szol gál tat ni.”

163. § A Tpt. 396. §-ának (4)–(5) be kez dé sei he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek:

„(4) A Fel ügye let a (3) be kez dés sze rin ti át fo gó vizs gá -la tot az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet nélés a köz pon ti ér ték tár nál a mû kö dé si meg bíz ha tó ság és arend szer koc ká za tok ke ze lé se te kin te té ben az MNB be vo -ná sá val vég zi.

(5) A Fel ügye let a (3) be kez dés ben em lí tett át fo gó el -len õr zé sen túl a be fek te té si szol gál ta tó nál, az áru tõzs deiszol gál ta tó nál, a be fek te té si alap ke ze lõ nél, a koc ká za ti tõ -ke alap-ke ze lõ nél, a tõzs dé nél, az el szá mo ló há zi te vé keny -sé get vég zõ szer ve zet nél és a köz pon ti ér ték tár nál egyadott prob lé ma fel tá rá sa ér de ké ben cél vizs gá la tot, va la -mint több be fek te té si szol gál ta tó nál, áru tõzs dei szol gál ta -tó nál, be fek te té si alap ke ze lõ nél, tõzs dé nél, el szá mo ló há zite vé keny sé get vég zõ szer ve zet nél és a köz pon ti ér ték tár -nál fel me rü lõ prob lé ma ese tén té ma vizs gá la tot vé gez het.Be fek te té si vál lal ko zás ese té ben a cél vizs gá lat nak, il let vea té ma vizs gá lat nak ki kell ter jed nie a 181/A. § (1)–(2) be -kez dé sé ben meg ha tá ro zott vál lal ko zá sok ra is.”

164. § (1) A Tpt. 397. §-ának (3) be kez dé se he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(3) Az ér ték pa pír for ga lom ba ho za ta lá ra vo nat ko zójog sza bá lyok be tar tá sát, a nyil vá no san mû kö dõ rész vény -

tár sa ság ban való be fo lyás szer zés e törvény ben meg ha tá ro -zott sza bá lya i nak való meg fe le lést, va la mint a ki bo csá tóál tal a tör vény ben, fel ügye le ti ha tá ro zat ban elõ írt rend sze -res és rend kí vü li tá jé koz ta tá si kö te le zett ség, va la mint aköz pon ti ér ték tár és az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég -zõ szer ve zet felé fenn ál ló adat szol gál ta tá si kö te le zett ségtel je sí té sét a Fel ügye let ese ti adat be ké rés sel, il let ve a ki -bo csá tó hi va ta los he lyi sé ge i ben is jo go sult el len õriz ni.”

(2) A Tpt. 397. §-ának (10) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(10) A Fel ügye let kép vi se lõ je jo go sult a tõzs de, az el -szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet ille tõ leg a köz -pon ti ér ték tár igaz ga tó sá gi ülé se in és köz gyû lé se in je lenlen ni.”

165. § A Tpt. 399. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) A Fel ügye let kül föl di fel ügye le ti ha tó ság gal kö tött, tõzs dei ke res ke dé si jog gal ren del ke zõ vál lal ko zá sok fel -ügye le té re is ki ter je dõ nem zet kö zi együtt mû kö dé si meg ál -la po dás alap ján a kül föl di fel ügye le ti ha tó ság kez de mé -nye zé sé re kül föl di jog sza bály ban, kül föl di fel ügye le ti ha -tó ság ha tá ro za tá ban, kül föl di tõzs de alap sza bá lyá ban vagy sza bály za tá ban, kül föl di el szá mo ló ház alap sza bá lyá banvagy sza bály za tá ban, il let ve kül föl di köz pon ti ér ték táralap sza bá lyá ban vagy sza bály za tá ban meg ha tá ro zott elõ -írások meg sér té se ese tén is al kal maz hat in téz ke dé se ket ésszank ci ó kat.”

166. § (1) A Tpt. 400. §-a (1) be kez dé sé nek b), d)–g),j)–l), r) és s) pont jai he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé seklép nek:

(A Fel ügye let az aláb bi in téz ke dé se ket, szank ci ó kat al -kal maz hat ja:)

„b) az en ge dély nél kü li be fek te té si szol gál ta tá si, ki egé -szí tõ be fek te té si szol gál ta tá si, áru tõzs dei szol gál ta tá si, be -fek te té si alap ke ze lé si, koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lé si, tõzs dei,el szá mo ló há zi, ille tõ leg köz pon ti ér ték tá ri te vé keny ség foly -ta tá sát meg tilt hat ja;”

„d) a be fek te té si szol gál ta tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó, a be fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, atõzs de, az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet,ille tõ leg a köz pon ti ér ték tár ve ze tõ ál lá sú sze mé lyé nek éskönyv vizs gá ló já nak fel men té sét, az al kal ma zott fe le lõs -ség re vo ná sát kez de mé nyez he ti;

e) kö te lez he ti a be fek te té si szol gál ta tó, az áru tõzs deiszol gál ta tó, a be fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke -alap-ke ze lõ, a tõzs de, az el szá mo ló há zi te vé keny sé getvég zõ szer ve zet, ille tõ leg a köz pon ti ér ték tár igaz ga tó sá -gát rend kí vü li köz gyû lés össze hí vá sá ra, és arra kö te le zõna pi rend meg tár gya lá sát ír hat ja elõ;

f) a be fek te té si szol gál ta tót, áru tõzs dei szol gál ta tót, be -fek te té si alap ke ze lõt, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõt, tõzs -dét, el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve ze tet, ille -tõ leg a köz pon ti ér ték tá rat ha tár idõ meg ha tá ro zá sá val

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 789

hely re ál lí tá si terv ki dol go zá sá ra és a Fel ügye let hez tör té nõ be nyúj tá sá ra kö te lez he ti;

g) a ki bo csá tót, a nyil vá no san mû kö dõ rész vény tár sa -ság ban öt szá za lé kos vagy azt meg ha la dó be fo lyás sal ren -del ke zõ rész vé nyest, a be fek te té si szol gál ta tót, áru tõzs deiszol gál ta tót, be fek te té si alap ke ze lõt, a koc ká za ti tõ ke -alap-ke ze lõt, a tõzs dét, az el szá mo ló há zi te vé keny sé getvég zõ szer ve ze tet, il let ve a köz pon ti ér ték tá rat meg ha tá ro -zott tar tal mú rend kí vü li adat szol gál ta tás tel je sí té sé re kö te -lez he ti;”

„j) a be fek te té si szol gál ta tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó, abe fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, atõzs de, az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet, a köz pon ti ér ték tár te vé keny sé gi en ge dé lyét vissza von hat ja;

k) a be fek te té si szol gál ta tót, az áru tõzs dei szol gál ta tót,a be fek te té si alap ke ze lõt és a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõtmeg lé võ szer zõ dé ses kö te le zett sé ge i nek más szol gál ta tóré szé re tör té nõ át adá sá ra kö te lez he ti;

l) fel ügye le ti biz tost ren del het ki be fek te té si vál lal ko -zás hoz, a 89. § (2) be kez dés a) pont já ban meg ha tá ro zottáru tõzs dei szol gál ta tó hoz, a be fek te té si alap ke ze lõ höz, akoc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ höz, a tõzs dé hez, az el szá mo ló -há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet hez, ille tõ leg a köz -pon ti ér ték tár hoz;”

„r) meg tilt hat ja, kor lá toz hat ja vagy fel té tel hez köt he ti abe fek te té si szol gál ta tó, áru tõzs dei szol gál ta tó, be fek te té sialap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, tõzs de, el szá mo -ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet, ille tõ leg a köz pon tiér ték tár

1. osz ta lé ká nak ki fi ze té sét,

2. ve ze tõ ál lá sú sze mé lyé nek tör té nõ ki fi ze tést,

3. tu laj do no sa i nak e szer ve ze tek tõl való köl csön fel -vé te lét, ille tõ leg, hogy e szer ve ze tek ré szük rekoc ká zat vál la lás sal járó szol gál ta tást nyújt sa nak,

4. tu laj do no sa i nak és ve ze tõ tiszt ség vi se lõ i nek ér -de kelt sé gi kö ré be tar to zó vál lal ko zá sok ré szé retör té nõ hi tel, köl csön nyúj tá sát, il let ve an nak mi -nõ sü lõ ügy let kö tést,

5. hi tel vagy köl csön szer zõ dé sé ben fog lalt ha tár -idõk meg hosszab bí tá sát (pro lon gá lá sát),

6. új fi ók já nak meg nyi tá sát, új te vé keny sé gé nek,va la mint új üz let ágá nak meg kez dé sét;

s) kö te lez he ti a be fek te té si szol gál ta tót, áru tõzs dei szol -gál ta tót, be fek te té si alap ke ze lõt, koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõt,tõzs dét, el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve ze tet, ille -tõ leg a köz pon ti ér ték tá rat

1. bel sõ sza bály zat ki dol go zá sá ra vagy meg ha tá ro -zott szem pon tok sze rin ti át dol go zá sá ra, ille tõ legal kal ma zá sá ra,

2. az al kal ma zot tak (ve ze tõk) szak mai to vább kép -zé sé re, ille tõ leg meg fe le lõ szak mai is me re tek kelren del ke zõ al kal ma zot tak (ve ze tõk) fel vé te lé re,

3. a mû kö dé si költ sé gek csök ken té sé re,4. meg fe le lõ nagy sá gú tar ta lék kép zé sé re;”

(2) A Tpt. 400. §-ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet -kezõ ren del ke zés lép:

„(4) A Fel ügye let a tõ ke pi a ci in téz mény rend szer biz -ton sá gos mû kö dé se és a be fek te tõk ér de ke i nek vé del mé -ben az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet, ille -tõ leg a köz pon ti ér ték tár ál tal ve ze tett egyes szám lák fö lött a szám la tu laj do nos és a rész vény esi meg ha tal ma zott ren -del ke zé si jo gát har minc nap ra kor lá toz hat ja. A kor lá to zásin do kolt eset ben – to váb bi har minc nap pal – egy szer meg -hosszab bít ha tó.”

(3) A Tpt. 400. §-ának (8) be kez dé se he lyé be a kö vet -kezõ ren del ke zés lép:

„(8) A Fel ügye let az (1) be kez dés r) pont ja 1. al pont já -ban fog lalt in téz ke dést ak kor al kal maz hat ja, ha az osz ta lék ki fi ze té se ese tén a be fek te té si szol gál ta tó, áru tõzs dei szol -gál ta tó, be fek te té si alap ke ze lõ, tõzs de, el szá mo ló há zi te -vé keny sé get vég zõ szer ve zet, ille tõ leg a köz pon ti ér ték tárelõ írt tõ ke kö ve tel mé nyek nek való meg fe le lé se nem biz to -sí tott.”

167. § (1) A Tpt. 401. §-ának (1) és (2) be kez dé sei he -lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek:

„(1) A Fel ügye let egy vagy több fel ügye le ti biz tost ren -del het ki, kü lö nö sen ak kor, ha a be fek te té si vál lal ko zás, az áru tõzs dei szol gál ta tó, be fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za titõ ke alap-ke ze lõ, el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer -ve zet, ille tõ leg köz pon ti ér ték tár

a) olyan hely zet be ke rül, amely ben fenn áll an nak a ve -szé lye, hogy kö te le zett sé ge i nek nem tud ele get ten ni;

b) igaz ga tó sá ga (más ve ze tõ ál lá sú sze mé lye) nem tud -ja el lát ni fel ada tát, és ez ve szé lyez te ti a be fek te tõk érde -keit;

c) szám vi te lé ben, bel sõ el len õr zé si rend sze ré ben fel tárthi á nyos sá gok oly mér té kû ek, hogy le he tet len né vált va ló dipénz ügyi hely ze té nek ér té ke lé se.

(2) Az (1) be kez dés b) pont já ban meg ha tá ro zott hely zetkü lö nö sen ak kor áll fenn, ha

a) a tu laj do no sok vagy a fi ók te lep ala pí tó ja a be fek te té -si vál lal ko zás, az áru tõzs dei szol gál ta tó, be fek te té si alap -ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, az el szá mo ló há zi te -vé keny sé get vég zõ szer ve zet, ille tõ leg a köz pon ti ér ték társa ját tõ ké jét az elõ írt szint re nem eme lik fel;

b) az igaz ga tó ság a köz gyû lést fel ügye le ti in téz ke désel le né re nem hív ja össze.”

168. § A Tpt. 402. §-ának (1) és (4) be kez dé sei he lyé bea kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek:

„(1) A fel ügye le ti biz tos ki ren de lé sé rõl ren del ke zõ ha -tá ro zat kéz hez vé te lé ig a be fek te té si vál lal ko zás, az áru -tõzs dei szol gál ta tó, a be fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za titõ ke alap-ke ze lõ, az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõszer ve zet, ille tõ leg a köz pon ti ér ték tár igaz ga tó sá gi tag ja i -nak a gaz da sá gi tár sa sá gok ra vo nat ko zó tör vényi ren del -ke zé sek sze rin ti fe le lõs sé ge fenn ma rad.”

„(4) A fel ügye le ti biz tos fel ada ta:a) a be fek te té si vál lal ko zás, az áru tõzs dei szol gál ta tó, a

be fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, az

790 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

elszá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet, ille tõ leg aköz pon ti ér ték tár va gyo ni hely ze té nek fel mé ré se;

b) az ügy fél kö ve te lé sek tel je sít he tõ sé gé nek fel mé ré se;c) az a) és b) pont ban elõ ír tak hoz szük sé ges mér ték ben

a be fek te té si vál lal ko zás, az áru tõzs dei szol gál ta tó, a be -fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, az el szá -mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet, ille tõ leg a köz -pon ti ér ték tár nyil ván tar tá sá nak hely re ál lí tá sa; és

d) a szük sé ges mér ték ben a be fek te té si vál lal ko zás, azáru tõzs dei szol gál ta tó, a be fek te té si alap ke ze lõ, a koc ká -za ti tõ ke alap-ke ze lõ, az el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég -zõ szer ve zet, ille tõ leg a köz pon ti ér ték tár cég ként való mû -köd te té se.”

169. § A Tpt. 404. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) Ha az Eu ró pai Unió má sik tag ál la má ban szék -hellyel ren del ke zõ be fek te té si szol gál ta tó, áru tõzs dei szol -gál ta tó, be fek te té si alap ke ze lõ, koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, tõzs de, el szá mo ló ház, ille tõ leg köz pon ti ér ték tár fi ók te le -pe meg sér ti a Ma gyar or szá gon ha tá lyos elõ írásokat, il let ve a Fel ügye let hi á nyos sá got ész lel a fi ók te lep mû kö dé sé ben, a Fel ügye let fel szó lít ja a fi ók te le pet a sza bály el le nes hely zetmeg szün te té sé re.”

170. § A Tpt. 405. §-ának (1) és (2) be kez dé se he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek:

„(1) A Fel ügye let a ki bo csá tót, a nyil vá no san mû kö dõrész vény tár sa ság ban tör té nõ be fo lyás szer zés sza bá lya itmeg sér tõ sze mélyt, be fek te té si szol gál ta tót, áru tõzs deiszol gál ta tót, be fek te té si alap ke ze lõt, koc ká za ti tõ ke -alap-ke ze lõt, tõzs dét, el szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõszer ve ze tet, köz pon ti ér ték tá rat, il let ve ve ze tõ ál lá sú sze -mé lyét és al kal ma zott ját, a benn fen tes és a pi ac be fo lyá so -lást el kö ve tõ sze mélyt e törvény ben és az e tör vény fel ha -tal ma zá sa alap ján ki adott jog sza bály ban, a pénz mo sás ról szóló tör vény, va la mint a Fel ügye let ha tá ro za tá ban fog laltkö te le zett sé ge, to váb bá a sa ját sza bály za tá ban fog lal takmeg sze gé se, ki ját szá sa, el mu lasz tá sa vagy ké se del mes tel -je sí té se ese tén, to váb bá, ha azt az MNB a (2) be kez dés sze -rint, ille tõ leg kül föl di fel ügye le ti ha tó ság a 399. § (2) be -kez dé se sze rint kez de mé nye zi, bír ság meg fi ze té sé re kö te -lez he ti.

(2) Az MNB bír ság ki sza bá sát kez de mé nyez he ti, ha abe fek te té si szol gál ta tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó, a be fek -te té si alap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, a tõzs de, azel szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet, ille tõ leg aköz pon ti ér ték tár meg sér ti a 2001. évi LVIII. tör vény(a továb biak ban: MNB tv.), a pénz for ga lom ról szóló jog -sza bá lyok elõ írásait.”

171. § (1) A Tpt. 406. § (2) be kez dé sé nek a) és b) pont jahe lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek:

(A bír ság össze ge:)„a) en ge dély nél kül vég zett be fek te té si szol gál ta tá si, ki -

egé szí tõ be fek te té si szol gál ta tá si, áru tõzs dei szol gál ta tá si

és be fek te té si alap ke ze lé si és koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lé site vé keny ség ese tén 2 000 000–10 000 000 fo rint;

b) a be fek te té si szol gál ta tá si, ki egé szí tõ be fek te té siszol gál ta tá si, áru tõzs dei szol gál ta tá si, be fek te té si alap -kezelési, koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lé si, tõzs dei, köz pon tiér ték tá ri, el szá mo ló há zi te vé keny ség en ge dé lye zé sifel téte le i tõl való el té rés, il let ve mu lasz tás ese tén200 000–4 000 000 fo rint;”

(2) A Tpt. 406. § (2) be kez dé sé nek n), q) és t) pont jai he -lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek:

(A bír ság össze ge:)„n) en ge dély nél kül vég zett tõzs dei te vé keny ség, el szá -

mo ló há zi, ille tõ leg köz pon ti ér ték tá ri te vé keny ség ese tén2 000 000–20 000 000 fo rint;”

„q) a be fek te té si alap ke ze lé si, a koc ká za ti tõ ke lap-ke ze -lé si te vé keny ség re vo nat ko zó elõ írások meg sér té se ese tén200 000–10 000 000 fo rint;”

„t) az el szá mo ló há zi, ille tõ leg a köz pon ti ér ték tá ri te -vékeny ség re vo nat ko zó elõ írások meg sér té se ese tén100 000–10 000 000 fo rint;”

(3) A Tpt. 406. §-ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet -kezõ ren del ke zés lép:

„(4) A (2)–(3) be kez dés alap ján a ki bo csá tó, a be fek te -té si szol gál ta tó, az áru tõzs dei szol gál ta tó, a be fek te té sialap ke ze lõ, a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ, a tõzs de, az el -szá mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet, a köz pon tiér ték tár ve ze tõ ál lá sú sze mé lye és al kal ma zott ja ter hé re ki -szab ha tó bír ság össze ge 50 000–5 000 000 fo rint.”

172. § (1) A Tpt. 451. §-a (1) be kez dé sé nek n) pont jahe lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

(Fel ha tal ma zást kap a Kor mány arra, hogy ren de let ben ál la pít sa meg)

„n) a köz pon ti ér ték tá ri te vé keny ség vég zé sé hez szük -sé ges sze mé lyi, tár gyi, tech ni kai és biz ton sá gi kö ve tel mé -nye ket.”

(2) A Tpt. 451. §-ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ t) ésu) pon tok kal egé szül ki:

(Fel ha tal ma zást kap a pénz ügy mi nisz ter, hogy ren de -let ben ál la pít sa meg:)

„t) a koc ká za ti tõ ke ala pok, il let ve a koc ká za ti tõ ke -alap-ke ze lõk e tör vény sze rin ti te vé keny sé gé hez kap cso -ló dó, a Fel ügye let ré szé re tör té nõ adat szol gál ta tá si kö te le -zett sé gét, az adat szol gál ta tás tar tal mát, mód ját, gya ko ri -ságát és idõ pont ját;

u) a köz pon ti ér ték tár Fel ügye let ré szé re tör té nõ adat -szol gál ta tá si, va la mint tá jé koz ta tá si kö te le zett sé gé nek tar -tal mát, mód ját és gya ko ri sá gát.”

173. § (1) A Tpt. 5. szá mú mel lék le té nek II. pont ja he -lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„A) Gazdálkodási adatok

Az éves és fél éves gyors je len tés nek a je len tés el ké szí té -sé nek idõ pont já ig a ha tá lyos ha zai és nem zet kö zi szám -

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 791

viteli sza bá lyok sze rint be mu ta tott gaz dál ko dá si ada to katkell tar tal maz nia.

Az ada tok mel lett fel kell tün tet ni a tárgy évet meg elõ zõév hez vi szo nyí tott vál to zást szá za lé kos arány ban. Amennyi -ben a ki bo csá tó szük sé ges nek íté li meg, az ada tok rö videlem zés sel ér té kel he tõk.

B) Társaságnál bekövetkezett változások

A tár sa ság szer ve ze té ben, a ve ze tõ tiszt ség vi se lõk, azal kal ma zot tak kö ré ben és a tu laj do no si struk tú rá ban azalap tõ ke öt szá za lé kát el érõ vál to zá sok.”

(2) A Tpt. 6. szá mú mel lék le té nek I. ré sze he lyé be aze tör vény 1. szá mú mel lék le té ben sze rep lõ ren del ke zé seklép nek.

(3) A Tpt. 8. szá mú mel lék le te he lyé be az e tör vény2. szá mú mel lék le te lép.

(4) A Tpt. 9. szá mú mel lék le te he lyé be az e tör vény3. szá mú mel lék le te lép.

(5) A Tpt. 10. szá mú mel lék le té nek 3. pont ja he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„3. A ké rel me zõ nek a 81. § (2) be kez dé sé nek c) pont já -ban meg ha tá ro zott te vé keny ség foly ta tá sá ra irá nyu ló en -ge dély irán ti ké re lem hez mel lé kel ni kell a KHR-hez [Hpt.130/A. § (1) be kez dés] tör té nõ csat la ko zá si nyi lat ko za tot.”

(6) A Tpt. 16. szá mú mel lék le te II. 1. pont já nak c) al -pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

(A zárt kö rû be fek te té si alap ke ze lé si sza bály za tá ban azelõ zõ ek ben fog lal ta kon túl me nõ en fel kell tün tet ni:)

„c) a be fek te té si je gyek le het sé ges tu laj do no si kö rét.”

(7) A Tpt. 17. szá mú mel lék le té nek I.1. b) pont ja he lyé bea kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

(A nyil vá nos aján lat té tel, el adá si aján lat té tel ada tai:)„b) jegy zé si hely meg ha tá ro zá sa;”

(8) A Tpt. 17. szá mú mel lék le té nek I.4. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„4. Az in gat lan ér té ke lõ, könyv vizs gá ló neve, szék -he lye.”

(9) A Tpt. 17. szá mú mel lék le té nek I. 7. pont ja he lyé bea kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„7. A for gal ma zó és – amennyi ben a for gal ma zó a be -fek te té si je gyek ér té ke sí té sé hez ügy nö köt vesz igény be –,a for gal ma zás ezen mód já nak rö vid be mu ta tá sa.”

(10) A Tpt. 18. szá mú mel lék le té nek 2.11. pont ja he lyé bea kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

(A rö vi dí tett tá jé koz ta tó nak egy ér tel mû mó don tar tal -maz nia kell a kö vet ke zõ ket:)

„11. Az alap ál tal nyil vá nos ság ra ho zott in for má ci ókköz zé té te li he lye.”

(11) A Tpt. 20. szá mú mel lék le te he lyé be e tör vény4. szá mú mel lék le te lép.

(12) A Tpt. 25. szá mú mel lék le te az e tör vény 5. szá múmel lék le té ben fog lal tak kal egé szül ki.

(13) A Tpt. az e tör vény 6. szá mú mel lék le té ben lévõ26. szá mú mel lék let tel egé szül ki.

A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló1996. évi CXII. tör vény módosítása

174. § (1) A hi tel in té ze tek rõl és a pénz ügyi vál lal ko zá -sok ról szóló 1996. évi CXII. tör vény (a továb biak ban:Hpt.) 3. §-a a kö vet ke zõ (11) be kez dés sel egé szül ki:

„(11) A koc ká za ti tõ ke alap a tõ ke pi ac ról szóló 2001. évi CXX. tö vény ben (a továb biak ban: Tpt.) meg ha tá ro zottmér ték ben az ott fel so rolt sze mé lyi kör ré szé re pénz köl -csönt nyújt hat.”

(2) A Hpt. 4. §-a (3) be kez dé sé nek c) pont ja he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

(A pénz ügyi in téz mény, ha tör vény más ként nem ren -del ke zik, pénz ügyi szol gál ta tá son kí vül üz let sze rû en ki zá -ró lag:)

„c) a Tpt.-ben fog lalt fel té te lek kel be fek te té si szol gál ta -tá si, ki egé szí tõ be fek te té si szol gál ta tá si, áru tõzs dei szol -gál ta tá si te vé keny sé get és ér ték pa pír-köl csön zést,”(foly tat hat.)

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló2003. évi LX. tör vény módosítása

175. § A biz to sí tók ról és a biz to sí tá si te vé keny ség rõl szóló 2003. évi LX. tör vény 5. §-a (6) be kez dé sé nekg) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

(Ab ban a kér dés ben, hogy va la mely te vé keny ség e tör -vény ér tel mé ben biz to sí tá si vagy az zal köz vet le nül össze -füg gõ te vé keny ség nek mi nõ sül-e, vi tás eset ben a Fel ügye -let ha tá roz. Biz to sí tá si te vé keny ség gel köz vet le nül össze -füg gõ te vé keny ség nek mi nõ sül kü lö nö sen:)

„g) a Tpt.-ben fog lal tak sze rint vég zett ér ték pa pír-köl -csön zés,”

A ma gán nyug díj ról és a ma gánnyug díj pénz tá rak ról szóló 1997. évi LXXXII. tör vény mó do sí tá sa

176. § (1) A ma gán nyug díj ról és a ma gánnyug díj pénz -tá rak ról szó ló 1997. évi LXXXII. tör vény (a továb biak ban:Mpt.) a kö vet ke zõ 67/C. §-sal egé szül ki:

„67/C. § (1) A pénz tár a tu laj do ná ban lévõ ér ték pa pírt köl -csön ad hat ja. Az ér ték pa pír köl csön be adá sá ra a Tpt. ér ték -papír-köl csön zés re vo nat ko zó sza bá lya it az e törvény benfoglalt el té ré sek kel kell al kal maz ni.

(2) Ér ték pa pír köl csön be adá sa ese tén a pénz tár kö te lesmeg fe le lõ óva dé kot ki köt ni. Ha az óva dék pi a ci ér té ke aköl csön be adott ér ték pa pír pi a ci ér té ké nek (4) be kez dés -ben meg ha tá ro zott szint je alá csök ken, az óva dé kot ki kellegé szí te ni, azt fo lya ma to san a köl csön be adott ér ték pa pírpi a ci ér té ké hez kell iga zí ta ni.

792 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

(3) Ha a köl csön be vevõ a szer zõ dés ben ki kö tött óva dék ki egé szí té si kö te le zett sé gé nek nem tesz ele get, a pénz tár arend kí vü li fel mon dás sal egy ide jû leg az óva dék ból köz -vetlen ki elé gí tést ke res het.

(4) Az óva dék mér té ke nem le het ke ve sebb, mint a köl -csön be adott ér ték pa pír pi a ci ér té ke.”

(2) Az Mpt. 67/A. §-ának e) pont ja a „be fek te té si jegy,”szö veg rész után a „koc ká za ti tõ ke alap-jegy,” szö veg -résszel egé szül ki.

(3) Az Mpt. 134. § (1) be kez dés a) pont ja a „be fek te té -si” szö veg rész után az „és ér ték pa pír-köl csön zé si” szö veg -résszel egé szül ki.

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló1993. évi XCVI. tör vény módosítása

177. § Az Ön kén tes Köl csö nös Biz to sí tó Pénz tá rak ról szóló 1993. évi XCVI. tör vény 36. §-a a kö vet ke zõ (10)–(13) be kez -dé sek kel egé szül ki:

„(10) A nyug díj pénz tár a tu laj do ná ban lévõ ér ték pa pírtköl csön ad hat ja. Az ér ték pa pír köl csön be adá sá ra a Tpt. ér -ték pa pír-köl csön zés re vo nat ko zó sza bá lya it az e törvény benfog lalt el té ré sek kel kell al kal maz ni.

(11) Ér ték pa pír köl csön be adá sa ese tén a nyug díj pénz -tár kö te les meg fe le lõ óva dé kot ki köt ni. Ha az óva dék pi a ci ér té ke a köl csön be adott ér ték pa pír pi a ci ér té ké nek (13) be -kez dés ben meg ha tá ro zott szint je alá csök ken, az óva dé kotki kell egé szí te ni, azt fo lya ma to san a köl csön be adott ér -ték pa pír pi a ci ér té ké hez kell iga zí ta ni.

(12) Ha a köl csön be vevõ a szer zõ dés ben ki kö töttóva dék ki egé szí té si kö te le zett sé gé nek nem tesz ele get, anyug díj pénz tár a rend kí vü li fel mon dás sal egy ide jû leg azóva dék ból köz vet len ki elé gí tést ke res het.

(13) Az óva dék mér té ke nem le het ke ve sebb, mint a köl -csön be adott ér ték pa pír pi a ci ér té ke.”

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló1999. évi CXXIV. tör vény módosítása

178. § A Pénz ügyi Szer ve ze tek Ál la mi Fel ügye le té rõl szóló 1999. évi CXXIV. tör vény 2. §-ának (1) be kez dé sehe lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A Fel ügye let te vé keny sé gé nek cél ja a pénz- és tõ -ke pi ac za var ta lan és ered mé nyes mû kö dé sé nek, a pénz -ügyi szer ve ze tek ügy fe lei ér de kei vé del mé nek, a pi a ci vi -szo nyok át lát ha tó sá gá nak, a pénz ügyi pi a cok kal szem be ni bi za lom erõ sí té sé nek, to váb bá a tisz tes sé ges pi a ci ver senyfenn tar tá sa ér de ké ben a pénz ügyi szol gál ta tá si, a ki egé -szítõ pénz ügyi szol gál ta tá si, a be fek te té si szol gál ta tá si,a kiegé szí tõ be fek te té si szol gál ta tá si, az áru tõzs dei szol -gáltatá si, az el szá mo ló há zi, a köz pon ti ér ték tá ri, a port fo -lió keze lé si, biz to sí tá si, biz to sí tás köz ve tí tõi, a biz to sí tá siszak ta nács adói te vé keny sé get vég zõ szer ve zet, il let ve

személy, az ön kén tes köl csö nös biz to sí tó pénz tá rak, a ma -gánnyug díj pénz tá rak, a köz rak tá rak, a be fek te té si ala pok,a be fek te té si alap ke ze lõk, a koc ká za ti tõ ke ala pok, a koc -ká za ti tõ ke alap ke ze lõk, a port fo lió-ke ze lõk, az el szá mo ló -há zak, a köz pon ti ér ték tá rak, va la mint a tõzs dék és tag ja ik(a továb biak ban együtt: pénz ügyi szer ve ze tek) pru dens ésha té kony mû kö dé sé nek, tu laj do no sa ik gon dos jog gya kor -lá sá nak elõ se gí té se és fo lya ma tos fel ügye le te.”

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

179. § (1) E tör vény – a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zottel té rés sel – 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba.

(2) E tör vény 17–33. §-ai 2006. má jus 20-án lép nek ha -tály ba.

Át me ne ti ren del ke zés

180. § (1) Az e tör vény 15. §-ában fog lalt ren del ke zé se -ket 2006. má jus 20-ától kell al kal maz ni úgy, hogy ha egycél tár sa ság rész vé nyei eb ben az idõ pont ban már több tag -ál lam sza bá lyo zott pi a cá ra is be van nak ve zet ve, ak kor etag ál la mok fel ügye le ti ha tó sá gai hu szon nyolc na pon be lülmeg ál la pod nak a cél tár sa ság ban tör té nõ be fo lyás szer zés re irá nyu ló nyil vá nos vé te li aján lat vizs gá la tá ra ha tás kör relren del ke zõ fel ügye le ti ha tó ság sze mé lyé rõl. Ha a hu szon -nyolc nap ered mény te le nül te lik el, a cél tár sa ság a hu szon -ki len ce dik na pon, vagy az ezt kö ve tõ elsõ ke res ke dé si na -pon dönt a ha tás kör rel ren del ke zõ fel ügye le ti ha tó ság rólan nak ér te sí té sé vel.

(2) A Tpt.-nek e tör vény 17–32. §-ai val mó do sí tott ren -del ke zé se it a Pénz ügyi Szer ve ze tek Ál la mi Fel ügye le té -hez 2006. má jus 19-e után be nyúj tott nyil vá nos vé te liaján lat ra kell al kal maz ni. A Pénz ügyi Szer ve ze tek Ál la miFel ügye le te ál tal 2006. má jus 20-a elõtt en ge dé lye zettnyil vá nos vé te li aján la tok ese tén az en ge dély meg adá -sakor ha tá lyos elõ írásokat kell al kal maz ni.

(3) E tör vény ha tály ba lé pé sét meg elõ zõ en már mû kö dõ– de a köz pon ti hi tel in for má ci ós rend szer hez (a továb -biakban: KHR) nem csat la ko zott – re fe ren ci a a dat-szol gál -ta tó 2006. már ci us 31-ig kö te les a KHR-hez csat la koz ni.E szer ve zet nek a KHR-be tör té nõ adat át adá sa ki zá ró lag a2006. már ci us 31-ét köve tõen kö tött szer zõ dés sel kap cso -la tos re fe ren cia adat ra tör tén het.

(4) Ha a KHR-t ke ze lõ pénz ügyi vál lal ko zás ré szé re tör -té nõ adat át adás ter ve zett vég re haj tá sát meg elõ zõ en márnem áll ren del ke zés re har minc nap a 157/B. § (1) be kez dé -sé nek c) pont ja sze rin ti tá jé koz ta tás ra, ak kor a KHR-t ke -ze lõ pénz ügyi vál lal ko zás ré szé re tör té nõ adat át adás ra ki -zá ró lag ak kor ke rül het sor, ha a re fe ren ci a a dat-szol gál ta tóele get tesz a 157/B. § (1) be kez dé sé nek c) pont ja sze rin ti

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 793

tá jé koz ta tá si kö te le zett sé gé nek, és e tá jé koz ta tás idõ pont -já tól szá mí tott har minc nap el telt.

(5) An nak a szer ve zet nek, amely e tör vény hatályba -lépésekor ér ték pa pír-köl csön zés re vo nat ko zó te vé keny sé -gi en ge déllyel ren del ke zik, az e tör vény 53. §-ával mó do -sí tott Tpt. 168. §-ának (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott be -je len té si kö te le zett sé get nem kell tel je sí te nie. A te vé keny -sé gi en ge délyt úgy kell te kin te ni, mint ha a szer ve zet a be -je len té si kö te le zett sé gé nek ele get tett vol na.

(6) A koc ká za ti tõ ke be fek te té sek rõl, a koc ká za ti tõ ke -tár sa sá gok ról, va la mint a koc ká za ti tõ ke ala pok ról szóló1998. évi XXXIV. tör vény alap ján a Pénz ügyi Szer ve ze -tek Ál la mi Fel ügye le te ál tal en ge dé lye zett koc ká za ti tõ ke -alap-ke ze lõ és nyil ván tar tás ba vett koc ká za ti tõ ke alap2006. jú ni us 30-áig kö te les a Tpt. 296/A–296/Q. §-ábanfog lalt elõ írásoknak meg fe lel ni.

(7) A Tpt.-nek az e tör vény 28–29. §-ával meg ál la pí tott76/A–76/B. §-a azon, 2001. jú li us 18-án nyil vá no san mû -kö dõ rész vény tár sa ság vo nat ko zá sá ban, amely 2001. jú -lius 18-án ha tá lyos alap sza bá lyá ban meg ha tá roz ta az egyrész vé nyes ál tal gya ko rol ha tó sza va za ti jog leg ma ga sabbmér té két, s az alap sza bály e ren del ke zé se 2006. má jus20-án még ha tály ban van, 2010. ja nu ár 1. nap já tól al kal -maz ha tó az zal, hogy a cél tár sa ság az alap sza bá lyá ban ezen idõ pon tot meg elõ zõ en is elõ ír hat ja a 76/A–76/B. §-banfog lalt ren del ke zé sek figye lembevételét.

(8) Az e tör vény hatályba lépésekor köz pon ti ér ték tá rite vé keny ség és el szá mo ló há zi te vé keny ség vég zé sé re jo -go sí tó en ge déllyel egy aránt ren del ke zõ szer ve zet leg ké -sõbb 2008. ja nu ár 1-ig kö te les gon dos kod ni ar ról, hogy afen ti te vé keny sé get két, el kü lö nült jogi sze mé lyi ség gelren del ke zõ gaz da sá gi tár sa ság vé gez ze.

(9) Az e tör vény hatályba lépésekor köz pon ti ér ték tá rite vé keny ség és el szá mo ló há zi te vé keny ség vég zé sé re jo -go sí tó en ge déllyel egy aránt ren del ke zõ szer ve zet a (8) be -kez dés ben fog lalt kö te le zett ség tel je sí té sé ig, de leg ké sõbb2007. de cem ber 31-ig a Tpt. 140. §-a (1) be kez dé sé nek ésTi ze dik ré szé nek 2005. de cem ber 31-én ha tá lyos ren del -ke zé sei alap ján foly tat hat ja a te vé keny sé gét.

(10) A hi tel in té ze tek rõl és a pénz ügyi vál lal ko zá sok ról szóló 1996. évi CXII. tör vény mó do sí tá sá ról szóló 2005. évi CLXXVIII. tör vény 34. §-ának (4)–(7) be kez dé sé ben fog -lal ta kat a Tpt.-ben meg ha tá ro zott re fe ren ci a a dat-szol gál ta -tó nak is al kal maz nia kell.

Ha tályu kat vesz tõ ren del ke zé sek

181. § E tör vény hatályba lépésével egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti:

a) a jel zá log-hi tel in té zet rõl és a jel zá log le vél rõl szóló1997. évi XXX. tör vény 13. §-ának (1) be kez dé se;

b) a koc ká za ti tõ ke be fek te té sek rõl, a koc ká za ti tõ ke -társa sá gok ról, va la mint a koc ká za ti tõ ke ala pok ról szóló1998. évi XXXIV. tör vény;

c) a Pénz ügyi Szer ve ze tek Ál la mi Fel ügye le té rõl szóló1999. évi CXXIV. tör vény 3. §-ának c) pont ja, 14. §-ánakb) pont ja;

d) a Tpt. 70. §-ának (8) be kez dé se, 76. §-ának (2)–(5) be -kez dé sei, 78. §-a, 81. §-a (2) be kez dé sé nek i) pont ja,204. §-ának (4) be kez dé se, 337. §-a, 350. §-a (1) be kez dé sé -nek utol só mon da ta és (2) be kez dé se, 354. §-ának (3) be kez -dé se, 362. §-a (2) be kez dé sé nek utol só mon da ta, 384. §(4) be kez dé se, 443. §-a, 450. §-a (2) be kez dé sé nek j) pont ja,451. §-a (1) be kez dé sé nek n) pont ja, 451. §-a (2) be kez dé -sének n) pont ja;

e) az egyes pénz- és tõ ke pi a ci tár gyú tör vények mó do sí -tá sá ról szóló 2002. évi LXIV. tör vény 74. §-ának (5) be kez -dé se, 94. §-a, 96. §-ának (2) be kez dé se, 97. §-a, 98. §-ának(1) be kez dé se, 99. §-a, 101. §-a, 102. §-ának (2) be kez dé se,103. §-a, 109. §-a, 125. §-a, 129. §-a, 130. §-a, 132. §-a,154. §-a, 186. §-a, 189. §-a, 190. §-a, 196. §-a, 199. §-a,200. §-ának (1) be kez dé se, 201. §-a, 207. §-ának (1), és(3)–(6) be kez dé sei, 208. §-ának (1)–(2) és (4) be kez dé sei,209. §-ának (1) be kez dé se, 212. §-ának (2)–(4), (8) és(10) be kez dé sei, 299. §-a (1) be kez dé sé nek b) pont ja, 4. szá múmel lék le té nek V. pont ja;

f) az egyen lõ bá nás mód ról és az esély egyen lõ ség elõ -moz dí tá sá ról szóló 2003. évi CXXV. tör vény 61. §-ának(2) be kez dé se;

g) a tõ ke pi ac ról szóló 2001. évi CXX. tör vény mó do -sí tá sá ról szóló 2003. évi XL. tör vény 14. §-a, 43. §-ának(1)–(4) be kez dé sei, 52. §-ának (1) és (2) be kez dé sei,54. §-a;

h) az eu ró pai uni ós csat la ko zás sal össze füg gõ egyestör vénymódosításokról, tör vényi ren del ke zé sek ha tá lyon kí vül he lye zé sé rõl, va la mint egyes tör vényi ren del ke -zések meg ál la pí tá sá ról szóló 2004. évi XXIX. tör vény134. §-ának (2) be kez dé se;

i) a pénz ügyi szol gál ta tá sok hoz kap cso ló dó egyes tör -vények mó do sí tá sá ról szóló 2004. évi XLVIII. tör vény59. §-ának (1) be kez dé se;

j) a pénz ügyi kong lo me rá tu mok ki egé szí tõ fel ügye le tete kin te té ben egyes pénz ügyi tár gyú tör vények mó do sí tá -sá ról szóló 2004. évi LXXXIV. tör vény 56. §-a;

k) a tõ ke pi ac ról szóló 2001. évi CXX. tör vény mó do sí -tá sá ról szóló 2005. évi LXII. tör vény 1. §-ának (8) be kez -dé se, 35. §-a, 50. §-a, 58. §-ának (1) be kez dé se, 99. §-ának(1) be kez dé se, 107. §-a, 108. §-a, 115. §-ának (1) be kez dé -se, 126. §-a, 128. §-a, 133. §-ának (1) be kez dé se,139. §-ának (2) be kez dé se, 140. §-ának (1) és (2) be kez dé se,144. §-a, 148. §-a, 161. §-ának a) pont ja; és

l) a biz to sí tók ról és a biz to sí tá si te vé keny ség rõl szóló2003. évi LX. tör vény 151. §-a (6) be kez dé sé nek má so dikmon da ta, 235. §-ának q) pont ja.”

Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k.,a Köz tár sa ság el nö ke az Or szág gyû lés el nö ke

794 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

1. számú mellékleta 2005. évi CLXXXVI. törvényhez

„6. számú mellékleta 2001. évi CXX. tör vényhez

A rendkívüli tájékoztatás keretében közzéteendõinformációk köre

I.

1. Az ér ték pa pír hoz fû zõ dõ jo gok ter ve zett meg vál toz -ta tá sa, va la mint azok vég re haj tá sa;

2. ér ték pa pír for ga lom ba ho za ta la;

3. az ér ték pa pír sza bá lyo zott pi ac ra tör té nõ be ve ze té se;

4. a ka mat, osz ta lék, egyéb jö ve de lem ki fi ze té sé nekidõ pont ja, mód ja, he lye;

5. az ér ték pa pír ból szár ma zó kö te le zett sé gek meg szû -né se, a kö te le zett ség tel je sí té sé nek mód ja;

6. bár mely olyan a ki bo csá tó tu laj do no sai kö zött lét re -jött szer zõ dés, mely a ki bo csá tó ra vagy az ér ték pa pír töb bitu laj do no sá ra ki ha tás sal van;

7. olyan igaz ga tó sá gi dön tés, mely a tár sa ság mû kö dé sét,pi a ci hely ze tét je len tõ sen be fo lyá sol ja;

8. je len tõs szer ve ze ti vál to zás ra vo nat ko zó dön tés (szét -vá lás, be ol va dás, át ala ku lás);

9. te vé keny sé gi kör mó do su lá sa (te vé keny sé gek meg -in dí tá sa vagy meg szû né se), a pi a ci irá nyult ság meg vál to -zá sa (új pi a cok meg nyí lá sa, nagy meg ren de lé sek bi zo nyosor szá gok ból vagy pi a cok be zá ró dá sa);

10. a köz gyû lé si meg hí vó és a köz gyû lés ha tá ro za tai,azok lé nye ges tar tal má nak össze fog la lá sá val, a sza va zat -szám, sza va za ti arány meg je lö lé sé vel;

11. a ki bo csá tó bank szám lá já nak zá ro lá sa;

12. csõd-, fel szá mo lá si, vég el szá mo lá si el já rás meg in -dí tá sa, az el já rás le zá rá sa;

13. az alap tõ ke vagy a sa ját tõke leg alább tíz szá za lé -kának el vesz té se;

14. az alap tõ ke vagy a sa ját tõke hu szon öt szá za lé kátmeg ha la dó hi tel fel vé tel;

15. olyan en ge dé lyek meg szer zé se vagy meg vo ná sa,me lyek a tár sa ság gaz da sá gi tel je sít mé nyét je len tõ sen be -fo lyá sol hat ják;

16. pe res el já rás meg in dí tá sa és le zá rá sa a ki bo csá tó ál -tal vagy a ki bo csá tó el len vagy az adó ha tó ság ál tal le foly -ta tott el já rás, ha tó ság ál tal ki sza bott pénz bír ság össze ge,ak kor, ha az el já rás so rán meg ho zott ér de mi ha tá ro zat bankö te le zett ség ként meg ál la pí tott összeg az alap tõ ke tíz szá -za lé kát meg ha lad ja;

17. ve ze tõ ál lá sú sze mé lyek ben be kö vet ke zett vál to zás,és az új on nan meg vá lasz tott ve ze tõ nek a ki bo csá tó bár -mely ér ték pa pír já ból tu laj do ná ban lévõ mennyi sé ge;

18. a ki bo csá tó ve ze tõ ál lá sú sze mé lyé nek bün te tõ jo gife le lõs sé gét meg ál la pí tó jog erõs bí ró sá gi ha tá ro zat té -nye, ha az a ki bo csá tó gaz dál ko dá sá val össze füg gés benvan;

19. ve ze tõ ál lá sú sze mé lyek ér ték pa pír-tu laj do ná nakvál to zá sa a ki bo csá tó ál tal ki bo csá tott ér ték pa pí rok ból(dá tum, ér ték pa pír meg ne ve zé se, mennyi ség, ár fo lyam,be fek te té si szol gál ta tó neve, az ügy le tet köve tõen a ki bo -csá tó ál tal adott ér ték pa pír ból tu laj don olt össz mennyi ség);

20. a tár sa ság új be fek te té sei, il let ve már meg le võ be -fek te té sek nö ve lé se ab ban az eset ben, ha az a be fek te téstár gyát ké pe zõ tár sa ság alap tõ ké jé nek, törzs tõ ké jé nek tízszá za lé kát meg ha lad ja;

21. a tár sa ság meg le võ be fek te té se i nek rész le ges vagytel jes el adá sa ab ban az eset ben, ha az el adás nagy ság rend jea be fek te tés sel érin tett tár sa ság alap- vagy törzs tõ ké jé nektíz szá za lé kát meg ha lad ja;

22. ha a ki bo csá tó ér dek kö ré be tar to zó kon szo li dá ci ó babe vont, ma gyar or szá gi szék he lyû, zárt kö rû en mû kö dõ tár -sa ság nem kö te les e tör vény alap ján rend sze res és rend kí -vü li tá jé koz ta tást köz zé ten ni, ak kor ezen tár sa ság rend kí -vü li in for má ci ó it is a ki bo csá tó nak kell köz zé ten nie;

23. a ki bo csá tó nak sa ját ki bo csá tá sú ér ték pa pír ja i ra vo -nat ko zó vé te li vagy el adá si op ci ó ja, meg bí zá sa, va la mintan nak tel je sü lé se (dá tum, mennyi ség, ár fo lyam, be fek te té -si szol gál ta tó neve, az ügy le tet köve tõen a sa ját ki bo csá tá súér ték pa pír ból tu laj don olt össz mennyi ség);

24. a koc ká za ti té nye zõk je len tõs meg vál to zá sa;

25. a tár sa ság ter ve i nek, stra té gi á já nak je len tõs meg vál -to zá sa;

26. köt vény ese tén a vissza fi ze tés rõl, tör lesz tés rõl és azutol só ka mat fi ze tés rõl be szá mo ló zá ró köz le mény;

27. köt vény ese tén a ki bo csá tá si cél ként meg je lölt pro -jekt elõ re ha la dá sa, fõbb ha tár pont ja i nak, fá zi sa i nak meg -va ló su lá sa;

28. a ki bo csá tó tár sa ság szék he lyé nek, el ér he tõ sé gé nekmeg vál to zá sa (új cím, új köz pon ti te le fon szám, fax számstb.), ügy fél szol gá lat címe, el ér he tõ sé ge;

29. a ki bo csá tó tár sa ság ál tal el nyert nagy meg ren de lés remeg kö tött szer zõ dés;

30. a ki bo csá tó ál tal a Fel ügye let nek be je len tett, aze tör vény sze rin ti köz zé té te li kö te le zett sé gek tel je sí té sé reszol gá ló hely, il let ve an nak vál to zá sa; és

31. egyéb olyan, az elõ zõ ek ben fel nem so rolt in for má ció,amely az adott ki bo csá tó ese té ben je len tõ ség gel bír.”

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 795

2. számú mellékleta 2005. évi CLXXXVI. törvényhez

„8. számú mellékleta 2001. évi CXX. tör vényhez

A nyilvánosan mûködõ részvénytársaságban vételiajánlat útján történõ befolyásszerzés eseténkészítendõ mûködési terv és az ajánlattevõ

gazdasági tevékenységérõl szóló jelentés kötelezõtartalmi elemei

I. Általános adatok

1. Az aján lat te võ neve és szék he lye (címe);

2. össze han gol tan el já ró sze mé lyek ese tén a sze mé lyek azo no sí tá si ada tai (szü le té si név, ál lan dó lak cím, szü le té sihely és idõ);

3. a vé te li aján lat tal érin tett rész vény tár sa ság neve,szék he lye;

4. a köz re mû kö dõ for gal ma zó neve, szék he lye;

5. a vé te li aján lat köz zé té te lé nek he lye;

6. az aján lat te võ nek, és a vele össze han gol tan el já ró sze -mé lyek nek a cél tár sa ság ban már meg lé võ ré sze se dé sé re vo -nat ko zó ada tok;

7. a vé te li aján lat el fo ga dá sá ra nyit va álló idõ szak;

8. a vé te li aján lat fi nan szí ro zá sá ra vo nat ko zó in for -má ció;

9. ha az aján lat te võ ál tal fel aján lott el len ér ték bár mi -lyen jel le gû ér ték pa pí ro kat tar tal maz, az ezen ér ték pa pí -rok ra vo nat ko zó in for má ci ók, ide ért ve

9.1. ha az ér ték pa pír tõzs dén jegy zett ér ték pa pír, a leg -utol só ti zen két hó nap for gal má ra vo nat ko zó in for má ci ók(mi ni má lis ár, ma xi má lis ár, át lag ár, mennyi ség)

9.2. az ér ték pa pír nak az el len ér ték meg ál la pí tá sa so ránfigye lembe vett ára, ki szá mí tá sá nak mód ja.

II. Mûködési terv

1. a cél tár sa ság jö võ be ni mû kö dé sé re vo nat ko zó üz let -po li ti kai el kép ze lé sek be mu ta tá sa;

2. az aján lat te võ nek a cél tár sa ság és – amennyi ben eztaz aján lat érin ti – az aján lat te võ tár sa ság jö võ be ni üz le ti te -vé keny sé gé re vo nat ko zó ter vei;

3. a cél tár sa ság mun ka vál la ló ik és ve ze tõ ik ál lá sa i nakfenn tar tá sá ra vo nat ko zó szán dé kai, be le ért ve min den, afog lal koz ta tás fel té te le i ben be kö vet ke zõ lé nye ges vál toz -ta tást;

4. az aján lat te võ nek a két tár sa ság ra vo nat ko zó stra té -gi ai ter vei;

5. a fog lal koz ta tás ra va ló szí nû sít he tõ kö vet kez mé nyek;

6. a tár sa sá gok te lep he lye i re gya ko rolt va ló szí nû sít he tõkö vet kez mé nyek.

III. Gazdasági tevékenységrõl szóló jelentés

1. Az aján lat te võ neve és szék he lye (címe);

2. a vé te li aján lat tal érin tett rész vény tár sa ság neve,szék he lye;

3. az aján lat te võ cég tör té ne té nek, il let ve üz le ti te vé -keny sé gé nek rö vid be mu ta tá sa;

4. az aján lat te võ ve ze tõ tiszt ség vi se lõ i nek és fel ügye lõbi zott sá gi tag ja i nak rö vid be mu ta tá sa;

5. az aján lat te võ, il let ve az aján lat te võ ben be fo lyás salren del ke zõk, va la mint a rész vény tár sa ság, il let ve az ab ban be fo lyás sal ren del ke zõk kö zött lét re jött eset le ges meg ál la -po dá sok rész le tes is mer te té se, ha azok ki ha tás sal le het neka vé te li aján lat ér té ke lé sé re;

6. az aján lat te võ, il let ve az aján lat te võ ben be fo lyás salren del ke zõk, va la mint a rész vény tár sa ság, il let ve az ab ban be fo lyás sal ren del ke zõk, il let ve a rész vény tár sa ság ve ze tõtiszt ség vi se lõi kö zött lét re jött eset le ges meg ál la po dá sokrész le tes is mer te té se, ha azok ki ha tás sal le het nek a vé te liaján lat ér té ke lé sé re;

7. az aján lat te võ pénz ügyi hely ze té nek be mu ta tá sa ésaz ab ban be állt vál to zá sok is mer te té se;

8. az aján lat te võ nyi lat ko za ta ar ról, hogy a vé te li aján -lat tel je sí té sé re meg fe le lõ fe de zet tel ren del ke zik és en nekbe mu ta tá sa;

9. a vé te li aján lat ban és az aján lat te võ gaz da sá gi te vé -keny sé gé rõl szóló je len tés ben sze rep lõ ada tok, informá -ciók va ló sá gá ra vo nat ko zó fe le lõs ség vál la ló nyi lat ko zat.”

3. számú mellékleta 2005. évi CLXXXVI. törvényhez

„9. számú mellékleta 2001. évi CXX. tör vényhez

A rész vény tár sa ság igaz ga tó sá gá nak a vé te li aján lat talkap cso la tos vé le mé nyé nek kö te le zõ tar tal mi ele mei

1. A rész vény tár sa ság neve, szék he lye;

2. a vé te li aján lat össze fog la lá sa, ki tér ve a vé te li aján lat alap ve tõ fel té te le i re (el len ér ték, a vé te li aján lat el fo ga dá -sá ra ren del ke zés re álló idõ szak, fi ze tés mód ja);

3. nyi lat ko zat ar ról, hogy a rész vény tár sa ság ve ze tõtiszt ség vi se lõi be töl te nek-e ve ze tõ ál lást, il let ve ren del -kez nek-e be fo lyás sal az aján lat te võ nél, il let ve az aján lat te -võ ben be fo lyás sal ren del ke zõ nél, il let ve mi lyen más kap -cso lat áll fenn az em lí tet tek kel;

4. a rész vény tár sa ság tu laj do no si struk tú rá ja, a leg -alább öt szá za lé kos sza va za ti jog gal ren del ke zõ sze mé lyekfel so ro lá sa, a rész vé nye ik da rab szá ma és a sza va za ta ikszá má nak fel tün te té se;

5. a vé le mény ben ki kell tér ni arra is, hogy a be fo lyás -szer zés mi ként érin ti a rész vény tár sa ság mun ka vál la ló it;

6. a rész vény tár sa ság igaz ga tó sá gá nak ja vas la ta a vé te liaján lat el fo ga dá sá ra, vagy an nak el uta sí tá sá ra a ja vas lat

796 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

rész le tes in do ko lá sá val; ha bár mely igaz ga tó sá gi tag vé le -mé nye el tér a ja vas lat tól, vagy tar tóz ko dott a ja vas lat meg -ho za ta la so rán, ak kor ezt a tényt in do ko lás mel lett fel kelltün tet ni;

7. ha a tár sa ság igaz ga tó sá ga füg get len pénz ügyi ta -nács adót bí zott meg:

a) a füg get len pénz ügyi ta nács adó meg ne ve zé se,b) arra vo nat ko zó nyi lat ko zat, hogy a ta nács adó ese té -

ben nem áll fenn olyan ér dek el len tét, amely be fo lyá sol ja ata nács adó azon ké pes sé gét, hogy el fo gu lat lan je len tést adjon;

8. a mun ka vál la lók vé le mé nye a vé te li aján lat ról.”

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 797

4. számú melléklet a 2005. évi CLXXXVI. törvényhez

„20. szá mú mel lék let a 2001. évi CXX. tör vényhez

Alap faj tá ja

nyil vá nos, nyílt végû ér ték pa pír nyil vá nos, zárt végû ér ték pa pír

Sa ját tõ ké re ve tí tett, egy ki bo csá tó ra vo nat ko zó li mit

a) meg fele lõen lik vid tõzs dei ér ték pa pí rok 15% 20%

b) egyéb tõzs dei ér ték pa pí rok, a 275. § b) pont ja sze rin ti ér ték pa pí rok, nyil vá nos nyílt végû kol lek tív be fek te té siér ték pa pí rok

10% 10%

c) tõzs dén nem jegy zett ér ték pa pí rok 2% 10%

Sa ját tõ ké re ve tí tett, össze sí tett li mit

d) ,,b” sor sze rin ti li mi tet meg ha la dó, meg fele lõen lik vid tõzs dei ér ték pa pí rok

40% 60%

e) tõzs dén nem jegy zett ér ték pa pí rok 10% 30%

f) kol lek tív be fek te té si ér ték pa pí rok, ki vé ve a nyil vá nosnyílt végû kol lek tív be fek te té si ér ték pa pí ro kat

5% 20%

Sa ját tõ ké re ve tí tett, egyéb li mit

g) azo nos so ro zat ba tar to zó ál lam pa pí rok 35% 35%”

5. számú mellékleta 2005. évi CLXXXVI. törvényhez

„25. számú mellékleta 2001. évi CXX. tör vényhez

Az Európai Unió jogának való megfelelés

Ez a tör vény a kö vet ke zõ uni ós jogi ak tu sok nak valómeg fe le lést szol gál ja:

1. A Ta nács 1985. de cem ber 20-i 85/611/EGK irány -el ve az át ru ház ha tó ér ték pa pí rok ba kol lek tív ala pon be -fek te tõ vál lal ko zá sok ra (ÁÉKBV) vo nat ko zó tör vények,ren de le tek és köz igaz ga tá si ren del ke zé sek összehangolá -sár ól.

2. A Ta nács 1988. már ci us 22-i 88/220/EGK irány el ve, amely az át ru ház ha tó ér ték pa pí rok ba kol lek tív ala pon be -fek te tõ vál lal ko zá sok ra (ÁÉKBV) vo nat ko zó tör vények,ren de le tek és köz igaz ga tá si ren del ke zé sek össze han go lá -sá ról szóló 85/611/EGK irány el vet mó do sít ja bi zo nyosÁÉKBV-k be fek te té si po li ti ká já nak vo nat ko zá sá ban.

3. A Ta nács 1993. már ci us 15-i 93/6/EGK szá mú irány -el ve a be fek te té si vál lal ko zá sok és a hi tel in té ze tek tõ ke -meg fe le lé sé rõl.

4. A Ta nács 1993. má jus 10-i 93/22/EGK irány el veaz ér ték pa pí rok te rü le tén nyúj tott be fek te té si szol gál ta -tá sok ról.

5. Az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 1995. jú ni us 29-i95/26/EK irány el ve, amely a pru den ci á lis fel ügye let meg erõ -sí té se cél já ból mó do sít ja a 77/780/EGK és a 89/646/EGKirány el vet a hi tel in té ze tek te rü le tén, a 73/239/EGK és a92/49/EGK irány el vet a nem-élet biz to sí tás te rü le tén, a79/267/EGK és a 92/96/EGK irány el vet az élet biz to sí tás te -rü le tén, a 93/22/EGK irány el vet a be fek te té si szol gál ta tók te -rü le tén, va la mint a 85/611/EGK irány el vet az át ru ház ha tóérték pa pí rok ba kol lek tív ala pon be fek te tõ vál lal ko zá sok(ÁÉKBV) te rü le tén.

6. Az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 1997. már ci us 3-i97/9/EK irány el ve a be fek te tõ vé del mi rend sze rek rõl.

7. Az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 1998. jú ni us 22-i98/31/EK irány el ve a be fek te té si vál lal ko zá sok és a hi -telin té ze tek tõ ke meg fe le lé sé rõl szóló 93/6/EGK ta ná csi irány elv mó do sí tá sá ról.

8. Az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 2001. má jus 28-i,2001/34/EK irány el ve az ér ték pa pí rok hi va ta los tõzs dei

jegy zés re tör té nõ be ve ze té sé rõl és az ilyen ér ték pa pí rok ról köz zé te en dõ in for má ci ó ról.

9. Az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 2002. ja nu ár 21-i,2001/107/EK irány el ve az át ru ház ha tó ér ték pa pí rok bakol lek tív ala pon be fek te tõ vál lal ko zá sok ra (ÁÉKBV) vo -nat ko zó tör vények, ren de le tek és köz igaz ga tá si ren del ke -zé sek össze han go lá sá ról szóló 85/611/EGK ta ná csi irány -elv nek a be fek te té si ala po kat ke ze lõ tár sa sá gok és egy sze -rû sí tett jegy zé si fel hí vá sok sza bá lyo zá sa te kin te té ben tör -té nõ mó do sí tá sá ról.

10. Az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 2002. ja nu ár 21-i2001/108/EK irány el ve az át ru ház ha tó ér ték pa pí rok bakol lek tív ala pon be fek te tõ vál lal ko zá sok ra (ÁÉKBV) vo -nat ko zó tör vények, ren de le tek és köz igaz ga tá si ren del ke -zé sek össze han go lá sá ról szóló 85/611/EGK ta ná csi irány -elv nek az ÁÉKBV be fek te té se i nek te kin te té ben tör té nõmó do sí tá sá ról.

11. Az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 2002. jú ni us 6-i2002/47/EK irány el ve a pénz ügyi biz to sí té kok ról szólómeg ál la po dá sok ról.

12. Az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 2002. de cem ber16-i 2002/87/EK irány el ve a pénz ügyi kong lo me rá tum hoz tar to zó hi tel in té ze tek, biz to sí tók és be fek te té si vál lal ko zá -sok ki egé szí tõ fel ügye le té rõl, va la mint a 73/239/EGK, a79/267/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGKta ná csi, to váb bá a 98/78/EK és a 2000/12/EK eu ró pai par -la men ti és ta ná csi irány elv mó do sí tá sá ról.

13. Az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 2003. no vem ber4-i 2003/71/EK irány el ve az ér ték pa pí rok nyil vá nos ki bo -csá tá sa kor vagy pi a ci be ve ze té se kor köz zé te en dõ tá jé koz -ta tó ról, és a 2001/34/EK irány elv mó do sí tá sá ról.

14. Az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 2003. ja nu ár 28-i2003/6/EK irány el ve a benn fen tes ke res ke de lem rõl és api a ci ma ni pu lá ci ó ról (pi a ci vissza élés).

15. A Bi zott ság 2003. de cem ber 22-i 2003/124/EKirány el ve a 2003/6/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi irány -elv nek a benn fen tes in for má ció meg ha tá ro zá sa és köz zé té -te le, va la mint a pi a ci ma ni pu lá ció meg ha tá ro zá sa te kin te -té ben tör té nõ vég re haj tá sá ról.

16. A Bi zott ság 2003. de cem ber 22-i 2003/125/EKirány el ve a 2003/6/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi irány -elv nek a be fek te té si aján lá sok tisz tes sé ges is mer te té se ésaz össze fér he tet len ség köz zé té te le te kin te té ben tör té nõvég re haj tá sá ról.

17. Az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 2004. áp ri lis 21-i2004/25/EK irány el ve a nyil vá nos vé te li aján lat ról.

18. A Bi zott ság 2004. áp ri lis 29-i 2004/72/EK irány el ve a 2003/6/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi irány elv nek azel fo ga dott pi a ci gya kor la tok, az áru ala pú szár maz ta tottügy le tek re vo nat ko zó benn fen tes in for má ció fo ga lommeg ha tá ro zá sa, a benn fen te sek jegy zé ké nek össze ál lí tá sa,a ve ze tõi ügy le tek be je len té se és a gya nús ügy le tek be je -len té se te kin te té ben tör té nõ vég re haj tá sá ról.”

6. számú mellékleta 2005. évi CLXXXVI. törvényhez

„26. számú mellékleta 2001. évi CXX. tör vényhez

A kockázati tõkealap alapkezelési szabályzatánakkötelezõ tartalmi elemei

1. Be ve ze tésA koc ká za ti tõ ke be fek te tés jel leg ze tes sé ge i nek rész le tes

le írá sa, a mû kö dé si fel té te lek is mer te té se.2. A koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ re vo nat ko zó infor -

má ciókA koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõa) cég ne ve, szék he lye;b) a cég be jegy zé sé nek szá ma, he lye és ide je;c) a Fel ügye let tõl ka pott te vé keny sé gi en ge dé lyé nek

szá ma, dá tu ma;d) a ve ze tõ ál lá sú sze mély neve, szak mai ön élet raj za;e) a könyv vizs gá ló neve, en ge dé lyé nek szá ma.

3. A koc ká za ti tõ ke alap ra vo nat ko zó in for má ci óka) a koc ká za ti tõ ke alap neve;b) a koc ká za ti tõ ke alap sa ját tõ ké je;c) a koc ká za ti tõ ke alap-je gyek név ér té ke, da rab szá ma,

so ro zat- és sor szá ma, va la mint a koc ká za ti tõ ke alap-jegy hezfû zõ dõ jo gok be mu ta tá sa;

d) a jegy zés kor vál lalt va gyo ni hoz zá já ru lás fel szó lí tásel le né re tör té nõ nem tel je sí té se és a koc ká za ti tõ ke alap-jegy hez fû zõ dõ jo gok el vesz té se ese tén a koc ká za ti tõ ke -alap-jegy ko ráb bi tu laj do no sá val tör té nõ el szá mo lás sza -bá lyai;

e) a koc ká za ti tõ ke alap fu tam ide je meg hosszab bít ha tó -sá gá nak le he tõ sé ge és fel té te lei és le het sé ges leg hosszabbidõ tar ta ma;

f) a koc ká za ti tõ ke alap be fek te té si el ve i nek le írá sa,meg vál toz ta tá sá nak le he tõ sé ge és fel té te lei, ide ért ve egy -sze mé lyes tár sa ság ba való be fek te tés, il let ve meg ha tá ro zóvagy több sé gi ré sze se dést ered mé nye zõ be fek te tés le he tõ -sé gét vagy ki zá rá sát;

g) hi tel fel vé tel le he tõ sé gei, a tör vényi kor lá tok, va la -mint a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ ál tal fel ál lí tott to váb bikor lá to zá sok is mer te té se;

h) a köl csön nyúj tás fel té te lei, a köl csön nyúj tás le he tõ -sé ge vagy ki zárt sá ga, köl csön nyúj tás ese tén a tör vény ál tal meg ha tá ro zott kor lá to zá son túli to váb bi kor lá to zá sok;

i) a tõ ke nö vek mény és a ho zam meg ál la pí tá sá nak és ki -fi ze té sé nek rész le tes sza bá lyai, a koc ká za ti tõ ke alap tõ ke -nö vek mé nyé nek fel osz tá sá ra vagy újra be fek te té sé re vo -nat ko zó sza bá lyok (a mû kö dé si idõn be lül fi zet-e ho za mota koc ká za ti tõ ke alap, ha ho zam kép zõ dik, vagy tel jes egé -szé ben újra be fek te ti; ha fi zet nek ho za mot, mi lyen idõ kö -zön ként tör tén het a ki fi ze tés stb.);

j) a koc ká za ti tõ ke ala pot ter he lõ vár ha tó dí jak és költ -sé gek té te les fel so ro lá sa, a dí jak és költ sé gek össze gé revagy szá mí tá si mód já ra, to váb bá azok el szá mo lá sá ra vo -nat ko zó rész le tes tá jé koz ta tás;

798 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

k) a koc ká za ti tõ ke alap-jegy tu laj do no sok tá jé koz ta tá -sá nak a sza bá lyai;

l) ta nács adó ra vagy köz re mû kö dõ re vo nat ko zó in for -má ci ók;

m) a koc ká za ti tõ ke alap meg szû né sé vel kap cso la tosren del ke zé sek;

n) a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ dí ja zá sá ra vo nat ko zófel té te lek, a díj for má ja, mér té ke, szá mí tá sá nak mód ja, aki fi ze tés fel té te lei;

o) az alap ke ze lé si sza bály zat vagy az e tör vény ál tal akoc ká za ti tõ ke alap-jegy tu laj do no sok jó vá ha gyá sá nakelõ írása ese tén a jó vá ha gyás el já rá si fel té te lei; és

p) a net tó esz köz ér ték szá mí tá sá ra és köz zé té te lé re vo -nat ko zó elõ írások.”

2005. évi CLXXXVII.t ö r v é n y

a lakás-takarékpénztárakról szóló1996. évi CXIII. tör vény módosításáról*

1. § A la kás-ta ka rék pénz tá rak ról szóló 1996. éviCXIII. tör vény (a továb biak ban: Ltp.) 2. §-a (1) be kez dé -sé nek 8–9. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[2. § (1) E tör vény al kal ma zá sá ban:]„8. meg ta ka rí tá si évek: a szer zõ dés ben rög zí tett tel jes

be tét összeg elsõ el he lye zé se hó nap já nak elsõ nap já tól szá -mí tott évek (egy év 12 hó nap) a be tét fel vé te lé ig;

9. meg ta ka rí tá si idõ: az adott mó do zat nak meg fe le lõszer zõ dés ben rög zí tett tel jes be tét összeg elsõ el he lye zé -sétõl az össze gyûlt be tét fel vé te lé ig el telt idõ;”

2. § Az Ltp. 9. §-a a kö vet ke zõ (7) be kez dés sel egé -szül ki:

„(7) A szer zõ dé ses összeg, il let ve a be tét fo lyó sí tá sátköve tõen a la kás-elõ ta ka ré kos ko dó, vagy a ked vez mé -nyezett sze mé lye nem vál toz tat ha tó.”

3. § Az Ltp. 10. §-a (2) be kez dé sé nek elsõ mon da ta he -lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) A la kás-ta ka rék pénz tár a Fel ügye let nek ha la dék ta -la nul je len tést tesz, ha az adott ki uta lá si idõ pont ban a ki -uta lá si összeg bõl nem tud ja azok nak a la kás-elõ ta ka ré kos -ko dók nak a szer zõ dé ses összeg ki uta lá sá ra vo nat ko zó igé -nyét sem ki elé gí te ni, akik az adott mó do zat sze rin ti szer -zõ dés ben meg ha tá ro zott mi ni má lis meg ta ka rí tá si há nyad110%-át már meg ta ka rí tot ták, el ér ték a mi ni má lis ér ték -szá mot és a mó do zat sze rin ti mi ni má lis meg ta ka rí tá siidõt.”

* A tör vényt az Or szág gyû lés a 2005. de cem ber 13-i ülés nap ján fogadta el.

4. § (1) Az Ltp. 11. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) Az át hi da ló köl csön – a (3) be kez dés ben fog lalt el -té rés sel – olyan köl csön, ame lyet a la kás-ta ka rék pénz tárki zá ró lag la kás-elõ ta ka ré kos ko dó nak, il let ve a ked vez mé -nye zett nek nyújt hat la kás cé lú fel hasz ná lás ra, amennyi bena la kás-elõ ta ka ré kos ko dó a szer zõ dé ses összeg nek leg -alább 25%-át már meg ta ka rí tot ta, és a meg ta ka rí tá si ide jeel ér te a két évet.”

(2) Az Ltp. 11. §-a a kö vet ke zõ (3)–(4) be kez dés sel egé -szül ki, egy ide jû leg a je len le gi (3)–(6) be kez dés szá mo zá sa(5)–(8) be kez dés re mó do sul:

„(3) A (2) be kez dés ben fog lal tak tól el té rõ en a lakás- takarékpénztár azon na li át hi da ló köl csönt nyújt hat a meg -kö tött la kás-elõ ta ka ré kos sá gi szer zõ dés alap ján a la kás- elõ taka ré kos ko dó nak, il let ve a ked vez mé nye zett nek lakás -célú fel hasz ná lás ra ab ban az eset ben, ha e köl csö nök ál lo má -nya – a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott fel té te le ket tel je sí tõköl csö nök ki vé te lé vel – nem ha lad ja meg a lakás- takarék -pénztár sza bad esz kö zei elõ zõ hó nap utol só nap ján meg lé võál lo má nyá nak 5%-át.

(4) A (2) és a (3) be kez dés ben meg ha tá ro zott át hi da lóköl csön (a továb biak ban együtt: át hi da ló köl csön) nyúj tá -sá nak fel té te le kü lön, a la kás köl csö nök re vo nat ko zó sza -bály za tok tól el kü lö nült koc ká zat vál la lá si, ügy fél-, il let vepart ner mi nõ sí té si, fe de zet ér té ke lé si, va la mint ér ték vesz -tési és cél tar ta lék-kép zé si sza bály zat meg lé te.”

5. § Az Ltp. 15. §-ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(4) A la kás-ta ka rék pénz tár sza bad esz kö zei elõ zõ hó -nap utol só nap ján meg lé võ ál lo má nyá nak leg fel jebb húszszá za lé kát hasz nál hat ja fel a 11. § (2)–(3) be kez dé sei sze -rin ti át hi da ló köl csö nök nyúj tá sá ra.”

6. § Az Ltp. 18. §-a (1) be kez dé sé nek d) pont ja he lyé bea kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[18. § (1) A la kás-ta ka rék pénz tár üz let sza bály za tá bankö te les a 7. §-ban meg ha tá ro zott szer zõ dés sze rin ti be tét -gyûj té si és hi tel nyúj tá si te vé keny ség és az át hi da ló köl csön nyúj tá sá nak ál ta lá nos szer zõ dé si fel té te le it meg ha tá roz niúgy, hogy az leg alább a kö vet ke zõ ket tar tal maz za:]

„d) a la kás köl csön ka ma to zá sa és ke ze lé si költ sé ge,”

7. § (1) Az Ltp. 21. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„21. § (1) A (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott la kás-elõ ta -ka ré kos ko dót, il let ve a ked vez mé nye zet tet – leg fel jebb azelsõ nyolc meg ta ka rí tá si év so rán – a la kás-elõ ta ka ré kos -ko dó ál tal az adott meg ta ka rí tá si év ben be fi ze tett be tétössze gé hez iga zo dó mér ték ben ál la mi tá mo ga tás il le timeg, ame lyet a la kás-elõ ta ka ré kos ko dó nak a la kás-ta ka -rék pénz tár nál – a szer zõ dés kö tés kor vagy ké sõbb – be -nyúj tott ké rel me alap ján a köz pon ti költ ség ve tés éven tenyújt. A la kás-elõ ta ka ré kos ko dó jo go sult az ál la mi tá mo -ga tás irán ti ké rel mét a meg ta ka rí tá si év utol só nap já ig atel jes meg ta ka rí tá si évre vo nat ko zó an mó do sí ta ni. Az ál la -mi tá mo ga tás igény lé sé nek, fo lyó sí tá sá nak, el szá mo lá sá -nak és a fel hasz ná lás el len õr zé sé nek rend jét a kor mányren de let ben ha tá roz za meg.”

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 799

(2) Az Ltp. 21. §-a a kö vet ke zõ (2) be kez dés sel egé szülki, egy ide jû leg a je len le gi (2)–(5) be kez dés szá mo zá sa(3)–(6) be kez dés re mó do sul:

„(2) A la kás-elõ ta ka ré kos ság ál la mi tá mo ga tá sá ra az ala kás-elõ ta ka ré kos ko dó jo go sult, aki

a) ma gyar ál lam pol gár, vagyb) a mun ka vál la lók Kö zös sé gen be lü li sza bad moz gá sá -

ról szóló 1968. ok tó ber 15-ei 1612/68/EGK ta ná csi ren de -let ben meg ha tá ro zott jo go sul ti kör be tar to zó sze mély, vagy

c) be ván do rolt, le te le pe dett, vagy me ne kült ként el is -mert sze mély.”

8. § (1) Az Ltp. 22. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) La kás szö vet ke zet, il let ve a tár sas ház ál tal a kö zöstu laj do nú ré szek fel újí tá sa cél já ból kö tött szer zõ dé sek ese -té ben az ál la mi tá mo ga tás éves mér té ke épü le ten ként azadott meg ta ka rí tá si év ben a la kás-ta ka rék pénz tár nál be tét -ként el he lye zett összeg har minc szá za lé ka, leg fel jebbazon ban

a) száz nyolc ezer fo rint 2–4 la ká sos épü let ese tén,b) száz negy ven négy ezer fo rint 5–30 la ká sos épü let

ese tén,c) száz nyolc van ezer fo rint 31–60 la ká sos épü let ese tén,d) két száz ti zen hat ezer fo rint 61–120 la ká sos épü let

ese tén,e) két száz öt ven két ezer fo rint 121–180 la ká sos épü let

ese tén,f) két száz nyolc van nyolc ezer fo rint 181–240 la ká sos

épü let ese tén,g) há rom száz hu szon négy ezer fo rint 241-nél több la -

kásos épü let ese tén.”

(2) Az Ltp. 22. §-a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé -szül ki:

„(3) Ha a la kás-elõ ta ka ré kos ko dó a 7. § (1) be kez dé sé -nek meg fele lõen vál lalt kö te le zett sé gé tõl el té rõ en nem aszer zõ dés ben meg ha tá ro zott rend sze res ség gel és rész le -tek ben he lye zi el a be tét jét, ak kor az adott meg ta ka rí tá si év har ma dik és ne gye dik ne gyed évé ben be tét ként el he lye zettösszeg re járó ál la mi tá mo ga tás nem ha lad hat ja meg az(1) és (2) be kez dés sze rin ti ál la mi tá mo ga tás 25-25%-át.”

9. § (1) Az Ltp. 24. §-ának (5) be kez dé se he lyé be azaláb bi ren del ke zés lép:

„(5) Ha a la kás-elõ ta ka ré kos ko dó vagy a ked vez mé nye -zett fel vet te az ál la mi tá mo ga tást, de a kor mány ren de let -ben meg ha tá ro zott idõn be lül nem iga zol ja a tá mo ga tás salnö velt be tét összeg la kás cé lú fel hasz ná lá sát, il let ve az utó -la gos el len õr zés so rán nem tud ja azt bi zo nyí ta ni, vagy azutó la gos el len õr zés egyéb ok ból jo go su lat lan igény be vé -telt ál la pít meg, vissza kell fi zet nie a ka pott ál la mi tá mo ga -tást a fel vé tel nap já ig jó vá írt be té ti ka mat tal, va la mint afel vé tel nap já tól szá mí tott idõ szak ra jutó min den ko ri jegy -ban ki alap ka mat tal nö velt összeg ben a köz pon ti költ ség -ve tés nek. Ha a la kás-elõ ta ka ré kos ko dó vagy a ked vez mé -nye zett a la kás-elõ ta ka ré kos sá gi szer zõ dés alap ján fel vettösszeg csak egy ré szé nek la kás cé lú fel hasz ná lá sát iga zol -ja, vissza fi ze té si kö te le zett sé ge a nem iga zolt összeg gelará nyos. Ha a la kás-ta ka rék pénz tár meg ál la pít ja a tá mo ga -

tás sal nö velt be tét összeg nem la kás cé lú fel hasz ná lá sát,ille tõ leg jo go su lat lan igény be vé te lét, az ál la mi tá mo ga tásés já ru lé kai meg fi ze té se irán ti kö ve te lést – a jo go sult Magyar Ál lam ne vé ben el jár va – bí ró sá gi úton ér vé nye sí ti, amely el já rás ban a la kás-ta ka rék pénz tár men te sül az el já -rá si il le ték meg elõ le ge zé se és vi se lé se alól. A jog erõs fi ze -té si meg ha gyás, ille tõ leg a fi ze té si kö te le zett sé get meg ál -la pí tó jog erõs bí ró sá gi ha tá ro zat vég re hajt ha tó ok irat,amely alap ján a la kás-ta ka rék pénz tár meg ke re sé sé re a tar -to zást az Adó- és Pénz ügyi El len õr zé si Hi va tal adók mód -já ra hajt ja be. A la kás-ta ka rék pénz tár az adó zás rend jé rõl szóló tör vény 163. §-ának (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro -zott költ ség mi ni mum meg elõ le ge zé sé re nem kö te lez he tõ.”

(2) Az Ltp. 24. §-ának (6) be kez dé se he lyé be az aláb biren del ke zés lép:

„(6) A la kás-ta ka rék pénz tár a be tét re jó vá írt ál la mi tá -mo ga tás és az ál la mi tá mo ga tás után a fel vé te lé ig jó vá írtbe té ti ka mat össze gé vel kész fi ze tõ ke zes ként fe lel:

a) a la kás cé lú fel hasz ná lás (3) be kez dés ben elõ írt el -len õr zé sé nek el mu lasz tá sa ese tén, amennyi ben a lakás- elõtakarékoskodó, vagy a ked vez mé nye zett nem lakás -célra hasz nál ta fel az össze gyûj tött be tét jét,

b) a 21. § (3) be kez dé sé ben elõ írt fel té tel el len õr zé sé nekel mu lasz tá sa ese tén,

c) az ál la mi tá mo ga tás össze gé nek té ves meghatáro -zása ese tén.”

Átmeneti és záró rendelkezések

10. § (1) E tör vény – a (2)–(4) be kez dés ben fog lalt el té -rés sel – 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba és ren del ke zé se it aha tály ba lé pést köve tõen meg kö tött la kás-elõ ta ka ré kos sá gi szer zõ dé sek re kell al kal maz ni.

(2) Az Ltp. – e tör vény 7. §-ával meg ál la pí tott – 21. §-a(1)–(2) be kez dé sé nek ren del ke zé se it a 2004. má jus 1-jétköve tõen kö tött szer zõ dé sek re kell al kal maz ni az zal, hogya 2004. má jus 1-jét köve tõen kez dõ dõ és már le zá rult meg -ta ka rí tá si évek re az ál la mi tá mo ga tás utó lag is igényel -hetõ.

(3) Az Ltp. – e tör vény 8. §-ának (2) be kez dé sé vel meg -ál la pí tott – 22. §-a (3) be kez dé se 2007. ja nu ár 1-jén lép ha -tály ba és ren del ke zé sei a ha tály ba lé pést meg elõ zõ en kö -tött szer zõ dé sek nél ki zá ró lag a ha tály ba lé pést köve tõenkez dõ dõ meg ta ka rí tá si évek re igé nyelt ál la mi tá mo ga tás raal kal ma zan dó ak.

(4) E tör vény 4. §-át és 9. §-át a ha tály ba lé pést meg elõ -zõ en kö tött szer zõ dé sek re is al kal maz ni kell.

(5) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyátvesz ti az egyes pénz- és tõ ke pi a ci tár gyú tör vények mó do -sí tá sá ról szóló 2002. évi LXIV. tör vény 241. §-ának(1) be kez dé se, 244. §-ának (1) be kez dé se.

Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k.,a Köz tár sa ság el nö ke az Or szág gyû lés el nö ke

800 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

2005. évi CLXXXVIII.t ö r v é n y

a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tör vény módosításáról*

1. § (1) A hi tel in té ze tek rõl és a pénz ügyi vál lal ko zá sok -ról szóló 1996. évi CXII. tör vény (a továb biak ban: Hpt.)2. §-a (2) be kez dé sé nek f) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren -del ke zés lép:

[E tör vény ren del ke zé sei nem ter jed nek ki:]„f) a 130/A–130/D. §, a 130/F–130/O. §, a 2. szá mú

mel lék let V. fe je ze te és a 3. szá mú mel lék let II. fe je ze te ki -vé te lé vel a ki zá ró lag ga ran cia vál la lás sal, il le tõ leg kész -fizetõ ke zes ség vál la lá sá val fog lal ko zó, e tör vény ha tály -ba lé pé se elõtt nem gaz da sá gi tár sa ság ként mû kö dõ jogisze mély re,”

(2) A Hpt. 2. §-a (2) be kez dé sé nek g) pont ja he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[E tör vény ren del ke zé sei nem ter jed nek ki:]„g) a 130/A–130/D. §, a 130/H–130/O. §, a 2. szá mú

mel lék let V. fe je ze te és a 3. szá mú mel lék let II. fe je ze té -nek 1.1–1.3 pont ja ki vé te lé vel a kü lön jog sza bály alap jánlét re ho zott Di ák hi tel Köz pont ra,”

2. § A Hpt. 14. §-ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõr) pont tal egé szül ki:

[A Fel ügye let en ge dé lye szük sé ges – a (2)–(4) be kez dés benfog lalt el té rés sel – a hi tel in té zet:]

„r) alap ve tõ köl csön tõ ké je és já ru lé kos köl csön tõ ké jefel mon dá sá hoz, va la mint a szer zõ dés ben ki kö tött fel mon -dá si idõ elõt ti tõ ke tör lesz tés hez,”

3. § A Hpt. 18. §-a (2) be kez dé sé nek l) pont ja he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[A hi tel in té zet nek a te vé keny sé gi en ge dély meg adá sairán ti ké rel mé hez a kö vet ke zõ ket kell a Fel ügye let hez be -nyúj ta ni:]

„l) a köz pon ti hi tel in for má ci ós rend szer hez tör té nõcsat la ko zás ról szóló nyi lat ko za tot, to váb bá”

4. § A Hpt. 54. §-a (1) be kez dé sé nek c) pont ja he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[Nem je len ti a bank ti tok sé rel mét]„c) a 3. § (1) be kez dé sé nek b)–c), il let ve e)–f) pont já ban

fog lalt te vé keny sé gek leg alább egyi két vég zõ pénz ügyi in -téz mény, va la mint a ki zá ró lag ga ran cia vál la lás sal, il le tõ -leg kész fi ze tõ ke zes ség vál la lá sá val fog lal ko zó jogi sze -mély ré szé rõl a köz pon ti hi tel in for má ci ós rend szer be, il -let ve e rend szer bõl a 2. szá mú mel lék let V. fe je ze té nek3. pont ja sze rin ti re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó ré szé re nyúj tott,a XX/A. Fe je zet ben meg ha tá ro zott adat szol gál ta tás,”

* A tör vényt az Or szág gyû lés a 2005. de cem ber 19-i ülés nap ján fogadta el.

5. § A Hpt. 82. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet -kezõ ren del ke zés lép:

„82. § (1) A hi tel in té zet nem vál lal hat koc ká za tot olyanügy le tért, amely nek cél ja, hogy az ügy fél a hi tel in té zetvagy a hi tel in té zet tel szo ros kap cso lat ban álló vál lal ko zásál tal ki bo csá tott tag sá gi jo got meg tes te sí tõ ér ték pa pírt,alap ve tõ köl csön tõ ké nek, já ru lé kos köl csön tõ ké nek vagyalá ren delt köl csön tõ ké nek mi nõ sü lõ ér ték pa pírt vá sá -rol jon.”

6. § A Hpt. 94. §-ának (6) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(6) Az össze vont ala pú sza va to ló tõke szá mí tá sa so rána sza va to ló tõ ké bõl le kell von ni a 91. § (3) be kez dé sealap ján men te sí tett vál lal ko zás ban fenn ál ló ré sze se déskönyv sze rin ti ér té két, va la mint az ilyen vál lal ko zás ré szé -re nyúj tott alap ve tõ köl csön tõ ke, já ru lé kos köl csön tõ ke ésalá ren delt köl csön tõ ke könyv sze rin ti ér té két.”

7. § A Hpt. 100. §-a (1) be kez dé sé nek d) pont ja he lyé bea kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[Az Alap ál tal nyúj tott biz to sí tás nem ter jed ki:]„d) a biz to sí tó, az ön kén tes köl csö nös biz to sí tó pénz tár,

va la mint a ma gánnyug díj pénz tár,”[be té te i re, va la mint a fel so rol tak kül föl di meg fe le lõ i nekbe té te i re.]

8. § A Hpt. 107. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) Az Alap ból a kár ta la ní tás ra jo go sult sze mély ré szé -re tör tént bár mi lyen ki fi ze tés ese tén az érin tett hi tel in té zetaz Alap ál tal ki fi ze tett össze get és a ki fi ze tés hez kap cso ló -dó an az Alap nál fel me rült költ sé ge ket kö te les az Alap nakvissza fi zet ni, il le tõ leg meg fi zet ni. E kö te le zett ség ak kor isfenn áll, ha a hi tel in té zet Alap ban való tag sá ga meg szûnt.”

9. § A Hpt. 110. §-ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(4) Az igaz ga tó ta nács ülé se ak kor ha tá ro zat ké pes, hatag ja i nak több mint fele je len van. Az igaz ga tó ta nács a ha -tá ro za ta it egy sze rû szó több ség gel hoz za. Sza va zat egyen -lõ ség ese tén az el nök sza va za ta dönt.”

10. § A Hpt. 111. §-a (1) be kez dé sé nek p) pont ja he lyé bea kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[Az igaz ga tó ta nács:]„p) ja vas la tot tesz a Fel ügye let nek a hi tel in té ze tek be -

tét biz to sí tás sal kap cso la tos kö te le zett sé ge i nek el len õr zé -sé re,”

11. § A Hpt. 115. §-ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(5) A tag in té ze tek be tét biz to sí tás sal kap cso la tos kö te le -zett sé ge i nek tel je sí té sét a Fel ügye let jo go sult a hely szí nenel len õriz ni. Az Alap el len õr zés re vo nat ko zó ja vas la tát

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 801

a Fel ügye let figye lembe ve szi az éves el len õr zé si ter vé nekki ala kí tá sa kor.”

12. § A Hpt. 118. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(3) Az Alap pénz esz kö ze it – a há zi pénz tárt, a pénz for -gal mi szám lán tar tott lik vi di tá si tar ta lé kot, va la mint a ki -fizetés le bo nyo lí tá sá ra vagy más, az Alap mû kö dé sé hezszük sé ges cél ra hi tel in té zet hez át utalt össze get ki vé ve –ál lam pa pír ban vagy az MNB-nél el he lye zett be tét ben kelltar ta ni.”

13. § A Hpt. 119. §-a (2) be kez dé sé nek fel ve ze tõ szö -veg ré sze he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) Az Alap – a 98. § (1) be kez dé sé nek b) pont ja sze -rin ti fel adat el lá tá sa ér de ké ben – hi telt ve het fel:”

14. § A Hpt. a 130. §-t köve tõen a kö vet ke zõ XX/A. Fe -je zet tel, cím mel és 130/A. §-sal egé szül ki:

„XX/A. Fejezet

A központi hitelinformációs rendszer

130/A. § (1) A köz pon ti hi tel in for má ci ós rend szer(a továb biak ban: KHR) olyan zárt rend sze rû adat bá zis,amely nek cél ja a hi tel ké pes ség dif fe ren ci ál tabb meg íté lé -sé nek és ez ál tal a hi te le zés nek szé le sebb körû le he tõ vé té -te le, va la mint a re fe ren ci a a dat-szol gál ta tók biz ton sá go -sabb mû kö dé se ér de ké ben a hi te le zé si koc ká zat csök ken -té sé nek elõ se gí té se.

(2) A KHR-ben ki zá ró lag az e tör vény ben meg ha tá ro zottre fe ren cia ada tok ke zel he tõk.

(3) A KHR-t ke ze lõ pénz ügyi vál lal ko zás ki zá ró lag are fe ren ci a a dat-szol gál ta tó ál tal át adott re fe ren cia ada totve he ti át, és ki zá ró lag az ál ta la ke zelt re fe ren cia ada tot ad -hat ja át a re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó nak.

(4) Az adat ké ré si igény ben meg je lölt, – a 2. szá mú mel -lék let V. fe je ze té nek 1. pont já ban meg ha tá ro zott – nyil -ván tar tott ra vo nat ko zó re fe ren cia ada ton kí vül a KHR-bõla re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó ré szé re egyéb adat nem ad ha -tó át. Ter mé sze tes sze mély re fe ren cia ada ta i ra vo nat ko zóadat ké ré si igény ki zá ró lag a 3. § (1) be kez dé sé nek b)–c) és e)–f) pont já ban fog lalt pénz ügyi szol gál ta tás ra irá nyu lószer zõ dés, vagy a Tpt. 81. § (2) be kez dé sé nek c) pont jasze rin ti ki egé szí tõ be fek te té si szol gál ta tás ra, il le tõ leg aTpt. 5. § (1) be kez dé sé nek 37. pont já ban meg ha tá ro zott ér -ték pa pír-köl csön zés re vo nat ko zó szer zõ dés meg kö té sétmeg ala po zó dön tés meg ho za ta lá hoz, vagy a 130/J. §(3) be kez dé se sze rin ti tá jé koz ta tás meg adá sá nak cél já rahasz nál ha tó fel.

(5) A KHR-bõl a Di ák hi tel Köz pont ré szé re – a 130/J. §(4) be kez dé sé ben fog lal ta kon kí vül – re fe ren ci a a dat nemad ha tó át.

(6) A KHR-t ke ze lõ pénz ügyi vál lal ko zás nyil ván tart jaa re fe ren cia ada tot to váb bí tó re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó ne -vét, szék he lyét, te lep he lyét, fi ók te le pét és a kap cso lat tar -tás ra jo go sult sze mély ne vét.

(7) Az egy más kö zött tör té nõ adat át adás té nyé rõl, idõ -pont já ról és az át adott ada tok kö ré rõl mind a KHR-t ke ze lõ pénz ügyi vál lal ko zás nak, mind a re fe ren ci a a dat-szol gál ta -tó nak nyil ván tar tást kell ve zet nie. E nyil ván tar tást a re fe -ren cia ada tok nyil ván tar tá sá ra vo nat ko zó, 130/I. §-banmeg ha tá ro zott idõ pon tig kell ke zel ni.

(8) A KHR-t ke ze lõ pénz ügyi vál lal ko zás fe le lõs a re fe -ren cia ada tok tel jes körû és nap ra kész nyil ván tar tá sá ért, azadat bá zis tel jes sé gé ért és fo lya ma tos fenn tar tá sá ért.

(9) A re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó ha la dék ta la nul kö te lesaz ál ta la ke zelt re fe ren cia ada to kat a KHR-t ke ze lõ pénz -ügyi vál lal ko zás ré szé re át ad ni. A re fe ren ci a a dat-szol gál -ta tó adat át adá si kö te le zett sé ge a már át adott re fe ren cia -ada tok mó do su lá sa ese tén is fenn áll, ha azok ról tu do má savan.”

15. § A Hpt. a 130/A. §-t köve tõen a kö vet ke zõ 130/B. §-sal egé szül ki:

„130/B. § (1) A KHR ke ze lé sé re en ge délyt az kap hat,aki a 17. §-ban fog lalt fel té te le ken túl az aláb bi fel té te lek nekis meg fe lel:

a) rész vény tár sa sá gi for má ban mû kö dõ pénz ügyi vál -lal ko zás,

b) leg alább két száz mil lió fo rint sa ját tõ ké vel ren del -ke zik,

c) a hi tel re fe ren cia szol gál ta tást ki zá ró la gos te vé keny -ség ként vég zi,

d) rész vé nye i nek tu laj do no sa ki zá ró lag pénz ügyi in téz -mény vagy be fek te té si tár sa ság,

e) a hi tel in for má ci ós rend sze ré hez tör té nõ csat la ko zá siszán dé kát a re fe ren ci a a dat-szol gál ta tók leg alább het venszá za lé ka ki nyil vá ní tot ta, és ezen re fe ren ci a a dat-szol -gál ta tók leg alább nyolc van szá za lé ká val ren del kez nekaz összes re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó tárgy évet meg elõ -zõ év éves be szá mo ló ja alap ján ki szá mí tott koc ká zat -vál la lá sá nak.

(2) A Fel ügye let a KHR ke ze lé sé re vo nat ko zó en ge -délyt vissza von ja, ha

a) a pénz ügyi vál lal ko zás nem vi ta tott tar to zá sát azese dé kes sé get kö ve tõ öt na pon be lül nem egyen lí tet te ki,il le tõ leg va gyo na (esz kö zei) az is mert hi te le zõk kö ve te lé -sé nek ki elé gí té sé re nem nyúj ta na fe de ze tet,

b) hi te le zõi ké re lem re a bí ró ság el ren de li a pénz ügyivál lal ko zás fel szá mo lá sát.

(3) A Fel ügye let a KHR ke ze lé sé re vo nat ko zó en ge -délyt a 29. §-ban fog lalt ese te ken kí vül ak kor is vissza von -hat ja, ha

a) a 13/B. §-ban meg ha tá ro zott, az in for ma ti kai rend -szer biz ton sá gá val kap cso la tos sza bá lyo zá si rend szer elõ -írásainak nem tesz ele get,

b) a pénz ügyi vál lal ko zás sú lyo san vagy is mé tel ten meg -sér ti az adat vé de lem re vo nat ko zó egyéb jog sza bá lyok elõ -írásait,

c) a KHR-t ke ze lõ pénz ügyi vál lal ko zás nem tesz ele -get a Fel ügye let ha tá ro za tá ban fog lalt, a jog sze rû mû kö dés hely re ál lí tá sá ra vo nat ko zó elõ írásoknak.

802 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

(4) A KHR ke ze lé sé re vo nat ko zó en ge dély vissza vo ná -sá val egy ide jû leg a Fel ügye let kö te les a KHR ke ze lé sé reegy má sik pénz ügyi vál lal ko zást ki je löl ni, és az en ge délyvissza vo ná sá ra vo nat ko zó ha tá ro zat ban fog lalt ha tár idõbe kö vet ke zé sé ig az adat ke ze lés vég zé sé re fel ügye le ti biz -tost ki ren del ni.

(5) A fel ügye le ti biz tos (4) be kez dés ben meg ha tá ro -zott ki ren de lé se ese tén a 163. § (3) be kez dé sé ben és a164–167. §-ban fog lalt elõ írásokat meg fele lõen al kal -maz ni kell.

(6) A (4) be kez dés ben meg ha tá ro zott ki je lö lés ese tén aFel ügye let azt a pénz ügyi vál lal ko zást je löl he ti ki a KHRke ze lõ je ként, amely kö te le zett sé get vál lal arra, hogy az(1) be kez dés a)–d) pont ja i ban fog lalt fel té te lek nek száz -húsz na pon be lül meg fe lel.

(7) Az a pénz ügyi vál lal ko zás, amely nek a KHR ke ze -lés re vo nat ko zó en ge dé lyét a Fel ügye let vissza von ta, kö -te les az en ge dély vissza vo ná sá ra vo nat ko zó ha tá ro zat banfog lalt ha tár idõ be kö vet ke zé sé ig ke zelt re fe ren cia ada to kat az en ge dély vissza vo ná sá ra vo nat ko zó ha tá ro zat ban fog -lalt idõ pont ban át ad ni an nak a pénz ügyi vál lal ko zás nak,ame lyet a Fel ügye let a KHR új ke ze lõ je ként ki je löl. Az apénz ügyi vál lal ko zás, amely nek a KHR ke ze lé sé re vo nat -ko zó en ge dé lyét a Fel ügye let vissza von ta, az en ge délyvissza vo ná sá ra vo nat ko zó ha tá ro zat ban fog lalt ha tár idõ tõl kez dõ dõ en re fe ren cia ada tot nem ke zel het.

(8) A KHR-t ke ze lõ pénz ügyi vál lal ko zás üz let sza bály -za tá nak el fo ga dá sá hoz a Fel ügye let jó vá ha gyá sa szük -séges.”

16. § A Hpt. a 130/B. §-t köve tõen a kö vet ke zõ cím melés 130/C. §-sal egé szül ki:

„A KHR-be tör té nõ adat át adás és a KHR-ben tör té nõadat ke ze lés sza bá lyai

130/C. § (1) A re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó a KHR-t ke -zelõ pénz ügyi vál lal ko zás ré szé re át ad ja an nak a ter mé -szetes sze mély nek a 3. szá mú mel lék let II. fe je ze té nek1.1–1.2 pont ja sze rin ti re fe ren cia ada ta it, aki a 3. § (1) be -kez dé sé nek b)–c) és e)–f) pont já ban fog lalt pénz ügyi szol -gál ta tás ra vo nat ko zó szer zõ dés ben, va la mint a kü lön jog -sza bály ban meg ha tá ro zott hall ga tói hi tel szer zõ dés ben vál -lalt fi ze té si kö te le zett sé gé nek oly mó don nem tesz ele get,hogy a le járt és meg nem fi ze tett tar to zá sá nak össze gemeg ha lad ja a ké se de lem be esés idõ pont já ban ér vé nyesleg ki sebb össze gû havi mi ni mál bért és ezen mi ni mál bér -össze get meg ha la dó ké se de lem fo lya ma to san, több mintki lenc ven na pon ke resz tül fenn állt.

(2) Ugyan azon sze mély (1) be kez dés sze rin ti szer zõ dés -sze gé sét több jog vi szony egy ide jû fenn ál lá sa ese tén jog -viszonyonként kü lön-kü lön kell figye lembe ven ni.”

17. § A Hpt. a 130/C. §-t köve tõen a kö vet ke zõ 130/D. §-sal egé szül ki:

„130/D. § A re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó a KHR-t ke ze lõpénz ügyi vál lal ko zás ré szé re át ad ja an nak a ter mé sze tes

sze mély nek a 3. szá mú mel lék let II. fe je ze té nek 1.1 és1.3 pont ja sze rin ti re fe ren cia ada ta it, aki a 3. § (1) be kez dé -sé nek b)–c) és e)–f) pont já ban fog lalt pénz ügyi szol gál ta -tás ra vo nat ko zó szer zõ dés, va la mint a kü lön jog sza bály -ban meg ha tá ro zott hall ga tói hi tel szer zõ dés meg kö té sé nekkez de mé nye zé se so rán va lót lan ada tot kö zöl, ha mis vagyha mi sí tott ok ira tot hasz nál, ha mind ez ok irat tal bi zo nyít -ha tó.”

18. § A Hpt. a 130/D. §-t köve tõen a kö vet ke zõ 130/E. §-salegé szül ki:

„130/E. § A re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó a KHR-t ke ze lõpénz ügyi vál lal ko zás ré szé re át ad ja an nak a ter mé sze tessze mély nek a 3. szá mú mel lék let II. fe je ze té nek 1.1 és 1.4pont ja sze rin ti re fe ren cia ada ta it,

a) aki a kész pénz-he lyet te sí tõ fi ze té si esz köz re vo nat -ko zó azon be je len té sét köve tõen, mi sze rint az elekt ro ni -kus fi ze té si esz köz ki ke rült a bir to ká ból, vagy az elekt ro ni -kus fi ze té si esz köz hasz ná la tá hoz szük sé ges sze mély azo -no sí tó, il let ve egyéb kód ja vagy más ha son ló azo no sí tóada ta jo go su lat lan har ma dik sze mély tu do má sá ra ju tott, abe je len tett fi ze té si esz köz zel tranz ak ci ót hajt vég re,

b) aki a kész pénz-he lyet te sí tõ fi ze té si esz köz hasz ná -lata so rán jo go su lat la nul más sze mély sze mély azo no sí tóvagy egyéb kód ját, il let ve más azo no sí tó ada tát hasz nál jafel,

c) aki vel szem ben a kész pénz-he lyet te sí tõ fi ze té si esz -köz hasz ná la ta miatt a bí ró ság jog erõs ha tá ro za tá ban aBtk. 313/C. §-ában meg ha tá ro zott bûn cse lek mény el kö ve -té sét ál la pít ja meg.”

19. § A Hpt. a 130/E. §-t köve tõen a kö vet ke zõ 130/F. §-salegé szül ki:

„130/F. § (1) A re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó a KHR-t ke -ze lõ pénz ügyi vál lal ko zás ré szé re át ad ja a 2. szá mú mel -lék let V. fe je ze te 4. pont ja sze rin ti vál lal ko zá sok nak a 3. §(1) be kez dé sé nek b)–c) és e)–f) pont já ban fog lalt pénz ügyi szol gál ta tás ra vo nat ko zó szer zõ dé sé vel kap cso la tos, a3. szá mú mel lék let II. fe je ze té nek 2.1 és 2.2 pont ja sze rin tire fe ren cia ada ta it.

(2) A re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó a KHR-t ke ze lõ pénz -ügyi vál lal ko zás ré szé re át ad ja an nak a vál lal ko zás nak a3. szá mú mel lék let II. fe je ze té nek 2.1 és 2.3 pont ja sze rin tire fe ren cia ada ta it, amely nek bank szám lá já val szem ben– fe de zet hi ány miatt – har minc na pot meg ha la dó idõ szakalatt, meg sza kí tás nél kül, egy mil lió fo rint nál na gyobbössze gû sor ba ál lí tott kö ve te lést tar ta nak nyil ván.

(3) A re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó a KHR-t ke ze lõ pénz -ügyi vál lal ko zás ré szé re át ad ja an nak a vál lal ko zás nak a3. szá mú mel lék let II. fe je ze té nek 2.1 és 2.4 pont ja sze rin tire fe ren cia ada ta it, amely kész pénz-he lyet te sí tõ fi ze té siesz köz el fo ga dá sá ra irá nyu ló szer zõ dés ben vál lalt kö te le -zett sé gét meg szeg te, és e miatt a kész pénz-he lyet te sí tõ

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 803

fize tési esz köz el fo ga dá sá ra irá nyu ló szer zõ dé sét a re fe -ren ci a a dat-szol gál ta tó fel mond ta vagy fel füg gesz tet te.”

20. § A Hpt. a 130/F. §-t köve tõen a kö vet ke zõ 130/G. §-salegé szül ki:

„130/G. § (1) A 130/C. §-ban fog lalt ren del ke zé sek al -kal ma zá sa so rán a le járt és meg nem fi ze tett tar to zás össze -gé nek és idõ tar ta má nak szá mí tá sát ab ban az eset ben is fo -lya ma to san kell vé gez ni, ha az adat szol gál ta tás sal kap cso -la tos szer zõ dés bõl ere dõ kö ve te lés egy má sik referencia -adat-szolgáltató ré szé re át ru há zás ra ke rül.

(2) A szer zõ dés bõl ere dõ kö ve te lést át ru há zó referencia -adat-szolgáltató kö te les a fel adat tel je sí té sé hez szük sé gesva la mennyi ok ira tot és in for má ci ót át ad ni a kö ve te lést át -vevõ re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó ré szé re.”

21. § A Hpt. a 130/G. §-t köve tõen a kö vet ke zõ 130/H. §-sal egé szül ki:

„130/H. § A KHR-t ke ze lõ pénz ügyi vál lal ko zás a ré -szé re át adott re fe ren cia ada tot „át ru há zás referenciaadat- szolgáltató ré szé re” meg jegy zés sel lát ja el, és fel tün te ti azát ve võ re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó ada ta it, ha a referencia -adat-szolgáltató az adat szol gál ta tás sal kap cso la tos szer zõ -dés bõl ere dõ kö ve te lést egy má sik re fe ren ci a a dat-szol gál -ta tó ré szé re ru ház ta át.”

22. § A Hpt. a 130/H. §-t köve tõen a kö vet ke zõ 130/I. §-sal egé szül ki:

„130/I. § (1) A KHR-t ke ze lõ pénz ügyi vál lal ko zás – a(3)–(4) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel – a re fe ren cia ada to -kat a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott idõ pont tól szá mí tottöt évig ke ze li. Az öt év le tel te után a KHR-t ke ze lõ pénz -ügyi vál lal ko zás a re fe ren cia ada to kat vég le ge sen és visszanem ál lít ha tó mó don tör li.

(2) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott ha tár idõ szá mí tá -sá nak kez de te:

a) a ké se del mes tar to zás meg szû né sé nek idõ pont ja a130/C. § sze rin ti eset ben,

b) az adat át adá sá nak idõ pont ja a 130/D. §, a 130/E. §és a 130/F. § (3) be kez dé se sze rin ti eset ben,

c) a kö ve te lé sek sor ba ál lí tá sá nak meg szû né si idõ pont jaa 130/F. § (2) be kez dé se sze rin ti eset ben,

d) a szer zõ dés meg szû né sé nek idõ pont ja a 130/F. §(1) be kez dé se sze rin ti eset ben.

(3) A KHR-t ke ze lõ pénz ügyi vál lal ko zás ha la dék ta la -nul és vissza nem ál lít ha tó mó don tör li a re fe ren cia ada tot,ha a re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó jog utód nél kül meg szûnt és az adat szol gál ta tás sal kap cso la tos szer zõ dés bõl ere dõ kö -ve te lés nek má sik re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó ré szé re tör té -nõ át ru há zá sá ra nem ke rült sor, vagy ha a referencia -adat-szolgáltató az adat szol gál ta tás sal kap cso la tos szer zõ -dés bõl ere dõ kö ve te lést nem re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó ré -szé re ru ház ta át.

(4) A KHR-t ke ze lõ pénz ügyi vál lal ko zás ha la dék ta la -nul és vissza nem ál lít ha tó mó don tör li a re fe ren cia ada tot,ha az jog el le ne sen ke rült a KHR-be.”

23. § A Hpt. a 130/I. §-t köve tõen a kö vet ke zõ cím melés 130/J. §-sal egé szül ki:

„Ügyfélvédelem

130/J. § (1) A re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó a ter mé sze tessze mé lyek ré szé re – az adat át adás cél já nak, az át ad ha tóada tok kö ré nek, a jog or vos la ti le he tõ ség nek, va la mint an -nak a meg je lö lé sé vel, hogy a KHR-be tör tént adat át adástköve tõen a re fe ren cia ada to kat a KHR-t ke ze lõ pénz ügyivál lal ko zás a 130/A. § (4) be kez dé sé ben meg ha tá ro zottcél ból to váb bi re fe ren ci a a dat-szol gál ta tók ré szé re is át ad -hat ja – írás be li tá jé koz ta tást kö te les adni:

a) a szer zõ dés meg kö té sé nek kez de mé nye zé sét meg -elõ zõ en ar ról, hogy a 130/D. §-ban meg ha tá ro zott eset benada tai be ke rül het nek a KHR-be,

b) a szer zõ dés meg kö té sét meg elõ zõ en ar ról, hogy a130/C. §-ban és a 130/E. §-ban meg ha tá ro zott eset ben– is mer tet ve a konk rét oko kat – ada tai be ke rül het nek aKHR-be,

c) az adat át adás ter ve zett vég re haj tá sát har minc nap palmeg elõ zõ en ar ról, hogy a 130/C. §-ban meg ha tá ro zotteset ben ada tai be ke rül nek a KHR-be, ha nem tesz ele get aszer zõ dés ben fog lalt kö te le zett sé gé nek, és

d) az adat át adást köve tõen leg fel jebb nyolc na pon be lül,an nak meg tör tén té rõl.

(2) A re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó a vál lal ko zá sok ré szé re– az adat át adás cél já nak, az át adan dó ada tok kö ré nek, va -la mint an nak a meg je lö lé sé vel, hogy a KHR-be tör téntadat át adást köve tõen a re fe ren cia ada to kat a KHR-t ke ze lõpénz ügyi vál lal ko zás a 130/A. § (4) be kez dé sé ben meg ha -tá ro zott cél ból to váb bi re fe ren ci a a dat-szol gál ta tók ré szé reis át ad hat ja – a szer zõ dés meg kö té sét meg elõ zõ en írás be litá jé koz ta tást kö te les adni ar ról, hogy a 130/F. §-ban meg -ha tá ro zott eset ben re fe ren cia ada tai be ke rül nek a KHR-be.

(3) Bár mely re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó nál bár ki jo go -sult tá jé koz ta tást kér ni ar ról, hogy mi lyen ada tai sze re pel -nek a KHR-ben, és ezen ada ta it mely re fe ren ci a a dat-szol -gál ta tó adta át.

(4) A re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó a tá jé koz ta tás irán ti ké -rel met a KHR-t ke ze lõ pénz ügyi vál lal ko zás nak ha la dék ta -la nul, de leg ké sõbb két mun ka na pon be lül to váb bít ja, amely öt na pon be lül a kért ada to kat zárt mó don meg kül di a re fe -ren ci a a dat-szol gál ta tó nak, amely azt, a kéz hez vé telt köve -tõen ugyan csak zárt mó don, kéz be sí té si bi zo nyít vánnyalfel adott irat for má já ban ha la dék ta la nul, de leg ké sõbb kétmun ka na pon be lül el jut tat ja a ké rel me zõ nek.

(5) A tá jé koz ta tás a ké rel me zõ szá má ra éven te egy al ka -lom mal díj ta lan. To váb bi tá jé koz ta tás ké ré se ese tén a ké -rel me zõ nek költ ség té rí tést kell fi zet nie, amely leg fel jebb a kap cso ló dó köz vet len költ sé gek el len ér té két tartalmaz -hatja.

(6) A meg fi ze tett költ ség té rí tést a re fe ren cia ada to katjog el le ne sen át adó re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó, il let ve a130/K. § (6) be kez dé se sze rin ti eset ben a KHR-t ke ze lõpénz ügyi vál lal ko zás kö te les vissza fi zet ni a nyil ván tar tottré szé re, ha a re fe ren cia ada tot jog el le ne sen ke ze lik, vagy a

804 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

130/K. § (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ki fo gá so lástköve tõen az ada tot he lyes bí te ni vagy tö röl ni kell.”

24. § A Hpt. a 130/J. §-t köve tõen a kö vet ke zõ 130/K. §-salegé szül ki:

„130/K. § (1) A nyil ván tar tott ki fo gást emel het re fe ren -cia ada ta i nak a KHR-t ke ze lõ pénz ügyi vál lal ko zás ré szé retör tént át adá sa, azok nak a KHR-t ke ze lõ pénz ügyi vál lal -ko zás ál tal tör té nõ ke ze lé se el len, és kér he ti a referencia -adat-helyesbítését, il let ve tör lé sét.

(2) A nyil ván tar tott az (1) be kez dés ben fog lalt ki fo gásta) a ki fo gás olt re fe ren cia ada tot a KHR-t ke ze lõ pénz -

ügyi vál lal ko zás nak át adó re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó hoz,vagy

b) a KHR-t ke ze lõ pénz ügyi vál lal ko zás hoznyújt hat ja be.

(3) A KHR-t ke ze lõ pénz ügyi vál lal ko zás a ki fo gást – anyil ván tar tott egy ide jû ér te sí té se mel lett – ha la dék ta la nul,de leg ké sõbb két mun ka na pon be lül kö te les ah hoz a re fe -ren ci a a dat-szol gál ta tó hoz meg kül de ni, amely a ki fo gás oltre fe ren cia ada tot a KHR-t ke ze lõ pénz ügyi vál lal ko zás nakát ad ta, ki vé ve, ha a re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó jog utód nél -kül meg szûnt, és az adat szol gál ta tás sal kap cso la tos szer -zõ dés bõl ere dõ kö ve te lés át ru há zá sá ra má sik referencia -adat-szolgáltató ré szé re nem ke rült sor, vagy a referencia -adat-szolgáltató sze mé lye nem ál la pít ha tó meg.

(4) A re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó, il le tõ leg a KHR-t ke -ze lõ pénz ügyi vál lal ko zás kö te les a ki fo gást an nak kéz -hez vé te lét kö ve tõ ti zen öt na pon be lül ki vizs gál ni, és avizs gá lat ered mé nyé rõl a nyil ván tar tot tat írás ban, kéz be sí -té si bi zo nyít vánnyal fel adott irat for má já ban ha la dék ta -lanul, de leg ké sõbb két mun ka na pon be lül tá jé koz tat ni.

(5) Ha a re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó a ki fo gás nak helytad, ha la dék ta la nul, de leg ké sõbb két mun ka na pon be lülkö te les a he lyes bí tett vagy tör len dõ re fe ren cia ada tot – anyil ván tar tott egy ide jû ér te sí té se mel lett – a KHR-t ke ze lõpénz ügyi vál lal ko zás ré szé re át ad ni, amely a vál to zást ha -la dék ta la nul, de leg ké sõbb két mun ka na pon be lül kö te lesát ve zet ni.

(6) A KHR-t ke ze lõ pénz ügyi vál lal ko zás – a nyil ván -tar tott egy ide jû ér te sí té se mel lett – ak kor is kö te les a vál -to zást ha la dék ta la nul, de leg ké sõbb két mun ka na pon be -lül át ve zet ni, ha a re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó jog utód nél -kül meg szûnt és az adat szol gál ta tás sal kap cso la tos szer -zõ dés bõl ere dõ kö ve te lés át ru há zá sá ra má sik referencia -adat-szolgáltató ré szé re nem ke rült sor, vagy a refe -rencia adat-szolgáltató sze mé lye nem ál la pít ha tó meg ésígy a be nyúj tott ki fo gást a KHR-t ke ze lõ pénz ügyi vál lal -ko zás vizs gál ta ki, és an nak helyt adott.

(7) A KHR-t ke ze lõ pénz ügyi vál lal ko zás a he lyes bí -tés rõl vagy tör lés rõl ha la dék ta la nul, de leg ké sõbb kétmun ka na pon be lül kö te les ér te sí te ni va la mennyi olyanreferen cia adat-szolgáltatót, amely a nyil ván tar tott ról ahe lyes bí tést vagy tör lést meg elõ zõ egy éven be lül re fe -ren cia ada tot kért.”

25. § A Hpt. a 130/K. §-t köve tõen a kö vet ke zõ 130/L. §-salegé szül ki:

„130/L. § (1) A nyil ván tar tott re fe ren cia ada ta i nak át -adá sa és ke ze lé se miatt, il le tõ leg azok he lyes bí té se vagytör lé se cél já ból a re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó és a KHR-tke ze lõ pénz ügyi vál lal ko zás el len ke re se tet in dít hat. A ke -re set le ve let a 130/K. § (4) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott tá -jé koz ta tó kéz hez vé te lét kö ve tõ har minc na pon be lül anyil ván tar tott la kó he lye sze rint ille té kes he lyi bí ró ság hozkell be nyúj ta ni vagy aján lott kül de mény ként pos tá ra adni.E ha tár idõ el mu lasz tá sa miatt iga zo lás nak van he lye.

(2) A nyil ván tar tot tat az (1) be kez dés sze rin ti ke re set in -dí tá si jog ak kor is meg il le ti, ha a re fe ren ci a a dat-szol gál ta -tó, il let ve a KHR-t ke ze lõ pénz ügyi vál lal ko zás a 130/J. §(4), vagy a 130/K. § (4) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott tá jé -koz ta tá si kö te le zett sé gé nek nem tett ele get. A ke re set le vélbe nyúj tá sá ra nyit va álló ha tár idõt ez eset ben a tá jé koz ta tá -si kö te le zett ség re meg ál la pí tott ha tár idõ le tel té tõl kell szá -mí ta ni.

(3) Az (1)–(2) be kez dés sze rin ti per re a pol gá ri per rend -tar tás ról szóló 1952. évi III. tör vény (a továb biak ban: Pp.)ren del ke zé se it az e tör vény ben fog lalt el té rés sel kell al kal -maz ni.

(4) A bí ró ság a ke re set le ve let a Pp. 124. §-ának (1) be -kez dé sé ben meg ha tá ro zot tak te kin te té ben ha la dék ta la nul,de leg ké sõbb a bí ró ság hoz ér ke zé sé tõl szá mí tott ti zen ötna pon be lül meg vizs gál ja és – amennyi ben a ke re set le vél a tár gya lás ki tû zé sé re al kal mas – in téz ke dik a tár gya lá si ha -tár nap ki tû zé sé rõl. A tár gya lást úgy kell ki tûz ni, hogy azelsõ tár gya lás leg ké sõbb az ira tok nak a bí ró ság hoz való ér -ke zé sét kö ve tõ har minc na pon be lül meg tart ha tó le gyen.Ha a ke re set le vél csak a bí ró ság in téz ke dé se alap ján vá likal kal mas sá a tár gya lás ki tû zé sé re (Pp. 124. §) a tár gya láski tû zé sé re elõ írt ha tár idõ kez dõ idõ pont ját et tõl az idõ -pont tól kell szá mí ta ni. A tár gya lás el ha lasz tá sa ese tén afoly ta tó la gos tár gya lást har minc na pon be lül kell meg tar -ta ni.”

26. § A Hpt. a 130/L. §-t köve tõen a kö vet ke zõ 130/M. §-sal egé szül ki:

„130/M. § (1) A KHR-t ke ze lõ pénz ügyi vál lal ko zás aper meg in dí tá sát az el já rás jog erõs be fe je zé sé ig a vi ta tottre fe ren ci a a dat tal együtt kö te les nyil ván tar ta ni.

(2) A bí ró ság vég zé sé vel már a tár gya lás elõ ké szí té seso rán el ren del he ti a re fe ren cia ada tok ke ze lé sé nek fel füg -gesz té sét, ha a ren del ke zés re álló ada tok alap ján a ke re se -ti ké re lem meg ala po zott sá ga va ló szí nû nek mu tat ko zik.A vég zés fel leb be zés re te kin tet nél kül elõ ze tesen vég re -hajt ha tó.

(3) Ha a bí ró ság a re fe ren cia ada tok ke ze lé sé nek fel füg -gesz té sét ren del te el, ak kor az erre vo nat ko zó ha tá ro zatkéz hez vé te lét köve tõen ha la dék ta la nul, de leg ké sõbb kétmun ka na pon be lül a re fe ren cia ada to kat a sze mé lyes ada -tok vé del mé rõl és a köz ér de kû ada tok nyil vá nos sá gá ról szóló 1992. évi LXIII. tör vény 2. §-ának 13. pont já banmeg ha tá ro zot tak sze rint zá rol ni kell.

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 805

(4) A per ben a ke re se tet más ke re set tel össze kap csol nivagy a pert más per rel egye sí te ni nem le het, to váb bá a per benvi szont ke re set nek nincs he lye.

(5) A per ben az el já rás szü ne te lé sé nek csak a Pp. 137. §(1) be kez dé sé nek c) és d) pont ja ese té ben van he lye.”

27. § A Hpt. a 130/M. §-t köve tõen a kö vet ke zõ130/N. §-sal egé szül ki:

„130/N. § (1) A re fe ren ci a a dat-szol gál ta tót, il le tõ leg aKHR-t ke ze lõ pénz ügyi vál lal ko zást ter he li an nak bi zo nyí -tá sa, hogy a re fe ren ci a a dat át adá sá nak, il let ve KHR-bentör té nõ ke ze lé sé nek e tör vény ben meg ha tá ro zott fel té te leifenn áll tak. E kör ben a bi zo nyí tás el ma ra dá sa vagy ered mény -te len sé ge a re fe ren ci a a dat-szol gál ta tót, il le tõ leg a KHR-t ke -zelõ pénz ügyi vál lal ko zást ter he li.

(2) Az íté let jog erõ re emel ke dé sé ig a re fe ren ci a a dat ke -ze lé sét ak kor is fel kell füg gesz te ni, ha az el sõ fo kú íté let are fe ren ci a a dat tör lé sét ren del te el.

(3) A re fe ren ci a a dat ke ze lé sé nek fel füg gesz té sét, a ke -ze lés fel füg gesz té sé nek meg szün te té sét, il let ve a re fe ren -ci a a dat he lyes bí té sét, tör lé sét a bí ró ság erre vo nat ko zójog erõs ha tá ro za tá nak kéz hez vé te lét köve tõen ha la dék ta -la nul, de leg ké sõbb két mun ka na pon be lül vég re kell haj -tani.

(4) A bí ró ság a re fe ren ci a a dat mó do sí tá sá ra vagy tör lé sé -re vo nat ko zó jog erõs ha tá ro za tát a Fel ügye let nek is meg- küldi.”

28. § A Hpt. a 130/N. §-t köve tõen a kö vet ke zõ 130/O. §-sal egé szül ki:

„130/O. § A 130/L–130/N. §-ban fog lalt ren del ke zé seka má sod fo kú el já rás ban is meg fele lõen irány adók.”

29. § A Hpt. 168. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) A 48. § sze rin ti be je len tés rõl, il le tõ leg a 157. § sze -rin ti ki vé te les in téz ke dé sek meg té te lé nek szük sé ges sé -gérõl a Fel ügye let ha la dék ta la nul ér te sí ti az Ala pot.”

30. § A Hpt. 183. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) Hi tel in té zet fel szá mo lá sa ese tén az 5. szá mú mel -lék let ben meg ha tá ro zott alap ve tõ köl csön tõ ké bõl, já ru lé -kos köl csön tõ ké bõl, alá ren delt köl csön tõ ké bõl, va la mintki egé szí tõ alá ren delt köl csön tõ ké bõl ere dõ tar to zást aCstv. 57. § (1) be kez dé sé nek g) pont já ban meg ha tá ro zotttar to zás ki elé gí té sét köve tõen kell ki elé gí te ni.”

31. § A Hpt. 209. §-a a kö vet ke zõ f) pont tal egé szül ki:[A bank hi tel és bank köl csön ügy let ál ta lá nos szer zõ dé si

fel té te le it ma gá ban fog la ló üz let sza bály zat nak tar tal maz niakell leg alább:]

„f) a KHR-rel kap cso la tos adat ke ze lé si sza bá lyo kat,a jog or vos la ti le he tõ sé gek re való fi gye lem fel hí vás salegyütt.”

32. § (1) A Hpt. 2. szá mú mel lék le te az e tör vény 1. szá múmel lék le té ben fog lal tak sze rint mó do sul.

(2) A Hpt. 3. szá mú mel lék le te az e tör vény 2. szá múmel lék le té ben fog lal tak sze rint mó do sul.

(3) A Hpt. 5. szá mú mel lék le te az e tör vény 3. szá múmel lék le té ben fog lal tak sze rint mó do sul.

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

33. § (1) E tör vény – a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zottel té rés sel – 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba.

(2) E tör vény 36. §-a 2006. már ci us 1-jén lép ha tály ba.

Átmeneti rendelkezés

34. § (1) E tör vény ha tály ba lé pé sét meg elõ zõ en mármû kö dõ – de a köz pon ti hi tel in for má ci ós rend szer hez(a továb biak ban: KHR) nem csat la ko zott – pénz ügyi in -téz mény, va la mint a ki zá ró lag ga ran cia vál la lás sal, il le tõ -leg kész fi ze tõ ke zes ség nyúj tá sá val fog lal ko zó jogi sze -mély 2006. már ci us 31-ig kö te les a KHR-hez csat la koz ni. E szer ve zet nek a KHR-be tör té nõ adat át adá sa ki zá ró lag a 2006. már ci us 31-ét köve tõen kö tött szer zõ dés sel kap -cso la tos re fe ren cia adat ra tör tén het.

(2) Ha a KHR-t ke ze lõ pénz ügyi vál lal ko zás ré szé re tör -té nõ adat át adás ter ve zett vég re haj tá sát meg elõ zõ en márnem áll ren del ke zés re har minc nap a Hpt. – e tör vény23. §-ával be ik ta tott – 130/J. § (1) be kez dé sé nek c) pont jasze rin ti tá jé koz ta tás ra, ak kor a KHR-t ke ze lõ pénz ügyivál lal ko zás ré szé re tör té nõ adat át adás ra ki zá ró lag ak korke rül het sor, ha a re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó ele get tesz aHpt. – e tör vény 23. §-ával be ik ta tott – 130/J. § (1) be kez -dé sé nek c) pont ja sze rin ti tá jé koz ta tá si kö te le zett sé gé nek,és e tá jé koz ta tás idõ pont já tól szá mí tott har minc nap el telt.

(3) E tör vény ha tály ba lé pé se kor a KHR ke ze lé sé re en -ge déllyel ren del ke zõ pénz ügyi vál lal ko zás 2006. jú ni us30-ig kö te les meg fe lel ni a Hpt. – e tör vény 15. §-ával be ik -ta tott – 130/B. § (1) be kez dé sé nek a)–e) pont ja i ban meg -ha tá ro zott kö ve tel mé nyek nek.

(4) A Hpt. – e tör vény 32. §-ával és 2. szá mú mel lék le té -vel be ik ta tott – 3. szá mú mel lék le te 1.2 pont já nak c),e)–g) al pont ja, 1.3 pont ja, 1.4 pont já nak c)–d) és f)–g) al -pont ja, 2.1 pont já nak c) al pont ja, 2.2 pont já nak g) al pont -ja, 2.3 pont já nak d) és f) al pont ja to váb bá 2.4 pont já nakb) al pont ja sze rin ti re fe ren cia ada to kat a referenciaadat- szolgáltató 2006. áp ri lis 1-jétõl ad hat ja át a KHR-et ke ze lõ pénz ügyi vál lal ko zás ré szé re.

(5) A (4) be kez dés sze rin ti re fe ren cia ada tok a Hpt.– e tör vény 16–18. §-ával be ik ta tott – 130/C–130/E. §-ábanfog lalt eset ben – a (7) be kez dés ben fog lalt el té rés sel – ki zá -

806 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

ró lag ak kor ad ha tók át a KHR-t kezelõ pénz ügyi vál lal ko -zás ré szé re, ha a Hpt. – e tör vény 16–18. §-ával be ik ta tott –130/C–130/E. §-ában fog lalt fel té tel e tör vény ha tály ba lé -pé sét köve tõen kö vet ke zett be.

(6) Amennyi ben a Hpt. – e tör vény 16. §-ával be ik ta -tott – 130/C. §-ában fog lalt fel té te lek kö zül az idõ tar tamszá mí tá sa e tör vény hatályba lépése elõtt el kez dõ dött, decsak az e tör vény ha tály ba lé pé sét meg elõ zõ utol só mun ka -na pon vagy az e tör vény ha tály ba lé pé sét köve tõen ha lad jameg a 90 na pot, ak kor az adat át adás ra az e tör vény ha tály -ba lé pé se elõt ti jog sza bá lyi elõ írás al kal ma zan dó.

(7) A KHR-t ke ze lõ pénz ügyi vál lal ko zás ré szé re e tör -vény hatályba lépése elõtt át adott, ter mé sze tes sze mé lyek -re vo nat ko zó ada tok nak a (4) be kez dés sze rin ti re fe ren cia -ada tok kal tör té nõ ki egé szí té sé re ki zá ró lag az ügy fél ál talkez de mé nye zett írás be li ké rés re, a (4) be kez dés sze rin ti,ügy fél re vo nat ko zó re fe ren cia ada tok tel jes körû át adá sá valke rül het sor.

Módosuló jogszabályok

35. § Az il le té kek rõl szóló 1990. évi XCIII. tör vény62. § (1) be kez dé se a kö vet ke zõ o) pont tal egé szül ki:

[A fe le ket jö ve del mi és va gyo ni vi szo nya ik ra te kin tetnél kül il le ték fel jegy zé si jog il le ti meg:]

„o) kü lön tör vény ben meg ha tá ro zott referencia -adat-szol gál ta tó és köz pon ti hi tel in for má ci ós rend szertkeze lõ pénz ügyi vál lal ko zás el len, a köz pon ti hitelinformá -ciós rend szer be tör té nõ adat át adás és ke ze lés miatt, il le tõ leg a refe ren ci a a da tok he lyes bí té se vagy tör lé se iránt in dí tottper ben.”

36. § A ta ka rék be tét rõl szóló 1989. évi 2. tör vényerejûren de let 15/A. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„15/A. § (1) A pénz mo sás meg elõ zé se ér de ké ben a hi -tel in té zet a két mil lió fo rin tot el érõ vagy azt meg ha la dóössze gû nem név re szóló ta ka rék be té tet a be té tes, il le tõ lega ked vez mé nye zett írás be li ké rel mé re és az ORFK jó vá ha -gyá sá val ala kít hat ja át név re szólóvá. Az ORFK ré szé remeg kül dött ké re lem nek a pénz mo sás meg elõ zé sé rõl ésmeg aka dá lyo zá sá ról szóló 2003. évi XV. tör vény 5. §(1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ada to kat kell tartal -maznia.

(2) A hi tel in té zet a ké rel met ha la dék ta la nul to váb bít jaaz ORFK-nak. Az ORFK a jó vá ha gyást pénz mo sás meg -ala po zott gya nú ja ese tén ta gad ja meg. Ha az ORFK a ké re -lem be nyúj tá sát kö ve tõ nyolc mun ka na pon be lül a hi tel in -té ze tet nem ér te sí ti a pénz mo sás meg ala po zott gya nú já ról,a jó vá ha gyást meg adott nak kell te kin te ni.

(3) Az (1) és (2) be kez dést kell al kal maz ni ak kor is, ha aké rel me zõ több olyan be tét ne ve sí tést kez de mé nyez, ame -lyek ér té ke egyen ként nem, de együt te sen el éri vagy meg -ha lad ja a két mil lió fo rin tot. Eb ben az eset ben az ORFK

jóvá ha gyá sa azon be tét név re szólóvá ala kí tá sá hoz szük sé -ges, amellyel a be tét ne ve sí té sek együt tes ér té ke el éri vagymeg ha lad ja a két mil lió fo rin tot.”

Hatályukat vesztõ jogszabályok

37. § (1) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha -tá lyát vesz ti:

a) a Hpt. 54. §-ának (2)–(10) be kez dé se, 98. §-a (1) be -kez dé sé nek a) pont ja, 104. §-a és az elõt te lévõ cím, a111. §-a (1) be kez dé sé nek n)–o) pont jai, 115. §-a (6)–(7) be -kez dé sei, 136. §-a (2) be kez dé sé nek má so dik mon da ta,235. §-a (1) be kez dé sé nek h) pont ja, 2. szá mú mel lék let I. fe -je zet 10.4. pont já nak e) al pont ja va la mint a 3. szá mú mel lék -le té nek 3–5. pont jai,

b) a hi tel in té ze tek rõl és a pénz ügyi vál lal ko zá sok ról szóló 1996. évi CXII. tör vény mó do sí tá sá ról szóló 1997. évi CLVIII. tör vény 25. §-ának (2)–(3) be kez dé se,

c) a hi tel in té ze tek rõl és a pénz ügyi vál lal ko zá sok ról szóló 1996. évi CXII. tör vény mó do sí tá sá ról szóló 2000. évi CXXIV. tör vény 38. §-ának (2)–(3) be kez dé se,

d) egyes pénz- és tõ ke pi a ci tár gyú tör vények mó do sí tá -sá ról szóló 2002. évi LXIV. tör vény 18. §-ának (1) be kez -dé se va la mint 34. §-a,

e) a pénz ügyi kong lo me rá tu mok ki egé szí tõ fel ügye le tete kin te té ben egyes pénz ügyi tár gyú tör vények mó do sí tá sá -ról szóló 2004. évi LXXXIV. tör vény 9. §-ának (2)–(3) be -kez dé se.

(2) 2006. már ci us 1-jén ha tá lyát vesz ti a ter ro riz mus el -le ni küz de lem rõl, a pénz mo sás meg aka dá lyo zá sá ról szólóren del ke zé sek szi go rí tá sá ról, va la mint az egyes kor lá to zóin téz ke dé sek el ren de lé sé rõl szóló 2001. évi LXXXIII. tör -vény 3. §-ának (2) be kez dé se.

Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k.,a Köz tár sa ság el nö ke az Or szág gyû lés el nö ke

1. számú mellékleta 2005. évi CLXXXVIII. tör vényhez

1. A Hpt. 2. szá mú mel lék let I. fe je ze té nek 4. pont ja he -lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„4. Hi tel re fe ren cia-szol gál ta tás:a) bank tit kot nem sér tõ bank in for má ció dí ja zás el le né ben

tör té nõ nyúj tá sa vagyb) a KHR-t ke ze lõ pénz ügyi vál lal ko zás ál tal tör té nõ

adat ke ze lés.”

2. A Hpt. 2. szá mú mel lék let I. fe je ze té nek 10.2. pont jaa kö vet ke zõ e) al pont tal egé szül ki:

[Pénz köl csön nyúj tás]„e) zá log köl csön nyúj tá sa.”

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 807

3. A Hpt. 2. szá mú mel lék let IV. fe je ze te 1. pont já nakc) al pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[1. Be tét: e mel lék let I/2. pont ja sze rin ti be tét, va la minthi tel in té zet ál tal ki bo csá tott hi tel vi szonyt meg tes te sí tõ ér -ték pa pír, ide nem ért ve]

„c) az alá ren delt köl csön tõ két, alap ve tõ köl csön tõ két,já ru lé kos köl csön tõ két.”

4. A Hpt. 2. szá mú mel lék le te a IV. fe je ze tet köve tõen a kö vet ke zõ fe je zet tel egé szül ki:

„V. A XX/A. Fejezetre vonatkozófogalommeghatározások

1. Nyil ván tar tott: va la mennyi olyan ter mé sze tes sze -mély, il let ve vál lal ko zás, aki nek vagy amely nek re fe ren -cia ada ta it a köz pon ti hi tel in for má ci ós rend szert ke ze lõpénz ügyi vál lal ko zás ke ze li.

2. Re fe ren ci a a dat: bár mely olyan adat, ide ért ve a nyil -ván tar tott sze mély azo no sí tó ada ta it is, ame lyet a köz pon tihi tel in for má ci ós rend szert ke ze lõ pénz ügyi vál lal ko zás etör vény alap ján ke zel het.

3. Re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó: a 3. § (1) be kez dé sé nekb)–c), il let ve e)–f) pont já ban fog lalt te vé keny sé gek leg -alább egyi két vég zõ pénz ügyi in téz mény, a Di ák hi tel Köz -pont, a ki zá ró lag ga ran cia vál la lás sal, il le tõ leg kész fi ze tõke zes ség vál la lá sá val fog lal ko zó jogi sze mély, a Tpt.81. §-a (2) be kez dé sé nek c) pont já ban fog lalt te vé keny sé -get vég zõ be fek te té si tár sa ság, va la mint a Tpt. 5. §-a(1) be kez dé sé nek 37. pont já ban fog lalt te vé keny sé get vég -zõ be fek te té si szol gál ta tó, be fek te té si alap ke ze lõ, el szá -mo ló há zi te vé keny sé get vég zõ szer ve zet, ön kén tes köl -csö nös biz to sí tó pénz tár, ma gánnyug díj pénz tár, pénz ügyiin téz mény, köz pon ti ér ték tár és biz to sí tó.

4. Vál lal ko zás: a gaz da sá gi tár sa ság, az eu ró pai rész -vény tár sa ság, a szö vet ke zet, a la kás szö vet ke zet és azegyé ni vál lal ko zó, ide nem ért ve a re fe ren ci a a dat-szol gál -ta tót.”

2. számú mellékleta 2005. évi CLXXXVIII. tör vényhez

A Hpt. 3. szá mú mel lék le te az aláb bi cím mel és fe je zet -tel egé szül ki, egy ide jû leg a je len le gi cím je lö lé se I. fe je -zet té vá lik:

„II. A központi hitelinformációs rendszerbennyilvántartható adatok

1. Ter mé sze tes sze mé lyek kel kap cso lat ban nyil ván -tart ha tó ada tok:

1.1 azo no sí tó ada tok:a) név,b) szü le té si név,c) szü le té si idõ, hely,d) any ja szü le té si neve,

e) sze mé lyi iga zol vány (út le vél) szám vagy egyéb, a sze -mély azo nos ság iga zo lá sá ra a pol gá rok sze mé lyi ada ta i nakés lak cí mé nek nyil ván tar tá sá ról szóló 1992. évi LXVI. tör -vény sze rint al kal mas iga zol vány szá ma,

f) lak cím,g) le ve le zé si cím.1.2 a 3. § (1) be kez dé sé nek b)–c) és e)–f) pont já ban

meg ha tá ro zott szol gál ta tás ra, va la mint a hall ga tói hi tel revo nat ko zó szer zõ dé si ada tok:

a) a szer zõ dés tí pu sa és azo no sí tó ja (szá ma),b) a szer zõ dés meg kö té sé nek, le já ra tá nak, meg szû né -

sé nek idõ pont ja,c) a szer zõ dés össze ge és de vi za ne me,d) a 130/C. § (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott fel té te lek

be kö vet ke zé sé nek idõ pont ja,e) a 130/C. § (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott fel té te -

lek be kö vet ke zé se kor fenn ál ló le járt és meg nem fi ze tetttar to zás össze ge,

f) a le járt és meg nem fi ze tett tar to zás meg szû né sé nekmód ja és idõ pont ja,

g) a kö ve te lés má sik re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó ré szé retör té nõ át ru há zá sá ra, per re uta ló meg jegy zés.

1.3 a 3. § (1) be kez dé sé nek b)–c) és e)–f) pont já ban fog -lalt szol gál ta tás ra vo nat ko zó szer zõ dés, va la mint a kü lönjog sza bály ban meg ha tá ro zott hall ga tói hi tel szer zõ dés kez -de mé nye zé sé re vo nat ko zó ada tok:

a) az igény lés el uta sí tá sá nak idõ pont ja, in do ka,b) ok ira ti bi zo nyí té kok,c) per re uta ló meg jegy zés.1.4 a kész pénz-he lyet te sí tõ fi ze té si esz köz hasz ná la tá val

kap cso la tos ada tok:a) a kész pénz-he lyet te sí tõ fi ze té si esz köz tí pu sa és azo -

no sí tó ja (szá ma),b) a le til tás idõ pont ja,c) a le til tott kész pénz-he lyet te sí tõ fi ze té si esz köz zel

vég re haj tott mû ve le tek idõ pont ja, szá ma, össze ge,d) a jo go su lat lan fel hasz ná lá sok szá ma,e) az oko zott kár össze ge,f) a bí ró sá gi ha tá ro zat jog erõ re emel ke dé sé nek idõ -

pont ja,g) per re uta ló meg jegy zés.

2. Vál lal ko zá sok kal kap cso lat ban nyil ván tart ható adatok:

2.1 azo no sí tó ada tok:a) cég név, név,b) szék hely,c) cég jegy zék szám, egyé ni vál lal ko zói iga zol vány

szám,d) adó szám.2.2 a 3. § (1) be kez dé sé nek b)–c) és e)–f) pont já ban fog lalt

szol gál ta tás ra vo nat ko zó szer zõ dé si ada tok:a) a szer zõ dés tí pu sa és azo no sí tó ja (szá ma),b) a szer zõ dés meg kö té sé nek, le já ra tá nak, meg szû né -

sé nek idõ pont ja,

808 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

c) a szer zõ dés meg szû né sé nek mód ja,

d) a szer zõ dés össze ge és de vi za ne me,

e) a le járt és meg nem fi ze tett tar to zás ese dé kes sé gé nek idõ pont ja és össze ge,

f) a le járt és meg nem fi ze tett tar to zás meg szû né sé nekidõ pont ja és mód ja,

g) a kö ve te lés má sik re fe ren ci a a dat-szol gál ta tó ré szé retör té nõ át ru há zá sá ra, per re uta ló meg jegy zés.

2.3 azon bank szám lák kal kap cso la tos ada tok, ame lye kensor ba ál lí tott kö ve te lé se ket tar tot tak nyil ván:

a) a szer zõ dés azo no sí tó ja (szá ma),

b) a bank szám la szá ma,

c) a szer zõ dés meg kö té sé nek, le já ra tá nak, meg szû né -sé nek idõ pont ja,

d) a sor ba ál lí tott kö ve te lé sek össze ge és de vi za ne me,

e) a kö ve te lé sek sor ba ál lí tá sá nak kez dõ és meg szû né siidõ pont ja,

f) per re uta ló meg jegy zés.

2.4 a kész pénz-he lyet te sí tõ fi ze té si esz köz el fo ga dá sá rairá nyu ló szer zõ dés re vo nat ko zó ada tok:

a) a szer zõ dés meg kö té sé nek, le já ra tá nak, meg szû né -sé nek, fel füg gesz té sé nek idõ pont ja,

b) per re uta ló meg jegy zés.”

3. számú mellékleta 2005. évi CLXXXVIII. tör vényhez

1. A Hpt. 5. szá mú mel lék le té nek 3. pont ja a kö vet ke zõh) al pont tal egé szül ki:

[Az alap ve tõ tõke po zi tív össze te või a szám vi te li ki mu ta -tá sok alap ján:]

„h) alap ve tõ köl csön tõ ke.”

2. A Hpt. 5. szá mú mel lék le te a 7. pon tot köve tõen akö vet ke zõ 7A. pont tal egé szül ki:

„7A. A tör vény al kal ma zá sá ban alap ve tõ köl csön tõ ké -nek mi nõ sül min den olyan köl csön, amely ki elé gí ti azaláb bi fel té te le ket:

a) tény le ge sen ren del ke zés re áll, és az igény be vevõ hi -tel in té zet szá má ra azon nal, jog vi ta vagy sor tar tá si kö te le -zett ség nél kül hoz zá fér he tõ, to váb bá az igény be vevõ hi -tel in té zet mér le gé ben sze re pel,

b) a köl csön nyúj tá sá ra vo nat ko zó szer zõ dés tar tal maz -za a köl csönt nyúj tó fél egyet ér té sét arra vo nat ko zó an,hogy az ál ta la nyúj tott köl csön be von ha tó a hi tel in té zetadós sá gá nak ren de zé sé be és a köl csönt nyúj tó kö ve te lé se a tör lesz té sek sor rend jé ben a rész vé nye sek elõt ti leg utol sóhe lyen áll,

c) a köl csön – ide ért ve a hi tel vi szonyt meg tes te sí tõ ér -ték pa pírt is – ha tá ro zat lan fu tam ide jû, ki zá ró lag a Fel -ügye let en ge dé lyé vel mond ha tó fel,

d) tõ ke tör lesz tés a szer zõ dés ben ki kö tött fel mon dá siidõ elõtt nem le het sé ges, ki vé ve, ha azt a Fel ügye let en ge -dé lye zi,

e) a köl csön-, il let ve az ér ték pa pír adás vé te li szer zõ déssem mi ne mû olyan fel té telt nem tar tal maz, amely a kap cso -ló dó ka mat- és já ru lék fi ze tést meg nö ve li, ki vé ve moz góka ma to zás ese tén a re fe ren ci a ka mat emel ke dé sé bõl adó dóka mat nö ve ke dést,

f) a köl csön alap ján ka mat, vagy bár mi lyen más jog cí -men ki fi ze tés – ide nem ért ve a tõ ke tör lesz tést – ki zá ró laga hi tel in té zet adott üz le ti év rõl ké szült éves be szá mo ló já -ban meg ál la pí tott – a sza bad ered mény tar ta lék kal ki egé -szí tett – adó zott ered mény ter hé re tel je sít he tõ, a 75. § sze -rin ti tar ta lék kép zé sét köve tõen, de az osz ta lék (ré sze -sedés) ki fi ze té sét meg elõ zõ en,

g) ha egy adott év ben az f) al pont ban meg ha tá ro zottsza bály alap ján ka mat vagy bár mi lyen más jog cí men ki fi -ze tés nem tel je sít he tõ, ak kor a köl csön nyúj tó erre az el ma -radt összeg re a kö vet ke zõ évek ben nem tart hat igényt,

h) ha a hi tel in té zet a köl csön alap ján va la mely fi ze té sikö te le zett sé gé nek nem tesz ele get, ak kor a köl csön nyúj tó– ezen a jog cí men – nem jo go sult a hi tel in té zet fel szá mo lá sátkez de mé nyez ni,

i) a köl csön nel kap cso la to san ki zárt a köl csön tõ kétnyúj tó bár mi fé le be szá mí tá si joga a köl csön fel ve võ velszem ben.”

3. A Hpt. 5. szá mú mel lék le te a 7A. pon tot köve tõen akö vet ke zõ 7B. pont tal egé szül ki:

„7B. A figye lembe ve he tõ alap ve tõ köl csön tõ ke össze genem ha lad hat ja meg az alap ve tõ tõ ke ele mek össze gé nek15%-át.”

4. A Hpt. 5. szá mú mel lék le té nek 8. pont ja a kö vet ke zõd) al pont tal egé szül ki:

[Az já ru lé kos tõke po zi tív össze te või a szám vi te li ki mu -ta tá sok alap ján:]

„d) já ru lé kos köl csön tõ ke.”

5. A Hpt. 5. szá mú mel lék le te a 9. pon tot köve tõen akö vet ke zõ 9A. pont tal egé szül ki:

„9A. A tör vény al kal ma zá sá ban já ru lé kos köl csön tõ ké nekmi nõ sül min den olyan köl csön, amely:

a) ki elé gí ti a 7A. pont a)–f) és h)–i) al pont ban meg ha -tá ro zott fel té te le ket, és

b) ha egy adott év ben a 7A. pont f) al pont já ban meg ha -tá ro zott sza bály alap ján ka mat vagy bár mi lyen más jog cí -men ki fi ze tés nem tel je sít he tõ, ak kor a kö vet ke zõ évek bena köl csön nyúj tó erre az el ma radt összeg re ki zá ró lag ak kortart hat igényt, ha a tel je sí tés a 7A. pont f) al pont já ban meg -ha tá ro zott sza bá lyok alap ján le het sé ges. A köl csön nyúj tóké se del mi ka mat ra nem tart hat igényt.”

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 809

A Kormány318/2005. (XII. 26.) Korm.

r e n d e l e t e

az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról

A Kor mány az ál lam ház tar tás ról szóló – több ször mó -do sí tott – 1992. évi XXXVIII. tör vény (a továb biak ban:Áht.) 124. §-a (2) be kez dé sé nek a)–d), f), g), i), n), p), r),s), u), v)–w), x), xa), z), va la mint zs) pont já ban ka pott fel -ha tal ma zás alap ján az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de le tet (a továb -biakban: Ámr.) a kö vet ke zõk sze rint mó do sít ja:

1. §

Az Ámr. 1. §-a (2) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

[A ren de let ha tá lya ki ter jed]„b) a he lyi ön kor mány za tok ra, a he lyi ki sebb sé gi ön kor -

mány za tok ra és a te le pü lé si ön kor mány za tok több cé lú kis -tér sé gi tár su lá sa i ra, va la mint a fel ügye le tük alá tar to zókölt ség ve té si szer vek re, ideért ve a he lyi ön kor mány za toktár su lá sa i ról és együtt mû kö dé sé rõl szóló 1997. éviCXXXV. tör vény 16. §-a sze rin ti jogi sze mé lyi ség gel ren -del ke zõ tár su lá so kat is;”

2. §

Az Ámr. 2. §-ának 2–4., 6., 18., 68. és 73. pont ja he lyé -be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, és egy ide jû leg a § a kö vet -ke zõ 78. pont tal egé szül ki:

[E ren de let al kal ma zá sá ban]„2. fe je zet fel ügye le tét el lá tó szerv ve ze tõ je: a költ ség -

ve té si tör vény ál tal meg ha tá ro zott fe je zet rend hez igazo -dóan: az I. fe je zet nél az Or szág gyû lés Hi va ta la gaz da sá gifõ igaz ga tó ja, a II. fe je zet nél a Köz tár sa sá gi El nö ki Hi va talve ze tõ je, a III. fe je zet nél az Al kot mány bí ró ság el nö ke, aIV. fe je zet nél az ál lam pol gá ri jo gok or szág gyû lé si biz to sa, az V. fe je zet nél az Ál la mi Szám ve võ szék fõ tit ká ra, aVI. fe je zet nél az Or szá gos Igaz ság szol gál ta tá si Ta nács el -nö ke, a VIII. fe je zet nél a leg fõbb ügyész, a IX. fe je zet nél abel ügy mi nisz ter, a X. fe je zet nél a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter, a XI-XXVI. fe je ze tek nél a mi nisz ter (tár -ca nél kü li mi nisz ter), az EU In teg rá ció fe je ze ti ke ze lé sûelõ irány za tok te kin te té ben az eu ró pai ügye kért fe le lõs tár -ca nél kü li mi nisz ter, a XXX. fe je zet nél a Gaz da sá gi Ver -seny hi va tal el nö ke, a XXXI. fe je zet nél a Köz pon ti Sta tisz -ti kai Hi va tal (a továb biak ban: KSH) el nö ke, a XXXIII. fe -je zet nél a Ma gyar Tu do má nyos Aka dé mia fõ tit ká ra, aXXXIV. fe je zet nél a Nem ze ti Ku ta tá si és Tech no ló gi aiHi va tal el nö ke, a XLI. fe je zet nél a pénz ügy mi nisz ter, a

kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott jog kör te kin te té ben aLXXI. fe je zet nél az if jú sá gi, csa lád ügyi, szo ci á lis és esély -egyen lõ sé gi mi nisz ter, a LXXII. fe je zet nél az egész ség -ügyi mi nisz ter;

3. fel ügye le ti szerv: a költ ség ve té si fe je zet meg ha tá ro -zott elõ irány za ta i nak ter ve zé sé ért, vég re haj tá sá ért, a fel -hasz ná lá sá ról való el szá mo lá sá ért, a fe je zet hez tar to zókölt ség ve té si szer vek, el kü lö ní tett ál la mi pénz ala pok, ille -tõ leg fel ada tok fel ügye le té ért, pénz el lá tá sá ért és el len õr -zé sé ért, il let ve mind ezek sza bá lyo zá sá ért fe le lõs szerv: az1. pont ban meg je löl tek, va la mint az I. fe je zet nél a Köz be -szer zé sek Ta ná csa te kin te té ben a Köz be szer zé sek Ta ná -csa, a X. fe je zet nél a Kor mány za ti El len õr zé si Hi va tal, apol gá ri nem zet biz ton sá gi szol gá la tok te kin te té ben a MeHNem zet biz ton sá gi Iro da, a XVII. fe je zet nél az Or szá gosTe rü let fej lesz té si Hi va tal, a XXII. fe je zet nél a Pénz ügyiSzer ve ze tek Ál la mi Fel ügye le te te kin te té ben a Pénz ügyiSzer ve ze tek Ál la mi Fel ügye le te; va la mint a he lyi ön kor -mány za ti költ ség ve té si szer vek te kin te té ben az ön kor -mány zat köz gyû lé se, kép vi se lõ-tes tü le te; a he lyi ki sebb sé -gi ön kor mány za ti költ ség ve té si szer vek te kin te té ben a he -lyi ki sebb sé gi ön kor mány zat tes tü le te; a több cé lú kis tér sé -gi tár su lás ál tal fel ügyelt költ ség ve té si szer vek te kin te té -ben a több cé lú kis tér sé gi tár su lás ta ná csa; az or szá gos ki -sebb sé gi ön kor mány za ti költ ség ve té si szer vek te kin te té -ben az or szá gos ki sebb sé gi ön kor mány zat; a Nyug díj biz -to sí tá si Alap és az Egész ség biz to sí tá si Alap te kin te té ben aKor mány; az Or szá gos Nyug díj biz to sí tá si Fõ igaz ga tó ság(a továb biak ban: ONYF) te kin te té ben az If jú sá gi, Csa lád -ügyi, Szo ci á lis és Esély egyen lõ sé gi Mi nisz té ri um, va la -mint az Or szá gos Egész ség biz to sí tá si Pénz tár (a továb -biak ban: OEP) te kin te té ben az Egész ség ügyi Miniszté -rium, az igaz ga tá si szer vek te kin te té ben az ONYF, il let veaz OEP; az el kü lö ní tett ál la mi pénz ala pok te kin te té ben azalap ke ze lõ je sze rin ti fel ügye le ti szerv;

4. fel ügye le ti szerv ve ze tõ je: a 3. pont ban fel so rolt szer -vek ve ze tõi, va la mint az EU In teg rá ció fe je ze ti ke ze lé sûelõ irány za tok te kin te té ben az eu ró pai ügye kért fe le lõs tár -ca nél kü li mi nisz ter, a Köz be szer zé sek Ta ná csa te kin te té -ben a Köz be szer zé sek Ta ná csa el nö ke, a Kor mány za ti El -len õr zé si Hi va tal te kin te té ben a Kor mány za ti El len õr zé siHi va tal el nö ke, a pol gá ri nem zet biz ton sá gi szol gá la tok te -kin te té ben az azok irá nyí tá sá ban köz re mû kö dõ po li ti kaiál lam tit kár, az ál la mi va gyon gaz dál ko dá si elõ irány za tokte kin te té ben a mi nisz ter, a Pénz ügyi Szer ve ze tek Ál la miFel ügye le te te kin te té ben a Fel ügye le ti Ta nács el nö ke; aNem ze ti Ku ta tá si és Tech no ló gi ai Hi va tal te kin te té ben aNem ze ti Ku ta tá si és Tech no ló gi ai Hi va tal el nö ke, va la -mint a he lyi ön kor mány zat te kin te té ben a (fõ)pol gár mes -ter, il let ve a me gyei köz gyû lés el nö ke; a több cé lú kis tér sé -gi tár su lás te kin te té ben a tár su lá si ta nács el nö ke; a he lyiki sebb sé gi ön kor mány za tok te kin te té ben a he lyi ki sebb sé -gi ön kor mány zat el nö ke; az or szá gos ki sebb sé gi ön kor -mány za ti költ ség ve té si szer vek te kin te té ben az or szá goski sebb sé gi ön kor mány zat el nö ke; a Nyug díj biz to sí tá si

810 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

Alap és az ONYF te kin te té ben az if jú sá gi, csa lád ügyi, szo -ci á lis és esély egyen lõ sé gi mi nisz ter, az Egész ség biz to sí tá -si Alap és az OEP te kin te té ben az egész ség ügyi mi nisz ter,az igaz ga tá si szer vek te kin te té ben az ONYF ve ze tõ je, il -let ve az OEP ve ze tõ je; az el kü lö ní tett ál la mi pénz ala pokte kin te té ben az alap ke ze lõ je sze rin ti fel ügye le ti szerv ve -ze tõ je (az alap fe lett ren del ke zõ);”

„6. a köz pon ti költ ség ve tés ben fe je ze tet al ko tó, de aKor mány irá nyí tá si és fel ügye le ti jog kö ré be nem tar to zószer vek: az I–VIII., a XXX. és a XXXIII. fe je zet fel ügye -letét el lá tó szer vek;”

„18. költ ség ve té si alap ok mány: a köz pon ti és a fe je ze tike ze lé sû elõ irány zat, a köz pon ti, a tár sa da lom biz to sí tá siés a köz tes tü le ti költ ség ve té si szerv, az el kü lö ní tett ál la mipénz alap azo no sí tó és szer ve ze ti ada ta it; to váb bá te vé -keny sé gét, fel ada ta it, azok tar tal mi és mennyi sé gi jel lem -zõ it, sze mé lyi és tár gyi fel té te le it, pénz ügyi for rá sa ita költ ség ve té si évre vo nat ko zó an meg ál la pí tó doku -mentum;”

„68. elõ ze tes kö te le zett ség vál la lás: a köz be szer zé sek -rõl szóló 2003. évi CXXIX. tör vény ben a köz be szer zésmeg kez dé se ként a köz be szer zé si el já rást meg in dí tó hir -det mény fel adá sa, aján la ti, aján lat té te li fel hí vás meg kül -dé se), to váb bá a tá mo ga tá si konst ruk ció meg hir de té se (pá -lyá za ti fel hí vá sok, ki írá sok, tá mo ga tá si prog ra mok, egye di tá mo ga tá sok) – amennyi ben nem ke rül nek vissza vo -násra.”

„73. in téz ke dés a ti zen har ma dik havi il let mény rõl (munka -bér, tá vol lé ti díj): a Kincs tár, il let ve a szám la ve ze tõ hi tel -in té zet felé tör té nõ in téz ke dés (át uta lá si meg bí zás, ki fi ze -té si utal vány be nyúj tá sa);”

„78. köz pon to sí tott be vé tel lel el len té te le zett fe je ze ti ke -ze lé sû elõ irány zat: az az elõ irány zat, amely nek jó vá ha -gyott tá mo ga tá si elõ irány za ta tör vényi ren del ke zés alap -ján a hoz zá kap csolt köz pon to sí tott be vé tel tel je sü lé sé nekfügg vé nyé ben mó do sul.”

3. §

Az Ámr. 3. §-a (5) be kez dé sé nek fel ve ze tõ szö ve ge he -lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(5) A fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány za tok a fe je zet fel ügye -le tét el lá tó szer vek sza bá lyo zá si ha tás kö ré be utalt be vé -telek és ki adá sok. Elõ irány zat ter vez he tõ:”

4. §

Az Ámr. 14. §-ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ c) pont -tal egé szül ki, és egy ide jû leg a je len le gi c) pont szá mo zá sad) pont ra vál to zik:

[Ön ál ló an gaz dál ko dó költ ség ve té si szerv]„c) a több cé lú kis tér sé gi tár su lás ön ál ló munkaszerve -

zete,”

5. §

Az Ámr. 19. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(2) Az (1) be kez dés ben meg je lölt ala pok fel ügye le tét,irá nyí tá sát, to váb bá ke ze lé sét ki je lölt sze mé lyek vagyszer ve ze tek vég zik. Az alap ke ze lõ je ki zá ró lag köz pon tikölt ség ve té si szerv vagy – kü lön tör vény ben meg ha tá ro -zott eset ben – köz tes tü let is le het. Az ala pot ke ze lõ köz -pon ti költ ség ve té si szerv ve ze tõ jét – tör vény vagy kor -mány ren de let el té rõ ren del ke zé se hi á nyá ban – a mi nisz terne ve zi ki és men ti fel, va la mint gya ko rol ja fe let te a mun -kál ta tói jo go kat.”

6. §

Az Ámr. 32. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(2) A több cé lú kis tér sé gi tár su lá si ta nács költ ség ve té siha tá ro za tá ban együt te sen hagy ja jóvá a kis tér sé gi tár su lásmun ka szer ve ze té nek és a fel ügye le te alá tar to zó egyébkölt ség ve té si szer vek költ ség ve té sét.”

7. §

Az Ámr. 33. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(3) A kincs tá ri költ ség ve tést leg ké sõbb a költ ség ve té siév ja nu ár 15-éig kell el ké szí te ni. A kincs tá ri költ ség ve -tésnek és az ele mi költ ség ve tés nek ki emelt elõ irány za tiszinten meg kell egyez nie.”

8. §

Az Ámr. 36. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(2) Az el kü lö ní tett ál la mi pénz alap ke ze lõ je ja -nuár 20-áig el ké szí ti az alap ele mi költ ség ve té sét, és azt a42. § (5) be kez dé se sze rint meg ha tá ro zott for má ban – azalap azo no sí tó ada ta it és mû kö dé sét, ren del te té sét rö vi denis mer te tõ költ ség ve té si alap ok mány ra, a ki adá sok és be -véte lek pénz for gal mi össze fog la lá sá ra és rész le te zé sé re,azok té te les jog cí me i re is ki ter je dõ en – jó vá ha gyás ra azalap fe lett ren del ke zõ szerv hez feb ru ár 10-éig nyújt ja be.”

9. §

Az Ámr. 42. §-ának (6) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(6) A több cé lú kis tér sé gi tár su lás mun ka szer ve ze tea több cé lú kis tér sé gi tár su lás költ ség ve té sét – be le ért ve amun ka szer ve zet költ ség ve té sét is – az „I) Több cé lú Kis tér -

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 811

sé gi Tár su lá si Költ ség ve tés” meg ne ve zé sû nyom tat vány -gar ni tú ra e ren de let 2. szá mú mel lék le té ben meg ha tá ro zott ûr lap ja i nak ki töl té sé vel, il let ve a ki je lölt szerv ál tal köz re -adott szá mí tás tech ni kai prog ram se gít sé gé vel elõ ál lí tottadat hor do zón ké szí ti el.”

10. §

Az Ámr. 43. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép és egy ide jû leg a kö vet ke zõ (3) be kez dés -sel egé szül ki, a je len le gi (3)–(7) be kez dés szá mo zá sa(4)–(8) be kez dés re vál to zik:

„(2) A köz pon ti költ ség ve té si szer vek és az el kü lö ní tettál la mi pénz ala pok össze ál lí tott, tar tal mi és for mai szem -pont ból el len õr zött, il let ve fel dol go zott költ ség ve té sét afe je zet fel ügye le tét el lá tó szerv, il let ve az el kü lö ní tett ál la -mi pénz alap fe lett ren del ke zõ szerv – ha a költ ség ve té sitör vény más ként nem ren del ke zik – feb ru ár 28-áig a Pénz -ügy mi nisz té ri um hoz, il let ve a Kincs tár hoz nyújt ja be olymó don, hogy az ön ál ló an gaz dál ko dó költ ség ve té si szervele mi költ ség ve té se együt te sen fog lal ja ma gá ban a sa ját ésa rész jog kö rû költ ség ve té si egy sé ge, va la mint a hoz zá ren -delt rész ben ön ál ló an gaz dál ko dó költ ség ve té si szerv(ek)elõ irány za ta it. Adat szol gál ta tás cél já ból az ön ál ló an és ahoz zá ren delt rész ben ön ál ló an gaz dál ko dó köz pon ti költ -ség ve té si szer vek költ ség ve té se it kü lön-kü lön is be kellnyúj ta ni a Kincs tár nak.

(3) Az ONYF és az OEP ve ze tõ je a köz pon ti hi va ta liszerv és az igaz ga tá si szer vei, va la mint az ál ta luk ke zelttár sa da lom biz to sí tás pénz ügyi alap jai össze ál lí tott, és tar -tal mi, for mai szem pont ból el len õr zött, il let ve fel dol go zottele mi költ ség ve té se it – az if jú sá gi, csa lád ügyi, szo ci á lis ésesély egyen lõ sé gi mi nisz ter és az egész ség ügyi mi nisz terjó vá ha gyá sát köve tõen – a Pénz ügy mi nisz té ri um hoz és aKincs tár hoz nyújt ja be feb ru ár 28-áig.”

11. §

Az Ámr. 46. §-ának (2)–(3) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) Az (1) be kez dés a)–d) pont ja i ban fog lalt át cso por -to sí tá sok kö zül a fe je ze ten be lü li át cso por to sí tá sok, il let vefe je ze tek in téz mé nyei kö zöt ti, az in téz mény tõl más fe je zet fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány za tá ra és a fe je ze ti ke ze lé sû elõ -irány zat nak az elõ irány zat cél já nak, ren del te té sé nek meg -fe le lõ, meg ál la po dá son ala pu ló, va la mint az EU in teg rá ció fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány za tok ra vo nat ko zó fe je ze tek kö -zöt ti át cso por to sí tá sa te kin te té ben az elõ irány zat-mó do sí -tá si ha tás kört, a ki emelt elõ irány za tok (fõ össze gü ket nemérin tõ) át cso por to sí tá sá ra is ki ter je dõ en – ha a költ ség ve té -si tör vény más ként nem ren del ke zik – a fe je zet fel ügye -letét el lá tó szerv ve ze tõ je gya ko rol ja.

(3) Az (1) be kez dés a) és d) pont já ban fog lalt át cso por -to sí tá sok kö zül a fe je ze tek kö zöt ti át cso por to sí tá sok te kin -

te té ben – ki vé ve a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott meg ál -la po dá son ala pu ló és az EU in teg rá ció fe je ze ti ke ze lé sûelõ irány za tok fe je ze tek kö zöt ti át cso por to sí tást – az elõ -irány zat-át cso por to sí tá si, -mó do sí tá si ha tás kört, a ki emeltelõ irány za tok (fõ össze gü ket nem érin tõ) át cso por to sí tá sá -ra is ki ter je dõ en – ha a költ ség ve té si tör vény alap ján ah hoz az Or szág gyû lés en ge dé lye nem szük sé ges – a Kor mánygya ko rol ja. A Kor mány ha tás kö ré be utalt elõ irány zat-mó -do sí tás te kin te té ben az elõ ter jesz tés és a ha tá ro zat mel lék -le te ként az e ren de let 3. szá mú mel lék le té ben meg ha tá -rozott adat la pot kell al kal maz ni.”

12. §

(1) Az Ámr. 52. §-ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(4) A köz pon ti költ ség ve tés ben a he lyi ön kor mány za -to kat meg il le tõ nor ma tív hoz zá já ru lá sok és tá mo ga tá sokere de ti elõ irány za ta az (1) be kez dés ben, il let ve az Áht.64. §-a (5) be kez dé sé ben fog lal tak sze rint mó do sul.”

(2) Az Ámr. 52. §-a (11) be kez dé sé nek fel ve ze tõ szö ve gehe lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(11) A he lyi ön kor mány za tot meg il le tõ fej lesz té si ésvis ma i or fel ada tai tá mo ga tá sá nak, va la mint cím zett és cél -tá mo ga tá sok nak tör vény ben, il let ve köz le mény ben meg ál -la pí tott tárgy évi ere de ti elõ irány za ta év köz ben ak kor mó -do sít ha tó, ha”

13. §

(1) Az Ámr. 52/C. §-ának (1)–(2) be kez dé se he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) Az Áht. 64/D. §-ában sza bá lyo zott fel hí vás tar tal -má ra, a fe lül vizs gá lat és a hely szí ni fe lül vizs gá lat ese te i -re, mód sze re i re az e ren de let 52/A. §-ának (2)–(5) be kez -dé sét, va la mint az 52/B. §-ának (1)–(2) be kez dé sét ér te -lem sze rû en al kal maz ni kell az zal, hogy a hely szí ni vizs -gá lat ki ter jed az ipar ûzé si adó erõ-ké pes ség tel je sü lé sé -nek vizs gá la tá ra, az ipar ûzé si adó be val lás sal kap cso la tosira tok ra is.

(2) Amennyi ben az ön kor mány zat év végi el szá mo lá sá -nak fe lül vizs gá la ta so rán jegy zõ könyv fel vé te lé re nem ke -rül sor, az Igaz ga tó ság a fe lül vizs gá lat meg tör tén tét kü lönnyom tat vá nyon zá ra dék kal iga zol ja, amely nek egy pél dá -nyát meg kül di az ön kor mány zat nak. A zá ra dék nak tar tal -maz nia kell, hogy az Igaz ga tó ság a fe lül vizs gá lat so rán aren del ke zé sé re álló in for má ci ók alap ján az el szá mo lás bankö zölt ada tok hoz ké pest – az eset le ges ki egé szí tõ in for má -ció ké rést, ille tõ leg fel hí vást köve tõen – el té rést nem ál la -pí tott meg. Ha az ön kor mány zat a fel hí vás alap ján el fo -gad ja az Igaz ga tó ság ja vas la tát és ez pénz ügyi ren de zéstvon maga után, az Igaz ga tó ság ál tal ren del ke zés re bo -csátott ön re ví zi ós adat la pon mó do sít ja el szá mo lá sát.”

812 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

14. §

Az Ámr. 53/A. §-a és az azt meg elõ zõ cím he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„Elõ irány zat-át cso por to sí tás, mó do sí tás a tár sa da lom biz to sí tás pénz ügyi alap ja i nál

53/A. § (1) A tár sa da lom biz to sí tás pénz ügyi alap ja i nál a fel ügye let el lá tá sá ra ki je lölt mi nisz te rek a költ ség ve té sitör vény ben jó vá ha gyott elõ irány za tok kö zöt ti át cso por to -sí tá sok ról a Kincs tárt a pénz ügy mi nisz ter ren de le té benmeg ha tá ro zott tar tal mú adat la pon ér te sí tik.

(2) A tár sa da lom biz to sí tá si költ ség ve té si szer vek nél akölt ség ve tés ál ta lá nos tar ta lé ká ból és a cél tar ta lék ból szár -ma zó pénz esz kö zök te kin te té ben az elõ irány zat-mó do -sítás fel ügye le ti ha tás kör ben tör té nik.”

15. §

Az Ámr. 54. §-a (1) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[Az ál lam ház tar tás al rend sze re i be tar to zók kö ré ben]„b) a he lyi, he lyi ki sebb sé gi ön kor mány za ti elõ irány -

zat-mó do sí tá sok ról a Bel ügy mi nisz té ri um, il let ve a ha tás -kö ré be tar to zó elõ irány za tok vo nat ko zá sá ban az Or szá gosTe rü let fej lesz té si Hi va tal”[nyil ván tar tást ve zet.]

16. §

Az Ámr. – a 257/2005. (XII. 7.) Korm. ren de let tel meg ál -la pí tott – 57. §-a a kö vet ke zõ (18) be kez dés sel egé szül ki:

„(18) Az Eu ró pai Unió költ ség ve té sé bõl köz vet le nülka pott tá mo ga tás össze gét an nak fel hasz ná lá sa idõ pont já -ban kell költ ség ve té si be vé tel ként és ki adás ként el szá mol -ni, ezen idõ pon tig ide gen pénz esz köz ként kell nyil ván tar -ta ni.”

17. §

Az Ámr. 66. §-ának (10) be kez dé se a kö vet ke zõ c) pont talegé szül ki:

[Az elõ irány zat-ma rad vány el szá mo lás so rán kö te le -zett ség vál la lás sal ter helt elõ irány zat-ma rad vány nak te -kin ten dõ]

„c) a Struk tu rá lis Ala pok ból fi nan szí ro zott for rá sok ter -hé re a köz pon ti költ ség ve té si szer vek, mint ked vez mé nye -zet tek ré szé re le bo nyo lí tás ra át adott elõ leg össze ge.”

18. §

Az Ámr. 73. §-a (3) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[A Kincs tár az En ge dély ok irat, il let ve az Alap ok mánybe fo ga dá sá val és an nak azo no sí tó val el lá tott vissza iga zo -lá sá val egy ide jû leg]

„b) vég re hajt ja a meg va ló sí tás hoz szük sé ges tárgy éviegy össze gû elõ irány zat-mó do sí tást – ide ért ve a jog sza bá -lyi ren del ke zés alap ján nyújt ha tó elõ le ge ket is – és an nakkö te le zett ség vál la lás ként tör té nõ le kö té sét az En ge dély -ok irat ban, il let ve az Alap ok mány ban fog lalt tel jes elõ -irány zat ra vo nat ko zó an.”

19. §

(1) Az Ámr. 76. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) A rész fel ada tok meg va ló sí tá sa ér de ké ben kö töttszer zõ dé se ket, va la mint az egyéb – nem szer zõ dés nek mi -nõ sü lõ – kö te le zett ség vál la lá si bi zony la to kat, ok má nyo -kat a kö te le zett ség vál la lást kö ve tõ 8 mun ka na pon be lülegy, az azok hoz tar to zó – az e ren de let 5. szá mú mel lék le -té ben meg ha tá ro zott – szer zõ dés be je len tést há rom pél -dány ban be kell nyúj ta ni a Kincs tár nak.”

(2) Az Ámr. 76. §-ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(4) A Kincs tár a ki fi ze té se ket az En ge dély ok irat ban, il -let ve az Alap ok mány ban meg ne ve zett utal vá nyo zá si jog -gal ren del ke zõ kez de mé nye zé sé re, a Kincs tár hoz be je len -tett mó don alá írt fi ze té si meg bí zá sai alap ján tel je sí ti. A fi -ze té si meg bí zá sok hoz a meg va ló sult szak mai, il let ve mû -sza ki-na tu rá lis tel je sít ményt do ku men tá ló szám vi te li bi -zony la to kat, la kás tá mo ga tá si ki emelt elõ irány zat fel hasz -ná lá sát kez de mé nye zõ át uta lás ese tén a 100. § (1)–(4) be -kez dé se sze rin ti ada to kat tar tal ma zó ki mu ta tást kell csa -tol ni. Amennyi ben a fi ze té si meg bí zás be nyúj tá sá ra – aKor mány ál tal el fo ga dott fi ze tés-át üte me zés ke re té ben – atel je sí tést kö ve tõ évek ben ke rül sor, a bi zony la to kat a ki fi -ze té sek kez de mé nye zé sé nek vár ha tó idõ pont já tól füg get le -nül a ki vi te le zõi tel je sí tés iga zo lá sát kö ve tõ 10 na pon be lüla Kincs tár ré szé re meg kell kül de ni a (6) be kez dés sze rin tiel len õr zés meg va ló sí tá sa és a be ru há zás pénz ügyi elõ irány -za ta (fe de ze te) ter hé re tör té nõ nyil ván tar tás ba vé tel cél -jából.”

20. §

Az Ámr. 77. §-a (3) be kez dé sé nek c) pont ja he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[A fel ada tok meg va ló su lá sá hoz, le zá rá sá hoz kap cso ló dóbe szá mo lók]

„c) a fe je zet fel ügye le tét el lá tó szerv a rész fel adat le zá -rá sá ról az 5. szá mú mel lék let sze rin ti zá ró ok mány be nyúj -tá sá val ér te sí ti a Kincs tárt, ha a rész fel adat jó vá ha gyottpénz ügyi elõ irány za tá nak fel hasz ná lá sa nem tör tént megteljes össze gé ben. Egyéb eset ben a fe je zet fel ügye letét

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 813

ellát ó szerv a meg va ló sí tás be fe je zé sé rõl le vél ben ér te sí ti a Kincs tárt.”

21. §

(1) Az Ámr. 79. §-a (1) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé bea kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[A fe je zet fel ügye le tét el lá tó, il let ve az adott elõ irány za -tért (ope ra tív prog ra mért) kor mány za ti fe le lõs ség gel fel -ru há zott szerv ve ze tõ je, va la mint az alap pal való ren del ke -zés re jo go sult mi nisz ter, il let ve az elõ irány zat ke ze lé sé rejog sza bály ál tal fel ha tal ma zott szerv ve ze tõ je (a továb -biak ban együtt: elõ irány zat ke ze lõ je) az éves költ ség ve té siter ve zés ke re té ben]

„b) ki dol goz za az elõ irány za tok össze han golt fel hasz -ná lá sá nak mód ját, el já rás rend jét, el ké szí ti a tá mo ga tá sikonst ruk ci ók (pá lyá za ti fel hí vá sok, tá mo ga tá si prog ra -mok, egye di tá mo ga tá sok) ter ve ze tét. En nek so rán al kal -maz za az Eu ró pai Gaz da sá gi Kö zös sé get lét re ho zó Szer -zõ dés 87. cik ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá -sok kal kap cso la tos el já rás ról és a re gi o ná lis tá mo ga tá sitér kép rõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let ben meg -ha tá ro zott el já rá si ren det, és ezek hez a tá mo ga tá sok hoz – a (10) be kez dés ben, va la mint az ál la mi tá mo ga tá sok ra vo -nat ko zó kö zös sé gi vív má nyok ban fog lal tak ra is fi gye lem -mel – a tá mo ga tá si konst ruk ci ón be lül kü lön sza bá lyo katren del, vagy ezek re a tá mo ga tá sok ra kü lön tá mo ga tá sikonst ruk ció ter ve ze te ket ké szít. Az Eu ró pai Gaz da sá giKö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés (a továb biak ban: Ró maiSzer zõ dés) I. sz. mel lék le té ben fel so rolt ter mé kek ter me lé -sé re és ke res ke del mé re nyúj tott, a Ró mai Szer zõ dés87. cik ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sokese té ben a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott el já rás -rendet ve szi figye lembe.”

(2) Az Ámr. 79. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) Az elõ irány za tért kor mány za ti fe le lõs ség gel fel ru -há zott szerv vagy az elõ irány zat ke ze lé sé re jog sza bály ál -tal fel ha tal ma zott szerv ve ze tõ je az éves költ ség ve tés el fo -ga dá sát köve tõen és a tá mo ga tá si konst ruk ció meg je len te -té sét meg elõ zõ en kö te les meg kül de ni a Kincs tár ré szé re az elõ irány za tok cél rend sze ré nek, ren del te té sé nek meg ha tá -ro zá sá ra, tá mo ga tá si célú fel hasz ná lá sá nak tárgy évi ke ret -össze gé re, mér té ké re, a nyújt ha tó tá mo ga tás ará nyá ra vo -nat ko zó ja vas la tot (8/a. szá mú mel lék let), az e ren de let7. szá mú mel lék le té ben meg ha tá ro zott elõ irány za tok bólnyúj ta ni kí vánt tá mo ga tá si konst ruk ci ók (pá lyá za ti fel hí -vá sok, tá mo ga tá si prog ra mok, egye di tá mo ga tá sok) ter ve -ze té nek tel jes körû do ku men tá ci ó ját, és az Eu ró pai Kö zös -sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik ké nek (1) be kez dé se sze -rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap cso la tos el já rá sá ról és a re -gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szóló 85/2004. (IV. 19.)Korm. ren de let ál tal elõ írt ese tek ben az ott meg ha tá ro zot -tak sze rint a pénz ügy mi nisz ter tá mo ga tást jó vá ha gyó vé le -mé nyét, vagy a Ró mai Szer zõ dés I. sz. mel lék le té ben

felso rolt ter mé kek ter me lé sé re és ke res ke del mé re nyúj tott, a Ró mai Szer zõ dés 87. cik ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál -la mi tá mo ga tá sok ese té ben a kü lön jog sza bály ál tal elõ írtûr la pot. A tá mo ga tá si konst ruk ció ter ve ze tet a Kincs tár azOr szá gos Tá mo ga tá si Mo ni tor ing Rend szer (a továb biak -ban: OTMR) kom pa ti bi li tás szem pont já ból egyet ér té sijog gal kap ja meg. Egyet ér té se, il let ve az Eu ró pai Kö zös sé -get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik ké nek (1) be kez dé se sze -rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap cso la tos el já rá sá ról és a re -gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szóló 85/2004. (IV. 19.)Korm. ren de let [a Ró mai Szer zõ dés I. sz. mel lék le té benfel so rolt ter mé kek ter me lé sé re és ke res ke del mé re nyúj tott, a Ró mai Szer zõ dés 87. cik ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál -la mi tá mo ga tá sok ese té ben a kü lön jog sza bály] sze rint apénz ügy mi nisz ter tá mo ga tást jó vá ha gyó vé le mé nye, il let -ve az Eu ró pai Bi zott ság ál tal ho zott, a tá mo ga tást jó vá ha -gyó ha tá ro zat ese tén a Kincs tár re giszt rál ja a tá mo ga tá sikonst ruk ció ada ta it az OTMR-be. Az e ren de let 8/a. szá mú mel lék le te meg kül dé se pa pír ala pon vagy elekt ro ni kusmó don tör tén het. Ez utób bi mó don tör té nõ to váb bí tás ese -tén pa pír ala pon is meg kell kül de ni a tá mo ga tá si konst ruk -ció ter ve ze tét. A Kincs tár nak a be ér ke zést kö ve tõ 10 na -pon – a he lyi ön kor mány za tok fej lesz té si és vis ma i or fel -ada ta i nak tá mo ga tá sá ra, il let ve a te rü let- és ré gió fej lesz -tési cél elõ irány zat ter hé re ki írt pá lyá za ti fel hí vá sok ese -tében 5 na pon – be lül kell nyi lat koz nia. A Kincs tár azOTMR-ben nyil ván tart ja a cse kély össze gû (de mi ni mis)tá mo ga tá so kat ked vez mé nye zet ten ként. A nyil ván tar tásaz adó zás rend jé rõl szóló 2003. évi XCII. tör vény54. §-ának (9) be kez dé sén és e ren de let 8/b. szá mú mel lék -le té nek II/2.3. és II/3. pont já ban meg je lölt nyi lat ko za tonala pul.”

(3) Az Ámr. 79. §-ának (11) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(11) A Nem ze ti Kul tu rá lis Örök ség Mi nisz té ri u ma fe -je zet költ ség ve té sé ben meg ter ve zett Nem ze ti Kul tu rá lisAlap elõ irány zat ra az e ren de let VIII. fe je ze té nek ren del -ke zé se it nem kell al kal maz ni. Az Alap elõ irány za tát – akü lön tör vény ben meg ha tá ro zott tá mo ga tá si cé lok figye -lembe véte lével – az e ren de let 7. szá mú mel lék le té benmeg ha tá ro zott elõ irány zat ke ze lõ jé vel éven ként – leg ké -sõbb a tárgy év feb ru ár 15-éig – egyez tet ni kell, és ar róljegy zõ köny vet kell fel ven ni. Az egyes szak mai kol lé gi u -mok pá lyá za ti fel hí vá sa i kat és a bí rá la ti dön tés rõl ké szültdo ku men tu mo kat a Nem ze ti Örök ség Prog ram ke ze lõ jé vel egy más nak köl csö nö sen meg kül dik a pár hu za mos sá gok,az in do ko lat lan ál la mi fi nan szí ro zá sok el ke rü lé se ér de -kében.”

22. §

(1) Az Ámr. 82. §-a (1) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé bea kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[Az e ren de let ha tá lya alá tar to zó elõ irány za tok ból fej -lesz té si tá mo ga tás ki zá ró lag pá lyá za ti úton nyújt ha tó.

814 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

Ettõl el tér ni azon ked vez mé nye zet tek ese té ben le het, ame lyek szá má ra]

„b) a Kor mány vagy a te rü let fej lesz té si ta nács a ren del -ke zés re bo csá tott ke ret bõl egye di dön tés sel ítél meg tá mo -ga tást. A tá mo ga tá si sza bá lyo kat az egye di tá mo ga tás ese -té ben is az elõ irány zat ra vo nat ko zó jog sza bá lyok rög -zítik.”

(2) Az Ámr. 82. §-ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(4) A tá mo ga tá si igény be nyúj tá sa elõtt – az Eu ró paiUnió struk tu rá lis alap jai ese té ben az Ope ra tív Prog ram nakaz Eu ró pai Bi zott ság ál ta li be fo ga dá sát meg elõ zõ en – meg -kez dett be ru há zás hoz, fej lesz tés hez tá mo ga tás nem ad ha tó,ki vé ve a cím zett és cél tá mo ga tás ban ré sze sí tett fej lesz té sekese tén a he lyi ön kor mány za tok fej lesz té si és vis ma i or fel -ada tá nak tá mo ga tá sát, il let ve a he lyi ön kor mány za tok cél tá -mo ga tás sal meg kez dett, 2000. ok tó ber 31-én fo lya mat banlévõ be ru há zá sa i nak Kör nye zet vé del mi Alap Cél fel adat ból, va la mint a Víz ügyi Cél elõ irány zat ból – egye di és ki vé te lesel já rás ke re té ben, meg fe le lõ fe lül vizs gá lat el vég zé se után –tör té nõ tá mo ga tá sát.”

23. §

Az Ámr. 83. §-a (4) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[A pá lyá zat hoz csa tol ni kell]„a) a he lyi ön kor mány za tok tá mo ga tá si igé nye, pá lyá -

za ta ese té ben a tes tü le ti ha tá ro za tot, vagy a kép vi se lõ-tes -tü let költ ség ve té si ren de let be fog lalt – a tar ta lék fe let tiren del ke zé si jo got át ru há zó – fel ha tal ma zá sa alap ján apol gár mes ter nyi lat ko za tát a sa ját for rás biz to sí tá sá ról,”

24. §

Az Ámr. 84. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(2) A pá lyá zat az (1) be kez dés c) pont já ban fog lalt nyi -lat ko zat hi á nyá ban is be nyújt ha tó, ha a pá lyá zó iga zol ja,hogy az (1) be kez dés c) pont já ban fog lalt nyi lat ko za totkel lõ idõ ben meg kér te, de a nyi lat ko za tot az arra jo go sultszerv a nyi lat ko zat ké rés tõl szá mí tott 15 mun ka na pon be lül nem adta meg.”

25. §

(1) Az Ámr. 87. §-a (2) be kez dé sé nek fel ve ze tõ szö ve ge he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) A fej lesz té si célú tá mo ga tást el nyert ked vez mé nye -zet tel való szer zõ dés kö tés fel té te le”

(2) Az Ámr. 87. §-ának (8) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(8) A Kincs tár a köz tar to zá sok, il let ve az Eu ró pai Unió tra di ci o ná lis sa ját for rá sai cí men a tar to zá sok fi gye lem melkí sé ré se ér de ké ben az e ren de let 8. szá mú mel lék le te sze -rin ti, ked vez mé nye zett jé nek ne vé re (meg ne ve zé sé re), lak -he lyé re (szék he lyé re), adó szá má ra, adó azo no sí tó je lé revo nat ko zó ada to kat elekt ro ni kus úton me gyei bon tás banmeg kül di az Adó- és Pénz ügyi El len õr zé si Hi va tal(a továb biak ban: APEH), a Vám- és Pénz ügy õr ség Or szá -gos Pa rancs nok sá ga (a továb biak ban: VPOP) ré szé re.Az Egy sé ges Mo ni tor ing In for má ci ós Rend szer (EMIR)mû köd te tõ je a pá lyá zó hoz zá já ru ló nyi lat ko za ta alap ján az ope ra tív prog ra mok vo nat ko zá sá ban köz vet len meg ke re -sés sel for dul az APEH-hoz, il let ve a VPOP-hoz a pá lyá zók köz tar to zá sá nak el len õr zé se cél já ból.”

26. §

Az Ámr. 88. §-ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(5) Az (1) be kez dés alap ján vissza vont tá mo ga tás és aszer zõ dés tõl való el ál lás ese tén al kal ma zott ka mat, va la -mint a ké se del mi ka mat meg fi ze té sé re irá nyu ló kö ve te lésér vé nye sí té se azon na li be sze dé si meg bí zás al kal ma zá sá -val, il let ve biz to sí ték ér vé nye sí té sé vel tör té nik, amennyi -ben a fi ze té si fel szó lí tás meg kül dé sét köve tõen, az ab banfog lalt ha tár idõn be lül a ked vez mé nye zett nem tel je sí ti fi -ze té si kö te le zett sé gét. A kö te le zett sé get an nak a tá mo ga tá -si szer zõ dés ben meg ha tá ro zott elõ irány zat nak a ja vá ra kell tel je sí te ni, ame lyet az elõ irány zat ról szóló sza bá lyo zássze rint a tá mo ga tás fo lyó sí tá sa ter helt.”

27. §

Az Ámr. 91. §-a (5) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[A Struk tu rá lis Ala pok ese té ben az elõ leg nyúj tás, il let ve a tá mo ga tás ki fi ze té se so rán a kö vet ke zõk sze rint kell el -jár ni]

„b) idõ kö zi fi ze tést a tá mo ga tást nyúj tó szer ve zet a ked -vez mé nye zett ál tal tény le ge sen ki fi ze tett ki adá sok hoz iga -zod va tel je sít. A ked vez mé nye zett idõ kö zi fi ze té si ké rel -mé hez mel lé kel ni kell a ked vez mé nye zett ál tal tény le ge -sen ki fi ze tett szám la és/vagy egyéb gaz da sá gi ese ménythi te le sen iga zo ló do ku men tu mot, va la mint a ki egyen lí tés -rõl szóló ban ki bi zony lat má so la tát, szál lí tói ki uta lás ese -tén pe dig a szám la má so la tát és a tel je sí tés iga zo lá sá ról szóló do ku men tu mot. Az ope ra tív prog ram irá nyí tó ha tó -ság ál tal meg ha tá ro zott összeg ha tár alatt szám la össze sí tõis be nyújt ha tó. Az elõ leg és az idõ kö zi fi ze té sek össze genem ha lad hat ja meg a meg ítélt tá mo ga tás 80%-át, azINTERREG prog ra mok ese té ben a 90%-át. Et tõl el tér nicsak a köz pon ti prog ra mok és az EQUAL prog ra moknonpr ofit ked vez mé nye zett jei ese té ben le het, ahol azelõle g és az idõ kö zi fi ze té sek össze ge nem ha lad hat ja meg

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 815

a meg ítélt tá mo ga tás 95%-át. Az el té rés mér té ké rõl az ope -ra tív prog ram vagy a kö zös sé gi kez de mé nye zés irá nyí tóha tó ság ve ze tõ je dönt, dön té sé rõl – az ope ra tív prog ra mokese tén – tá jé koz tat ja a Kö zös sé gi Tá mo ga tá si Ke ret Irá nyí tóHa tó sá got,”

28. §

Az Ámr. 92. §-ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(4) Az APEH, a VPOP és szer vei, va la mint a Kincs táre ren de let 87. §-ának (8) be kez dé sé ben fog lalt tá jé koz ta tá -sa alap ján szám sze rû ada tot szol gál tat nak az utal vá nyo zó -nak és az OTMR ré szé re, ami kor a ked vez mé nye zett nek60 na pot meg ha la dó, ese dé kes sé vált és meg nem fi ze tettköz tar to zá sa, il let ve az Eu ró pai Unió tra di ci o ná lis sa játfor rá sai cí men tar to zá sa ala kul ki, ille tõ leg azt meg fi zet te,vagy arra idõ köz ben fi ze té si könnyí tést (ha lasz tást, rész -let fi ze tést) ka pott. A dön tés ho zó és/vagy utal vá nyo zó, va -la mint az OTMR tá jé koz ta tá sa elekt ro ni ku san és fo lya ma -to san tör té nik. Az ope ra tív prog ra mok vo nat ko zá sá ban azadat szol gál ta tást – a pá lyá zó hoz zá já ru ló nyi lat ko za taalap ján – köz vet le nül az EMIR kap ja.”

29. §

Az Ámr. 98. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(2) Az (1) be kez dés a)–k) pont já ban meg je lölt fe je ze tiszám lák meg nyi tá sá ra és meg szün te té sé re a Pénz ügy mi -nisz té ri um jo go sult.”

30. §

(1) Az Ámr. 103. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) A he lyi, he lyi ki sebb sé gi ön kor mány zat költ ség ve -té si el szá mo lá si és a (6)–(7) be kez dés ben fog lalt szám lá -kat, al szám lá kat – a meg ha tá ro zott ki vé te lek kel – egy bel -föl di hi tel in té zet nél nyit hat, és csak egy költ ség ve té si el -szá mo lá si szám lá val ren del kez het. Költ ség ve té si gaz dál -ko dá sá val és a pénz el lá tás sal kap cso la tos min den pénz for -gal mát e szám lán – ide ért ve az el szá mo lá si szám la al cí mûszám lá it is – kö te les le bo nyo lí ta ni.”

(2) Az Ámr. 103. §-a (6) be kez dé sé nek j) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[A he lyi ön kor mány zat a költ ség ve té si el szá mo lá siszám lá já hoz kap cso ló dó an – ál ta lá ban jog sza bály banmeg ha tá ro zott be vé te lek és ki adá sok el kü lö ní tett el szá mo -lá sá ra – al cí mû szám lá kat nyit hat a kö vet ke zõk sze rint]

„j) a he lyi adók be fi ze té sé re adó ne men ként kü lön adó -be sze dé si szám lát, a gép jár mû adó be fi ze té sé re gép jár mû -adó be sze dé si szám lát, a lu xus adó be sze dé sé re lu xus adó

be sze dé si szám lát, a ké se del mi pót lék be fi ze té sé re pót lékbe sze dé si szám lát, a bír sá gok, ön el len õr zé si pót lék és avég re haj tá si költ ség – ideért ve az il le ték hi va ta lo kon kí vü li el sõ fo kú adó ha tó sá gok ál tal il le ték be sze dés kap csán meg -ál la pí tott vég re haj tá si költ sé get is – be fi ze té sé re bír ság be -sze dé si szám lát, a ta laj ter he lé si díj be fi ze té sé re ta laj ter he -lé si díj be sze dé si szám lát, ter mõ föld bér be adá sá ból szár -ma zó jö ve de lem adó ja be fi ze té sé re jö ve de lem adó be sze -dé si szám lát;”

31. §

Az Ámr. 104. §-ának (7) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(7) Az (1)–(6) be kez dés ben fog lalt sza bá lyo kat kellmeg fele lõen al kal maz ni a több cé lú kis tér sé gi tár su lá sokfel ügye le te alá tar to zó költ ség ve té si szer vek szám la ve ze -té sé re is az zal, hogy a több cé lú kis tér sé gi tár su lás ön ál lómun ka szer ve ze te a gaz dál ko dá sát a több cé lú kis tér sé gitár su lás költ ség ve té si el szá mo lá si szám lá ján bo nyo lít jale.”

32. §

(1) Az Ámr. 106. §-a (1) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé bea kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[A Kincs tár az Egész ség biz to sí tá si Alap és Nyug díj biz -to sí tá si Alap ré szé re a kö vet ke zõ szám lá kat ve ze ti]

„a) El szá mo lá si szám la,”

(2) Az Ámr. 106. §-ának (6) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(6) Az (1) be kez dés e) pont ja sze rin ti Tech ni kai szám laa) az Egész ség biz to sí tá si Alap nál az év végi szám la zá -

rá sok le bo nyo lí tá sá ra, va la mint a nem az Egész ség biz to sí -tá si Alap ból fi nan szí ro zott tár sa da lom biz to sí tá si el lá tá sokadott év de cem ber 31-ei kincs tá ri pénz for ga lom sze rin tiak tí vu má nak ki mu ta tá sá ra szol gál,

b) a Nyug díj biz to sí tá si Alap hoz vissza ér ke zett nyug el -lá tá sok, a kor en ged mé nyes nyug dí jak tárgy évet kö ve tõévek re be fi ze tett for rá sa i nak tech ni kai ke ze lé sé re, va la -mint a tár sa da lom biz to sí tás pénz ügyi alap ja it érin tõ egyesel lá tá sok, és azok fe de ze te i nek el szá mo lá sá ra szol gál.A kor en ged mé nyes nyug dí jak szám lá ján kell ki mu tat ni atárgy évet kö ve tõ idõ szak ra fo lyó sí tan dó el lá tá sok fe de ze -té re szol gá ló be fi ze té se ket, me lyek az Alap nyil ván tar tá -sában passzív pénz ügyi el szá mo lás ként sze re pel nek.”

33. §

(1) Az Ámr. 108/A. §-a (3) be kez dé se a kö vet ke zõi) pont tal egé szül ki:

[Men te sek a díj fi ze tés alól a kö vet ke zõ szám lák]

816 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

„i) a 99. § (1) be kez dés k) pont ja sze rin ti eu ró pai uni ósprog ra mok cél el szá mo lá si fo rint szám lái.”

(2) Az Ámr. 108/A. §-a (4) be kez dé sé nek d) pont ja he -lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[Men te sek a díj fi ze tés alól a kö vet ke zõ tranz ak ci ók]

„d) a Mun ka erõ pi a ci Alap:

da) Passzív el lá tá sok cím al cí mei;

db) Jö ve de lem pót ló tá mo ga tás cím;

dc) Meg vál to zott mun ka ké pes sé gû sze mé lyek fog lal -koz ta tá sá nak tá mo ga tá sa al cím;

de) Ál la mi Fog lal koz ta tá si Szol gá lat mû kö dé se és fej -lesz té se cím al cí mei;

df) Mun ka nél kü li el lá tó rend szer vál to zá sá val össze -füg gõ költ ség ve té si be fi ze tés cím

ki adá si elõ irány za tai ter hé re tel je sí tett át uta lá sok.”

34. §

Az Ámr. 109. §-ának (11) be kez dé se he lyé be a kö vet -kezõ ren del ke zés lép:

„(11) Az Ener gia gaz dál ko dá si cél elõ irány zat (XV. Gaz -da sá gi és Köz le ke dé si Mi nisz té ri um fe je zet, 25. cím, 6. al -cím, 1. jog cím cso port) köz pon to sí tott be vé tel hez kap csolttá mo ga tá si elõ irány za ta a tény le ges tel je sí tés mér té ké igve he tõ igény be. A Kincs tár az „Ener gia gaz dál ko dá si cél -elõ irány zat be vé tel” szám lá ra min den hó nap 27-éig be ér -ke zett be vé te lek együt tes ere de ti elõ irány za tá nak mérté -kéig au to ma ti ku san, az azt meg ha la dó be vé tel ter hé re apénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés ben vég re haj tott elõ irány -zat-mó do sí tás vég re haj tá sát köve tõen bo csát ja ren del ke -zés re az elõ irány zat-fel hasz ná lá si ke re tet. A költ ség ve té siszerv az ál ta la be sze dett köz pon to sí tott be vé telt – ki vé ve,ha jog sza bály el té rõ en nem ren del ke zik – kö te les min denhó nap 27-éig a meg fe le lõ nem zet gaz da sá gi szám lá ra át -utal ni. Amennyi ben a be vé tel nem éri el a ter ve zett elõ -irány za tot, a tá mo ga tást a pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér -tésben csök ken te ni kell.”

35. §

Az Ámr. a kö vet ke zõ 113/A. §-sal egé szül ki:„113/A. § Az APEH ada to kat szol gál tat a Mun ka erõ pi a ci

Alap ke ze lõ je, a Ku ta tá si és Tech no ló gi ai In no vá ci ós Alap ke ze lõ je, to váb bá a Nem ze ti Kul tu rá lis Alap ke ze lõ je ré -szé re:

a) ha von ta a be val lás ra kö te le zet tek be val lá si ada ta i rólala pon ként, be val lá si jog cí men kén ti bon tás ban a be val lásese dé kes sé gé nek hó nap ját kö ve tõ hó nap 15. nap já ig, adat -hi ány ese tén a ne gye dé vet kö ve tõ hó nap 15. nap já ig,

b) ha von ta az ana li ti kus nyil ván tar tá sok kal (fo lyó szám -lá kon le köny velt ada tok kal) egye zõ en a kö te le zett sé gek ésbe fi ze té sek/vissza fi ze té sek össze gé rõl, a tárgy év ben és ameg elõ zõ idõ szak ban ke let ke zett tar to zá sok és túl fi ze -

tések nyi tó és záró ál lo má nyá ról ala pon ként a tárgy hó -napot kö ve tõ hó 15-éig,

c) éven ként a tárgy év ben ese dé kes be val lá sok és de -cem ber 31-éig tel je sí tett be fi ze té sek/vissza fi ze té sek tel jeskörû éves fel dol go zá sa alap ján – az ana li ti kus nyil ván tar -tá sok kal me ge gye zõ en – a kö te le zett sé gek és be fi ze té -sek/vissza fi ze té sek össze gé rõl, a tárgy év ben és a meg elõ -zõ idõ szak ban ke let ke zett tar to zá sok és túl fi ze té sek nyi tóés záró ál lo má nyá ról (éves lel tár), to váb bá a tárgy év benese dé kes összes be val lá sok jog cí men kén ti bon tá sá ról, va -la mint a be haj tás ból szár ma zó be vé te lek de cem ber 31-éigtel je sí tett be fi ze té sek össze gé rõl ala pon ként a tárgy évetkö ve tõ év má jus 5-éig,

d) ne gyed éven te a kö ve te lé sek ér ték vesz té sé nek össze -gé rõl, az elsõ ne gyed év re vo nat ko zó an má jus 20-áig, amá so dik, har ma dik ne gyed év re vo nat ko zó an a tárgy ne -gye dé vet kö ve tõ hó 15-éig, a ne gye dik ne gyed év re vo nat -ko zó an a tárgy évet kö ve tõ má jus 15-éig.”

36. §

Az Ámr. 117. §-ának (5)–(12) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép, a § a kö vet ke zõ (13) be kez dés selegé szül ki:

„(5) A (4) be kez dés ben meg ha tá ro zott el szá mo lá sokössze gé nek figyelembevéte lével a Kincs tár min den hóelsõ mun ka nap ján és 20-án az uta lást tel je sí ti.

(6) Az OEP a net tó mó don fi nan szí ro zott ön kor mány za -ti egész ség ügyi in téz mé nyek ál tal a ti zen har ma dik havi il -let mény ja nu ár havi ki fi ze té sé hez a kü lön jog sza bály alap -ján igé nyelt elõ leg fe de ze té nek át ve ze té sé rõl a tárgy év ja -nu ár 11-éig ren del ke zik és a Kincs tár az e ren de let10/b. szá mú mel lék le te sze rint tel je sí ti az uta lást. A ti zen -har ma dik havi il let mény ki fi ze té si ren del ke zé sé hez aKincs tár a köz pon to sí tott il let mény szám fej tés be tar to zóön kor mány za ti egész ség ügyi in téz mé nyek ese té ben el vég -zi a szám fej tést. A köz pon to sí tott il let mény szám fej té sikör be nem tar to zó ön kor mány za ti egész ség ügyi in téz mé -nyek a ti zen har ma dik havi il let mény szám fej té sé rõl azadat szol gál ta tást ja nu ár 12-éig kül dik meg a Kincs tár ré -szé re. Az elõ leg brut tó össze gé nek a vissza vo ná sá ról azOEP kü lön jog sza bály sze rint ren del ke zik.

(7) Az OEP a brut tó fi nan szí ro zá si kö ré be tar to zó egész -ség ügyi in téz mé nyek re, szol gál ta tók ra vo nat ko zó an azEgész ség biz to sí tá si Alap ter hé re ki uta lan dó

a) tá mo ga tá sok össze gé rõl a tárgy hót meg elõ zõ hó naputol só mun ka nap já ig ad meg bí zást a Kincs tár nak, me lye -ket a Kincs tár az e ren de let 10/c. szá mú mel lék le te sze rinta tárgy hó nap elsõ mun ka nap ján,

b) a ti zen har ma dik havi il let mény ki fi ze té sé hez a kü lön jog sza bály alap ján igé nyelt elõ leg össze gé rõl a tárgy év ja -nu ár 11-éig ad meg bí zást a Kincs tár nak, amit a Kincs táre ren de let 10/c. szá mú mel lék le te sze rint a tárgy év ja nu ár12. nap ján

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 817

tel je sít. Az elõ leg brut tó össze gé nek a vissza vo ná sá ról azOEP a kü lön jog sza bály sze rint ren del ke zik.

(8) A (13) be kez dés sze rint ki uta lan dó já ran dó ság elõ -leg vissza vo ná sá ról az OEP egy összeg ben a ja nu ár elsõmun ka nap ján ese dé kes fi nan szí ro zá si összeg uta lá sá nálgon dos ko dik.

(9) A (4) be kez dés a) pont já ban meg ha tá ro zott OEP net -tó fi nan szí ro zá si kört – a gaz dál ko dá si for ma vál tás ese tétki vé ve – az OEP az érin tett ön kor mány za tok, ille tõ leg – azön kor mány zat tá jé koz ta tá sá val – az egész ség ügyi in téz -mény kez de mé nye zé sé re éven te fe lül vizs gál ja, és azt köz -le mény ben te szi köz zé. A he lyi ön kor mány zat, ille tõ leg azegész ség ügyi in téz mény a fe lül vizs gá la ti el já rást a tárgy -évet meg elõ zõ év ok tó ber 31-éig kez de mé nyez he ti azOEP-nél az e ren de let 2. §-ának 50. pont já ban sze rep lõarány do ku men tá lá sá val. A gaz dál ko dá si for ma vál tás ese -tén az Igaz ga tó ság a törzs köny vi nyil ván tar tás alap ján – az OEP ér te sí té sé vel egy ide jû leg – tör li az in téz ményt a net tófi nan szí ro zá si kör bõl. A meg szün te tõ ok irat ban kü lön kellren del kez ni a fi ze té si kö te le zett sé gek (sze mé lyi jut ta tá sokés köz ter hek) tel je sí té sé nek rend jé rõl.

(10) Az egész ség ügyi szol gál ta tá sok ár tá mo ga tá sá nakkincs tá ri tel je sí té sé hez a meg bí zá so kat a tel je sí tést egymun ka nap pal meg elõ zõ en kell a Kincs tár nak át ad ni.

(11) A gyógy szer tá mo ga tá si elõ irány zat ter hé re fo lyó -sí tott elõ le get az OEP a havi fi nan szí ro zás össze gé bõl,egyen lõ rész le tek ben a fo lyó sí tás hó nap ját kö ve tõ hó nap tól, de leg ké sõbb a tárgy év de cem ber 15-éig vissza von ja.

(12) Az OEP a (4) be kez dés a) pont já ban és a (7) be kez -dés ben, a Kincs tár a 10/b. és 10/c. szá mú mel lék let benmeg je lölt ban ki na pok tól el té rõ idõ pont ban fi nan szí ro zá siösszeg, vagy kü lön jog sza bály alap ján igé nyel he tõ elõ legát uta lá sá ról ren del kez het.

(13) Az Áht. 102. §-a (12) be kez dé se c) pont já nak fel ha -tal ma zá sa alap ján a de cem ber 20-a után ki utal ha tó já ran -dó ság elõ leg az érin tett szol gál ta tó uta lá si évre vo nat ko zó12 havi fi nan szí ro zá si össze gé bõl szá mí tott havi át la -gának 40%-a.”

37. §

(1) Az Ámr. 119. §-ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(5) Év köz ben tör té nõ ön kor mány za ti kö rön be lü li fel -adat át adás-át vé tel bõl adó dó nor ma tí va vál to zá sok le mon -dás sal, pót igény lés sel is ren dez he tõk, ame lye ket ka mat fi -ze té si kö te le zett ség nem ter hel. Év vé gén a tény le ges hely -zet nek meg fele lõen az az ön kor mány zat szá mol el a nor -ma tív hoz zá já ru lás sal és tá mo ga tás sal, ame lyik szá má ra afo lyó sí tás tör tént.”

(2) Az Ámr. 119. §-ának (19) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(19) A köz szfé rá ban dol go zó kat meg il le tõ ti zen har ma -dik havi il let mény ki fi ze té sé hez a Kincs tár az ön kor mány -za tok nak az e ren de let 10/a. szá mú mel lék le te sze rint elõ -le get biz to sít. A ti zen har ma dik havi il let mény ki fi ze té siren del ke zé sé hez a Kincs tár a köz pon to sí tott il let mény -szám fej tés be tar to zó ön kor mány za tok ese té ben el vég zi aszám fej tést. A köz pon to sí tott szám fej té si kör be nem tar to -zó ön kor mány za tok a ti zen har ma dik havi il let mény szám -fej té sé rõl az adat szol gál ta tást ja nu ár 12-éig kül dik meg aKincs tár ré szé re.”

38. §

Az Ámr. 124. §-ának (6) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(6) Fél év vé gén és év vé gén az il le ték hi va tal il le ték be -sze dé si szám lá ja csak 0 egyen le get tar tal maz hat. Az el sõ -fo kú adó ha tó ság nak az in do kolt vissza té rí té se ket, va la -mint az (1)–(3) be kez dé sek sze rin ti uta lá so kat a kö vet ke zõ idõ szak ban az il le ték be sze dé si szám lá ról kell tel je sí te ni.Amennyi ben a szám lán lévõ összeg nem nyújt fe de ze tet aki uta lás hoz, ak kor a költ ség ve té si el szá mo lá si szám lá rólkell át uta lást a szám lá ra tel je sí te ni a vissza té rí tés, uta lásér de ké ben.”

39. §

(1) Az Ámr. 126. §-a (2) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé bea kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[Amennyi ben a he lyi ön kor mány za tot meg il le tõ köz pon -ti költ ség ve tés bõl szár ma zó hoz zá já ru lá sok és tá mo ga tá -sok év végi fe lül vizs gá la ta az ön kor mány zat ál tal az el szá -mo lá sá ban fel tün te tett ada tok hoz ké pest el té rést tár fel,ak kor]

„b) a köz pon ti költ ség ve tés bõl az ön kor mány za tot meg -il le tõ össze get a Kincs tár az el fo ga dott fel hí vás nak azIgaz ga tó ság hoz tör té nõ meg ér ke zé sé tõl, il let ve a ha tá ro zat jog erõ re emel ke dé sé tõl szá mí tott 15 na pon be lül utal ja át.Amennyi ben a vissza fi ze ten dõ hoz zá já ru lás vagy a tá mo ga -tás össze ge kü lön-kü lön, vagy az igény be vé te li, a ki egé szí tõ és a ké se del mi ka mat együt tes össze ge az 1000 fo rin tot neméri el, azt az ön kor mány zat nak nem kell vissza fi zet nie, apót ló la go san meg ál la pí tott hoz zá já ru lást vagy tá mo ga tást aKincs tár nem utal ja át, amennyi ben azok össze ge kü lön-kü lön az 1000 fo rin tot nem éri el.”

(2) Az Ámr. 126. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(3) Az Áht. 64/B. §-ának (2) be kez dé se sze rin ti jog ta -lan igény be vé tel kez dõ nap ja a tá mo ga tás nak az ön kor -mány zat költ ség ve té si el szá mo lá si szám lá já ra tör té nõ jó -vá írás nap ja. Amennyi ben a tá mo ga tás át uta lá sa több rész -let ben tör té nik és az egyes rész le tek bõl a jog ta lan igény be -vé tel össze ge egy ér tel mû en nem ál la pít ha tó meg, ak kor ajog ta lan igény be vé tel kez dõ nap ja(i) a vissza fi ze té si kö te -

818 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

le zett ség össze gé vel meg egye zõ tá mo ga tá si rész let(ek)költ ség ve té si el szá mo lá si szám lán tör té nõ jó vá írá sa nap -jaival azo no sak úgy, hogy a szá mí tást az utol só rész let jó -vá írá si idõ pont já tól kez dõ dõ en vissza fe lé kell el vé gez ni.”

(3) Az Ámr. 126. §-a a kö vet ke zõ (8) be kez dés sel egé -szül ki:

„(8) A te le pü lé si ön kor mány za tok ál tal lét re ho zott több -cé lú kis tér sé gi tár su lá sok ra az (1)–(7) be kez dés ben fog laltsza bá lyo kat meg fele lõen al kal maz ni kell.”

40. §

Az Ámr. 127/A. §-a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé -szül ki:

„(4) A Kincs tár ál tal meg elõ le ge zett for rá sok össze gétan nak Eu ró pai Unió ál ta li meg té rí té sét köve tõen át fu tó be -vé tel ként és át fu tó be vé tel vissza uta lá sa ként kell el szá -mol ni.”

41. §

Az Ámr. 134. §-ának (12) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(12) Ha költ ség ve té si szerv ve ze tõ je a (11) be kez dés -ben fog lalt tá jé koz ta tás el le né re írás ban el len jegy zés reuta sít ja az el len jegy zõt, az kö te les az uta sí tás nak ele getten ni. E tény rõl köz pon ti költ ség ve té si szerv ese tén a fel -ügye le ti szerv ve ze tõ jét, egyéb költ ség ve té si szerv ese téna pénz el lá tást vég zõ költ ség ve té si szerv ve ze tõ jét, a (2) be -kez dés sze rin ti eset ben a he lyi ön kor mány zat kép vi se -lõ-tes tü le tét, il let ve a he lyi ki sebb sé gi ön kor mány zat költ -ség ve té si szer ve ese té ben a he lyi ki sebb sé gi ön kor mány -zat kép vi se lõ-tes tü le tét ha la dék ta la nul írás ban ér te sí te ni.A fel ügye le ti szerv és a pénz el lá tást vég zõ költ ség ve té siszerv e je len tés kéz hez vé te lé tõl szá mí tott 8 mun ka na ponbe lül, a kép vi se lõ-tes tü let pe dig so ron kö vet ke zõ ülé sénkö te les meg vizs gál ni a be je len tést, és kez de mé nyez ni azeset le ges fe le lõs ség re vo nást.”

42. §

Az Ámr. 135. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A ki adás tel je sí té sé nek és a be vé tel be sze dé sé nekel ren de lé se elõtt ok má nyok alap ján – az Egész ség biz to sí -tá si Alap ból fi nan szí ro zott ter mé szet be ni el lá tá sok ese té -ben a kü lön jog sza bály sze rint – el len õriz ni, szak ma i lagiga zol ni kell azok jo go sult sá gát, összeg sze rû sé gét, a szer -zõ dés, meg ren de lés, meg ál la po dás tel je sí té sét. A szak maitel je sí tés iga zo lás alap ján az ér vé nye sí tõ nek el len õriz niekell az összeg sze rû sé get, a fe de zet meg lé tét, és azt, hogyaz elõ írt ala ki kö ve tel mé nye ket be tar tot ták-e.”

43. §

Az Ámr. 142. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A tár sa da lom biz to sí tás pénz ügyi alap ja i nak ke ze -lõ je az ál ta la ke zelt alap költ ség ve té sé nek vég re haj tá sá ról,a mû kö dé si költ ség ve tés vég re haj tá sá ról, va la mint a tár sa -da lom biz to sí tás ál tal fo lyó sí tott, nem tár sa da lom biz to sí tá -si for rás ból fi nan szí ro zott el lá tá sok ról – a pénz ügy mi nisz -ter rel kö zö sen meg ál la pí tott for má ban – havi je len téstnyújt be a tárgy hó na pot kö ve tõ hó nap 25. nap já ig a Pénz -ügy mi nisz té ri um hoz, az If jú sá gi, Csa lád ügyi, Szo ci á lis ésEsély egyen lõ sé gi Mi nisz té ri um hoz, va la mint az Egész -ség ügyi Mi nisz té ri um hoz, az Ál la mi Szám ve võ szék hez, aKSH-hoz, a Ma gyar Nem ze ti Bank hoz és a Kincs tár hoz.Az év elsõ há rom hó nap já ról a havi je len té se ket áp ri lis25-éig kell be nyúj ta ni.”

44. §

Az Ámr. 144. §-ának (2)–(3) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) Az (1) és (4) be kez dés ben fog lalt adat szol gál ta tá -sok ból az Igaz ga tó ság – a me gyei és a fõ vá ro si ada tok fel -dol go zá sát köve tõen – az össze sí té se ket 8 mun ka na ponbe lül jut tat ja el a Kincs tár nak.

(3) A (2) be kez dés ben fog lalt adat szol gál ta tá sok ból ké szí -tett össze sí té se ket a Kincs tár to váb bi 7 mun ka na pon be lülkül di meg a Pénz ügy mi nisz té ri um nak.”

45. §

(1) Az Ámr. 145. §-ának (1)–(2) be kez dé se he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A költ ség ve té si szerv, a tár sa da lom biz to sí tás pénz -ügyi alap jai és az el kü lö ní tett ál la mi pénz ala pok ke ze lõi, aköz pon ti és a fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány zat ke ze lõ je, a va -gyon ke ze lõ szer ve zet és a be sze dõ szer ve zet a sa ját, il let ve más szer ve zet hez ren delt esz kö ze i nek és for rá sa i nak ala -ku lá sá ról ne gyed éven ként, a fõ köny vi ki vo nat ál lo má nyiszám lá i nak ada ta i ból, il let ve az azt alá tá masz tó nyil ván -tar tá sok ból össze ál lí tott mér leg je len tést ké szít az e ren de -let 12/a)–12/c) szá mú mel lék le tei sze rint. Az idõ kö zi mér -leg je len tést – a tár sa da lom biz to sí tás pénz ügyi alap jai és az el kü lö ní tett ál la mi pénz ala pok je len té sei ki vé te lé vel – atárgy ne gye dé vet kö ve tõ hó nap 20. nap já ig, a ne gye dik ne -gyed év re vo nat ko zó an az éves be szá mo ló be nyúj tá sá nakha tár ide jé vel me ge gye zõ en kell a fel ügye le ti szerv hez be -nyúj ta ni. Az idõ kö zi mér leg je len tést az APEH-adat szol -gál ta tást kö ve tõ 5 mun ka na pon be lül kell el ké szí te ni ésmeg kül de ni

a) az el kü lö ní tett ál la mi pénz ala pok ke ze lõ i nek azalap pal ren del ke zõ szerv,

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 819

b) a tár sa da lom biz to sí tás pénz ügyi alap jai ke ze lõ i nekfel dol go zás ra a Kincs tárré szé re.

(2) A fel ügye le ti szerv a mér leg je len té se ket a tárgy ne -gye dé vet kö ve tõ hó nap 25. nap já ig, il let ve a ne gye dik ne -gyed év re vo nat ko zó an az éves be szá mo ló to váb bí tá sá nakha tár ide jé vel me ge gye zõ en jut tat ja el fel dol go zás ra aKincs tár nak, he lyi ön kor mány zat, több cé lú kis tér sé gi tár -su lás ese té ben az Igaz ga tó ság nak. Az el kü lö ní tett ál la mipénz alap pal ren del ke zõ szerv a mér leg je len tést az (1) be -kez dés ben meg ha tá ro zott idõ pon tot kö ve tõ 5 mun ka na pon be lül jut tat ja el fel dol go zás ra a Kincs tár nak.”

(2) Az Ámr. 145. §-ának (4)–(5) be kez dé se he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(4) Az adat szol gál ta tók az éves el szá mo lá sok ra vo nat -ko zó an a 12/b) szá mú mel lék le tet a tárgy évet kö ve tõ év jú -li us 15-éig, a 12/c) szá mú mel lék le tet az éves adó be val lá -sok fel dol go zá sát köve tõen, de leg ké sõbb a tárgy évet kö -ve tõ év au gusz tus 15-éig, az éves kon szo li dált el szá mo lás -ra vo nat ko zó an a 12/b) szá mú mel lék le tet a tárgy évet kö -ve tõ év no vem ber 15-éig jut tat ják el a fel ügye le ti szerv -hez. A fel ügye le ti szerv a mér leg je len té sek ûr lap ja it eztköve tõen 5 na pon be lül to váb bít ja fel dol go zás ra a Kincs -tár hoz, il let ve he lyi ön kor mány za ti költ ség ve té si szer vekese té ben az Igaz ga tó ság hoz. Az Igaz ga tó ság – a me gyei ésa fõ vá ro si ada tok fel dol go zá sát köve tõen – a me gyeiössze sí té se ket 8 mun ka na pon be lül ké szí ti el. Ezt a ha tár -idõt az Igaz ga tó ság nak a (2) be kez dés ben meg je lölt fel -adat el vég zé sé re is al kal maz nia kell.

(5) A Kincs tár az idõ kö zi mér leg je len tés bõl ké szí tett or -szá gos össze sí té se ket [12/a)–12/c) szá mú mel lék le tek] to -váb bi 7 mun ka na pon be lül meg kül di a Pénzügyminiszté -riumnak.”

(3) Az Ámr. 145. §-a a kö vet ke zõ (8) be kez dés sel egé -szül ki:

„(8) A Kincs tár a nem zet gaz da sá gi el szá mo lá sok ra vo -nat ko zó év kö zi mér leg je len tést (12/a–12/c. szá mú mel lék -le tek) – fi gye lem mel az (1)–(4) be kez dé sek ben fog laltadat szol gál ta tá sok egyes té te le i nek fel hasz ná lá sá ra és be -épí té sé re – az elsõ ne gyed év re vo nat ko zó an jú ni us 15-éig,a má so dik ne gyed év re vo nat ko zó an au gusz tus 15-éig, ahar ma dik ne gyed év re vo nat ko zó an no vem ber 5-éig, a ne -gye dik ne gyed év re vo nat ko zó an a tárgy évet kö ve tõ évmár ci us 31-éig, a 12/a–12/b. szá mú mel lék le te ket az évesel szá mo lás ra vo nat ko zó an a tárgy évet kö ve tõ év má jus31-éig, a 12/c. szá mú mel lék le tet az éves el szá mo lás ra vo -nat ko zó an a tárgy évet kö ve tõ év au gusz tus 30-áig a Pénz -ügy mi nisz té ri um hoz nyújt ja be.”

46. §

Az Ámr. a kö vet ke zõ 149/A. §-sal egé szül ki:„149/A. § (1) A köz pon ti költ ség ve té si szerv – ide ért ve

a fel ügye le ti szer vet is mint va gyon ke ze lõ, il let ve tu laj do -no si (ala pí tói, rész vény esi, jog sza bály ál tal meg ha tá ro zott,

sza va zat el sõbb sé gi) jo gok gya kor ló ja – e ren de let 19. szá -mú mel lék le te sze rin ti adat szol gál ta tá si ûr lap ki töl té sé velegyütt ér té kel ni kö te les, hogy

a) a gaz dál ko dó szer ve zet (ki vé ve az Ál la mi Pri va ti zá -ci ós és Va gyon ke ze lõ Rt. és a Ma gyar Nem ze ti Bank),köz ala pít vány, ala pít vány (a továbbiak ban: gaz dál ko dószer ve zet) mû kö dé se ho gyan be fo lyá sol ja a szak fel adat tá -mo ga tá si szük ség le tét;

b) a gaz dál ko dó szer ve zet nek nyúj tott költ ség ve té sipénz esz kö zök (tá mo ga tás, tõ ke eme lés, szol gál ta tás el len -ér té ke, egyéb jog cí men biz to sí tott ilyen for rás) ho gyan ha -tot tak az ál ta luk vég zett te vé keny ség el lá tá sá nak szín vo -na lá ra, gaz da sá gos sá gá ra, a szer ve zet jö ve del me zõ sé gé reés a va gyon vál to zá sá ra;

c) in do kolt-e az ál la mi fel adat e szer ve zet tel tör té nõ el -lá tá sa, szük sé ges-e vál toz tat ni az együtt mû kö dés tar tal -mán. Az in dok lás nak olyan gaz da sá gi szá mí tá so kon kellala pul nia, ame lyek iga zol ják, hogy az ál la mi fel ada toke szer ve zet tel való el lá tá sa költ ség ve té si szer vi for má val,vagy szol gál ta tás igény be vé te lé vel szem ben ered mé -nyesebb, ha té ko nyabb, gaz da sá go sabb.

(2) A (1) be kez dés sze rin ti ér té ke lést az éves be szá mo lószö ve ges in do ko lá sá hoz kell csa tol ni, ame lyet az ér té ke lõ– az e ren de let 19. szá mú mel lék le te sze rin ti adat szol gál ta -tá si ûr lap pal együtt – jú ni us 15-éig kö te les meg kül de ni afel ügye le ti szerv nek.

(3) A fel ügye le ti szerv a gaz dál ko dó szer ve zet rõl ké szí -tett ér té ke lést és adat szol gál ta tást az ér té ke lés (1) be kez -dés ben meg ha tá ro zott szem pon tok nak való meg fe le lé se és az adat szol gál ta tá si ûr lap szám sza ki tel jes kö rû sé ge szem -pont já ból – azok va ló di sá gá ra ki nem ter je dõ en – át te kin ti,ér té ke li, hi á nyos ság ese tén fel hív ja a költ ség ve té si szer vet(köz vet len fel ügye le te ese tén a gaz dál ko dó szer ve ze tet)azok pót lá sá ra.

(4) A fel ügye le ti szerv e ren de let 19. szá mú mel lék le tesze rin ti adat szol gál ta tást sa ját ész re vé te lé vel együtt jú ni us30-áig kö te les meg kül de ni a Pénz ügy mi nisz té ri um nak.Amennyi ben a va gyon ke ze lõ, il let ve a tu laj do no si jog gya -kor ló sze mé lye vagy fel ügye le ti szer ve idõ köz ben meg -vál to zott, a be szá mo lást és az ér té ke lést an nak a költ ség ve -té si szerv nek kell el ké szí te nie (meg kül de nie), amely atárgy év utol só nap ján va gyon ke ze lõ, tu laj do no si jog gya -kor ló, il let ve fel ügye le ti szerv volt.

(5) A pénz ügy mi nisz ter az adat szol gál ta tás és ér té ke lésalap ján, vagy az elõ írt ér té ke lé si és adat szol gál ta tá si kö te -le zett ség – fel hí vás el le né re – hi á nyos, il let ve nem ha tár -idõ re tör té nõ tel je sí té se ese tén kez de mé nyez he ti a va gyon -ke ze lõi, il let ve tu laj do no si jo gok gya kor lá sá nak mó do sí -tását, meg szün te té sét.”

47. §

Az Ámr. 161. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(3) Amennyi ben a köz pon ti költ ség ve té si szerv nek kétegy mást kö ve tõ hó nap ban le járt, el is mert, 30 na pot meg -ha la dó, de 60 na pot el nem érõ tar to zás ál lo má nya áll fenn,

820 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

a fe je zet fel ügye le tét el lá tó szerv – a Kincs tár egy ide jû ér -te sí té se mel lett – kö te les in téz ked ni a 60 na pot meg ha la dótar to zás ál lo mány ke let ke zé sé nek meg elõ zé sé re. En nekfor má já ról és mód já ról sa ját ha tás kör ben dönt.”

48. §

Az Ámr. 163. §-ának (1)–(3) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A he lyi ön kor mány za tok, a több cé lú kis tér sé gi tár -su lá sok és in téz mé nye ik net tó fi nan szí ro zá sá hoz szük sé -ges in for má ci ó kat az e ren de let 16. szá mú mel lék le té bensze rep lõ „Adat la pok jegy zé ké ben” rész le te zett mó don azerre kö te le zet tek nek – az ott meg je lölt adat tar ta lom mal ésha tár idõ re – kell a fel hasz ná lók ré szé re szol gál tat ni.

(2) A he lyi ön kor mány za tok és in téz mé nye ik, a több cé -lú kis tér sé gi tár su lá sok köz pon ti költ ség ve tés bõl tör té nõnet tó fi nan szí ro zá sá hoz szük sé ges in for má ci ó kat a köz -pon to sí tott il let mény szám fej tés bõl ren del ke zés re álló ada -tok, il let ve a köz pon to sí tott szám fej tést nem igény lõ ön -kor mány za tok és a több cé lú kis tér sé gi tár su lá sok adat szol -gál ta tá sa alap ján az Igaz ga tó ság szol gál tat ja.

(3) A köz pon to sí tott il let mény szám fej tést nem igény lõhe lyi ön kor mány zat, több cé lú kis tér sé gi tár su lás, ille tõ lega fel ügye le te alá tar to zó költ ség ve té si szer vek adat köz lé -sé nek el mu lasz tá sa ese tén a he lyi ön kor mány zat, több cé lúkis tér sé gi tár su lás, ille tõ leg költ ség ve té si szer ve ré szé re aKincs tár a tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sát fel füg gesz ti.”

49. §

Az Ámr. 168. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:„168. § A 18. § (4) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott is ko lai

vég zett ség és ké pe sí té si elõ írás nem vo nat ko zik a köz sé gi,nagy köz sé gi ön kor mány za tok fel ügye le te alá tar to zó költ -ség ve té si szer vek re. A 135. § (2) be kez dé sé ben meg ha tá -ro zott elõ írások nem vo nat koz nak azon te le pü lé si ön kor -mány za tok pol gár mes te ri hi va ta la i ra, amely ön kor mány -za tok – a pol gár mes te ri hi va ta lon kí vül – más in téz ménytnem tar ta nak fenn. Más költ ség ve té si szer vek ese té ben afel ügye le ti szerv ve ze tõ je in do kolt eset ben, az adott szerv -nél már fog lal koz ta tot tak, to váb bá a 14. § (6) be kez dé sé -ben em lí tett szer ve ze ti egy sé gek ve ze tõi ré szé re fel men -tést ad hat az elõ írt is ko lai vég zett ség és ké pe sí té si elõ írásalól, köz pon ti költ ség ve té si szerv ese té ben – a pénz ügy mi -nisz ter rel egyet ér tés ben – a fel ügye le te alá tar to zó költ ség -ve té si szer vek re ál ta lá no san sza bá lyo zott mó don.”

50. §

Az Ámr. 2. szá mú mel lék le té nek meg fe le lõ ûr lap jai e ren -de let 1. szá mú mel lék le te sze rint mó do sul nak. Az Ámr.4. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 2. szá mú mellék le te,

5. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 3. szá mú mel lék le -te, 7. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 4. szá mú mel lék -le te, 8/b. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 5. szá múmel lék le te, 10/a. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let6. szá mú mel lék le te, 10/b. szá mú mel lék le te he lyé be e ren -de let 7. szá mú mel lék le te, 10/c. szá mú mel lék le te he lyé bee ren de let 8. szá mú mel lék le te, 11. szá mú mel lék le te he lyé -be e ren de let 9. szá mú mel lék le te, 12/a. szá mú mel lék le tehe lyé be e ren de let 10. szá mú mel lék le te lép. Az Ámr.13. szá mú mel lék le te az e ren de let 11. szá mú mel lék le té -ben fog lal tak sze rint mó do sul. Az Ámr. 14. szá mú mel lék -le te he lyé be e ren de let 12. szá mú mel lék le te, 15. szá múmel lék le te he lyé be e ren de let 13. szá mú mel lék le te,16. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 14. szá mú mel lék -le te, 19. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 15. szá múmel lék le te, 20. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let16. szá mú mel lék le te, 22. szá mú mel lék le te he lyé be e ren -de let 17. szá mú mel lék le te lép.

51. §

Vegyes és záró rendelkezések

(1) Ez a ren de let 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba.

(2) E ren de let hatályba lépésével egy ide jû leg ha tá lyátvesz ti:

a) az Ámr. 66. §-a (6) be kez dé sé nek h) pont ja és (9) be -kez dé se, 68. §-a (2) be kez dé se b) pont já nak 2. al pont ja,149. §-ának (6)–(7) be kez dé se,

b) az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szóló217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról szóló217/1999. (XII. 27.) Korm. ren de let 22. §-a, 47. §-a,54. §-a, 76. §-a, 81. §-a, 4., 7. és 13. szá mú mel lék le te, azál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szóló 217/1998.(XII. 30.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról szóló 254/2000.(XII. 25.) Korm. ren de let 13. §-a, 17. §-a, 33. §-ának(1) be kez dé se, 48. §-ának (2) be kez dé se, 6., 8., 12. és14–15. szá mú mel lék le te, az ál lam ház tar tás mû kö dé sirend jé rõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let mó do -sí tá sá ról szóló 280/2001. (XII. 26.) Korm. ren de let 20. §-a, 31. §-ának (13) be kez dé se, 32. §-a, 44. §-a, 46. §-ának(1)–(2) be kez dé se, 48. §-ának (3) be kez dé se, 74. §-a,79. §-a, 80. §-a, 91. §-ának (3) be kez dé se, 5. és 7. szá múmel lék le te, az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szóló217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról szóló306/2002. (XII. 27.) Korm. ren de let 19. §-a, 28. §-a,37. §-ának (1) be kez dé se, 38. §-a, 67. §-a, 71. §-a, 77. §-a,4. és 6. szá mú mel lék le te, az ál lam ház tar tás mû kö dé sirend jé rõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let mó do -sí tá sá ról szóló 280/2003. (XII. 29.) Korm. ren de let 11. §-a, 17. §-a, 18. §-a, 29. §-a, 56. §-a, 58. §-a, 66. §-a, 5., 7–9. és14. szá mú mel lék le te, az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé -rõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let mó do sí tá sá -ról szóló 116/2004. (IV. 28.) Korm. ren de let 1. §-a, az ál -lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szóló 217/1998.

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 821

(XII. 30.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról szóló 382/2004.(XII. 29.) Korm. ren de let 12. §-a, 24. §-a, 35–36. §-a,58. §-ának (2) be kez dé se, 6., 7/c., 8/b–c., 9. és 14–15. szá múmel lék le te,

c) az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szóló217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról szóló257/2005. (XII. 7.) Korm. ren de let 6. §-ával meg ál la pí tottÁmr. 57. §-ának (11) be kez dé se, 9. §-ával meg ál la pí tott2. szá mú mel lék le té nek 80 Ön kor mány za ti költ ség ve té sije len tés ûr lap ja, a 98 Köz pon ti költ ség ve té si je len tés ûr -lap ja,

d) az egyes pénz ügyi tár gyú kor mány ren de le tek mó do -sí tá sá ról szóló 141/2001. (VIII. 8.) Korm. ren de let 8. §-a,

e) az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let, va la mint a Ma gyar Ál lam kincs tár Rész vény tár sa ság és az Ál lam ház tar tá si Hi va tal át szer ve zé -se miatt szük sé ges sé váló kor mány ren de le tek mó do sí tá sá -ról szóló 89/2003. (VI. 25.) Korm. ren de let 13. §-a, 41. §-a,

f) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik -ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap -cso la tos el já rás ról és a re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let 6. szá mú mel lék -le te,

g) a Nem ze ti Sport hi va tal fel ügye le té nek vál to zá sá valössze füg gés ben szük sé ges, va la mint egyes sport tár gyúkor mány ren de le tek mó do sí tá sá ról szóló 171/2005. (IX. 1.) Korm. ren de let 5. §-a és 9. §-a,

h) az Eu ró pai Unió in téz mé nye i ben nem ze ti szak ér tõ -ként fog lal koz ta tott köz tiszt vi se lõk rõl szóló 209/2004.(VII. 9.) Korm. ren de let 17. §-ának (3) be kez dé se.

(3) E ren de let hatályba lépésével egy ide jû leg az Ámr.88. §-ának (1) be kez dé sé ben a „(3) be kez dés ben” szö veg -rész he lyé be a „(4) be kez dés ben” szö veg rész lép.

(4) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a tár sa dalom -biztosítás pénz ügyi alap ja ira vo nat ko zó an, ahol jog szabály„Le bo nyo lí tá si szám la” el ne ve zést al kal maz, a to váb biak ban„El szá mo lá si szám lá”-t kell ér te ni.

A mi nisz ter el nök he lyett:

Kiss Pé ter s. k.,a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter

822 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

1. számú melléklet a 318/2005. (XII. 26.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 823

lapszám

Dologi kiadások és egyéb folyó kiadásokel irányzata és teljesítése

szerv megnevezése

0 3 2 0 0 6PIR-törzsszám szektor fejezet/

megyecím/alcím

település-típusszakágazat rlap év id szak

ezer forintban

M e g n e v e z é sSor-szám

Eredeti MódosítottTeljesítés

el irányzat1 2 3 4 5

Élelmiszer beszerzés 01

Gyógyszerbeszerzés 02

Vegyszerbeszerzés 03

Irodaszer, nyomtatvány beszerzése 04

Könyv beszerzése 05

Folyóirat beszerzése 06

Egyéb információhordozó beszerzése 07

Tüzel anyagok beszerzése 08

Hajtó- és ken anyagok beszerzése 09

Szakmai anyagok beszerzése 10

Kisérték tárgyi eszköz, szellemi termékek beszerzése 11

Munkaruha, véd ruha, formaruha, egyenruha 12

Egyéb anyagbeszerzés 13

Készletbeszerzés (01+…+13) 14

Nem adatátviteli célú távközlési díjak 15

Adatátviteli célú távközlési díjak 16

Egyéb kommunikációs szolgáltatások 17

Kommunikációs szolgáltatások (15+16+17) 18

Vásárolt élelmezés 19

Bérleti és lízing díjak 20

ebb l: PPP konstrukcióhoz kapcsolódó szolgáltatási díj fizetés 21

Szállítási szolgáltatás 22

Gázenergia-szolgáltatás díja 23

Villamosenergia-szolgáltatás díja 24

Távh - és melegvíz-szolgáltatás díja 25

Víz- és csatornadíjak 26

Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások kiadásai 27

Egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatási kiadások 28

29

30

Szolgáltatási kiadások (19+20+22+…+30) 31

Vásárolt közszolgáltatások 32

Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai államháztartáson belülre

Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai államháztartáson kívülre

824 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

lapszám

Dologi kiadások és egyéb folyó kiadásokel irányzata és teljesítése

szerv megnevezése

0 3 2 0 0 6PIR-törzsszám szektor fejezet/

megyecím/alcím

település-típusszakágazat rlap év id szak

ezer forintban

M e g n e v e z é sSor-szám

Eredeti MódosítottTeljesítés

el irányzat1 2 3 4 5

Vásárolt termékek és szolgáltatások általános forgalmi adója 33

Kiszámlázott termékek és szolgáltatások általános forgalmi adó befizetése 34

Értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak általánosforgalmi adó befizetése (05. rlapon szerepl k nélkül)

Általános forgalmi adó összesen (33+34+35) 36

Belföldi kiküldetés 37

Külföldi kiküldetés 38

Reprezentáció 39

Reklám és propagandakiadások 40

Kiküldetés, reprezentáció, reklámkiadások (37+…+40) 41

42

Egyéb dologi kiadások 43

Dologi kiadások (14+18+31+32+36+41+42+43) 44

El z évi maradvány visszafizetése (felügyeleti nélkül) 45

Vállalkozási tevékenység eredménye utáni befizetés 46

Felügyeleti szerv javára teljesített egyéb befizetés 47

Eredeti el irányzatot meghaladó bevétel utáni befizetés 48

Bevételek meghatározott köre utáni befizetés 49

Befektetett eszközökkel kapcsolatos befizetési kötelezettség 50

Egyéb befizetési kötelezettség 51

Különféle költségvetési befizetések (45+…+51) 52

Munkáltató által fizetett személyi jövedelemadó 53

Nemzetközi tagsági díjak 54

Adók, díjak, egyéb befizetések 55

Adók, díjak, befizetések (53+54+55) 56

Kamatkiadások államháztartáson kívülre 57

Kamatkiadások államháztartáson belülre 58

Kamatkiadások (57+58) 59

Realizált árfolyamveszteségek 60

Egyéb folyó kiadások (52+56+59+60) 61

Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások (44+61) 62

35

Szellemi tevékenység végzésére kifizetés

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 825

lapszám

1 2 5 3 1 1 2 0 0 6

PIR-törzsszám szektor megye település-típus id szak

M e g n e v e z é sSor-szám

Eredeti Módosított

el irányzat1 2 3 4 5

Központosított el irányzatok

Vagyoni érték jog értékesítéséb l származó bevétel

Vagyon bérbeadásából származó bevétel

Vagyon üzemeltetéséb l, koncesszióból származó bevétel

Többcélú kistérségi társulások támogatása ( 09 + … +16)

Kiegészít támogatás egyes közoktatási feladatokhoz

Normatív hozzájárulások

Kistérségi társulás bevételei összesen (05+ 06 + 07 + 18 + 19 + 20 + 21)

Normatív kötött felhasználású támogatások összesen (08 + 17)

13

22

Egyéb központi támogatások

Fejlesztési és vis maior feladatok támogatása

A leghátrányosabb helyzet kistérségek felzárkóztatásának támogatása

A többcélú kistérségi társulások gyermekjóléti alapellátási feladatainak támogatása

A többcélú kistérségi társulások mozgókönyvtári feladatainak támogatása

21

Többcélú kistérségi társulások bevételeinek részletezése

szerv megnevezése

Teljesítés

szakágazat rlap év

Vadászati jog értékesítéséb l származó bevétel

Sajátos bevételek összesen (01 +…+ 04)

A többcélú kistérségi társulások szociális intézményi feladatainak támogatása

A többcélú kistérségi társulások bels ellen rzési feladatainak támogatása

Többcélú kistérségi társulások általános feladatainak támogatása

A többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatainak támogatása

A többcélú kistérségi társulások szociális alapszolgáltatási feladatainak támogatása

A többcélú kistérségi társulások gyermekvédelmi szakellátási feladatainak támogatása

19

18

08

10

11

17

12

03

02

01

09

20

04

06

07

14

15

16

05

826 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

Önkormányzatok által folyósított ellátások részletezése

szerv megnevezése

1 2 2 0 0 6

PIR-törzsszám szektor megye település-típus szakágazat rlap év id szak

ezer forintban

M e g n e v e z é sSor-szám

Eredeti Módosított Teljesítés

el irányzat1 2 3 4 5

01

Rendszeres szociális segély Szt. 37/A. § (1) bek a) pont 02

Idõskorúak járadéka Szt. 32/B.§ 03

Lakásfenntartási támogatás Szt. 38.§. (2), (5) bek. (normatív) 04

05

Adósságcsökkentési támogatás Szt. 55/A. § b) pont 06

Ápolási díj Szt. 41.§. (1) bek. (normatív) 07

Ápolási díj Szt. 41.§. (1) bek. (helyi megállapítás) 08

Átmeneti segély Szt. 45.§ 09

Temetési segély Szt. 46.§ 10

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Gyvt. 19.§ (normatív) 11

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Gyvt. 21.§ (helyi megállapítás) 12

13

14

Természetben nyújtott lakásfenntartási támogatás Szt. 47.§ (1) bek. a) pont 15

16

Átmeneti segély Szt. 47.§ (1) bek. b) pont 17

Temetési segély Szt. 47.§ (1) bek. c) pont 18

Köztemetés Szt. 48.§. 19

Közgyógyellátás Szt. 49.§. 20

Étkeztetés (Szt. 62.§) 22

Házi segítségnyújtás (Szt. 63.§)

Természetben nyújtott szociális ellátások összesen (15+...+23)

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Szt. 54.§.

Tartósan munkanélküliek rendszeres szociális segélye Szt. 37/A.§ (1) bek. b) pont

Lakásfenntartási támogatás Szt. 38.§. (9) bek.b) pont (helyi megállapítás)

Rászorultságtól függõ pénzbeli szociális, gyermekvédelmi ellátások összesen (01+...+13)

Egyéb, az önkormányzat rendeletében megállapítható juttatás

Önkormányzatok által folyósított szociális, gyermekvédelmi ellátások összesen (14+24+25)

Rászorultságtól függõ normatív kedvezmények (Gyvt. 148.§ (5) bek., Közokt. tv. 10.§ (4) bek., Tpr.tv. 8.§ (4) bek.)

21

25

26

Adósságkezelési szolgáltatás keretében gáz-vagy áram fogyasztást mér készülék biztosítása (Szt. 55/A § (3) bek.)

23

24

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 827

lapszám

szerv megnevezése

1 6 2 0 0 6

PIR-törzsszám szektor megye település-típus id szak

ezer forintban

M e g n e v e z é sSor-szám

Eredeti Módosított

el irányzat1 2 3 4 5

Illetékek 01

Építményadó 02

Telekadó 03

Vállalkozók kommunális adója 04

Magánszemélyek kommunális adója 05

Idegenforgalmi adó tartózkodás után 06

Idegenforgalmi adó épület után 07

Ipar zési adó állandó jelleggel végzett ipar zési tevékenység után 08

09

Helyi adók összesen (02+...+09) 10

Pótlékok, bírságok 11

Személyi jövedelemadó helyben maradó része 12

Jövedelemkülönbség mérséklése (+,-) 13

Személyi jövedelemadó normatív módon elosztott része 14

Gépjárm adó 15

16

Term föld bérbeadásából származó jövedelemadó 17

Átengedett egyéb központi adók 18

Átengedett központi adók (12+...+18) 19

Környezetvédelmi bírság 20

Természetvédelmi bírság 21

M emlékvédelmi bírság 22

Építésügyi bírság 23

Talajterhelési díj 24

Egyéb sajátos bevételek 25

Önkormányzatok sajátos m ködési bevételei (01+10+11+19+....+25) 26

Önkormányzati lakások értékesítése 27

Önkormányzati lakótelek értékesítés 28

Privatizációból származó bevétel 29

Vállalatértékesítésb l származó bevétel 30

Vadászati jog értékesítéséb l származó bevétel 31

Egyéb vagyoni érték jog értékesítéséb l származó bevétel 32

Egyéb önkormányzati vagyon bérbeadásából származó bevétel 33

34

Önkormányzatok sajátos felhalmozási és t ke bevételei (27+...+34) 35

Teljesítésb lháztartásokbefizetése

6

Teljesítés

Ipar zési adó ideiglenes jelleggel végzett ipar zési tevékenység után (napi átalány)

Egyéb önkormányzati vagyon üzemeltetéséb l, koncesszióból származó bevétel

Luxusadó

Helyi önkormányzatok sajátos bevételeinek részletezése

szakágazat rlap év

828 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

lapszám

szerv megnevezése

1 6 2 0 0 6

PIR-törzsszám szektor megye település-típus id szak

ezer forintban

M e g n e v e z é sSor-szám

Eredeti Módosított

el irányzat1 2 3 4 5

Teljesítésb lháztartásokbefizetése

6

Teljesítés

Helyi önkormányzatok sajátos bevételeinek részletezése

szakágazat rlap év

- feladatmutatóhoz kötött 37

Normatív hozzájárulások (36+37) 38

Központosított el irányzatok 39

40

Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi

önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes

kamattámogatására, az adósságrendezés alatt m ködési célra

igényelhet támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára

M ködésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása 42

(40+..+42)

Helyi önkormányzatok színházi támogatása 44

Kiegészít támogatás egyes közoktatási feladatokhoz 45

Normatív kötött felhasználású támogatások (45+46) 47

Címzett támogatás 48

Céltámogatás 49

50

Vis maior tartalék 51

Egyéb központi támogatás __________

55Önkormányzat költségvetési támogatása(38+39+43+44+47+...+54)

Budapest 4-es metrovonal építésének támogatása 52

A leghátrányosabb helyzet kistérségek felzárkóztatásának támogatása 53

54

__________

46

Normatív hozzájárulás- lakosságszámhoz kötött

A helyi önkormányzatok m köd képességének meg rzését szolgálókiegészít támogatás

A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása

Kiegészít támogatás egyes szociális feladatokhoz

Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lév (m ködési forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatása

36

41

43

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 829

lapszám

szerv megnevezése

2 5 2 0 0 6

PIR-törzsszám szektor fejezet/megye

cím/alcímtelepülés-típus

szakágazat rlap év id szak

Eredeti Módosított

el irányzat1 2 3 4 5

Illetékek 01

Helyi adók 02

Gépjárm adó 03

Kamatbevételek 04

Bírság 05

Osztalék bevételek 06

07

Egyéb sajátos bevételek 08

Saját bevételek (01+…+08) 09

10

11

12

13

14

15

16

- Lízingdíj 17

19

20

21

22

Rövid lejáratú kötelezettségek (11+21+22) 23

24

25

- Váltótartozások

- Szállítókkal szembeni tartozások

- Kötvénykibocsátásból származó fizetési kötelezettség

El z év(ek)ben keletkezett tárgyévet terhel fizetési kötelezettség (12+…+20)

kötelezettség18

A helyi önkormányzat adósságot keletkeztet Ötv. 88. § (2) bekezdése szerinti éves kötelezettségvállalásának (hitelképességének) fels határa

M e g n e v e z é sSor-szám

Ezer forintban

Teljesítés

Tárgyévben keletkezett tárgyévet terhel fizetési kötelezettség (26+…+34)

Kamatfizetési kötelezettség a 12 -20 sorok után

Víziközm -társulattól átvett, még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulások beszedéséb l származó bevétel

Vagyon bérbeadásából, haszonbérbeadásából, üzemeltetéséb l,koncessziós díjából származó bevétel

Felújítási, felhalmozási célú kötelezettségvállalás a 7. sorban szereplvagyontárggyal kapcsolatban

A helyi önkormányzat adósságot keletkeztet éves kötelezettségvállalásának fels határa [(09-23) x 0,7]+10

- Hosszú lejáratú hitelek visszafizetése

- Garancia és kezességvállalásból származó fizetési

- Rövid lejáratú hitelek visszafizetése

- Külföldi finanszírozás kiadásai

- Támogatási kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre

830 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

lapszám

szerv megnevezése

2 5 2 0 0 6

PIR-törzsszám szektor fejezet/megye

cím/alcímtelepülés-típus

szakágazat rlap év id szak

Eredeti Módosított

el irányzat1 2 3 4 5

A helyi önkormányzat adósságot keletkeztet Ötv. 88. § (2) bekezdése szerinti éves kötelezettségvállalásának (hitelképességének) fels határa

M e g n e v e z é sSor-szám

Ezer forintban

Teljesítés

26

27

28

29

30

- Lízingdíj 31

33

34

35

36

37

Hitelképességi megfelelés (37. sor/24.sor %-a) 38

Felújítási, felhalmozási célú kötelezettségvállalás a 7. sorban szereplvagyontárggyal kapcsolatban

- Kötvénykibocsátásból származó fizetési kötelezettség

- Váltótartozások

- Szállítókkal szembeni tartozások

32

Hitelképesség vizsgálatánál figyelembe vett tárgyévi kötelezettség (25+35+36)

kötelezettség

- Támogatási kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre

- Hosszú lejáratú hitelek visszafizetése

- Rövid lejáratú hitelek visszafizetése

Kamatfizetési kötelezettség a 26 - 34 sorok után

- Külföldi finanszírozás kiadásai

- Garancia és kezességvállalásból származó fizetési

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 831

lapszám

A m ködési és fejlesztési célú bevételek és kiadások2006-2007-2008. évi alakulását külön bemutató mérleg

szerv megnevezése

4 3 2 0 0 6PIR-törzsszám szektor megye település-típus szakágazat rlap év id szak

ezer forintban

M e g n e v e z é sSor-szám

2006. évre 2007. évre 2008. évre

1 2 3 4 5

I. M ködési bevételek és kiadásokIntézményi m ködési bevételek (levonva a felhalmozási áfa visszatérülések, értékesített tárgyi eszközök és immateriális javak áfa-ja,m ködési célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülr l)

Önkormányzatok sajátos m ködési bevételei 02

Önkormányzatok költségvetési támogatása és átengedett személyijövedelemadó bevétele

M ködés célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülr l 04

Támogatásérték m ködési bevétel

Továbbadási (lebonyolítási) célú m ködési bevétel 06

M ködési célú kölcsönök visszatérülése, igénybevétele 07

Rövid lejáratú hitel 08

Rövid lejáratú értékpapírok értékesítése, kibocsátása 09

M ködési célú el z évi pénzmaradvány igénybevétele 10

M ködési célú bevételek ö s s z e s e n (01+....+10) 11

Személyi juttatások 12

Munkaadókat terhel járulékok 13

Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások (levonva az értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak utáni áfa befizetés és kamatkifizetés)

M ködési célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre, egyéb támogatás

Támogatásérték m ködési kiadás 16

Továbbadási (lebonyolítási) célú m ködési kiadás 17

Ellátottak pénzbeli juttatása 18

M ködési célú kölcsönök nyújtása és törlesztése 19

Rövid lejáratú hitel visszafizetése 20

Rövid lejáratú hitel kamata 21

Rövid lejáratú értékpapírok beváltása, vásárlása 22

Tartalékok 23

M ködési célú kiadások ö s s z e s e n (12+....+23) 24

14

01

15

03

05

832 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

lapszám

A m ködési és fejlesztési célú bevételek és kiadások2006-2007-2008. évi alakulását külön bemutató mérleg

szerv megnevezése

4 3 2 0 0 6PIR-törzsszám szektor megye település-típus szakágazat rlap év id szak

ezer forintban

M e g n e v e z é sSor-szám

2006. évre 2007. évre 2008. évre

1 2 3 4 5

II. Felhalmozási célú bevételek és kiadások

25

Önkormányzatok sajátos felhalmozási és t ke bevételei 26

Fejlesztési célú támogatások 27

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülr l 28

Támogatásérték felhalmozási bevétel 29

Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevétel 30

Felhalmozási áfa visszatérülése 31

Értékesített tárgyi eszközök és immateriális javak áfa-ja 32

Felhalmozási célú kölcsönök visszatérülése, igénybevétele 33

Hosszú lejáratú hitel 34

Hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátása 35

Felhalmozási célú el z évi pénzmaradvány igénybevétele 36

Felhalmozási célú bevételek ö s s z e s e n (25+....+36) 37

Felhalmozási kiadások (áfa-val együtt) 38

Felújítási kiadások (áfa-val együtt) 39

Értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak utáni áfa befizetés 40

Felhalmozási célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre 41

Támogatásérték felhalmozási kiadás 42

Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási kiadás 43

Felhalmozási célú kölcsönök nyújtása és törlesztése 44

Hosszú lejáratú hitel visszafizetése 45

Hosszú lejáratú hitel kamata 46

Hosszú lejáratú értékpapírok beváltása 47

Tartalékok 48

Felhalmozási célú kiadások ö s s z e s e n (38+....+48) 49

Önkormányzat bevételei Ö S S Z E S E N (11+37) 50

Önkormányzat kiadásai Ö S S Z E S E N (24+49) 51

Önkormányzatok felhalmozási és t ke jelleg bevételei (levonva a felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülr l)

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 833

lapszám

Normatív hozzájárulások és támogatások jogcímenkénti összegei és forrásai

5 4 2 0 0 6 szerv megnevezésePIR-törzsszám szektor megye település-típus szakágazat rlap év id szak

Eredeti / módosított el irányzat Teljesítés

M e g n e v e z é s Összesen Állami támogatás Átengedett SZJA Összesen Állami támogatás Átengedett SZJAFt % Ft % Ft Ft Ft Ft

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Települési önkormányzatok feladatai 01 0 ---------------------- ----------------------

Körzeti igazgatás 02 0 ---------------------- ----------------------

Körjegyz ség m ködése 03 0 ---------------------- ----------------------

Megyei, f városi önkormányzatok feladatai 04 0 ---------------------- 100 ----------------------

Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok 05 0 ---------------------- 100 ----------------------

Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása 06 0 100 ----------------------

07 0 100 ----------------------

Üdül helyi feladatok 08 0 ---------------------- 100 ----------------------

Pénzbeli szociális juttatások 09 25,000 75,000

Lakáshoz jutás feladatai 10 0 ---------------------- 100 ----------------------

Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai 11

Szociális és gyermekvédelmi benntlakásos és átmeneti elhelyezés 12 69,780 30,220

Hajléktalanok átmeneti intézményei 13 80,000 20,000

Gyermekek napközbeni ellátása 14 85,000 15,000

Óvodai nevelés 15 100 0

16 100 0

Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás 17 100 0

Alapfokú m vészetoktatás 18 100 0

Kollégiumok közoktatási feladatai 19 100 ---------------------- ----------------------

Hozzájárulások egyéb közoktatási nevelési, oktatási feladatokhoz 20 100 ---------------------- ----------------------

21 100 ---------------------- ----------------------

22 100 ---------------------- ----------------------

Helyi közm vel dési és közgy jteményi feladatok 23 0

Megyei/f városi közm vel dési és közgy jteményi feladatok 24 0

Normatív hozzájárulások összesen (01+…+24) 25

26 100 ---------------------- ----------------------

A f városi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége 27 100 ---------------------- ----------------------

Pedagógiai szakszolgálat 28 100 ---------------------- ----------------------

29

Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése 30 100 ---------------------- ----------------------

31 100 ---------------------- ----------------------

Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása 32 100 ---------------------- ----------------------

Kiegészít támogatás egyes szociális feladatokhoz összesen (31+…+32) 33

Helyi önkormányzati hivatásos t zoltóságok támogatása 34 0 ---------------------- 100 ----------------------

35 0

36 100 ----------------------

37

0 ---------------------- 100 ----------------------

----------------------

---------------------- 100

0

----------------------

0

0

0

0

Normatív hozzájárulások és kötött felhasználású támogatások összesen (30+34+35+36)

Kiegészít támogatás egyes közoktatási feladatokhoz összesen (26+…+28)

Önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás támogatása

Bels ellen rzési társulások támogatása

A többcélú kitérségi társulások támogatása

A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve súlyos foglalkoztatási gondokkal küzd települési önkormányzatok kiadásaihoz történ hozzájárulás

Egyéb hozzájárulások egyes közoktatási intézményeket fenntartó önkormányzatok feladatellátásához

Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefügg juttatások szolgáltatások

Sor-szám

0

100

100

100

61,360 38,640

----------------------

----------------------

Iskolai oktatás

100

0

0

0

Pedagógus szakvizsga, továbbképzés, emelt szint érettségi vizsgáztatásra való felkészülés támogatása

Megyei önkormányzatok SZJA részesedése

----------------------

38

----------------------

----------------------

----------------------

----------------------

----------------------

0

100

0

----------------------

----------------------

----------------------

----------------------

----------------------

----------------------

834 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

9 8

szerv, el irányzat megnevezése rlap oldal

Központi költségvetési jelentés

szektor fejezet cím/alcím PIR-törzsszám pénzintézeti azonosító számlatulajdonos azonosító

2 0 0 6

Államháztartásiegyedi azonosító

szakágazat adatközl adatközlés id pontja adatközlés sorszáma év id szak

ezer forintban

M e g n e v e z é s Sor-szám

a f könyvi számlákra való hivatkozással

1 2 3 4 5

Személyi juttatások (51-52) (=02/50) 01

Társadalombiztosítási járulék, munkaadói járulék és táppénz-hozzájárulás(531,532,534,535,536,537) (=02/51+52+54+55+56)

Egészségügyi hozzájárulás (533) (=02/53) 03

04

Dologi kiadások ÁFÁ-ja (561) (=03/36) 05

06

07

08

09

10

11

12

13

14

Támogatásérték m ködési kiadás összesen (373) (=04/11) (08+09+10+11+12+13+14) 15

El z évi el irányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás (372) (=04/20) 16

M ködési célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak (381-b l) (=04/22-b l) 17

M ködési célú pénzeszközátadás háztartásoknak (381-b l) (=04/22-b l) 18

M ködési célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek (381-b l) (=04/22-b l) 19

M ködési célú pénzeszközátadás külföldre (381-b l) (=04/22-b l) 20

M ködési célú pénzeszközátadás EU költségvetésnek (381-b l) (=04/22-b l) 21

22

23

24

25

Pénzforgalom nélküli kiadások (591-592, 5941) (=06/15) 26

Egyéb m ködési célú támogatások, kiadások (15+22+23+24+25+26) 27

Kamatkiadások (573) (=03/59) 28

M ködési kiadások összesen (01+…+07+27+28) 29

Felújítás (124,126,1314,1316,1324,1326,144,146,181) (=05/06) 30

31

32

Központi beruházási kiadások (151-158-ból, 375-b l, 18-ból) (=05/21+28) 33

Lakástámogatás (383) (=05/23) 34

Lakásépítés (153-ból) (=05/25+29) 35

Központi beruházások (33+34+35) 36

37

38

39

40

41

42

43

44

45

46

47

48

49

50

Egyéb felhalmozási kiadások (43+49+50) 51

Felhalmozási kiadások (30+31+32+36+51) 52

Kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre (191-192-b l,271-272-b l) (=06/03) 53

Támogatásérték felhalmozási kiadás központi költségvetési szervnek (374-b l) (=04/12)

Támogatásérték felhalmozási kiadás fejezeti kezelés el irányzatnak (374-b l) (=04/13)

Támogatásérték felhalmozási kiadás társadalombiztosítási alapok kezel inek (374-b l) (=04/14)

Támogatásérték felhalmozási kiadás elkülönített állami pénzalapnak (374-b l) (=04/15)

Támogatásérték felhalmozási kiadás helyi önkormányzatoknak és költségvetési szerveinek (374-b l)(=04/16)

Támogatásérték felhalmozási kiadás többcélú kistérségi társulásnak (374-b l) (=04/17)

Támogatásérték m ködési kiadás központi költségvetési szervnek (373-ból) (=04/04)

Támogatásérték m ködési kiadás fejezeti kezelés el irányzatnak (373-ból) (=04/05)

Támogatásérték m ködési kiadás társadalombiztosítási alapok kezel inek (373-ból) (=04/06)

Támogatásérték m ködési kiadás elkülönített állami pénzalapnak (373-ból) (=04/07)

Támogatásérték m ködési kiadás helyi önkormányzatoknak és költségvetési szerveinek (373-ból) (=04/08)

Támogatásérték m ködési kiadás többcélú kistérségi társulásnak (373-ból) (=04/09)

Garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre (373-ból) (=04/10)

Eredeti Módosított Teljesítés

Államháztartáson kívüli m ködési pénzeszközátadások összesen (381-b l) (=04/22) (17+…+21)

02

Dologi kiadások ÁFÁ nélkül (54-56, kivéve 561) (=03/44-03/36)

Egyéb folyó kiadások (kamatkiadások, el z évi maradvány visszafizetése nélkül és a realizált árfolyamveszteségek) (57, kivéve 57111, 57121, 573) (=03/52+56-03/45+03/60)

El z évi maradvány visszafizetése (57111, 57121) (=03/45)

Garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre (382) (04/23)

Társadalom-, szociálpolitikai és egyéb juttatás, támogatás (581-587) (=04/30)

Felhalmozási célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek (382-b l) (=04/24-b l)

Támogatásérték felhalmozási kiadás összesen (374) (=04/18) (37+38+39+40+41+42)

Intézményi beruházási kiadások ÁFA nélkül (113,115,123,125,1313,1315,1323,1325,143,145) (=05/13)

Beruházások ÁFÁ-ja (182-b l, 183) (=05/27)

Ellátottak pénzbeli juttatásai (588) (=04/36)

Államháztartáson kívüli pénzeszközátadások összesen (44+…+48) (04/24)

Intézményi egyéb felhalmozási kiadások (159,183) (=05/26+30+31)

Felhalmozási célú pénzeszközátadás EU költségvetésnek (382-b l) (=04/24-b l)

Felhalmozási célú pénzeszközátadás külföldre (382-b l) (=04/24-b l)

Felhalmozási célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak (382-b l) (=04/24-b l)

Felhalmozási célú pénzeszközátadás háztartásoknak (382-b l) (=04/24-b l)

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 835

9 8

szerv, el irányzat megnevezése rlap oldal

Központi költségvetési jelentés

szektor fejezet cím/alcím PIR-törzsszám pénzintézeti azonosító számlatulajdonos azonosító

2 0 0 6

Államháztartásiegyedi azonosító

szakágazat adatközl adatközlés id pontja adatközlés sorszáma év id szak

ezer forintban

M e g n e v e z é s Sor-szám

a f könyvi számlákra való hivatkozással

1 2 3 4 5

Eredeti Módosított Teljesítés

Kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre (193-194-b l,273-274-b l)(=06/06) 54

Kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre (435-436-ból,456-457-b l)(=06/09) 55

Pénzügyi befektetések kiadásaiból részesedések vásárlása (171) (=05/34) 56

57

Hatósági jogkörhöz köthet m ködési bevétel (911) (=07/04) 58

Egyéb saját bevétel (912+913+914) (=07/14) 59

ÁFA bevételek, visszatérülések (919) (=07/19) 60

Hozam- és kamatbevételek (916+917) (=07/23) 61

62

63

64

65

66

67

68

69

70

71

72

73

74

75

76

77

78

Felhalmozási és t ke jelleg bevételek (931,934) (=08/09) 79

80

81

82

83

84

85

86

87

88

89

90

91

Felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel, bevételek államháztartáson kívülr l (=08/21) (87+…+91) 92

Kölcsönök visszatérülése államháztartáson belülr l (191-192-b l,271-272-b l) (=10/01+02) 93

Kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülr l (193-194-b l,273-274-b l) (=10/08) 94

Kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülr l (435-436-ból,456-457-b l) (=10/03+04) 95

Osztalékok- és hozambevételek (933-ból) (=08/10) 96

Pénzügyi befektetések bevételeib l részesedések (171,933-ból) (=08/11) 97

Törvény szerinti bevételek /58+…+62+63+71+78+79+86+92+...+97/ 98

Törvény szerinti kiadások és bevételek egyenlege (57-98) 99

M ködési költségvetés támogatása (941-b l) (=09/01) 100

Intézményi felhalmozási kiadások támogatása (941-b l) (=09/02) 101

Központi felhalmozási kiadások támogatása (941-b l) (=09/03) 102

Fejezeti kezelés el irányzatok támogatása (941-b l) (=09/04) 103

Költségvetési támogatás (=09/05) (100+101+102+103) 104

Kiadások és bevételek egyenlege (költségvetési támogatással) (99-104) 105

Kiadásból: m ködésb l felhalmozás keresztfinanszírozása 106

Kiadásból: felhalmozásból m ködés keresztfinanszírozása 107

Átvett pénzeszközök non-profit szervezetekt l (472-b l) (=08/18)

Átvett pénzeszközök külföldr l (472-b l) (=08/19)

Átvett pénzeszközök EU költségvetésb l (472-b l) (08/20)

Garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülr l (476-ból) (=07/29)

Átvett pénzeszközök vállalkozásoktól (472-b l) (=08/16)

Átvett pénzeszközök háztartásoktól (472-b l) (=08/17)

Támogatásérték felhalmozási bevétel fejezeti kezelés el irányzattól (465-b l) (=09/16)

Átvett pénzeszközök EU költségvetésb l (471-b l) (=07/28)

Garancia- és kezességvállalásból származó visszatérülések bevételek (466-ból) (=09/13)

Támogatásérték felhalmozási bevétel központi költségvetési szervt l (465-b l) (=09/15)

Támogatásérték m ködési bevétel központi költségvetési szervt l (464-b l) (=09/07)

Támogatásérték m ködési bevétel fejezeti kezelés el irányzattól (464-b l) (=09/08)

Támogatásérték m ködési bevétel társadalombiztosítási alapból (464-b l) (=09/09)

Támogatásérték m ködési bevétel elkülönített állami pénzalaptól (464-b l) (=09/10)

Átvett pénzeszközök vállalkozásoktól (471-b l) (=07/24)

Átvett pénzeszközök háztartásoktól (471-b l) (=07/25)

Átvett pénzeszközök non-profit szervezetekt l (471-b l) (=07/26)

Átvett pénzeszközök külföldr l (471-b l) (=07/27)

Támogatásérték felhalmozási bevétel társadalombiztosítási alapból (465-b l) (=09/17)

Támogatásérték felhalmozási bevétel elkülönített állami pénzalaptól (465-b l) (=09/18)

Támogatásérték m ködési bevétel helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveit l(464-b l) (=09/11)

Támogatásérték m ködési bevétel többcélú kistérségi társulástól (464-b l) (=09/12)

Támogatásérték felhalmozási bevétel helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveit l (465-b l) (=09/19)

Támogatásérték felhalmozási bevétel többcélú kistérségi társulástól (465-b l) (=09/20)

El z évi el irányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétele (462) (=09/25)

Költségvetési kiegészítések, visszatérülések (461+462) (=09/23+24)

Törvény szerinti kiadások /16+29+52+53+54+55+56/

Támogatásérték felhalmozási bevétel összesen (465) (=09/21) (80+…+85)

M ködési célú pénzeszköz-átvétel, bevételek államháztartáson kívülr l összesen (=07/30) (72+…+77)

Támogatásérték m ködési bevétel összesen (464) (=09/14) (64+…+70)

836 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

9 8

szerv, el irányzat megnevezése rlap oldal

Központi költségvetési jelentés

szektor fejezet cím/alcím PIR-törzsszám pénzintézeti azonosító számlatulajdonos azonosító

2 0 0 6

Államháztartásiegyedi azonosító

szakágazat adatközl adatközlés id pontja adatközlés sorszáma év id szak

ezer forintban

M e g n e v e z é s Sor-szám

a f könyvi számlákra való hivatkozással

1 2 3 4 5

Eredeti Módosított Teljesítés

M ködési költségvetés el irányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevétele (98) (=10/10-b l) 108

109

Központi felhalmozási kiadások el irányzat-maradvány igénybevétele (98) (=10/10-b l) 110

Fejezeti kezelés (speciális) el irányzatok el irányzat-maradvány igénybevétele (98) (=10/10-b l) 111

El z évi el irányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevétele (=10/10) (108+109+110+111) 112

Rövid lejáratú hitelek törlesztése (451-454-b l) (=06/18+19+20+22) 113

Likvid hitelek törlesztése (=06/21) 114

Hosszú lejáratú hitelek törlesztése (431-432-b l) (=06/16+17) 115

Rövid lejáratú értékpapírok vásárlása (291,292,293-ból,294-b l,295-b l) (=06/25) 116

Hosszú lejáratú értékpapírok vásárlása (172-b l,173,174-b l) (=05/35+36+37) 117

Hiteltörlesztés külföldre (433) (=06/28+29+30+31) 118

Egyéb finanszírozás kiadásai (39-b l) (=06/63) 119

120

Rövid lejáratú hitelek bevételei (451-454-b l) (=10/14+15+16+21) 121

Likvid hitelek felvétele (=10/20) 122

Hosszú lejáratú hitelek bevételei (431-432-b l) (=10/17+18) 123

Forgatási célú értékpapírok értékesítése (291,292,293-ból,294-b l,295-b l) (=10/24) 124

Hosszú lejáratú értékpapírok értékesítése (933-ból) (=08/12+13+14) 125

Hitelfelvétel külföldr l (433) (=10/30+31+32+33) 126

Egyéb finanszírozás bevételei (48-ból) (=10/65) 127

128

Finanszírozás összesen (112-120+128-130-131+132+133 = 105) 129

Államháztartáson belülr l kapott továbbadási (lebonyolítási) célú kiadás összesen (3971, 3972) (=06/48) 130

Államháztartáson kívülr l kapott továbbadási (lebonyolítási) célú kiadás összesen (3973, 3974) (=06/59) 131

Államháztartáson belülr l kapott továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel összesen (4871, 4872) (=10/50) 132

Államháztartáson kívülr l kapott továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel összesen (4873, 4874) (=10/61) 133

Foglalkoztatottak létszáma (f ) - id szakra 134

Intézményi felhalmozási kiadások el irányzat-maradvány igénybevétele (98) (=10/10-b l)

Finanszírozási kiadások (113+...+119)

Finanszírozási bevételek (121+…+127)

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 837

2. számú melléklet a 318/2005. (XII. 26.) Korm. rendelethez

[4. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]

2006. évben feladatfinanszírozás körébe tartozó költségvetési előirányzatok

Fejezet Cím Alcím Jogcím csoport Jogcím Kiemelt előirányzat neve

VI. Bíróságok 2 Fejezeti kezelésű előirányzatok 3 PHARE programok és átmeneti támogatások programjai 1 PHARE támogatással megvalósuló programok 4 PHARE oktatás az igazságszolgáltatási kapacitás további

megerősítése témakörben (CRIS 2003/004-347-0301 programszám)

2 Átmeneti támogatással megvalósuló programok 1 Bírósági Oktatási Központ felszerelése

XI. Belügyminisztérium 19 Fejezeti kezelésű előirányzatok 2 Ágazati célfeladatok 1 Gépjármű-korszerűsítési program 67 Schengen Alap 11 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai 1 PHARE támogatással megvalósuló programok 21 2003. évi PHARE nemzeti program 22 2002. évi PHARE nemzeti program, a Rendvédelmi

Szervek IT rendszerének fejlesztése 2 Átmeneti támogatással megvalósuló programok 1 Menekültek integrációjának elősegítése 2 Humánerőforrás-menedzsment fejlesztése a Belügyminisz-

tériumban 3 Küzdelem a szervezett bűnözés ellen 20 Nemzeti Sporthivatal 6 Sportági szakszövetségek, sportesemények, sportlétesít-

mények működési támogatása 2 Sportlétesítmények fejlesztése és kezelése 3 2006. évi úszó Európa-bajnokság létesítményfejlesztési

program

838 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

Fejezet Cím Alcím Jogcím csoport Jogcím Kiemelt előirányzat neve

XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 25 Fejezeti kezelésű előirányzatok 30 Közlekedéssel kapcsolatos és egyéb fejezeti kezelésű

előirányzatok 7 Schengen Alap 11 TEN-T pályázatok 31 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai 2 Átmeneti támogatással megvalósuló programok 1 Hajózási Információs Rendszer megvalósítása 2 Felkészülés a digitális tachográfok bevezetésére 4 IT fejlesztés gépjármű-közlekedés légszennyező hatásának

számítására 5 Integrált vontatási erőforrás tervező és nyilvántartó

információs rendszer 6 Gördülő állomány karbantartás hatékonyságának növelése 7 Egyes fontos mérések visszavezethetőségi láncának

létrehozása 2004/016-689.05.02 8 Vasúti információs adatbázis fejlesztése 2004/016-

689.05.02 9 Vasúti infrastruktúra hatékonyságának növelése 2004/016-

689.05.02 10 Zajtérképet készítő központ létrehozása 2004/016-

689.02.02

XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 10 Fejezeti kezelésű előirányzatok 7 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai 1 PHARE támogatásból megvalósuló programok 8 Környezetvédelmi PHARE program (HU-0204) 9 Környezetvédelmi PHARE program (HU-0304) 2 Átmeneti támogatással megvalósuló programok 1 Magyar Természetvédelmi Információs Rendszer

fejlesztése (2004/016-689.02.01) 2 Vízkeret irányelv végrehajtása II. fázis (2004/016-

689.02.03)

XVII. Területfejlesztés 5 Fejezeti kezelésű előirányzatok 10 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai 1 PHARE támogatással megvalósuló programok 3 Határon átnyúló CBC program (HU 03XX) 6 Gazdasági és társadalmi kohézió erősítése (HU 02XX) 7 Gazdasági és társadalmi kohézió erősítése (HU 03XX) 9 INTERREG III. HU 03XX

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 839

Fejezet Cím Alcím Jogcím csoport Jogcím Kiemelt előirányzat neve

XVIII. Külügyminisztérium 5 Fejezeti kezelésű előirányzatok 30 Schengeni követelmények 1 Schengen Alap

XIX. EU Integráció 2 EU Integráció fejezeti kezelésű előirányzat 5 Norvég Alap támogatásból megvalósuló projektek 6 Schengen Alap technikai segítségnyújtás 12 2007-től induló EU nagyberuházások és komplex

fejlesztések előkészítése

XX. Oktatási Minisztérium 11 Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Közoktatási feladatok támogatása 20 Oktatási nyilvántartások korszerűsítése 21 Oktatási infokommunikációs technológia 23 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai 1 PHARE támogatással megvalósuló programok 3 „Információs technológia az általános iskolában” program

2002 PHARE forrás 4 „Információs technológia az általános iskolában” program

2002 hazai társfinanszírozás

XXI. Egészségügyi Minisztérium 10 Fejezeti kezelésű előirányzatok 6 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai 2 Átmeneti támogatással megvalósuló programok 2 Belső pénzügyi ellenőrzési tevékenység hatékonyságának

fokozása az ÁNTSZ-ben

XXII. Pénzügyminisztérium 12 Fejezeti kezelésű előirányzatok 2 Ágazati célelőirányzatok 30 Schengen Alap 5 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai 1 PHARE támogatásból megvalósuló programok 16 Rendszám és Konténerkód Felismerő Rendszer (2004/016-

954) 2 Átmeneti támogatással megvalósuló programok 2 ÁPBE Módszertani és Képzési Központ 3 Funkcionálisan független belső ellenőrzés megerősítése a

Vám- és Pénzügyőrségen belül 4 Az Európai Unió gyakorlatának megismerése a jövedéki

adók ellenőrzése vonatkozásában

840 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

Fejezet Cím Alcím Jogcím csoport Jogcím Kiemelt előirányzat neve

XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 10 Fejezeti kezelésű előirányzatok 39 Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások 9 Egyházi Kulturális Alap 1 Egyházi Kulturális Alap támogatása

XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium 9 Fejezeti kezelésű előirányzatok 5 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai 1 PHARE támogatással megvalósuló programok 1 Diszkrimináció ellenes program (2002/000-315.01.02) 2 PHARE ACCES (2003/004-347-02.02) 3 HU-03004-347-02-01 Esélyegyenlőség biztosítása a

fogyatékkal élők számára 4 8 HU-2002-180-05-02 Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok

Intézményfejlesztése projekt 9 HU-03004-347-02-01 Esélyegyenlőség biztosítása a

fogyatékkal élők számára 10 HU-03/JH/03-TL Kábítószerügyi információs rendszer

kialakítása 2 Átmeneti támogatással megvalósuló programok 1 Civil szervezetek és az Anti-diszkriminációs törvény

alkalmazása 17 Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség fejlesztése 2 Lakóotthon-fejlesztés támogatása

XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 8 Fejezeti kezelésű előirányzatok 7 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai 1 PHARE támogatással megvalósuló programok 14 HU 2003/004-347.05.03 Küzdelem a munka világából

történő kirekesztődés ellen

3. számú melléklet a 318/2005. (XII. 26.) Korm. rendelethez

[5. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 841

FELADATFINANSZÍROZÁSI ENGEDÉLYOKIRATMagyar Államkincstár

- ....... sz. módosítás esetén a feladat és a részfeladat azonosító száma:

- záróokmány

1.1. Feladat megnevezése : .................................................................................................................

Törv.s. ÁHT azonosít.: Ktsgv-i cím: Alcím: Jogcímcsop: Jogcím:

1.2.Fejezet száma és neve : ………………………………………………………………………………………………

2.1. Részfeladat megnevezése : ..................................................................................................................................

2.2. Az engedélyokirat módosítása esetén a módosítás indokolása:: ……………………………………………………..

........................................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................................

2.3. Részfeladat el irányzat módosítást igényel I/N :

3.1. Költségvetési kiadás els dleges elszámolási helye /fejezet v. f intézmény/:

....................................................................................................................... ÁHT azonosítója:

3.2. Megvalósító neve: ....................................................................... adószám: - -

címe : .......................................................................................................................................

Megvalósítás helye: .............................................................................Megvalósító intézm. ÁHT-je :

4.1. Teljesítésigazolásra jogosult személy(ek): .................................................................................................

4.2. Utalványozásra jogosult személy(ek): ......................................................................................................

5.1. A feladadat végrehajtásához szükséges pénzügyi fedezet forrásnemenkénti bontásban (Forintban)

El z évek Tárgyéviráfordítása ráfordítás

5.2. Források igénybevételi sorrendje, 1.) ...............................................................

2.) ...............................................................

3.) ...............................................................

a) támogatási ei.

Teljes bekerülési költség, amelyb l

b) fejezeti maradvány

c) fejezeti egyéb bevétel

d) Uniós forrás

e) intézményi maradvány

g) küls köri megvaló- sító saját forrása, egyéb

forrása

f) intézményi saját bevétel

szükség szerinti egyéb meghatározás

Mindösszesen:2… .év 2… .év 2… .év 2… .évK ö v e t k e z é v e k ráfordításai

842 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

Kiadási Bevételi

ei.csop. kiem.ei. Kiadás el irányzatonkénti összege KTK ei.csop. kiem.ei. kiadás támogatással, bevétellel fin.összege KTK

Ft Ft

Ft Ft

Ft Ft

Ft Ft

Ft Ft

Ft Ft

6.2. Finanszírozható költségnemek (el irányzat-módosítással nem járó részfeladat esetén amennyiben a fejezet el írja)

1 … ……………………………………………… Ft

1 … ……………………………………………… Ft

2 … ……………………………………………… Ft

2 … ……………………………………………… Ft

(adatok Forintban)

7.1. Feladat befejezésének határideje: 7.2. Pénzügyi elszámolás ideje:

8. El leg igénybe vehet I/N: x/ jogszabályi hivatkozás: .............................................

Dátum: ................. év ................... hó ........ nap p.h.

.................................... ...............................kötelezettséget vállaló aláírása ellenjegyz

Magyar Államkincstár részér l visszaigazolás:a feladat és részfeladat azonosító száma:

Dátum: ........ év .................... hó ........ nap

p.h.

ügyintéz : ................................... Magyar Állmkincstár

Záradék: xx/

A szükséges el irányzat módosításához hozzájárulunk.

................................................................... .....................................................átadó fejezet felel se átvev fejezet felel se

x/ Költségvetési szerv részére el leg nem folyósítható.

Xx/ Fejezetek közötti átadáskor egy plusz példányt kell készíteni az átvev fejezet értesítése céljából, amelyet az Magyar Államkincstár fog továbbítani

6.3. Finanszírozható költségek

6.1. Kiadási és bevételi kiemelt el irányzatok összegei és felhasználásuk Kincstári Tranzakciós Kódonkénti bontásban

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 843

Kitöltési útmutató a „Feladatfinanszírozási Engedélyokirat” elnevezésű okmányhoz

Az Engedélyokiratot a 217/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 70. § (1) bekezdés b)-d) pontjai hatálya alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokra kell kitölteni. Az Engedélyokirat benyújtására csak a Feladatismertető egyidejű benyújtásával, illetve annak az Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) általi visszagazolását követően van lehetőség. Az okmányon történt változtatások, módosítások esetén jelezni szükséges – folyamatos sorszámmal – a módosítások sorrendjét. A részfeladat lezárását követően Záró okmányt kell benyújtani, melyet a „záró okmány” szöveg aláhúzásával kell jelölni. Az Okmány 1.l. és 1.2. pontjaiban foglaltak megegyeznek a Feladatismertető ugyan-ezen pontjaival. 2.1. pont Az adott részfeladat nevét kell beírni. 2.2. pont Az engedélyokirat módosítása esetén röviden ismertetni kell a módosítás

indokát. 2.3. pont Amennyiben a Fejezet a rendelkezési jogot előirányzat-módosítással átengedi

a részfeladat közvetlen megvalósítója, a saját, illetve más fejezet intézménye (az elsődleges elszámolás készítője) részére, abban az esetben a kockába „I” betűt kell beírni. Ha a fejezet magának tartja fenn az előirányzat feletti rendelkezési jogosultságot vagy a költségvetési szervnek előirányzat-módosítás nélküli rendelkezési és utalványozási jogosultságot biztosít, a kockába az „N” betűt kell beírni.

3.l. pont Az elsődleges elszámolási hely rovatba annak a költségvetési szervnek a

nevét és intézményi ÁHT azonosítóját kell beírni, amelyik a költségvetési előirányzatból közvetlenül részesül.

3.2. pont Az önálló, részben önálló, a részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv,

vagy a kincstári körön kívüli szervezet nevét, adószámát és címét kell rögzíteni. Kincstári körön kívüli megvalósító esetén az intézményi ÁHT-rovatot nem kell kitölteni.

Adószám hiányában a Kincstár az engedélyokirat befogadását visszautasítja. 4.1. pont A szervezet megnevezését és a szervezet nevében eljáró és aláírásra

meghatalmazott személyek nevét kell rögzíteni. Teljesítésigazolásra jogosult személyek alatt értendők azok a szakmailag felelős személyek, akik a részfeladat elvégzésének leigazolására jogosultak.

844 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

4.2. pont A szervezet megnevezését és a szervezet nevében eljáró utalványozási joggal rendelkező, aláírásra felhatalmazott, az Kincstárhoz benyújtott aláírás bejelentő karton szerinti személyek nevét kell beírni a Rendelet 74. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Amennyiben az utalványozási jogot a pénzügyminiszter engedélyével államháztartáson kívüli szervezetnek adják át, a pénzügyminiszter engedélyét az első okmány benyújtásakor csatolni kell.

5.1. pont Itt kell rögzíteni a részfeladat végrehajtásához szükséges pénzügyi fedezet

forrásnemenkénti bontását. A függőleges oszlopok az egymást követő években a részfeladatra fordítható összegeket, a vízszintes sorok azok forrásnemenkénti rész-letezettségét tartalmazzák. Az előző évek ráfordítása oszlopban a ténylegesen kifizetett összegeket, a tárgyévi ráfordítás oszlopban az aktuális előirányzatokat, a következő évek ráfordításai oszlopban a tervezett ráfordításokat kell szerepeltetni.

Az egyes sorok fogalmi meghatározása:

- Az első sor a tartalmazza a részfeladat teljes ráfordításának összegét. A tárgyévet megelőző évek ráfordításai oszlopban a ténylegesen kifizetett összegeket, a tárgyévi ráfordítások oszlopban az előirányzatokat, a következő évek ráfordításai oszlopokban a tervezett ráfordításokat kell szerepeltetni.

- Az a) sor tartalmazza a teljes bekerülési költség központi támogatásból meg-valósuló részét.

- A b) sor az előző évek fejezeti (támogatási és bevételi) maradványát tartalmazza.

- A c) sorba a költségvetési törvényben tervezett tárgyévi fejezeti egyéb bevétel és a költségvetést érintő fejezeti többletbevétel összegét kell beírni.

- A d) tartalmazza az uniós támogatások összegét, ezen belül külön megnevezve a PHARE, az átmeneti támogatás, a TEN-T vagy egyéb forrásokat.

- Az e) sor tartalmazza az előző évek intézményi maradványát, melyhez kapcsolódóan az előirányzat-módosítást fejezeti vagy intézményi hatáskörben kell végrehajtani.

- Az f) sorban kell rögzíteni az intézmény tárgyévi saját bevételét. Amennyiben az az intézmény előirányzat-felhasználási keretszámlájára folyik be, az intéz-ménynek 006/005 KTK-val át kell utalni a fedezetet a feladatfinanszírozási számlájára.

- Az g) sor tartalmazza a törvényi sor előirányzatát nem növelő, a külső köri megvalósító által a fejezeti lebonyolítási számlára beutalt saját és egyéb forrás hozzájárulást.

5.2. pont. Amennyiben a részfeladat több forrásból valósul meg a források sorrendjét,

vagy egyéb kikötést lehet meghatározni. 6.1. pont. Ide kell beírni az adott fejezeti kezelésű előirányzatról biztosított kiadási és

bevételi előirányzatokat előirányzati csoportonként és kiemelt jogcímenként.

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 845

Ennek egyezni kell az 5.1. pont a) – d) soraiban a tárgyévi ráfordítás oszlopban feltüntetett források együttes összegével. Egy kiemelt jogcímhez több kiadási KTK is tartozhat, ezért szükséges azok KTK szerinti megbontása is.

6.2. pont. Előirányzat módosítással nem járó részfeladat esetén a finanszírozható költségnemek (dologi, bér stb.) rovati bontásban, amennyiben a felhasználás összetételét a fejezet előírja.

6.3. pont. A finanszírozható költségeket – új részfeladat jóváhagyásakor – a Fejezet,

ill. a jóváhagyó szerv a hagyományos (az előbb felsorolt) rovati megbontás mellett, tételes létesítményjegyzék, vagy részletes szakmai előírás alapján tovább részletezheti.

7.1. és 7.2. pontba a részfeladat befejezésének tervezett határidejét és a befejezést

követő pénzügyi elszámolás végső határidejét kell beírni. 8. pont. Amennyiben az engedélyező a feladat megvalósítása érdekében előleg

folyósításáról intézkedik, a kockába „I” betűt kell beírni, és a jogszabályra való hivatkozás kitöltése kötelező. Ha előleg nem folyósítható az „N” betűt kell beírni. Költségvetési szerv részére előleg nem folyósítható.

Az engedélyokirat aláírója az a kötelezettségvállaló személy lehet, akit a Feladat-ismertető 5. pontjában a jóváhagyó az előirányzat felett rendelkező személyként megjelölt. Az ellenjegyző a Fejezet utalványozási rendjében rögzített személy lehet. Az aláírásokat bélyegzővel kell hitelesíteni. Ellenjegyzés nélküli okmányt a Kincstár nem fogad be. Az Engedélyokiratot 3 példányban kell benyújtani a Magyar Államkincstár illetékes Főosztályára. Amennyiben az előirányzatot más fejezetnek adják át, az átadó és átvevő fejezet által is aláírt Alapokmányt 4 példányban kell benyújtani. A Kincstár által befogadott és visszaigazolt Engedélyokirat egy másolati példányát a benyújtó köteles a megvalósító részére megküldeni.

4. számú melléklet a 318/2005. (XII. 26.) Korm. rendelethez

[7. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]8

46

PÉ

NZ

ÜG

YI

KÖ

ZL

ÖN

Y4

.szám

Összehangolás szabályai alá tartozó el irányzatok

FEJEZET EL IRÁNYZAT KEZEL JE ÖSSZEHANGOLÁSBAN KAPCSOLODÓ EL IRÁNYZAT

Jogcím- El ir. Kiem. EL IRÁNYZAT MEGNEVEZÉSE

CÍM FEJEZET

ALCÍM csop. cím csop. el ir. CÍM ALCÍM

VI BÍRÓSÁGOK

2 3 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai

2 3 1 4 Phare oktatás az igazságszolgáltatási kapacitás további meger sítése témakörben

(CRIS 2003/004-347-0301 programszám)

2 3 2 1 Átmeneti támogatással megvalósuló programok / Bírósági Oktatási Központ felszerelése

IX HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI

2 11 Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása

2 17 Önkormányzatok EU-s, valamint hazai fejlesztési pályázatai sajátforrás-kiegészítésének támogatása

2 21 Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása

2 22 Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátásának támogatása

6 Címzett és céltámogatások

IX 7 A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása

XVII 5 3 Terület- és régiófejlesztési célel irányzat

XVII 5 3 Decentralizált területfejlesztési programok

LXIII 1 Aktív foglalkoztatási eszközök

7 A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása

IX 6 Címzett és céltámogatás

XV 25 3 Beruházás-ösztönzési célel irányzat

XV 25 29 Útpénztár

XVII 5 1 Turisztikai célel irányzat

XVII 5 3 Terület- és régiófejlesztési célel irányzat

XVII 5 3 Decentralizált területfejlesztési programok

LXIII 1 Aktív foglalkoztatási eszközök

8 Vis maior tartalék

10 A leghátrányosabb helyzet kistérségek felzárkoztatásának támogatása

4.

számP

ÉN

ZÜ

GY

IK

ÖZ

LÖ

NY

84

7XI BELÜGYMINISZTÉRIUM

19 2 67 2 Schengen Alap

19 11 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai

19 11 1 21 2003. évi PHARE nemzeti program

19 11 1 22 2002. évi PHARE nemzeti program , a Rendvédelmi Szervek IT rendszerének fejlesztése

19 11 2 1 Menekültek integrációjának el segítése

19 11 2 2 Humáner forrás-menedzsment fejlesztése a Belügyminisztériumban

19 11 2 3 Küzdelem a szervezett b nözés ellen

XII FÖLDM VELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

10 11 Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

10 11 1 Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Intézkedések

10 12 SAPARD támogatásból megvalósuló programok

10 12 1 2 SAPARD intézkedések / Felhalmozási költségvetés

11 EU integráció fejezeti kezelés el irányzat

11 2 Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP)

11 2 1 Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mez gazdaságban

11 2 2 Élelmiszergazdaság modernizálása

11 2 3 Vidéki térségek fejlesztése

11 2 4 AVOP Technikai segítségnyújtás

XV GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM

25 1 4 Kombinált fuvarozás, logisztikai központok, kiköt k fejlesztése

25 2 2 Energiafelhasználási hatékonyság javítása

XV 25 3 Nemzeti beruházás-ösztönzési vállalkozási célel irányzat

25 3 1 2 Beruházás-ösztönzési célel irányzat

25 3 2 Nemzeti beruházás-ösztönzési vállalkozási célel irányzat

IX 7 A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása

XV 25 2 Energiafelhasználási hatékonyság javítása

XV 25 3 Kis- és középvállalkozói célel irányzat

XVII 5 3 Terület- és régiófejlesztési célel irányzat

XVII 5 3 Decentralizált területfejlesztési programok

LXIII 1 Aktív foglalkoztatási eszközök

LXIX 1 A vállalati innováció és a gazdaságban hasznosuló K+F támogatása

84

8P

ÉN

ZÜ

GY

IK

ÖZ

LÖ

NY

4.

szám25 3 3 2 Kis- és középvállalkozói célel irányzat

XV 25 3 Nemzeti beruházás-ösztönzési vállalkozási célel irányzat

XVII 5 3 Terület- és régiófejlesztési célel irányzat

XVII 5 3 Decentralizált területfejlesztési programok

LXIII 1 Aktív foglalkoztatási eszközök

25 29 Útpénztár

IX 7 A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása

XVII 5 3 Terület- és régiófejlesztési célel irányzat

XVII 5 3 Decentralizált területfejlesztési programok

XVII 5 3 Belterületi kiépítetlen közúthálózat fejlesztése

XVII 5 3 Kerékpárutak fejlesztése

25 30 7 2 Schengen Alap

25 30 9 EU támogatású projektek el készítése és technikai támogatása

25 30 11 TEN-t pályázatok

25 31 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai

25 31 2 1 2 Hajózási információs Rendszer megvalósítása

25 31 2 2 2 Felkészülés a digitális tachográfok bevezetésére

25 31 2 4 IT fejlesztés gépjárm -közlekedés lérszennyez hatásának számítására

25 31 2 5 Integrált vontatási er forrás trevez - és nyílvántartó információs rendszer

25 31 2 6 Gördül állomány karbantartás hatékonyságának növelése

25 31 2 7 Egyes fontos mérések visszavezethet ségi láncának létrehozása 2004/016-689.05.02.

25 31 2 8 Vasúti információs adatbázis fejlesztése 2004/016-689.05.02.

25 31 2 9 Vasúti infrastruktúra hatékonyságának növelése 2004/016-689.05.02

25 31 2 10 Zajtérképet készít központ létrehozása 2004/016-689.02.02

26 EU integráció fejezeti kezelés el irányzat

26 1 Kohéziós Alap támogatásából megvalósuló közlekedési projektek

26 3 Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP)

26 3 1 Beruházás-ösztönzés

26 3 2 Kis- és középvállalkozások fejlesztése

26 3 5 GVOP Technikai segítségnyújtás

26 4 Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP)

26 4 2 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése

26 4 3 Környezetvédelem - Energetika

26 4 4 KIOP Technikai segítségnyújtás

XVI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

10 1 7 5 2 Vásárhelyi terv továbbfejlesztése

XVII 5 3 Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése

4.

számP

ÉN

ZÜ

GY

IK

ÖZ

LÖ

NY

84

910 1 9 Balatoni regionális viziközm -hálózat fejlesztése

XVII 5 2 Balatonnal kapcsolatos feladatok támogatása

10 1 20 2 Ivóvíz-min ségjavító program

10 2 37 2 Hulladékkezelési - és gazdálkodási feladatok

10 2 39 2 Országos Környezeti Kármentesítési Program végrehajtása

10 2 40 Természetvédelmi nemzetközi pályázatok támogatása

10 7 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai

10 7 1 8 Környezetvédelemi PHARE program (HU-0204)

10 7 1 9 Környezetvédelemi PHARE program (HU-0304)

10 7 2 1 Magyar Természetvédelmi Információs Rendszer fejlesztése (2004/016-689.02.01)

10 7 2 2 Vízkeret irányelv végrehajtása II. Fázis (2004/016-689.02.03)

11 EU integráció fejezeti kezelés el irányzat

11 1 Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP)

11 1 1 Környezetvédelem

11 2 Kohéziós Alap támogatásából megvalósuló környezetvédelmi projektek

XVII TERÜLETFEJLESZTÉS

5 1 1 Területrendezés

5 1 4 Lakás- és építésügy

5 1 5 Turisztikai célel irányzat

IX 7 A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása

XVII 5 3 Terület- és régiófejlesztési célel irányzat

XVII 5 3 Decentralizált területfejlesztési programok

XVII 5 3 Idegenforgalmi fejlesztések

5 2 Országos jelent ség területfejlesztési programok

5 2 1 2 Balatonnal kapcsolatos feladatok támogatása

XVI 10 1 Balatoni regionális viziközm -hálózat fejlesztése

5 2 2 Szigetköz és térsége rehabilitációja, Mosoni Duna komplex területfejlesztése

5 2 3 Duna-Tisza közi hátság területfejlesztési programja

5 2 5 Kiemelt térségek területfejlesztése (Velencei tó, Tisza tó, Dunakanyar, M8, natúrparkok)

5 2 6 Kiemelt infrastrukturális és vállalkozási övezetek fejlesztése (repül terek, logisztikai központok, kritikus belterületi vízrendezések,

raktárbázisok, számítástechnikai fejlesztések, termel üzemek infrafejlesztése, ingatlanszerzés)

5 2 7 Kiemelt kistérségek és rétegek projektfejlesztése, romák társadalmi integrációját segít kormányzati program

5 3 1 2 Terület- és régiófejlesztési célel irányzat/ Központi fejlesztési feladatok

IX 6 Címzett és céltámogatás

IX 7 A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása

XV 25 3 Beruházás-ösztönzési célel irányzat

XV 25 3 Kis- és középvállalkozói célel irányzat

85

0P

ÉN

ZÜ

GY

IK

ÖZ

LÖ

NY

4.

számXV 25 29 Útpénztár

XVII 5 1 Turisztikai célel irányzat

XVII 5 3 Decentralizált területfejlesztési programok

LXIII 1 Aktív foglalkoztatási eszközök

5 3 2 2 Decentralizált területfejlesztési programok

IX 6 Címzett és céltámogatás

IX 7 A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása

XV 25 3 Beruházás-ösztönzési célel irányzat

XV 25 3 Kis- és középvállalkozói célel irányzat

XV 25 29 Útpénztár

XVII 5 1 Turisztikai célel irányzat

XVII 5 3 Terület- és régiófejlesztési célel irányzat

LXIII 1 Aktív foglalkoztatási eszközök

5 3 3 Decentralizált szakmai fejlesztési programok

5 3 3 1 Idegenforgalmi fejlesztések

XVII 5 1 Turisztikai célel irányzat

5 3 3 2 Autópályaépítést segít közmunkaprogram

XXVI 8 8 Közmunkaprogramok támogatása

LXIII 1 Aktív foglalkoztatási eszközök

5 3 3 3 Nemzeti parkok közmunkaprogram

XXVI 8 8 Közmunkaprogramok támogatása

LXIII 1 Aktív foglalkoztatási eszközök

5 3 3 4 Köztisztvisel k és pedagógusok internet hozzáférésének támogatása

5 3 3 5 Háromszoros esélyteremtés a szociális ellátórendszer fejlesztésével

5 3 3 6 Belterületi kiépítetlen közúthálózat fejlesztése

XV 25 29 Útpénztár

5 3 3 7 Kerékpárutak fejlesztése

XV 25 29 Útpénztár

5 3 3 8 Vásárhelyi terv továbbfejlesztése

XVI 10 1 Vásárhelyi terv továbbfejlesztése

5 7 INTERREG Közösségi kezdeményezés programjai

5 7 1 INTERREG IIIA HU-SK-UA

5 7 2 INTERREG IIIA HU-RO-SER

5 7 3 INTERREG IIIA SL-HU-CR

5 7 4 INTERREG IIIA AU-HU

5 7 5 INTERREG IIIB

5 7 6 INTERREG IIIC

5 7 7 INTERACT

5 10 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai

5 10 1 3 Határon átnyúló CBC program (HU 03XX)

4.

számP

ÉN

ZÜ

GY

IK

ÖZ

LÖ

NY

85

15 10 1 6 Gazdasági és társadalmi kohézió er sítése (HU 02XX)

5 10 1 7 Gazdasági és társadalmi kohézió er sítése (HU 03XX)

5 10 1 9 INTERREG III. HU 03XX

6 EU integráció fejezeti kezelés el irányzat

6 1 Regionális Operatív Program (ROP)

6 1 2 Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése

6 1 5 A humáner forrás - fejlesztés regionális dimenziójának er sítése

6 1 8 A turisztikai potenciál er sítése a régiókban

6 1 11 ROP Technikai segítségnyújtás

XVIII KÜLÜGYMINISZTÉRIUM

5 30 1 2 Schengen Alap

XIX EU INTEGRÁCIÓ

2 3 KTK technikai segítségnyújtás

2 5 Norvég Alap támogatásból megvalósuló projektek

2 6 Schengen Alap technikai segítségnyújtás

2 12 2007-t l induló EU nagyberuházások és komplex fejlesztések el készítése

XX OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

11 19 2 2 Fels oktatási kutatási program

11 23 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai

11 23 1 3 "Információs technológia az általános iskolában" program 2002 Phare forrás

11 23 1 4 "Információs technológia az általános iskolában" program 2002 hazai társfinanszírozás

12 EU integráció fejezeti kezelés el irányzat

12 1 Humáner forrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP)

12 1 1 Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaer piacra történ belépés segítésével OM intézkedés

12 1 3 Az oktatási, szociális, és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése OM intézkedés

12 1 5 Egész életen át tartó tanulás és alkalmazkodó-képesség támogatása OM intézkedés

XXI EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM

10 6 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai

85

2P

ÉN

ZÜ

GY

IK

ÖZ

LÖ

NY

4.

szám10 6 2 2 Bels pénzügyi ellen rzési tevékenység hatékonyságának fokozása az ÁNTSZ-ben

11 EU integráció fejezeti kezelés el irányzat

11 1 Humáner forrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP)

11 1 1 Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaer piacra történ belépés segítésével EüM intézkedés

11 1 3 Az oktatási, szociális, és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése EüM intézkedés

XXII PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM

12 2 30 Schengen Alap

12 5 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai

12 5 1 16 Rendszám- és Konténerkód Felismer Rendszer (2004/016-954)

12 5 2 2 ÁPBE Módszertani és képzési központ

12 5 2 3 Funkcionálisan független bels ellen rzés meger sítése a Vám és Pénzügyörségen belül

12 5 2 4 Az Európai Unió gyakorlatának megismerése a jövedéki adók ellen rzése vonatkozásában

XXIII NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA

10 39 9 Egyházi Kulturális Alap

LXVII Nemzeti Kulturális Alap

XXIV IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENL SÉGI MINISZTÉRIUM

9 5 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai

9 5 1 PHARE támogatással megvalósuló programok

9 5 1 1 Diszkrimináció ellenes program (2002/00-315.01.02. Sz)

9 5 1 2 PHARE ACCES (2003/004-347-02.02)

9 5 1 3 HU-03004-347-02-01 Esélyegyenl ség biztosítása a fogyatékkal él k számára

9 5 2 1 Civil szervezetek és az Anti-diszkriminációs törvény alkalmazása

9 20 6 TF052240 IDF Világbanki segély romaügyi intézményfejlesztéshez

XXV INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM

5 6 5 Informatikai, hírközlési fejlesztési programok, támogatások, szociális telefon támogatás

5 6 7 Közháló program

5 6 8 e-Magyarország program

5 6 11 IT piacösztönzés és hazai kis és középvállalkozások külpiaci versenyképességi programja

4.

számP

ÉN

ZÜ

GY

IK

ÖZ

LÖ

NY

85

36 EU integráció fejezeti kezelés el irányzat

6 1 Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP)

6 1 1 Információs társadalom és gazdaságfejlesztés

XXVI FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

8 7 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai

8 7 1 14 HU 2003/004-347.05.03 Küzdelem a munka világából történ kirekeszt dés ellen

8 8 Közmunkaprogramok támogatása

IX 5 2 Önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás támogatása

XVII 5 3 Autópályaépítést segít közmunkaprogram

XVII 5 3 Nemzeti parkok közmunkaprogram

LXIII 1 Aktív foglalkoztatási eszközök

8 22 EQUAL Közösségi Kezdeményezés

8 22 1 EQUAL Közösségi Kezdeményezés intézkedései

8 22 2 EQUAL Közösségi Kezdeményezés - Technikai segítségnyújtás

8 22 3 EQUAL Közösségi Kezdeményezés - Technikai segítségnyújtás,

8 38 Megváltozott munkaképességüek foglalkoztatásának támogatása

8 38 1 Megváltozott munkaképességüek foglalkoztatásával összefügg bértámogatás

8 38 2 Megváltozott munkaképességüek foglalkoztatásával összefügg költségkompenzáció

9 EU integráció fejezeti kezelés el irányzat

9 1 Humáner forrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP)

9 1 3 Egész életen át tartó tanulás és alkalmazkodó-képesség támogatása FMM intézkedés - EU forrásrész

9 1 4 Egész életen át tartó tanulás és alkalmazkodó-képesség támogatása FMM intézkedés - Hazai társfinanszírozás

9 1 10 Aktív munkaer piaci politikák támogatása - EU forrásrész

9 1 11 Aktív munkaer piaci politikák támogatása - Hazai társfinanszírozás

9 1 15 Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaer piacra történ belépés segítésével FMM intézkedés

9 1 19 HEFOP Technikai segítségnyújtás

XXXIV NEMZETI KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI HIVATAL

4 EU integráció fejezeti kezelés el irányzat

4 1 Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP)

4 1 1 Kutatás-fejlesztés, innováció

LXIII MUNKAER PIACI ALAP

85

4P

ÉN

ZÜ

GY

IK

ÖZ

LÖ

NY

4.

szám1 Aktív foglalkoztatási eszközök

( ebb l: csak az önfoglalkoztatóvá válás támogatása)

IX 6 Címzett és céltámogatás

IX 7 A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása

XV 25 3 Beruházás-ösztönzési célel irányzat

XV 25 3 Kis- és középvállalkozói célel irányzat

XVII 5 3 Terület- és régiófejlesztési célel irányzat

XVII 5 3 Decentralizált területfejlesztési programok

XVII 5 3 Autópályaépítést segít közmunkaprogram

XVII 5 3 Nemzeti parkok közmunkaprogram

XXVI 8 8 Közmunkaprogramok támogatása

LXVII. NEMZETI KULTURÁLIS ALAPXXIII 10 39 Egyházi Kulturális Alap

LXIX. KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP

1 A vállalati innováció és a gazdaságban hasznosuló K+F támogatása

XV 25 3 Beruházás-ösztönzési célel irányzat

2 Regionális innováció el segítése

3 A tudás- és technológiatranszfer az együttm ködés és az infrastruktúra fejlesztése

Megjegyzés:

Azon el irányzatok esetében, amelyek mellett összehangolásban kapcsolódó el irányzat nem szerepel, az összehangolás szabályait nem,

csak az OTMR adatszolgáltatást, a kormányrendelet 79. § (2), 83. § (2) c,,j, 85. § (2), (7), 87. § (7), 90.§ (2) el írásait kell alkalmazni.

Az e mellékletben feltüntetett el irányzatok támogatási célú felhasználása során figyelembe kell venni a 85/2004. (IV.19.) Korm. rendelet,

valamint a 24/2003. (II.4.) Korm. rendelet mindenkori hatályos rendelkezéseit.

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 855

A már megküldött adatok tekintetében bekövetkezett változás(ok) esetén kérjük módosítás felirattal szövegesen jelezze ezt az adatlapon, és aktualizálja az érintett adatmező(k) adatait. Az (M) jelű mezők kitöltése minden esetben kötelező! -

5. számú melléklet a 318/2005. (XII. 26.) Korm. rendelethez [8/b. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]

(Az igénylő tölti ki) I. Adatlap – a támogatási döntésről

I/1. Az igénylő azonosító adatai A pályázat egyedi azonosítója (a kezelő szervezet tölti ki): ………………………… Az igénylő minősítési kódja (kérjük a megfelelő számot beírni): Megnevezése: ..................................

1. Belföldi természetes személy (magánszemély, max 250 eFt éves nettó árbevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelő) 2. Mikrovállalkozás* (10 főnél kevesebb foglalkoztatott, max. 2 millió eurónak megfelelő forintösszegű nettó árbevétel vagy

mérlegfőösszeg) 3. Kisvállalkozás* (50 főnél kevesebb foglalkoztatott, max. 10 millió eurónak megfelelő forintösszegű nettó árbevétel vagy

mérlegfőösszeg) 4. Középvállalkozás* (250 főnél kevesebb foglalkoztatott, max. 50 millió eurónak megfelelő forintösszegű nettó árbevétel vagy max. 43 millió eurónak megfelelő forintösszegű mérlegfőösszeg) 5. Támogatási szempontból kedvezményezett és az 1–4 kategóriákba nem tartozó vállalkozás 6. Nonprofit szervezet államháztartáson belül (pl. Önkormányzat) 7. Nonprofit szervezet államháztartáson kívül (pl. alapítvány, Kht) Megjegyzés: * A kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. tv. alapján; – A 2,3,4 vállalkozási formák esetén: az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesdése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen nem haladja meg a 25 %-ot, kivéve a kis és középvállalatokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. Tv. 19. § 1. pontjában meghatározott befektetőket;

– A 2,3,4 vállalkozási formák esetén: a mutatókat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Az egyéni vállalkozás minősítése az adóbevallása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó vállalkozás minősítése a saját nyilvántartása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik.

Adóalany Igen= 1 Nem= 0

Az igénylő neve (M): Az igénylő székhelye, ir. szám: település:......................................................................... ... cím: utca hsz. Hrsz. KSH Gazdálkodási forma kód:

Az igénylő adószáma (M) (2.3.4.5.6.7. Minősítési kód esetén töltendő ki, 8+1+2formátummal): Az igénylő adóazonosító jele (M) (1. minősítési kód esetén töltendő ki, 10 hosszúságban):

Társpályázó minősítése: Támogatásban részesülő =1 Közreműködő =2 Egyéb tag= 3

856 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

A már megküldött adatok tekintetében bekövetkezett változás(ok) esetén kérjük módosítás felirattal szövegesen jelezze ezt az adatlapon, és aktualizálja az érintett adatmező(k) adatait. Az (M) jelű mezők kitöltése minden esetben kötelező!

I/2. A program/projekt azonosító adatai A program/projekt céljának szöveges megnevezése(M):.......................................................................................................................... Igényelt összeg deviza kódja: Forint = 1 Euro = 2 Igényelt összeg: e Ft A megvalósítási hely (M) pontos címe, ir.szám: település:............................... cím: utca hsz. Hrsz. A támogatási konstrukció megnevezése(M):.................................................................................................................................

Több támogatási konstrukció együttes támogatására vonatkozó igény benyújtása esetén töltendő ki, (többször is) megadható)

A támogatási konstrukció megnevezése(M):.................................................................................................................................

év hó nap ............................................................ igénylés dátuma P. H. az igénylő aláírása

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 857

A már megküldött adatok tekintetében bekövetkezett változás(ok) esetén kérjük módosítás felirattal szövegesen jelezze ezt az adatlapon, és aktualizálja az érintett adatmező(k) adatait. Az (M) jelű mezők kitöltése minden esetben kötelező!

(A döntéshozó tölti ki) II.

II/1. A támogatási forrás adatai A pályázat egyedi azonosítója (a kezelő szervezet tölti ki): ……………………… A támogatási konstrukció megnevezése: ................................................................................................................................... A támogatási konstrukció megjelenésének éve: A döntéshozó megnevezése:................................................................................................................................. Döntés időpontja: . .

II/2.1. A támogatott adatai Több támogatott esetén kérjük az adatokat többször szerepeltetni a Társpályázó minősítésének és támogatásból részesülés %-a megjelölésével. Adóalany Igen= 1 Nem= 0 Az igénylő neve (M): Az igénylő székhelye, ir.szám: település:...........................................................................................

cím: utca hsz. hrsz. KSH Gazdálkodási forma kód: Az igénylő adószáma (M) (2. 3. 4. 5. 6. 7. minősítési kód esetén töltendő ki, - - 8+1+2 formátummal): Az igénylő adóazonosító jele (M) (1. minősítési kód esetén töltendő ki, 10 hosszúságban): Társpályázó minősítése: Támogatásban részesülő =1 Közreműködő =2 Egyéb tag= 3 Támogatásból részesülés %-a: ,

II/2.2. A támogatott program, projekt adatai A program / projekt céljának szöveges megnevezése:..................................................................................................................................................................... A megvalósítási hely pontos címe, ir.szám: település:................................................................................. cím: utca hsz. hrsz. Projekt kezdete: . . befejezése: . . Szerződéskötésről szóló értesítés esetén – a szerződéskötés időpontja: . . – a szerződés száma : …………………………… Költség, forrás, támogatási adatok deviza kódja: Forint = 1 Euro = 2

858 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

A már megküldött adatok tekintetében bekövetkezett változás(ok) esetén kérjük módosítás felirattal szövegesen jelezze ezt az adatlapon, és aktualizálja az érintett adatmező(k) adatait. Az (M) jelű mezők kitöltése minden esetben kötelező!

II/ 2.3 A támogatott projekt költségszerkezete 1. A projekt jóváhagyott teljes költségigénye (1=2+3+4+7+8): 2. A pályázó saját forrása: 3. A bankhitel összege: 4. A jóváhagyott támogatás mértéke összesen (5+6):∗ 5. Közösségi támogatási forrás:∗ ∗ 6. Nemzeti támogatási forrás: 7. Egyéb támogatási jellegű forrás* * * 8. Nem támogatási forrás:

∗ A jóváhagyott támogatás mértéke a vissza nem térítendő támogatás, kamatmentes visszatérítendő támogatás,

kedvezményes kamattal visszatérítendő támogatás összege. A jóváhagyott támogatás mértékének forrásonkénti részletezését kérjük a II/2.4. pontban bemutatni.

∗∗ A közösségi támogatás megnevezése:

***Pl.: más támogatási konstrukcióból adott támogatás, önkormányzati hozzájárulás stb.

„A jóváhagyott támogatás mértéke összesen” adatmezőben feltüntetett támogatásból de minimis támogatás

értéke (2. 3. 4. 5. minősítési kód esetén töltendő ki):

II/2.4. A támogatási konstrukcióból megítélt támogatási összeg forrásonkénti bemutatása:

A támogatás forrásának / forrásainak költségvetési törvény szerinti besorolása és megnevezése:

A támogatás mértéke (Forrásonként)

Fejezet: Cím Alcím Jogcím cs. Jogcím Megnevezés:________________________________________

Fejezet: Cím Alcím Jogcím cs. Jogcím Megnevezés:________________________________________

A támogatási konstrukcióból megítélt támogatás összesen:

II/2.5. A jóváhagyott támogatás formájának megnevezése (egyszerre több támogatási forma is bejelölhető):

Jóváhagyott támogatás mértéke (eFt) Vissza nem térítendő támogatás Kamatmentes visszatérítendő támogatás Kedvezményes kamattal visszatérítendő támogatás Kamattámogatás

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 859

A már megküldött adatok tekintetében bekövetkezett változás(ok) esetén kérjük módosítás felirattal szövegesen jelezze ezt az adatlapon, és aktualizálja az érintett adatmező(k) adatait. Az (M) jelű mezők kitöltése minden esetben kötelező!

II/2.6. A jóváhagyott támogatás részletezése Vissza nem térítendő támogatás részletezése: Támogatás folyósításának

éve Támogatás folyósításának ütemezése

. év . év . év . év . év . év . év . év

Kamatmentes visszatérítendő támogatás részletezése:

Támogatás folyósításának éve

Támogatás folyósításának ütemezése

Támogatás visszafizetés éve

Támogatás visszafizetés ütemezése

.év .év

.év .év

.év .év

.év .év

.év .év

.év .év

.év .év

.év .év Kedvezményes kamattal visszatérítendő támogatás részletezése: Támogatás folyósítás éve Támogatás folyósítás ütemezése

Támogatás törlesztés éve Támogatás törlesztés ütemezése

(kamat nélkül)

.év .év

.év .év

.év .év

.év .év

.év .év

.év .év

.év .év

.év .év A kedvezményes kamat jellege: Változó Fix Fix kamat mértéke: , % Változó kamat mértéke: , %

860 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

A már megküldött adatok tekintetében bekövetkezett változás(ok) esetén kérjük módosítás felirattal szövegesen jelezze ezt az adatlapon, és aktualizálja az érintett adatmező(k) adatait. Az (M) jelű mezők kitöltése minden esetben kötelező!

Kamattámogatás részletezése:

Hitelfolyósítás éve Hitelfolyósítás ütemezése

Hiteltörlesztés éve Hiteltörlesztés ütemezése (kamat nélkül)

.év .év .év .év .év .év .év .év .év .év .év .év .év .év .év .év

Hitelező pénzintézet neve:............................................................................................................................................ Hitel összege: eFt Kamattámogatás mértéke: , % Kamattámogatás időtartama (év): -tól -ig II/3. Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikke hatálya alá tartozó támogatás esetén az Európai Bizottság jóváhagyó határozat, illetve a Pénzügyminisztérium keretein belül működő Támogatásokat Vizsgáló Iroda által adott vélemény/állásfoglalás száma: Állásfoglalás - vélemény kiadás időpontja: . . Ágazat kódja:* megnevezése:.............................................................................……….… Támogatási kategória kódja:* megnevezése:......................................................................................…… Támogatási kategória kódja:* megnevezése:......................................................................................…… Támogatási kategória kódja:* megnevezése:......................................................................................…… A jóváhagyott támogatás támogatástartalma: Támogatási intenzitás: , % A támogatási intenzitás mutatóhoz elszámolható költségek összesen: * Kitöltendő a 85/2004. (IV. 19.) az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló Kormányrendelet alapján és a mellékelt segédlet alapján.

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 861

A már megküldött adatok tekintetében bekövetkezett változás(ok) esetén kérjük módosítás felirattal szövegesen jelezze ezt az adatlapon, és aktualizálja az érintett adatmező(k) adatait. Az (M) jelű mezők kitöltése minden esetben kötelező!

II/4. Program/projekt lezárása Szerződés lezárás dátuma: év hó Nap Szerződés lezárása: Szerződés finanszírozás nélkül meghiúsult Szerződés lezárult Lezárás típusa: 100%-ban teljesült 75 % felett teljesült 75 % alatt teljesült 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 88. § (2) alapján 75 % alatt szankcionált 1 év 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 88. § (2) alapján 75 % alatt szankcionált 2 év 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 88. § (2) alapján 75 % alatt szankcionált 3 év 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 88. § (2) alapján 75 % alatt szankcionált 4 év 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 88. § (2) alapján 75 % alatt szankcionált 5 év Szerződésszegés miatt visszavonva

év hó nap ................................................................ dátum P. H. a döntéshozó aláírása

Segédlet az adatlap kitöltéséhez

Ágazatok

1. A nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatásokra vonatkozó multiszektorális keretszabályról szóló bizottsági közlemény (2002/C 70/04) B) mellékletében meghatározott acélipari tevékenység

2. Feketeszén-bányászat: A szénbányászatnak nyújtott állami támogatásokról szóló 1407/2002/EK tanácsi rendelet 2. cikkének a) pontjában hivatkozott termékek kitermelésével kapcsolatos tevékenység.

3. Járműgyártás: A nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatásokra vonatkozó multiszektorális keretszabályról szóló bizottsági közlemény (2002/C 70/04) C) mellékletében meghatározott gépjárműipari tevékenység

4. Szintetikus szálipar: A nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatásokra vonatkozó multiszektorális keretszabályról szóló bizottsági közlemény (2002/C 70/04) D) mellékletében meghatározott szintetikusszál-ipari tevékenység

5. Szállítás/Közlekedés: a tengeri szállítási ágazatnak nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (97/C 205/05) szerinti tevékenység; a közúti, vasúti és vízi szállítási ágazatnak nyújtott állami támogatásokról szóló, többször módosított 1107/70/EK tanácsi rendelet 1. cikkében meghatározott tevékenység, valamint az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének és az EGT Megállapodás 61. cikkének a légi szállítási ágazatban nyújtott állami támogatásokra való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (94/C 350/07) szerinti tevékenység

6. A hajóépítő iparnak nyújtott állami támogatásokra vonatkozó keretszabályban (2003/C 317/06) meghatározott hajóépítő tevékenység

7. Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés I. Mellékletében felsorolt termékek előállítása és kereskedelme 8. Halászat 9. Egyéb

Támogatási kategóriák

A. Horizontális célok AA. Kutatás-fejlesztés

AAA. Alapkutatás AAB. Alkalmazott (ipari) kutatás AAC. Kísérleti (prekompetitív) fejlesztés

862 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

A már megküldött adatok tekintetében bekövetkezett változás(ok) esetén kérjük módosítás felirattal szövegesen jelezze ezt az adatlapon, és aktualizálja az érintett adatmező(k) adatait. Az (M) jelű mezők kitöltése minden esetben kötelező!

AB. Környezetvédelem (beleértve természetvédelem, energiatakarékosság) ABA. Beruházás ABB. Működési támogatás ABC. Környezeti károk helyreállítása

AC. Kis- és középvállalkozások ACA. Beruházás ACB. Tanácsadás ACC. Kiállításokon való részvétel ACD. Kockázati tőkebefektetés

AD. Foglalkoztatás ADA. Munkahelyteremtés (pl. 2204/2002 EK rendelet 4. cikk) ADC. Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához – termelékenység-kiesést ellensúlyo- zandó – bértámogatás ADD. Megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek beruházási és

működési költségeinek támogatása (pl. 2204/2005 EK rendelet 6. cikk) ADE. Hátrányos helyzetű, illetve megváltozott munkaképességű munkavállalók felvételének bértámogatása (pl.2204/2002 EK rendelet 5. cikk)

AE. Képzés AEA. Általános képzés AEB. Speciális képzés

AF. Megmentés és szerkezetátalakítás AFA. Megmentés AFB. Szerkezetátalakítás

AG. Kultúra AH. Filmgyártás

B. Regionális támogatás BA. A. pont alá nem sorolható beruházási cél

BAA. Munkahelyteremtő beruházási cél BAB. Egyéb beruházási cél

BB. Regionális hátrány csökkentése érdekében nyújtott, időben korlátozott, mértékében csökkenő működési támogatás

C. Ágazati CA. Gépjárműipar CB. Szénbányászat CC. Acélipar CD. Szintetikusszál-ipar CE. Hajóépítő-ipar CF. Szállítás

CFA. Vasúti, közúti és belvízi közlekedés és szállítás CFB. Légi közlekedés és szállítás CFC. Tengeri közlekedés és szállítás

D. Csekély összegű támogatás E. Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján: magánszemély

fogyasztónak nyújtott szociális jellegű támogatás F. Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján: természeti csapás és egyéb

rendkívüli események kompenzálása G. Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének e) pontja alapján történő mentesítés H. Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 88. cikke (2) bekezdésének 3. albekezdése alapján történő rendkívüli

mentesítés

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 863

6. számú melléklet a 318/2005. (XII. 26.) Korm. rendelethez

[10/a. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]

Az önkormányzatok nettó finanszírozásának ütemezése

Az önkormányzatokat nettó módon megillető támogatások utalása az

önkormányzatok részére

Sor- szám

időpont (a táblában megjelölt nap, illetve

az azt követő első munkanap)

az utalandó összeg

megoszlása a tárgyévi

előirányzat %-ában

A nettósítás tartalma (levonások)

1. december 21. 6,0 – December 20-án fennálló kincstári követelés – Forgótőke

2. január 13. 2,3 Előleg a 13. havi illetményhez

3. január 25. 9,7 Az előző havi kifizetéseket és a 13. havi illetményt terhelő

– befizetési kötelezettség (adók, járulékok) – forgótőke-visszapótlás – Igazgatóság által befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj

4. február 25. 8,5 Az előző havi kifizetéseket terhelő – befizetési kötelezettség (adók, járulékok) – forgótőke-visszapótlás – Igazgatóság által befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj

5. március 25. 6,5 Az előző havi kifizetéseket terhelő – befizetési kötelezettség (adók, járulékok) – forgótőke-visszapótlás – Igazgatóság által befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj

6. április 25. 7,5 Az előző havi kifizetéseket terhelő – befizetési kötelezettség (adók, járulékok) – forgótőke-visszapótlás – Igazgatóság által befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj

7. május 25. 7,5 Az előző havi kifizetéseket terhelő – befizetési kötelezettség (adók, járulékok) – forgótőke-visszapótlás – Igazgatóság által befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj

8. június 25. 7,5 Az előző havi kifizetéseket terhelő – befizetési kötelezettség (adók, járulékok) – forgótőke-visszapótlás – Igazgatóság által befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj

9. július 25. 7,5 Az előző havi kifizetéseket terhelő – befizetési kötelezettség (adók, járulékok) – forgótőke-visszapótlás – Igazgatóság által befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj

10. augusztus 25. 8,5 Az előző havi kifizetéseket terhelő – befizetési kötelezettség (adók, járulékok) – forgótőke-visszapótlás – Igazgatóság által befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj

11. szeptember 25. 6,5 Az előző havi kifizetéseket terhelő – befizetési kötelezettség (adók, járulékok) – forgótőke-visszapótlás – Igazgatóság által befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj

864 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

Az önkormányzatokat nettó módon megillető támogatások utalása az

önkormányzatok részére

Sor- szám

időpont (a táblában megjelölt nap, illetve

az azt követő első munkanap)

az utalandó összeg

megoszlása a tárgyévi

előirányzat %-ában

A nettósítás tartalma (levonások)

12. október 25. 7,5 Az előző havi kifizetéseket terhelő – befizetési kötelezettség (adók, járulékok) – forgótőke-visszapótlás – Igazgatóság által befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj

13. november 25. 7,5 Az előző havi kifizetéseket terhelő – befizetési kötelezettség (adók, járulékok) – forgótőke-visszapótlás – Igazgatóság által befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj

14. december 20. 7,0 Az előző havi kifizetéseket terhelő – befizetési kötelezettség (adók, járulékok) – forgótőke-visszapótlás – Igazgatóság által befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 865

7. számú melléklet a 318/2005.(XII. 26.)Korm. rendelethez

[10/b. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]

A nettó körbe tartozó egészségügyi intézmények finanszírozásának ütemezése

Sor- szám

Időpont (a táblában megjelölt

nap, illetve az azt követő első munkanap)

Bruttó utalvány tartalma

Nettósítás tartalma (levonások)

1. december 21. Az utalási év 12 havi finanszírozási összegéből számított havi átlag 40%-a (járandóság előleg)

Megjegyzés: az utalás az OEP külön intézkedése alapján történik

2.

3.

január 1.

január 12.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 50%-a mínusz járandóság előleg Előleg a 13. havi illetményhez

4. január 20. Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 50%-a

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket, valamint a 13. havi illetményt terhelő: - befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) - forgótőke visszapótlás - magán-nyugdíjpénztári tagdíj

5. február 1. Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 50%-a,

6. február 20. Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 50%-a

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő: - befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) - forgótőke visszapótlás - magán-nyugdíjpénztári tagdíj

7. március 1. Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 50%-a

8. március 20. Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 50%-a

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő: - befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) - forgótőke visszapótlás - magán-nyugdíjpénztári tagdíj

9. április 1. Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 50%-a

866 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

Sor- szám

Időpont (a táblában megjelölt

nap, illetve az azt követő első munkanap)

Bruttó utalvány tartalma

Nettósítás tartalma (levonások)

10. április 20. Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 50%-a

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő: - befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) - forgótőke visszapótlás - magán-nyugdíjpénztári tagdíj

11. május 1. Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 50%-a

12. május 20. Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 50%-a

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő: - befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) - forgótőke visszapótlás - magán-nyugdíjpénztári tagdíj

13. június 1. Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 50%-a

14. június 20. Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 50%-a

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő: - befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) - forgótőke visszapótlás - magán-nyugdíjpénztári tagdíj

15. július 1. Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 50%-a

16. július 20. Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 50%-a

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő: - befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) - forgótőke visszapótlás - magán-nyugdíjpénztári tagdíj

17. augusztus 1. Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 50%-a

18. augusztus 20. Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 50%-a

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő: - befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) - forgótőke visszapótlás - magán-nyugdíjpénztári tagdíj

19. szeptember 1. Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 50%-a

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 867

Sor- szám

Időpont (a táblában megjelölt

nap, illetve az azt követő első munkanap)

Bruttó utalvány tartalma

Nettósítás tartalma (levonások)

20. szeptember 20. Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 50%-a

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő: - befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) - forgótőke visszapótlás - magán-nyugdíjpénztári tagdíj

21. október 1. Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 50%-a

22. október 20. Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 50%-a

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő: - befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) - forgótőke visszapótlás - magán-nyugdíjpénztári tagdíj

23. november 1. Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 50%-a

24. november 20. Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 50%-a

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő: - befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) - forgótőke visszapótlás - magán-nyugdíjpénztári tagdíj

25. december 1. Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 50%-a

26. december 20. Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 50%-a

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő: - befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) - forgótőke visszapótlás - magán-nyugdíjpénztári tagdíj

868 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

8. számú melléklet a 318/2005. (XII. 26.) Korm. rendelethez

[10/c. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]

A bruttó körbe tartozó egészségügyi intézmények finanszírozásának ütemezése

Sor- szám

Időpont (a táblában

megjelölt nap, illetve az azt követő első munkanap)

Bruttó utalvány tartalma Megnevezés

1. december 21. Az utalási év 12 havi finanszírozási összegéből számított havi átlag 40%-a (járandóság előleg)

Megjegyzés: az utalás az OEP külön intézkedése alapján történik

2.

3.

január 1.

január 12.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg Előleg a 13. havi illetményhez/munkabérhez

A december havi járandóság előleg visszavonása és a tényleges havi teljesítmény kiutalása

4. február 1. Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

5. március 1. Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

6. április 1. Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

7. május 1. Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

8. június 1. Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

9. július 1. Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

10. augusztus 1. Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

11. szeptember 1. Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

12. október 1. Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

13. november 1. Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

14. december 1. Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

9. számú melléklet a 318/2005. (XII. 26.) Korm. rendelethez

[11. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 869

szerv, el irányzat megnevezése

Önkormányzati költségvetési jelentés

2 0 0 6

szektor megye településtípus PIR-törzsszám

8 0

Államháztartásiegyedi azonosító

szakágazat adatközl

ezer forintban

M e g n e v e z é s

a f könyvi számlákra való hivatkozással

1 2 3 4

Rendszeres személyi juttatás (511) (=02/09) 01

Nem rendszeres személyi juttatás (512-517) (=02/42) 02

Küls személyi juttatások (52) (=02/49) 03

Személyi juttatások (51-52) (=02/50) (04=01+02+03) 04

(531, 532, 534, 535, 536, 537) (=02/51+52+54+55+56)

Egészségügyi hozzájárulás (533) (=02/53) 06

Dologi kiadások ÁFA nélkül (54-56, kivéve 561) (=03/44-03/36) 07

Dologi kiadások ÁFÁ-ja (561) (=03/36) 08

09

El z évi maradvány visszafizetése (57111, 57121) (=03/45) 10

Támogatásérték m ködési kiadás központi költségvetési szervnek (373-ból) (=04/04) 11

12

Támogatásérték m ködési kiadás társadalombiztosítási alapok kezel inek (373-ból) (=04/06) 13

Támogatásérték m ködési kiadás elkülönített állami pénzalapnak (373-ból) (=04/07) 14

Támogatásérték m ködési kiadás helyi önkormányzatoknak és költségvetési szerveinek (373-ból) (=04/08) 15

Támogatásérték m ködési kiadás többcélú kistérségi társulásnak (373-ból) (=04/09) 16

Garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre (373-ból) (=4/10) 17

Támogatásérték m ködési kiadás összesen (11+12+13+14+15+16+17) (373) (=4/11) 18

19

M ködési célú, a Római Szerz dés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadásönkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (381-b l) (=04/22-b l)M ködési célú, a Római Szerz dés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (381-b l) (=04/22-b l)M ködési célú, a Római Szerz dés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás egyébvállalkozásoknak (20+21) (381)M ködési célú, a 20. sorba nem tartozó pénzeszközátadás önkormányzati többségi tulajdonúegyéb vállalkozásoknak (381-b l) (=04/22-b l)M ködési célú, a 21. sorba nem tartozó pénzeszközátadás nem önkormányzati többségitulajdonú egyéb vállalkozásoknak (381-b l) (=04/22-b l)

M ködési célú pénzeszközátadás egyéb vállalkozásoknak (22+23+24) (381) 25

M ködési célú pénzeszközátadás pénzügyi vállalkozásoknak (381-b l) (=04/22-b l) 26

M ködési célú pénzeszközátadás háztartásoknak (381-b l) (=04/22-b l) 27

M ködési célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek (381-b l) (=04/22-b l) 28

M ködési célú pénzeszközátadás külföldre (381-b l) (=04/22-b l) 29

M ködési célú pénzeszközátadás EU költségvetésnek (381-b l) (=04/22-b l) 30

Államháztartáson kívüli m ködési pénzeszközátadások összesen (25+26+27+28+29+30) (381-b l) (=04/22) 31

Garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre (386) (=04/23) 32

Társadalom-, szociálpolitikai és egyéb juttatás, támogatás (581-587) (=04/30) 33

Ellátottak pénzbeli juttatásai (588) (=04/36) 34

Pénzforgalom nélküli kiadások (591-592, 5941) (=06/15) 35

Egyéb m ködési célú támogatások, kiadások (18+31+32+33+34+35) 36

Kamatkiadások (573) (=3/59) 37

M ködési kiadások összesen (04+…+10+36+37) 38

Felújítás (124,126,1314,1316,1324,1326,144,146,181) (=05/06) 39

Intézményi beruházási kiadások ÁFA nélkül (113,115,123,125,1313,1315,1323,1325,143,145) (=05/13) 40

Beruházások ÁFÁ-ja (182-b l, 183) (=05/27+31) 41

Támogatásérték felhalmozási kiadás központi költségvetési szervnek (374-b l) (=04/12) 42

Támogatásérték felhalmozási kiadás fejezeti kezelés el irányzatnak (374-b4l) (=04/13) 43

Támogatásérték felhalmozási kiadás társadalombiztosítási alapok kezel inek (374-b l) (=04/14) 44

Támogatásérték felhalmozási kiadás elkülönített állami pénzalapnak (374-b l) (=04/15) 45

Támogatásérték felhalmozási kiadás helyi önkormányzatoknak és költségvetési szerveinek (374-b l) (=04/16) 46

Támogatásérték felhalmozási kiadás többcélú kistérségi társulásnak (374-b l) (=04/17) 47

Támogatásérték felhalmozási kiadás összesen (42+43+44+45+46+47) (374) (=04/18) 48

Felhalmozási célú, a Római Szerz dés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadásönkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (382-b l) (=04/24-b l)Felhalmozási célú, a Római Szerz dés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (382-b l) (=04/24-b l)

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

El z évi el irányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás (372) (=04/20)

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

Társadalombiztosítási, munkaadói járulék és táppénz-hozzájárulás

oldal

Teljesítésb l háztartások befizetése

adatközlés id pontja adatközlés sorszáma

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

Sor-szám

05

20

21

22

23

24

49

50

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

Támogatásérték m ködési kiadás fejezeti kezelés el irányzatnak (373-ból) (=04/05)

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

év

id szak rlap

Egyéb folyó kiadások (kamatkiadások, el z évi maradvány visszafizetése nélkül és realizált árfolyamveszteség) (57, kivéve 57111, 57121, 573) (=03/52+03/56-03/45+3/60)

870 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

szerv, el irányzat megnevezése

Önkormányzati költségvetési jelentés

2 0 0 6

szektor megye településtípus PIR-törzsszám

8 0

Államháztartásiegyedi azonosító

szakágazat adatközl

ezer forintban

M e g n e v e z é s

a f könyvi számlákra való hivatkozással

1 2 3 4

oldal

Teljesítésb l háztartások befizetése

adatközlés id pontja adatközlés sorszáma

Sor-szám

év

id szak rlap

51

Felhalmozási célú, a 49. sorba nem tartozó pénzeszközátadás önkormányzati többségi tulajdonúegyéb vállalkozásoknak (382-b l) (=04/24-b l)Felhalmozási célú, a 50. sorba nem tartozó pénzeszközátadás nem önkormányzatitöbbségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (382-b l) (=04/24-b l)

Felhalmozási célú pénzeszközátadás egyéb vállalkozásoknak (382) (=51+52+53) 54

55

56

57

58

Felhalmozási célú pénzeszközátadás EU költségvetésnek (382-b l) (=04/24-b l) 59

Államháztartáson kívüli pénzeszközátadások összesen (54+55+56+57+58+59) (04/24) 60

Felhalmozási kiadások (39+40+41+48+60) 61

Kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre (191-192-b l, 271-272-b l) (=06/03) 62

Kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre (193-194-b l, 273-274-b l) (=06/06) 63

Kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre (435-436-ból, 456-457-b l) (=06/09) 64

Pénzügyi befektetések kiadásaiból részesedések vásárlása (171) (=05/34) 65

Felügyelet alá tartozó költségvetési szerveknek folyósított támogatás (371) (=04/03) 66

67

Hatósági jogkörhöz köthet m ködési bevétel (911) (=07/04) 68

Egyéb saját bevétel (912, 913, 914) (=07/14) 69

ÁFA bevételek, visszatérülések (919) (=07/19) 70

Hozam- és kamatbevételek (916, 917) (=07/23) 71

Gépjárm adó (923-ból) (=16/15) 72

Luxusadó (922-b l) (=16/16) 73

Helyi adók (922-b l) (=16/10) 74

ebb l: Építményadó (922-b l) (=16/02) 75

Telekadó (922-b l) (=16/03) 76

Vállalkozók kommunális adója (922-b l) (=16/04) 77

Magánszemélyek kommunális adója (922-b l) (=16/05) 78

Idegenforgalmi adó tartózkodás után (922-b l) (=16/06) 79

Idegenforgalmi adó épület után (922-b l) (=16/07) 80

Ipar zési adó állandó jelleggel végzett ipar zési tevékenység után (922-b l) (=16/08) 81

Ipar zési adó ideiglenes jelleggel végzett ipar zési tevékenység után (922-b l) (=16/09) 82

Illetékek (921) (=16/01) 83

Személyi jövedelemadó (923-ból) (=16/12+13+14) 84

Term föld bérbeadásából származó jövedelemadó (923-ból) (=16/17) 85

Egyéb átengedett adók, adójelleg bevételek (923-ból) (=16/18) 86

Talajterhelési díj (926) (=16/24) 87

88

Költségvetési kiegészítések, visszatérülések (461+462) (=09/23+24) 89

El z évi el irányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétele (463) (=09/25) 90

91

92

93

94

95

96

97

98

M ködési célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülr l (07/30) 99

100

101

102

103

104

105

106

107

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

Támogatásérték felhalmozási bevétel többcélú kistérségi társulástól (465-b l) (=09/20)

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

Támogatásérték m ködési bevétel összesen (91+92+93+94+95+96+97) (464) (=09/14)

Támogatásérték m ködési bevétel helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveit l (464-b l) (=09/11)

Támogatásérték felhalmozási bevétel társadalombiztosítási alapból (465-b l) (=09/17)

Felhalmozási célú, a Római Szerz dés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás egyéb vállalkozásoknak (49+50) (382)

Támogatásérték felhalmozási bevétel összesen (101+102+103+104+105+106) (465) (=09/21)

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése (931) (=08/09)

KIADÁSOK (19+38+61+…+66)

-----------------------------

-----------------------------

52

Felhalmozási célú pénzeszközátadás pénzügyi vállalkozásoknak (382-b l) (=04/24-b l)

Felhalmozási célú pénzeszközátadás háztartásoknak (382-b l) (=04/24-b l)

Felhalmozási célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek (382-b l) (=04/24-b l)

Felhalmozási célú pénzeszközátadás külföldre (382-b l) (=04/24-b l)

Támogatásérték m ködési bevétel központi költségvetési szervt l (464-b l) (=09/07)

Támogatásérték m ködési bevétel társadalombiztosítási alapból (464-b l) (=09/09)

53

Helyi adókhoz kapcsolódó pótlékok, bírságok, önkormányzatokat megillet bírságok és egyéb sajátos bevételek (922-b l, 924, 929) (=16/11+20+...+23+25)

Támogatásérték m ködési bevétel többcélú kistérségi társulástól (464-b l) (=09/12)

Támogatásérték m ködési bevétel fejezeti kezelés el irányzattól (464-b l) (=09/08)

Garancia- és kezességvállalásból származó visszatérülések, bevételek (464-b l) (=09/13)

Támogatásérték felhalmozási bevétel központi költségvetési szervt l (465-b l) (=09/15)

Támogatásérték felhalmozási bevétel fejezeti kezelés el irányzattól (465-b l) (=09/16)

Támogatásérték felhalmozási bevétel elkülönített állami pénzalaptól (465-b l) (=09/18)

-----------------------------

Támogatásérték m ködési bevétel elkülönített állami pénzalaptól (464-b l) (=09/10)

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

Támogatásérték felhalmozási bevétel helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveit l (465-b l) (=09/19)

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 871

szerv, el irányzat megnevezése

Önkormányzati költségvetési jelentés

2 0 0 6

szektor megye településtípus PIR-törzsszám

8 0

Államháztartásiegyedi azonosító

szakágazat adatközl

ezer forintban

M e g n e v e z é s

a f könyvi számlákra való hivatkozással

1 2 3 4

oldal

Teljesítésb l háztartások befizetése

adatközlés id pontja adatközlés sorszáma

Sor-szám

év

id szak rlap

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülr l (=08/21) 108

ebb l: átvett pénzeszközök EU költségvetésb l (=8/20) 109

Önkormányzati lakások, egyéb helyiségek értékesítése, cseréje (932-b l)(=16/27+28) 110

Privatizációból származó bevételek (932-b l) (=16/29) 111

Vállalatértékesítésb l származó bevételek (932-b l) (=16/30) 112

Vagyoni érték jog értékesítéséb l, egyéb vagyonhasznosításból származó bevétel

(932-b l) (=16/31+32+33) [vagy 11/1+2+3]

Felhalmozási bevételek (100+107+108+110+111+112+113) 114

Kölcsönök visszatérülése államháztartáson belülr l (191-192-b l, 271-272-b l) (=10/01+02) 115

Kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülr l (193-194-b l, 273-274-b l) (=10/08) 116

Kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülr l (435-436-ból, 456-457-b l) (=10/03+04) 117

Osztalékok, üzemeltetési és koncessziós díjak (933-ból, 935) (=08/10+16/34) [vagy 11/4] 118

Pénzügyi befektetések bevételeib l részesedések (171, 933-ból) (=08/11) 119

Saját bevételek (68+…+74+83+…+89+90+98+99+114+…+119) 120

Önkormányzat költségvetési támogatása (942-947) (=09/06=16/55) [vagy 11/6+7+18+19+20+21] 121

Felügyeleti szervt l kapott támogatás (941) (=09/05) 122

123

El z évi el irányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevétele (98) (=10/10) 124

Rövid lejáratú hitelek törlesztése (451-454-b l) (=06/18+20+22) 125

Likvid hitelek törlesztése (=06/19) 126

Hosszú lejáratú hitelek törlesztése (431-432-b l) (=06/16+17) 127

Rövid lejáratú értékpapírok beváltása (455-b l) (=06/24) 128

Rövid lejáratú értékpapírok vásárlása (291, 292, 293-ból, 294-b l, 295-b l) (=06/25) 129

Hosszú lejáratú belföldi értékpapírok beváltása (434-b l) (=06/23) 130

Hosszú lejáratú értékpapírok vásárlása (172-b l, 173, 174-b l) (=05/35+36+37) 131

Hosszú lejáratú külföldi értékpapírok beváltása (434-b l) (=06/27) 132

Hiteltörlesztés külföldre (433) (=06/28+29+30+31) 133

Egyéb finanszírozás kiadásai (39) (=06/63) 134

Finanszírozási kiadások (125+…+134) 135

Rövid lejáratú hitelek felvétele (451-454-b l) (=10/14+16+21) 136

Likvid hitelek felvétele (=10/15) 137

Hosszú lejáratú hitelek felvétele (431-432-b l) (=10/17+18) 138

Forgatási célú értékpapírok kibocsátása (455-b l) (=10/25) 139

Forgatási célú értékpapírok értékesítése (291, 292, 293-ból, 294-b l, 295-b l) (=10/24) 140

Befektetési célú belföldi értékpapírok kibocsátása (434-b l) (=10/26) 141

Hosszú lejáratú értékpapírok értékesítése (933-ból) (=08/12+13+14) 142

Hosszú lejáratú külföldi értékpapírok kibocsátása (434-b l) (=10/29) 143

Hitelfelvétel külföldr l (433) (=10/30+31+32+33) 144

Egyéb finanszírozás bevételei (48) (=10/65) 145

Finanszírozási bevételek (136+…+145) 146

Finanszírozás összesen (124-135+146 = 123) 147

Államháztartáson belülr l kapott továbbadási (lebonyolítási) célú kiadás összesen (3971, 3972) (=06/48) 148

Államháztartáson kívülr l kapott továbbadási (lebonyolítási) célú kiadás összesen (3973, 3974) (=06/59) 149

Államháztartáson belülr l kapott továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel összesen (4871, 4872) (=10/50) 150

Államháztartáson kívülr l kapott továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel összesen (4873, 4874) (=10/61) 151

Pénzkészlet (pénztárak, betétkönyvek, költségvetési bankszámlák) változása (33-34) (120+121+122+35-67-135+146-148-149+150+151) 152

Pénzkészlet január 1-jén (=24/05) 153

Pénzkészlet a tárgyid szak végén (33-34) (=24/12) 154

Foglalkoztatottak létszáma (f ) - id szakra 155

Munkajogi létszám a tárgyid szak végén 156

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

(152+153)

Tárgyévi kiadások és bevételek egyenlege (67-120-121-122)

113

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

-----------------------------

872 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

80. űrlap: ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉSI JELENTÉS Az űrlap a helyi önkormányzatok és költségvetési szerveik költségvetési előirányzatainak összefoglalására és év közben a költségvetés alakulására vonatkozóan jogszabályban előírt negyedéves jelentés-készítésére szolgál. Adatai tervezéskor a bevételeket és kiadásokat részletező más űrlapok adataiból származnak az alábbi űrlap-sor hivatkozások szerint: (A háztartások befizetéséből származó bevételek között a magánszemélyek és az egyéni vállalkozók teljesítését kell kimutatni.) 1. sor: Rendszeres személyi juttatás (02/09) 2. sor: Nem rendszeres személyi juttatás (02/42) 3. sor: Külső személyi juttatások (02/49) 4. sor: Személyi juttatások (02/50) (01+02+03) 5. sor: Társadalombiztosítási, munkaadói járulék és táppénz-hozzájárulás

(02/51+52+54+55+56) Itt kell szerepeltetni a Munkaerőpiaci Alap javára teljesített munkaadói járulék befizetéseket, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak teljesített járulék- és hozzájárulás fizetéseken kívül az államháztartáson kívüli társadalombiztosítási rendszerekhez való hozzájárulásokat is.

6. sor: Egészségügyi hozzájárulás (02/53) 7. sor: Dologi kiadások ÁFA nélkül (03/44-03/36) 8. sor: Dologi kiadások ÁFÁ-ja (03/36) 9. sor: Egyéb folyó kiadások (kamatkiadások, előző évi maradvány

visszafizetése nélkül és realizált árfolyamveszteség) (03/52+03/56-03/45+3/60)

10. sor: Előző évi maradvány visszafizetése (03/45) 11. sor: Támogatásértékű működési kiadás központi költségvetési szervnek

(04/04) 12. sor: Támogatásértékű működési kiadás fejezeti kezelésű előirányzatnak

(04/05) 13. sor: Támogatásértékű működési kiadás társadalombiztosítási alapok

kezelőinek (04/06) 14. sor: Támogatásértékű működési kiadás elkülönített állami pénzalapnak

(04/07) 15. sor: Támogatásértékű működési kiadás helyi önkormányzatoknak és

költségvetési szerveinek (04/08) 16. sor: Támogatásértékű működési kiadás többcélú kistérségi társulásnak

(04/09) 17. sor: Garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson

belülre (04/10) 18. sor: Támogatásértékű működési kiadás összesen (04/11) 19. sor: Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás (04/20)

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 873

20. sor: Működési célú, a Római Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (04/22-ből)

21. sor: Működési célú, a Római Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (04/22-ből)

22. sor: Működési célú, a Római Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás egyéb vállalkozásoknak (20+21)

23. sor: Működési célú, a 20. sorba nem tartozó pénzeszközátadás önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (04/22-ből)

24. sor: Működési célú, a 21. sorba nem tartozó pénzeszközátadás nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (04/22-ből)

25. sor: Működési célú pénzeszközátadás egyéb vállalkozásnak (22+23+24) 26. sor: Működési célú pénzeszközátadás pénzügyi vállalkozásoknak (04/22-ből) 27. sor: Működési célú pénzeszközátadás háztartásoknak (04/22-ből) 28. sor: Működési célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek (04/22-ből) 29. sor: Működési célú pénzeszközátadás külföldre (04/22-ből) 30. sor: Működési célú pénzeszközátadás EU költségvetésnek (04/22-ből) 31. sor: Államháztartáson kívüli működési pénzeszközátadások összesen

(25+26+27+28+29+30) (04/22) 32. sor: Garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson

kívülre (04/23) 33. sor: Társadalom-, szociálpolitikai és egyéb juttatás, támogatás (04/30) 34. sor: Ellátottak pénzbeli juttatásai (=04/36) 35. sor: Pénzforgalom nélküli kiadások (=06/15) 36. sor: Egyéb működési célú támogatások, kiadások (18+31+32+33+34+35) 37. sor: Kamatkiadások (03/59) 38. sor: Működési kiadások összesen (04+…+10+36+37) 39. sor: Felújítás (05/06) 40. sor: Intézményi beruházási kiadások ÁFA nélkül (05/13) 41. sor: Beruházások ÁFÁ-ja (05/27+31) 42. sor: Támogatásértékű felhalmozási kiadás központi költségvetési szervnek

(04/12) 43. sor: Támogatásértékű felhalmozási kiadás fejezeti kezelésű előirányzatnak

(04/13) 44. sor: Támogatásértékű felhalmozási kiadás társadalombiztosítási alapok

kezelőinek (04/14) 45. sor: Támogatásértékű felhalmozási kiadás elkülönített állami pénzalapnak

(04/15) 46. sor: Támogatásértékű felhalmozási kiadás helyi önkormányzatoknak és

költségvetési szerveinek (04/16) 47. sor: Támogatásértékű felhalmozási kiadás többcélú kistérségi társulásnak

(04/17) 48. sor: Támogatásértékű felhalmozási kiadás összesen (04/18)

874 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

49. sor: Felhalmozási célú, a Római Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (04/24-ből)

50. sor: Felhalmozási célú, a Római Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (04/24-ből)

51. sor: Felhalmozási célú, a Római Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás egyéb vállalkozásoknak (49+50)

52. sor: Felhalmozási célú, a 49. sorba nem tartozó pénzeszközátadás önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (04/24-ből)

53. sor: Felhalmozási célú, a 50. sorba nem tartozó pénzeszközátadás nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (04/24-ből)

54. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátadás egyéb vállalkozásnak (51+52+53)

55. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátadás pénzügyi vállalkozásoknak (04/44-ből)

56. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátadás háztartásoknak (04/24-ből) 57. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek (04/24-

ből) 58. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátadás külföldre (04/24-ből) 59. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátadás EU költségvetésnek (04/24-ből) 60. sor: Államháztartáson kívüli pénzeszközátadások összesen

(54+55+56+57+58+59) (04/24) 61. sor: Felhalmozási kiadások (39+40+41+48+60) 62. sor: Kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre (06/03) 63. sor: Kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre (06/06) 64. sor: Kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre (06/09) 65. sor: Pénzügyi befektetések kiadásaiból részesedések vásárlása (05/34) 66. sor: Felügyelet alá tartozó költségvetési szerveknek folyósított támogatás

(04/03) 67. sor: Kiadások (19+38+61+…+66) 68. sor: Hatósági jogkörhöz köthető működési bevétel (07/04) 69. sor: Egyéb saját bevétel (07/14) 70. sor: ÁFA bevételek, visszatérülések (07/19) 71. sor: Hozam- és kamatbevételek (07/23) 72. sor: Gépjárműadó (16/15) 73. sor: Luxusadó (16/16) 74. sor: Helyi adók (16/10) 75. sor: ebből: Építményadó (16/02) 76. sor: Telekadó (16/03) 77. sor: Vállalkozók kommunális adója (16/04) 78. sor: Magánszemélyek kommunális adója (16/05) 79. sor: Idegenforgalmi adó tartózkodás után (16/06) 80. sor: Idegenforgalmi adó épület után (16/07)

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 875

81. sor: Iparűzési adó állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység után (16/08)

82. sor: Iparűzési adó ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után (16/09)

83. sor: Illetékek (16/01) 84. sor: Személyi jövedelemadó (16/12+13+14) 85. sor: Termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó (16/17) 86. sor: Egyéb átengedett adók, adójellegű bevételek (16/18) 87. sor: Talajterhelési díj (16/24) 88. sor: Helyi adókhoz kapcsolódó pótlékok, bírságok, önkormányzatokat

megillető bírságok és egyéb sajátos bevételek (16/11+20+…+23+25) 89. sor: Költségvetési kiegészítések, visszatérülések (09/23+24) 90. sor: Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétele (=09/25) 91. sor: Támogatásértékű működési bevétel központi költségvetési szervtől

(09/07) 92. sor: Támogatásértékű működési bevétel fejezeti kezelésű előirányzattól

(09/08) 93. sor: Támogatásértékű működési bevétel társadalombiztosítási alapból (09/09) 94. sor: Támogatásértékű működési bevétel elkülönített állami pénzalaptól

(09/10) 95. sor: Támogatásértékű működési bevétel helyi önkormányzatoktól és

költségvetési szerveitől (09/11) 96. sor: Támogatásértékű működési bevétel többcélú kistérségi társulástól

(09/12) 97. sor: Garancia- és kezességvállalásból származó visszatérülések, bevételek

(09/13) 98. sor: Támogatásértékű működési bevétel összesen (09/14) 99. sor: Működési célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről (07/30) 100. sor: Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése (08/09) 101. sor: Támogatásértékű felhalmozási bevétel központi költségvetési szervtől

(09/15) 102. sor: Támogatásértékű felhalmozási bevétel fejezeti kezelésű előirányzattól

(09/16) 103. sor: Támogatásértékű felhalmozási bevétel társadalombiztosítási alapból (09/17) 104. sor: Támogatásértékű felhalmozási bevétel elkülönített állami pénzalaptól

(09/18) 105. sor: Támogatásértékű felhalmozási bevétel helyi önkormányzatoktól és

költségvetési szerveitől (09/19) 106. sor: Támogatásértékű felhalmozási bevétel többcélú kistérségi társulástól

(09/20) 107. sor: Támogatásértékű felhalmozási bevétel összesen (09/21) 108. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről (08/21) 109. sor: ebből: átvett pénzeszközök EU költségvetésből (08/20)

876 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

110. sor: Önkormányzati lakások, egyéb helyiségek értékesítése, cseréje (16/27+28)

111. sor: Privatizációból származó bevételek (16/29) 112. sor: Vállalatértékesítésből származó bevételek (16/30) 113. sor: Vagyoni értékű jog értékesítéséből, egyéb vagyonhasznosításból

származó bevétel (16/31+32+33) [vagy 11/1+2+3] 114. sor: Felhalmozási bevételek (100+107+108+110+111+112+113) 115. sor: Kölcsönök visszatérülése államháztartáson belülről (10/01+02) 116. sor: Kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről (10/08) 117. sor: Kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülről (10/03+04) 118. sor: Osztalékok, üzemeltetési és koncessziós díjak (08/10+16/34) [vagy

11/4] 119. sor: Pénzügyi befektetések bevételeiből részesedések (08/11) 120. sor: Saját bevételek (68+…+74+83+…+89+90+98+99+114+…+119) 121. sor: Önkormányzat költségvetési támogatása (942-947) (09/06=16/55)

[vagy 11/6+7+18+19+20+21] 122. sor: Felügyeleti szervtől kapott támogatás (09/05) 123. sor: Tárgyévi kiadások és bevételek egyenlege (67-120-121-122) 124. sor: Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevétele

(10/10) 125. sor: Rövid lejáratú hitelek törlesztése (06/18+20+22) 126. sor: Likvid hitelek törlesztése (06/19) 127. sor: Hosszú lejáratú hitelek törlesztése (06/16+17) 128. sor: Rövid lejáratú értékpapírok beváltása (06/24) 129. sor: Rövid lejáratú értékpapírok vásárlása (06/25) 130. sor: Hosszú lejáratú belföldi értékpapírok beváltása (06/23) 131. sor: Hosszú lejáratú értékpapírok vásárlása (05/35+36+37) 132. sor: Hosszú lejáratú külföldi értékpapírok beváltása (06/27) 133. sor: Hiteltörlesztés külföldre (06/28+29+30+31) 134. sor: Egyéb finanszírozás kiadásai (06/63) 135. sor: Finanszírozási kiadások (125+…+134) 136. sor: Rövid lejáratú hitelek felvétele (10/14+16+21) 137. sor: Likvid hitelek felvétele (10/15) 138. sor: Hosszú lejáratú hitelek felvétele (10/17+18) 139. sor: Forgatási célú értékpapírok kibocsátása (10/25) 140. sor: Forgatási célú értékpapírok értékesítése (10/24) 141. sor: Befektetési célú belföldi értékpapírok kibocsátása (10/26) 142. sor: Hosszú lejáratú értékpapírok értékesítése (08/12+13+14) 143. sor: Hosszú lejáratú külföldi értékpapírok kibocsátása (10/29) 144. sor: Hitelfelvétel külföldről (10/30+31+32+33) 145. sor: Egyéb finanszírozás bevételei (10/65) 146. sor: Finanszírozási bevételek (136+…+145) 147. sor: Finanszírozás összesen (124-135+146 = 123)

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 877

148. sor: Államháztartáson belülről kapott továbbadási (lebonyolítási) célú kiadás összesen (06/48)

149. sor: Államháztartáson kívülről kapott továbbadási (lebonyolítási) célú kiadás összesen (06/59)

150. sor: Államháztartáson belülről kapott továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel összesen (10/50)

151. sor: Államháztartáson kívülről kapott továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel összesen (10/61)

152. sor: Pénzkészlet (pénztárak, betétkönyvek, költségvetési bankszámlák) változása (120+121+122+35-67-135+146-148-149+150+151)

153. sor: Pénzkészlet január 1-jén A pénztárak, betétkönyvek és költségvetési bankszámlák pénzkészlete/egyenlege a tárgyév első napján.

154. sor: Pénzkészlet a tárgyidőszak végén (152+153) A pénztárak, betétkönyvek és költségvetési bankszámlák pénzkészlete/egyenlege a tárgyidőszak (hónap, negyedév, év) utolsó napján.

155. sor: Foglalkoztatottak létszáma (fő) – időszakra A létszám-kategória tartalma a következő: a költségvetési engedélyezett létszámkeret (álláshely), amelyhez kapcsolódóan a személyi juttatások előirányzatait tervezik, az átlagkeresetek alakulására vonatkozó követelményeket érvényesítik.

156. sor: Munkajogi létszám a tárgyidőszak végén A létszám-kategória a munkaügyi statisztika fogalmai szerint munkajogi létszámba tartozó foglalkoztatottakat jelöli. A sor tervezéskor nem tartalmazhat adatot.

10. számú melléklet a 318/2005. (XII. 26.) Korm. rendelethez

[12/a. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]

MÉRLEG-JELENTÉS01-R-A ûrlap

878P

ÉN

ZÜ

GY

IK

ÖZ

LÖ

NY

4.szám

Ezer forintban

Megnevezésa fõkönyvi számlákra való hivatkozással

Sor-szám

Állomány a tárgyév elején

Állományváltozáspénzforgalmi trazakciók

miatt

Állományváltozás nempénzforgalmi trazakciók

miattEgyéb volumen- változás Értékelés

Állomány a tárgyidõszak végén

1 2 3 4 5 6 7 8

I. Immateriális javak (nettó érték) (111-112, 118) 01

I/a Ebb l: Immateriális javakra adott el legek (118) 02

II. Tárgyi eszközök (nettó érték) (12, 13, 14, 15) 03

II/a Ebb l: Beruházásra adott el legek (128, 1318, 1328, 148, 1598, 1599)

04

III/1. Tulajdoni részesedést jelent befektetések (1711,1751, 179)

05

I/a Részesedésekb l: vállalkozásokban (1711-b l,1751-b l, 179-b l) 06

I/b Részesedésekb l: pénzügyi vállalkozásokban (1711-b l, 1751-b l, 179-b l) 07

1/c Részesedésekbõl: jegybankban 08

III/2. Hitelviszonyt megtestesít értékpapírok (1721,1731, 1741, 1752) 09

2/a Értékpapírokból: államkötvények (1731,1752-b l) 10

2/b Értékpapírokból: helyi önkormányzatok kötvényei (1741-bõl,1752-b l)

11

III/3. Tartósan adott kölcsönök (191-194-b l, 1981-b l)

12

3/a Adott kölcsönökbõl: államháztartáson belülre (1911,1921, 1981-b l)

13

3/b Adott kölcsönökbõl: külföldre (1931-bõl, 1941-bõl,1981-b l)

14

III.4. Hosszú lejáratú bankbetétek(178) 15

4/a Hosszú lejáratú bankbetétekbõl: devizabetétek (178.-ból)

16

III/5. Egyéb hosszú lejáratú követelések (195-b l, 1982-b l)

17

III. Befektetett pénzügyi eszközök összesen (05+09+12+15+17)

18

IV és IV/A. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök és értékhelyesbítésük (16)

19

IV/a Ebb l: Koncesszióba adott eszközök (163, 164) 20

A. Befektetett eszközök összesen (01+03+18+19)

21

4.számP

ÉN

ZÜ

GY

IK

ÖZ

LÖ

NY

879Ezer forintban

Megnevezésa fõkönyvi számlákra való hivatkozással

Sor-szám

Állomány a tárgyév elején

Állományváltozáspénzforgalmi trazakciók

miatt

Állományváltozás nempénzforgalmi trazakciók

miattEgyéb volumen- változás Értékelés

Állomány a tárgyidõszak végén

1 2 3 4 5 6 7 8I. Készletek (21-26) 22

I/a Követelés fejében átvett eszközök és készletek (233, 245)

23

II/1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vev k) (282, 283, 284, 288-ból)

24

II/2. Adósok (281, 288-ból) 25

II/3. Rövid lejáratú kölcsönök (27, 278) 26

3/a Rövid lejáratú kölcsönök államháztartáson belülre (2711, 2721, 278-ból)

27

3/b Rövid lejáratú kölcsönök külföldre (2731-b l, 2741-b l, 278-ból)

28

II/4. Egyéb követelések (285-287, 19-b l, 288-ból) 29

4/a Támogatási program el lege (2871, 2887-b l) 30

4/b Európai Unióval szemben fennálló követelések

(287-b l)

31

II. Követelések összesen (24+25+26+29) 32

III/1. Egyéb részesedések (2951, 298-ból) 33

III/2/1. Kárpótlási jegyek (2911, 298-ból) 34

III/2/2. Kincstárjegyek (2921, 298-ból) 35

III/2/3. Kötvények (2931, 298-ból) 36

III/2/3/a. Államkötvények (2931-b l, 298-ból) 37

III/2/3/b. Helyi önkormányzatok kötvényei (2931-b l,298-ból)

38

III/2/4 Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesít egyéb értékpapírok (2941, 298-ból)

39

III. Értékpapírok összesen (33+34+35+36+39) 40

880P

ÉN

ZÜ

GY

IK

ÖZ

LÖ

NY

4.számEzer forintban

Megnevezésa fõkönyvi számlákra való hivatkozással

Sor-szám

Állomány a tárgyév elején

Állományváltozáspénzforgalmi trazakciók

miatt

Állományváltozás nempénzforgalmi trazakciók

miattEgyéb volumen- változás Értékelés

Állomány a tárgyidõszak végén

1 2 3 4 5 6 7 8 IV/1. Pénztárak, csekkek, betétkönyvek (33) 41

1/a Pénztárakból: Valutapénztár és árkülönbözetek (332, 339)

42

IV/2. Költségvetési bankszámlák (34) 43

2/a Bankszámlákból: Devizabetét számla és árkülönbözetek (348, 349)

44

IV/3. Elszámolási számlák (35) 45

3/a Nemzetközi támogatási programok megel legezésiszámlái (356)

46

IV/4. Idegen pénzeszközök számlái (36) 47

4/a Nemzetközi támogatási programok lebonyolítási számlái (3613-3615)

48

4/b Nemzetközi támogatási programok devizaszámlája (368)

49

IV. Pénzeszközök összesen (41+43+45+47) 50

V/1. Költségvetési aktív függ elszámolások (391) 51

V/2. Költségvetési aktív átfutó elszámolások (392, 395, 396, 397, 398)

52

2/a Nemzetközi támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési átfutó kiadások (398)

53

V/3 Költségvetési kiegyenlít kiadások (394) 54

V/4 Költségvetésen kívüli aktív pénzügyi elszámolások (399)

55

V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások összesen (51+52+54+55)

56

B. Forgóeszközök összesen (22+32+40+50+56) 57

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (21+57) 58

4.számP

ÉN

ZÜ

GY

IK

ÖZ

LÖ

NY

881

Ezer forintban

Megnevezésa fõkönyvi számlákra való hivatkozással

Sor-szám

Állomány a tárgyév elején

Állományváltozáspénzforgalmi trazakciók

miatt

Állományváltozás nempénzforgalmi trazakciók

miattEgyéb volumen- változás Értékelés

Állomány a tárgyidõszak végén

1 2 3 4 5 6 7 8

D. Saját t ke (41) (/21-15/+22+32+40+47+55) - (71+87+91)

59

E. Tartalékok (42) (15+41+43+45+51+52+54) - (88+89+90)

60

I/1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök (435-436) 61

I/a Hosszú lejáratra kapott kölcsönökb l:államháztartáson belül (4351, 4361)

62

I/2. Tartozások (fejlesztési célú) kötvénykibocsátásból (434)

63

2/a Tartozások kötvénykibocsátásból: külföldre (434-b l)

64

I/3. Beruházási és fejlesztési hitelek (431, 432, 433) 65

3/a Fejlesztési célú hitelekb l: nemzetközi szervezetekt l felvett hitelek (433-ból)

66

3/b Fejlesztési célú hitelekb l: külföldi pénzintézetekt lfelvett hitelek (433-ból)

67

I/4. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek (438) 68

4/Ebb l részletre vásárlás, halasztott fizetés kötelezettség (4382-b l)

69

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen (61+62+65+68)

70

II/1. Rövid lejáratú kölcsönök (456-457) 71

II/2. Rövid lejáratú hitelek (4511, 4521, 4531, 4541) 72

2/a Rövid lejáratú hitelekb l: államháztartáson belül (4531, 4541)

73

II/3.Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)(441-443)

74

3/a Tárgyévi költségvetést terhel szállítói kötelezettségek (44-b l)

75

ebb l: beruházási szállítók (44-b l) 76

3/b Tárgyévet követ évet terhel szállítói kötelezettségek (44-b l)

77

ebb l: beruházási szállítók (44-b l) 78

II/4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek (444-449, 4551, 43-ból)

79

4/a Tartozás m ködési célú kötvénykibocsátásból 80

882P

ÉN

ZÜ

GY

IK

ÖZ

LÖ

NY

4.számEzer forintban

Megnevezésa fõkönyvi számlákra való hivatkozással

Sor-szám

Állomány a tárgyév elején

Állományváltozáspénzforgalmi trazakciók

miatt

Állományváltozás nempénzforgalmi trazakciók

miattEgyéb volumen- változás Értékelés

Állomány a tárgyidõszak végén

1 2 3 4 5 6 7 84/b Váltótartozások (444) 81

4/c Beruházási, fejlesztési hitelek következ évet terhel törleszt részletei (43-ból)

82

4/d Beruházási, fejlesztési célú kötvények következévet terhel törleszt részletei (43-ból)

83

4/e Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek következévet terhel törleszt részletei (43-ból)

84

4/f Kötelezettségek az Európai Unió felé (448-ból) 85

II/5. Tartozás rövid lejáratú értékpapírokból 86

II. Rövid lejáratú kötelezettségek összesen (71+72+74+82+86)

87

III/1. Költségvetési passzív függ elszámolások (481) 88

III/2. Költségvetési passzív átfutó elszámolások (482,485, 486, 487)

89

III/3. Költségvetési passzív kiegyenlít elszámolások (483, 484)

90

III/4. Költségvetésen kívüli passzív elszámolások (488-489)

91

4/a Költségvetésen kívüli letéti elszámolások (4887) 92

4/b Nemzetközi támogatási programok deviza elszámolása (4888)

93

III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások összesen (88+89+90+91)

94

F) Kötelezettségek összesen (70+87+94) 95

FORRÁSOK ÖSSZESEN (59+60+95) 96

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 883

01-R-A űrlap: Mérleg-jelentés (Az eszközök és a források alakulása) 01-R-B űrlap: A részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulása

01-R-C űrlap: A közteher-bevételek adósainak alakulása 01. űrlap: MÉRLEG-JELENTÉS Az űrlap a központi költségvetési szervek, a társadalombiztosítási költségvetési szervek, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítási pénzügyi alapok és a fejezeti kezelésű költségvetési előirányzatok (beleértve a fejezeti kezelésű előirányzatként megtervezett központi beruházásokat és támogatási célprogramokat is), a központi kezelésű (ún. nemzetgazdasági) előirányzatok, a vagyonkezelő szervezetek, valamint a helyi és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek (a továbbiakban együtt: az államháztartási szervezetei) kettős könyvvezetési kötelezettsége alapján az eszközök és a források évközi alakulásának áttekintésére szolgál. A mérlegjelentés minden adatszolgáltatási időszakában a tárgyév eleji (január 1-jei) nyitóállományból kiindulva az adatszolgáltatási időszak teljes halmozott forgalmát kell szerepeltetni.

Az űrlap három részből áll: A) Az eszközök és a források alakulása B) A részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulása C) A közteher-bevételek adósainak alakulása Az űrlap használatát az államháztartásról szóló 1992. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) végrehajtására szolgáló, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) XIII. fejezetének 145. §-a írja elő. Külön is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az űrlapot a vállalkozói vagyonnal kapcsolatos könyvvezetés és beszámolás megfigyelési egységeként törzskönyvileg is létrehozott ún. „vagyonkezelő szervezetek” is kötelesek kitölteni. Az Ámr. 2. §-ának 9. pontja értelmező rendelkezésként meghatározza a vagyonkezelő szervezetek körét.

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

01-R-A űrlap: Mérleg-jelentés (Az eszközök és a források alakulása)

Az űrlap elsősorban a pénzügyi eszközök és kötelezettségek alakulását részletezi, figyelemmel a negyedéves nemzeti számlák államháztartási komponenseinek összeállítására vonatkozó hazai és nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségre. Az űrlap az éves könyvviteli mérlegtől eltérően kiemeli a pénzügyi eszközök és kötelezettségek államháztartáson belüli elszámolásait és a külfölddel szembeni követeléseket, illetve tartozásokat, ideértve a devizában vezetett bankszámlákat és a valutapénztárakat is. Az űrlapot a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a könyvvezetés kialakult rendjéhez igazodóan kell kitölteni. Amennyiben a fejezeti költségvetésbe integrált elkülönített állami pénzalap továbbra is önálló könyvvezetést végez, a jogutód „támogatási célprogram” önálló adatszolgáltató lehet. A fejezetért felelős szerv ellenőrizni tartozik a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó adatszolgáltatás teljességét. A központi kezelésű előirányzatok (nemzetgazdasági elszámolások, államadóssági elszámolások) eszközeinek és forrásainak teljes körűségéről – beleértve az Államadósság Kezelő Központ Rt. és más analitikus helyek elszámolásait is – a Magyar Államkincstár gondoskodik. Az időközi mérlegjelentés összeállítása a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: SzVhr.) által elrendelt könyvvezetés adataiból történik. SzVhr. 8. § „(1) Az államháztartás szervezete a tevékenysége során előforduló, a vagyoni és pénzügyi helyzetére kiható gazdasági eseményeiről a kettős könyvvitel rendszerében – e rendeletben rögzített szabályok szerint – módosított teljesítés szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a költségvetési év végével lezár.” Az űrlap adatai követik a könyvviteli mérleg sorait, illetve egyes tételeket kiemelten is bemutatnak. A mérleg-jelentés kitöltése a negyedéves főkönyvi kivonat állományi számlák oszlopainak egyenleg rovat-párjában szereplő adatok alapján, a könyvvezetési és beszámolási kötelezettséget tartalmazó rendelkezésekben előírt főkönyvi feladásokra támaszkodva történik. A kitöltést megelőzően a leltározást, a zárlati műveleteket nem kell elvégezni.

884 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

Az űrlap egyes sorai tartalmazzák a főkönyvi számlákra történő hivatkozásokat. Az űrlap oszlopai az eszközöknek és a forrásoknak a tárgyév első napján (január 1-jén) és a tárgyidőszak végén megállapított állományát, és a tárgyidőszakban bekövetkezett (halmozott) állományváltozások összetevőit, ezen belül a pénzforgalmi és nem pénzforgalmi tranzakciókat, az egyoldalú (partner nélküli) volumenváltozást eredményező eseményeket, valamint az átértékeléseket (beleértve a piaci értéken alapuló terven felüli értékcsökkenést, az értékvesztést, a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását és az értékhelyesbítéseket) tartalmazzák.

A 412 Tőkeváltozás főkönyvi számla bontására vonatkozó előírás olyan szerkezetet tartalmaz, amely a változásokat az ezen űrlap 4-7. oszlopainak megfelelő tartalom szerint bontja szét.

Az űrlap 3. oszlopa: Állomány a tárgyév elején Az eszközöknek és forrásoknak az adatszolgáltatási tárgyév első napján (minden adatszolgáltatási időszakban a január 1-jén) kimutatott állománya, melyeknek meg kell egyezniük az előző évi éves mérlegbeszámoló adataival, a megfeleltethetőség szintjén. Az űrlap 4. oszlopa: Állományváltozás pénzforgalmi tranzakciók miatt Az űrlap 4. oszlopa a könyvvezetésben feljegyzendő pénzforgalmi események hatásaként jelentkező állományváltozásokat foglalja össze. Tranzakciónak tekintünk egyébként minden olyan gazdasági eseményt, amely két gazdasági szervezet, illetve egy gazdasági szervezet két különböző rendeltetésű (önálló elszámolású) szervezeti egysége között kölcsönös megállapodás alapján jön létre. A tranzakció fogalmába – a kialakított módszertani konvenció alapján – beletartozik a közterhek megfizetése is. A hatályos számvitel az államháztartásban döntően a pénzforgalomban jelentkező gazdasági eseményeket rögzíti, de egyre nagyobb jelentőséggel bírnak azok a könyvelési tételek is, amelyek a számviteli feljegyzésre kerülő gazdasági-pénzügyi eseményeket az üzleti világban szokásos tartományban értelmezik. Annak érdekében, hogy a tranzakciók mindkét – pénzforgalmi és pénzforgalom nélküli – csoportja megismerhetővé váljék, a mérlegtételek változásaiból a pénzforgalomban jelentkező eseményeknek betudható hányad a beszámoló pénzforgalmi adataival összeegyeztethető legyen, az űrlap a tranzakciókat két külön oszlopban tünteti fel. A pénzforgalomban jelentkező tranzakciók a 4. oszlopban kapnak helyet. Idetartozik ennek megfelelően minden olyan gazdasági esemény, amelynek a pénzforgalma a 33–36. számlacsoportokban jelenik meg. A könyvvezetési kötelezettségek módosulásával összhangban a követelések és a kötelezettségek állományában, valamint a raktárral rendelkező államháztartási szervezeteknél a készletek állományában bekövetkező változások közül a pénzforgalomban is jelentkező forgalmat ebben az oszlopban kell feltüntetni. Fontos szempont, hogy amennyiben valamely vagyonelem értékesítése, eladása során a könyv szerinti nyilvántartási érték és a tranzakciós pénzforgalmi érték eltér, a 4. oszlopban a tranzakció pénzforgalmi értékét (pl. az eladási árat), míg a nyilvántartási érték és tranzakciós érték különbözetét (a tartási nyereséget vagy veszteséget) a 7. oszlopban kell feltüntetni. Egyes mérlegtételek speciális elszámolásait az űrlap sorainak részletes ismertetése tartalmazza. Az űrlap 5. oszlopa: Állományváltozás nem pénzforgalmi tranzakciók miatt Az űrlap 5. oszlopa a könyvvezetésben feljegyzendő gazdasági események (tranzakciók) következményeként adódó, pénzforgalomban nem jelentkező események hatásaként jelentkező állományváltozásokat foglalja össze. Idetartoznak pl. a térítésmentes átadások-átvételek (Immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása 38 űrlap 08 és 15 sorának megfelelően), a saját kivitelezésben megvalósított és az állományi számlákon nyilvántartásba vett aktivált eszközök értéke (Immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása 38 űrlap 06 sorának megfelelően), továbbá az adósságelengedés, amely a két fél megállapodásán alapul. Ugyancsak itt kell kimutatni a tárgyi eszközök értékcsökkenését (Immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása 38 űrlap 20–21. sorával egyezően), amelyet az SzVhr. 30. §-ának előírásai alapján negyedévente kell elszámolni. Az értékcsökkenés (ide nem értve a terven felüli értékcsökkenést) elszámolása a statisztikai szabványok szerint tranzakciónak minősül, mégpedig speciális tranzakciónak, mert noha nincs partner, de a statisztika különbséget tesz egy adott szervezeti egység két különböző minősége (jelen esetben az eszköz tulajdonosa és a termelést végző) között. Fontos szempont, hogy amennyiben valamely vagyonelem átadása során a könyv szerinti nyilvántartási érték és a tranzakciós elszámolási érték eltér, az 5. oszlopban a tranzakció elszámolási árát, míg a nyilvántartási érték és tranzakciós érték különbözetét (a tartási nyereséget vagy veszteséget) a 7. oszlopban kell feltüntetni. A készletek állományának készletfelhasználással kapcsolatos változását, az adósok állományának előírással, bevallással, esetleg számlázással kapcsolatos változását, az áruszállításból és szolgáltatásból származó követelések állományának számlázással, előírással kapcsolatos változását ugyancsak ebben az oszlopban kell elszámolni. Egyes mérlegtételek speciális elszámolásait az űrlap sorainak részletes ismertetése tartalmazza.

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 885

Az űrlap 6. oszlopa: Egyéb volumenváltozás Az űrlap 6. oszlopa a szokásos gazdasági események (tranzakciók) közé nem tartozó, az eszközök, készletek, követelések, kötelezettségek volumenét – általában rendkívüli jelleggel és tranzakciós partner nélküli módon – befolyásoló állományváltozásokat foglalja össze. Ilyen volumenváltozások az eszközök gazdasági megjelenése (pl. talált, fellelt eszközök), eltűnése a gazdasági ciklusból (selejtezés, megsemmisítés), a katasztrófaveszteségek (fizikai eltűnés, megsemmisülés), az ellenérték nélküli kisajátítás (elkobzás), az eszközöket kivételesen érintő, váratlan és nagymértékű volumenváltozás (rendkívüli események), a besorolási rendszerek és a besorolások módosulásával kapcsolatos osztályozásbeli mozgások. Idetartozik még az az adósságleírás is, amely kivételes, egyoldalú intézkedés, és az adós már nem létezik, azaz nem lehetséges az adós könyveiből is a tartozást kivezetni. A behajthatatlan követelés hitelezési veszteségként való leírását ebben az oszlopban kell elszámolni. Csak az ilyen esetek tartoznak az egyéb volumenváltozások közé, mert ahol létezik az adós, s így az államháztartásban könyvelt adósságelengedési, -mérséklési esemény tükörképét is könyvelik, tranzakciónak minősül és az 5. oszlopba tartozik. Az űrlap 7. oszlopa: Értékelés Az űrlap 7. oszlopa az állományváltozások azon összetevőit mutatja be, amely változások során az eszközök, követelések, kötelezettségek egyedileg és volumenben nem változnak, azonban a tárgyidőszakban lezajló külső folyamatok hatására értékük megváltozik. Ezek az értékelési, újraértékelési elszámolások alkotják az itt kimutatandó változásokat. Az államháztartásba tartozó szervezetek eszközeiket és kötelezettségeiket a könyvvezetésre és beszámolásra vonatkozó jogszabályok alapján meghatározott időközönként, év végén, meghatározott dokumentumokban (pl. számviteli politika) rögzített módon értékelik, illetve értékváltozást számolnak el (pl. valuta-pénztárak és deviza-értékpapírok értékelési különbözete; gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetések vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, továbbá a követelések, a készletek értékvesztése, a korábban elszámolt értékvesztések visszaírása; immateriális javak és tárgyi eszközök piaci érték változása miatti terven felüli értékcsökkenése, piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítése, a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírása). A Magyar Államkincstárban a pénzügyi eszközök értékelésére vonatkozó speciális szabályokat a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet rendelkezései határozzák meg. Az űrlap 8. oszlopa: Állomány a tárgyidőszak végén Az eszközöknek és forrásoknak az adatszolgáltatás tárgyidőszakának (tárgynegyedévének) utolsó napján kimutatott állománya, amely számszakilag megegyezik a tárgyév első napján kimutatott állományban a tárgyidőszakban a négy állományváltozási jogcímen (4–7. oszlopban) kimutatott együttes (+/–) változás eredményeként adódó záróállománnyal (8. oszlop = 3. oszlop +/– 4. oszlop +/– 5. oszlop +/– 6. oszlop +/– 7. oszlop), illetve az éves mérleg megfelelő adataival. Az űrlap egyes sorainak meghatározása a negyedéves főkönyvi kivonat állományi számláinak összesítésével történik, az űrlap sorai tartalmazzák a főkönyvi számlákra történő hivatkozásokat. Az űrlap 01-02. sora: I. Immateriális javak Az immateriális javak között kell kimutatni a nem anyagi eszközöket, így a vagyonértékű jogokat (kivéve az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat, a szellemi termékeket és az egyéb immateriális javakat. A mérlegjelentésben a bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés különbözetét kell feltüntetni (január 1-jei nettó érték +/– évközi állományváltozások). Az elszámolt lineáris értékcsökkenést az 5. oszlopban kell feltüntetni. A nem a piaci érték változásán alapuló terven felüli értékcsökkenést (pl. megsemmisülés, megrongálódás, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válás) a 6. Egyéb volumenváltozás oszlopban, míg a piaci érték változása miatti terven felül értékcsökkenést, illetve ennek visszaírását, továbbá a piaci értékre történő értékhelyesbítést, a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni. Az immateriális javak beszerzésére adott előleg értékvesztését és a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni. Az immateriális javakra adott előlegek kiemelése a 02. sorban a beruházási kiadások eredményszemléletű adatának előállítását szolgálják. Az űrlap 03-04. sora: II. Tárgyi eszközök Tárgyi eszközként mutatandó ki a gazdálkodó szerv működését egy éven túl szolgáló földterület, telek, erdő, épület, egyéb építmény, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, gép, berendezés és felszerelés, jármű, tenyészállatok függetlenül attól, hogy üzembe helyezésük megtörtént vagy sem. A mérleg-jelentésben a bruttó érték és az értékcsökkenés különbözetét kell feltüntetni (január 1-jei nettó érték +/– évközi állományváltozások).

886 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

Az elszámolt lineáris értékcsökkenést az 5. oszlopban kell feltüntetni. A nem a piaci érték változásán alapuló terven felüli értékcsökkenést (pl. megsemmisülés, megrongálódás, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válás) a 6. Egyéb volumenváltozás oszlopban, míg a piaci érték változása miatti terven felül értékcsökkenést, illetve ennek visszaírását, továbbá a piaci értékre történő értékhelyesbítést, a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni. A tárgyi eszközök javak beszerzésére adott előleg értékvesztését és a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni. A Beruházásra adott előlegek kiemelése a 04. sorban a beruházási kiadások eredményszemléletű adatának előállítását szolgálják. Az űrlap 05-08. sora: Egyéb tartós részesedések Vállalkozásokba tartósan (egy évnél hosszabb időre szólóan) jövedelemszerzés céljából befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni a részesedéseket. Az űrlap sorai a vállalkozás jellege alapján részletezik a gazdasági társaságokban meglévő részesedéseket, a 06. sor a nem pénzintézeti tevékenységet végző vállalkozásokban, a 07. sor a pénzügyi (pénz- és hitelintézeti, biztosítóintézeti, pénzügyi közvetítői tevékenységet végző) vállalkozásokban elhelyezett pénzügyi befektetéseket tartalmazza. A hatályos számviteli előírások szerint a gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést a társasági szerződésben meghatározott alapításkori értéken, illetve vételi áron kell nyilvántartásba venni, és év végén értékvesztést kell elszámolni, ha a gazdasági társaság piaci megítélése a befektetés nyilvántartási értéke alá csökken. A számviteli törvény és végrehajtási rendeletei alapján az értékvesztés visszaírására, illetve a tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapíroknál a piaci értéken alapuló értékhelyesbítésre is mód van. A pénzforgalommal kapcsolatos alapítás, tőkeemelés miatti állománynövekedést, valamint az értékesítés, illetve tőkekivonás miatti állománycsökkenést a 4. oszlopban; a természetbeni apporttal kapcsolatos alapítás, tőkeemelés, továbbá a kárpótlási jegy cseréből származó csökkenést az 5. oszlopban; a felszámolás, végelszámolás miatti kivezetést a 6. oszlopban; a Szt. 54. § (1)–(3) bekezdése szerinti értékvesztést, illetve az értékvesztés visszaírását, továbbá a piaci értékre történő értékhelyesbítést a 7. oszlopban kell szerepeltetni. Szt. 54. § „(1) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke között – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. (2) Az (1) bekezdés szerinti befektetés piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: a) a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját, b) a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget, c) a gazdasági társaság saját tőkéje és a jegyzett tőkéje, illetve a befektetés könyv szerinti értéke és névértéke arányát. (3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti befektetésnek a (2) bekezdés figyelembevételével meghatározott, mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéken a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a 62. § (1) bekezdés szerinti beszerzési értéket. Az űrlap 09-11. sora: Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni az egy évnél hosszabb időre szólóan, jövedelemszerzés céljából birtokolt értékpapírokat. Az értékpapírokból – az államháztartáson belüli adósságkonszolidáció elvégezhetősége érdekében – fel kell tüntetni az Állam által kibocsátott kötvényeket (10. sor) és a helyi önkormányzatok által kibocsátott kötvényeket (11. sor). A hatályos számviteli előírások szerint az értékpapírokat tényleges beszerzési áron kell nyilvántartásba venni, a nyilvántartás szerinti értéket viszont év végén csökkenteni kell akkor, ha a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül a piaci megítélése alacsonyabb, mint a nyilvántartási érték. Az értékpapírok vásárlása miatti változást a 4. oszlopban, az eladás miatti állományváltozások kapcsán a kapott ellenértéket szintén a 4. oszlopban, a kapott ellenérték és a nyilvántartási érték különbözetét, a Szt. 54. § (4)–(6) bekezdése szerinti értékvesztést, illetve az értékvesztés visszaírását, valamint az Államháztartási Hivatalnál az átértékeléseket a 7. oszlopban kell szerepeltetni. Szt. 54. § „(4) A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és – (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó – piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. (5) A (4) bekezdés szerinti értékpapír piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni:

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 887

a) az értékpapír (felhalmozott) kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, annak tartós tendenciáját, b) az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, azt, hogy a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor a névértéket (és a felhalmozott kamatot) várhatóan megfizeti-e, illetve milyen arányban fizeti majd meg. (6) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti értékpapír mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a 62. § (1) bekezdése szerinti beszerzési értéket, illetve ha a beszerzési érték magasabb, a névértéknél (névérték felett vásárolt értékpapírnál), az értékpapír visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az adott értékpapír névértékét. Az űrlap 12-14. sora: Tartósan adott kölcsönök Befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni – az éven túli lejárattal – adott kölcsönöket, továbbá az egyéb hosszú lejáratú követeléseket (pl. pénzügyi lízingből, halasztott fizetésből eredő követeléseket). Az adott kölcsönökből, illetve hosszú lejáratú követelésekből – az államháztartáson belüli adósságkonszolidáció elvégezhetősége érdekében – fel kell tüntetni az államháztartáson belülre – támogatási célú kölcsön, visszterhes támogatás formájában – nyújtott kölcsönállományt (13. sor), valamint – a nemzetközi adatszolgáltatások teljesíthetősége érdekében – a külföldre adott kölcsönök állományát (14. sor). A kölcsönök nyújtása, visszatérülése, illetve egyéb hosszú lejáratú követelések keletkezése, megszűnése miatti állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósságelengedést az 5. oszlopban, és az egyoldalú adósságleírást a 6. oszlopban kell szerepeltetni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni. Az űrlap 15-16. sora: Hosszú lejáratú bankbetétek Befektetett pénzügyi eszközként kell – az éven túli – hosszú lejáratú bankbetéteket kimutatni. A betételhelyezés, illetve betét-visszavonás (visszavezetés) miatti állományváltozásokat a 4. oszlopban kell szerepeltetni. A devizabetétek évközi mozgása során jelentkező árfolyam-veszteséget vagy -nyereséget, valamint az átértékelését a 7. oszlopban kell kimutatni. Az űrlap 17. sora: Egyéb hosszú lejáratú követelések Egyéb hosszú lejáratú követelésként kell kimutatni az éven túli részletre, illetve halasztott fizetéssel történő értékesítés miatti követeléseket. A követelés keletkezését az 5. oszlopban, pénzforgalmi teljesülésüket a 4. oszlopban, az egyoldalú követelésleírást (pl. az adós jogutód nélkül megszűnt) a 6. oszlopban, az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell kimutatni. Az űrlap 19-20. sora: Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott (vagyonkezelésbe vett) eszközök és értékhelyesbítésük Itt kell kimutatni az államháztartás szervezetei tulajdonában lévő azon eszközöket, amelyek üzemeltetését, működtetését, kezelését szerződéses formában más gazdálkodó szervre bízta, illetve koncesszióba adta. Ugyancsak itt kell kimutatniuk a helyi önkormányzatoknak a kezelésbe vett kincstári vagyon állományát. Az újabb átadások és a visszavezetések alapján bekövetkező állományváltozásokat az 5. oszlopban kell szerepeltetni. Az űrlap 22-23. sora: Készletek Itt kell kimutatni a vásárolt és saját termelésű új, illetve saját előállítású készletek, valamint (a 23. sorban kiemelve) a követelés fejében átvett eszközök és készletek állományát, illetve annak változását. A vásárolt készleteket tényleges bekerülési értéken kell kimutatni. A követelés fejében átvett eszközöket – ha jogszabály, szerződés, megállapodás ettől eltérően nem rendelkezik – a kiváltott követelés összegével azonos összegben kell nyilvántartásba venni. A hatályos számviteli előírások alapján az analitikus nyilvántartásban szereplő állományok változását kell a főkönyvi számlákra átvezetni, a raktárral rendelkezők esetében a pénzforgalommal összefüggő változásokat (pl. beszerzés, értékesítés) az űrlap 4. oszlopában, egyébként az 5. oszlopában kimutatni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni. Az űrlap 24. sora: Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból Az államháztartás szervezetei által teljesített és a vevő, igénybe vevő által teljesítésként elismert termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékeként még nem fizetett követelések állománya az analitikus nyilvántartások feladásai alapján. A követelések állományának pénzforgalomban jelentkező változását az űrlap 4. oszlopában, a pénzforgalomban nem jelentkező megállapodáson alapuló változását az űrlap 5. oszlopban, míg az esetlegesen előforduló

888 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

egyoldalú követelésleírást a 6. oszlopban kell kimutatni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni. Az űrlap 25. sora: Adósok Az adósok a közterhek beszedésével, illetve az államháztartás szervezetei működésével, az önkormányzati lakás- és helyiséggazdálkodással, bérbeadással kapcsolatosan keletkező, fennálló követelések állománya, az analitikus nyilvántartások feladásai alapján. Az adósok kimutatott állománya magában foglalja az előlegeket (pl. adóelőlegeket) és a hátralékokat, hozzászámítva a késedelmi pótlékokat és bírságokat is. Az állomány nem tartalmazhatja a túlfizetéseket, azokat a kötelezettségek között kell szerepeltetni. Az adósok állományának pénzforgalomban bekövetkező változását az űrlap 4. oszlopában, egyéb változását (előírások, előírások módosítása megállapodás alapján) az űrlap 5. oszlopában, míg az esetlegesen előforduló egyoldalú követelésleírást a 6. oszlopban kell kimutatni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni. Az űrlap 26-28. sora: Rövid lejáratú kölcsönök Éven belüli visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott kölcsönök fennálló állománya, amelyből ki kell emelni az államháztartáson belüli szervezetnek (27. sor) támogatási célú kölcsön, visszterhes támogatás formájában, illetve külföldi szervezetnek (28. sor) nyújtott kölcsönállományt. A kölcsönök nyújtása, illetve visszatérülése miatti, pénzforgalomban is jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósságelengedést az 5. oszlopban, az esetlegesen előforduló egyoldalú követelésleírást a 6. oszlopban kell szerepeltetni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni. Az űrlap 29-31. sora: Egyéb követelések A munkavállalókkal, illetve az államháztartás szervezeteinek tevékenységével kapcsolatos, az űrlap 24-28. soraiba nem tartozó, nyilvántartott követelések állománya. A követelések keletkezése, illetve teljesítése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést az 5. oszlopban, az esetlegesen előforduló egyoldalú követelés-leírást a 6. oszlopban kell szerepeltetni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni. A nemzetközi támogatási program előlegének kiemelése a 31. sorban, illetve az Európai Unióval szemben fennálló követelések kiemelése a 31 sorban az uniós pénzeszközökkel való elszámolást célozza. Az űrlap 33. sora: Egyéb részesedések A forgatási célú egyéb részesedések értékpapírok vásárlásából, illetve értékesítéséből adódó, tranzakciós árfolyamon számolt állományváltozásokat az űrlap 4. oszlopában, a tranzakciós árfolyam és a nyilvántartási érték különbözetét a 7. oszlopban kell kimutatni. Az űrlap 34. sora: Kárpótlási jegyek Az államháztartás szervezetei által forgatási célból, nem tartós befektetésként birtokolt, illetve jogszabályban meghatározott esetekben fizetőeszközként elfogadott kárpótlási jegyek állománya. A kárpótlási jegyek vásárlásából, illetve értékesítéséből adódó, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat az űrlap 4. oszlopában, a fizetőeszközként (eszközökért cserébe kapott) birtokba került kárpótlási jegyeket az 5. oszlopban kell szerepeltetni. A 4-5. oszlopban minden esetben a tranzakciós árfolyamot kell alkalmazni (pl. értékesítésnél a 4. oszlopban a ténylegesen kapott vételárat, míg a könyv szerinti érték és a ténylegesen elért árfolyam különbözetét (a realizált árfolyamveszteséget, -nyereséget) a 7. oszlopban kell feltüntetni. Az űrlap 35. sora: Kincstárjegyek Az államháztartás szervezetei által – jogszabály által megengedetten – forgatási célból, nem tartós befektetésként birtokolt kincstárjegyek állománya. A Magyar Államkincstár itt mutatja ki a másodpiaci forgalmazás céljából átmenetileg nála tartott kincstárjegyek állományát. A kincstárjegyek vásárlásából, illetve értékesítéséből adódó, tranzakciós értéken elszámolt állományváltozásokat az űrlap 4. oszlopában kell kimutatni; az átértékeléseket, ideértve a tranzakciós árfolyam és a nyilvántartási érték különbözetét is pedig a 7. oszlopban. Az űrlap 36-38. sora: Kötvények Az államháztartás szervezetei által – jogszabály által megengedetten – forgatási célból, nem tartós befektetésként birtokolt kötvények állománya. A Magyar Államkincstár itt mutatja ki a másodpiaci forgalmazás céljából átmenetileg nála tartott államkötvények állományát. Az államháztartáson belüli hitelviszonyok azonosítása érdekében a kötvények állományából ki kell emelni az Állam által (37. sor) és a helyi önkormányzatok által (38. sor) kibocsátott kötvények állományát. A kötvények vásárlásából, illetve értékesítéséből adódó, tranzakciós értéken elszámolt állományváltozásokat az űrlap 4. oszlopában, a tranzakciós árfolyam és a nyilvántartási érték különbözetét, valamint a Magyar Államkincstárnál az átértékeléseket a 7. oszlopban kell kimutatni.

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 889

Az űrlap 39. sora: Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő egyéb értékpapírok Az államháztartás szervezetei által – jogszabály által megengedetten – forgatási célból, nem tartós befektetésként birtokolt, a kárpótlási jegyek, kincstárjegyek és kötvények közé nem tartozó egyéb értékpapírok állománya, ideértve a forgatási célból birtokolt részesedéseket is. Az egyéb értékpapírok vásárlásából, illetve értékesítéséből adódó, tranzakciós árfolyamon számolt állományváltozásokat az űrlap 4. oszlopában, a tranzakciós árfolyam és a nyilvántartási érték különbözetét a 7. oszlopban kell kimutatni. Az űrlap 41-42. sora: Pénztárak és betétkönyvek Az államháztartás szervezeteinek pénztáraiban és betétkönyveiben lévő pénzeszközök állománya, amelyből a külföldi pénznemben tartott pénzeszközök (forintban kimutatott) állományát a 42. sorban kell szerepeltetni. Az értékelés év végén a mérleg-fordulónapon a választott hitelintézetnél érvényes valuta-, devizavételi és -eladási árfolyamának átlagán számított forintérték, vagy az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam alapján történik. A pénzforgalommal kapcsolatos tranzakciók miatti állományváltozást az űrlap 4. oszlopában, az értékelés miatti különbözetet a 7. oszlopban kell kimutatni. Az űrlap 43-44. sora: Költségvetési betétszámlák Az államháztartás szervezeteinek bankszámlán kezelt pénzeszközállománya, amelyből a külföldi pénznemben tartott pénzeszközök (forintban kimutatott) állományát a 44. sorban kell szerepeltetni. A pénzforgalommal kapcsolatos tranzakciók miatti állományváltozást az űrlap 4. oszlopában, az értékelés miatti különbözetet a 7. oszlopban kell kimutatni. Az űrlap 45-46. sora: Elszámolási számlák Az államháztartás kincstári körbe tartozó szervezetei elszámolási számláinak (előirányzat-felhasználási keretszámlák, célelszámolási és elkülönített számlák) állománya. Az elszámolási számlák állományának változását a 43-44. soroknál leírtak szerint kell kimutatni. Az űrlap 47-49. sora: Idegen pénzeszközök számlák Az államháztartás szervezeteinek működési körén kívül eső, nem a költségvetési elszámolások részét képező, de általuk kezelt pénzeszközök állománya. Az idegen elszámolási számlák állományának változását az űrlap 4. oszlopában kell kimutatni. A nemzetközi támogatási programok lebonyolítási- és devizaszámláinak kiemelése a 48. és 49. sorban az uniós pénzeszközökkel való elszámolást célozza. Az űrlap 51-55. sora: Egyéb aktív pénzügyi elszámolások Az államháztartás szervezeteinek pénzeszközeit olyan pénzmozgások is befolyásolják, amelyek a rendelkezésre álló pénzeszközöket időlegesen, rendezési kötelezettséggel csökkentik. Ezek egy része a költségvetési működéssel, más részük költségvetésen kívüli elszámolásokkal kapcsolatos. Az aktív pénzügyi elszámolások esetében időben először egy kiadás (vagyis pénzkészlet-csökkenés) jelentkezik, amely később megtérüléssel (vagyis pénzkészlet-növekedéssel) rendeződik. Az űrlap sorai az éves mérleggel egyezően részletezi a költségvetési elszámolási körbe tartozó függő (51. sor), átfutó (52. sor), kiegyenlítő (54.) tételeket, valamint a költségvetésen kívüli aktív pénzügyi elszámolásokat (55. sor). Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások állományának változását az űrlap 4. oszlopában kell szerepeltetni. Amennyiben egy itt elszámolt kiadásból végleges kiadás lesz, ugyanezen az oszlopon belüli átrendezéssel kell elszámolni a költségvetési kiadások növekedését és az egyéb aktív pénzügyi elszámolások kiadásainak csökkenését (negatív kiadás). A nemzetközi támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési átfutó kiadások kiemelése az 53. sorban az uniós pénzeszközökkel való elszámolást célozza. Az űrlap 59. sora: D/ Saját tőke Az induló tőke, a tőkeváltozások és az értékelési tartalék összértéke az eszközök és források egyes oszlopokban elszámolt változásait is tartalmazza. A D/ Saját tőke záró állományát a mérlegösszefüggéseknek megfelelően egyeztetni kell. Az űrlap 60. sora: E/ Tartalékok A tárgyévi, illetve az előző évi tartalékelszámolási számlák egyenlege. Az egyes oszlopokba beírandó összeget a mérlegösszefüggés alapján [költségvetési pénzeszközök + költségvetési aktív pénzügyi elszámolások – (mínusz) költségvetési passzív pénzügyi elszámolások] kell kiszámítani. Az űrlap 61-62. sora: Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Éven túli visszafizetési kötelezettséget képező, a 63-69. sorokba nem tartozó kötelezettségek állománya, amelyből ki kell emelni az államháztartáson belüli szervezettel szemben fennálló, támogatási célú kölcsönök, visszterhes támogatások igénybevétele miatti tartozást (62. sor). A hosszú lejáratra kapott kölcsönök keletkezése, illetve megszűnése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést az 5. oszlopban, az esetleges egyoldalú elengedéseket a 6. oszlopban kell feltüntetni.

890 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

Az űrlap 63-64. sora: Tartozások (fejlesztési célú) kötvénykibocsátásból A fejlesztési célok megvalósításához kapcsolódó, általában éven túli visszafizetési kötelezettséggel kibocsátott értékpapírok (alapvetően kötvények) fennálló tartozásállománya, év végén csökkentve a tárgyévet követő évben törlesztésre esedékes összegekkel, amelyeket az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között (83. sorban) kell kimutatni. A hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátása, illetve törlesztése miatti tartozásállomány-változásokat a 4. osz-lopban, a következő évben esedékes törlesztőrészletek rövid lejáratú kötelezettségre történő átvezetése miatti állománycsökkenést az 5. oszlopban, és az esetlegesen előforduló egyoldalú adósságleírást a 6. oszlopban, valamint a devizában fennálló kötelezettségek átértékeléseit a 7. oszlopban kell szerepeltetni. Az űrlap 65-67. sora: Beruházási és fejlesztési hitelek A hosszú lejáratú – éven túli – visszafizetési kötelezettséggel felvett beruházási és fejlesztési hitelek fennálló állománya, év végén csökkentve a tárgyévet követő évben törlesztésre esedékes összegekkel, amelyeket az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között (82. sorban) kell kimutatni. A hosszú lejáratú hitelek állományából bemutatásra ki kell emelni a nemzetközi fejlesztési szervezetektől (66. sor), illetve a külföldi pénzintézetektől (67. sor) felvett fennálló hitelállományt. A hitelek felvétele, illetve törlesztése miatti állományváltozásokat a 4. oszlopban, a következő évben esedékes törlesztőrészletek rövid lejáratú kötelezettségre történő átvezetése miatti állománycsökkenést és a megállapodáson alapuló adósságelengedést az 5. oszlopban, és az esetlegesen előforduló egyoldalú adósságleírást a 6. oszlopban, valamint a devizában fennálló kötelezettségek átértékeléseit a 7. oszlopban kell szerepeltetni. Az űrlap 68-69. sora: Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Éven túli visszafizetési kötelezettséget képező, a 61-67., illetve 82-83. sorokba nem tartozó kötelezettségek állománya. Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek állományából bemutatásra ki kell emelni a részletre vásárlás, halasztott fizetés fennálló kötelezettségét (69. sor) Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek keletkezése, illetve megszűnése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést az 5. oszlopban, az esetleges egyoldalú elengedéseket a 6. oszlopban kell feltüntetni. Az űrlap 71. sora: Rövid lejáratú kölcsönök Éven belüli visszafizetési kötelezettséget képező, a 72-85. sorokba nem tartozó kötelezettségek állománya, növelve a hosszú lejáratú kötelezettségek következő évet terhelő kötelezettségeinek rövid lejáratú kötelezettségre átvezetett esedékes összegeivel. A rövid lejáratú kölcsönök keletkezése, illetve megszűnése miatti, pénzforgalomban jelentkező állomány-változásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló elengedést az 5. oszlopban kell szerepeltetni. Az űrlap 72-73. sora: Rövid lejáratú hitelek A rövid lejáratú – éven belüli – visszafizetési kötelezettséggel felvett hitelek fennálló állománya, amelyből ki kell emelni az államháztartáson belüli rövid lejáratú hitelállományt (73. sor). A hitelek felvétele, illetve törlesztése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést az 5. oszlopban kell szerepeltetni. Az űrlap 74-78. sora: Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó, általános forgalmi adót a számviteli előírások szerinti esetekben tartalmazó kötelezettséget, megbontva azokat a tárgyévi költségvetést (75. sor), illetve a tárgyévet követő évet terhelő kötelezettségekre (77. sor). A szállítókkal szembeni tartozások állományát az analitikus nyilvántartások feladásai alapján kell meghatározni, az állományváltozások pénzforgalomból adódó változásának adatait a 4. oszlopban, egyéb változásait az 5. oszlopban kell feltüntetni. A beruházási szállítók kiemelése a 76. és 78. sorban a beruházási kiadások eredményszemléletű adatának előállítását szolgálják. Az űrlap 79-85. sora: Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Éven belüli visszafizetési kötelezettséget képező, 71-78. sorokba nem tartozó kötelezettségek állománya, növelve a hosszú lejáratú kötelezettségek következő évet terhelő kötelezettségeinek rövid lejáratú kötelezettségre átvezetett esedékes összegeivel. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekből ki kell emelni a hosszú lejáratú hitelek, kötvények következő évet terhelő törlesztő-részleteit (82. és 83. sor), az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek következő évben esedékes fizetési részleteit (84. sor), a tárgyévet terhelő egyéb (71-78. sorokba nem tartozó) rövid lejáratú kötelezettségeket (79. és 80. sor), valamint a jogszabály által lehetővé tett esetekben kibocsátott váltókkal kapcsolatos kötelezettségeket (81. sor). Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek keletkezése, illetve megszűnése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló elengedést az 5. oszlopban kell szerepeltetni.

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 891

Az űrlap 86. sora: Tartozás rövid lejáratú értékpapírokból Éven belüli visszafizetési kötelezettséggel kibocsátott értékpapírok fennálló tartozásállománya. A rövid lejáratú értékpapírok kibocsátásából származó kötelezettségek keletkezése, illetve megszűnése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló elengedést az 5. oszlopban kell szerepeltetni. Az űrlap 88-93. sora: Egyéb passzív pénzügyi elszámolások Az államháztartás szervezeteinek pénzeszközeit olyan pénzmozgások is befolyásolják, amelyek a rendelkezésre álló pénzeszközöket időlegesen, rendezési kötelezettséggel növelik. Ezek egy része a költségvetési működéssel, más részük költségvetésen kívüli elszámolásokkal kapcsolatos. A passzív pénzügyi elszámolások esetében időben először egy bevétel (vagyis pénzkészlet-növekedés) jelentkezik, amely később visszafizetéssel (vagyis pénzkészletcsökkenéssel) rendeződik. Az űrlap sorai az éves mérleggel egyezően részletezi a költségvetési elszámolási körbe tartozó függő (88. sor), átfutó (89. sor), kiegyenlítő (90.) tételeket, valamint a költségvetésen kívüli passzív elszámolásokat (91. sor). Önálló soron kell kimutatni a költségvetésen kívüli letéti elszámolásokat (92. sor), valamint a könyvviteli mérlegben egyébként önálló mérlegsort jelentő „Nemzetközi támogatási programok deviza-elszámolása” címén jelentkező ideiglenes bevételeket (93. sor) a végleges elszámolásig. Az egyéb passzív pénzügyi elszámolások állományának változását az űrlap 4. oszlopában kell szerepeltetni. Amennyiben egy itt elszámolt bevételből végleges bevétel lesz, ugyanezen az oszlopon belüli átrendezéssel kell elszámolni a költségvetési bevételek növekedését és az egyéb passzív pénzügyi elszámolások bevételeinek csökkenését (negatív bevétel).

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ 01-R-B űrlap: A részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulása

A negyedéves adatszolgáltatásokat a tárgynegyedévre vonatkozóan a tulajdonos rendelkezésére bocsátott jelentésekből, évközi beszámolókból kell teljesíteni. Az éves elszámolást a tulajdonolt szervezet közgyűlése által elfogadott, auditált mérlegbeszámolója, az éves konszolidált elszámolást a tulajdonolt szervezet konszolidált mérlegbeszámolója alapján kell összeállítani. Az űrlapon mindig a tárgyév január 1-jei nyitóállományt, a január 1-je és a tárgynegyedév utolsó napja közötti időszak teljes (halmozott) forgalmát, valamint a tárgyidőszak utolsó napján kimutatott záróállományt kell szerepeltetni.

Az egyes űrlapok fejrovatában csak – az adatközlő szerv megnevezését – az adatközlő szektorát, – PIR törzsszámát – az adatközlés időpontját – az évet (négy számjegyen, pl. 2006) és – a vonatkozó időszakot (első negyedév: 11, második negyedév 12, harmadik negyedév 13, negyedik negyedév 14, éves elszámolás 15, éves konszolidált elszámolás 16) kell feltüntetni, a többi azonosító, illetve leíró adatot nem. Az űrlap oszlopai Az űrlap oszlopai a gazdasági társaságokban való – a befektetett eszközök között kimutatott – részesedéseket (részvényeket, üzletrészeket) azok jogi szabályozási szintje és a társaságok jövedelemtulajdonosi szektor szerinti hovatartozása szerint különbözteti meg. A jogi szabályozás alapján megkülönbözetjük azokat a tulajdonrészeket, amelyeket törvény társaságonként tételesen és a tartós állami tulajdoni részesedés konkrét mértékének feltüntetésével határoz meg, azoktól a tulajdonrészektől, amelyeket a költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok – törvényi felhatalmazás alapján saját elhatározás szerinti mértékben – saját alapítású vagy támogatott gazdasági társaságokban birtokolnak. 3. oszlop: Törvény alapján tartós állami részesedések nem pénzügyi vállalkozásokban Az űrlap 3. oszlopában a Magyar Államnak az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságban fennálló tulajdonosi részesedését, valamint az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban Priv.tv.) 1. számú mellékletében meghatározott gazdasági társaságokban való részesedéseket kell – a pénz- és hitelintézetek kivételével – feltüntetni. Amennyiben a

892 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter tárcájában hivatkozott törvény mellékletében meghatározott részesedési mértéket meghaladó részesedés van, azt is itt kell szerepeltetni. 4. oszlop: Törvény alapján tartós állami részesedések pénzügyi vállalkozásokban Az űrlap 4. oszlopában a Magyar Államnak a Magyar Nemzeti Bankban fennálló tulajdonosi részesedését, valamint az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon érétkesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 1. számú mellékletében meghatározott gazdasági társasági részesedések közül a pénz- és hitelintézetekben meglévő részesedéseket kell szerepeltetni. Amennyiben a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter tárcájában hivatkozott törvény mellékletében meghatározott részesedési mértéket meghaladó részesedés van, azt is itt kell szerepeltetni. 5. oszlop: Részesedések saját alapítású gazdasági társaságokban Az űrlap 5. oszlopában az Országgyűlés, a Kormány, illetve a költségvetési szervek által alapított gazdasági társaságokban való részesedéseket kell kimutatni, ideértve a helyi önkormányzatok által alapított társaságokat és a volt tanácsi alapítású vállalatokban szerzett részesedéseket is. 6. oszlop: Részesedések saját alapítású közhasznú társaságokban Az űrlap 6. oszlopában az Országgyűlés, a Kormány, illetve a költségvetési szervek által alapított közhasznú társaságokban való részesedéseket kell kimutatni, ideértve a helyi önkormányzatok által alapított közhasznú társaságokat is. 7. oszlop: Részesedések átmeneti időre Az űrlap 7. oszlopában azokat a 3-6. oszlopokban nem szereplő, egyéb tulajdonrészeket kell kimutatni. Az itt szerepeltetendő részesedések általában résztulajdoni (kisebbségi) hányadot jelentenek és ideiglenesen, átmeneti időre tartózkodnak a részesedés birtoklására jogszabályban felhatalmazott szerv tárcájában. Nem szerepelhetnek itt a forgatási célból vásárolt értékpapírok és a követelés fejében átvett részesedések, mert azok nem a befektetett eszközök, hanem a forgóeszközök között szerepelnek a könyvviteli mérlegben. 8. oszlop: Részesedések nemzetközi szervezetekben Az űrlap 8. oszlopában azokat a nemzetközi szervezetekben elsősorban pénzügyi szervezetekben, társaságokban meglévő tulajdonrészeket kell kimutatni, amely szervezetekhez Magyarország tőke-hozzájárulást teljesített. 9. oszlop: Összesen Összegző oszlop, a részesedések összegzésére szolgál. 10. oszlop: Összesenből részesedés a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságokban Tájékoztató adatoszlop, amely – eleget téve az EU adatszolgáltatási kötelezettségnek – az államháztartás által birtokolt, de a tőzsdei forgalomban jegyzett részvények állományára, azok alakulására kér információt. Az űrlap sorai 01. sor: Előző évi záró állomány (tárgyévi nyitó állomány) Ebben a sorban az előző évi beszámoló könyvviteli mérlegének II/1. Részesedések mérlegsorában kimutatott összeg – részletezve – szerepel, mely egyben a tárgyévi nyitó állomány összegét képezi. 02. sor: Alapítás Gazdasági társaság, közhasznú társaság alapításával kapcsolatos pénzátutalás, amely a tárgyidőszak pénzforgalmában megjelent. A természetbeni apportot, azaz fizikai vagyontárgyak átadását nem itt, hanem a 07 sorban kell szerepeltetni. 03. sor: Tőkeemelés Gazdasági társaságokban, közhasznú társaságokban meglévő részesedések növelése a társasági tőke növelése révén, a pénzforgalomban jelentkező pénzátutalás eredményeként. 04. sor: Vásárlás készpénzért Üzletrészek, részvények vásárlása készpénzért, a jogszabályok által lehetővé körben. 05. sor: Vásárlás kárpótlási jegy ellenében Üzletrészek, részvények vásárlása kárpótlási jegy ellenében, a jogszabályok által lehetővé tett szervezeti körben. 06. sor: Részesedések tárgyévi pénzforgalmában jelentkező növekedés összesen (02+03+04+05) Összegző sor, a részesedések a pénzforgalommal együtt járó állományváltozásának kimutatására szolgál. 07. sor: Alapítás eszközök átadásával Gazdasági társaság, közhasznú társaság alapításához való hozzájárulás természetbeni apport formájában, azaz tárgyi eszközök, immateriális javak, értékpapírok stb. átadásával. A készpénz átadását nem itt, hanem a 02 sorban kell szerepeltetni. 08. sor: Tőkeemelés nem pénzügyi eszközök átadásával Gazdasági társaságokban, közhasznú társaságokban meglévő részesedések növelése a társasági alaptőke növelése révén, természetbeni hozzájárulás formájában, azaz tárgyi eszközök, immateriális javak, értékpapírok stb. átadásával. A készpénz átadását nem itt, hanem a 03 sorban kell szerepeltetni.

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 893

09. sor: Térítésmentes átvétel Más szervezettől térítésmentesen átvett részesedések, üzletrészek az átadó által közölt értéken, illetve ennek hiányában piaci értéken. 10. sor: (szándékosan üresen hagyott sor) 11. sor: Átértékelési különbözet (növekedés) A tárgyidőszak végén meglévő részvények, üzletrészek (növelő, illetve csökkentő) értékvesztésének, továbbá a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásának összege. 12. sor: Részesedések tárgyévi pénzforgalmában nem jelentkező növekedés összesen (07+08+09+10+11) Összegző sor, a részesedések állományának pénzforgalomban nem jelentkező változásával összefüggő változások kimutatására szolgál. 13. sor: Növekedések összesen (06+12) Összegző sor, a részesedések állományának összes növekedését mutatja. 14. sor: Értékesítés készpénzért Részvények, üzletrészek értékesítése készpénz ellenében. A kivezetés a könyvi értéken történik. Az értékesítés során realizált – bevételként elszámolt – árfolyamnyereséget a 31. sorban, a realizált árfolyamveszteséget a 20. sorban kell kimutatni. (Ha tehát pl. egy 100 könyvi értéken nyilvántartott részesedésértékesítése 120 egységen történt meg, akkor a realizált 20 egység hozambevétel a 31. sorban jelenik meg, a 14. sorban a kivezetés könyvszerinti, 100 egységen történik. Ha a 100 egységen nyilvántartott részesedés értékesítése 90 egységért történt, akkor a realizált 10 egység veszteség a 20 sorban mutatandó ki, a 14. sorban pedig a realizált 90 egység értékesítési bevétel összegében történik a kivezetés. Így mindkét esetben a 22. sorban a csökkenés összességében 100 egységet mutat.) 15. sor: Tőkekivonás A gazdasági társaságokba, közhasznú társaságokba befektetett pénztőke kivonása, a jegyzett tőke leszállítása pénzforgalomban jelentkező bevétel formájában. 16. sor: Részesedések tárgyévi pénzforgalmában jelentkező csökkenés összesen (14+15) Összegző sor, a pénzforgalomban jelentkező változások csökkentő hatásának kimutatására. 17. sor: Értékesítés kárpótlási jegyért Részvények, üzletrészek értékesítése kárpótlási jegy ellenében. Itt kell kimutatni az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nél az által meghirdetett privatizációs akciók során a részesedések kárpótlási jegy ellenében történő átadását. A kivezetés a könyvi értéken történik. Az értékesítés során realizált árfolyamnyereséget a 31. sorban, a realizált árfolyamveszteséget a 20. sorban kell kimutatni, a készpénzes értékesítés elszámolásának módjával azonosan. 18. sor: Térítésmentes átadás Más szervezeteknek térítésmentesen átadott részesedések, üzletrészek az átadónál szereplő könyvi értéken. 19. sor: Felszámolás, végelszámolás miatti kivezetés Részvények, üzletrészek könyvi értékének egyoldalú kivezetése a gazdasági társaság, közhasznú társaság felszámolása, végelszámolása miatt. 20. sor: Értékesítés realizált árfolyamvesztesége Részvények, üzletrészek értékesítése során a befolyt ellenérték és a könyvi érték negatív különbsége. A könyvi érték kivezetése a 14. vagy 15. sorokban történik. 21. sor: Átértékelési különbözet (csökkenés) A tárgyidőszak végén meglévő részvények, üzletrészek leértékelése, amennyiben a tulajdonosra előírt könyvvezetési szabályok ezt lehetővé teszik. 22. sor: Részesedések tárgyévi pénzforgalmában nem jelentkező csökkenés összesen (17+18+19+20+21) Összegző sor, a pénzforgalomban nem jelentkező változások csökkentő hatásának kimutatására. 23. sor: Csökkenések összesen (16+22) Összegző sor, az adósok állományában bekövetkezett csökkenés kimutatására. 24. sor: Tárgyévi záró állomány (1+13-23) Ebben a sorban a tárgyévi beszámoló könyvviteli mérlegének II/1. Részesedések mérlegsorában kimutatott összeg szerepel, mely egyben a tárgyévet követő évi nyitó állomány összegét képezi. 25. sor: A gazdasági és közhasznú társaságok száma a nyitó állományban A gazdasági és közhasznú társaságok összesített darabszáma a tárgyidőszak nyitó napján, amelyben az adatszolgáltató részesedéssel rendelkezik, függetlenül a részesedés mértékétől és minőségétől. 26. sor: A gazdasági és közhasznú társaságok száma a záró állományban A gazdasági és közhasznú társaságok összesített darabszáma a tárgyidőszak záró napján, amelyben az adatszolgáltató részesedéssel rendelkezik, függetlenül a részesedés mértékétől és minőségétől.

894 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

27. sor: Tulajdonost megillető osztalék a részesedések előző évi záró állománya után Az előző beszámolási időszak végén birtokolt részesedések után, a közgyűlési határozatok alapján a tulajdonost a tulajdoni részesedés alapján megillető bevétel, függetlenül attól, hogy az bevételként mikor folyik be. 28. sor: Tárgyévi osztalékbevétel a részesedések előző évi záró állománya után Az előző beszámolási időszak végén birtokolt részesedések után, a közgyűlési határozatok alapján a tulajdonost a tulajdoni részesedés alapján megillető bevétel azon része, amely a tárgyévben folyik be. 29. sor: Tárgyévi egyéb osztalékbevétel A tárgyévben befolyt osztalékbevételek azon része, amely vagy korábbi évekről elmaradt befizetés teljesítéseként, vagy a tárgyévben képződő feltételezett nyereség alapján osztalékelőleg formájában realizálódott. 30. sor: Gazdasági és közhasznú társaságok kötelezettségei a tárgyidőszak végén Ebben a sorban tájékoztató adatként a gazdasági és közhasznú társaságok (auditált) előző évi mérlegbeszámolójának mérlegében „F) Kötelezettségek” mérlegblokk alatt kimutatott mérlegtételek összegének a tulajdoni részaránynak megfelelően arányosított összegét kell szerepeltetni. 31. sor: Értékesítés realizált árfolyamnyeresége (hozambevétel) Részvények, üzletrészek értékesítése során a befolyt ellenérték könyvi értéket meghaladó különbözete. A könyvi érték kivezetése a 14. vagy 15. sorokban történik.

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ 01-R-C űrlap: A közteher-bevételek adósainak alakulása

A helyi önkormányzatoknak a 01-R-C űrlap szerinti adatszolgáltatást az Ámr. 145. § (6) bekezdése alapján nem kell teljesíteniük egyetlen adatszolgáltatási időszakban sem, mert azt – az illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezeléséről, az illetékek kiszabásáról, elszámolásáról és könyveléséről szóló 32/1999. (XII. 22.) PM rendeletben, valamint – a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról 13/1991. (V. 21.) PM rendeletben előírt adatszolgáltatás útján teljesítik. A pénzügyminisztériumi rendeletben szereplő adatszolgáltatások (zárási összesítők) megfelelő feldolgozása révén a szükséges információk előállíthatók, ezért nem szükséges a külön adatgyűjtés. Az űrlapot a beszedő szervezetek töltik ki a közterhekre (adókra, járulékokra, illetékekre, adójellegű bevételekre), amennyiben megnevezett más szerv gondoskodik a közterhek adósainak nyilvántartásáról, akkor a nyilvántartó szervezet az adatszolgáltató. A Magyar Államkincstár főkönyvéhez analitikus helyként kapcsolódó beszedő és nyilvántartó szervezetek esetében az analitikus helyek az adatszolgáltatók, ezeknek a szervezeteknek is a megjelölt határidőre be kell nyújtaniuk jelentéseiket a Pénzügyminisztérium kijelölt szervezetéhez adatfeldolgozás céljából. A fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében az űrlapot a könyvvezetés munkamegosztási rendjéhez igazodóan kell kitölteni. Amennyiben a fejezeti költségvetésbe integrált elkülönített állami pénzalap továbbra is önálló könyvvezetést végez, úgy a „támogatási célprogram” önálló adatszolgáltató. A fejezetért felelős szerv ellenőrizni tartozik a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó adatszolgáltatás teljességét. Az egyes űrlapok fejrovatában csak – az adatközlő szerv megnevezését – az adatközlő szektorát, – PIR törzsszámát – az adatközlés időpontját – az évet (négy számjegyen, pl. 2004) és – a vonatkozó időszakot (első negyedév: 11, második negyedév 12, harmadik negyedév 13, negyedik negyedév 14, éves elszámolás 15) kell feltüntetni, a többi azonosító, illetve leíró adatot nem. A helyi önkormányzatoknak az éves elszámolást nem kell elkészíttetniük, amennyiben a negyedéves adatközlések kiterjednek valamennyi adókötelezett-ségre, beleértve az éves adókötelezettségre is. A 01 sorban minden adatszolgáltatási időszakban a tárgyévi nyitó (január 1-jei) állományt kell feltüntetni. A negyedéves adatszolgáltatásokat halmozottan, a tárgyidőszak egészére vonatkozó havi és negyedéves bevallások, illetve kivetések, valamint a tárgyidőszakban teljesített félévente esedékes bevallások adataiból kell teljesíteni. Az éves elszámolást a havi, negyedéves és éves bevallást készítők adatait is tartalmazó, az adóévre vonatkozó, teljes körű bevallás-, illetve kivetés-feldolgozás alapján kell összeállítani.

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 895

Az űrlap oszlopai Az űrlap oszlopaiban a közteher-bevételek adós-állományának alakulását az egyes közteher-nemek szerint, azon belül az adós típusa, nevezetesen jövedelemtulajdonosi szektora szerint, a bevallás/kivetés gyakorisági rendje, valamint az adós ágazati hovatartozása szerint kell részletezni. Az űrlap ezért – hasonlóan a költségvetési szakfeladatok kiadásait és bevételeit bemutató 21 és 22 űrlapokhoz – nem rögzített oszlopokkal azonosítja, hanem az egyes közterheket – az előforduláshoz igazodóan azonosítja kettős metszetben: a közteher-bevétel és az adós típusának kombinációjával (pl. társasági adó pénzügyi vállalkozásoktól, egészségbiztosítási járulék helyi önkormányzati költségvetési szervektől). Amennyiben a közteher-bevétel alapnyilvántartásaiból az adósok típusa vagy ágazati besorolása szerinti összesítések nem állíthatók elő, azokat – a Pénzügyminisztériummal folytatott külön egyeztetés alapján – becslési eljárással kell meghatározni, illetve – kivételesen – bontás nélkül lehet szerepeltetni. Az egyes közterheket öt számjegyes, az adós-típust két számjegyes azonosítókombináció jelöli a következők szerint:

A bevallások rendje: a bevallás, kivetés gyakoriságához igazodóan H: havi bevallás N: negyedéves bevallás F: féléves bevallás A: adóévre vonatkozó éves bevallás E: eseti bevallás, eseti kivetés Az ágazat: a bevallásra, illetve fizetésre kötelezett ágazati hovatartozása a főszakma (főtevékenység) alapján, igazodóan a KSH osztályozási rendjéhez.

896 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

A közterhek államháztartási bevételeinek jegyzéke Közterhek osztályai

Közterhek Közteher Közterhek csoportjai, alcsoportjai Beszedő Nyilvántartó

osztályai azonosító Közterhek alcsoportjai szervezet szervezet

Közterhek 1 Jövedelemadók

11 Magánszemélyek jövedelemadói 1-100 Személyi jövedelemadó APEH APEHx

12 Társas vállalkozások jövedelemadói 1-210 Társasági adó (pénzintézetek nélkül) APEH APEH 1-220 Társasági adó pénzintézetektől APEH APEH 1-221 Hitelintézeti különadó APEH APEH 1-230 Osztalékadó APEH APEH 1-240 Társasági adó APEH APEH

13 Egyéb jövedelmi adók 2 Társadalombiztosítási, munkaadói és munkavállalói járulékok

21 Munkavállalókat terhelő járulékok 211 Munkavállalói társadalombiztosítási járulékok

2-111 Munkavállalói (munkaerőpiaci) járulék APEH APEH

2-112 Munkavállalói egészségbiztosítási járulék APEH APEH

2-113 Munkavállalói nyugdíjjárulék APEH APEH 22 Munkáltatókat terhelő járulékok

221 Munkáltatói társadalombiztosítási járulékok

2-211 Munkáltatói egészségbiztosítási járulék APEH APEH

2-212 Munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék APEH APEH

222 Munkaadói járulék 2-220 Munkaadói (munkaerőpiaci) járulék APEH APEH

223 Táppénz hozzájárulás 2-230 Táppénz hozzájárulás OEP OEP

23 Egyéb járulékok 231 Egyéb járulékok (biztosítottak befizetései)

2-311 Egyéni vállalkozók saját jogon fizetett járulékai és hozzájárulásai APEH APEH

2-312 Megállapodás alapján fizetők járulékai OEP, ONYF OEP, ONYF

2-313 Egyén által fizetett egészségügyi hozzájárulás APEH APEH

2-314 Baleseti járulék APEH APEH 2-315 Vállalkozói járulék APEH APEH

232 Egyéb járulékok (biztosítottak helyetti befizetések)

2-321 Munkanélküli ellátások járulékai és hozzájárulásai APEH APEH

2-322 Központi költségvetés által fizetett járulékok APEH APEH

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 897

2-323 Társadalom– és szociálpolitikai juttatások után fizetett járulék APEH APEH

2-324 Sorkatonai szolgálatot teljesítők után fizetett járulék APEH APEH

2-325

Fegyveres testületek kedvezményes nyugellátási kiadásaihoz fizetett hozzájárulás APEH APEH

2-326 Egyéb járulékok APEH APEH 3 Bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók

3-100 Szakképzési hozzájárulás

gyakorlati képzés megszervezésével

teljesülő hozzájárulás esetén: OM,

egyébként APEH

gyakorlati képzés

megszervezésével teljesülő hozzájárulás esetén: OM, egyébként

APEH

3-200 Rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás APEH APEH

3-300 Kommunális adó foglalkoztatottak után

Önkorm. adóhatóság

Önkorm. adóhatóság

3-400 Egészségügyi hozzájárulás APEH APEH

3-500 Egyéb bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók - -

4 Vagyonadók

4-100 Építményadó Önkorm.

adóhatóság Önkorm.

adóhatóság

4-110 Luxusadó Önkorm.

adóhatóság Önkorm.

adóhatóság

4-200 Idegenforgalmi adó épület után Önkorm.

adóhatóság Önkorm.

adóhatóság

4-300 Magánszemélyek kommunális adója Önkorm.

adóhatóság Önkorm.

adóhatóság

4-400 Telekadó Önkorm.

adóhatóság Önkorm.

adóhatóság 4-500 Öröklési illeték illetékhivatalok illetékhivatalok 4-600 Ajándékozási illeték illetékhivatalok illetékhivatalok

4-700 Visszterhes ingatlan átruházás illetéke illetékhivatalok illetékhivatalok

4-800 Gépjármű szerzés illetéke illetékhivatalok illetékhivatalok5 Termékek és szolgálatások adói

51 Értékesítési és forgalmi adók 5-110 Általános forgalmi adó APEH, VPOP APEH, VPOP

5-120 Iparűzési adó Önkorm. adóhatóság

Önkorm. adóhatóság

5-130 Innovációs járulék APEH APEH 5-140 Egyszerűsített vállalkozói adó APEH APEH

52 Fogyasztási adók

5-210 Termékek és szolgáltatások fogyasztási adója APEH, VPOP APEH, VPOP

5-220 Jövedéki adók VPOP VPOP 5-230 Regisztrációs adó VPOP VPOP 5-240 Energiaadó VPOP VPOP

53 Pénzügyi monopóliumok nyeresége 5-310 Kereskedelmi és játékadó APEH APEH

898 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

54 Egyéb termék- és szolgáltatási adók 541 Egyes szolgáltatások adói

542 Áruk használatának, szolgáltatások engedélyezésének adói

5-421 Koncessziós díjak (csak frekvencia-, légtérhasználat után) KHVM KHVM

543 Gépjárműadók

5-431 Belföldi gépjárművek adója Önkorm. adóhatóság

Önkorm. adóhatóság

5-432 Külföldi gépjárművek adója VPOP VPOP 5-433 Gépjármű túlsúlydíj GKM GKM

544 Egyéb áruhasználati és szolgáltatási adók

5-441 Útalap hozzájárulás, üzemanyag termékdíj VPOP KHVM

5-442 Környezetvédelmi termékdíjak APEH KVM 5-443 Kulturális járulék APEH NKÖM

5-444 Idegenforgalmi adó (tartózkodás alapján)

Önkorm. adóhatóság

Önkorm. adóhatóság

5-445 Turisztikai hozzájárulás APEH IKM 5-446 Bérfőzési szeszadó VPOP VPOP 5-447 Felügyeleti szolgáltatások díja felügyeletek felügyeletek 5-448 Tenyésztési hozzájárulás FVM FVM 5-449 Vadvédelmi hozzájárulás FVM FVM 5-450 Erdőfenntartási járulék FVM FVM 5-451 Földvédelmi járulék FVM FVM 5-452 Halászatfejlesztési hozzájárulás FVM FVM 5-453 Állatvédelmi hozzájárulás FVM FVM 5-454 Környezetterhelési díj APEH APEH 6 Vámok és vámjellegű befizetések

61 Vámbefizetések 6-110 Vámok VPOP VPOP 6-120 Vámbiztosíték VPOP VPOP 6-120 Vámpótlék VPOP VPOP

62 Egyéb import díjak 6-210 Statisztikai és importengedély-illeték VPOP VPOP 7 Egyéb adók, adójellegű bevételek

71 Egyéb adók

7-110 Bélyegilleték Magyar Államkincstár

Magyar Államkincstár

72 Egyéb adójellegű bevételek 7-210 Környezethasználati díjak KTM KTM

7-220 Nukleáris hozzájárulás Nukleáris Alap

Nukleáris Alap

7-230 Egyéb adójellegű bevételek - - 8 Adók, járulékok, adójellegű bevételek bírság- és pótlék-bevételei

8-100 Adó- és járulékbírság, késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék

valamennyi beszedő

valamennyi beszedő

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 899

Az adóstípusok részletes meghatározása:

Az adóstípusok meghatározásánál a gazdasági szervezeteknek a gazdálkodási forma szerinti osztályozására alkalmazott, az egységes statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráról szóló – többször módosított – 9027/1993. (SK 13.) KSH közlemény 1. számú mellékletében (a továbbiakban: KSH gazdasági szervezeti nómenklatúra) meghatározott kategóriákra hivatkozunk. 11-13 Nem pénzügyi vállalkozások 11 Társas vállalkozások A KSH gazdasági szervezeti nómenklatúrájában az „1 Jogi személyiségű vállalkozások”, valamint a „2 Jogi személyiség nélküli vállalkozások” azon csoportjai a „23 Egyéni vállalkozások” csoport kivételével, amelyek nem pénzintézeti, hitelintézeti, biztosítóintézeti tevékenységet végeznek. 12 Egyéni vállalkozások A KSH gazdasági szervezeti nómenklatúrájában a „23 Egyéni vállalkozások” csoportja. 13 Nem társult és egyéb vállalkozások A KSH gazdasági szervezeti nómenklatúrájában a „7 Vállalat, megszűnő gazdálkodási forma” csoportja. 20 Pénzügyi vállalkozások A KSH gazdasági szervezeti nómenklatúrájában az „1 Jogi személyiségű vállalkozások” azon csoportjai, amelyek pénzintézeti, hitelintézeti, biztosítóintézeti tevékenységet végeznek. 31-34 Államháztartás A KSH gazdasági szervezeti nómenklatúráját alapul véve („Költségvetési szerv (3)”, az államháztartásba tartozó előirányzatokkal és pénzügyi alapokkal kibővítve a következő csoportok: 31 Központi és fejezeti kezelésű előirányzatok és központi költségvetési szervek 32 Helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok és helyi és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek 33 Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és társadalombiztosítási költségvetési szervek 34 Köztestületi költségvetési szervek 35 Országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek 36 Elkülönített állami pénzalapok 4 Háztartások A magánszemélyek. 5 Nonprofit szervezetek A KSH gazdasági szervezeti nómenklatúrájában a „Nonprofit szervezet (5, 6, 8)” csoportjai. Az űrlap sorai

17. sor: Előző évi záró állomány (tárgyévi nyitó állomány) Ebben a sorban az előző évi beszámoló Mérlegének B/II/1 Adósok mérlegsorából a közteher-bevételek címén kimutatott összeg szerepel, mely egyben a tárgyévi nyitó állomány összegét képezi. A Mérleg B/II/1 Adósok mérlegsorában más követelések is szerepelhetnek, nemcsak a közteher-bevételekkel kapcsolatosak, ezért a 01 sorban kimutatott összeg kisebb vagy legfeljebb egyenlő a Mérleg B/II/l Adósok mérlegsorban kimutatott összeggel. 02. sor: Előző év(ek) bevételi előírásainak növekedése Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévben regisztrált pótlólagos bevételi előírásokat – ideértve az adó- és járulékalanyok és a beszedő szervezetek helyesbítéseit egyaránt –, amelyek a tárgyévet megelőző év(ek) gazdasági tevékenységével kapcsolatosak. 03. sor: Tárgyévi bevételi előírás Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévben, illetve a közterhek tárgyévi elszámolásához kapcsolódó bevallások beadásának időpontjáig regisztrált tárgyévi bevételi előírásokat, azaz a tárgyévi gazdasági tevékenységgel kapcsolatos adó-, járulék- és egyéb befizetési kötelezettségeket a bevallások, illetve kivetések alapján, ideértve a bevallások helyesbítését és a beszedő szervezet által megállapított tartozások helyesbítését egyaránt. A tárgyévi bevételi előírás tehát nem azonos a közteher-bevétel költségvetési előirányzatával, mely utóbbi pénzforgalmi szemléletű bevétel és a költségvetés(ek) számára ténylegesen realizálható és elkölthető jövedelmet képez, még ha kalkulálása bevételi prognózison is alapul. 04. sor: Tárgyévi pénzforgalomban nem jelentkező növekedés összesen (02+03) Összegző sor, az adósok állományának a bevételi előírások változásával összefüggő változások kimutatására szolgál. 05. sor: Növekedések összesen (02+03=04) Összegző sor, az adósok állományának növekedését mutatja.

900 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

06. sor: Előző év(ek) bevételi előírásának csökkenése helyesbítés miatt Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévben regisztrált, de az előző év(ek) gazdasági tevékenységével kapcsolatos követelés-csökkenéseket, amelyek a bevallások tartozást-csökkentő helyesbítése vagy a beszedő szervezet által megállapított helyesbítése miatt következett be. 07. sor: Előző év(ek) bevételi előírásának csökkenése tartozás elengedés miatt Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévben regisztrált, de az előző év(ek) gazdasági tevékenységével kapcsolatos követelés-csökkenéseket, amelyeket a beszedő szervezet határozata követelés elengedés formájában elengedett, s ezáltal az adós is kivezetheti a nyilvántartásaiból. 08. sor: Előző év(ek) bevételi előírásának csökkenése felszámolás, megszűnés miatt Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévben regisztrált, de az előző év(ek) gazdasági tevékenységével kapcsolatos követelés-csökkenéseket, amelyeket a beszedő szervezet egyoldalúan kényszerül kivezetni a nyilvántartásaiból, miután a korábbi adóst felszámolták vagy megszüntették. 09. sor: Tárgyévi pénzforgalomban nem jelentkező csökkenés összesen (06+07+08) Összegző sor, a pénzforgalomban nem jelentkező változások csökkentő hatásának kimutatására. 10. sor: Tárgyévi befizetés előző év(ek) bevételi előírásának teljesítésére Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévi pénzforgalomban jelentkező befizetéseket, amelyeket az adósok az előző év(ek) gazdasági tevékenységével kapcsolatos kötelezettségek miatt fennálló hátralékaik teljesítésére fizettek be. 11. sor: Tárgyévi befizetés tárgyévi bevételi előírás teljesítésére Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévi pénzforgalomban jelentkező befizetéseket, amelyeket az adósok a tárgyi gazdasági tevékenységével kapcsolatos befizetési kötelezettségeik teljesítésére fizetnek be, ideértve a törvényben megállapított előlegeket is. 12. sor: Tárgyévi befizetés tárgyévet követő évi bevételi előírás teljesítésére Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévi pénzforgalomban jelentkező befizetéseket, amelyeket az adósok a tárgyévet követő évi befizetési kötelezettségeivel kapcsolatban előlegként fizettek be. 13. sor: Tárgyévi pénzforgalomban jelentkező csökkenés összesen (10+11+12) Összegző sor, a pénzforgalomban jelentkező változások csökkentő hatásának kimutatására. 14. sor: Csökkenések összesen (09+13) Összegző sor, az adósok állományában bekövetkezett csökkenés kimutatására. 15. sor: Tárgyévi (tárgyidőszaki) záróállomány (01+05-14) Ebben a sorban a tárgyévi beszámoló Mérlegének B/II/1 Adósok mérlegsorában a közteher-bevételekkel kapcsolatban kimutatott összeg szerepel, mely egyben a tárgyévet követő évi nyitó állomány összegét képezi. A Mérleg B/II/1 Adósok mérlegsorában más követelések is szerepelhetnek, nemcsak a közteher-bevételekkel kapcsolatosak, ezért a 15 sorban kimutatott összeg kisebb vagy legfeljebb egyenlő a Mérleg B/II/1 Adósok mérlegsorban kimutatott összeggel. 16. sor: Tárgyévi (tárgyidőszaki) eredményszemléletű bevétel Ebben a sorban a tárgyévi, illetve évközi adatszolgáltatás esetén a tárgyidőszaki gazdasági-pénzügyi tevékenységek, illetve események után keletkező, az államháztartást megillető, ténylegesen is beszedhető közteher-bevétel összegét kell szerepeltetni. Ezt úgy kell meghatározni, hogy a tárgyévre, tárgyidőszakra vonatkozó bevallások, kivetések (ügyletek) szerinti közteher-befizetési kötelezettséget mérsékelni kell azzal az összeggel, amely a tárgyidőszakban jogutód nélkül megszűnt vagy felszámolt szervezetek tárgyévre, tárgyidőszakra előírt befizetési kötelezettségéből nem fizetettek meg (és vélelmezhető, hogy sohasem fognak már megfizetni.) Az eredményszemléletű számbavételhez az adó-, járulék- és adójellegű bevételeket abban az időszakban kell számba venni, amikor a fizetési kötelezettséget keletkeztető tevékenység, a tranzakció vagy más esemény ténylegesen megtörténik. Annak érdekében azonban, hogy az eredményszemléletű bevétel az államháztartás számára ténylegesen is realizálható, és mindössze csak időbeni eltolódással megszerezhető jövedelemként legyen számba vehető, a bevallott, kivetett adókötelezettségeket korrigálni kell a megszűnés, felszámolás miatt várhatóan soha nem realizálódó adók összegével. A 16. sorban szereplő tájékoztató adat az államháztartásra vonatkozó hazai és nemzetközi statisztikai adatszolgáltatások teljesítését segítik elő. A makrogazdasági statisztikai számításokban, a kormányzati szektor hiányának és adósságának EU-kritériumok szerinti meghatározásában az adó- és járulékbevételeket ún. eredményszemléletben kell meghatározni. A nemzeti számlák módszertanában erre a következő leírások szerepelnek. A nemzeti számlákban minden adót annak esedékességekor kell elszámolni, tehát abban az időpontban, amikor azok a tevékenységek, gazdasági műveletek vagy más események végbemennek, amelyek az adókötelezettség keletkezéséhez vezetnek. Vannak azonban olyan gazdasági tevékenységek, tranzakciók vagy események, amelyek után bár az adózási szabályok szerint adót kellene fizetni, ez azonban nem jut az adóhatóság tudomására. Nem

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 901

lenne reális azt feltételezni, hogy ezek a rejtett tevékenységek, gazdasági műveletek vagy események után pénzügyi eszközök, illetve kötelezettségek keletkeznének. Ezért a nemzeti számlákban elszámolt adók összegét csak az adókivetéssel, bevallással vagy más módon, pl. értékesítéskor kiállított számlával, vámbevallással bizonylatolt összeg jelenti. Ezek a bizonylatok az adó megfizetésekor megszűnő adófizetői kötelezettség keletkezéséhez vezetnek. Az eredményszemlélettel összhangban az adók elszámolásának időpontja az az időpont, amikor az adókötelezettség keletkezik. Például a kibocsátás értékesítése, továbbadása vagy felhasználása esetén fizetendő adót akkor kell elszámolni, amikor az értékesítés, az átadás vagy a felhasználás megtörténik, s ez nem szükségszerűen egyezik meg azzal az időponttal, amikor az adóhatóság arról tudomást szerez, az adókivetés megtörténik, az adó esedékessé válik, vagy az adót ténylegesen megfizetik. Némi rugalmasság azonban – gyakorlati okokból – megengedhető, például a jövedelmekből a kifizetéskor levonásra kerülő adók regisztrálása időpontja esetében. Esetenként a ténylegesen megfizetett adóösszeg lényegesen és rendszeresen eltérhet a fizetendő adók összegétől. Oly mértékben, hogy a fizetendő adókat nem érdemes teljes egészében pénzügyi kötelezettségeknek kezelni. Ilyen esetekben elemzési és gazdaságpolitikai döntéshozatali célokra relevánsabb, ha figyelmen kívül hagyjuk a meg nem fizetett adókötelezettségeket, és csak a ténylegesen megfizetett adókat számoljuk el. A ténylegesen megfizetett adókat azonban továbbra is eredményszemléletben kell elszámolni abban az időpontban, amikor az adókötelezettségek keletkezését előidéző események megtörténtek. 17. sor: Tárgyévi (tárgyidőszaki) fizetés-esedékességi bevétel Ebben a sorban külön rendelkezésig még nem kell adatot szerepeltetni. Az Európai Unió azon rendeletét, amelyben a kormányzati szektorra vonatkozó adatszolgáltatásokat határozzák meg, a közeljövőben fogják módosítani. A törvényerőre emelkedő szabályok és a kapcsolódó módszertani meghatározások függvényében külön rendelkezés és kitöltési utasítás alapján kell majd – ugyancsak tájékoztató adatként – azt az összeget kell kimutatni, amely az államháztartást a tárgyévben (tárgyidőszakban) – az adott közteher-bevételre vonatkozó adózási rend vagy a fizetési kötelezettség szabályai szerint – pénzforgalmilag is megilleti.

902 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

11. számú melléklet a 318/2005. (XII. 26.) Korm. rendelethez

[13. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]

Kitöltési útmutató

az AT-01 Adatszolgáltatás a kincstári körbe tartozó kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szerv által elismert tartozásállományról űrlaphoz

A kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szerv adatszolgáltatási kötelezettségét havonta, a tárgyhót követő hó 5. napjáig teljesíti a Magyar Államkincstár Kincstári Biztosi Irodája felé az AT-01-es űrlapon. Az űrlap fejrészének azonosító adatai: a költségvetési szerv neve; a számlaszám 1-16 pozíciója; a fejezet; cím; alcím száma; év; hó megjelölése, amelynek tárgyhó 25-i állományára az adatközlés vonatkozik; államháztartási egyedi azonosító szám. A kincstári körbe tartozó kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szervnek kell adatot szolgáltatni, a költségvetésébe tartozó intézmények begyűjtött és összesített adatairól. A jóváhagyott éves eredeti költségvetési kiadási előirányzat és annak 3,5%-a, a tartozásállományok összegei, a vevőállomány, valamint a pénzkészlet rovatok adatait kerekítve, millió forintban, kell kitölteni.

Az adatok pontos kitöltése kötelező, az adattartalmon, a megadott időpontokon változtatni tilos.

Az adatszolgáltatásnak nemcsak a tárgyévben keletkezett és lejárt, hanem valamennyi, az előző évek során felhalmozódott kifizetetlen tartozásállományt is magába kell foglalnia. Csak a megállapodással átütemezett tartozásállományt kell a külön oszlopban szerepeltetni, az új fizetési határidőig. Az átütemezett tartozásból az esedékessé váló, és tárgyhó 25-ig nem teljesített befizetési kötelezettséget már a megfelelő időszak oszlopában kell közölni. Amennyiben a tartozásállomány átütemezéséről a tárgyalások megkezdődtek, de annak eredményéről megállapodás még nem született, a tárgyalás alapját képező tartozásállomány összegét még a tartozás lejárata szerinti oszlopban kell feltüntetni.

1. Az állammal szembeni tartozások – az adóhatósággal, vámhatóságokkal szembeni adósságállomány, az illetéktartozások, valamint a központi költségvetési szervek költségvetési törvényben jelölt bevételeinek a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott hányada utáni (a központi költségvetés központosított bevételét képező) költségvetési befizetési kötelezettségek – sor kitöltése az adónemekre előírt bevallások és az intézmény analitikus nyilvántartása alapján történik.

2. Társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozások megállapítása, a Tb-bevallások és az intézmény analitikus nyilvántartása alapján történik.

3. Egyéb tartozásállomány sor kitöltése az előző két jogcímen kívül fennálló tartozásállomány: belföldi és külföldi szállítói, szolgáltatói számlák – ideértendő ugyancsak a központi költségvetési szervekkel, az elkülönített állami pénzalapokkal, önkormányzatokkal és intézményeikkel szemben fennálló tartozás –, valamint működési célú hitelek analitikus nyilvántartása alapján történik.

A vevőállományt a főkönyvi nyilvántartás adós és vevő analitikája alapján kell fordulónappal megállapítani.

A pénzkészletnek tartalmaznia kell az összes – likviditásba vonható – bankszámla (előirányzati felhasználási keret, zárolt, kártyafedezeti, egyéb fedezeti, lakásalap, deviza) egyenlegét, valamint a házipénztár tárgynapi egyenlegét.

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 903

12. számú melléklet a 318/2005. (XII. 26.) Korm. rendelethez

[14. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]

Kiadási kötelezettségvállalás bejelentése

Magyar Államkincstár Bizonylat kódja K T - 0 1

Bizonylat sorszáma Összes oldal Oldalszám

Költségvetési szerv neve Költségvetési szerv számlaszáma (1-24 pozíció) - - Előzetes kötelezettségvállalás száma: Kötelezettségvállalás tárgya: Szerződés száma: Kelte Előadó: Telefon: Összege: FtTársadalmi szerv jelölése Társadalmi szervezet megnevezése:

Várható teljesítés Előirányzati fedezetAlszám ÁHT azonosító KTK Határidő Összege Ft-ban Tárgyévi Maradvány

Összesen

P. H.

.............................……….......200 . . . .............................................. aláírás

(a Magyar Államkincstárnál bejelentett módon)

904 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

Kitöltési útmutató

a KT-01 számú „Kiadási kötelezettségvállalás bejelentése” elnevezésű űrlaphoz

Az űrlapot az Igazgatóság részére 1 példányban kell benyújtania annak a költségvetési szervnek, amelynek a kiadási előirányzatára vonatkozik a kötelezettségvállalás. A kötelezettségvállalás bejelentést az Igazgatóság az elfogadást követően visszaigazolja.

Az űrlap adatai:

A fejrész adatai: – A bizonylat sorszáma: A költségvetési szerv a kötelezettségvállalásról az Igazgatósághoz benyújtott űrlapok

éven belüli folyamatos sorszámozására szolgál. – Összes oldal: Az adott kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó összes oldal száma – Oldalszám: Az összes oldalból az adott lap sorszáma. – Költségvetési szerv neve: A költségvetési szerv nevének feltüntetésére szolgál. – Költségvetési szerv számlaszáma: 1-24 pozíciós pénzforgalmi jelölőszám. – Előzetes kötelezettségvállalás száma: A közbeszerzési eljárás közzétett ajánlati, részvételi felhívása, a pályázat

kiírása, amennyiben nem kerül visszavonásra nyilvántartási száma – Szerződés száma: A megkötött szerződés száma, központosított beszerzés esetén a keretszerződés száma. – Kelte: Az előzetes kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételének dátuma vagy a szállítóval kötött szerződés

kelte. – Előadó: A központi költségvetési szerv ügyintézője. – Telefon: Az ügyintéző telefonszáma. – Kötelezettségvállalás tárgya: A kötelezettségvállalás tárgya rövid leírása. – Összege: A szerződés szerinti teljes összeg forintban. – Társadalmi szerv jelölése: Ha a kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó kifizetés társadalmi szerv részére történik,

ebben a mezőben T-vel kell jelölni, egyéb esetben üresen kell hagyni. – Társadalmi szervezet megnevezése: Ha a kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó kifizetés társadalmi szerv

részére történik, akkor itt kell feltüntetni a társadalmi szerv nevét, egyéb esetben üresen kell hagyni. Amennyiben a társadalmi szerv jelölése és a társadalmi szerv megnevezése mezők nem egységesen (mindkettő üres, mindkettő kitöltött) kerültek kitöltésre, a kötelezettségvállalás visszautasításra kerül.

A tételsorok adatai: Itt kell meghatározni, hogy melyik kiemelt előirányzat(ok)ra, milyen teljesítési határidő(k)re, milyen forint értékben várható(k) a teljesítés(ek). – Alszám: Folyamatos sorszám – ÁHT azonosító: Csak fejezeti kezelésű előirányzatoknál kell kitölteni. – KTK: Kincstári tranzakciós kód, fejezeti kezelésű előirányzatoknál minden előirányzatra vonatkozó KTK

szepelhet, intézményi előirányzatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalásoknál csak 131; 152, 210; 220; 232, 233 lehet az értéke.

– Várható teljesítés = határideje: A megfelelő KTK-hoz tartozó (rész)teljesítés legkorábbi ideje = Összege Ft-ban: A megfelelő KTK-hoz tartozó (rész)teljesítés összege.

– Előirányzati fedezet: = Tárgyévi előirányzat: X-el kell jelölni, amennyiben a tárgyévi (benyújtás éve) költségvetés terhére tárgyéven túli kifizetés történik. = Maradvány: M-el kell jelölni, amennyiben a kifizetés forrása előző évek maradványa, függetlenül attól, hogy tárgyévi, vagy tárgyéven túli kifizetés történik.

– A tételsorok összegének meg kell egyeznie a szerződés összegével.

Dátum, aláírás: A kötelezettségvállalás bejelentésének dátumát, az Igazgatóságnál bejelentett aláíró aláírását és a központi költségvetési szerv pecsétjét kell feltüntetni.

13. számú melléklet a 318/2005. (XII. 26.) Korm. rendelethez

[15. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]4.szám

PÉN

ZÜ

GY

IK

ÖZ

LÖ

NY

905

Kiadási kötelezettségvállalás bejelentés módosítása Bizonylat kódja K T - 0 2

Bizonylat sorszáma

Magyar Államkincstár Összes oldal

Költségvetési szerv neve Oldalszám

Költségvetési szerv számlaszáma (1-24 pozíció) - -

El zetes kötelezettségvállalás/szerz dés módosított száma: Kötelezettségvállalás Kötelezettségvállalás módosított tárgya: kincstári hivatkozási száma /20 év

Kötelezettségvállalás eredeti összege: Ft Kötelezettségvállalás módosított összege: Ft

Társadalmi szerv jelölése: Társadalmi szervezet megnevezésének módosítása, felvétele:

Várható teljesítés Eredeti kötelezettségvállalás Módosított kötelezettségvállalás

Alszám ÁHT azonosító KTK Határid Összege Ft-ban El irányzati fedezet Határid Összege Ft-ban El irányzati fedezet

Tárgyévi el irányzat Maradvány Tárgyévi

el irányzat Maradvány

Összesen:

P.H.

……….........................................200 . . . ................................................................................................................... aláírás (a Magyar Államkincstárnál bejelentett módon)

906PÉ

NZ

ÜG

YI

KÖ

ZL

ÖN

Y4.szám

Kitöltési útmutató

a KT-02 számú "Kiadási kötelezettségvállalás bejelentés módosítása" elnevezés rlaphoz

Az rlapot 1 példányban kell benyújtania a költségvetési szervnek az Igazgatóság részére. A kötelezettségvállalás bejelentés módosítást az Igazgatóság az elfogadást követ en visszaigazolja.

Az rlap adatai:

A fejrész adatai: - A bizonylat sorszáma: A költségvetési szerv a kötelezettségvállalás módosításról az Igazgatóság részére benyújtott rlapok éven belüli folyamatos sorszámozására szolgál. - Összes oldal: Az adott kötelezettségvállalás módosításhoz kapcsolódó összes oldal száma - Oldalszám: Az összes oldalból az adott lap sorszáma. - Költségvetési szerv neve: A központi költségvetési szerv nevének feltüntetésére szolgál. - Költségvetési szerv számlaszáma: 1-24 pozíciós pénzforgalmi jelöl szám. - El zetes kötelezettségvállalás/szerz dés módosított száma: Az adott kincstári hivatkozási számon bejelentett el zetes kötelezettségvállalás számának vagy szerz désszámának módosítása. - Kötelezettségvállalás módosított tárgya: Az adott kincstári hivatkozási számon bejelentett el zetes kötelezettségvállalás tárgyának vagy szerz dés tárgyának módosítása. - A kötelezettségvállalás kincstári hivatkozási száma: Az Igazgatóság által adott és visszaigazolt nyilvántartási szám. - A kötelezettségvállalás eredeti összege: Az adott kincstári hivatkozási számon az el zetesen bejelentett kötelezettségvállalás teljes összege forintban. - A kötelezettségvállalás módosított összege: A módosított kötelezettségvállalás teljes összeg forintban. - Társadalmi szerv jelölése: Ha az eredetileg benyújtott kötelezettségvállalás társadalmi szervezetre vonatkozó adataiban változás (társadalmi szervezetre való hivatkozás törlése, társadalmi szervezetre való hivatkozás felvétele, társadalmi szervezet nevének megváltoztatása) szükséges, akkor ebben a mez ben T-vel kell jelölni. - Társadalmi szervezet megnevezésének módosítása, felvétele: A mez t akkor kell kitölteni, ha az eredetileg benyújtott kötelezettségvállaláson nem történt meg a társadalmi szervezetre való hivatkozás, illetve a társadalmi szervezet neve tévesen került megadásra. Az eredeti kötelezettségvállaláson az itt megadott társadalmi szerv megnevezés fog megjelenni. Ha a Társadalmi szerv jelölése mez kitöltésre került, és ebben a mez ben nem szerepel megnevezés, akkor az eredeti kötelezettségvállason szerepl , tévesen megadott társadalmi szervre hivatkozás, törlésre kerül. Amennyiben a társadalmi szervezetekre vonatkozóan egyik mez sem kerül kitöltésre az eredeti kötelezettségvállaláson a benyújtáskor megadott adatok élnek továbbra is.

A tételsorok adatai: Itt kell meghatározni, hogy mely kiemelt el irányzat(ok)ra, milyen teljesítési határid (k)re, milyen forint értékben, mely évi el irányzati fedezet terhére várható(k) a teljesítés(ek). Azokra az alszámokra kell kitölteni, ahol bármelyik adatban (KTK, határid , összeg, el irányzati fedezet) változás történt. - Alszám: Az eredeti kötelezettségvállaláson szerepl megfelel alszám. - ÁHT azonosító: Csak fejezeti kezelés el irányzatoknál kell kitölteni. - KTK: Kincstári Tranzakciós Kód, fejezeti kezelés el irányzatoknál minden el irányzatra vonatkozó KTK szerepelhet, intézményi el irányzatokhoz kapcsolódó

kötelezettségvállalásoknál csak 131; 152, 210; 220; 232, 233 lehet az értéke. - Várható teljesítés

= Eredeti határideje: A megfelel alszámhoz tartozó (rész)teljesítés el zetesen bejelentett ideje = Eredeti összege Ft-ban: A megfelel alszámhoz tartozó (rész)teljesítés el zetesen bejelentett összege. = Eredeti el irányzati fedezet:

= Tárgyévi el irányzat: A megfelel alszámhoz tartozó el zetesen bejelentett jelölés (X-el kell jelölni, amennyiben a tárgyévi (benyújtás éve) költségvetés terhére tárgyéven túli kifizetés történik).

= Maradvány: A megfelel alszámhoz tartozó el zetesen bejelentett jelölés (M-el kell jelölni, amennyiben a kifizetés fedezete el z évek maradványa). = Módosított határideje: A megfelel alszámhoz tartozó (rész)teljesítés módosított legkorábbi id pontja. = Módosított összege Ft-ban: A megfelel alszámhoz tartozó (rész)teljesítés módosított összege. = Módosított el irányzati fedezet:

= Tárgyévi el irányzat: A megfelel alszámhoz tartozó (rész)teljesítés módosított jelölése (X-el kell jelölni, amennyiben a tárgyévi (benyújtás éve) költségvetés terhére tárgyéven túli kifizetés történik).

= Maradvány: A megfelel alszámhoz tartozó (rész)teljesítés módosított jelölése (M-el kell jelölni, amennyiben a kifizetés fedezete el z évek maradványa) - Összesen: A tételsorok megfelel Ft adatainak összege. Az eredeti és módosított összesen adatok különbségének meg kell egyeznie a fejrészben szerepl teljes eredeti és

teljes módosított összegek különbségével.

Dátum, aláírás: A kötelezettségvállalás bejelentésének dátumát, az Igazgatóságnál bejelentett aláíró aláírását és a központi költségvetési szerv pecsétjét kell feltüntetni.

14. számú melléklet a 318/2005. (XII. 26.) Korm. rendelethez

[16. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]4.szám

PÉN

ZÜ

GY

IK

ÖZ

LÖ

NY

907

ADATLAPOK JEGYZÉKE

sorsz. megnevezés adattartalom adatszolgáltatásra kötelezett adattovábbítás címzettje határid

16/A 1.1.

EL IRÁNYZAT KÖZL LAP A BELÜGYMINISZTÉRIUMTÓL

az önkormányzatok / többcélú kistérségi társulások nettó finanszírozásba bevont támogatásáról és a központi költségvetésb laz önkormányzatot a Kvtv. … § (..) alapján megillet normatív, kötött felhasználású támogatásról

Tárgyhavi aktuális el irányzat. Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági F osztály

Igazgatóságok tárgyhó 11.

16/A 2.1.

ADATKÖZL LAP a nettó finanszírozásba bevont költségvetési szervek adatszol-gáltatásához

A költségvetési szerv tárgyhavi szja. és tb. bevallását alátámasztó analitikus bér-nyilvántartásának adatai.

Önkormányzat, illetve többcélú kistérségi társulás azon költség-vetési szerve, amely nem igényli a központosított illetményszám-fejtést.Áht. szerint az adatszolgáltatás a fenntartó önkormányzat, illetve többcélú kistérségi társulás kötelezettsége.

Igazgatóságok tárgyhó 5.

16/A 2.2.

ADATKÖZL LAP a „Társadalombiztosítási és Családtámogatási kifizet hely által teljesített ellátások” igényléséhez

A költségvetési szerv által a tárgyhónapban megel legezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások

Önkormányzat, illetve többcélú kistérségi társulás azon költség-vetési szerve, amely nem igényli a központosított illetményszám-fejtést.Áht. szerint az adatszolgáltatás a fenntartó önkormányzat, illetve többcélú kistérségi társulás kötelezettsége.

Igazgatóságok tárgyhó 5.

908PÉ

NZ

ÜG

YI

KÖ

ZL

ÖN

Y4.szám

2

sorsz Megnevezés adattartalom adatszolgáltatásra kötelezett adattovábbítás címzettje határid

16/A 2.3

ADATKÖZL LAP a nettó finanszírozás körébe tartozó önkormányzati / többcélú kistérségi társulási költségvetési szervek részére

A költségvetési szerv tárgyhavi szja. és tb. bevallását alátámasztó analitikus bér-nyilvántartásának adatai.

Igazgatóságok helyi önkormányzat (költségvetési szervek)

többcélú kistérségi társulás

tárgyhó 20.

16/A 2.4

ADATKÖZL LAP a nettó finanszírozás körébe tartozó önkormányzati / többcélú kistérségi társulási költségvetési szervek részére a „Társadalombiztosítási és családtámogatási kifizet hely által teljesített ellátások” igénylésér l

Tárgyhónapi társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások

Igazgatóságok helyi önkormányzat (költségvetési szervek)

többcélú kistérségi társulás

tárgyhó 20.

16/A 3.1.

ELSZÁMOLÁS a központi költségvetésb laz önkormányzatot / többcélú kistérségi társulást az Áht. ... § (...) alapján (nettó módon) megillet támogatások és a Kvtv. ... § (...) alapján megillet normatív, kötött felhasználású támogatás pénzügyi teljesítésér l

A központosított illetményszámfejtés, valamint – azt nem igényl költségvetési szervekr l – az önkormányzatok / többcélú kistérségi társulások adatszolgáltatása alapján összeállított és részletezett, az Áht. szerinti Kincstári finanszírozás biztosításához szükséges információk, valamint az önkormányzatot megilletnormatív, kötött felhasználású támogatás.

Igazgatóságok helyi önkormányzat

többcélú kistérségi társulás

tárgyhó 20.

16/A 3.2.

ELSZÁMOLÁS az önkormányzatok / többcélú kistérségi társulások nettó finanszírozásba bevont „Társadalom-biztosítási és családtámogatási kifizet hely által teljesített ellátások” igényléséhez

A központosított illetményszámfejtés keretében, valamint az azt nem igényl , de kifizet helyi feladatokat ellátó költségvetési szervekr l az önkormányzatok / többcélú kistérségi társulások adatszolgáltatása alapján összeállított és részletezett társadalom-biztosítás és családtámogatási ellátások

Igazgatóságok helyi önkormányzat

többcélú kistérségi társulás

tárgyhó 20.

A 16/A 3.2. számú adatlappal azonos szerkezet ORSZÁGOS ÖSSZESÍTMEGYÉNKÉNT az ellátások igénylésér l.

Adatszolgáltatás az ellátások igénylésér l. Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági F osztály

Magyar Államkincstár Önkormányzati F osztálya,

OrszágosEgészségbiztosításiPénztár Pénzellátási F osztály

OrszágosNyugdíjbiztosítási F igazgatóság

Nyugdíjfolyósító Igazgatóság

tárgyhó 18.

4.számPÉ

NZ

ÜG

YI

KÖ

ZL

ÖN

Y909

3

sorsz. Megnevezés Adattartalom adatszolgáltatásra kötelezett adattovábbítás címzettje határid

16/A 4.1.

MEGYEI ÖSSZESÍT az önkormányzatok / többcélú kistérségi társulások nettó finanszírozásba bevont támogatásáról és a központi költségvetésb l az önkormányzatot a Kvtv. …§ (…) alapján megillet normatív kötött felhasználású támogatás pénzügyi teljesítésér l

Adatszolgáltatás az önkormányzatok / többcélú kistérségi társulások támogatásáról.

Igazgatóságok Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági F osztály

tárgyhó 15.

16/A 4.2.

MEGYEI ÖSSZESÍT A 16/A 3.1. sz. és a 16/A 3.2. sz. alatti adattartalom megyei összesen aggregátumai.

Igazgatóságok Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági F osztály

tárgyhó 15.

A 16/A 4.2. számú adatlappal azonos szerkezet ORSZÁGOS ÖSSZESÍT

A 16/A 3.1. sz. és a 16/A 3.2. sz. alatti adattartalom ország összesen aggregátumai.

Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági F osztály

Magyar Államkincstár Önkormányzati F osztálya,

OrszágosEgészségbiztosításiPénztár Pénzellátási F osztály

OrszágosNyugdíjbiztosítási F igazgatóság

Nyugdíjfolyósító Igazgatóság

tárgyhó 18.

16/B 1.1.

EL IRÁNYZAT KÖZL LAP A GYÓGYÍTÓ-MEGEL Z ELLÁTÁSOK EL IRÁNYZATATITERHÉRE TELJESÍTEND KIFIZETÉSEK AZ OSZRÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁRTÓL

Tárgyhavi aktuális el irányzat. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzellátási F osztály

Igazgatóságok a Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági F osztályánkeresztül

tárgyhó 11.

16/B 3.1.

ELSZÁMOLÁS az OEP támogatásból a költségvetési szervet az Áht. … § (..) alapján (nettó módon) megillet pénzügyi teljesítésr l

A központosított illetményszámfejtés, valamint – az azt nem igényl , OEP által finanszírozott költségvetési szervekr l – az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján összeállított és részletezett, az Áht. szerinti Kincstári finanszírozás biztosításához szükséges információk.

Igazgatóságok az OEP által finan-szírozott költségvetési szervezet

tárgyhó 20.

910PÉ

NZ

ÜG

YI

KÖ

ZL

ÖN

Y4.szám

4

sorsz. Megnevezés adattartalom adatszolgáltatásra kötelezett adattovábbítás címzettje határid

16/B 3.2.

ELSZÁMOLÁS az OEP által finanszírozott költségvetési szerv nettó finanszírozásba bevont „Társadalombiztosítási és családtámogatási kifizet hely által teljesített ellátások” igényléséhez

A központosított illetményszámfejtés keretében, valamint az azt nem igényl , de kifizet helyi feladatokat ellátó, OEP által finanszírozott költségvetési szervekr l az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján összeállított és részletezett társadalom-biztosítási és családtámogatási ellátások

Igazgatóságok az OEP által finan-szírozott költségvetési szervezet

tárgyhó 20.

A 16/B 3.2. sz. adatlappal azonos szerkezet ORSZÁGOS ÖSSZESÍTMEGYÉNKÉNT az ellátások igénylésér l.

Adatszolgáltatás az ellátások igénylésér l. Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági F osztály

Magyar Államkincstár Önkormányzati F osztálya, Országos EgészségbiztosításiPénztár Pénzellátási F osztály

tárgyhó 18.

16/B 4.1.

MEGYEI ÖSSZESÍT az OEP által finanszírozott költégvetési szervek nettó finanszírozásba bevont támogatásáról

Adatszolgáltatás a költségvetési szervezetek támogatásáról

Igazgatóságok Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági F osztály

tárgyhó 15.

A 16/B 4.1. sz. adatlappal azonos szerkezet ORSZÁGOS ÖSSZESÍTMEGYÉNKÉNT a költségvetési szervek támogatásáról

Adatszolgáltatás a költségvetési szervezetek támogatásáról

Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági F osztály

Magyar Államkincstár Önkormányzati F osztálya, Országos EgészségbiztosításiPénztár Pénzellátási F osztály

tárgyhó 18.

16/B 4.2.

MEGYEI ÖSSZESÍT A 16/B 3.1. sz. és a 16/B 3.2. sz. alatti adattartalom megyei összesen aggregátumai.

Igazgatóságok Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági F osztály

tárgyhó 15.

A 16/B 4.2. számú adatlappal azonos szerkezet ORSZÁGOS ÖSSZESÍT

A 16/B 3.1. sz. és a 16/B 3.2. sz. alatti adattartalom ország összesen aggregátumai.

Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági F osztály

Magyar Államkincstár Önkormányzati F osztálya, Országos EgészségbiztosításiPénztár Pénzellátási F osztály

tárgyhó 18.

4.számPÉ

NZ

ÜG

YI

KÖ

ZL

ÖN

Y911

16/A 1.1./ a. számú adatlapMegye kódja:

neve:

EL IRÁNYZAT KÖZL LAP A BELÜGYMINISZTÉRIUMTÓL

az önkormányzatok / többcélú kistérségi társulások nettó finanszírozásba bevont támogatásáról és a központi költségvetésb l az önkormányzatot a Kvtv. … § (..) alapján megillet normatív, kötött felhasználású támogatásról

2006. év ................hónap

Önkormányzat/Többcélú kistérségi társulás sorszáma, KSH kódja, neve (1, 2, 3)

Normatív hozzájárulások Színházak támogatása Személyi jövedelem-

adó

el irány-zat

korrekció

( ± )

aktuális

(5+6)

Kiegészíttámogatás

nemzetiségi nevelési,

oktatási felada-tokhoz

Helyi szer-vezési intéz-kedésekhezkapcsolódó

többlet-kiadások

támogatása

A múzeu-mok szakmai támogatása

Az érettségi és szakmai

vizsgáklebonyolítá-sának támo-

gatása

Helyi ön-kormányzati

hivatásost zoltóságok

kiegészíttámogatása

A szakiskola és a szakkö-zépiskola 9. évfolyamán a gyakorlati

oktatástámogatása

Önhibájukon kívül

hátrányos helyzetben

lévönkormány-

zatok támogatása

K színházakm ködtetési

hozzá-járulása

Bábszínhá-zak

m ködtetésihozzá-járulása

Színházakpályázati

támogatása

Pedagógusszakvizsga,

továbbképzés, emelt szint

érettségivizsgáztatásravaló felkészü-lés támogatása

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

Megye összesen

912PÉ

NZ

ÜG

YI

KÖ

ZL

ÖN

Y4.szám

16/A 1.1./ b. számú adatlap

______________________________ , ........ év ................hó ...........nap

Pedagógiaiszakszol-

gálat

Szociálistovább-

képzés és szakvizsgatámogatása

Helyi önkor-mányzati hivatásos

t zoltóságok támogatása

Belsellen rzésitársulások támogatása

A többcélú kistérségitársulások támogatása

(Fenn-tartva

évközi új el irányzat

részére)

(Fenn-tartva

évközi új el irányzat

részére)

(Fenn-tartva

évközi új el irányzat

részére)

Tárgyhavi el irányzat összesen

(4+7+8+9+10+11+12+ 13+14+15+ 16+17+18+ 19+20+21+ 22+23+24+

25+26)

Normatív kötött felhasz-nálású támoga-

tás(A f városi és megyei köz-alapítványokszakmai tevé-

kenysége)

Összesen

(27+28)

Lemondás miatt kelet-

kezett, az el irány-

zatban már átvezetett

összestartozás(tájékoz-tató adat)

Másjogszabály

alapjánkeletkezett

t ketar-tozás

Más jogsza-bály alapján keletkezettkamattar-

tozás

Kisebbségifenntartóikiegészíttámogatás

elszámolása

Egyházikiegészíttámogatás

elszámolása

19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34

Megye összesen

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 913

16/A 2.1. számú adatlap

* csak önálló tb. kifizet helyek töltik ki** tájékoztató adat

ADATKÖZL LAP a nettó finanszírozásba bevont

költségvetési szervek adatszolgáltatásához 2006. év .....................hónap

Sor- szám

Megnevezés Összeg (Ft)

1. Személyi juttatások bruttó összege a/1.) Az összevont adóalapot terhel megállapított adóel leg összege a/2.) A különadózó jövedelmek adóalapját terhel adó a.) A magánszemélyek személyi jövedelemadó kötelezettsége (a/1.+a/2.)

b/1.) Társasházaknak kifizetett jövedelemb l levont forrásadó b/2.) Egyéb jogcímen levont személyi jövedelemadó b/3.) A kifizet t terhel személyi jövedelemadó összesen b/3.-ból: reprezentáció, üzleti ajándék utáni 44 % mérték adó b/3.-ból: természetbeni juttatások utáni 44 % mérték adó b/3.-ból: cégautó adó b/3.-ból: más a kifizet t terhel személyi jövedelemadó b/3.-ból: önkormányzat által fizetend 33 % illetve 8 % mérték személyi jövedelemadó b/3.-ból: a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás adója b.) Az adózót terhel – magánszemélyhez nem köthet – személyi jövedelemadó összesen (b/1.+b/2.+b/3.)

c.) El z évi elszámolási különbözet 2. Személyi jövedelemadó kötelezettség összesen (a+b+c)

a/1.) A foglalkoztatót terhel 18 % mérték nyugdíjbiztosítási járulék - az ápolási díj kivételével

a/2.) Az ápolási díj után a foglalkoztatót terhel 18 % mérték nyugdíjbiztosítási járulék a.) A foglalkoztatót terhel 18 % mérték nyugdíjbiztosítási járulék (a/1.+a/2.)

b/1.) Kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó magánszemély nyugdíjjáruléka b/2.) Kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó GYES, GYED, ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulék b.) A magánszemélyt terhel 8,5 % mérték nyugdíjjárulék (b/1.+b/2.)

c/1.) Magánnyugdíjpénztári tagokat terhel nyugdíjjárulék c/2.) Magánnyugdíjpénztári tagokra vonatkozóan a GYES, GYED, ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulék c.) A magánszemélyt terhel 0,5 % mérték nyugdíjjárulék (c/1.+c/2.)

d.) Határozat – járuléktartozás 3. A Nyugdíjbiztosítási Alapot megillet kötelezettség (a+b+c+d)

a.) A munkáltatót terhel 11 % mérték egészségbiztosítási járulék b/1.) A nem magánnyugdíjpénztári tag egészségbiztosítási járuléka b/2.) Magánnyugdíjpénztári tag egészségbiztosítási járuléka b.) Foglalkoztatottak egészségbiztosítási járuléka (b/1.+b/2.)

c.) Határozat - járuléktartozás 4. Az Egészségbiztosítási Alapot megillet kötelezettség (a+b+c)

a.) Munkaadói járulék b.) Munkavállalói járulék c.) START kártyával rendelkez re vonatkozó 15 % mérték kötelezettség d.) START kártyával rendelkez re vonatkozó 25 % mérték kötelezettség e/1.) 11 % mérték egészségügyi hozzájárulás e/2.) 25 % mérték egészségügyi hozzájárulás e.) Százalékos mérték egészségügyi hozzájárulás (e/1.+e/2.) f.) Tételes egészségügyi hozzájárulás g/1.) 11 % mérték egészségbiztosítási járulék g/2.) 9 % mérték nyugdíjbiztosítási járulék g.) Kifizet t terhel egyszer sített közteherviselési hozzájárulás (g/1.+g/2.) h/1.) 11 % mérték személyi jövedelemadó h/2.) 4 % mérték nyugdíjjárulék h/3.) 0,1 % mérték nyugdíjjárulék h.) Magánszemélyt terhel egyszer sített közteherviselési hozzájárulás (h/1.+h/2.+h/3.)

5. Egyéb kötelezettségek (a+b+c+d+e+f+g+h) 6. Önellen rzési pótlék 7. Határozat – bírság 8. Határozat – késedelmi pótlék 9. Az állami adóhatóság felé teljesítend befizetési kötelezettség (2+3+4+5+6+7+8)

10. Munkáltatói táppénz hozzájárulás – az Egészségbiztosítási Alapot megillet kötelezettség * 11. Magánnyugdíjpénztárak felé teljesítend fizetési kötelezettség **

A feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek, a munkáltatót terhel adatszolgáltatási kötelezettségek a bejelentett adatok alapján teljesülnek.

, ......... év .....................................hó .........nap

neve: címe: törzsszáma:

adószáma: pénzforgalmi jelz száma:

pénzügyi körzet: KSH kód:

Költségvetési szerv

914 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

16/A 2.2. számú adatlap

* az önálló társadalombiztosítás és családtámogatási kifizet helyi feladatokat ellátó költségvetési szervek töltik ki

Adatközl lap a „Társadalombiztosítási és családtámogatási kifizet hely által teljesített ellátások”

igényléséhez *

2006. év .....................hónap

Sor-szám

Megnevezés Összeg (Ft)

a.) Öregségi nyugdíj helyett folyósított illetmény

b.) Öregségi nyugdíj helyett folyósított illetmény korrekciója (+/-)

1. Nyugdíjbiztosítási Alapot terhel ellátás (a+b) a.) Rokkantsági nyugdíj helyett folyósított illetmény b.) Terhességi-gyermekágyi segély kifizet helyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után c.) Terhességi-gyermekágyi segély más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után d.) Táppénz kifizet helyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után e.) Táppénz más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után f.) Közegészségügyi és állategészségügyi zárlat, hatósági elkülönítés miatti táppénz g.) Passzív jogon folyósított táppénz h.) Gyermekápolási táppénz kifizet helyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után i.) Gyermekápolási táppénz más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után j.) Baleseti táppénz k.) Gyermekgondozási díj l.) Kifizet helyek költségtérítése m.) Egészségbiztosítási ellátások postaköltsége

2. Egészségbiztosítási Alapot terhel ellátások (a+b+c+d+e+f+g+h+i+j+k+l+m) a.) Gyermekgondozási segély b.) Családi pótlék c.) Anyasági támogatás d.) Apákat megillet munkaid -kedvezmény távolléti díjának megtérítése e.) PéP tv. költségvetési megtérítése f.) Szociális támogatás g.) Megváltozott munkaképesség ek kereset-kiegészítése (átmeneti kereset -kiegészítés) h.) Nem társadalombiztosítási ellátások postaköltsége i.) Apákat megillet munkaid -kedvezmény távolléti díjának foglalkoztatót terhel közterhei

3. Központi költségvetésb l finanszírozott ellátások (a+b+c+d+e+f+g+h+i) 4. A kifizet hely részére megtérítend összeg (1+2+3)

A feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek, a munkáltatót terhel adatszolgáltatási kötelezettségek a bejelentett adatok alapján teljesülnek.

, ......... év .....................................hó .........nap

neve: címe: törzsszáma:

adószáma: pénzforgalmi jelz száma:

pénzügyi körzet: KSH kód:

Költségvetési szerv

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 915

16/A 2.3. számú adatlap ADATKÖZL LAP

a nettó finanszírozás körébe tartozó önkormányzati / többcélú kistérségi társulási költségvetési szervek részére 2006. év .....................hónap

Sor- szám

Megnevezés Összeg (Ft)

1. Személyi juttatások bruttó összege a/1.) Az összevont adóalapot terhel megállapított adóel leg összege a/2.) A különadózó jövedelmek adóalapját terhel adó a.) A magánszemélyek személyi jövedelemadó kötelezettsége (a/1.+a/2.)

b/1.) Társasházaknak kifizetett jövedelemb l levont forrásadó b/2.) Egyéb jogcímen levont személyi jövedelemadó b/3.) A kifizet t terhel személyi jövedelemadó összesen b/3.-ból: reprezentáció, üzleti ajándék utáni 44 % mérték adó b/3.-ból: természetbeni juttatások utáni 44 % mérték adó b/3.-ból: cégautó adó b/3.-ból: más a kifizet t terhel személyi jövedelemadó b/3.-ból: önkormányzat által fizetend 33 % illetve 8 % mérték személyi jövedelemadó b/3.-ból: a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás adója b.) Az adózót terhel – magánszemélyhez nem köthet – személyi jövedelemadó összesen (b/1.+b/2.+b/3.)

c.) El z évi elszámolási különbözet 2. Személyi jövedelemadó kötelezettség összesen (a+b+c)

a/1.) A foglalkoztatót terhel 18 % mérték nyugdíjbiztosítási járulék - az ápolási díj kivételével a/2.) Az ápolási díj után a foglalkoztatót terhel 18 % mérték nyugdíjbiztosítási járulék a.) A foglalkoztatót terhel 18 % mérték nyugdíjbiztosítási járulék (a/1.+a/2.)

b/1.) Kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó magánszemély nyugdíjjáruléka b/2.) Kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó GYES, GYED, ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulék b.) A magánszemélyt terhel 8,5 % mérték nyugdíjjárulék (b/1.+b/2.)

c/1.) Magánnyugdíjpénztári tagokat terhel nyugdíjjárulék c/2.) Magánnyugdíjpénztári tagokra vonatkozóan a GYES, GYED, ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulék c.) A magánszemélyt terhel 0,5 % mérték nyugdíjjárulék (c/1.+c/2.)

d.) Határozat – járuléktartozás 3. A Nyugdíjbiztosítási Alapot megillet kötelezettség (a+b+c+d)

a.) A munkáltatót terhel 11 % mérték egészségbiztosítási járulék b/1.) A nem magánnyugdíjpénztári tag egészségbiztosítási járuléka b/2.) Magánnyugdíjpénztári tag egészségbiztosítási járuléka b.) Foglalkoztatottak egészségbiztosítási járuléka (b/1.+b/2.)

c.) Határozat - járuléktartozás 4. Az Egészségbiztosítási Alapot megillet kötelezettség (a+b+c)

a.) Munkaadói járulék b.) Munkavállalói járulék c.) START kártyával rendelkez re vonatkozó 15 % mérték kötelezettség d.) START kártyával rendelkez re vonatkozó 25 % mérték kötelezettség e/1.) 11 % mérték egészségügyi hozzájárulás e/2.) 25 % mérték egészségügyi hozzájárulás e.) Százalékos mérték egészségügyi hozzájárulás (e/1.+e/2.) f.) Tételes egészségügyi hozzájárulás g/1.) 11 % mérték egészségbiztosítási járulék g/2.) 9 % mérték nyugdíjbiztosítási járulék g.) Kifizet t terhel egyszer sített közteherviselési hozzájárulás (g/1.+g/2.) h/1.) 11 % mérték személyi jövedelemadó h/2.) 4 % mérték nyugdíjjárulék h/3.) 0,1 % mérték nyugdíjjárulék h.) Magánszemélyt terhel egyszer sített közteherviselési hozzájárulás (h/1.+h/2.+h/3.)

5. Egyéb kötelezettségek (a+b+c+d+e+f+g+h) 6. Önellen rzési pótlék 7. Határozat – bírság 8. Határozat – késedelmi pótlék 9. Az állami adóhatóság felé teljesítend befizetési kötelezettség (2+3+4+5+6+7+8) 10. Munkáltatói táppénz hozzájárulás – az Egészségbiztosítási Alapot megillet kötelezettség 11. Magánnyugdíjpénztárak felé teljesítend fizetési kötelezettség - megfizet az Igazgatóság 12. Befizetési kötelezettségek összesen (9+10+11) 13. Az Igazgatóságot megillet kifizet hely által – nettó módon – teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások* 14. Az Igazgatóság, mint kifizet hely által – bruttó módon – teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások

foglalkoztatottat terhel kötelezettségei** 15. A kifizet által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások** 16. Az Igazgatóságot megillet forgót ke visszapótlása 17. Nettósítási különbözet (12-14-15+16)

, ......... év .....................................hó .........nap

* az Igazgatóságot, mint kifizet helyi feladatokat ellátó költségvetési szervet megillet összeg, a lakossági folyószámlára vagy a postai úton történ utalást az Igazgatóság teljesíti ** az önkormányzatot / többcélú kistérségi társulást megillet összeg

neve:

címe:

törzsszáma:

adószáma: pénzforgalmi jelz száma:

pénzügyi körzet: KSH kód:

Költségvetési szerv

916 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

16/A 2.4. számú adatlap ADATKÖZL LAP

a nettó finanszírozás körébe tartozó önkormányzati / többcélú kistérségi társulási költségvetési szervek részére a „Társadalombiztosítási és családtámogatási kifizet hely által teljesített ellátások” igénylésér l

2006. év .....................hónap

Sor- szám

Megnevezés Az Igazgatóság, mint

kifizet hely által – bruttó módon

–teljesített

társadalom-biztosítási és

családtámogatási ellátások

Az Igazgatóság, mint kifizet hely

által – bruttó módon –teljesített

társadalom-biztosítási és

családtámogatási ellátások

foglalkoztatottat terhel

kötelezettségei**

Az Igazgatóságot megillet

kifizet hely által teljesített

társadalom-biztosítási és

családtámogatási ellátások *

(3-4)

A kifizet által – bruttó módon –

teljesített társadalom-biztosítási és

családtámogatási ellátások **

Társadalom-biztosítási és

családtámogatási ellátások összesen

(3+6) 1 2 3 4 5 6 7

a.) Öregségi nyugdíj helyett folyósított illetmény

a.) Öregségi nyugdíj helyett folyósított illetmény korrekciója (+/-)

1. Nyugdíjbiztosítási Alapot terhel ellátás (a+b) a.) Rokkantsági nyugdíj helyett folyósított illetmény b.) Terhességi-gyermekágyi segély kifizet helyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után

c.) Terhességi-gyermekágyi segély más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után

d.) Táppénz kifizet helyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után e.) Táppénz más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után f.) Közegészségügyi és állategészségügyi zárlat, hatósági elkülönítés miatti táppénz

g.) Passzív jogon folyósított táppénz h.) Gyermekápolási táppénz kifizet helyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után

i.) Gyermekápolási táppénz más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után j.) Baleseti táppénz k.) Gyermekgondozási díj l.) Kifizet helyek költségtérítése m.) Egészségbiztosítási ellátások postaköltsége

2. Egészségbiztosítási Alapot terhel ellátások (a+b+c+d+e+f+g+h+i+j+k+l+m) a.) Gyermekgondozási segély

b.) Családi pótlék

c.) Anyasági támogatás

d.) Apákat megillet munkaid -kedvezmény távolléti díjának megtérítése

e.) PéP tv. költségvetési megtérítése

f.) Szociális támogatás

g.) Megváltozott munkaképesség ek kereset-kiegészítése (átmeneti kereset-kiegészítés)

h.) Nem társadalombiztosítási ellátások postaköltsége

i.) Apákat megillet munkaid -kedvezmény távolléti díjának foglalkoztatót terhel közterhei

3. Központi költségvetésb l finanszírozott ellátások (a+b+c+d+e+f+g+h+i)

4. A kifizet hely részére megtérítend összeg (1+2+3) 5. Az Igazgatóság el irányzat-felhasználási keretszámla terhére utalandó (2l) 6. Az Igazgatóság lebonyolítási számlára utalandó (4-5)

, ......... év .....................................hó .........nap

* az Igazgatóságot, mint kifizet helyi feladatokat ellátó költségvetési szervet megillet összeg, a lakossági folyószámlára vagy a postai úton történ utalást az Igazgatóság teljesíti ** az önkormányzatot / többcélú kistérségi társulást megillet összeg

neve: címe: törzsszáma:

adószáma: pénzforgalmi jelz száma:

pénzügyi körzet: KSH kód:

Költségvetési szerv

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 917

16/A 3.1. számú adatlap

ELSZÁMOLÁS a központi költségvetésb l az önkormányzatot /többcélú kistérségi társulást az Áht. ... § (...) alapján (nettó módon)

megillet támogatások és a Kvtv. ... § (...) alapján megillet normatív, kötött felhasználású támogatás pénzügyi teljesítésér l

2006. év ..................hónap

Sorszám Megnevezés Összeg (Ft) a.) Személyi jövedelemadó b.) Normatív hozzájárulások c.) Normatív hozzájárulások korrekciója ( ± )d.) Kiegészít támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoze.) Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatásaf.) A múzeumok szakmai támogatása g.) Az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása h.) Helyi önkormányzati hivatásos t zoltóságok kiegészít támogatása i.) A szakiskola és a szakközépiskola 9. évfolyamán a gyakorlati oktatás támogatása j.) Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lév helyi önkormányzatok támogatásak.) K színházak m ködtetési hozzájárulásal.) Bábszínházak m ködtetési hozzájárulása m.) Színházak pályázati támogatása n.) Pedagógus szakvizsga, továbbképzés, emelt szint érettségi vizsgáztatásra való felkészülés támogatásao.) Pedagógiai szakszolgálatp.) Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatásaq.) Helyi önkormányzati hivatásos t zoltóságok támogatásar.) Bels ellen rzési társulások támogatása s.) Többcélú kistérségi társulások támogatása t.) (Fenntartva évközi új el irányzat részére) u.) (Fenntartva évközi új el irányzat részére) v.) (Fenntartva évközi új el irányzat részére)

1. Tárgyhavi el irányzat összesen (a+b±c+d+e+f+g+h+i+j+k+l+m+n+o+p+q+r+s+t+u+v)1.1. Lemondás miatt keletkezett, az el irányzatban már átvezetett összes tartozás (tájékoztató adat) 2. A személyi juttatások bruttó összege

a/1.) Az összevont adóalapot terhel megállapított adóel leg összege a/2.) A különadózó jövedelmek adóalapját terhel adó a.) A magánszemélyek személyi jövedelemadó kötelezettsége (a/1.+a/2.)

b/1.) Társasházaknak kifizetett jövedelemb l levont forrásadó b/2.) Egyéb jogcímen levont személyi jövedelemadó b/3.) A kifizet t terhel személyi jövedelemadó összesen b/3.-ból: reprezentáció, üzleti ajándék utáni 44 % mérték adó b/3.-ból: természetbeni juttatások utáni 44 % mérték adó b/3.-ból: cégautó adó b/3.-ból: más a kifizet t terhel személyi jövedelemadó b/3.-ból: önkormányzat által fizetend 33 % illetve 8 % mérték személyi jövedelemadó b/3.-ból: a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás adója b.) Az adózót terhel – magánszemélyhez nem köthet – személyi jövedelemadó összesen (b/1.+b/2.+b/3.)

c.) El z évi elszámolási különbözet 3. Személyi jövedelemadó kötelezettség összesen (a+b+c)

a/1.) A foglalkoztatót terhel 18 % mérték nyugdíjbiztosítási járulék - az ápolási díj kivételével a/2.) Az ápolási díj után a foglalkoztatót terhel 18 % mérték nyugdíjbiztosítási járulék a.) A foglalkoztatót terhel 18 % mérték nyugdíjbiztosítási járulék (a/1.+a/2.)

b/1.) Kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó magánszemély nyugdíjjáruléka b/2.) Kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó GYES, GYED, ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulék b.) A magánszemélyt terhel 8,5 % mérték nyugdíjjárulék (b/1.+b/2.)

c/1.) Magánnyugdíjpénztári tagokat terhel nyugdíjjárulék c/2.) Magánnyugdíjpénztári tagokra vonatkozóan a GYES, GYED, ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulék c.) A magánszemélyt terhel 0,5 % mérték nyugdíjjárulék (c/1.+c/2.)

d.) Határozat – járuléktartozás 4. A Nyugdíjbiztosítási Alapot megillet kötelezettség (a+b+c+d)

a.) A munkáltatót terhel 11 % mérték egészségbiztosítási járulék b/1.) A nem magánnyugdíjpénztári tag egészségbiztosítási járuléka b/2.) Magánnyugdíjpénztári tag egészségbiztosítási járuléka b.) Foglalkoztatottak egészségbiztosítási járuléka (b/1.+b/2.)

c.) Határozat - járuléktartozás 5. Az Egészségbiztosítási Alapot megillet kötelezettség (a+b+c)

a.) Munkaadói járulék b.) Munkavállalói járulék c.) START kártyával rendelkez re vonatkozó 15 % mérték kötelezettség d.) START kártyával rendelkez re vonatkozó 25 % mérték kötelezettség e/1.) 11 % mérték egészségügyi hozzájárulás e/2.) 25 % mérték egészségügyi hozzájáruláse.) Százalékos mérték egészségügyi hozzájárulás (e/1.+e/2.)

f.) Tételes egészségügyi hozzájárulás g/1.) 11 % mérték egészségbiztosítási járulék

neve: címe: törzsszáma:

adószáma : pénzforgalmi jelz száma:

pénzügyi körzet: KSH kód:

Önkormányzat / Többcélú kistérségi társulás

918 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

16/A 3.1. számú adatlap g/2.) 9 % mérték nyugdíjbiztosítási járulék g.) Kifizet t terhel egyszer sített közteherviselési hozzájárulás (g/1.+g/2.) h/1.) 11 % mérték személyi jövedelemadó h/2.) 4 % mérték nyugdíjjárulék h/3.) 0,1 % mérték nyugdíjjárulék h.) Magánszemélyt terhel egyszer sített közteherviselési hozzájárulás (h/1.+h/2.+h/3.)

6. Egyéb kötelezettségek (a+b+c+d+e+f+g+h) 7. Önellen rzési pótlék 8. Határozat – bírság 9. Határozat – késedelmi pótlék 10. Az állami adóhatóság felé teljesítend befizetési kötelezettség (3+4+5+6+7+8+9) 11. Munkáltatói táppénz hozzájárulás – az Egészségbiztosítási Alapot megillet kötelezettség 12. Magánnyugdíjpénztárak felé teljesítend kötelezettség – megfizet az Igazgatóság 13. Befizetési kötelezettségek összesen (10+11+12) 14. El z id szak halmozott nettó tartozásai 15. El z id szak halmozott nettó tartozásaira felszámított kamat 16. Kisebbségi fenntartói kiegészít támogatás elszámolása 17. Egyházi kiegészít támogatás elszámolása 18. Más jogszabály alapján keletkezett t ketartozás 19. Más jogszabály alapján keletkezett kamattartozás 20. Jogtalanul igénybe vett lakossági közm fejlesztési támogatás visszavonása 21. Csökkent tételek összesen (13+14+15+16+17+18+19+20)22. Az Igazgatóságot megillet kifizet hely által – nettó módon – teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások 1

23. Az Igazgatóság, mint kifizet hely által – bruttó módon – teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások foglalkoztatottat terhel kötelezettségei 2

24. A kifizet által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások 2

25. Az Igazgatóságot megillet forgót ke visszapótlása 3

26. Nettó finanszírozásba bevont folyósítandó költségvetési juttatás kiutalás 4 - az Áht. 64. §-a (5) a) pontjában szerepl határid t követ harmadik hónap kivételével

27. Következ hónapot terhel tartozás megel legezés 4

28. Az önkormányzatot terhel , Igazgatóságot megillet forgót ke visszapótlása3 - megfizet az önkormányzat az Igazgatósággal kötött külön megállapodásban rögzített id pontig

29. Az Igazgatóság tárgyhavi forgót ke igénye (22+25+28)

30. Az állami adóhatóságnál nyilvántartott kötelezettség (3+4a+4b+4c+5a+5b+6+7) 5

31. A következ hónapot terhel tartozásból a köztehertartozás összege 6 - az Áht. 64. §-a (5) a) pontjában szerepl határid t követ második hónapban

32. Lemondás miatt az Áht. 64. §-a (5) a) pontjában szerepl határid t követ második hónapban levont összeg6

33. Az Áht. 64. §-a (5) a) pontjában szerepl határid t követ harmadik hónapot terhel lemondás miatt fennálló tartozás 7

34. Lemondás miatt az Áht. 64. §-a (5) a) pontjában szerepl határid t követ harmadik hónapban levont összeg8

35. Lemondással korrigált nettó utalás az Áht. 64. §-a (5) a) pontjában szerepl határid t követ harmadik hónapban 9

36. A lemondás miatt benyújtandó inkasszó 10

Sorszám Normatív kötött felhasználású támogatás megnevezése Összeg (Ft) 1. A f városi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége

__________________________ , ......... év ...………...........hó ..........nap P.H.

..................................................................

igazgató 1 Az Igazgatóságot, mint kifizet helyi feladatokat ellátó költségvetési szervet megillet összeg, lakossági folyószámlára vagy a postai úton történ utalást az Igazgatóság teljesíti 2 Az önkormányzatot / többcélú kistérségi társulást megillet összeg 3 Az Igazgatóság forgót ke tárgyhavi visszapótlását a Kincstár csak addig a mértékig teljesíti, ameddig arra az önkormányzat / többcélú kistérségi társulás nettó finanszírozásánál figyelembe vett támogatások,

hozzájárulások, a kifizet által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összege - a köztartozások, az el z id szak felhalmozott tartozása és kamatai, más jogszabály alapján keletkezett t ke-és kamattartozás valamint a jogtalanul igénybe vett lakossági közm fejlesztési támogatás visszavonása beszámításán felül – fedezetet nyújt.

4 Kiutalás (Áht. 64. §-a (5) a) pontjában szerepl határid t követ harmadik hónap kivételével), 1-21+23+24-25 > 0 esetén a 26. sor kerül kitöltésre és a 27. sor értéke 0

Tartozás 1-21+23+24-25< 0 esetén a 27. sor kerül kitöltésre és a 26. sor értéke 0 Megjegyzés: ha 1-21+23+24-25 = 0, akkor 26. és a 27. sor értéke is 0

5 Tájékoztató adat 6 Áht. 64. §-a (5) a) pontjában szerepl határid t követ második hónapban szerepelhet adat 27-1.1 > 0 esetén a 31. sor kerül kitöltésre és a 32. sor értéke 0 27-1.1 < 0 esetén a 32. sor kerül kitöltésre és a 31. sor értéke 0 27-1.1 = 0 esetén a 31. és a 32. sor értéke 0 7 Áht. 64. §-a (5) a) pontjában szerepl határid t követ második hónapban 31 > 0 esetén 33. sor = 1.1. sor 32 > 0 esetén 33. sor = 27. sor 27 – 1.1 = 0 esetén 33. sor = 1.1. sor = 27. sor Áht. 64. §-a (5) a) pontjában szerepl határid t követ harmadik hónapban az el z hónap 33. sorában szerepl összeg 8 Áht. 64. §-a (5) a) pontjában szerepl határid t követ harmadik hónapban szerepelhet adat 26 > 0 esetén kerül kitöltésre ha 26 – 33 0 , akkor 33. sorban szerepl összeg ha 26 – 33 < 0 , akkor 26. sorban szerepl összeg 9 Áht. 64. §-a (5) a) pontjában szerepl határid t követ harmadik hónapban szerepelhet adat 26 > 0 esetén értéke a 26. sor és a 34. sor különbsége, 26 = 0, vagy 26-34<0 esetén a 35. sor értéke 0 10 Áht. 64. §-a (5) a) pontjában szerepl határid t követ harmadik hónapban szerepelhet adat 26 > 0 és 26-33< 0 esetén 33. sor és a 26. sor különbsége 26= 0 esetén a 33. sorban szerepl összeg

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 919

16/A 3.2. számú adatlap ELSZÁMOLÁS

az önkormányzatok / többcélú kistérségi társulások nettó finanszírozásba bevont „Társadalombiztosítási és családtámogatási kifizet hely által teljesített ellátások”

igényléséhez 2006. év .....................hónap

Sor- szám

Megnevezés Az Igazgatóság, mint

kifizet hely által – bruttó módon

– teljesített társadalom-biztosítási és

családtámogatási ellátások

Az Igazgatóság, mint kifizet hely

által – bruttó módon –teljesített

társadalom-biztosítási és

családtámogatási ellátások

foglalkoztatottat terhel

kötelezettségei**

Az Igazgatóságot megillet

kifizet hely által teljesített

társadalom-biztosítási és

családtámogatási ellátások *

(3-4)

A kifizet által – bruttó módon –

teljesített társadalom-biztosítási és

családtámogatási ellátások **

Társadalom-biztosítási és

családtámogatási ellátások összesen

(3+6) 1 2 3 4 5 6 7

a.) Öregségi nyugdíj helyett folyósított illetmény

b.) Öregségi nyugdíj helyett folyósított illetmény korrekciója (+/-)

1. Nyugdíjbiztosítási Alapot terhel ellátás (a+b) a.) Rokkantsági nyugdíj helyett folyósított illetmény b.) Terhességi-gyermekágyi segély kifizet helyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után

c.) Terhességi-gyermekágyi segély más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után

d.) Táppénz kifizet helyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után e.) Táppénz más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után f.) Közegészségügyi és állategészségügyi zárlat, hatósági elkülönítés miatti táppénz

g.) Passzív jogon folyósított táppénz h.) Gyermekápolási táppénz kifizet helyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után

i.) Gyermekápolási táppénz más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után j.) Baleseti táppénz k.) Gyermekgondozási díj l.) Kifizet helyek költségtérítése m.) Egészségbiztosítási ellátások postaköltsége

2. Egészségbiztosítási Alapot terhel ellátások (a+b+c+d+e+f+g+h+i+j+k+l+m) a.) Gyermekgondozási segély

b.) Családi pótlék

c.) Anyasági támogatás

d.) Apákat megillet munkaid -kedvezmény távolléti díjának megtérítése

e.) PéP tv. költségvetési megtérítése

f.) Szociális támogatás

g.) Megváltozott munkaképesség ek kereset - kiegészítése (átmeneti kereset-kiegészítés)

h.) Nem társadalombiztosítási ellátások postaköltsége

i.) Apákat megillet munkaid -kedvezmény távolléti díjának foglalkoztatót terhel közterhei

3. Központi költségvetésb l finanszírozott ellátások (a+b+c+d+e+f+g+h+i)

4. A kifizet hely részére megtérítend összeg (1+2+3) 5. Az Igazgatóság el irányzat-felhasználási keretszámla terhére utalandó (2l) 6. Az Igazgatóság lebonyolítási számlára utalandó (4-2l)

, ......... év .....................................hó .........nap

* az Igazgatóságot, mint kifizet helyi feladatokat ellátó költségvetési szervet megillet összeg, a lakossági folyószámlára vagy a postai úton történ utalást az Igazgatóság teljesíti ** az önkormányzatot / többcélú kistérségi társulást megillet összeg

neve: címe: törzsszáma:

adószáma: pénzforgalmi jelz száma:

pénzügyi körzet: KSH kód:

Önkormányzat / Többcélú kistérségi társulás

920PÉ

NZ

ÜG

YI

KÖ

ZL

ÖN

Y4.szám

16/A 4.1./ a számú adatlapMegye kódja:

neve:

MEGYEI ÖSSZESÍTaz önkormányzatok / többcélú kistérségi társulások nettó finanszírozásba bevont támogatásáról

és a központi költségvetésb l az önkormányzatot a Kvtv. …§ (…) alapján megilletnormatív kötött felhasználású támogatás pénzügyi teljesítésér l

2006. év .............hónap

Ebb lÖnkormányzat /

kistérségi társulás Normatív hozzájárulások Színházak támogatása

Sor-szám

KSHkódja

neve

Támogatás összesen

(4a+4d+4e+4f+4g+4h+4i+4j+4k+4l+4m+4n+4o+4p+4q+4r+4s+4t+ 4u+4v+4w)

Személyi jövedelem

adó el i-rányzat

korrek-ció

( ± )

aktuális

(4b +4c)

Kiegészíttámogatás

nemzetiségi nevelési, oktatási

feladatokhoz

Helyi szervezési intézkedé-

sekhezkapcsolódó

többletkiadá-sok támoga-

tása

A múzeu-mok

szakmai támogatása

Az érettségiés szakmai

vizsgáklebonyolí-

tásánaktámogatása

Helyiönkormány-zati hivatá-sos t zoltó-

ságokkiegészíttámogatása

A szakiskola és a szakkö-zépiskola 9. évfolyamán a gyakorlati

oktatástámogatása

Önhibájukon kívül

hátrányos helyzetben lév helyi

önkormány-zatok

támogatása

K színhá-zak m -ködtetésihozzá-járulása

Bábszín-házak

m ködte-tési hozzá-

járulása

Színházakpályázatitámoga-

tása

1 2 3 4 4a 4b 4c 4d 4e 4f 4g 4h 4i 4j 4k 4l 4m 4n

Megye összesen:

4.számPÉ

NZ

ÜG

YI

KÖ

ZL

ÖN

Y921

16/A 4.1./ b számú adatlap

Ebb l

Pedagógusszakvizsga,

tovább-képzés,

emelt szintérettségi

vizsgázta-tásra való

felkészülés támogatása

Peda-gógiai

szakszol-gálat

Szociálistovább-

képzés és szakvizsga

támoga-tása

Helyi önkor-mányzati hivatásos

t zoltóságoktámogatása

Belsellen rzésitársulások támogatása

A többcélú kistérségitársulások támogatása

(Fenn-tartva

évközi új el irány-

zat részére)

(Fenn-tartva

évközi új el irány-

zat részére)

(Fenn-tartva

évközi új el irány-

zat részére)

Normatív kötött

felhasz-nálású

támogatás (A f városi és megyei közalapít-

ványok szakmai

tevékeny-sége)

Össze-sen

(4+5)

Lemondás miatt kelet-kezett, az

el irányzat-ban már

átvezetettösszes tarto-

zás(tájékoztató

adat)

Másjogszabály

alapjánkeletkezett

t ketar-tozás

Másjogszabály

alapjánkeletkezettkamattar-

tozás

Kisebbségifenntartóikiegészíttámogatás

elszámolása

Egyházikiegészíttámogatás elszámo-

lása

4o 4p 4q 4r 4s 4t 4u 4v 4w 5 6 7 8 9 10 11

, ....... év ................hó ...........nap

922 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

16/A 4.2. számú adatlapMegye kódja / sorszám /

neve

Igazgatóság kvázi adószáma

lebonyolítási számlaszáma

címe

MEGYEI ÖSSZESÍT2006. év ..................hónap

I.A helyi önkormányzatok / többcélú kistérségi társulások központi forrásból származó járandóságaik terhére elszámolt

kötelezettségeinek adatszolgáltatásáról az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillet kötelezettségeir l

Sorszám Megnevezés Összeg (Ft) a/1.) Az összevont adóalapot terhel megállapított adóel leg összege a/2.) A különadózó jövedelmek adóalapját terhel adó a.) A magánszemélyek személyi jövedelemadó kötelezettsége (a/1.+a/2.)

b/1.) Társasházaknak kifizetett jövedelemb l levont forrásadó b/2.) Egyéb jogcímen levont személyi jövedelemadó b/3.) A kifizet t terhel személyi jövedelemadó összesen b/3.-ból: reprezentáció, üzleti ajándék utáni 44 % mérték adó b/3.-ból: természetbeni juttatások utáni 44 % mérték adó b/3.-ból: cégautó adó b/3.-ból: más a kifizet t terhel személyi jövedelemadó b/3.-ból: önkormányzat által fizetend 33 % illetve 8 % mérték személyi jövedelemadó b/3.-ból: a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás adója b.) Az adózót terhel – magánszemélyhez nem köthet – személyi jövedelemadó összesen (b/1.+b/2.+b/3.)

c.) El z évi elszámolási különbözet 1. Személyi jövedelemadó kötelezettség összesen (a+b+c) (kód: 103)

a/1.) A foglalkoztatót terhel 18 % mérték nyugdíjbiztosítási járulék - az ápolási díj kivételével a/2.) Az ápolási díj után a foglalkoztatót terhel 18 % mérték nyugdíjbiztosítási járulék a.) A foglalkoztatót terhel 18 % mérték nyugdíjbiztosítási járulék (a/1.+a/2.)

b/1.) Kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó magánszemély nyugdíjjáruléka b/2.) Kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó GYES, GYED, ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulékb.) A magánszemélyt terhel 8,5 % mérték nyugdíjjárulék (b/1.+b/2.)

c/1.) Magánnyugdíjpénztári tagokat terhel nyugdíjjárulék c/2.) Magánnyugdíjpénztári tagokra vonatkozóan a GYES, GYED, ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulék c.) A magánszemélyt terhel 0,5 % mérték nyugdíjjárulék (c/1.+c/2.)

d.) Határozat – járuléktartozás 2. A Nyugdíjbiztosítási Alapot megillet kötelezettség (a+b+c+d) (kód: 125)

a.) A munkáltatót terhel 11 % mérték egészségbiztosítási járulék b/1.) A nem magánnyugdíjpénztári tag egészségbiztosítási járuléka b/2.) Magánnyugdíjpénztári tag egészségbiztosítási járuléka b.) Foglalkoztatottak egészségbiztosítási járuléka (b/1.+b/2.)

c.) Határozat - járuléktartozás3. Az Egészségbiztosítási Alapot megillet kötelezettség (a+b+c) (kód: 124)

a.) Munkaadói járulék (kód: 144)b.) Munkavállalói járulék (kód: 145)c.) START kártyával rendelkez re vonatkozó 15 % mérték kötelezettség (kód: 186)d.) START kártyával rendelkez re vonatkozó 25 % mérték kötelezettség (kód: 186) e/1.) 11 % mérték egészségügyi hozzájárulás e/2.) 25 % mérték egészségügyi hozzájárulás e.) Százalékos mérték egészségügyi hozzájárulás (e/1.+e/2.) (kód: 152)f.) Tételes egészségügyi hozzájárulás (kód: 153) g/1.) 11 % mérték egészségbiztosítási járulék g/2.) 9 % mérték nyugdíjbiztosítási járulék

g.) Kifizet t terhel egyszer sített közteherviselési hozzájárulás (g/1.+g/2 h/1.) 11 % mérték személyi jövedelemadó h/2.) 4 % mérték nyugdíjjárulék h/3.) 0,1 % mérték nyugdíjjárulék h.) Magánszemélyt terhel egyszer sített közteherviselési hozzájárulás (h/1.+h/2.+h/3

4. Egyéb kötelezettségek (a+b+c+d+e+f+g+h) 5. Önellen rzési pótlék (kód: 215) 6. Határozat – bírság (kód: 215) 7. Határozat – késedelmi pótlék (kód: 138) 8. Az állami adóhatóság felé teljesítend befizetési kötelezettség (1+2+3+4+5+6+7) 9. Munkáltatói táppénz hozzájárulás – az Egészségbiztosítási Alapot megillet kötelezettség

neve:

címe:

törzsszáma:

adószáma : TB törzsszám:

pénzforgalmi jelz száma:

pénzügyi körzet: KSH kód:

Önkormányzat / Többcélú kistérségi társulás / Megye összesen

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 923

II.A központi költségvetésb l az önkormányzatot / többcélú kistérségi társulást az Áht. ... § (...) alapján (nettó módon) megillet pénzügyi

teljesítésr l, a „Társadalombiztosítási és családtámogatási kifizet hely által teljesített ellátások” igénylésér l

Sorszám Megnevezés Összeg (Ft) 1. Támogatás összesen 1

2. Lemondás miatt keletkezett, az el irányzatban már átvezetett összes tartozás (tájékoztató adat)

3. Az állami adóhatóság felé teljesítend befizetési kötelezettség 2

4. Munkáltatói táppénz hozzájárulás – az Egészségbiztosítási Alapot megillet kötelezettség

5. Magánnyugdíjpénztárak felé teljesítend kötelezettség – megfizet az Igazgatóság

6. El z id szak halmozott nettó tartozásai

7. El z id szak halmozott nettó tartozásaira felszámított kamat

8. Kisebbségi fenntartói kiegészít támogatás elszámolása

9. Egyházi kiegészít támogatás elszámolása

10. Más jogszabály alapján keletkezett t ketartozás

11. Más jogszabály alapján keletkezett kamattartozás

12. Jogtalanul igénybe vett lakossági közm fejlesztési támogatás visszavonása

13. Csökkent tételek összesen (3+4+5+6+7+8+9+10+11+12)

a/1.) Nyugdíjbiztosítási Alapot terhel ellátás

a/2.) Egészségbiztosítási Alapot terhel ellátások

a/3.) Központi költségvetésb l finanszírozott ellátások

14. A kifizet által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások (a/1.+a/2.+a/3.)3

a/1.) Nyugdíjbiztosítási Alapot terhel ellátás

a/2.) Egészségbiztosítási Alapot terhel ellátások

a/3.) Központi költségvetésb l finanszírozott ellátások

15.Az Igazgatóság, mint kifizet hely által – bruttó módon – teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások (a/1.+a/2.+a/3.)

a/1.) Nyugdíjbiztosítási Alapot terhel ellátás

a/2.) Egészségbiztosítási Alapot terhel ellátások

a/3.) Központi költségvetésb l finanszírozott ellátások

16.Az Igazgatóság, mint kifizet hely által – bruttó módon – teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások foglalkoztatottat terhel kötelezettségei (a/1.+a/2.+a/3.)3

a/1.) Nyugdíjbiztosítási Alapot terhel ellátás

a/2.) Egészségbiztosítási Alapot terhel ellátások

a/3.) Központi költségvetésb l finanszírozott ellátások

17.Az Igazgatóságot megillet kifizet hely által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások (a/1.+a/2.+a/3.)4

18. Az Igazgatóságot megillet forgót ke visszapótlása - pénzügyileg teljesítend 5

19. Nettó finanszírozásba bevont folyósítandó költségvetési juttatás kiutalás - az Áht. 64. §-a (5) a) pontjában szerepl határid t követ harmadik hónap kivételével – pénzügyileg teljesítend 6

20. Következ hónapot terhel tartozás megel legezés – pénzügyileg teljesítend 6,7

21. Az önkormányzatot terhel , Igazgatóságot megillet forgót ke visszapótlása - megfizet az önkormányzat az Igazgatósággal kötött külön megállapodásban rögzített id pontig

22. Az Igazgatóság tárgyhavi forgót ke igénye (17+18+21)

23. A következ hónapot terhel tartozásból a köztehertartozás összege - az Áht. 64. §-a (5) a) pontjában szerepl határid t követ második hónapban 7,8

24. Lemondás miatt az Áht. 64. §-a (5) a) pontjában szerepl határid t követ második hónapban levont összeg8

25. Az Áht. 64. §-a (5) a) pontjában szerepl határid t követ harmadik hónapot terhel lemondás miatt fennálló tartozás 9

26. Lemondás miatt az Áht. 64. §-a (5) a) pontjában szerepl határid t követ harmadik hónapban levont összeg10

27. Lemondással korrigált nettó utalás az Áht. 64. §-a (5) a) pontjában szerepl határid t követ harmadik hónapban– pénzügyileg teljesítend 11

28. A lemondás miatt benyújtandó inkasszó – pénzügyileg teljesítend 12

a/1.) Nyugdíjbiztosítási Alapot terhel ellátás (14 a/1.+15 a/1.)

a/2.) Egészségbiztosítási Alapot terhel ellátások (14 a/2.+15 a/2.)

a/3.) Központi költségvetésb l finanszírozott ellátások (14 a/3.+15 a/3.)

29. Társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összesen(14+15) – tájékoztató adat

_______________________, …… év …………………… hó ………….nap P.H.

.................................................................. igazgató

1. Részletezése a 16/A 4.1. számú adatlapon 2. Részletezése a 16/A 4.2. számú adatlap I. pontjában 3. Az önkormányzatot / többcélú kistérségi társulást megillet összeg 4. Az Igazgatóságot, mint kifizet helyi feladatokat ellátó költségvetési szervet megillet összeg, lakossági folyószámlára vagy a postai úton történ

ást az Igazgatóság teljesít 5. Az Igazgatóság forgót ke tárgyhavi visszapótlását a Kincstár csak addig a mértékig teljesíti, ameddig arra az önkormányzat / többcélú kistérségi társulást

nettó finanszírozásánál figyelembe vett támogatások, hozzájárulások, a kifizet által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összege a köztartozások, az el z id szak felhalmozott tartozása és kamatai, más jogszabály alapján keletkezett t ke- és kamattartozás, valamint a jogtalanul igénybe vett lakossági közm fejlesztési támogatás visszavonása beszámításán felül – fedezetet nyújt.

6. Kiutalás (Áht. 64. §-a (5) a) pontjában szerepl határid t követ harmadik hónap kivételével), 1-13+14+16-18> 0 esetén a 19. sor kerül kitöltésre és a 20. sor értéke 0 Tartozás 1-13+14+16-18< 0 esetén a 20. sor kerül kitöltésre és a 19. sor értéke 0 Megjegyzés: ha 1-13+14+16-18 = 0, akkor 19. és a 20. sor értéke is 07. A tartozás összegér l benyújtott azonnali beszedési megbízásról ( inkasszó ) a Kincstár az Igazgatóságot a Belügyminisztérium útján a benyújtást

követ hónap 5. napjáig értesíti.

8. Áht. 64. §-a (5) a) pontjában szerepl határid t követ második hónapban szerepelhet adat 20-2 > 0 esetén a 23. sor kerül kitöltésre és a 24. sor értéke 0 20-2 < 0 esetén a 24. sor kerül kitöltésre és a 23. sor értéke 0 20-2 = 0 esetén a 23. és a 24. sor értéke 0 9. Áht. 64. §-a (5) a) pontjában szerepl határid t követ második hónapban 23 > 0 esetén 25. sor = 2. sor 24 > 0 esetén 25. sor = 20. sor 20 – 2 = 0 esetén 25. sor = 2. sor = 20. sor Áht. 64. §-a (5) a) pontjában szerepl határid t követ harmadik hónapban az el z hónap 25. sorában szerepl összeg 10. Áht. 64. §-a (5) a) pontjában szerepl határid t követ harmadik hónapban szerepelhet adat 19 > 0 esetén kerül kitöltésre ha 19 – 25 0 , akkor 25. sorban szerepl összeg ha 19 – 25 < 0 , akkor 19. sorban szerepl összeg 11. Áht. 64. §-a (5) a) pontjában szerepl határid t követ harmadik hónapban szerepelhet adat 19 > 0 esetén értéke a 19. sor és a 26. sor különbsége, 19 = 0 vagy 19-26 < 0 esetén 27 sor értéke 0 12. Áht. 64. §-a (5) a) pontjában szerepl határid t követ harmadik hónapban szerepelhet adat 19 > 0 és 19-25< 0 esetén 25.sor és a 19. sor különbsége 19 = 0 esetén a 25. sorban szerepl összeg

924PÉ

NZ

ÜG

YI

KÖ

ZL

ÖN

Y4.szám

16/B 1.1./a számú adatlap Megye kódja: neve: Szolgáltatói kör típusa: nettó Kifizetés típusa: havi

EL IRÁNYZAT KÖZL LAP

A GYÓGYÍTÓ-MEGEL Z ELLÁTÁSOK EL IRÁNYZATAI TERHÉRE TELJESÍTEND KIFIZETÉSEK AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁRTÓL

2006. év ................hónap

Költségvetési szerv sorszáma, PIR törzsszáma, neve, OEP-kód (1, 2, 3, 4)*

Gyógyító-megel z ellátás Járandóság el leg

Egy havi külön

juttatásel lege

Háziorvosi -, háziorvosi ügyeleti ellátás

Véd n i szolgál-tatás, anya-, gyermek- és

ifjúságvédelem

Fogászatiellátás

Gondozó- intézeti

gondozás

Beteg-szállítás és

orvosi rendelvény

halott-szállítás

M vese-kezelés

Háziszak-ápolás

M ködésiköltségel leg

Célel -irányzatok

Mentés Laborató-riumi ellátás

Összevontszakellátás

Krónikus fekv beteg

ellátás

Tárgyhavi összesbevétel

(5+6+7+8+9+10+11+12+13+14+15+16+17+18+19)

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Megye összesen

* Az adatlapon szerepl , OEP-kód és név alapján egyértelm en azonosítható szolgáltatók címe és bankszámlaszáma az OEP szakmai és pénzügyi programjaiban elektronikus formában kerülnek rögzítésre és tárolásra

4.számPÉ

NZ

ÜG

YI

KÖ

ZL

ÖN

Y925

16/B 1.1./b számú adatlap

Költségvetési szerv sorszáma, PIR törzsszáma, neve, OEP-kód (1, 2, 3, 4)*

Járandóság el leg vissza-vonása

Egy havi külön juttatás el legének tárgyhavi

visszatartása

M ködési el legvisszavonása

OVSZ vérellátás levo-nása

Gyógyító-megel z ellátás hónap els munkanapján

utalt összege

Egyéb csökkenttételek

(pl. ellen rzés miatti visszavonás stb.)

Visszavonásokösszesen

(21+22+23+ 24+25+26)

Tárgyhavi nettó-sítás alapját

képez támoga-tás összege

(20-27)

El z hónap rendkívü-li utalásai

(Tájékoztató adat)

21 22 23 24 25 26 27 28 29

Megye összesen

, ......... év ................hó ...........nap

* Az adatlapon szerepl , OEP-kód és név alapján egyértelm en azonosítható szolgáltatók címe és bankszámlaszáma az OEP szakmai és pénzügyi programjaiban elektronikus formában kerülnek rögzítésre és tárolásra

926 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

16/B 3.1. számú adatlap

ELSZÁMOLÁS az OEP támogatásból a költségvetési szervet az Áht. ... § (...) alapján

(nettó módon) megillet pénzügyi teljesítésr l2006. év .............hónap

Sor-szám

Megnevezés Összeg (Ft)

a.) Járandóság el legb.) Egy havi kölön juttatás el legec.) Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás d.) Véd n i szolgáltatás, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem e.) Fogászati ellátás f.) Gondozóintézeti gondozás g.) Betegszállítás és orvosi rendelvény halott-szállítás h.) M vese kezelés i.) Házi szakápolás j.) M ködési költségel legk.) Célel irányzatok l.) Mentés m.) Laboratóriumi ellátás n.) Összevont szakellátás o.) Krónikus fekv beteg ellátás p.) Járandóság el leg visszavonása q.) Egy havi külön juttatás el legének tárgyhavi visszatartása r.) M ködési el leg visszavonása s.) OVSZ vérellátás levonása t.) Gyógyító-megel z ellátás hónap els munkanapján utalt összege u.) Egyéb csökkent tételek (pl. ellen rzés miatti visszavonás stb.)

1. Tárgyhavi nettósítás alapját képez támogatás összege (a+b+c+d+e+f+g+h+i+j+k+l+m+n+o-p-q-r-s-t-u) 2. A személyi juttatások bruttó összege

a/1.) Az összevont adóalapot terhel megállapított adóel leg összege a/2.) A különadózó jövedelmek adóalapját terhel adó a.) A magánszemélyek személyi jövedelemadó kötelezettsége (a/1.+a/2.)

b/1.) Társasházaknak kifizetett jövedelemb l levont forrásadó b/2.) Egyéb jogcímen levont személyi jövedelemadó b/3.) A kifizet t terhel személyi jövedelemadó összesen b/3.-ból: reprezentáció, üzleti ajándék utáni 44 % mérték adó b/3.-ból: természetbeni juttatások utáni 44 % mérték adó b/3.-ból: cégautó adó b/3.-ból: más a kifizet t terhel személyi jövedelemadó b/3.-ból: önkormányzat által fizetend 33 % illetve 8 % mérték személyi jövedelemadó b/3.-ból: a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás adója b.) Az adózót terhel – magánszemélyhez nem köthet – személyi jövedelemadó összesen (b/1.+b/2.+b/3.)

c.) El z évi elszámolási különbözet 3. Személyi jövedelemadó kötelezettség összesen (a+b+c)

a/1.) A foglalkoztatót terhel 18 % mérték nyugdíjbiztosítási járulék - az ápolási díj kivételével a/2.) Az ápolási díj után a foglalkoztatót terhel 18 % mérték nyugdíjbiztosítási járulék a.) A foglalkoztatót terhel 18 % mérték nyugdíjbiztosítási járulék (a/1.+a/2.)

b/1.) Kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó magánszemély nyugdíjjáruléka b/2.) Kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó GYES, GYED, ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulék b.) A magánszemélyt terhel 8,5 % mérték nyugdíjjárulék (b/1.+b/2.)

c/1.) Magánnyugdíjpénztári tagokat terhel nyugdíjjárulék c/2.) Magánnyugdíjpénztári tagokra vonatkozóan a GYES, GYED, ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulék c.) A magánszemélyt terhel 0,5 % mérték nyugdíjjárulék (c/1.+c/2.)

d.) Határozat – járuléktartozás

neve:

címe:

törzsszáma:

OEP-kód:

adószáma: pénzforgalmi jelz száma:

Pénzügyi körzet: KSH kód:

Költségvetési szerv

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 927

16/B 3.1. számú adatlap

4. A Nyugdíjbiztosítási Alapot megillet kötelezettség (a+b+c+d) a.) A munkáltatót terhel 11 % mérték egészségbiztosítási járulék b/1.) A nem magánnyugdíjpénztári tag egészségbiztosítási járuléka b/2.) Magánnyugdíjpénztári tag egészségbiztosítási járuléka b.) Foglalkoztatottak egészségbiztosítási járuléka (b/1.+b/2.)

c.) Határozat - járuléktartozás 5. Az Egészségbiztosítási Alapot megillet kötelezettség (a+b+c) a.) Munkaadói járulék b.) Munkavállalói járulék c.) START kártyával rendelkez re vonatkozó 15 % mérték kötelezettség d.) START kártyával rendelkez re vonatkozó 25 % mérték kötelezettség e/1.) 11 % mérték egészségügyi hozzájárulás e/2.) 25 % mérték egészségügyi hozzájárulás e.) Százalékos mérték egészségügyi hozzájárulás (e/1.+e/2.)

f.) Tételes egészségügyi hozzájárulás g/1.) 11 % mérték egészségbiztosítási járulék g/2.) 9 % mérték nyugdíjbiztosítási járulék g.) Kifizet t terhel egyszer sített közteherviselési hozzájárulás (g/1.+g/2.) h/1.) 11 % mérték személyi jövedelemadó h/2.) 4 % mérték nyugdíjjárulék h/3.) 0,1 % mérték nyugdíjjárulék h.) Magánszemélyt terhel egyszer sített közteherviselési hozzájárulás (h/1.+h/2.+h/3.)

6. Egyéb kötelezettségek (a+b+c+d+e+f+g+h) 7. Önellen rzési pótlék 8. Határozat – bírság 9. Határozat – késedelmi pótlék 10. Az állami adóhatóság felé teljesítend befizetési kötelezettség (3+4+5+6+7+8+9) 11. Munkáltatói táppénz hozzájárulás – az Egészségbiztosítási Alapot megillet kötelezettség 12. Magánnyugdíjpénztárak felé teljesítend kötelezettség – megfizet az Igazgatóság 13. Befizetési kötelezettségek összesen (10+11+12) 14. El z id szak halmozott nettó tartozásai 15. El z id szak halmozott nettó tartozásaira felszámított kamat 16. Csökkent tételek összesen (13+14+15) 17. Az Igazgatóságot megillet kifizet hely által – nettó módon – teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási

ellátások 1

18. Az Igazgatóság, mint kifizet hely által – bruttó módon – teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások foglalkoztatottat terhel kötelezettségei2

19. A kifizet által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások 2

20. Az Igazgatóságot megillet forgót ke visszapótlása 3

21. Nettó finanszírozásba bevont folyósítandó költségvetési juttatás kiutalás 4

22. Következ hónapot terhel tartozás megel legezés 4

23. A költségvetési szervet terhel , Igazgatóságot megillet forgót ke visszapótlása 3 - megfizet a költségvetési szerv az Igazgatósággal kötött külön megállapodásban rögzített id pontig

24. Az Igazgatóság tárgyhavi forgót ke igénye (17+20+23)

25. El z hónap rendkívüli utalásai 5

26. Az állami adóhatóságnál nyilvántartott kötelezettség (3+4a+4b+4c+5a+5b+6+7) 5

, ……... év ..............hó ..........nap P.H. .................................................................. igazgató

1 Az Igazgatóságot, mint kifizet helyi feladatokat ellátó költségvetési szervet megillet összeg, a lakossági folyószámlára vagy a postai úton történ utalást az Igazgatóság teljesíti

2 A költségvetési szervet megillet összeg 3 Az Igazgatóság forgót ke tárgyhavi visszapótlását a Kincstár csak addig a mértékig teljesíti, ameddig arra a költségvetési szervezet nettó finanszírozásánál figyelembe

vett támogatások, hozzájárulások, a kifizet által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összege – a köztartozások valamint az el z id szak felhalmozott tartozása és kamatai beszámításán felül – fedezetet nyújt.

4 Kiutalás 1-16+18+19-20 > 0 esetén a 21. sor kerül kitöltésre és a 22. sor értéke 0 Tartozás 1-16+18+19-20 < 0 esetén a 22. sor kerül kitöltésre és a 21. sor értéke 0 Megjegyzés: ha 1-16+18+19-20 = 0, akkor 21. és a 22. sor értéke is 0

5 Tájékoztató adat

928 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

16/B 3.2. számú adatlap ELSZÁMOLÁS

az OEP által finanszírozott költségvetési szerv nettó finanszírozásba bevont „Társadalombiztosítási és családtámogatási kifizet hely által teljesített ellátások”

igényléséhez 2006. év .....................hónap

Sor- szám

Megnevezés Az Igazgatóság, mint

kifizet hely által – bruttó módon

– teljesített társadalom-biztosítási és

családtámogatási ellátások

Az Igazgatóság, mint kifizet hely

által – bruttó módon –

teljesített társadalom-biztosítási és

családtámogatási ellátások

foglalkoztatottat terhel

kötelezettségei**

Az Igazgatóságot megillet

kifizet hely által teljesített

társadalom-biztosítási és

családtámogatási ellátások *

(3-4)

A kifizet által – bruttó módon –

teljesített társadalom-biztosítási és

családtámogatási ellátások **

Társadalom-biztosítási és

családtámogatási ellátások összesen

(3+6) 1 2 3 4 5 6 7

a.) Öregségi nyugdíj helyett folyósított illetmény

b.) Öregségi nyugdíj helyett folyósított illetmény korrekciója (+/-)

1. Nyugdíjbiztosítási Alapot terhel ellátás (a+b) a.) Rokkantsági nyugdíj helyett folyósított illetmény b.) Terhességi-gyermekágyi segély kifizet helyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után

c.) Terhességi-gyermekágyi segély más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után

d.) Táppénz kifizet helyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után e.) Táppénz más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után f.) Közegészségügyi és állategészségügyi zárlat, hatósági elkülönítés miatti táppénz

g.) Passzív jogon folyósított táppénz h.) Gyermekápolási táppénz kifizet helyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után

i.) Gyermekápolási táppénz más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után

j.) Baleseti táppénz k.) Gyermekgondozási díj l.) Kifizet helyek költségtérítése m.) Egészségbiztosítási ellátások postaköltsége

2. Egészségbiztosítási Alapot terhel ellátások (a+b+c+d+e+f+g+h+i+j+k+l+m) a.) Gyermekgondozási segély

b.) Családi pótlék

c.) Anyasági támogatás

d.) Apákat megillet munkaid -kedvezmény távolléti díjának megtérítése

e.) PéP tv. költségvetési megtérítése

f.) Szociális támogatás

g.) Megváltozott munkaképesség ek kereset-kiegészítése (átmeneti kereset-kiegészítés)

h.) Nem társadalombiztosítási ellátások postaköltsége

i.) Apákat megillet munkaid -kedvezmény távolléti díjának foglalkoztatót terhel közterhei

3. Központi költségvetésb l finanszírozott ellátások (a+b+c+d+e+f+g+h+i)

4. A kifizet hely részére megtérítend összeg (1+2+3) 5. Az Igazgatóság el irányzat-felhasználási keretszámla terhére utalandó (2l) 6. Az Igazgatóság lebonyolítási számlára utalandó (4-2l)

, ......... év .....................................hó .........nap

* az Igazgatóságot, mint kifizet helyi feladatokat ellátó költségvetési szervet megillet összeg, a lakossági folyószámlára vagy a postai úton történ utalást az Igazgatóság teljesíti ** a költségvetési szervet megillet összeg

neve: címe: törzsszáma:

OEP-kód:

adószáma: pénzforgalmi jelz száma:

Pénzügyi körzet: KSH kód:

Költségvetésiszerv

4.számPÉ

NZ

ÜG

YI

KÖ

ZL

ÖN

Y929

16/B 4.1./a számú adatlapMegye kódja: neve: Ügyintéz neve: telefonszáma:

MEGYEI ÖSSZESÍTaz OEP által finanszírozott költségvetési szervek nettó finanszírozásba bevont támogatásáról

2006. év ................hónap

Költségvetési szerv sorszáma, PIR törzsszáma, neve, OEP-kód (1, 2, 3, 4)*

Ebb lTárgyhavi támo-gatás összesen

(5a+5b+5c+5d+ 5e+5f+5g+5h+5i+5j+5k+5l+5m+5n+5o-5p-5q-5r-5s-5t-5u)

Járandóság el leg

Egy havi külön

juttatásel lege

Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás

Véd n i szolgál-tatás, anya-, gyermek- és

ifjúság-védelem

Fogászatiellátás

Gondozó- intézeti

gondozás

Beteg-szállítás és

orvosi rendelvény

halott-szállítás

M vese-kezelés

Háziszakápolás

M kö-dési

költség-el leg

Célel -irányzatok

Mentés Laboratóriu-mi ellátás

Összevontszakellátás

Krónikus fekv beteg

ellátás

5 5a 5b 5c 5d 5e 5f 5g 5h 5i 5j 5k 5l 5m 5n 5o

Megye összesen

* Az adatlapon szerepl , OEP-kód és név alapján egyértelm en azonosítható szolgáltatók címe és bankszámlaszáma az OEP szakmai és pénzügyi programjaiban elektronikus formában kerülnek rögzítésre és tárolásra

930PÉ

NZ

ÜG

YI

KÖ

ZL

ÖN

Y4.szám

16/B 4.1./b számú adatlap

Költségvetési szerv sorszáma, PIR törzsszáma, neve, OEP-kód (1, 2, 3, 4)*

Ebb l Járandóság el leg vissza-

vonásaEgy havi külön juttatás el legének tárgyhavi

visszatartása

M ködési el legvisszavonása

OVSZ vérellátás levo-nása

Gyógyító-megel z ellátás hónap els munkanapján

utalt összege

Egyéb csökkenttételek

(pl. ellen rzés miatti visszavonás stb.)

El z hónap rendkívü-li utalásai

(Tájékoztató adat)

5p 5q 5r 5s 5t 5u 5v

Megye összesen

, ......... év ................hó ...........nap

* Az adatlapon szerepl , OEP-kód és név alapján egyértelm en azonosítható szolgáltatók címe és bankszámlaszáma az OEP szakmai és pénzügyi programjaiban elektronikus formában kerülnek rögzítésre és tárolásra

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 931

16/B 4.2. számú adatlapMegye kódja / sorszám /

neve

Igazgatóság kvázi adószáma

lebonyolítási számlaszáma

címe

MEGYEI ÖSSZESÍT2006. év ..................hónap

I.Az OEP támogatásból (nettó módon) finanszírozott járandóságaik terhére elszámolt kötelezettségeinek adatszolgáltatásáról az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillet kötelezettségeir l

Sorszám Megnevezés Összeg (Ft) a/1.) Az összevont adóalapot terhel megállapított adóel leg összege a/2.) A különadózó jövedelmek adóalapját terhel adó a.) A magánszemélyek személyi jövedelemadó kötelezettsége (a/1.+a/2.)

b/1.) Társasházaknak kifizetett jövedelemb l levont forrásadó b/2.) Egyéb jogcímen levont személyi jövedelemadó b/3.) A kifizet t terhel személyi jövedelemadó összesen b/3.-ból: reprezentáció, üzleti ajándék utáni 44 % mérték adó b/3.-ból: természetbeni juttatások utáni 44 % mérték adó b/3.-ból: cégautó adó b/3.-ból: más a kifizet t terhel személyi jövedelemadó b/3.-ból: önkormányzat által fizetend 33 % illetve 8 % mérték személyi jövedelemadó b/3.-ból: a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás adója b.) Az adózót terhel – magánszemélyhez nem köthet – személyi jövedelemadó összesen (b/1.+b/2.+b/3.)

c.) El z évi elszámolási különbözet 1. Személyi jövedelemadó kötelezettség összesen (a+b+c) (kód: 103)

a/1.) A foglalkoztatót terhel 18 % mérték nyugdíjbiztosítási járulék - az ápolási díj kivételével a/2.) Az ápolási díj után a foglalkoztatót terhel 18 % mérték nyugdíjbiztosítási járulék a.) A foglalkoztatót terhel 18 % mérték nyugdíjbiztosítási járulék (a/1.+a/2.)

b/1.) Kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó magánszemély nyugdíjjáruléka b/2.) Kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó GYES, GYED, ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulékb.) A magánszemélyt terhel 8,5 % mérték nyugdíjjárulék (b/1.+b/2.)

c/1.) Magánnyugdíjpénztári tagokat terhel nyugdíjjárulék c/2.) Magánnyugdíjpénztári tagokra vonatkozóan a GYES, GYED, ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulék c.) A magánszemélyt terhel 0,5 % mérték nyugdíjjárulék (c/1.+c/2.)

d.) Határozat – járuléktartozás 2. A Nyugdíjbiztosítási Alapot megillet kötelezettség (a+b+c+d) (kód: 125)

a.) A munkáltatót terhel 11 % mérték egészségbiztosítási járulék b/1.) A nem magánnyugdíjpénztári tag egészségbiztosítási járuléka b/2.) Magánnyugdíjpénztári tag egészségbiztosítási járuléka b.) Foglalkoztatottak egészségbiztosítási járuléka (b/1.+b/2.)

c.) Határozat - járuléktartozás3. Az Egészségbiztosítási Alapot megillet kötelezettség (a+b+c) (kód: 124)

a.) Munkaadói járulék (kód: 144)b.) Munkavállalói járulék (kód: 145)c.) START kártyával rendelkez re vonatkozó 15 % mérték kötelezettség (kód: 186)d.) START kártyával rendelkez re vonatkozó 25 % mérték kötelezettség (kód: 186) e/1.) 11 % mérték egészségügyi hozzájárulás e/2.) 25 % mérték egészségügyi hozzájárulás e.) Százalékos mérték egészségügyi hozzájárulás (e/1.+e/2.) (kód: 152)f.) Tételes egészségügyi hozzájárulás (kód: 153) g/1.) 11 % mérték egészségbiztosítási járulék g/2.) 9 % mérték nyugdíjbiztosítási járulék g.) Kifizet t terhel egyszer sített közteherviselési hozzájárulás (g/1.+g/2.) h/1.) 11 % mérték személyi jövedelemadó h/2.) 4 % mérték nyugdíjjárulék

h/3.) 0,1 % mérték nyugdíjjárulék h.) Magánszemélyt terhel egyszer sített közteherviselési hozzájárulás (h/1.+h/2.+h/3.)

4. Egyéb kötelezettségek (a+b+c+d+e+f+g+h) 5. Önellen rzési pótlék (kód: 215) 6. Határozat – bírság (kód: 215) 7. Határozat – késedelmi pótlék (kód: 138) 8. Az állami adóhatóság felé teljesítend befizetési kötelezettség (1+2+3+4+5+6+7) 9. Munkáltatói táppénz hozzájárulás – az Egészségbiztosítási Alapot megillet kötelezettség

neve:

címe:

törzsszáma:

adószáma : OEP kód: TB törzsszám:

pénzforgalmi jelz száma:

Pénzügyi körzet: KSH kód:

Költségvetési szerv / Megye összesen

932 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

II.Az OEP támogatásból a költségvetési szerveket az Áht. ... § (...) alapján (nettó módon) megillet pénzügyi teljesítésr l,

a „Társadalombiztosítási és családtámogatási kifizet hely által teljesített ellátások” igénylésér l

Sorszám Megnevezés Összeg (Ft) 1. A tárgyhavi nettósítás alapját képez támogatás összege 1

2. Az állami adóhatóság felé teljesítend befizetési kötelezettség 2

3. Munkáltatói táppénz hozzájárulás – az Egészségbiztosítási Alapot megillet kötelezettség

4. Magánnyugdíjpénztárak felé teljesítend kötelezettség – megfizet az Igazgatóság

5. El z id szak halmozott nettó tartozásai

6. El z id szak halmozott nettó tartozásaira felszámított kamat

7. Csökkent tételek összesen (2+3+4+5+6)

a/1.) Nyugdíjbiztosítási Alapot terhel ellátás

a/2.) Egészségbiztosítási Alapot terhel ellátások

a/3.) Központi költségvetésb l finanszírozott ellátások

8. A kifizet által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások (a/1.+a/2.+a/3.)3

a/1.) Nyugdíjbiztosítási Alapot terhel ellátás

a/2.) Egészségbiztosítási Alapot terhel ellátások

a/3.) Központi költségvetésb l finanszírozott ellátások

9.Az Igazgatóság, mint kifizet hely által – bruttó módon – teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások (a/1.+a/2.+a/3.)

a/1.) Nyugdíjbiztosítási Alapot terhel ellátás

a/2.) Egészségbiztosítási Alapot terhel ellátások

a/3.) Központi költségvetésb l finanszírozott ellátások

10.Az Igazgatóság, mint kifizet hely által – bruttó módon – teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások foglalkoztatottat terhel kötelezettségei (a/1.+a/2.+a/3.)3

a/1.) Nyugdíjbiztosítási Alapot terhel ellátás

a/2.) Egészségbiztosítási Alapot terhel ellátások

a/3.) Központi költségvetésb l finanszírozott ellátások

11.Az Igazgatóságot megillet kifizet hely által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások (a/1.+a/2.+a/3.)4

12. Az Igazgatóságot megillet forgót ke visszapótlása – pénzügyileg teljesítend 5

13. Kiutalás (+) a gazdálkodó részére6

14. Következ hónapot terhel tartozás megel legezés – pénzügyileg teljesítend 6,7

15. Az intézményt terhel , Igazgatóságot megillet forgót ke visszapótlása

16. Az Igazgatóság tárgyhavi forgót ke igénye (11+12+15)

a/1.) Nyugdíjbiztosítási Alapot terhel ellátás

a/2.) Egészségbiztosítási Alapot terhel ellátások

a/3.) Központi költségvetésb l finanszírozott ellátások

17. Társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összesen(8+9) – tájékoztató adat

_______________________, …… év …………………… hó ………….nap P.H.

.................................................................. igazgató

1. Részletezése a 16/B 4.1. számú adatlapon 2. Részletezése a 16/B 4.2. számú adatlap I. táblázatában 3. A költségvetési szervet megillet összeg 4. Az Igazgatóságot, mint kifizet helyi feladatokat ellátó költségvetési szervet megillet összeg, lakossági folyószámlára vagy a postai úton történ utalást az Igazgatóság teljesít5. Az Igazgatóság forgót ke tárgyhavi visszapótlását a Kincstár csak addig a mértékig teljesíti, ameddig arra a költségvetési szervezet nettó finanszírozásánál figyelembe vett támogatások,

hozzájárulások, a kifizet által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összege – a köztartozások valamint az el z id szak felhalmozott tartozása és kamatai beszámításán felül – fedezetet nyújt.

6. Kiutalás 1-7+8+10-12 > 0 esetén a 13. sor kerül kitöltésre és a 14. sor értéke 0 Megel legezés 1-7+8+10 < 0 esetén a 14. sor kerül kitöltésre és a 12., 13. sorok értéke 0 Megjegyzés: ha 1-7+8+10 = 0, akkor 12., 13., 14. sorok értéke 0 7. A tartozás összegér l benyújtott azonnali beszedési megbízásról (inkasszó) a Kincstár az Igazgatóságot a Belügyminisztérium útján 8. A benyújtást követ hónap 5. napjáig értesíti.

15. számú melléklet a 318/2005. (XII. 26.) Korm. rendelethez

[19. számú melléklet a 216/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 933

………………………………..(fejezet) adatszolgáltatása és értékelése a

………………………………..(szervezet) ………évi tevékenységér l

Sor-

sz.Megnevezés Mértékegység Érték

A szervezet alapításának id pontja: év-hó-nap

1. A szervezet teljesítményét jellemz naturális mutatók

2. A szervezet tárgyévi összes bevétele (ezer Ft)

3. Értékesítés nettó árbevétele (ezer Ft)

4. ebb l: költségvetési szervt l származó vállalkozási bevétel (ezer Ft)

5. ebb l: nem költségvetési szervnek végzett vállalkozási tevékenység árbevétele (ezer Ft)

6. Egyéb és rendkívüli bevételek (ezer Ft)

7. ebb l: - a szervezet tárgyévi saját fejezeti támogatása, (ezer Ft)

8. a támogatási el irányzat megnevezése a központi költségvetésben (fejezet, cím, alcím):

9. - a tárgyévi egyéb központi költségvetési támogatása, (ezer Ft)

10. a támogatási el irányzat megnevezése a központi költségvetésben (fejezet, cím, alcím):

11. Pénzügyi m veletek bevételei (ezer Ft)

12. Egyéb bevétel, amely a fenti felsorolásban nem szerepel (ezer Ft)

13. ebb l: közhasznú tevékenységb l, nem költségvetési szervt l származó bevétel (ezer Ft)

14. A szervezet tárgyévi összes ráfordítása (ezer Ft)

15. ebb l: az éves "m ködtetési" ráfordítás (ezer Ft)

16. ebb l: a személyi jelleg ráfordítások (ezer Ft)

17. A szervezet tárgyévi adózott eredménye (ezer Ft)

18. Gazdasági társaságnál a fizetett osztalék összege (ezer Ft)

19. A szervezet tárgyévi mérleg szerinti eredménye (ezer Ft)

20. A szervezet egy éven túli pénzügyi befektetéseinek összege (ezer Ft)

21. ebb l: részesedések összértéke (ezer Ft)

részesedések tételes megnevezése, értéke:

(ezer Ft)

22. A szervezet egy éven belüli pénzügyi befektetéseinek összege (ezer Ft)

23. A szervezet alapításkori induló t kéje, illetve jegyzett t kéje: (ezer Ft)

24. Állami részesedés /(köz)alapítványok esetében vagyoni hozzájárulás/ az induló vag (ezer Ft)

25. A szervezet saját t kéje (ezer Ft)

26. ebb l: a fejezet tárgyévi részesedése /kivéve (köz)alapítványok/ (ezer Ft)

27. T keemelés a tárgyévben (ezer Ft)

28. A teljes munkaid ben foglalkoztatottak éves átlagjövedelme (ezer Ft/év/f )

29. - átlagos statisztikai állományi létszáma (f )

30. A részmunkaid ben foglalkoztatottak éves átlagjövedelme (ezer Ft/év/f )

31. - átlagos statisztikai állományi létszáma (f )

32. A megbízási, vállalkozási formában foglalkoztatottak számára kifizetett összeg (ezer Ft)

Budapest, 200.. ..hó ..nap

33. A szervezet tevékenységének min sítése:

a) kiváló; b) jó; c) közepes; d) gyenge; e)eredménytelen

Kiállító neve, telefonszáma, aláírása:

934 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

Az adatlap számszaki ellen rzéséért és a min sítésért felel s vezet neve:

beosztása:

aláírása:

ADATSZOLGÁLTATÁS ÉS ÉRTÉKELÉS

a fejezetek érdekeltségébe (vagyonkezelésébe) tartozó alapítványok

közalapítványok, gazdálkodó szervezetek tárgyévi központi

költségvetési finanszírozásáró

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ1. pont: olyan, rendelkezésre álló kimutatások, illetve egyéb adatok, valamint az azokbólképzett statisztikai mutatószámok (arányok, viszonyszámok stb.), amelyek jól jellemzik azadott szervezet teljesítményének mennyiségét és/vagy min ségét;2. pont: a táblázat 3., 6., 11. és 12. sorainak összege7. pont: a saját fejezeti támogatásba a t keemelés nem tartozik bele, azt a 27. sorban kellfeltüntetni.12. pont: a közhasznúsági szerz dés alapján valamely tevékenység végzésére kapottköltségvetési támogatást a 7. sorban kell feltüntetni. 15. pont: a szervezet éves m ködtetési ráfordításai:a) (köz)alapítványoknál - titkárság, kuratórium, felügyel bizottság m ködtetési kiadásai,bírálat, minden olyan költség, ami nem közvetlenül a szervezet szakmai alaptevékenységeteljesítése, finanszírozása keretében merült fel,b) gazdálkodó szervezet esetében - a szervezet általános költségei;22. pont: pl. forgatási céllal vásárolt értékpapírok;

33. pont: a min sítés alapját az adatszolgáltatás adatai és e rendelet 149/A. § (1)bekezdésébenfoglalt szempontok alapján elkészített értékelés képezi, amely figyelembeveszia gazdálkodás eredményességét, az ellátott alaptevékenységet, a közhasznú tevékenységellátásának színvonalát, az ügyvezetés tevékenységét, a szervezet m ködésénekszabályozottságát, dokumentáltságát, a m ködéssel kapcsolatos problémákat is.

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 935

16. számú melléklet a 318/2005. (XII. 26.) Korm. rendelethez

[20. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]

Adatszolgáltatás egyes államháztartáson kívüli szervezetekről és azok tevékenységeiről a kormányzati szektorba történő

besorolás eldöntéséhez, illetve végrehajtásához

I. A kormányzati szektor és az államháztartás szervezeti körének eltérése

A nemzeti számlák nemzetközi és hazai statisztikai szabványai elveket határoznak meg a statisztikai értelemben vett kormányzati szektorba tartozó szervezetek körére és besorolásuk módjára. Azok a gazdasági egységek tartoznak a kormányzati szektorba, amelyek nem-piaci termelést végeznek egyéni és közösségi fogyasztásra alkalmas javak előállítása érdekében, finanszírozási forrása jellemzően a többi gazdasági szektor számára előírt kötelező befizetés, illetve azok, amelyek a nemzeti jövedelem és a nemzeti vagyon újraelosztásában vesznek részt.

A nem-piaci termelés azt jelenti, hogy nem árbevétel ellenében történik meg a javak felhasználásra való átadása, a termelés költségei nem vagy csak kis részben térülnek meg. A kormányzati szektor teljesítményét ezért a költségekkel, s nem a piaci szektorban alkalmazott értékesítési árbevétellel kell számba venni.

A „tartalom elsődlegessége a formával szemben” alapelv érvényesülése alapján így – a magyar jogi előírások szerint az államháztartásba tartozó szervezeteken kívül – a tulajdonlás, az irányítás és a többségi finanszírozás együttes kritériumát teljesítő államháztartáson kívüli gazdasági szervezetek is a statisztikai értelemben vett kormányzati szektor részét képezik, a szervezeti-jogi formától és a gazdálkodás rendjétől függetlenül. Az adatszolgáltatás elrendelése teremti meg a feltételeket a statisztikai besorolási elvek (irányítás, finanszírozás, állam nevében végzett tevékenység) tényleges gyakorlati érvényesülésének vizsgálatához, s ennek alapján annak meghatározásához, mely szervezetek, illetve azok mely tevékenységei, milyen időszakban és módon jelenjenek meg a kormányzati szektor elszámolásaiban.

II. Az adatszolgáltatás rendje

1. Az adatszolgáltatást az alábbiakban felsorolt szervezetekre vonatkozóan kell teljesíteni: a) a részben vagy egészben állami tulajdonú gazdasági társaságok, amelyek működését, feladatait

jogszabály egyedileg szabályozza, illetőleg jogszabály alapján állami feladatot részben vagy egészben állami kezességvállalás mellett felvett hitelforrásból, illetve költségvetési forrásokat megelőlegezve vagy utólagosan felhasználva finanszíroznak vagy végeznek; így különösen:

aa) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., ab) ac) az Államadósság Kezelő Központ Rt., ad) a Magyar Fejlesztési Bank Rt., ae) a Magyar Exporthitel Biztosító Rt., af) a Magyar Export-Import Bank Rt., ag) a Magyar Rádió Rt., ah) a Magyar Televízió Rt., ai) a Duna Televízió Rt., aj) a Magyar Távirati Iroda Rt., ak) a Rendezvénycsarnok Rt., al) a Magyar Turizmus Rt.; b) az a) pontban meghatározott szervezetek által alapított, tulajdonolt (közvetett állami tulajdonú)

gazdasági társaságok, amelyek működését jogszabály egyedileg szabályozza, illetőleg jogszabály alapján állami feladatokat részben vagy egészben állami kezességvállalás mellett felvett hitelforrásból, illetve költségvetési forrásokat megelőlegezve vagy utólagosan felhasználva finanszíroznak vagy végeznek, így különösen:

936 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

ba) a Diákhitel Központ Rt., bb) a Nemzeti Autópálya Rt., bc) az Állami Autópálya Kezelő Rt.; c) a minisztériumok, más, fejezet felügyeletét ellátó szervek, valamint a központi költségvetési szervek

által alapított közhasznú társaságok; d) az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványok; e) a Műsorszolgáltató Alap; f) az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza.

2. Az 1. pontban foglalt szervezetekre vonatkozó adatszolgáltatást a következők teljesítik: a) az 1. pont a)–c) pontjában foglalt szervezetek esetében a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv; b) az 1. pont d) és e) pontjában foglalt szervezetek esetében az alapító, illetve azon szervezet, amely a

közalapítvány felett felügyeletet gyakorol, illetőleg amelynek költségvetéséből – a költségvetési törvény alapján – a szervezet támogatásban részesül;

c) az 1. pont f) pontjában foglalt szervezet esetében az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza igazgatója.

3. Az adatszolgáltatást az alábbiak szerint kell teljesíteni: a) az éves tényadatokra vonatkozó adatszolgáltatás keretében a szervezetre vonatkozó könyvvezetési és

beszámolási kötelezettség alapján készített – a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó – számviteli jogszabályok szerinti beszámolóját az adott üzleti év mérleg-fordulónapját követő 180 napon belül,

b) az évközi tényadatokra és a várható éves teljesítési adatokra vonatkozó adatszolgáltatás keretében az évközi (negyedéves beszámoló, illetve az alapító okiratban meghatározott gyakorisággal készített jelentés) és várható éves, a szervezet vagyoni helyzetét, vagyonváltozását és üzletpolitikáját bemutató összevont adatokat, kiemelt mutatókat, a tárgyidőszakot követő hónap végéig,

c) az éves és a középtávú terv (üzleti terv, stratégia, pénzügyi terv) – költségvetési tervezéshez felhasználandó – adatait, a szervezet várható vagyoni helyzetét és vagyonváltozását, valamint üzletpolitikáját bemutató összevont adatokat, kiemelt mutatókat, a költségvetési tervezés kormányzati munkaprogramjában foglalt ütemezéssel a Pénzügyminisztérium által meghatározott tervezési, beszámolási és statisztikai adatigénynek megfelelően, a kormányzati funkciókhoz és tevékenységekhez illeszthető formában és módon a Pénzügyminisz-tériumhoz, illetve kijelölt szervéhez kell eljuttatni.

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 937

17. számú melléklet a 318/2005. (XII. 26.) Korm. rendelethez

[22. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]

A kötelezően közzéteendő közérdekű adatok

1. Szervezeti és tevékenységi adatok 1.1. Központi, köztestületi és társadalombiztosítási költségvetési szervek

Kötelezően közzéteendő közérdekű adat megnevezése

Adatfelelős Adatközlő Közzététel módja Megjegyzés

1. Alapító okirat Alapító, szervezet

a) Az adatfelelős, vagy b) felügyeleti szerve

Adatközlő honlapja Első közzététel: 2004. január 1. Frissítés: általános szabályok szerint. Visszamenőleges adatszolgáltatás: nincs. Az előző állapot törlendő.

2. Központi, köztestületi és társadalombiztosítási költségvetési szervek költségvetési alapokmánya

Szervezet a) Az adatfelelős, vagy b) felügyeleti szerve

Adatközlő honlapja Közzététel: évente az elemi költségvetés jóváhagyását követő harmincadik nap. Visszamenőleges adatszolgáltatás: nincs. Az előző állapot törlendő.

3. Központi és fejezeti kezelésű előirányzati költségvetési alapokmány

Fejezet felügyeletét ellátó szerv

Az adatfelelős Adatközlő honlapja Közzététel: évente az elemi költségvetés jóváhagyását követő harmincadik nap.

Visszamenőleges adatszolgáltatás: nincs.

Az előző állapot nem törölhető.

4. Az éves költségvetési beszámoló szöveges indokolása

Költségve-tési szerv

A fejezet felügyeletét ellátó szerv

Adatközlő honlapja Közzététel: évente május 31-éig. Visszamenőleges adatszolgáltatás: nincs. Az előző állapot nem törölhető.

938 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

1.2. Helyi, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek

Kötelezően közzéteendő közérdekű adat megnevezése

Adatfelelős Adatközlő Közzététel módja Megjegyzés

5. Az éves költségvetési beszámoló szöveges indokolása

Költségve-tési szerv

Megyei önkormányzati hivatal, (fő)polgármesteri hivatal, körjegyzőség, illetőleg a közös képviselő-testület hivatala

a) Adatközlő honlapja, ennek hiányában b) egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon

Közzététel: évente május 31-éig. Visszamenőleges adatszolgáltatás: nincs. Az előző állapot nem törölhető.

2. Gazdálkodási és vagyonadatok

Kötelezően közzéteendő közérdekű adat megnevezése

Adatfelelős Adatközlő Közzététel módja Megjegyzés

6. A költségvetési törvényjavaslat, annak általános és részletes indokolása, tájékoztató mellékletek

PM PM PM honlap Közzététel: évente az Országgyűléshez történő benyújtással egyidejűleg. Visszamenőleges adatszolgáltatás: a 2002. évi adattal kezdődően. Az előző állapot nem törölhető.

7. Az éves költségvetésről szóló törvény

PM PM PM honlap Közzététel: évente a kihirdetés napja. Visszamenőleges adatszolgáltatás: a 2002. évi adattal kezdődően. Az előző állapot nem törölhető.

8. Összefoglaló a benyújtott törvényjavaslathoz képest elfogadott változásokról

PM PM PM honlap Közzététel: évente a törvény elfogadását követő harmincadik nap. Visszamenőleges adatszolgáltatás: nincs. Az előző állapot nem törölhető.

9. Az éves költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, annak általános és részletes indokolása, tájékoztató mellékletek

PM PM PM honlap Közzététel: évente az Országgyűléshez történő benyújtással egyidejűleg. Visszamenőleges adatszolgáltatás: a 2001. évi adattal kezdődően. Az előző állapot nem törölhető.

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 939

Kötelezően közzéteendő közérdekű adat megnevezése

Adatfelelős Adatközlő Közzététel módja Megjegyzés

10. Az éves költségvetés végrehajtásáról szóló törvény

PM PM PM honlap Közzététel: évente a kihirdetés napja. Visszamenőleges adatszolgáltatás: a 2001. évi adattal kezdődően. Az előző állapot nem törölhető.

11. A fejezetekre (benne a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, az elkülönített állami pénzalapok) és az önállóan gazdálkodó költségvetési szerveikre vonatkozóan a költségvetési előirányzatok és teljesítésük: - Éves (elemi) költségvetés - Éves (elemi) költségvetési beszámoló 01-es, 34-es, 35-ös, 36-os, 37-es és 98-as űrlapjai

Fejezetek, szervezetek

Kincstár Kincstár honlap Közzététel: évente a feldolgozás befejezését követő ötödik nap. Visszamenőleges adatszolgáltatás: 2002. évi adattal kezdődően. Az előző állapot nem törölhető.

12. A központi költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok elemi költségvetéseinek és elemi beszámolóinak aggregált adatai (országos összesítő)

Fejezetek, szervezetek, önkormány- zatok

Kincstár Kincstár honlap Közzététel: évente a feldolgozás befejezését követő ötödik nap. Visszamenőleges adatszolgáltatás: a 2002. évi adattal kezdődően. Az előző állapot nem törölhető.

13. A költségvetési szervek részletes költségvetési előirányzatainak és költségvetési beszámolóinak összeállítására szolgáló Tájékoztató és Űrlapgarnitúra

PM PM PM honlap Közzététel: évente január 1-jéig. Visszamenőleges adatszolgáltatás: nincs. Az előző állapot törlendő.

14. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által évente készített felmérés a közszféra létszám, bér és kereseti adatairól

ÁFSZ FMM FMM honlap Közzététel: évente május 31-éig. Visszamenőleges adatszolgáltatás: a 2002. évi adattal kezdődően. Az előző állapot nem törölhető.

15. Központi költségvetés havi pénzforgalmi jelentése

Kincstár Kincstár Kincstár honlap Közzététel: havonta a tárgyhónapot követő huszadik nap. Visszamenőleges adatszolgáltatás: a 2003. januári adattal kezdődően. Az előző állapot nem törölhető.

16. Elkülönített állami Kincstár Kincstár Kincstár honlap Közzététel: havonta

940 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

Kötelezően közzéteendő közérdekű adat megnevezése

Adatfelelős Adatközlő Közzététel módja Megjegyzés

pénzalapok havi pénzforgalmi jelentése

a tárgyhónapot követő huszadik nap. Visszamenőleges adatszolgáltatás: a 2003. januári adattal kezdődően. Az előző állapot nem törölhető.

17. Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak havi pénzforgalmi jelentése

Kincstár Kincstár Kincstár honlap Közzététel: havonta a tárgyhónapot követő huszadik nap. Visszamenőleges adatszolgáltatás: a 2003. januári adattal kezdődően. Az előző állapot nem törölhető.

18. A központi kezelésű előirányzatok eszközeinek és forrásainak könyvviteli mérlege

Kincstár Kincstár Kincstár honlap Közzététel: negyed-évente a mérleg-jelentés elkészülte utáni ötödik nap. Visszamenőleges adatszolgáltatás: a 2003. első negyedévi adattal kezdődően. Az előző állapot nem törölhető.

19. Költségvetési fejezetek, szervek előirányzati és teljesítési havi adatai

Kincstár Kincstár Kincstár honlap Közzététel: havonta a tárgyhónapot követő huszadik nap. Visszamenőleges adatszolgáltatás: a 2003. januári adattal kezdődően. Az előző állapot nem törölhető.

20. A központi beruházások pénzügyi mutatóinak havi állása

Kincstár Kincstár Kincstár honlap Közzététel: havonta a tárgyhónapot követő huszadik nap. Visszamenőleges adatszolgáltatás: a 2003. januári adattal kezdődően. Az előző állapot nem törölhető.

21. Központi költségvetési szervek lejárt tartozásainak alakulása (minősített adósságállomány esetén szervenként)

Kincstár Kincstár Kincstár honlap Közzététel: havonta a tárgyhónapot követő 42. nap. Visszamenőleges adatszolgáltatás: a 2003. januári adattal kezdődően. Az előző állapot törlendő.

22. Az OTMR adatai (az Szervezetek Kincstár Kincstár honlap Első közzététel:

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 941

Kötelezően közzéteendő közérdekű adat megnevezése

Adatfelelős Adatközlő Közzététel módja Megjegyzés

OTMR hatálya alá tartozó előirányzatok, támogatási konstrukciók száma, megnevezése)

2004. január 1. Frissítés: általános szabályok szerint. Visszamenőleges adatszolgáltatás: nincs. Az előző állapot törlendő.

23. Humánszolgáltatásokat ellátó szervezetek és személyek részére juttatott normatív támogatás esetén: a kedvezményezett neve, a támogatás célja, összege, a normatíva alapját képező mutatószám

Folyósító szervezet

Kincstári Területi Igazgatóságok

Kincstár honlap Első közzététel: 2004. január 1. Frissítés: általános szabályok szerint. Visszamenőleges adatszolgáltatás: a 2003. évi adatokkal kezdődően. Az előző állapot nem törölhető.

24. Humánszolgáltatásokat ellátó szervezetek és személyek részére juttatott egyéb állami hozzájárulás esetén: a kedvezményezett neve, a támogatás célja, összege

Folyósító szervezet

a) Az adatfelelős, vagy b) felügyeleti szerve

Adatközlő honlapja Első közzététel: 2004. január 1. Frissítés: általános szabályok szerint. Visszamenőleges adatszolgáltatás: a 2003. évi adatokkal kezdődően. Az előző állapot nem törölhető.

25. PM–MeH lakossági tájékoztató a költségvetési és a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat benyújtásakor

PM PM PM honlap Közzététel: évente a benyújtást követő tizedik nap. Visszamenőleges adatszolgáltatás: a 2003. évi adattal kezdődően. Az előző állapot nem törölhető.

26. Kimutatás a civil szervezetek részére felajánlott és megkapott szja 1%-ról (szervezetenként)

APEH APEH APEH honlap Közzététel: évente a kimutatás elkészülte utáni tizedik nap. Visszamenőleges adatszolgáltatás: nincs. Az előző állapot nem törölhető.

27. Kimutatás az egyházak és a kiemelt költségvetési előirányzat javára felajánlott és megkapott szja 1%-ról

APEH APEH APEH honlap Közzététel: évente a kimutatás elkészülte utáni tizedik nap. Visszamenőleges adatszolgáltatás: nincs. Az előző állapot nem törölhető.

942 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

Kötelezően közzéteendő közérdekű adat megnevezése

Adatfelelős Adatközlő Közzététel módja Megjegyzés

28. Méltányosságból visszatérített áfa az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 71. § (9) bekezdése szerinti bontásban

APEH, VPOP

APEH APEH honlap Közzététel: évente a kimutatás elkészülte utáni tizedik nap. Visszamenőleges adatszolgáltatás: nincs. Az előző állapot nem törölhető.

29. Az igénybe vett fogyasztói árkiegészítés az alábbi bontásban: - vasút, - távolsági autóbusz- közlekedés, - helyi tömegközlekedés

APEH APEH APEH honlap Közzététel: évente a kimutatás elkészülte utáni tizedik nap. Visszamenőleges adatszolgáltatás: nincs. Az előző állapot nem törölhető.

30. A költséghatékonyság javítása érdekében a tárgyévben tett intézkedések felsorolása, rövid leírása; hatásuk rövid, számszerű elemzése

Központi, köztestületi, társadalom-biztosítási, valamint helyi és helyi kisebbségi önkormány- zati költségve-tési szerv

Központi, köztestületi és társadalom- biztosí-tási költségvetési szerv esetén a) a szerv vagy b) felügyeleti szerve; helyi és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén a megyei önkormányzati hivatal, a (fő)polgármesteri hivatal, a körjegyzőség, illetőleg a közös képviselő-testület hivatala

a) Adatközlő honlapja, ennek hiányában b) egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon

Első közzététel: 2005. január 31. Közzététel: a tárgyévet követő év január 31-éig. Visszamenőleges adatszolgáltatás: nincs. Az előző állapot nem törölhető.

31. A kincstári vagyonra vonatkozó mennyiség-, érték- és területadatok vagyoncsoportonként

KVI KVI KVI honlap Közzététel: havonta a tárgyhónapot követő tizenkettedik nap. Visszamenőleges adatszolgáltatás: nincs. Az előző állapot nem törölhető.

32. A kizárólagos állami tulajdonra vonatkozó, naturáliákban meghatározott adatok a jogszabályban előírt kategóriák szerint

KVI KVI KVI honlap Közzététel: évente január 31-éig. Visszamenőleges adatszolgáltatás: nincs. Az előző állapot nem törölhető.

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 943

Kötelezően közzéteendő közérdekű adat megnevezése

Adatfelelős Adatközlő Közzététel módja Megjegyzés

33. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelői részéről a KVI-nek átadott, járulékfizetés fejében átvett portfolió elemek vonatkozásában: a portfolió megnevezése, székhely, névérték, tulajdonosi részarány; az ingatlan vagyon vonatkozásában a vagyonleltár adatai: megnevezés, nagyság, funkció, állami tulajdoni hányad, ONYF és OEP tulajdoni hányad, könyv szerinti nettó érték

KVI KVI KVI honlap Közzététel: évente január 31-éig. Visszamenőleges adatszolgáltatás: nincs. Az előző állapot nem törölhető.

34. Társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, egyházak és köztestületek részére juttatott állami költségvetési támogatás (ideértve az elkülönített állami pénzalapokból, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból nyújtott támogatást is) adatai a szociális és közoktatási humánszolgáltatások normatív támogatása kivételével

A támogatást nyújtó szerv

Kincstár Kincstár honlap Első közzététel: 2005. október 12. Frissítés: havonta a tárgyhónapot követő huszadik napon. Visszamenőleges adatszolgáltatás: a 2005. évi adatokkal kezdődően.

Az előző állapot egy éven belül nem törölhető.

A Munkaerőpiaci Alapból a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján foglalkoztatás és képzés céljából adott támogatások összegéről összevontan, évente egyszer, a tárgyévet követő év január 31. napjáig kell adatot közzétenni. Első közzététel: 2007. év.

944 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

Kötelezően közzéteendő közérdekű adat megnevezése

Adatfelelős Adatközlő Közzététel módja Megjegyzés

35. A 92/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet 2. §-ában meghatározott

- közvetlen kifizetések aggregált összege,

- nemzeti kiegészítő támogatás (top up) aggregált összege

Mezőgaz-dasági és Vidékfej-lesztési Hivatal

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapja

Közzététel: évente május 31-éig az előző naptári évre vonatkozó jogalap alapján az aktuális és az azt megelőző évben kifizetett összegek tekintetében. Adatszolgáltatás: a 2005. évre vonatkozó jogalap alapján kifizetett támogatásokkal kezdődően.

Az előző állapot nem törölhető.

36. A 92/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet 2. §-ában meghatározott

- export-visszatérítés aggregált összege,

- belpiaci támogatások aggregált összege,

- intervenciós intézkedések adatai: a támogatás és az intervenciós felvásárlás aggregált összege

Mezőgaz-dasági és Vidékfej-lesztési Hivatal

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapja

Közzététel: negyedévente a negyedévet követő huszonötödik nap.

Adatszolgáltatás: a 2005. IV. negyedévi adattal kezdődően.

Az előző állapot nem törölhető.

A Kormány332/2005. (XII. 29.) Korm.

r e n d e l e t e

a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységérõl szóló

282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról

A ma gán nyug díj ról és a ma gánnyug díj pénz tá rak ról szóló 1997. évi LXXXII. tör vény (a továb biak ban: Mpt.)134. §-ának a), b), f), h), k), l) és m) pont ja i ban fog lalt fel -ha tal ma zás alap ján, fi gye lem mel az 55. §-ának (2), a68. §-ának (2), a 69. §-ának (6), va la mint a 70. §-ának(5) be kez dé sé re, a Kor mány a ma gánnyug díj pénz tá rak be -fek te té si és gaz dál ko dá si te vé keny sé gé rõl a kö vet ke zõ ketren de li el:

1. §

A ma gánnyug díj pénz tá rak be fek te té si és gaz dál ko dá site vé keny sé gé rõl szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Br.) 6. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del -kezés lép:

„6. § (1) A be fek te tett pénz tá ri esz kö zök ál lo má nya a tá -mo ga tó ado má nya, az in du ló va gyon össze té te le, vagy kö -ve te lés fe jé ben át vett esz köz miatt tér het el az elõ írt ará -nyok tól és for mák tól. Az el té rés rõl a Pénz ügyi Szer ve ze -tek Ál la mi Fel ügye le tét (a továb biak ban: Fel ügye let) aport fó lió je len tés be nyúj tá sá val egy ide jû leg ér te sí te ni kell.

(2) Amennyi ben a pénz tár az in du ló va gyon ré sze ként, a tá mo ga tó ado má nya, vagy kö ve te lés fe jé ben át vett esz köz miatt az e ren de let ben meg ha tá ro zott esz köz cso por tok banem tar to zó, be fek te tett pénz tá ri esz köz nek mi nõ sí tett be -fek te tés sel ren del ke zik, azt be nem so rolt be fek te tett pénz -tá ri esz köz ként kell ki mu tat ni.

(3) A pénz tár az (1), il let ve a (2) be kez dés ben meg ha tá -ro zott ál la pot lét re jöt té tõl szá mí tott egy éven be lül kö te les:

a) az elõ írt be fek te té si ará nyok tól való el té rést meg -szün tet ni,

b) a be nem so rolt be fek te tett pénz tá ri esz kö zö ket azesz köz cso por tok kö zött fel so rolt be fek te té si for mák va la -me lyi ké be át ala kí ta ni.”

2. §

(1) A Br. 11. §-a (5) be kez dé sé nek he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(5) A be fek te té sek va gyon ará nyos költ sé gei kö zöttszámol ha tók el a pénz tá ri esz kö zök be fek te té sét – rész -ben vagy egész ben – sa ját maga ke ze lõ pénz tár nál az e te -vé keny sé get ki zá ró la go san vég zõ, mun ka vi szony ke re té -ben fog lal koz ta tott sze mé lyek al kal ma zá sá ból fa ka dósze mé lyi jel le gû költ sé gek és azok köz ter hei, a tel jespénz tá ri va gyon és a sa ját ke ze lé sû va gyon ará nyá ban.Er rõl a pénz tár nak a ho zam fel osz tá si sza bály za tá ban kellren del kez nie. Amennyi ben a pénz tár sa ját ke ze lé sû va -gyon ré sze az 5 mil li árd fo rin tot meg ha lad ja, ak kor a fen ti

költ sé gek tel jes egé szé ben el szá mol ha tó ak a be fek te té sekva gyon ará nyos költ sé gei kö zött.”

(2) A Br. 11. §-a a kö vet ke zõ (6) be kez dés sel egé szül ki:„(6) Nem mi nõ sül sa ját va gyon ke ze lé si te vé keny ség -

nek, amennyi ben a pénz tár va gyon ke ze lés be ki nem he -lye zett be fek te tett esz kö zei ki zá ró lag há zi pénz tár ban,pénz for gal mi szám lán, be fek te té si szám lán van nak el he -lyez ve.”

3. §

A Br. 16/B. §-ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat talegé szül ki:

„Amennyi ben a pénz tá ri port fo lió csak 10 mil lió fo rintbe ke rü lé si ér ték alat ti, kö ve te lés fe jé ben át vett in gat -lan(oka)t tar tal maz, ak kor in gat lan ér té ke lõ meg bí zá sanem kö te le zõ.”

4. §

A Br. 19. §-a (1)–(2) be kez dé sé nek he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A pénz tá ri ho zam rá ta ki szá mí tá sá nak kép le tét a4. szá mú mel lék let tar tal maz za. A ho zam rá tát ki kell szá -mol ni a pénz tár egé szé re vo nat ko zó an, brut tó és net tó mó -don. A ho zam el vá rás sal a net tó pénz tá ri ho zam rá tát kellössze ha son lí ta ni.

(2) Amennyi ben a pénz tár va gyo na meg oszt va ke rül va -gyon ke ze lés re, ak kor va gyon ke ze lõn ként is – ide ért ve apénz tár ál tal vég zett va gyon ke ze lést – el kell vé gez ni a va -gyon ke ze lé si tel je sít ményt ki fe je zõ ho zam rá ta és a re fe -ren cia in dex ho zam rá tá já nak ki szá mí tá sát.”

5. §

A Br. 20. §-ának he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:„20. § (1) A pénz tár nak az ala pí tás ne gye dé vét kö ve tõ

ne gyed év tõl kez dõ dõ en az elõ írt ho zam rá ta ér té ke ket a ne -gyed év egé szé re, il let ve év vé gén, év köz be ni ala pí tás ese -tén az ala pí tás idõ pont já tól kez dõ dõ en az egész évre kellmeg ha tá roz nia.

(2) A pénz tár nak a tárgy év re vo nat ko zó brut tó, net tópénz tá ri ho zam rá tá ját, re fe ren cia ho za mát, il let ve az el múlt 5 nap tá ri év 21. § (3) be kez dé sé ben fog lal tak sze rint szá -mí tott át la gos ho zam rá tá ját a tárgy évet kö ve tõ év feb ru ár28-ig a Fel ügye let nek be kell je len te nie és azt a Fel ügye letmár ci us 15-ig a hon lap ján köz zé te szi.”

6. §

A Br. 21. §-a (1)–(3) be kez dé sé nek he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„21. § (1) A pénz tár min den év ben, leg ké sõbb a pénz -ügyi évet kö ve tõ év jú ni us 30-áig kö te les az aláb bi a kat

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 945

nyil vá nos ság ra hoz ni (pénz tár tel je sít mény mé ré sé nek fõbbmu ta tói és vál to zá suk):

a) a pénz tár egé szé nek a tárgy évi és az azt meg elõ zõnégy évi net tó és brut tó ho zam rá tá ját a 4. szá mú mel lék -let ben le írt mód szer rel szá mít va, össze ha son lít ha tó szer -ke zet ben, va la mint a re fe ren cia in dex ugyan azon idõ szak -ra vo nat ko zó ho zam rá tá ját. A re fe ren cia in dex ho zam rá -tá ját csak 2002. ja nu ár 1-jé tõl kez dõ dõ idõ szak ra kellpub li kál ni;

b) a tárgy évet kö ve tõ évre vo nat ko zó, a be fek te té si po -li ti ká ban meg ha tá ro zott esz köz cso por ton kén ti meg en ge -dett mi ni má lis és ma xi má lis szá za lé kos meg osz lást és a re -fe ren cia in de xet;

c) a pénz tár tel jes va gyo ná nak tárgy évi nyi tó és záró ér -té két;

d) a pénz tár tel jes va gyo ná nak tárgy évi esz köz cso por -ton kén ti szá za lé kos meg osz lá sát az év ele jén és vé gén.

(2) A nyil vá nos ság ra ho za tal so rán a pénz tár más pénz tártel je sít mé nyét nem mi nõ sít he ti.

(3) A pénz tár tá jé koz ta tó i ban, hir de té se i ben és bár mi -lyen adat, in for má ció nyil vá nos ság ra ho za ta la ese tén a sa -ját vagy más pénz tár tel je sít mé nyé re vo nat ko zó an meg té -vesz tés re al kal mas mó don ada to kat, in for má ci ó kat nemkö zöl het. Amennyi ben a köz lés ho zam rá tát tar tal maz (idenem ért ve a kö te le zõ nyil vá nos ság ra ho za tal so rán tör té nõho zam rá ta köz lést), ak kor az el múlt 5 nap tá ri év át la gosho za mát (ho zam rá tá ját) is fel kell tün tet ni, a töb bi ho zam -rá tá val azo nos mé ret ben. Az át la gos ho zam a nyil vá nos -ság ra ho za talt meg elõ zõ 5 tel jes nap tá ri évre vo nat ko zó,hi va ta lo san köz zé tett pénz tá ri szin tû net tó éves ho zam rá tamér ta ni át la ga alap ján szá mí tan dó. Amennyi ben az adottpénz tár ala pí tá si idõ pont ja miatt 5 tel jes nap tá ri évre vo -nat ko zó ho zam nem áll ren del ke zés re, ak kor a pénz tár ala -pí tá sa óta el telt tel jes nap tá ri évek fen ti mód szer rel szá mí -tott át la gos ho za mát kell meg je len tet ni, an nak fel tün te té -sé vel, hogy az mely idõ szak ada ta i ból ke rült szá mí tás ra.Amennyi ben a pénz tár a ho za mát más, elõ re ki vá lasz tottpénz tá rak kal, cso port tal kí ván ja össze vet ni, ak kor az össze -ha son lí tás nál a ki vá lasz tott pénz tá rak ra, cso port ra is be kellmu tat ni az el múlt 5 év fen ti ek sze rint szá mí tott va gyon nalsú lyo zott át la gos ho za mát. Cso port tal való össze ha son lí tásese té ben a nyil vá nos ság ra ho za tal so rán a cso port ki vá lasz -tá si el vét is de fi ni ál ni kell.”

7. §

A Br. 22. §-ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ, új o) pont talegé szül ki:

(A pénz tár tag nak kül dött szám la ér te sí tõ nek leg alábbtar tal maz nia kell:)

„o) a Fel ügye let in ter ne tes hon lap já nak cí mét az zal ameg jegy zés sel, hogy azon a pénz tá rak mû kö dé sét, mû kö -dé sé nek ered mé nye it be mu ta tó, össze ha son lít ha tó ada tokis ta lál ha tók.”

8. §

A Br. 29. §-a (1)–(10) be kez dé sé nek he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„29. § (1) Az egyik pénz tár ból a má sik ba át lép ni kí vá nópénz tár tag nak át lé pé si nyi lat ko za tot kell be nyúj ta nia azérin tett pénz tá rak hoz (a továb biak ban: Át adó, il let ve Át -ve võ pénz tár). A pénz tár tag írás be li fel ha tal ma zá sa alap -ján az át lé pé si nyi lat ko za tot az Át ve võ pénz tár is be nyújt -hat ja az Át adó pénz tár hoz. Az át lé pé si nyi lat ko zat nyom -tat ványt a tag ké ré sé re a pénz tár sa ját költ sé gé re ha la dék -ta la nul a tag ren del ke zé sé re bo csát ja. Az át lé pés a vá lasz -tott pénz tár be lé pé si nyi lat ko za tá nak ki töl té sé vel is tör tén -het, amennyi ben a be lé pé si nyi lat ko zat az át lé pés hez szük -sé ges ada to kat és a pénz tár tag fel ha tal ma zá sát is tar tal -maz za.

(2) A nyi lat ko zat alap ján a pénz tá rak meg vizs gál ják azát lé pés fel té te le i nek meg lé tét. A vizs gá lat ered mé nyé rõlaz érin tett pénz tá rak az át lé pé si ké re lem be ér ke zé sét kö ve -tõ hó nap 8. nap já ig ér te sí tést kül de nek egy más nak oly mó -don, hogy az (5) be kez dés sze rin ti ha tár idõk tart ha tók le -gye nek. Amennyi ben az át lé pés fel té te lei nem áll nak fenn,er rõl az Át adó pénz tár ér te sí ti a pénz tár ta got.

(3) A pénz tár tag át lé pé se nem en ge dé lyez he tõ, ha a tag -sá gi vi szony meg szû né sé nek nap ját meg elõ zõ ne gyed éveszá rás alap ján a pénz tár tag nál ki nem egyen lí tett tag díj hát -ra lék mu tat ha tó ki. Amennyi ben a hát ra lék ren de zé sé re azát lé pé si ké re lem be nyúj tá sát kö ve tõ ne gyed év ben nem ke -rül sor, az át lé põ ta got ér te sí te ni kell, hogy az át lé pés recsak az egyé ni szám la is mé telt fe lül vizs gá la tá val ke rül hetsor. Ez eset ben a tag tag sá gi vi szo nya – ere de ti át lé pé si ké -rel me alap ján – an nak a ne gyed év nek az utol só nap já valszû nik meg, ame lyet meg elõ zõ ne gyed éves zá rás alap jánki nem egyen lí tett tag díj hát ra lék már nem mu tat ha tó ki.

(4) Az Mpt. 23. § (4) be kez dé sé ben elõ írt, az át lé pés hezaz Át adó pénz tár ban szük sé ges fél éves tag sá gi jog vi szony -nak a tag sá gi vi szony meg szû né sé nek (5) be kez dé se sze rin ti idõ pont já ban kell fenn áll nia.

(5) Amennyi ben az át lé pés jog sza bá lyi fel té te lei fenn -áll nak, a tag tag sá gi vi szo nya an nak a ne gyed év nek azutol só nap já val szû nik meg, amely ben a tag, il let ve a tagírás be li fel ha tal ma zá sa alap ján az át ve võ pénz tár az át lé -pé si nyi lat ko za tot (vagy az át lé pé si szán dé kot és a tag fel -ha tal ma zá sát tar tal ma zó be lé pé si nyi lat ko zat má so la tát) az át adó pénz tár hoz be nyúj tot ta.

(6) Az át lé põ tag tag sá gi vi szo nya az Át ve võ pénz tár -ban, az Át adó pénz tá ri tag sá gi jog vi szony meg szû né sétkö ve tõ na pon (a továb biak ban: át lé pés nap ja) kez dõ dik.Az át lé pés nap já val kez dõ dõ idõ szak ra vo nat ko zó be val lá -si és tag díj fi ze té si kö te le zett sé get az Át ve võ pénz tár ré szé -re kell tel je sí te ni. Az Át adó pénz tár az át lé pés nap ját meg -elõ zõ en, de leg ké sõbb az át lé pé si ké re lem be ér ke zé sét kö -ve tõ hó nap 8. nap já ig a tag díj fi ze tés foly to nos sá ga ér de ké -ben az át lé pés fel té te le i nek meg lé tét és a tag va la mennyi,az át lé pés kor nyil ván tar tott mun kál ta tó ja ne vét és azo no -sító ada ta it köz li az Át ve võ pénz tár ral.

946 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

(7) Az Át ve võ pénz tár az át lé pés fel té te le i nek meg lé té -rõl a ta got, a tag díj fi ze té si kö te le zett ség nek az át lé pés nap -ja utá ni tel je sí tés hez szük sé ges ada tok ról a ta got és an nakva la mennyi, az át lé pés kor nyil ván tar tott mun kál ta tó ját, il -let ve a ja vá ra be fi ze tõ ket leg ké sõbb az át lé pés nap ját kö -ve tõ 15 na pon be lül írás ban ér te sí ti.

(8) Az át lé pett tag ra vo nat ko zó an, az át lé pés nap ját ma -gá ban fog la ló, va la mint az azt kö ve tõ hó na pok ra vo nat ko -zó az Át adó pénz tár hoz ér ke zõ be val lá so kat és be fi ze té se -ket, to váb bá az át lé pés nap já tól kez dõ dõ en be ér ke zett, azát lé pés nap ját meg elõ zõ idõ szak ra vo nat ko zó pót be val lá -so kat a (10) be kez dés ben fog lalt el té rés figye lembe véte -lével, to váb bá a be val lá sok he lyes bí té se it, ön el len õr zé se itaz Át adó pénz tár vissza kül di az érin tett fog lal koz ta tók nak(be fi ze tõk nek), a vissza kül dés oká nak és az Át ve võ pénz -tár nak a meg je lö lé sé vel.

(9) A (8) be kez dés ben fog lalt ön el len õr zés(ek) el szá -mo lá sa it az Át ve võ pénz tár vég zi el. En nek so rán meg ál la -pít ja az ön el len õr zés(ek)bõl adó dó fi ze té si kö te le zett sé gek össze gét, jo go sult ja it, il let ve kö te le zett je it. Amennyi benaz ön el len õr zés a Tbj. 51. § (1) be kez dé se sze rin ti be val lóré szé re tör té nõ vissza fi ze té si kö te le zett ség gel jár, az Át -vevõ pénz tár tel je sí ti a fi ze té si kö te le zett sé get.

(10) Az Át adó pénz tár ban a tag gal való el szá mo lást atag sá gi vi szony meg szû né sé nek nap já ig ter je dõ be val lá siidõ szak ra vo nat ko zó tag díj be val lá sok, pót be val lá sok, ön -el len õr zé sek és be fi ze té sek figye lembe véte lével, a tag sá givi szony meg szû né sé nek nap já ra vo nat ko zó an kell el vé -gez ni. A tag egyé ni szám lá ját is ez zel a nap pal, mint for du -ló nap pal kell le zár ni, az azon ad dig el ért ho za mok és ér té -ke lé si kü lön bö ze tek egy ide jû jó vá írá sa mel lett. A meg ál la -pí tott kö ve te lés nek az Át ve võ pénz tár ré szé re tör té nõ át -uta lá sát, leg ké sõbb az Át adó pénz tár nál a tag tag sá gi jog -vi szo nyá nak meg szû né se nap ját kö ve tõ 50 na pon be lülkell el vé gez ni. Amennyi ben az át lé pést meg elõ zõ be val lá -si idõ szak ban be fi ze tett és füg gõ szám lán nyil ván tar totttag díj vo nat ko zá sá ban ér ke zik be az át lé pés nap ját köve -tõen pót be val lás, úgy azt a pénz tár a füg gõ szám la ren de -zé se ér de ké ben fel dol goz za. Az át lé pett tag ra esõ fe de -ze ti tar ta lék ra jutó tag díj össze gét és a füg gõ szám laalap ján meg ál la pí tott ho za mot – utó la gos adat szol gál -tatás mel lett – az Át ve võ pénz tár ré szé re át kell utal ni.”

9. §

A Br. 30. §-a a kö vet ke zõ új (3) be kez dés sel egé szül ki:„(3) E ren de let al kal ma zá sá ban az „el is mert ér ték pa pír -

pi ac” ki fe je zé sen sza bá lyo zott pi a cot kell ér te ni.”

10. §

A Br. 1. szá mú mel lék le té nek he lyé be e ren de let 1. szá múmel lék le te lép.

11. §

(1) A Br. 2. szá mú mel lék le té nek 2. pont ja he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„2. A be fek te té si sza bá lyok nak való meg fe le lés szem -pont já ból az egyes esz kö zök pi a ci ér té két kell figye lembeven ni. Az egyes be fek te té si esz kö zök ará nyá nak szá mí tá -sa kor az egyes be fek te té si esz kö zök höz kap cso ló dó szár -ma zé kos ügy le tek ben meg tes te sü lõ – a be fek te té si ala pok -ra vo nat ko zó jog sza bá lyi elõ írások sze rint meg ha tá ro -zott – net tó po zí ci ót is figye lembe kell ven ni. Ha a pi a ci árfolyamok moz gá sa vagy ér ték pa pír-köl csön zé si ügy letóva dé ká nak port fo li ó ba ke rü lé se kö vet kez té ben a fen tisza bá lyok sé rül nek, ak kor a va gyon ke ze lõ 30 nap tá ri na -pon be lül kö te les az ará nyo kat a meg ha tá ro zott kor lá to kon be lül re vin ni. Amennyi ben a köz vet len in gat lan be fek te té -sek re vo nat ko zó be fek te té si kor lá to zá sok ki zá ró lag a pi a ci ár fo lya mok moz gá sa vagy szol gál ta tá sok ki fi ze té se miattsé rül nek, ak kor az elõ írt ará nyok hely re ál lí tá sá ra a pénz -tár nak 6 hó nap áll ren del ke zé sé re.”

(2) A Br. 2. szá mú mel lék le té nek 5. pont ja he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„5. Ma gyar or szá gon be jegy zett szár maz ta tott ügy le tek -be be fek te tõ alap be fek te té si je gyé nek, il let ve a kül föl dönbe jegy zett és a ki bo csá tás or szá gá ban szár maz ta tott ügy le -tek be be fek te tõ alap nak mi nõ sü lõ be fek te té si alap je gyé -nek együt tes ará nya nem ha lad hat ja meg a be fek te tettpénz tá ri esz kö zök 5%-át. Ma gyar or szá gon be jegy zett koc -ká za ti tõ ke alap je gyé nek, il let ve kül föl dön be jegy zett és aki bo csá tás or szá gá ban koc ká za ti tõ ke alap nak mi nõ sü lõalap je gyé nek együt tes ará nya nem ha lad hat ja meg a be -fek te tett pénz tá ri esz kö zök 5%-át. Egy koc ká za ti tõ ke alapál tal ki bo csá tott je gyek ará nya nem ha lad hat ja meg a be -fek te tett pénz tá ri esz kö zök 2%-át.”

12. §

(1) A Br. 3. szá mú mel lék le té nek II. 4. b)–d) pont jai he -lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek:

„b) az el sõd le ges for gal ma zói rend szer be be ve ze tett,kö te le zõ ár jegy zé sû, 3 hó nap nál hosszabb hát ra lé võ fu -tam ide jû fix és vál to zó ka ma to zá sú, il let ve disz kont ál lam -pa pí rok ese tén az Ál lam adós ság Ke ze lõ Köz pont (a továb -biak ban: ÁKK) ál tal a for du ló na pon, il let ve az azt meg elõ -zõ leg utol só mun ka na pon köz zé tett leg jobb vé te li és el adá si net tó ár fo lya mok szám ta ni át la ga és a for du ló na pig fel hal -mo zott ka ma tok össze ge ként kell a pi a ci ér té ket meg ha tá -roz ni;

c) az el sõd le ges for gal ma zói rend szer ben nem kö te le zõ ár jegy zé sû, 3 hó nap nál rö vi debb hát ra lé võ fu tam ide jû, fixka ma to zá sú és disz kont ál lam pa pí rok – ide ért ve az ál la mikész fi ze tõ ke zes ség gel ren del ke zõ ér ték pa pí ro kat is – ese -tén az ÁKK ál tal a for du ló na pon, il let ve az azt meg elõ zõleg utol só mun ka na pon köz zé tett 3 hó na pos re fe ren cia ho -zam fel hasz ná lá sá val a for du ló nap ra szá mí tott net tó ár fo -lyam és a for du ló na pig fel hal mo zott ka ma tok össze ge kéntkell a pi a ci ér té ket meg ha tá roz ni;

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 947

d) ha tõzs dé re be ve ze tett hi tel vi szonyt meg tes te sí tõ ér -ték pa pír nak – az el sõd le ges for gal ma zói rend szer be be ve -ze tett ál lam pa pí ro kat ki vé ve – nin csen 30 nap nál nem ré -geb bi ár fo lya ma, ak kor a pi a ci ér ték meg ha tá ro zá sa a tõzs -dén kí vü li ke res ke de lem sze rin ti re giszt rált és a for du ló na -pig köz zé tett utol só, for ga lom mal sú lyo zott net tó át lag árés a for du ló na pig fel hal mo zott ka mat fel hasz ná lá sá val tör -té nik, ha ez az adat nem ré geb bi 30 nap nál. A tõzs dén kí -vü li ke res ke de lem sze rint re giszt rált ár fo lya mok 30 na posér vé nyes sé ge a köz zé té tel ben meg je lölt idõ szak, azaz avo nat ko zá si idõ szak utol só nap já tól szá mí tan dó ak kor is,ha az nem mun ka nap ra esik. Ugyan ezen mód szert kell al -kal maz ni a tõzs dé re be nem ve ze tett hi tel vi szonyt meg tes -te sí tõ ér ték pa pír ra;”

(2) A Br. 3. szá mú mel lék le té nek II. 6. pont b) pont ja akö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki:

„Az utol só tõzs dei zá ró ár fo lyam ak kor al kal maz ha tó, ha ez az ár fo lyam a for du ló nap hoz ké pest 30 nap nál nem ré -geb bi. A koc ká za ti tõ ke alap-je gye ket is a zárt végû be fek -te té si ala pok ra vo nat ko zó ér té ke lé si mód szer alap ján kellér té kel ni.”

(3) A Br. 3. szá mú mel lék le té nek II. 12. pont ja a kö vet -ke zõ mon dat tal egé szül ki:

„A kö ve te lés fe jé ben át vett, 10 mil lió fo rint be ke rü lé siér té ket meg nem ha la dó in gat lan tu laj don a pénz tár könyv -vizs gá ló ja ál tal hi te le sí tett pi a ci ér té ken is ér té kel he tõ.”

13. §

A Br. 4. szá mú mel lék le té nek he lyé be e ren de let 2. szá múmel lék le te lép.

14. §

(1) E ren de let 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba, egy ide jû -leg ha tá lyát vesz ti a Br. 4. § (2) be kez dé se, a ma gánnyug -díj pénz tá rak be fek te té si és gaz dál ko dá si te vé keny sé gé rõl szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról szóló 300/2002. (XII. 27.) Korm. ren de let 1. §-a, va la minta 2. §-ának (1) be kez dé se, a ma gánnyug díj pénz tá rakbefek te té si és gaz dál ko dá si te vé keny sé ge i rõl szóló282/2001. (XII. 26.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról szóló262/2003. (XII. 24.) Korm. ren de let 2. §-a, va la mint 3. §-a, és a ma gánnyug díj pénz tá rak be fek te té si és gaz dál ko dá site vé keny sé gé rõl szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. ren de -let, va la mint a pénz tá rak köz pon ti nyil ván tar tá sá val össze -füg gõ egyes fel ada tok ról, a pénz tá rak nak, va la mint a fog -lal koz ta tók nak a pénz tár ta gok ra vo nat ko zó adat szol gál ta -tá si kö te le zett sé gé rõl szóló 172/1997. (X. 6.) Korm. ren de -let mó do sí tá sá ról szóló 331/2004. (XII. 11.) Korm. ren -delet 4. §-ának (1) be kez dé se.

(2) E ren de let hatályba lépésével egy ide jû leg a Br. 7. §(4) be kez dé sé ben a „fe de ze ti tar ta lék net tó ho zam rá tá já raés az egyé ni szám lák ho zam rá tá i ra” szö veg rész he lyé be a„pénz tá ri ho zam rá tá ra” szö veg rész lép.

Gyur csány Fe renc s. k.,mi nisz ter el nök

1. számú mellékleta 332/2005. (XII. 29.) Korm. rendelethez

[1. számú mellékleta 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelethez]

1. A pénz tá ri be fek te té se ket sza bá lyo zó tör vényi elõ -írások ál tal meg ha tá ro zott esz köz cso por tok ba a kö vet ke zõ esz kö zök tar toz nak:

a) há zi pénz tár: fo rint- és va lu ta pénz tár;

b) pénz for gal mi szám la és be fek te té si szám la;

c) le kö tött be tét (be tét szer zõ dés): hi tel in té ze ti be tét -szám lán le kö tött pénz összeg;

d) hi tel vi szonyt meg tes te sí tõ ér ték pa pí rok (köt vé nyek):

d1) ma gyar ál lam pa pír,

d2) ér ték pa pír, amely ben fog lalt kö te le zett ség tel je sí té -sé ért a ma gyar ál lam kész fi ze tõ ke zes sé get vál lal,

d3) kül föl di ál lam pa pír,

d4) ér ték pa pír, amely ben fog lalt kö te le zett ség tel je sí té -sé ért kül föl di ál lam kész fi ze tõ ke zes sé get vál lal,

d5) Ma gyar or szá gon be jegy zett gaz dál ko dó szer ve zetál tal nyil vá no san for ga lom ba ho zott köt vény,

d6) kül föl dön be jegy zett gaz dál ko dó szer ve zet ál talnyil vá no san for ga lom ba ho zott köt vény,

d7) Ma gyar or szá gon be jegy zett hi tel in té zet ál tal nyil -vá no san for ga lom ba ho zott köt vény,

d8) kül föl dön be jegy zett hi tel in té zet ál tal nyil vá no sanfor ga lom ba ho zott köt vény,

d9) ma gyar or szá gi he lyi ön kor mány zat ál tal nyil vá -nosan for ga lom ba ho zott köt vény,

d10) kül föl di ön kor mány zat ál tal nyil vá no san for ga -lom ba ho zott köt vény;

e) rész vé nyek:

e1) a Bu da pes ti Ér ték tõzs dé re vagy más el is mert ér ték -pa pír pi ac ra be ve ze tett, Ma gyar or szá gon nyil vá no san for -ga lom ba ho zott rész vény,

e2) Ma gyar or szá gon ki bo csá tott, nyil vá no san for ga -lom ba ho zott rész vény, mely nek ki bo csá tó ja kö te le zett sé -get vál lalt az ál ta la adott ér ték pa pír fél éven be lü li, bár -mely tõzs dé re vagy el is mert ér ték pa pír pi ac ra tör té nõ be ve -ze té sé re és a be ve ze tés nek nincs tör vényi vagy egyéb aka -dá lya, vagy olyan rész vény, amely re a vé telt meg elõ zõ30 na pon be lül fo lya ma to san leg alább két be fek te té si szol -gál ta tó nyil vá nos mó don vissza von ha tat lan vé te li kö te le -zett sé get je len tõ ár fo lya mot tesz köz zé,

e3) tõzs dé re vagy más el is mert ér ték pa pír pi ac ra be ve ze -tett, kül föl dön ki bo csá tott, nyil vá no san for ga lom ba ho zottrész vény,

e4) kül föl dön ki bo csá tott, nyil vá no san for ga lom ba ho -zott rész vény, mely nek ki bo csá tó ja kö te le zett sé get vál laltaz ál ta la adott ér ték pa pír fél éven be lü li, bár mely tõzs dé revagy el is mert ér ték pa pír pi ac ra tör té nõ be ve ze té sé re és abe ve ze tés nek nincs tör vényi vagy egyéb aka dá lya, vagy

948 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

olyan rész vény, amely re a vé telt meg elõ zõ 30 na pon be lülfo lya ma to san leg alább két be fek te té si szol gál ta tó nyil vá -nos mó don vissza von ha tat lan vé te li kö te le zett sé get je len tõ ár fo lya mot tesz köz zé;

f) be fek te té si je gyek, il let ve egyéb kol lek tív be fek te té si ér ték pa pír:

f1) Ma gyar or szá gon be jegy zett be fek te té si alap be fek -te té si je gye, ide ért ve az in gat lan be fek te té si ala pot is,

f2) kül föl dön be jegy zett be fek te té si alap be fek te té si je gye,ide ért ve az in gat lan be fek te té si ala pot is,

f3) egyéb kol lek tív be fek te té si ér ték pa pír;g) jel zá log le vél:g1) Ma gyar or szá gon be jegy zett jel zá log hi tel-in té zet

ál tal ki bo csá tott jel zá log le vél,g2) kül föl dön be jegy zett jel zá log hi tel-in té zet ál tal ki -

bo csá tott jel zá log le vél;h) ha tár idõs ügy le tek;i) op ci ós ügy le tek;j) in gat lan;k) ér ték pa pír-köl csön zé si ügy let bõl szár ma zó kö ve te -

lé sek;l) koc ká za ti tõ ke alap jegy.

2. Az (1) be kez dés ben le ír tak tól el té rõ en a pénz tár nemszab vá nyo sí tott ha tár idõs és op ci ós ügy le tet csak de vi za -ár fo lyam-koc ká zat fe de ze ti cél lal köt het.

3. A pénz tár nem kö te les el ad ni a tu laj do ná ban lévõ,tõzs dé rõl ki ve ze tés re ke rü lõ rész vényt az e ren de let be fek -te té si ka te gó ri á i nak tör té nõ meg fe le lés cél já ból. Az ilyenér ték pa pí rok ará nya azon ban nem ha lad hat ja meg a be fek -te tett pénz tá ri esz kö zök 5%-át.

4. A pénz tár csak ál lam pa pír ala pú, szál lí tá sos vagyóva dé ki re pót (for dí tott re pót) köt het, me lyek ér té ke nemha lad hat ja meg a be fek te tett pénz tá ri esz kö zök 20%-át.

5. Az egyéb kol lek tív be fek te té si ér ték pa pí rok ra aze ren de let ben a be fek te té si je gyek re meg ha tá ro zott be fek -te té si elõ írások az irány adók.

6. A pénz tá ri port fo lió ter hé re a Tpt.-nek az ér ték pa -pír-köl csön zés re vo nat ko zó sza bá lya i nak be tar tá sá val ér -ték pa pír-köl csön zé si ügy let köt he tõ, ezen ügy le tek össz ér -té ke nem ha lad hat ja meg a be fek te tett pénz tá ri esz kö zök30%-át. A pénz tá ri be fek te té si port fo li ó ban csak ér ték pa -pí rok köl csön adá sa le het sé ges, köl csön vé te le nem. Az ér -ték pa pír-köl csön zé si ügy let fu tam ide je egy év nélhosszabb nem le het, az ügy let hez kap cso ló dó an meg fe le lõ óva dé kot kell ki köt ni. Ér ték pa pír-köl csön zé si ügy let ese -té ben óva dék ként csak olyan be fek te té si esz kö zök szol gál -hat nak, ame lyek meg szer zé sét a jog sza bá lyok és a pénz tárbe fek te té si po li ti ká ja le he tõ vé te szik.

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 949

2. számú melléklet a 332/2005. (XII. 29.) Korm. rendelethez

[4. szá mú mel lék let a 282/2001. (XII. 26.) Korm. ren de let hez]

Hozamráták meghatározásának módjai

1. A pénz tár ho zam rá tái:a) A pénz tár egé szé re vo nat ko zó idõ sza kos (ne gyed éves, éves) ho zam rá tát az aláb bi idõ sú lyos mód szer alap ján kell

szá mí ta ni:

R = (1 + r1)*(1 + r2)*…*(1 + rt)–1

R = a pénz tá ri port fo lió idõ sza kos ho za mart = a pénz tá ri port fo lió napi ho za ma

ahol,

rP CF

Pt

t t

t–

=–

–1

1

il let ve ahol,

rt = a t. napi idõ sú lyo zá sú ho zamPt = a pénz tá ri va gyon t. napi záró brut tó pi a ci ér té keCFt = t. napi pénz moz gás, azaz a nem va gyon ke ze lés hez kap cso ló dó be-, il let ve ki fi ze tés (elõ je les) net tó ér -

té keb) A napi tel je sít ményt leg alább 8 ti ze des je gyig ki kell szá mol ni és a ne gyed éves, éves ho zam szá mí tá sa kor nem sza bad

ke re kí te ni. A ki szá mí tott ne gyed éves, éves ho za mot két ti ze des jegy re kell ke re kí te ni.c) A brut tó ho zam rá tát a ke res ke dé si költ sé gek (ju ta lé kok) le vo ná sa után kell szá mí ta ni.

d) A net tó, il let ve brut tó ho zam rá ta kö zöt ti kü lönb ség ként az adott idõ szak ra vo nat ko zó be fek te té si va gyon ará nyoskölt sé ge ket kell figye lembe ven ni.

2. Re fe ren cia in dex ho za má nak szá mí tá sa:Az idõ sza kos (ne gyed éves, éves) re fe ren cia in dex ho za mát az aláb bi mód szer alap ján kell szá mí ta ni:

R = (1 + r1)*(1 + r2)*…*(1 + rn)–1

r x I I

Iy

I In

BM n BM n

BM n

BM n BM n= +

-* – *( ) ( – )

( – )

( ) ( –1 1 1

1 1

2 2 1)

( – )

( ) ( – )

( – )

*–

... *I

zI I

Is

I

BM n

BM n BM n

BM n

BMk

2 1

3 3 1

3 1

+ + +( ) ( – )

( – )

–n MBk n

BMk n

I

I

1

1

ahol

R = a re fe ren cia in dex éves, ne gyed éves ho za marn = a re fe ren cia in dex havi ho za maBMk = a k. re fe ren cia in dexIBMk(n) = a k. re fe ren cia in dex n. havi záró in dex ér té kex, y, z…s = a BM1, BM2, BM3.....BMk sú lya a port fo li ó hoz ki je lölt re fe ren cia in de xek hezx+y+z+…+s=100%

950 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

A Kormány334/2005. (XII. 29.) Korm.

r e n d e l e t e

a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások,a befektetési vállalkozások, a biztosítók, a befektetési

alapok, a kockázati tõketársaságok és a kockázatitõkealapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési

kötelezettségének sajátosságairól szólókormányrendeletek módosításáról

A szám vi tel rõl szóló 2000. évi C. tör vény (a továb biak -ban: Tv.) 178. §-a (1) be kez dé sé nek b) és c) pont já ban, valamint a Ma gyar Ex port-Im port Bank Rész vény tár sa -ság ról és a Ma gyar Ex port hi tel Biz to sí tó Rész vény tár sa -ság ról szóló 1994. évi XLII. tör vény 26. §-ának (1) be kez -dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján – a Ma gyar Nem ze tiBank elõ ze tes vé le mé nyé nek ki ké ré sé vel – a Kor mány akö vet ke zõ ket ren de li el:

I. Fejezet

A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások évesbeszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének

sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása

1. §

A hi tel in té ze tek és a pénz ügyi vál lal ko zá sok éves beszámoló ké szí té si és könyv ve ze té si kö te le zett sé gé neksa já tos sá ga i ról szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. ren de let(a továb biak ban: Hkr.) 2. §-a a kö vet ke zõ 29–36. pont talegé szül ki:

[2. § E ren de let al kal ma zá sá ban]

„29. vá sá rolt kö ve te lés sel azo no san ke zelt kö ve te lés:olyan kö ve te lés, amely nem az azt ke let kez te tõ szer zõ déske re té ben, ha nem utó lag, más meg ál la po dás, gaz da sá gi ese -mény [cse re ügy let, tu laj do nos ál tal tel je sí tett nem pénz be liva gyo ni hoz zá já ru lás (ap port), ga ran cia, ke zes ség be vál tá -sa, egyéb ese mény] kap csán ke rült a pénz ügyi in téz mény -hez az ere de ti szer zõ dés sze rin ti jo go sult tól vagy más sze -mély tõl [ide nem ért ve a 9. § (17) be kez dé se sze rint be ke rült kö ve te lést, amely a sa ját kö ve te lés sel azo no san ke zelt kö ve -te lés nek mi nõ sül];

30. va lós ér ték fe de ze ti ka mat-swap ügy let: olyan ka -mat-swap ügy let, amely a fix ka ma to zá sú alap ügy let, fe de -zett té tel va lós ér ték vál to zá sá nak el len té te le zé sé re szol gál;

31. cash-flow fe de ze ti jel le gû ka mat fe de ze ti célú kamat-swap ügy let: olyan ka mat-swap ügy let, amely a változó ka ma -to zá sú alap ügy let, fe de zett té tel ka mat vál to zá sá nak el len té te le -zé sé re szol gál;

32. ka mat láb op ci ós ügy let: a ka mat láb cap, a kamatláb -floor és a ka mat láb col lar ügy let;

33. ka mat láb cap ügy let: a vál to zó ka mat egy meg ha tá -ro zott ka mat szint (re fe ren cia ka mat) fe let ti kü lön bö ze té -nek meg té rí té sé re vo nat ko zó op ci ós meg ál la po dás;

34. ka mat lábf lo or ügy let: a vál to zó ka mat egy meg ha tá -ro zott ka mat szint (re fe ren cia ka mat) alat ti kü lön bö ze té nek meg té rí té sé re vo nat ko zó op ci ós meg ál la po dás;

35. ka mat láb col lar ügy let: egy ka mat láb cap és egy ka -mat lábf lo or ügy let bõl össze tett ügy let, amely ben a ka mat -láb cap ügy let ve võ je egy ben a ka mat lábf lo or ügy let ki író ja és a ka mat lábf lo or ügy let ve võ je egy ben a ka mat láb capügy let ki író ja. A fe lek a vál to zó ka mat egy meg ha tá ro zottfel sõ ka mat szint és alsó ka mat szint ál tal ha tá rolt ka mat -sáv hoz ké pest be kö vet ke zõ kü lön bö ze té nek meg té rí té sé revál lal nak kö te le zett sé get;

36. fix ka mat az 5. § (5) be kez dése e) pont já nak, a 7. §(3) be kez dé se d) pont já nak, a 10. § (7) be kez dé sé nek, a17. § (8) be kez dé sé nek al kal ma zá sa szem pont já ból:

a) a két éves és két éven túli le já ra tú ex port hi tel és exportköveteléshez adott meg elõ le ge zés, va la mint kül föl di hi -tel in té zet nek nyúj tott re fi nan szí ro zá si hi tel ese té ben a Ma gyarEx port-Im port Bank Rész vény tár sa ság kamat kiegyenlítésirend sze ré rõl szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet (a továb -biak ban: ka mat ki egyen lí té si ren de let) 7. §-ának (3) be kez dé sesze rin ti ka mat,

b) a két éven be lü li le já ra tú ex port hi tel és ex port kö ve -te lés hez adott meg elõ le ge zés, va la mint kül föl di hitel -intézetnek nyúj tott re fi nan szí ro zá si hi tel ese té ben a ka mat -ki egyen lí té si ren de let 1. §-ának (2) be kez dé se sze rin ti kamat,

c) a bel föl di hi tel in té zet nek nyúj tott két éves és kétéven túli le já ra tú re fi nan szí ro zá si hi tel ese té ben a kamat -kiegyenlítési ren de let 8. §-ának (2) be kez dé se sze rin ti kamat,

d) a bel föl di hi tel in té zet nek nyúj tott két éven be lü li lejáratú re fi nan szí ro zá si hi tel ese té ben a ka mat ki egyen lí -té si ren de let 8. §-ának (1) be kez dé se sze rin ti ka mat,

e) en ged mé nye zés (fak tor ing, for fe it ügy let) ke re té benmeg vá sá rolt, le szá mít olt ex port kö ve te lés ese té ben a ka -mat ki egyen lí té si ren de let 3. §-ának c) pont ja sze rin ti disz -kont ka mat láb,

f) kö tött se gély hi tel ese té ben az Exim bank ál tal fo lyó -sít ha tó kö tött se gély hi te lek fel té te le i rõl és a se gély hi tel -nyúj tás rész le tes sza bá lya i ról szóló 232/2003. (XII. 16.)Korm. ren de let (a továb biak ban: kö tött se gély hi te le zé siren de let) 18. §-ában rög zí tett, a se gély hi tel-szer zõ dés sze -rin ti ka mat láb.”

2. §

A Hkr. 3. §-a a kö vet ke zõ (10) be kez dés sel egé szül ki:„(10) A pénz ügyi in téz mény nek a szám vi te li po li ti ka

ke re té ben el kell ké szí te nie a fi ók te lep és a köz pont kö zöt ti el szá mo lás ra, il let ve a fi ók te le pek egy más kö zöt ti el -számolásaira vo nat ko zó sza bály za tot. A sza bály zat banmeg kell ha tá roz ni töb bek kö zött a bel föl di köz pont és annak kül föl di fi ók te le pe, il let ve a kül föl di köz pont bel -földi fi ók te le pe ese té ben egy aránt, hogy:

a) mi lyen té te lek (pénz esz kö zök és egyéb va gyon tár -gyak) ké pe zik a köz pont ál tal a fi ók te lep mû kö dé sé hez– jegy zett tõke vagy jegy zett tõ kén fe lü li va gyon cí mén –ren del ke zés re bo csá tott esz kö zö ket,

b) mi lyen jog cí men tör tén nek ki fi ze té sek a fi ók te lep ésa köz pont, il let ve a fi ók te lep és más or szág ban mû kö dõ fióktelepek kö zött,

c) ho gyan kell a fi ók te lep –, il let ve a köz pont – köny -veiben el kü lö ní te ni a Tv. 50. §-ának (7)–(8) be kez dé sesze rin ti esz kö zö ket és a Tv. 78. §-ának (7) be kez dé se sze -rin ti szol gál ta tá sok miatti költ sé ge ket és az azok ból ere dõkö te le zett sé ge ket, to váb bá a Tv. 72. §-a (2) be kez dé sé nekb) pont ja sze rin ti be vé te le ket és az azok ból ere dõ kö ve te -lé se ket,

d) a köz pont tal, il let ve más fi ók te lep pel szem be ni el -szá mo lá sok ból ere dõ en mi lyen kö ve te lé se ket és kö te le -zett sé ge ket le het a fi ók te lep nél, an nak be szá mo ló já ban

net tó sí ta ni (be szá mí ta ni) a 12. § (6) be kez dé se, va la mint aTv. 43. §-ának (3) be kez dé se sze rint,

e) mi lyen kö ve te lé sek és kö te le zett sé gek te kin te té bennem le het a d) pont sze rin ti net tó sí tást a fi ók te lep nyil ván -tar tá sa i ban és be szá mo ló já ban al kal maz ni,

f) ho gyan kell az a)–c) pont sze rin ti té te lek miatti hal -mo zó dá so kat a köz pont köny ve i bõl és be szá mo ló já ból ki -szûr ni,

g) mi lyen mó don és gya ko ri ság gal tör té nik a fi ók te lep és a köz pont kö zöt ti bi zony la to lás, adat szol gál ta tás, egyez -tetés, va la mint bel sõ el len õr zés,

h) az adó zás szem pont já ból mi lyen té te le ket te kin te nek bel sõ el szá mo lá sa ik ban kül föl dön adó zó té tel nek, lé tez -nek-e me nedzs ment szol gál ta tá si vagy más díj cí mén meg -ha tá ro zott össze gek, ame lyek a fi ók te lep be szá mo ló já ban,mint a köz pon tot meg il le tõ be vé tel (költ ség ként vagy be -vé tel csök ken tõ té tel ként) je len nek meg, míg a köz pont náladó ala pot ké pez nek,

i) mi lyen té te le ket kell a fi ók te lep nek, il let ve a köz -pont nak az éves be szá mo ló ki egé szí tõ mel lék le té ben a fióktelep mû kö dé se és az egy más sal való el szá mo lás miattki mu tat ni.”

3. §

A Hkr. 5. §-a (5) be kez dé sé nek e) pont ja he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

[(5) Az ügy fe lek kel szem be ni kö ve te lé sek kö zött, a pénz -ügyi szol gál ta tás ból ere dõ kö ve te lé se ken be lül kell ki mu -tat ni töb bek kö zött:]

„e) a Ma gyar Ex port-Im port Bank Rész vény tár sa ság ál -tal nyúj tott ex port hi tel, re fi nan szí ro zá si hi tel, ex port kö ve -te lés hez adott meg elõ le ge zés, en ged mé nye zés (fak tor ing,for fe it ügy let) ke re té ben meg vá sá rolt, le szá mít olt ex port -kö ve te lés, il let ve kö tött se gély hi tel fix ka mat lá ba és a bá -zis költ ség, il let ve a kö tött se gély hi te le zé si ren de let benmeg ha tá ro zot tak sze rint szám sze rû sí tett for rás szer zé sikölt ség kü lön bö ze té nek össze gé ben – a kamatkiegyenlí -tési, il let ve a kö tött se gély hi te le zé si rend szer ke re té ben –a köz pon ti költ ség ve tés tõl járó, ál lam mal szem be ni kö ve -te lés össze gét;”

4. §

A Hkr. 6. §-ának (3) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat talegé szül ki:

„A pénz ügyi in téz mény ál tal nyúj tott be fek te té si éspénz ügyi szol gál ta tás te kin te té ben nem al kal maz ha tó aTv. 28. §-a (2) be kez dé sé nek b) pont já ban a be fe je zet len,még ki nem szám lá zott szol gál ta tás kész let ként tör té nõ kimutatására elõ írt ren del ke zés.”

5. §

A Hkr. 7. §-a (3) be kez dé sé nek d) pont ja he lyé be a következõ ren del ke zés lép:

[(3) Az ügy fe lek kel szem be ni ta ka rék be té tek miatt ésegyéb pénz ügyi szol gál ta tás ból ere dõ kö te le zett sé ge kenbe lül kell ki mu tat ni töb bek kö zött:]

„d) a Ma gyar Ex port-Im port Bank Rész vény tár sa ság nál – a pénz ügyi szol gál ta tás ból ere dõ egyéb kö te le zett sé gek

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 951

kö zött – az ál ta la nyúj tott ex port hi tel, re fi nan szí ro zá si hi -tel, ex port kö ve te lés hez adott meg elõ le ge zés, en ged mé -nye zés (fak tor ing, for fe it ügy let) ke re té ben meg vá sá rolt,le szá mít olt ex port kö ve te lés, il let ve kö tött se gély hi tel fixka mat lá ba és a bá zis költ ség, il let ve a kö tött se gély hi te le -zé si ren de let ben meg ha tá ro zot tak sze rint szám sze rû sí tettfor rás szer zé si költ ség kü lön bö ze té nek össze gé ben – a ka -mat ki egyen lí té si, il let ve a kö tött se gély hi te le zé si rend szerke re té ben – a köz pon ti költ ség ve tés be fi ze ten dõ, ál lam mal szem be ni kö te le zett ség össze gét;”

6. §

A Hkr. 9. §-a a kö vet ke zõ (18) be kez dés sel egé szül ki:„(18) A sa ját és a vá sá rolt kö ve te lé sek könyv sze rin ti ér -

té kén túl be folyt (a be ke rü lé si ér té ket meg nem ha la dó,leg fel jebb a ko ráb ban el szá molt ér ték vesz tés nek meg fe le -lõ) össze gét ér ték vesz tés vissza írá sa ként kell el szá mol ni abe fo lyás idõ pont já ra, de leg ké sõbb az azt kö ve tõ ér té ke lésidõ pont já ra vo nat ko zó an.”

7. §

A Hkr. 9/D. §-a a kö vet ke zõ (15) és (16) be kez dés selegé szül ki:

„(15) A va lós ér ték fe de ze ti ka mat-swap ügy le tek 9/C. § (3) be kez dés c) pont ja sze rin ti ér té ke lé si kü lön bö ze tét azegyéb va lós ér ték fe de ze ti ügy le tek kel azo no san, a (3) be -kez dés ben meg ha tá ro zott sza bá lyok sze rint kell el szá mol -ni. A fix ka mat és a vál to zó ka mat adott el szá mo lá si idõ -szak ra vo nat ko zó, az ér té ke lés idõ pont já ig idõ ará nyo sanszá mí tott össze gé nek kü lön bö ze tét, va la mint az el szá mo -lá si idõ sza kok vé gén és a le já ra ti idõ vé gén el szá molt kamatkülönbözeteket az alap ügy let ka mat be vé te lét vagyka mat rá for dí tá sát csök ken tõ mó don kell el szá mol ni.Az ér té ke lé si kü lön bö zet a ka mat el szá mo lá si idõ pon tok -ban – il let ve a ka ma tok idõ be li el ha tá ro lá sá nak idõpont -jában –, mó do sí tás ra és a le já ra ti idõ vé gén meg szün te tés re ke rül a fe de zett alap ügy let, il let ve té tel jel le gé tõl füg gõ enaz egyéb pénz ügyi szol gál ta tá sok be vé te le it vagy rá -fordítá sait, il let ve a be fek te té si szol gál ta tá sok be vé te le itvagy rá for dí tá sa it csök ken tõ mó don.

(16) A vál to zó ka ma to zá sú alap ügy let fe de ze té re kö töttcash-flow fe de ze ti célú ka mat láb op ci ós ügy le tek vál to zóka ma ta és a szer zõ dés sze rin ti fel sõ, il let ve alsó ka mat -szint tel a szer zõ dés sze rin ti név le ges tõ ke összeg re ve tít veszá mí tott ka mat adott el szá mo lá si idõ szak ra vo nat ko zó, az ér té ke lés idõ pont já ig idõ ará nyo san szá mí tott össze gé nekkü lön bö ze tét, va la mint az el szá mo lá si idõ sza kok vé gén ésa le já ra ti idõ vé gén el szá molt ka mat kü lön bö ze te ket azalap ügy let ka mat be vé te lét vagy ka mat rá for dí tá sát mó do -sí tó té tel ként kell el szá mol ni. Az ügy let(ek) ér té ke lé si kü -lön bö ze tét a va lós ér té ke lés ér té ke lé si tar ta lé ká val szem -ben kell el szá mol ni. Az ér té ke lé si kü lön bö zet a ka mat el -szá mo lá si idõ pon tok ban, il let ve a ka ma tok idõ be li el ha tá -ro lá sá nak idõ pont já ban – mó do sí tás ra és a le já ra ti idõ vé -gén meg szün te tés re ke rül a va lós ér té ke lés ér té ke lé si tar ta -lé ká val szem ben. A ka mat láb col lar ügy let rész ügy le te i nek mi nõ sü lõ ka mat láb cap és ka mat lábf lo or ügy le te ket kü lönkell a köny vek be fel ven ni és el szá mol ni.”

8. §

(1) A Hkr. 10. §-ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ g) pont tal egé szül ki:

[(2) A ka pott ka ma tok és ka mat jel le gû be vé te lek, il let vea fi ze tett ka ma tok és ka mat jel le gû rá for dí tá sok kö zött kellsze re pel tet ni:]

„g) a Ma gyar Ál lam tól, va la mely ön kor mány zat tól vagyaz Eu ró pai Unió for rá sa i ból ka pott ka mat tá mo ga tás ösz -szegét.”

(2) A Hkr. 10. §-ának (7) be kez dé se he lyé be a kö vet -kezõ ren del ke zés lép:

„(7) A Ma gyar Ex port-Im port Bank Rész vény tár sa ságál tal nyúj tott ex port hi tel, re fi nan szí ro zá si hi tel, export -követeléshez adott meg elõ le ge zés, en ged mé nye zés (fak -tor ing, for fe it ügy let) ke re té ben meg vá sá rolt, le szá mít oltex port kö ve te lés, il let ve a kö tött se gély hi tel fix ka mat lá baés a bá zis költ ség, il let ve a kö tött se gély hi te le zé si ren de let -ben meg ha tá ro zot tak sze rint szám sze rû sí tett for rás szer zé si költ ség kü lön bö ze té nek össze gé ben – a ka mat ki egyen lí té -si, il let ve a kö tött se gély hi te le zé si rend szer ke re té ben –a köz pon ti költ ség ve tés be fi ze ten dõ, ál lam mal szem be nikö te le zett ség össze gét a fi ze tett ka ma tok és ka mat jel le gûrá for dí tá sok kö zött, a köz pon ti költ ség ve tés tõl járó, ál lam -mal szem ben fenn ál ló kö ve te lés össze gét pe dig a ka pottka ma tok és ka mat jel le gû be vé te lek kö zött kell elszá -molni.”

9. §A Hkr. 12. §-a a kö vet ke zõ (15) be kez dés sel egé szül ki:„(15) A pénz ügyi in téz mény a Tv. 20. §-ának (4) be kez -

dé sét nem al kal maz hat ja.”

10. §

(1) A Hkr. 15. §-ának (5) be kez dé se a kö vet ke zõ mon -dat tal egé szül ki:

„A vá sá rolt kö ve te lé sek re vo nat ko zó sza bá lyo kat kellal kal maz ni a vá sá rolt kö ve te lés sel azo no san ke zelt kö ve te -lé sek re is.”

(2) A Hkr. 15. §-a a kö vet ke zõ (16) be kez dés sel egé -szül ki:

„(16) A hi tel in té zet az ön kén tes, il let ve ma gánnyug díj -pénz tá rak ré szé re vég zett va gyon ke ze lé si te vé keny ségese tén a bir to ká ba ke rült, nyug díj pénz tá ri va gyont meg tes -te sí tõ pénz esz kö zök, il let ve más va gyon tár gyak te kin te té -ben a bi zo má nyi ügy le tek re, va la mint a port fo li ó ke ze lé site vé keny ség re vo nat ko zó el szá mo lá si sza bá lyo kat kö te lesal kal maz ni.”

11. §

A Hkr. 17. §-a a kö vet ke zõ (7) és (8) be kez dés sel egé -szül ki:

„(7) A kö ve te lés vá sár lá sa kor, a vál tó le szá mí to lá sa kor,a hi tel ügy let fu tam ide jé nek kez de tén fel szá mí tott fak tor -ing díj, for fe tí ro zá si díj, le szá mí to lá si díj, ke ze lé si költ ség,

952 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

il let ve egyéb pénz ügyi szol gál ta tá sok nál az ügy let kez de -tén fel szá mí tott, a 10. § (3) be kez dé se sze rin ti ju ta lékpasszív idõ be li el ha tá ro lás ként el szá mol ha tó, ha az ügy let, va la mint a díj, il let ve ju ta lék alap ját ké pe zõ (ál ta la el len té -te le zett) szol gál ta tás több el szá mo lá si idõ sza kot érint.

(8) A Ma gyar Ex port-Im port Bank Rész vény tár sa ságál tal en ged mé nye zés (fak tor ing, for fe it ügy let) ke re té benmeg vá sá rolt, le szá mít olt ex port kö ve te lés fix ka mat lá bá -nak az így be ke rült kö ve te lé sek hát ra lé võ még nem tör -lesz tett össze gé re (név ér té ké re) ve tít ve meg ha tá ro zottössze ge csak ab ban az eset ben szá mol ha tó el a kö ve te léshát ra lé võ fu tam ide je alatt idõ ará nyos összeg ben (vé lel me -zett ho zam ként) a ka mat jel le gû be vé te lek kö zött, ha azilyen kö ve te lé sek vé te lá ra meg egye zik azok név ér té ké velés a fel szá mí tott fak tor díj, for fe tí ro zá si díj, le szá mí to lá sidíj össze ge meg egye zik a fix ka mat láb bal a név ér ték re vetítve szá mí tott vé lel me zett ho zam össze gé vel. Ez eset -ben al kal maz ha tó a (7) be kez dés sze rin ti idõ be li elhatá -rolás.”

12. §

A Hkr. 22. §-a a kö vet ke zõ (13) és (14) be kez dés sel egé -szül ki:

„(13) Ha a (7)–(8) be kez dés sze rin ti ügy le tek ese té ben a spot ár fo lyam és a ha tár idõs ügy let rész kö té si ár fo lya mameg egye zik és a ha tár idõs ügy let rész vagy egy swap ügy -let ha tár idõs ré sze ön ál ló an fe dez egy de vi zá ra vo nat ko zóalap ügy le tet, ak kor a swap ügy let el szá mo lá sá ra nem kellal kal maz ni a fe de ze ti célú swap ügy le tek re vo nat ko zó(4)–(5) és (11) be kez dés sze rin ti elõ írá so kat. Az ilyenswap ügy le tek azon na li ügy let ré sze ön ál ló an ke rül el szá -mo lás ra, ha tár idõs ré sze pe dig, a fe de ze ti ügy le tek re vonatkozó (1)–(3) be kez dés sze rin ti ál ta lá nos sza bá lyokalap ján ke rül el szá mo lás ra a hoz zá ren delt alap ügy let el -szá mo lá sá hoz iga zít va. Az erre vo nat ko zó dön tést a szám -vi te li po li ti ká ban kell rög zí te ni.

(14) A (7)–(8), (13) be kez dés sze rin ti swap ügy le tek -hez, il let ve az zal azo nos ren del te té sû össze tett ügy le tek -hez kap cso ló dó an vagy at tól füg get le nül egy de vi zá banfenn ál ló alap ügy let, de vi zá ban tör té nõ ka mat fi ze té sei ár -fo lyam kü lön bö ze té nek fe de ze te cél já ra kö tött ha tár idõsde vi za vé te li vagy de vi za el adá si ügy le tek (ügy let so ro zat)el szá mo lá sá ra

a) a fe de ze ti célú ka mat-swap ügy le tek re vo nat ko zó(4) be kez dés c) pont ja sze rin ti sza bá lyo kat kell al kal maz -ni, az zal, hogy a fo rint ban fenn ál ló fix ka mat nak a de vi zakö té si ár fo lya mán fo rin to sí tott össze get, a fo rint ban fenn -ál ló vál to zó ka mat nak a ha tár idõs ügy let tár gyát ké pe zõde vi za összeg nek az alap ügy let idõ ará nyos vagy ese dé keska mat el szá mo lá sá nak nap ján ér vé nyes ár fo lya mon fo rin -to sí tott össze gét kell te kin te ni, vagy

b) a fe de ze ti célú ha tár idõs ügy le tek re vo nat ko zó(2)–(3) be kez dés sze rin ti sza bá lyo kat kell al kal maz ni,azzal, hogy a fe de ze ti ügy let vár ha tó ered mé nyét az alap -

ügy let idõ ará nyos ka mat össze gét ala pul véve, an nak el -szá mo lá si nap ján ér vé nyes ár fo lyam és a kö té si ár fo lyamkü lön bö ze té ben – de leg fel jebb az alap ügy let idõ ará nyo -san el szá molt ka ma tá ba be épült, an nak el szá mo lá sá nálfigye lembe vett ár fo lyam és az ügy let kö tés nap ján ér vé -nyes azon na li ár fo lyam kü lön bö ze té ben – kell meg ál la pí -ta ni. Az erre vo nat ko zó dön tést a szám vi te li po li ti ká bankell rög zí te ni.”

II. Fejezet

A befektetési vállalkozások éves beszámoló készítésiés könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló

251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása

13. §

A be fek te té si vál lal ko zá sok éves be szá mo ló ké szí té siés könyv ve ze té si kö te le zett sé gé nek sa já tos sá ga i ról szóló251/2000. (XII. 24.) Korm. ren de let (a továb biak ban:Bkr.) 2. §-a a kö vet ke zõ 16–22. pont tal egé szül ki:

[2. § E ren de let al kal ma zá sá ban]„16. vá sá rolt kö ve te lés sel azo no san ke zelt kö ve te lés:

olyan kö ve te lés, amely nem az azt ke let kez te tõ szer zõ déske re té ben, ha nem utó lag, más meg ál la po dás, gaz da sá giese mény [cse re ügy let, tu laj do nos ál tal tel je sí tett nempénz be li va gyo ni hoz zá já ru lás (ap port), ga ran cia, ke zes -ség be vál tá sa, egyéb ese mény] kap csán ke rült a be fek te té si vál lal ko zás hoz az ere de ti szer zõ dés sze rin ti jo go sult tólvagy más sze mély tõl [ide nem ért ve a 6. § (17) be kez dé sesze rint be ke rült kö ve te lést, amely a sa ját kö ve te lés sel azo -no san ke zelt kö ve te lés nek mi nõ sül];

17. va lós ér ték fe de ze ti ka mat-swap ügy let: olyan ka -mat-swap ügy let, amely a fix ka ma to zá sú alap ügy let, fe de zettté tel va lós ér ték vál to zá sá nak el len té te le zé sé re szol gál;

18. cash-flow fe de ze ti ka mat fe de ze ti célú ka mat-swapügy let: olyan ka mat-swap ügy let, amely a vál to zó ka ma to -zá sú alap ügy let, fe de zett té tel ka mat vál to zá sá nak ellen -tételezésére szol gál;

19. ka mat láb op ci ós ügy let: a ka mat láb cap, a kamatláb -floor és a ka mat láb col lar ügy let;

20. ka mat láb cap ügy let: a vál to zó ka mat egy meg ha tá -ro zott ka mat szint (re fe ren cia ka mat) fe let ti kü lön bö ze té -nek meg té rí té sé re vo nat ko zó op ci ós meg ál la po dás;

21. ka mat lábf lo or ügy let: a vál to zó ka mat egy meg ha tá -ro zott ka mat szint (re fe ren cia ka mat) alat ti kü lön bö ze té nek meg té rí té sé re vo nat ko zó op ci ós meg ál la po dás;

22. ka mat láb col lar ügy let: egy ka mat láb cap és egy kamatlábfloor ügy let bõl össze tett ügy let, amely ben a ka -mat láb cap ügy let ve võ je egy ben a ka mat lábf lo or ügy let ki -író ja és a ka mat lábf lo or ügy let ve võ je egy ben a ka mat láb -cap ügy let ki író ja. A fe lek a vál to zó ka mat egy meg ha tá ro -zott fel sõ ka mat szint és alsó ka mat szint ál tal ha tá rolt kamatsávhoz ké pest be kö vet ke zõ kü lön bö ze té nek meg té -rí té sé re vál lal nak kö te le zett sé get.”

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 953

14. §

A Bkr. 3. §-ának (6) be kez dé se a kö vet ke zõ g) pont talegé szül ki:

[(6) A szám vi te li po li ti ka ke re té ben – a Tv. 14. §-ának(3)–(5) be kez dé sé ben fog lal ta kon túl me nõ en – kell el ké szí -te ni:]

„g) a fi ók te lep és a köz pont kö zöt ti el szá mo lás ra, il let vea fi ók te le pek egy más kö zöt ti el szá mo lá sa i ra vo nat ko zósza bály za tot. A sza bály zat ban meg kell ha tá roz ni töb bekkö zött a bel föl di köz pont és an nak kül föl di fi ók te le pe, il -let ve a kül föl di köz pont bel föl di fi ók te le pe ese té ben egy -aránt, hogy:

ga) mi lyen té te lek (pénz esz kö zök és egyéb va gyon tár -gyak) ké pe zik a köz pont ál tal a fi ók te lep mû kö dé sé hez– jegy zett tõke vagy jegy zett tõ kén fe lü li va gyon cí mén –ren del ke zés re bo csá tott esz kö zö ket,

gb) mi lyen jog cí men tör tén nek ki fi ze té sek a fi ók te lep és a köz pont, il let ve a fi ók te lep és más or szág ban mû kö dõ fióktelepek kö zött,

gc) ho gyan kell a fi ók te lep – il let ve a köz pont – köny ve -i ben el kü lö ní te ni a Tv. 50. §-ának (7)–(8) be kez dé se sze -rin ti esz kö zö ket és a Tv. 78. §-ának (7) be kez dé se sze rin tiszol gál ta tá sok miatti költ sé ge ket és az azok ból ere dõ kö te -le zett sé ge ket, to váb bá a Tv. 72. §-a (2) be kez dé sé nekb) pont ja sze rin ti be vé te le ket és az azok ból ere dõ kö ve te -lé se ket,

gd) a köz pont tal, il let ve más fi ók te lep pel szem be ni el -szá mo lá sok ból ere dõ en mi lyen kö ve te lé se ket és kö te le -zett sé ge ket le het a fi ók te lep nél, an nak be szá mo ló já bannet tó sí ta ni (be szá mí ta ni) a Tv. 43. §-ának (3) be kez dé sesze rint,

ge) mi lyen kö ve te lé sek és kö te le zett sé gek te kin te té bennem le het a gd) pont sze rin ti net tó sí tást a fi ók te lep nyil -ván tar tá sa i ban és be szá mo ló já ban al kal maz ni,

gf) ho gyan kell a ga)–gc) pont sze rin ti té te lek miatti hal -mo zó dá so kat a köz pont köny ve i bõl és be szá mo ló já ból ki -szûr ni,

gg) mi lyen mó don és gya ko ri ság gal tör té nik a fi ók te lepés a köz pont kö zöt ti bi zony la to lás, adat szol gál ta tás, egyez -te tés, va la mint bel sõ el len õr zés,

gh) az adó zás szem pont já ból mi lyen té te le ket te kin te -nek bel sõ el szá mo lá sa ik ban kül föl dön adó zó té tel nek, lé -tez nek-e me nedzs ment szol gál ta tá si vagy más díj cí ménmeg ha tá ro zott össze gek, ame lyek a fi ók te lep be szá mo ló -já ban, mint a köz pon tot meg il le tõ be vé tel (költ ség kéntvagy be vé tel csök ken tõ té tel ként) je len nek meg, míg a köz -pont nál adó ala pot ké pez nek,

gi) mi lyen té te le ket kell a fi ók te lep nek, il let ve a köz -pont nak az éves be szá mo ló ki egé szí tõ mel lék le té ben a fióktelep mû kö dé se és az egy más sal való el szá mo lás miattki mu tat ni.”

15. §

A Bkr. 4. §-a a kö vet ke zõ (11) be kez dés sel egé szül ki:„(11) A be fek te té si vál lal ko zás ál tal nyúj tott be fek te té si

és pénz ügyi szol gál ta tás te kin te té ben nem al kal maz ha tó aTv. 28. §-a (2) be kez dé sé nek b) pont já ban a be fe je zet len,még ki nem szám lá zott szol gál ta tás kész let ként tör té nõ ki -mu ta tá sá ra elõ írt ren del ke zés.”

16. §

A Bkr. 6. §-a a kö vet ke zõ (18) és (19) be kez dés sel egé -szül ki:

„(18) A sa ját és a vá sá rolt kö ve te lé sek könyv sze rin ti ér -té kén túl be folyt (a be ke rü lé si ér té ket meg nem ha la dó,leg fel jebb a ko ráb ban el szá molt ér ték vesz tés nek meg fe le -lõ) össze gét ér ték vesz tés vissza írá sa ként kell el szá mol ni abe fo lyás idõ pont já ra, de leg ké sõbb az azt kö ve tõ ér té ke lésidõ pont já ra vo nat ko zó an.

(19) A vá sá rolt kö ve te lé sek re vo nat ko zó sza bá lyo katkell al kal maz ni a vá sá rolt kö ve te lés sel azo no san ke zelt követelésekre is.”

17. §

A Bkr. 6/D. §-a a kö vet ke zõ (15) és (16) be kez dés selegé szül ki:

„(15) A va lós ér ték fe de ze ti ka mat-swap ügy le tek 6/C. § (3) be kez dés c) pont ja sze rin ti ér té ke lé si kü lön bö ze tét azegyéb va lós ér ték fe de ze ti ügy le tek kel azo no san, a (3) be -kez dés ben meg ha tá ro zott sza bá lyok sze rint kell el szá mol -ni. A fix ka mat és a vál to zó ka mat adott el szá mo lá si idõ -szak ra vonatkozó, az ér té ke lés idõ pont já ig idõ ará nyo sanszá mí tott össze gé nek kü lön bö ze tét, va la mint az el szá mo -lá si idõ sza kok vé gén és a le já ra ti idõ vé gén el szá molt ka -mat kü lön bö ze te ket az alap ügy let ka mat be vé te lét vagy ka -mat rá for dí tá sát csök ken tõ mó don kell el szá mol ni. Az ér té -ke lé si kü lön bö zet a ka mat el szá mo lá si idõ pon tok ban – il -let ve a ka ma tok idõ be li el ha tá ro lá sá nak idõ pont já ban –mó do sí tás ra és a le já ra ti idõ vé gén meg szün te tés re ke rül afe de zett alap ügy let, il let ve té tel jel le gé tõl füg gõ en az egyébpénz ügyi szol gál ta tá sok be vé te le it vagy ráfordítá sait, il let -ve a be fek te té si szol gál ta tá sok be vé te le it vagy rá for dí tá sa itcsök ken tõ mó don.

(16) A vál to zó ka ma to zá sú alap ügy let fe de ze té re kö töttcash-flow fe de ze ti célú ka mat láb op ci ós ügy le tek vál to zóka ma ta és a szer zõ dés sze rin ti fel sõ, il let ve alsó ka mat -szint tel a szer zõ dés sze rin ti név le ges tõ ke összeg re ve tít veszá mí tott ka mat adott el szá mo lá si idõ szak ra vo nat ko zó, az ér té ke lés idõ pont já ig idõ ará nyo san szá mí tott össze gé nekkü lön bö ze tét, va la mint az el szá mo lá si idõ sza kok vé gén ésa le já ra ti idõ vé gén el szá molt ka mat kü lön bö ze te ket azalap ügy let ka mat be vé te lét vagy ka mat rá for dí tá sát mó do -sí tó té tel ként kell el szá mol ni. Az ügy let(ek) ér té ke lé si kü -lön bö ze tét a va lós ér té ke lés ér té ke lé si tar ta lé ká val szem -ben kell el szá mol ni. Az ér té ke lé si kü lön bö zet a ka mat el -szá mo lá si idõ pon tok ban, il let ve a ka ma tok idõ be li el ha tá -ro lá sá nak idõ pont já ban mó do sí tás ra és a le já ra ti idõ vé génmeg szün te tés re ke rül a va lós ér té ke lés ér té ke lé si tar ta lé ká -val szem ben. A ka mat láb col lar ügy let rész ügy le te i nek mi -nõ sü lõ ka mat láb cap és ka mat lábf lo or ügy le te ket kü lönkell a köny vek be fel ven ni és el szá mol ni.”

18. §

A Bkr. 8. §-a a kö vet ke zõ (9) be kez dés sel egé szül ki:„(9) A be fek te té si vál lal ko zás a Tv. 20. §-ának (4) be -

kez dé sét nem al kal maz hat ja.”

954 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

19. §

A Bkr.14. §-a a kö vet ke zõ (13) és (14) be kez dés sel egé -szül ki:

„(13) Ha a (7)–(8) be kez dés sze rin ti ügy le tek ese té ben a spot ár fo lyam és a ha tár idõs ügy let rész kö té si ár fo lya mameg egye zik és a ha tár idõs ügy let rész, vagy egy swap ügy -let ha tár idõs ré sze ön ál ló an fe dez egy de vi zá ra vo nat ko zóalap ügy le tet, ak kor a swap ügy let el szá mo lá sá ra nem kellal kal maz ni a fe de ze ti célú swap ügy le tek re vo nat ko zó(4)–(5) és (11) be kez dés sze rin ti elõ írásokat. Az ilyenswap ügy le tek azon na li ügy let ré sze ön ál ló an ke rül el szá -mo lás ra, ha tár idõs ré sze pe dig, a fe de ze ti ügy le tek re vonatkozó (1)–(3) be kez dés sze rin ti ál ta lá nos sza bá lyokalap ján ke rül el szá mo lás ra a hoz zá ren delt alap ügy let el -szá mo lá sá hoz iga zít va. Az erre vo nat ko zó dön tést a szám -vi te li po li ti ká ban kell rög zí te ni.

(14) A (7)–(8), (13) be kez dés sze rin ti swap ügy le tek -hez, il let ve az zal azo nos ren del te té sû össze tett ügy le tek -hez kap cso ló dó an, vagy at tól füg get le nül egy de vi zá banfenn ál ló alap ügy let, de vi zá ban tör té nõ ka mat fi ze té sei ár -fo lyam kü lön bö ze té nek fe de ze te cél já ra kö tött ha tár idõsde vi za vé te li vagy de vi za el adá si ügy le tek (ügy let so ro zat)el szá mo lá sá ra

a) a fe de ze ti célú ka mat-swap ügy le tek re vo nat ko zó(4) be kez dés c) pont ja sze rin ti sza bá lyo kat kell al kal maz -ni, az zal, hogy a fo rint ban fenn ál ló fix ka mat nak a de vi zakö té si ár fo lya mán fo rin to sí tott össze get, a fo rint ban fenn -ál ló vál to zó ka mat nak a ha tár idõs ügy let tár gyát ké pe zõde vi za összeg nek az alap ügy let idõ ará nyos vagy ese dé keska mat el szá mo lá sá nak nap ján ér vé nyes ár fo lya mon fo rin -to sí tott össze gét kell te kin te ni, vagy

b) a fe de ze ti célú ha tár idõs ügy le tek re vo nat ko zó(2)–(3) be kez dés sze rin ti sza bá lyo kat kell al kal maz ni, az -zal, hogy a fe de ze ti ügy let vár ha tó ered mé nyét az alap ügy -let idõ ará nyos ka mat össze gét ala pul véve, an nak el szá mo -lá si nap ján ér vé nyes ár fo lyam és a kö té si ár fo lyam kü lön -bö ze té ben – de leg fel jebb az alap ügy let idõ ará nyo san el -szá molt ka ma tá ba be épült, an nak el szá mo lá sá nál figye -lembe vett ár fo lyam és az ügy let kö tés nap ján ér vé nyesazon na li ár fo lyam kü lön bö ze té ben – kell meg ál la pí ta ni.Az erre vo nat ko zó dön tést a szám vi te li po li ti ká ban kellrög zí te ni.”

III. Fejezet

A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetésikötelezettségének sajátosságairól szóló

192/2000. (XI. 24.) Korm. rendeletmódosítása

20. §

A biz to sí tók éves be szá mo ló ké szí té si és könyv veze tési kö -te le zett sé gé nek sa já tos sá ga i ról szóló 192/2000. (XI. 24.)Korm. ren de let (a továb biak ban: Biztkr.) az 1. § után akö vet ke zõ cím mel és 1/A. §-sal egé szül ki:

„Értelmezõ rendelkezések

1/A. § E ren de let al kal ma zá sá ban:1. ered mény tõl füg get len díj-vissza té rí tés (kár men tes -

sé gi bó nusz): a biz to sí tá si szer zõ dés (köt vény) alap ján egy

adott kár men tes, il let ve ala csony kár ala ku lá sú biz to sí tá siidõ szak után a kár men tes, il let ve ala csony kár ala ku lá súbiz to sí tá si idõ szak biz to sí tá si dí já nak meg ha tá ro zott mér -té ké ben a biz to sí tott nak (szer zõ dõ nek, ked vez mé nye zett nek)utó lag adott díj-vissza té rí tés;

2. vá sá rolt kö ve te lés sel azo no san ke zelt kö ve te lés:olyan kö ve te lés, amely nem az azt ke let kez te tõ szer zõ déske re té ben, ha nem utó lag, más meg ál la po dás, gaz da sá giese mény [cse re ügy let, tu laj do nos ál tal tel je sí tett nempénz be li va gyo ni hoz zá já ru lás (ap port), ga ran cia, ke zes -ség be vál tá sa, egyéb ese mény] kap csán ke rült a biz to sí tó -hoz az ere de ti szer zõ dés sze rin ti jo go sult tól vagy más sze -mély tõl [ide nem ért ve át ala ku lás kor (be ol va dás kor) ameg szûnt vál lal ko zás tól át vett – a meg szûnt vál lal ko zás -nál sa ját kö ve te lés nek mi nõ sü lõ – kö ve te lést, va la mint abiz to sí tá si ál lo mány át ru há zá sá hoz kap cso ló dó an át vettkö ve te lést, amely a sa ját kö ve te lés sel azo no san ke zelt kö -ve te lés nek mi nõ sül];

3. Kár ta la ní tá si Szám la: a Bit. 3. §-a (1) be kez dé sé nek32. pont ja sze rint meg ha tá ro zott fo ga lom;

4. In for má ci ós Köz pont: a Bit. 3. §-a (1) be kez dé sé nek27. pont ja sze rint meg ha tá ro zott fo ga lom.”

21. §

(1) A Biztkr. 2. §-a (4) be kez dé sé nek a) és b) pont ja helyébe a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[(4) Az egy sze rû sí tett éves be szá mo ló ké szí tés határ -értékei:]

„a) mér leg fõ összeg 125 mil lió fo rint;b) az éves brut tó díj 125 mil lió fo rint;”

(2) A Biztkr. 2. §-ának (6) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(6) A biz to sí tó nak a szám vi te li po li ti ka ke re té ben– a Tv. 14. §-ának (3)–(5) be kez dé sé ben fog lal ta kon túl -me nõ en – kell meg ha tá roz nia:

a) az esz kö zök, for rá sok, költ sé gek, rá for dí tá sok, be vé -te lek, va la mint a mér leg sze rin ti ered mény nem biz to sí tá site vé keny ség re és biz to sí tá si te vé keny ség re, ez utób bin be -lül élet biz to sí tá si és nem-élet biz to sí tá si ágra – fel té ve,hogy a biz to sí tó mind két ágat egy aránt mû ve li – tör té nõ el -kü lö ní té sé nek mód sze ré re, do ku men tá lá sá ra, ve tí té si alap -já ra vo nat ko zó sza bá lyo kat (az el kü lö ní tés bel sõ sza bály -za ta);

b) a biz to sí tás tech ni kai tar ta lé kok kép zé sé re és fel hasz -ná lá sá ra vo nat ko zó sza bá lyo kat (tar ta lé ko lá si sza bály zat),a kü lön jog sza bály ban fog lal tak kal össz hang ban;

c) a biz to sí tás tech ni kai tar ta lé kok és a sza va to ló tõkefe de ze té ül szol gá ló esz kö zök meg lé té nek el len õr zé simód ját;

d) az össze vont (kon szo li dált) éves be szá mo ló össze ál -lí tá sá ra vo nat ko zó sza bá lyo kat (kon szo li dá ci ós sza bály zat),amennyi ben anya vál la lat nak mi nõ sü lõ biz to sí tó;

e) a fi ók te lep és a köz pont kö zöt ti el szá mo lás ra, il let vea fi ók te le pek egy más kö zöt ti el szá mo lá sa i ra vo nat ko zósza bá lyo kat (fi ók te lep-el szá mo lá si sza bály zat). A sza -bály zat ban meg kell ha tá roz ni töb bek kö zött a bel föl di

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 955

köz pont és an nak kül föl di fi ók te le pe, il let ve a kül föl diköz pont bel föl di fi ók te le pe ese té ben egy aránt, hogy:

ea) mi lyen té te lek (pénz esz kö zök és egyéb va gyon tár -gyak) ké pe zik a köz pont ál tal a fi ók te lep mû kö dé sé hez– jegy zett tõke vagy jegy zett tõ kén fe lü li va gyon cí mén –ren del ke zés re bo csá tott esz kö zö ket,

eb) mi lyen jog cí men tör tén nek ki fi ze té sek a fi ók te lepés a köz pont, il let ve a fi ók te lep és más or szág ban mû kö dõfi ók te le pek kö zött,

ec) ho gyan kell a fi ók te lep – il let ve a köz pont – köny -ve i ben el kü lö ní te ni a Tv. 50. §-ának (7)–(8) be kez dé sesze rin ti esz kö zö ket és a Tv. 78. §-ának (7) be kez dé se sze -rin ti szol gál ta tá sok miatti költ sé ge ket és az azok ból ere dõkö te le zett sé ge ket, to váb bá a Tv. 72. §-a (2) be kez dé sé nekb) pont ja sze rin ti be vé te le ket és az azok ból ere dõ kö ve te -lé se ket,

ed) a köz pont tal, il let ve más fi ók te lep pel szem be ni el -szá mo lá sok ból ere dõ en mi lyen kö ve te lé se ket és kö te le -zett sé ge ket le het a fi ók te lep nél, an nak be szá mo ló já bannet tó sí ta ni (be szá mí ta ni) a Tv. 43. §-ának (3) be kez dé sesze rint,

ee) mi lyen kö ve te lé sek és kö te le zett sé gek te kin te té bennem le het az ed) pont sze rin ti net tó sí tást a fi ók te lep nyil -ván tar tá sa i ban és be szá mo ló já ban al kal maz ni,

ef) ho gyan kell az ea)–ec) pont sze rin ti té te lek miattihal mo zó dá so kat a köz pont köny ve i bõl és be szá mo ló já bólki szûr ni,

eg) mi lyen mó don és gya ko ri ság gal tör té nik a fi ók te lepés a köz pont kö zöt ti bi zony la to lás, adat szol gál ta tás, egyez -te tés, va la mint bel sõ el len õr zés,

eh) az adó zás szem pont já ból mi lyen té te le ket te kin te -nek bel sõ el szá mo lá sa ik ban kül föl dön adó zó té tel nek, lé -tez nek-e me nedzs ment szol gál ta tá si vagy más díj cí ménmeg ha tá ro zott össze gek, ame lyek a fi ók te lep be szá mo ló -já ban, mint a köz pon tot meg il le tõ be vé tel (költ ség kéntvagy be vé tel csök ken tõ té tel ként) je len nek meg, míg a köz -pont nál adó ala pot ké pez nek,

ei) mi lyen té te le ket kell a fi ók te lep nek, il let ve a köz -pont nak az éves be szá mo ló ki egé szí tõ mel lék le té ben a fióktelep mû kö dé se és az egy más sal való el szá mo lás miattki mu tat ni;

f) a szi go rú szám adás alá vont bi zony la tok, nyom tat vá -nyok ke ze lé sé re, nyil ván tar tá suk, el szá mol ta tá suk rend jé -re és azok el len õr zé sé re vo nat ko zó sza bá lyo kat (szi go rúszám adá sú bi zony la tok sza bály za ta);

g) a biz to sí tó ál tal vég zett pénz ügyi szol gál ta tá sok(ide értve a nyug díj pénz tá ri va gyon ke ze lést és a jelzálog -hitelezési te vé keny sé get), va la mint be fek te té si szol gál ta -tá sok el szá mo lá sá ra vo nat ko zó sza bá lyo kat (egyéb szol -gál ta tá sok el szá mo lá si sza bály za ta);

h) a ha tár idõs, op ci ós és swap ügy le tek el szá mo lá sá ra,nyil ván tar tá sá ra, a fe de ze ti ügy le tek meg ha tá ro zá sá ra ésel kü lö ní tett ke ze lé sé re vo nat ko zó sza bá lyo kat (ha tár idõs,op ci ós és swap ügy le tek el szá mo lá si sza bály za ta).”

(3) A Biztkr. 2. §-ának (7) be kez dé se he lyé be a kö vet ke -zõ ren del ke zés lép, egy ide jû leg a § a kö vet ke zõ (8) be kez -dés sel egé szül ki:

„(7) A biz to sí tó kö te les bel sõ szám vi te li rend jét ésszám la rend jét, il let ve bel sõ el len õr zé si rend sze rét úgy ki -ala kí ta ni, hogy az meg fe lel jen a Tv., va la mint a Bit. kö ve -tel mé nye i nek és al kal mas le gyen a Pénz ügyi Szer ve ze tekÁl la mi Fel ügye le te (a továb biak ban: Fel ügye let) ré szé retör té nõ adat szol gál ta tás ra, a Fel ügye let ál ta li el len õr zés re.

(8) A 2. § (6) be kez dé sé nek a) pont ja sze rin ti sza bály zat(az el kü lö ní tés bel sõ sza bály za ta) al kal ma zá sá nak szem -pont já ból a tu laj do nos ál tal tõ ke eme lés re adott összegmind ad dig a nem biz to sí tá si te vé keny ség hez kap cso ló dósa ját tõke ré szét ké pe zi, amíg an nak az élet- vagy nem- életbiztosítási ág hoz kap cso ló dó hoz zá ren de lé se rész benvagy egé szen meg nem tör té nik.”

22. §

A Biztkr. 3. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(3) A biz to sí tó az éves be szá mo ló mér le gé ben atárgy évet meg elõ zõ üz le ti év ada ta it össze von tan (egyosz lop ban),

a) a tárgy évi ada to kat négy osz lop ban, élet biz to sí tás,nem élet biz to sí tás, nem biz to sí tá si te vé keny ség és össze -sen bon tás ban kö te les el ké szí te ni, ha az élet- és nem-élet -biz to sí tá si ágat egy aránt mû ve li,

b) a tárgy évi ada to kat há rom osz lop ban, biz to sí tá si tevékenység, nem biz to sí tá si te vé keny ség és össze sen bon -tás ban kö te les el ké szí te ni, ha az élet- és nem-élet biz to sí tá siág kö zül csak az egyi ket mû ve li vagy ha biz to sí tá si egye sü -let ként mû kö dik.

A nem biz to sí tá si te vé keny ség osz lop ban a biz to sí tá site vé keny ség nek nem mi nõ sü lõ – a Bit. alap ján – a biz to sí -tó ál tal vé gez he tõ egyéb te vé keny ség hez kap cso ló dó esz -kö zö ket és for rá so kat kell ki mu tat ni.”

23. §

A Biztkr. 4. §-a a kö vet ke zõ (12) be kez dés sel egé -szül ki:

„(12) A biz to sí tó ál tal vég zett biz to sí tá si te vé keny ség,nyúj tott pénz ügyi és be fek te té si szol gál ta tás te kin te té bennem al kal maz ha tó a Tv. 28. §-a (2) be kez dé sé nek b) pont -já ban a be fe je zet len, még ki nem szám lá zott szol gál ta táskész let ként tör té nõ ki mu ta tá sá ra elõ írt ren del ke zés.”

24. §

A Biztkr. 5. §-ának (4)–(7) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(4) A C/3. Füg gõ kár tar ta lé kok mér leg so ron, va la mintan nak to váb bi rész le te zé se ként kell ki mu tat ni a be kö vet -ke zett és be je len tett ká rok tar ta lé kát (té te les füg gõ kár tar -ta lék), va la mint a be kö vet ke zett, de még be nem je len tettká rok tar ta lé kát (IBNR tar ta lék).

(5) A C/4. Díj-vissza té rí té si tar ta lé kok mér leg so ron, valamint an nak to váb bi rész le te zé se ként kell ki mu tat ni azered mény tõl füg gõ díj-vissza té rí té si tar ta lé kot, va la mintaz ered mény tõl füg get len díj-vissza té rí té si tar ta lé kot.

956 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

(6) A C/6. Egyéb tar ta lé kok mér leg so ron, va la mint an -nak to váb bi rész le te zé se ként kell ki mu tat ni a nagy ká roktar ta lé kát, a tör lé si tar ta lé kot és az egyéb biz to sí tás tech ni -kai tar ta lé kot. Az egyéb biz to sí tás tech ni kai tar ta lék ma gá -ban fog lal ja a kü lön jog sza bály sze rin ti vár ha tó vesz te ségtar ta lé kát, il let ve a hi tel- és ke ze si biz to sí tá sok kü lön tar ta -lé kát.

(7) A D. Biz to sí tás tech ni kai tar ta lé kok a be fek te té siegy sé gek hez kö tött (unit-lin ked) élet biz to sí tás szer zõ dõija vá ra mér leg so ron kell ki mu tat ni azo kat a tar ta lé ko kat,ame lye ket az ezen élet biz to sí tá sok kal össze füg gõ be fek te -té sek kel kap cso la tos kö te le zett sé gek fe de ze té re ké pez tek.Ezen kö te le zett sé gek ér té két a be fek te té sek ér té ke ha tá -roz za meg, a tar ta lé kot szer zõ dé sen ként, egye di leg kell képezni. Ezen so ron más biz to sí tás tech ni kai tar ta lék(pl. ha lál ese ti koc ká zat ra kép zett tar ta lék) nem szere -pelhet.”

25. §

A Biztkr. 6. §-a a kö vet ke zõ (3) és (4) be kez dés sel egé -szül ki:

„(3) A sa ját és a vá sá rolt kö ve te lé sek könyv sze rin ti értékén túl be folyt (a be ke rü lé si ér té ket meg nem ha la dó,leg fel jebb a ko ráb ban el szá molt ér ték vesz tés nek meg fe le -lõ) össze gét ér ték vesz tés vissza írá sa ként kell el szá mol ni abe fo lyás idõ pont já ra, de leg ké sõbb az azt kö ve tõ ér té ke lésidõ pont já ra vo nat ko zó an.

(4) A vá sá rolt kö ve te lé sek re vo nat ko zó sza bá lyo kat kell al kal maz ni a vá sá rolt kö ve te lés sel azo no san ke zelt kö ve te -lé sek re is.”

26. §

(1) A Biztkr. 9. §-a (8) be kez dé sé nek elsõ mon da ta helyébe a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(8) A B/03. Be fek te té sek nem re a li zált nye re sé ge soron kell ki mu tat ni a be fek te té si egy sé gek hez kö tött(unit-lin ked) élet biz to sí tá sok hoz kap cso ló dó be fek te té -sek pi a ci ér té ké nek a könyv sze rin ti ér té ket meg ha la dóössze gét.”

(2) A Biztkr. 9. §-a (9) be kez dé sé nek elsõ mon da ta helyébe a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(9) A B/13. Be fek te té sek nem re a li zált vesz te sé ge soron kell ki mu tat ni a be fek te té si egy sé gek hez kö tött(unit-lin ked) élet biz to sí tá sok hoz kap cso ló dó be fek te té sekkönyv sze rin ti ér té ké nek a pi a ci ér té ket meg ha la dó össze gét.”

(3) A Biztkr. 9. §-ának (16) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép, egy ide jû leg a § a kö vet ke zõ (17) be -kez dés sel egé szül ki:

„(16) Az egyéb biz to sí tás tech ni kai be vé te lek, il let ve azegyéb biz to sí tás tech ni kai rá for dí tá sok kö zött kell ki mu tat -ni az ered mény ki mu ta tás ban kü lön nem ne ve sí tett olyanbe vé te le ket, il let ve rá for dí tá so kat, ame lyek köz vet le nül biz -to sí tá si szer zõ dé sek bõl ere dõ en me rül nek fel, azok hoz kap -csol ha tók (pl. a tûz vé del mi hoz zá já ru lás, a Kár ta la ní tá siSzám lá hoz tör té nõ hoz zá já ru lás be fi ze té se, to váb bá az

Infor má ci ós Köz pont költ ség fe de ze té nek biz to sí tá sa miattirá for dí tá so kat).

(17) Az egyéb be vé te lek és az egyéb rá for dí tá sok kö zött a Tv. elõ írásainak meg fe le lõ egyéb be vé te le ket és egyébrá for dí tá so kat kell ki mu tat ni, a biz to sí tá si ál lo mány hozkap cso ló dó in gat la nok ér té ke sí té sé nek be vé te lei, il let verá for dí tá sai ki vé te lé vel. Itt kell to váb bá ki mu tat ni a nemsa ját biz to sí tá si szer zõ dé sek hez, il let ve a nem biz to sí tá site vé keny sé gek hez kap cso ló dó be vé te le ket és rá for dí tá so -kat (pl. más biz to sí tó ré szé re tör té nõ kár ren de zés, ter mék -ér té ke sí tés, va gyon ke ze lõi te vé keny ség kap csán fel me rü lõ be vé te le ket és rá for dí tá so kat).”

27. §

A Biztkr. 10. §-ának (7) és (8) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(7) A Ma gyar Ex port hi tel Biz to sí tó Rész vény tár sa ságál tal a köz pon ti költ ség ve tés ter hé re, a Kor mány kész fi ze tõke zes sé ge mel lett vál lal ha tó nem pi ac ké pes koc ká za tú biz -to sí tá sok fel té te le i rõl szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. ren -de let 12. §-a alap ján kép zett meg nem szol gált dí jak tar ta lé -kát a pi ac ké pes koc ká za tú biz to sí tá sok meg nem szol gált dí -jak tar ta lé ka i tól el kü lö ní tet ten kell nyil ván tar ta ni, szá mí tá simód ját, tárgy évi nö ve ke dé sét és csök ke né sét, a ki egé szí tõmel lék let ben kell be mu tat ni a 312/2001. (XII. 28.) Korm.ren de let elõ írásai sze rint.

(8) Az egyéb be vé te lek és egyéb rá for dí tá sok kö zött kell ki mu tat ni a cél tar ta lé kok fel hasz ná lá sá nak, il let ve kép zé -sé nek össze gét.”

28. §

(1) A Biztkr. 12. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A biz to sí tó szám la rend jé nek a Tv. 161. §-ának (2) be -kez dé sén túl me nõ en tar tal maz nia kell az ál ta la vég zett te -vékeny sé gek hez kap cso ló dó szám la össze füg gé se ket,to vábbá a 0. Nyil ván tar tá si szám lák szám la osz tály ban ki -mu ta tott té te lek be mu ta tá sát is.”

(2) A Biztkr. 12. §-a (2) be kez dé sé nek fel ve ze tõ szö ve -ge he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, egy ide jû leg a be -kez dés a kö vet ke zõ d) pont tal egé szül ki:

„(2) A fõ köny vi köny ve lés ke re té ben a fõ köny vi szám -lák bon tá sá val vagy az ana li ti kus nyil ván tar tás ke re té benbiz to sí ta ni kell, hogy”

„d) a ma te ma ti kai tar ta lé kok fe de ze té nek el kü lö ní té se”[leg alább ne gyed éven ként (ha más jog sza bály et tõl el té rõ ennem ren del ke zik) el szá mo lás ra és ki mu ta tás ra kerül -jenek.]

(3) A Biztkr. 12. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

„(3) A (2) be kez dés ben fog lal ta kon túl élet- és nem-élet -biz to sí tá si ág, va la mint nem biz to sí tá si te vé keny ség bontásban – az el kü lö ní tés bel sõ sza bály za tá nak meg fele -lõen – el kü lö ní tet ten kell ke zel ni és nyil ván tar ta ni az esz -kö zö ket, a for rá so kat, a költ sé ge ket, a rá for dí tá so kat és abe vé te le ket. Ha az elõ zõ té te lek kü lön nyil ván tar tá sa

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 957

a felme rü lés kor nem old ha tó meg, az el kü lö ní tés bel sõ szabályzatában kell rög zí te ni az élet- és nem-élet biz to sí tá -si ágra, va la mint a nem biz to sí tá si te vé keny ség re tör té nõfel osz tás mód sze rét. A biz to sí tá si ágak költ sé ge i nek, -ráfordításainak és be vé te le i nek el kü lö ní té sét ága za ti szin tenis biz to sí ta ni kell.”

(4) A Biztkr. 12. §-ának (5) és (6) be kez dé se he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(5) A biz to sí tó a tárgy év ben fel me rült költ sé ge it költ -ség ne men ként fo lya ma to san és költ ség funk ci ón ként (szer -zé si, kár ren de zé si, igaz ga tá si, be fek te té si), ez utób bi a katágan ként meg bont va kö te les el szá mol ni. A költ sé gek ága -za ton kén ti el szá mo lá sát leg alább az ana li ti kus nyil ván tar -tás ke re té ben kell biz to sí ta ni.

(6) A biz to sí tó az ön kén tes vagy ma gánnyug díj pénz tárré szé re vég zett va gyon ke ze lé si te vé keny ség ese té ben akö vet ke zõk sze rint kö te les el jár ni:

a) a va gyon ke ze lé si te vé keny ség el szá mo lá sá ra a hi tel -in té ze tek és a pénz ügyi vál lal ko zá sok éves be szá mo ló ké -szí té si és könyv ve ze té si kö te le zett sé gé nek sa já tos sá ga i ról szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. ren de let nek (16. §-ábanés kap cso ló dó ren del ke zé se i ben) a bi zo má nyi és port fo lióke ze lé si te vé keny sé gek re vo nat ko zó el szá mo lá si sza bá -lya it kell al kal maz ni;

b) a va gyon ke ze lé si te vé keny ség so rán csak a pénz -moz gás sal járó gaz da sá gi ese mé nye ket le het el szá mol ni amér le get is érin tõ fõ köny vi szám lá kon, a nyug díj pénz tár -ral szem be ni kö te le zett ség ke let ke zé se ként, il let ve an nakmeg szû né se ként a pénz esz kö zök kel szem ben;

c) a b) pont sze rin ti – pénz moz gás sal járó – gaz da sá giese mény nek kell te kin te ni kü lö nö sen:

ca) a nyug díj pénz tár tól be fek te té si cél ra ka pott pénz -esz közt és an nak fel hasz ná lá sát a nyug díj pénz tár ja vá raesz kö zölt be fek te tés el len ér té ké nek ki fi ze té sé re,

cb) a nyug díj pénz tár tu laj do nát ké pe zõ be fek te tés eladásakor be folyt el len ér té ket és an nak a nyug díj pénz tárré szé re tör té nõ át uta lá sát,

cc) a nyug díj pénz tá ri be fek te tés tár gyát ké pe zõ ér ték -pa pír ki bo csá tó já tól a nyug díj pénz tár ja vá ra be sze dett hozamot és an nak a nyug díj pénz tár ré szé re tör té nõ átuta -lását,

cd) a nyug díj pénz tá ri be fek te tés tár gyát ké pe zõ ér ték -pa pír köl csön be adá sa kor a nyug díj pénz tár ré szé re be sze -dett köl csön zé si díj össze gét és an nak a nyug díj pénz tár ré -szé re tör té nõ át uta lá sát,

ce) a nyug díj pénz tár ja vá ra kö tött ha tár idõs, op ci óstõzs dei, il let ve tõzs dén kí vü li ügy le tek ese tén a nyug díj -pénz tár tól pénz ügyi fe de zet, alap biz to sí ték, ár kü lön bö zetés egyéb fe de zet cí mén be sze dett össze get és an nak to -vább uta lá sát a tõzs dei ügy le tet bo nyo lí tó be fek te té si vál -lal ko zás vagy hi tel in té zet (bi zo má nyos), il let ve le tét ke ze -lõ felé, to váb bá az ügy let le já ra ti ide je alatt a bi zo má nyo -son ke resz tül be sze dett, a nyug díj pénz tá rat meg il le tõ ár -kü lön bö zet össze gét és an nak át uta lá sát a nyug díj pénz tárfelé, va la mint az ügy let zá rá sa kor a – nyug díj pénz tár tól, abi zo má nyo son ke resz tül vagy köz vet le nül a part ner tõl(vevõ, el adó) – pénz ügyi tel je sí tés ként ka pott pénz esz kö -zö ket és azok át uta lá sát a jo go sult fél felé;

d) a nyug díj pénz tár ré szé re esz kö zölt be fek te té se ket ésaz azok ban be kö vet ke zõ vál to zá so kat (ér té ke sí tés, be vál -tás, ügy let zá rás stb.) a 0. Nyil ván tar tá si szám lák szám la -osz tály ban kö te les el kü lö ní tet ten nyil ván tar ta ni a bizto sító;

e) a va gyon ke ze lé si te vé keny sé gért a nyug díj pénz tárfelé fel szá mí tott dí jat, ju ta lé kot az egyéb be vé te le ken be -lül, a va gyon ke ze lé si te vé keny ség gel össze füg gés ben fel -me rült költ sé ge ket, rá for dí tá so kat az egyéb rá for dí tá so kon be lül el kü lö ní tet ten kell ki mu tat ni. Ha ez utób bi költ sé ge -ket, rá for dí tá so kat a biz to sí tó nem épí ti be a va gyon ke ze lõi díj ba, ha nem köz vet le nül át há rít ja nyug díj pénz tár ra, ak kor azo kat to vább szám lá zott köz ve tí tett szol gál ta tás ként kellel szá mol ni, az egyéb be vé te lek és az egyéb rá for dí tá sokkö zött.”

(5) A Biztkr. 12. §-a a kö vet ke zõ (7)–(10) be kez dés selegé szül ki:

„(7) A biz to sí tó – ide nem ért ve a 2. § (3) be kez dé se sze -rin ti biz to sí tó egye sü le tet – min den ne gyed év utol só nap -já ra vo nat ko zó an – a Fel ügye let ré szé re ké szí tett év kö zije len té sek alá tá masz tá sa cél já ból – kö te les esz köz- és for -rás szám lá it, va la mint költ ség- és ered mény szám lá it le zár -ni, azok egyen le gét meg ál la pí ta ni, fõ köny vi ki vo na tot, továbbá a 0. Nyil ván tar tá si szám lák szám la osz tály ban ki -mu ta tott mér le gen kí vü li té te lek rõl össze sí tést ké szí te ni.A szám vi te li nyil ván tar tá sok ne gyed éves zá rá sa so rán– a szám vi te li po li ti ká ban rög zí tet tek sze rint – leg alább akö vet ke zõ zár la ti mun ká la to kat kell el vé gez ni:

a) az ak tív és passzív idõ be li el ha tá ro lá sok el szá mo lá sa,be le ért ve az idõ ará nyos ho za mok el szá mo lá sát is;

b) az ana li ti kus nyil ván tar tá sok össze sí té se és a fel adá -sok el ké szí té se a fõ köny vi köny ve lés ré szé re, va la mint azana li ti kus és a fõ köny vi nyil ván tar tá sok egyez te té se;

c) a biz to sí tás tech ni kai tar ta lé kok szük sé ges szint jé nek (be csült ér té ké nek) a jog sza bály sze rin ti meg ál la pí tá sa ésel szá mo lá sa;

d) az ér ték csök ke nés el szá mo lá sa;e) a fõ köny vi ki vo nat el ké szí té se;f) a fõ köny vi szám lák tech ni kai zá rá sa (csak az egyen leg

meg ha tá ro zá sát ért ve alat ta);g) a nyug díj pénz tá rak ré szé re vég zett va gyon ke ze lés

so rán a pénz tá rak ja vá ra kö tött, még nem tel je sí tett éspénz moz gás sal nem ren de zett azon na li és ha tár idõs bi zo -má nyi ügy le tek miatt a nyug díj pénz tá rak kal és har ma dikfe lek kel szem ben fenn ál ló, a 0. Nyil ván tar tá si szám lákszám la osz tály ban ki mu ta tott mér le gen kí vü li kö ve te lé sekés kö te le zett sé gek, a nyug díj pénz tá rak biz to sí tó ál tal ke -zelt – a 0. Nyil ván tar tá si szám lák szám la osz tály ban ki mu -ta tott, pénz tõl el té rõ – be fek te té sei, va la mint – a 3. For gó -esz kö zök és a 4. Kö te le zett sé gek szám la osz tály ban ki mu -ta tott – pénz esz kö zei ál lo má nyá nak meg ha tá ro zá sa;

h) a mér le gen kí vü li té te lek ér té ke lé sé vel és el szá mo lá -sá val kap cso la tos fel ada tok el vég zé se [ide ért ve töb bek kö -zött a ne gyed év vé gén le nem zárt fe de ze ti célú, ha tár idõs,op ci ós és swap ügy le tek jö võ ben vár ha tó ered mé nyé nekidõ ará nyos el ha tá ro lá sát leg fel jebb a fe de zett alap ügy let(be fek te tés) el szá molt el len ke zõ elõ je lû ered mé nyé nek

958 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

össze gé ig]. A ne gyed év vé gé ig le nem zárt, nem fe de ze ticélú ha tár idõs, op ci ós és swap ügy le tek után nem szá mol -ha tó el a jö võ ben vár ha tó ered mény idõ ará nyos össze geidõ be li el ha tá ro lás ként;

i) a va lós ér té ken tör té nõ ér té ke lés al kal ma zá sa ese tén,a va lós ér té ken tör té nõ ér té ke lés alá vont pénz ügyi inst ru -men tu mok át ér té ke lé se kap csán az ér té ke lé si kü lön bö ze -tek és azok mó do sí tá sá nak el szá mo lá sa. Ez eset ben ah) pont ban fog lalt idõ be li el ha tá ro lá so kat a szár ma zé kosügy le tek re nem le het al kal maz ni.

(8) A biz to sí tó az ál ta la nyúj tott biz to sí tá si te vé keny -ség nek nem mi nõ sü lõ szol gál ta tá sok, vég zett tevékeny -ségek (így kü lö nö sen a jel zá log hi te le zé si te vé keny ség, anyug díj pénz tá rak ré szé re vég zett va gyon ke ze lé si te vé -keny ség, ok ta tá si te vé keny ség) kap csán fel me rü lõ rá for dí -tá so kat, il let ve be vé te le ket az egyéb rá for dí tá so kon, il let ve az egyéb be vé te le ken be lül te vé keny sé gen ként el kü lö ní -tet ten kö te les el szá mol ni (ide nem ért ve a jel zá log hi tel kamatát).

(9) A biz to sí tó a Tv. 20. §-ának (4) be kez dé sét nem alkalmazhatja.

(10) A biz to sí tó ál tal a be fek te té si egy ség hez kö tött(unit-lin ked) élet biz to sí tás be fek te té si egy sé gei ter hé re abiz to sí tot tal szem ben költ sé gek meg té rí té se, kap cso ló dóju ta lé kok, dí jak cí mén fel szá mí tott össze gek kel csök ken -te ni kell a be fek te té si egy sé gek hez kö tött élet biz to sí tá sokszer zõ dõi ja vá ra vég re haj tott be fek te té se ket a más be fek -te té sek nö ve lé sé vel egy ide jû leg, és a be fek te té si egy -ségekhez kö tött (unit-lin ked) élet biz to sí tá sok tar ta lé kátcsök ken te ni kell a tar ta lék vál to zás sal szem ben.”

29. §

A Biztkr. 14/A. §-a a kö vet ke zõ k)–n) pont tal egé -szül ki:

[14/A. § A ki egé szí tõ mel lék let ben kell be mu tat ni:]„k) a mér leg C/6. Egyéb tar ta lé kok pont já nak c) al pont ja

sze rin ti egyéb biz to sí tás tech ni kai tar ta lé kok nyi tó és záróál lo má nyá nak, tárgy évi ál lo mány vál to zá sá nak rész le te zé -sét vár ha tó vesz te ség re kép zett tar ta lék ra, va la mint a hi tel- és ke ze si biz to sí tá sok kü lön tar ta lé ká ra biz to sí tá si ágan -kén ti bon tás ban.

l) a biz to sí tó az ál ta la nyúj tott biz to sí tá si te vé keny ség -nek nem mi nõ sü lõ szol gál ta tá sok, vég zett te vé keny sé gek(nem biz to sí tá si te vé keny sé gek, így kü lö nö sen: a jel zá log -hi te le zé si te vé keny ség, a nyug díj pénz tá rak ré szé re vég zett va gyon ke ze lé si te vé keny ség, ok ta tá si te vé keny ség) kap -csán fel me rü lõ rá for dí tá so kat, il let ve be vé te le ket te vé -keny sé gen kén ti rész le te zés ben, ha azok je len tõ sek.

m) a nyug díj pénz tá rak tól nyug díj pénz tá ri já ra dék szol -gál ta tás ki fi ze té se cél já ra át vett össze gek ál lo má nyá naktárgy évi nyi tó és záró ál lo má nyát, év kö zi nö ve ke dé sét éscsök ke né sét jog cí men kén ti rész le te zés ben.

n) az ered mény ki mu ta tás C) Nem biz to sí tás tech ni kaiel szá mo lá sok so rá hoz tar to zó 01–09. té te lek bon tá sát anem-élet biz to sí tá si ág be fek te té se i hez és a sa ját tõ ké hez

kap cso ló dó be fek te té sek hez ren delt be vé te lek re, il let verá for dí tá sok ra, to váb bá a 10–11. té te lek bon tá sát a Tv. sze -rin ti egyéb be vé te lek re, il let ve egyéb rá for dí tá sok ra, va la -mint a nem biz to sí tá si te vé keny sé gek be vé te le i re, il let verá for dí tá sa i ra.”

30. §

A Biztkr. 1. szá mú mel lék le te e ren de let 1. szá mú mel -lék le te sze rint, a Biztkr. 2. szá mú mel lék le te e ren de let2. szá mú mel lék le te sze rint mó do sul.

IV. Fejezet

A befektetési alapok éves beszámoló készítésiés könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló

215/2000. (XII. 11.) Korm. rendeletmódosítása

31. §

A be fek te té si ala pok éves be szá mo ló ké szí té si éskönyv ve ze té si kö te le zett sé gé nek sa já tos sá ga i ról szóló215/2000. (XII. 11.) Korm. ren de let (a továb biak ban:Befkr.) 9/A. §-a a kö vet ke zõ (4)–(7) be kez dés sel egé -szül ki:

„(4) A be fek te té si je gyek jegy zés ko ri el len ér té ké nek abe fek te tõk ál tal, a Tpt. sze rint in gat lan, il let ve ér ték pa pír -cso mag for má já ban tör té nõ tel je sí té sét in du ló tõ ke kéntkell el szá mol ni a be szá mí tá si ér té ken az esz kö zök köny -vek be tör té nõ fel vé te le kor. Az ér ték pa pír cso mag ré szétké pe zõ ér ték pa pí rok ér té két egye di leg kell meg ha tá roz ni a be szá mí tá si ér ték alap ján és azo kat egye di leg kell fel ven nia nyil ván tar tá sok ba az zal, hogy az azo nos jo go kat meg tes -te sí tõ ér ték pa pí rok cso por to san is nyil ván tart ha tók.

(5) A be szá mí tá si ér té ket a jegy zés kor a le tét ke ze lõ ál la -pít ja meg az in gat lan ér té ke lé si ada tok, il let ve az ér ték pa pírpi a ci ér té ke alap ján.

(6) A be fek te té si jegy jegy zés ko ri el len ér té ke és a be -szá mí tá si ér ték kü lön bö ze té ben pénz ben tel je sí tett össze getin du ló tõ ke ként kell el szá mol ni.

(7) A be fek te té si je gyek vissza vál tá sa kor a vissza vál tá si ár ér ték pa pír cso mag for má já ban tör té nõ tel je sí té sét, az ér -ték pa pír ér té ke sí tés sza bá lyai sze rint kell el szá mol ni az zal, hogy az ér ték pa pí ro kat egye di leg kell a köny vek bõl ki ve -zet ni és az egye di leg meg ha tá ro zott el len ér té kük (vissza -vál tá si ár) össze gét kö ve te lés ként kell el szá mol ni. Az in -du ló tõ két csök ken te ni kell a vissza vál tott be fek te té si jegyjegy zés ko ri ér té ké nek (név ér té ké nek) össze gé ben azegyéb kö te le zett sé gek kel szem ben. A vissza vál tá si árössze gé ben ki mu ta tott kö ve te lés és a be fek te té si jegy jegy -zés ko ri ér té ke (név ér té ke) össze gé ben ki mu ta tott egyébkö te le zett ség be szá mí tá sá val (össze ve ze té sé vel) adó dókü lön bö ze tet be vo ná si ér ték kü lön bö zet ként (a tõ ke vál to -zá son be lül) kell el szá mol ni.”

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 959

V. Fejezet

A kockázati tõketársaságok és a kockázati tõkealapokéves beszámoló készítési és könyvvezetésikötelezettségének sajátosságairól szóló

216/2000. (XII. 11.) Korm. rendeletmódosítása

32. §

A koc ká za ti tõ ke tár sa sá gok és a koc ká za ti tõ ke ala pokéves be szá mo ló ké szí té si és könyv ve ze té si kö te le zett sé gé -nek sa já tos sá ga i ról szóló 216/2000. (XII. 11.) Korm. ren -de let (a továb biak ban: Kkr.) 1. §-a (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A ren de let ha tá lya ki ter jed a tõ ke pi ac ról szóló2001. évi CXX. tör vény (a továb biak ban: Tpt.) sze rint mûködõ koc ká za ti tõ ke ala pok ra.”

33. §

A Kkr. 3. §-a a kö vet ke zõ e) pont tal egé szül ki:[A koc ká za ti tõ ke alap a szám vi te li po li ti ka ke re té ben

kö te les el ké szí te ni a Tv. 14. §-ának (3)–(5) be kez dé sé benfog lal ta kon túl me nõ en:]

„e) az alap net tó esz köz ér té ké nek szá mí tá sá ra vonat -kozó sza bály za tot.”

34. §

A Kkr. 4. §-ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(4) A koc ká za ti tõ ke alapa) jegy zett tõ ke ként kö te les ki mu tat ni a ki bo csá tott koc -

ká za ti tõ ke alap-je gyek név ér té ké nek meg fe le lõ össze gû in -du ló tõ ké jét,

b) jegy zett, de még be nem fi ze tett tõ ke ként – ne ga tívelõ jel lel – kö te les ki mu tat ni a ki bo csá tott koc ká za ti tõ ke -alap-je gyek név ér té ké nek még be nem fi ze tett össze gét.”

35. §

A Kkr. 8. §-a kö vet ke zõ j)–o) pont tal egé szül ki:[A koc ká za ti tõ ke alap a ki egé szí tõ mel lék let ben a Tv.

elõ írásain túl me nõ en kö te les be mu tat ni:]„j) a más ala pok kal kö zös be fek te té sek faj tá it, ér té két,

mér té két és az ah hoz kap cso ló dó ho zam fi ze té si fel té te le ket,k) a ki bo csá tott el té rõ név ér té kû és el té rõ jo go kat biz to -

sí tó koc ká za ti tõ ke alap-je gyek faj tá it és név ér té két, va la -mint az azok hoz kap cso ló dó ho zam fi ze té si fel té te le ket ésjo go sult sá go kat,

l) an nak té nyét, ha bi zo nyos tõ ke alap-je gyek hez fû zõ dõnem va gyo ni jo gok meg szûn tek,

m) az egy koc ká za ti tõ ke alap-jegy re jutó net tó esz köz -ér té ket a koc ká za ti tõ ke alap-je gyek k) pont sze rin ti faj tán -kén ti rész le te zé sé ben,

n) a koc ká za ti tõ ke alap tu laj do ná ban lévõ, a Tv.54. §-ának (8) be kez dé se sze rin ti be fek te té si célú, le já ra tig

tar tott, hi tel koc ká za ti szem pont ból koc ká zat men tes nekmi nõ sí tett ér ték pa pí rok ál lo má nyát,

o) a koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ ne vét, cí mét és azt,hogy mi lyen más koc ká za ti tõ ke ala po kat ke zel.”

36. §

A Kkr. 1. szá mú mel lék le té ben a koc ká za ti tõ ke alapmér le gé nek D) Sa ját tõke té te le és al té te lei he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

„D) Sa ját tõke I. Jegy zett tõke II. Jegy zett, de még be nem fi ze tett tõke (–) III. Tar ta lék IV. Le kö tött tar ta lék V. Ér té ke lé si tar ta lék 1. Ér ték he lyes bí tés ér té ke lé si tar ta lé ka 2. Va lós ér té ke lés ér té ke lé si tar ta lé ka VI. Mér leg sze rin ti ered mény”

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

37. §

(1) Ez a ren de let 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba az zal,hogy ren del ke zé se it elõ ször a 2006. év ben in du ló üz le tiév rõl ké szí tett be szá mo ló ra kell al kal maz ni.

(2) E ren de let elõ írásai – az 1. §-nak a Hkr. 2. §-a 36. pont játbe ik ta tó ren del ke zé se, a 3. §, az 5. §, a 8. § (2) be kez dé se, a11. §-nak a Hkr. 17. §-a (8) be kez dé sét be ik ta tó ren del ke zé se, a 27. §, a 32–36. § ki vé te lé vel – a 2005. évi üz le ti év rõl ké szí -tett be szá mo ló ra is al kal maz ha tók.

(3) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a Biztkr.7. §-ának (6) be kez dé se, a Kkr. 1. §-a (2) be kez dé sé ben,3. §-a fel ve ze tõ ré szé ben, a 4. §-a (1)–(3) be kez dé sé ben, a7. §-ában, a 8. §-a fel ve ze tõ ré szé ben a „koc ká za ti tõ ke tár sa -ság és a” szö veg rész, to váb bá a 8. §-a g) pont já ban a „koc ká -za ti tõ ke tár sa ság, il let ve a” szö veg rész, va la mint a Kkr. 2. §(1) be kez dé se és az 5. § (1) be kez dé se ha tá lyát vesz ti.

(4) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a Hkr. 5. §-a(5) be kez dé sé nek h) pont já ban lévõ „nem pénz ügyi és be fek -te té si szol gál ta tás net tó ár be vé te le ként” szö veg rész he lyé be a „nem pénz ügyi és be fek te té si szol gál ta tás be vé te le ként” szö -veg rész, a Biztkr. 9. §-a (2) be kez dé sé nek fel ve ze tõ szö ve gé -ben a „B/11.” szö veg rész he lyé be a „B/12.” szö veg rész,9. §-a (2) be kez dé sé nek a) pont já ban a „B/11/a)” szö veg részhe lyé be a „B/12/a)” szö veg rész, 9. §-a (2) be kez dé sé nekb) pont já ban a „B/11/c)” szö veg rész he lyé be a „B/12/c)” szö -veg rész, 9. §-a (15) be kez dé sé ben a „B/11/b)” szö veg rész he -lyé be a „B/12/b)” szö veg rész, a Kkr. 5. §-ának (2) be kez dé sé -ben a „koc ká za ti tõ ke jegy” szö veg rész he lyé be a „koc ká za titõ ke alap-jegy” szö veg rész, 5. §-ának (3) be kez dé sé ben a„Kbtv.” szö veg rész he lyé be a „Tpt.” szö veg rész, 8. §-ánaka) pont já ban a „koc ká za ti tõ ke tár sa ság” szö veg rész he lyé be a „koc ká za ti tõ ke alap” szö veg rész, 8. §-ának b) pont já ban a„port fo lió tár sa sá gok ban” szö veg rész he lyé be a „cél tár sa sá -gok ban” szö veg rész, 8. §-ának d) pont já ban a „port fo lió

960 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

társasá goknak” szö veg rész he lyé be a „cél tár sa sá gok nak”szö veg rész lép.

38. §

(1) A 21. § (2) be kez dé sé vel a Biztkr. 2. §-a (6) be kez -dé sé nek e)–h) pont ja i ba be ik ta tott sza bály za to kat leg ké -sõbb e ren de let ha tály ba lé pé sét kö ve tõ 180 na pon be lülkell el ké szí te ni.

(2) A Ma gyar Ex port hi tel Biz to sí tó Rész vény tár sa ságaz e ren de let ha tály ba lé pé sét meg elõ zõ en a nem-pi ac ké pes koc ká za tú biz to sí tá si szer zõ dé sek tárgy évet kö ve tõ vár ha -tó költ sé ge i nek és a díj-vissza té rí té se i nek fe de ze té re kép -zett cél tar ta lé kot a Ma gyar Ex port hi tel Biz to sí tó Rész -vény tár sa ság ál tal a köz pon ti költ ség ve tés ter hé re, a Kor mány kész fi ze tõ ke zes sé ge mel lett vál lal ha tó nem piacképeskoc ká za tú biz to sí tá sok fel té te le i rõl szóló 312/2001. (XII. 28.)Korm. ren de let sze rint kö te les a meg nem szol gált dí jaktar ta lé ká ba át ve zet ni a 2006. évi nyi tó ren de zõ té te lek ke -re té ben.

Gyur csány Fe renc s. k.,mi nisz ter el nök

1. számú mellékleta 334/2005. (XII. 29.) Korm. rendelethez

A Biztkr. 1. szá mú mel lék le te sze rin ti mér leg FOR -RÁSOK (passzí vák) ré sze C. Biz to sí tás tech ni kai tar ta lé -kok fõ cso port ja és té te lei he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„C. Biz to sí tás tech ni kai tar ta lé kok

1. Meg nem szol gált dí jak tar ta lé ka [a)+b)]a) brut tó összegb) vi szont biz to sí tó ra jutó tar ta lék rész (–)

2. Ma te ma ti kai tar ta lé koka) élet biz to sí tá si díj tar ta lék [aa)+ab)]

aa) brut tó összegeb bõl: vi szont biz to sí tó ra jutó tar ta lék részab) vi szont biz to sí tó ra jutó tar ta lék rész (koc ká za ti

biz to sí tás) (–)b) be teg ség biz to sí tá si díj tar ta lék [ba)+bb)]

ba) brut tó összegbb) vi szont biz to sí tó ra jutó tar ta lék rész (–)

c) bal eset biz to sí tá si já ra dék tar ta lék [ca)+cb)]ca) brut tó összegcb) vi szont biz to sí tó ra jutó tar ta lék rész (–)

d) fe le lõs ség biz to sí tá si já ra dék tar ta lék [da)+db)]da) brut tó összegdb) vi szont biz to sí tó ra jutó tar ta lék rész (–)

3. Füg gõ kár tar ta lé kok [a)+b)]a) té te les füg gõ kár tar ta lék [aa)+ab)]

aa) brut tó összegab) vi szont biz to sí tó ra jutó tar ta lék rész (–)

b) IBNR tar ta lék [ba)+bb)]ba) brut tó összegbb) vi szont biz to sí tó ra jutó tar ta lék rész (–)

4. Díj-vissza té rí té si tar ta lé kok [a)+b)]a) ered mény tõl füg gõ díj-vissza té rí té si tar ta lék

[aa)+ab)]aa) brut tó összegab) vi szont biz to sí tó ra jutó tar ta lék rész (–)

b) ered mény tõl füg get len díj-vissza té rí té si tar ta lék[ba)+bb)]

ba) brut tó összegbb) vi szont biz to sí tó ra jutó tar ta lék rész (–)

5. Kár in ga do zá si tar ta lék

6. Egyéb tar ta lé kok [a)+b)+c)]a) nagy ká rok tar ta lé kab) tör lé si tar ta lék [ba)+bb)]

ba) brut tó összegbb) vi szont biz to sí tó ra jutó tar ta lék rész (–)

c) egyéb biz to sí tás tech ni kai tar ta lék [ca)+cb)]ca) brut tó összegcb) vi szont biz to sí tó ra ju tó tar ta lék rész (–)”

2. számú mellékleta 334/2005. (XII.29 .) Korm. rendelethez

1. A Biztkr. 2. szá mú mel lék le te sze rin ti ered mény ki mu ta -tás A) Nem élet biz to sí tá si ág nál sora 04. Ká rok rá for dí tá saité te lé nek b) füg gõ ká rok tar ta lé ka i nak vál to zá sa (±) al té te leés rész le te zé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„b) füg gõ ká rok tar ta lé ka i nak vál to zá sa (±)ba) té te les füg gõ kár tar ta lék vál to zá sa (±) 1. brut tó összeg 2. vi szont biz to sí tó ré sze se dé se (–)bb) IBNR tar ta lék vál to zá sa (±) 1. brut tó összeg 2. vi szont biz to sí tó ré sze se dé se (–)”

2. A Biztkr. 2. szá mú mel lék le te sze rin ti ered mény ki -mu ta tás A) Nem élet biz to sí tá si ág nál sora 06. Ered mény tõl füg gõ és füg get len díj-vissza té rí té si tar ta lék vál to zá sa(±) té te le és al té te lei he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„06. Díj-vissza té rí té si tar ta lé kok vál to zá sa (±)a) ered mény tõl füg gõ díj-vissza té rí té si tar ta lék vál to -

zá sa (±)aa) brut tó összegab) vi szont biz to sí tó ré sze se dé se (–)b) ered mény tõl füg get len díj-vissza té rí té si tar ta lék vál -

to zá sa (±)ba) brut tó összegbb) vi szont biz to sí tó ré sze se dé se (–)”

3. A Biztkr. 2. szá mú mel lék le te sze rin ti eredmény -kimutatás A) Nem élet biz to sí tá si ág nál sora 08. Egyéb biz -to sí tás tech ni kai tar ta lé kok vál to zá sa (±) té te le és rész le te -zé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„08. Egyéb tar ta lé kok vál to zá sa (±)a) nagy ká rok tar ta lé ká nak vál to zá sa (±)b) tör lé si tar ta lék vál to zá sa (±)ba) brut tó összegbb) vi szont biz to sí tó ré sze se dé se (–)c) egyéb biz to sí tás tech ni kai tar ta lék vál to zá sa (±)ca) brut tó összegcb) vi szont biz to sí tó ré sze se dé se (–)”

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 961

4. A Biztkr. 2. szá mú mel lék le te sze rin ti eredmény -kimutatás B) Élet biz to sí tá si ág nál sora 05. Ká rok rá for dí -tá sai té te lé nek b) füg gõ ká rok tar ta lé ka i nak vál to zá sa (±) al -té te le és rész le te zé se he lyé be a kö vet ke zõ rendel kezés lép:

„b) füg gõ ká rok tar ta lé ka i nak vál to zá sa (±)ba) té te les füg gõ kár tar ta lék vál to zá sa (±) 1. brut tó összeg 2. vi szont biz to sí tó ré sze se dé se (–)bb) IBNR tar ta lék vál to zá sa (±) 1. brut tó összeg 2. vi szont biz to sí tó ré sze se dé se (–)”

5. A Biztkr. 2. szá mú mel lék le te sze rin ti eredmény -kimutatás B) Élet biz to sí tá si ág nál sora 07. Ered mény tõlfüg gõ és füg get len díj-vissza té rí té si tar ta lék vál to zá sa(±) té te le és al té te lei he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„07. Díj-vissza té rí té si tar ta lé kok vál to zá sa (±)a) ered mény tõl füg gõ díj-vissza té rí té si tar ta lék vál to -

zá sa (±)aa) brut tó összegab) vi szont biz to sí tó ré sze se dé se (–)b) ered mény tõl füg get len díj-vissza té rí té si tar ta lék vál -

to zá sa (±)ba) brut tó összegbb) vi szont biz to sí tó ré sze se dé se (–)”

6. A Biztkr. 2. szá mú mel lék le te sze rin ti eredmény -kimutatás B) Élet biz to sí tá si ág nál sora 09. Egyéb biz to sí -tás tech ni kai tar ta lé kok vál to zá sa (±) té te le és rész le te zé sehe lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„09. Egyéb tar ta lé kok vál to zá sa (±)a) nagy ká rok tar ta lé ká nak vál to zá sa (±)b) tör lé si tar ta lék vál to zá sa (±)ba) brut tó összegbb) vi szont biz to sí tó ré sze se dé se (–)c) egyéb biz to sí tás tech ni kai tar ta lék vál to zá sa (±)ca) brut tó összegcb) vi szont biz to sí tó ré sze se dé se (–)”

7. A Biztkr. 2. szá mú mel lék le te sze rin ti eredmény -kimutatás B) Élet biz to sí tá si ág nál sora a kö vet ke zõ 10. té -tel lel egé szül ki, egy ide jû leg a 10–13. té te le i nek szá mo -zása 11–14. szá mo zás ra vál to zik:

„10. Be fek te té si egy sé gek hez kö tött (unit-lin ked) élet -biz to sí tás tar ta lé ká nak vál to zá sa (±)

a) brut tó összegb) vi szont biz to sí tó ré sze se dé se (–)”

8. A Biztkr. 2. szá mú mel lék le te sze rin ti ered mény ki -mu ta tás B) BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI EREDMÉNYössze sí tõ sora alat ti zá ró je les rész he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„(01+02+03+04–05±06±07±08±09±10–11±12–13–14)”

9. A Biztkr. 2. szá mú mel lék le té ben az ered mény ki -mu ta tás egyes té te le i re vo nat ko zó elõ írásokban az A/04. és B/05. sor: Ká rok rá for dí tá sai al cím alat ti ma gya rá zóré sze utol só mon da tát köve tõen a kö vet ke zõ mon dat talegé szül ki:

„Kár rá for dí tás ként kell ki mu tat ni a biz to sí tott nak (szer -zõ dõ nek, ked vez mé nye zett nek) jut ta tott ered mény tõl füg -get len díj-vissza té rí tés össze gét is, amennyi ben a szer zõ désa díj össze gét nem mó do sít ja. Ha a szer zõ dés a díj nagy -

ságát is mó do sít ja, ak kor a vissza té rí tés össze gé vel az el -szá molt díj be vé telt kell csök ken te ni.”

10. A Biztkr. 2. szá mú mel lék le té ben az ered mény ki mu -ta tás egyes té te le i re vo nat ko zó elõ írásokban a B/09. sor:Egyéb biz to sí tás tech ni kai tar ta lé kok vál to zá sa al cím és azalat ta lévõ mon dat ha tá lyát vesz ti.

11. A Biztkr. 2. szá mú mel lék le té ben az ered mény ki mu -ta tás egyes té te le i re vo nat ko zó elõ írásokban az A/09. ésB/10. sor: Net tó mû kö dé si költ sé gek al cím ben a „B/10.”szö veg rész he lyé be a „B/11.” szö veg rész, to váb bá az al -cím alat ti ma gya rá zó rész ben a „B/10/a)” szö veg rész helyébe a „B/11/a)” szö veg rész, a „B/10/b)” szö veg részhe lyé be a „B/11/b)” szö veg rész, a „B/11/a)” szö veg részhe lyé be a „B/12/a)” szö veg rész lép.

12. A Biztkr. 2. szá mú mel lék le té ben az ered mény ki mu -ta tás egyes té te le i re vo nat ko zó elõ írásokban a B/11. sor:Biz to sí tás tech ni kai rá for dí tá sok be fek te té sek bõl al cím ben a „B/11.” szö veg rész he lyé be a „B/12.” szö veg rész lép.

13. A Biztkr. 2. szá mú mel lék le té ben az ered mény ki mu -ta tás egyes té te le i re vo nat ko zó elõ írásokban az A/10. ésB/13. sor: Egyéb biz to sí tás tech ni kai rá for dí tá sok al cím ben a „B/13.” szö veg rész he lyé be a „B/14.” szö veg rész lép.

A pénzügyminiszter, valamint a foglalkoztatáspolitikai

és munkaügyi miniszter55/2005. (XII. 29.) PM–FMM

e g y ü t t e s r e n d e l e t e

a foglalkoztatás bõvítése és rugalmasabbá tételeérdekében szükséges intézkedésekrõl szóló 2005. évi CLXXX. tör vény végrehajtásáról

A fog lal koz ta tás bõ ví té se és ru gal ma sab bá té te le ér de -ké ben szük sé ges in téz ke dé sek rõl szóló 2005. évi CLXXX. tör vény (a továb biak ban. Fbtv.) 17. §-ában ka pott fel ha tal -ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren del jük el.

1. §

E ren de let ha tá lya ki ter jed:a) az Fbtv. 2. § (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott mik ro-,

kis és kö zép vál lal ko zás ra, va la mint a ci vil szer ve zet re(a továb biak ban: mun kál ta tó),

b) arra a leg alább há rom hó nap ja nyil ván tar tott ál lás ke -re sõ re, aki nek a fog lal koz ta tá sá ra az Fbtv. 2. § (1) és(5) be kez dé se sze rint ke rül sor (a továb biak ban: mun ka -vál la ló),

c) a Fog lal koz ta tá si Hi va tal ra,d) a me gyei (fõ vá ro si) mun ka ügyi köz pon tok ra (a to -

váb biak ban: mun ka ügyi köz pont),e) az Adó- és Pénz ügyi El len õr zé si Hi va tal ra és te rü le ti

szer ve i re (a to váb bi ak ban: APEH),f) a Fog lal koz ta tás po li ti kai és Mun ka ügyi Miniszté -

riumra, mint a Mun ka erõ pi a ci Alap ke ze lõ szer ve ze té re,

962 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

g) az Or szá gos Nyug díj biz to sí tá si Fõ igaz ga tó ság ra,mint a Nyug díj biz to sí tá si Alap ke ze lõ szer ve ze té re, to -váb bá

h) az Or szá gos Egész ség biz to sí tá si Pénz tár ra, mint azEgész ség biz to sí tá si Alap ke ze lõ szer ve ze té re.

2. §

(1) Az Fbtv. 2. §-ában meg ha tá ro zott fog lal koz ta tá siked vez mény igény be vé te lé hez a mun ka ügyi köz pont amun kál ta tó val a fog lal koz ta tás ról meg ál la po dást köt, amely tar tal maz za:

a) mun ka vál lal ón kéntaa) a két éves fog lal koz ta tá si kö te le zett ség kez de tét és

be fe je zõ idõ pont ját,ab) a mun ka vál la lók mun ka ide jét, va la mint an nak ará -

nyát a mun ka vál la ló ra vo nat ko zó tel jes mun ka idõ höz vi -szo nyít va,

ac) a mun ka vál la lók mun ka bé ré nek össze gét;b) a meg ál la po dás – ha több meg ál la po dás kö té sé re ke -

rül sor, az elsõ meg ál la po dás – meg kö té sét meg elõ zõ12 hó na pos idõ szak – ha a mun kál ta tó en nél rö vi debb ide je mû kö dik, a mû kö dé sé nek tel jes idõ sza ka – ala pul vé te lé vel a mun kál ta tó át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá mát;

c) a mun kál ta tót meg il le tõ ked vez mény egy éves idõ -tar ta má nak kez dõ és be fe je zõ idõ pont ját;

d) a mun kál ta tó kö te le zett ség vál la lá sát arra vonatko -zóan, hogy a fog lal koz ta tá si idõ szak vége elõtt a mun ka vál -la ló mun ka vi szo nyát – mû kö dé sé vel össze füg gõ ok ból –ren des fel mon dás sal, il let ve kö zös meg egye zés sel nemszün te ti meg; to váb bá ön ma ga el len vég el szá mo lá si el já -rás meg in dí tá sát nem kez de mé nye zi, és tu do má sul ve szi,hogy ezen kö te le zett ség meg sze gé se a ked vez mény jo go -su lat lan igény be vé te lé nek mi nõ sül;

e) a meg ál la po dás be tar tá sa el len õr zé sé nek mód ját,meg sze gé sé nek az Fbtv. 3. § (2) be kez dé se sze rin ti jog kö -vet kez mé nye it. (2) A meg ál la po dás meg kö té se elõtt a mun ka ügyi köz -pont el len õr zi, hogy a mun ka vál la ló há rom hó nap ja ál lás -ke re sõ ként sa ját nyil ván tar tá sá ban sze re pel-e, il let ve – aköz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nossza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény 36. §(2)–(4) be kez dé sé re is fi gye lem mel – in téz ke dik az er rõl szóló iga zo lás be szer zé se iránt. (3) Az Fbtv. 2. § (1) be kez dé sé ben em lí tett, a mun kál ta tómû kö dé sé re vo nat ko zó leg alább 6 hó na pos fel té tel fenn ál -lá sát a ked vez ménnyel érin tett mun ka vi szony lét re jöt té nekidõ pont já tól vissza fe lé szá mít va kell megállapí tani.

3. §

Ha a mun kál ta tó a ked vez ményt – az Fbtv. 2. §-a (3) be -kez dé sé nek al kal ma zá sá val – nap tá ri hó nap köz ben ke let -ke zett, vagy meg szûnt mun ka vi szony ra te kin tet tel ér vé -nye sí ti, a kö te le zõ leg ki sebb mun ka bér 130 szá za lé kátcsök ken te ni kell ezen összeg har min cad ré szé nek és a nap -tá ri hó nap fog lal koz ta tás sal nem érin tett nap jai szá má nakszor za tá val. A kö te le zõ leg ki sebb mun ka bér alatt a tárgy -hó nap elsõ nap ján ér vé nyes kö te le zõ leg ki sebb mun ka bértkell ér te ni.

4. §

A Mun ka erõ pi a ci Alap ke ze lõ szer ve ze te az APEHFbtv. 3. § (1) be kez dé se sze rin ti adat szol gál ta tá sa alap jánaz an nak meg ér ke zé sét kö ve tõ 8 mun ka na pon be lül az ottem lí tett összeg

a) 56%-át a Nyug díj biz to sí tá si Alap 10032000-01741700 szá mú,

b) 44%-át az Egész ség biz to sí tá si Alap 10032000-00280161szá múle bo nyo lí tá si szám lá já ra utal ja át.

5. §

(1) A mun ka ügyi köz pont a fog lal koz ta tá si kö te le zett -ség meg tar tá sát el len õr zi. Ha meg ál la pít ja, hogy a mun kál -ta tó a kö te le zett sé get nem tel je sí tet te, er rõl ha la dék ta la nulér te sí ti az APEH-ot.

(2) Az APEH az adó zás rend jé rõl szóló 2003. évi XCII.tör vény (a továb biak ban: Art.) sza bá lyai sze rint le foly ta -tott el len õr zé se so rán az Art. 95. § alap ján be te kint het a2. § (1) be kez dé sé ben sze rep lõ meg ál la po dás ba, il let ve(2) be kez dé sé ben em lí tett iga zo lás ba. (3) Ha az (1)–(2) be kez dés alap ján az APEH meg ál la pít -ja a jog sér tést, vagy az a mun ka ügyi köz pont ér te sí té sealap ján jut a tu do má sá ra, a jo go su lat la nul igény be vettked vez mény vissza kö ve te lé se, to váb bá a vissza kö ve teltösszeg jo go sult ré szé re tör té nõ át adá sa ér de ké ben az Art.sza bá lyai sze rint jár el. (4) Az APEH a tárgy évet kö ve tõ év ja nu ár 31-ig ér te sí tiaz Egész ség biz to sí tá si, a Nyug díj biz to sí tá si, va la mint aMun ka erõ pi a ci Alap ke ze lõ jét a ked vez mény jo go su lat lanigény be vé te lé vel össze füg gés ben érin tett

a) mun ka vál la lói lét szám ról, ésb) hó na pok szá má ról.

(5) A (4) be kez dé sé ben em lí tett ér te sí tés alap ján azEgész ség biz to sí tá si, il let ve a Nyug díj biz to sí tá si Alap azFbtv. 3. § (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott össze get a4. §-ban meg ha tá ro zott arány ban az ér te sí tést kö ve tõhó nap utol só nap já ig át utal ja a Mun ka erõ pi a ci Alap10032000-01857025-00000000 szá mú szám lá já ra.

6. §

A mun ka ügyi köz pont el já rá sá ra a köz igaz ga tá si el já rásál ta lá nos sza bá lya it kell al kal maz ni.

7. §

A mun ka ügyi köz pont az ál ta la kö tött fog lal koz ta tá si meg -ál la po dá sok ban fog lal tak alap ján a ked vez ménnyel érin tett

a) mun ka vál la lók szá má ról nem és kor sze rin ti meg -osz lás sze rint,

b) a mun kál ta tók szá má ról éves át la gos sta tisz ti kai ál -lo má nyi lét szám fel tün te té sé velada tot szol gál tat. Az ada to kat a Fog lal koz ta tá si Hi va tal ne -gyed éven ként, ha von kén ti és te rü le ti bon tás ban össze sí ti, és a ne gye dé vet kö ve tõ hó nap utol só nap já ig meg kül di a Fog -lal koz ta tás po li ti kai és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um szá má ra.

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 963

8. §

Ez a ren de let 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba.

Mol nár Al bert s. k., Csiz már Gá bor s. k.,pénz ügy mi nisz té ri u mi fog lal koz ta tás po li ti kai

po li ti kai ál lam tit kár és mun ka ügyi mi nisz ter

A pénzügyminiszter56/2005. (XII. 29.) PM

r e n d e l e t e

az adóteljesítmény számítási módjárólés az alkalmazásával megállapított értékhatárokról

Az adó zás rend jé rõl szóló 2003. évi XCII. tör vény(a továb biak ban: Art.) 175. §-ának (12) be kez dé sé ben kapott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el:

Az adóteljesítmény számítási módja

1. §

Az Art. 178. § 5. pont já ban meg ha tá ro zott adó tel je sít -mény ér té két a 2. §-ban meg ál la pí tott adó tel je sít mény-ele -mek egy évre ve tí tett – a te vé keny ség kez de té nek figye -lembe véte lével idõ ará nyo san szá mí tott – át la gá nak össze -ge ként kell meg ál la pí ta ni.

2. §

Adó tel je sít mény-ele mek:a) az adó évet meg elõ zõ ha to dik év ja nu ár 1-jé tõl az

adó évet meg elõ zõ év jú ni us 30-ig ter je dõ idõ szak ra be -nyúj tott ál ta lá nos for gal mi adó be val lá sok ban sze rep lõ értékesítést ter he lõ adó (2004. má jus 1-jé tõl a fi ze ten dõadó csök kent ve a kö zös sé gen be lül rõl tör té nõ termék -beszerzés és a ter mék im port cí mén fi ze ten dõ adó val) és abe szer zés után le von ha tó adó ér té ke kö zül a be val lá sok ban sze rep lõ na gyobb ér té kek,

b) az adó évet meg elõ zõ má so dik év tõl a ha to dik évigter je dõ idõ szak ra vo nat ko zó an a tár sa sá gi adó be val lás banaz adó ked vez ménnyel nem csök ken tett tár sa sá gi adó (szá -mí tott adó) és osz ta lék adó; a nap tá ri év tõl el té rõ üz le ti évet vá lasz tó adó zók ese tén az adó évet meg elõ zõ év au gusz tus31-ig be nyúj tott be val lás ada ta it is figye lembe kell ven ni,

c) az adó évet meg elõ zõ má so dik év tõl a ha to dik évigter je dõ idõ szak ra vo nat ko zó já ru lék fi ze té si kö te le zett ség,ki vé ve a költ ség ve té si szer ve ket,

d) az adó évet meg elõ zõ má so dik év tõl a ha to dik évigter je dõ idõ szak ra vo nat ko zó an

da) a ma gán sze mé lyek jö ve de lem adó be val lá sá ban aszá mí tott adó, az el kü lö nül ten adó zó jö ve del mek adó ja ésa vál lal ko zói adó ked vez mény,

db) a költ ség ve té si szer vek ki vé te lé vel a mun kál ta tók,ki fi ze tõk sze mé lyi jö ve de lem adó-be val lá sá ban meg ál la -pított fi ze té si kö te le zett sé ge,

dc) min den egyéb be val lás ban meg ál la pí tott adókö -telezettség (ki vé ve a mun ka adói, a mun ka vál la lói já ru lék

és az egész ség ügyi hoz zá já ru lás a költ ség ve té si szer -vek nél), és

dd) az igé nyelt költ ség ve té si tá mo ga tás – ide nem ért veaz adó-vissza igény lést és adó-vissza té rí tést – ab szo lút értéken szá mol va.

3. §

Az adó tel je sít mény szá mí tá sa az adó évet meg elõ zõ évszep tem ber 1-jén nyil ván tar tott ada tok alap ján tör té nik.

Az adóteljesítmény alkalmazásával megállapítottértékhatárok

4. §

Ha az adó tel je sít mény ér té ke az 2000 mil lió fo rin tot elérte, il let ve azt meg ha lad ta, és az adó évet meg elõ zõ évszep tem ber 1-jén ha von kén ti ál ta lá nos for gal mi adó be val -lás ra volt kö te le zett, 2006. ja nu ár 1-jé tõl a Pest me gyei ésfõ vá ro si szék he lyû, jogi sze mé lyi sé gû adó zó adóz ta tá sifel ada ta it az Art. 73. §-a (2) be kez dé sé nek c) pont ja alap -ján az APEH Pest Me gyei és Fõ vá ro si Ki emelt Adó zókIgaz ga tó sá ga lát ja el.

5. §

Ha az adó tel je sít mény ér té ke a 409 mil lió fo rin tot el ér te, il let ve azt meg ha lad ta, és az adó évet meg elõ zõ év szep -tem ber 1-jén ha von kén ti ál ta lá nos for gal mi adó be val lás ravolt kö te le zett, az ál la mi adó ha tó ság az Art. 90. § (2) be -kez dé se alap ján az adó zót leg alább há rom éven te va la -mennyi adó nem és költ ség ve té si tá mo ga tás vo nat ko zá -sában el len õr zi.

6. §

Azon adó zók, akik (ame lyek) adó tel je sít mé nyé nek ér té -ke 2005. ja nu ár 1-jén a 100,43 mil lió fo rin tot el ér te, il let ve azt meg ha lad ta, to váb bá 2004. szep tem ber 1-jén ha von -kén ti ál ta lá nos for gal mi adó be val lás ra vol tak kö te le zet -tek, 2006. ja nu ár 1-jé tõl az Art. 175. § (9) be kez désb) pont ja alap ján elekt ro ni kus úton, kü lön jog sza bály alkalmazásával tel je sí tik adó be val lá si és adat szol gál ta tá sikö te le zett sé ge i ket.

Záró rendelkezések

7. §

Ez a ren de let 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. A ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az adó tel je sít mény számí -tási mód já ról és az al kal ma zá sá val meg ál la pí tott ér ték ha -tá rok ról szóló 56/2004. (XII. 29.) PM ren de let ha tá lyát vesz ti.

Mol nár Al bert s. k.,pénz ügy mi nisz té ri u mi po li ti kai ál lam tit kár

964 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

A pénz ügy mi nisz ter

3/2006. (PK. 4.) PM

u t a s í t á s aa Pénz ügy mi nisz té ri um Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály za tá ról szó ló

14/2004. (PK. 15.) PM uta sí tás mó do sí tá sá ról

A Pénz ügy mi nisz té ri um Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály za tá ról szó ló 14/2004. (PK. 15.) PM uta sí tást az aláb bi aksze rint mó do sí tom:

1. §

A Pénz ügy mi nisz té ri um Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály za tá ról szó ló 14/2004. (PK. 15.) PM uta sí tás mel lék le tét ké -pe zõ Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály za tot (a to váb bi ak ban: Sza bály zat) a je len uta sí tás Mel lék le té ben fog lal tak sze rintmó do sí tom.

2. §

A Mel lék le tet az érin tet tek köz vet le nül kap ják meg.

3. §

Ez az uta sí tás 2006. feb ru ár 15-én lép ha tály ba.

Bu da pest, 2006. feb ru ár 13.

Dr. Ve res Já nos s. k.,pénz ügy mi nisz ter

A ma gánnyug díj pénz tá rak és az ön kén tes köl csö nös nyug díj pénz tá rak

k ö z l e m é n y e

Az elõ zõ évi te vé keny sé gük rõl a ma gán nyug díj ról és ma gánnyug díj pénz tá rak ról szó ló 1997. évi LXXXII. tör vény 70. §(8) be kez dé sé ben és a ma gán nyug díj pénz tá rak be fek te té si és gaz dál ko dá si te vé keny sé gé rõl szó ló 282/2001. (XII. 26.)Korm. ren de let 21. §-ában, il let ve az ön kén tes köl csö nös nyug díj pénz tá rak be fek te té si és gaz dál ko dá si sza bá lya i ról szó ló281/2001. (XII. 26.) Korm. ren de let 25. § (1) és (4) be kez dé sé ben fog lal tak alap ján.

Ers te Bank Or szá gos Ön kén tes és Ma gánnyug díj pénz tár

Ön kén tes pénz tá ri ta go zat (cím: 1056 Bu da pest, Bás tya u. 33.)

1. A pénz tár tárgy év ele ji és vé gi tag lét szá ma:

Meg ne ve zés 2004. ja nu ár 1. 2004. de cem ber 31.

Tag lét szám (fõ) 16 663 18 490

2. A tag díj be vé te lek pénz tá ri tar ta lé kok kö zöt ti meg osz tá sá nak arány szá mai:

Meg ne ve zés 0-2 000 Ft 2000-150 000 Ft 150 000 Ft fe lett

Fe de ze ti tar ta lék 0% 96,0% 98,0%

Lik vi di tá si tar ta lék 0% 0,1% 0,1%

Mû kö dé si tar ta lék 100% 3,9% 1,9%

Új be lé põ tõl az el sõ 2 500 Ft be fi ze tés 100%-a a mû kö dé si tar ta lék ba kerül.

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 965

3. A pénz tá ri ho za mok ala ku lá sa (%-ban):

Meg ne ve zés 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004.

Pénz tár egé szé re vo nat ko zó net tó ho zam rá ta* 19,35 8,57 8,82 7,97 1,65 15,42

Pénz tár egé szé re vo nat ko zó brut tó ho zam rá ta * 20,00 9,58 9,73 9,15 3,04 17,06

2002. 2003. 2004.

Re fe ren cia in dex ho zam rá tá ja 10,12 2,64 18,00

*Az ön kén tes köl csö nös nyug díj pénz tá rak be fek te té si és gaz dál ko dá si sza bá lya i ról szó ló 281/2001. (XII. 26.) Korm.ren de let ben meg ha tá ro zott mód szer rel számolt éves hozam.

4. A pénz tár tel jes va gyo ná nak tárgy évi nyi tó és zá ró ér té ke:

Meg ne ve zés 2004. ja nu ár 1. 2004. de cem ber 31.

Pénz tár va gyo na (ezer Ft) 4 708 615 6 530 306

5. A pénz tár tel jes va gyo ná nak esz köz cso por ton kén ti meg osz lá sa ne gyed éven ként (%-ban):

2004. I. n. év

2004. II. n. év

2004. III. n. év

2004. IV. n. év

Disz kont kincs tár jegy 7,23 7,44 6,99 4,87

Fix ka ma to zá sú ál lam pa pír 65,99 65,65 63,39 68,12

Jel zá log le vél 6,44 5,89 5,62 5,31

Rész vény 8,46 9,74 9,08 8,55

Vál la la ti köt vény 8,90 8,64 8,14 7,45

Pénz in té ze ti köt vény 2,75 2,64 2,48 2,15

In gat lan be fek te té si jegy 0 0 3,85 3,46

Pénz esz kö zök 0,23 0 0,45 0,09

6. A 2004. év ja nu ár 1-jé tõl ér vé nyes, a be fek te té si po li ti ká ban meg ha tá ro zott esz köz cso por ton ként meg en ge dettmi ni má lis és ma xi má lis szá za lé kos meg osz lás és a re fe ren cia in dex:

Port fó lió részMi ni mum ará nya

a port fó li ó ban(Együt tes) Ma xi mum ará nya

a port fó li ó banRe fe ren cia in dex

Re fe ren ciain dex súly

lik vid esz kö zök 0% 60% - 0%

ki zá ró lag ál lam pa pír ala pú re pók 0% 20%

ma gyar ál lam pa pír 40% 100% MAX Com po si te 80%

ha zai vál la la ti köt vé nyek 0% 10% 30%

ha zai hi tel in té ze ti köt vé nyek 0% 30%

ha zai jel zá log le ve lek 0% 25%

ha zai tõzs dei rész vé nyek 0% 20% 20% BUX 12,5%

ha zai OTC rész vé nyek 0% 10%

nem zet kö zi rész vény be fek te té si ala pok 0% 5% MSCI World Free 2,5%

ha zai in gat lan be fek te té si ala pok0% 10% ha zai in gat lan

re fe ren cia in dex5%

966 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

HIRDETMÉNYEK

Fel hív juk T. Hir de tõ ink fi gyel mét ar ra, hogy az ér vény -te le ní tett bé lyeg zõk kel és ira tok kal kap cso la tos hir de té simeg bí zá su kat a kö vet ke zõ két cím bár me lyi ké re küld he tikpos tán vagy fa xon:

Pénz ügy mi nisz té ri um Jo gi és Igaz ga tá si Fõ osz tá lya(Pénz ügyi Köz löny Szer kesz tõ sé ge)1051 Bu da pest, Jó zsef ná dor tér 2-4. Fax: 327-2413

Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó1085 Bu da pest, So mo gyi Bé la ut ca 6. Fax: 266-5099

Az egyéb cí mek re kül dött meg ren de lés csak ke rü lõ úton jut el a szer kesz tõ ség be, ezért meg je le né se fe les le ges ké se -del met szen ved het.

Fel hív juk fi gyel mü ket to váb bá ar ra, hogy a bé lyeg zõ(irat) ér vény te len né nyil vá ní tá sá nak nap ját min den eset -ben kö zöl jék, mert en nek hi á nyá ban kény te le nek va gyunka meg ren de lõ le vél dá tu mát fel tün tet ni, ami az ese tek több -sé gé ben nem fe di a va lós hely ze tet.

Saj ná lat tal kö zöl jük egy út tal, hogy a be ér ke zõ meg ren de -lé se ket idõ hi ány mi att nem áll mó dunk ban vissza iga zol ni.

Tá jé koz tat juk T. Meg ren de lõ in ket, hogy a hir de tés neknem mi nõ sü lõ köz le mé nyek, hir det mé nyek köz zé té te li dí ja10 000 Ft + áfa kéz irat ol da lan ként, me lyet a ki adó a meg -je le nést kö ve tõ en ki szám láz.

(A Szer kesz tõ ség)

Ér vény te le ní tett bé lyeg zõk(al fa be ti kus sor rend ben)

AGROSÁVMe zõ gaz da sá gi, Ke res ke del mi 2.

és Szol gál ta tó Kft.8800 Nagy ka ni zsa, Dó zsa Gy. út 30.

Adó szám: 13477606 2 43

fel ira tú kör bé lyeg zõ jét el tu laj do ní tot ták, hasz ná la ta 2005.de cem ber 1-jé tõl ér vény te len.

*

OTP Ga ran cia Biz to sí tó Rt.Pes ti Te rü le ti Igaz ga tó ság

25.

fel ira tú kör bé lyeg zõ jé nek hasz ná la ta 2006. feb ru ár 2-tólér vény te len.

Ér vény te le ní tett ira tok(al fa be ti kus sor rend ben)

AEGON Ma gyar or szág Ál ta lá nos Biz to sí tó Zrt. be je -len té sei:

04049050 04049076 02917649

03299933 04048943 04048969

04048972 04049021 02917548

sor szá mú díj nyug ta-csekk lap jai el vesz tek, hasz ná la tuk2006. ja nu ár 5-tõl ér vény te len;

és

03652637 04688701

05013672 05013669

sor szá mú díj nyug ta-csekk lap jai el vesz tek, hasz ná la tuk2006. ja nu ár 20-tól ér vény te len.

*

Al li anz Hun gá ria Biz to sí tó Rt. be je len té sei:

Dél-du nán tú li Igaz ga tó sá ga

Át vé te li el is mer vény 861301-861350

861351-861400

7351201-7351250

1502-1503

Zöld kár tya 1581-1600

Glo bal kötvény 23505458

23505459

23505460

23505482

23505493

23505494

23505499

sor szá mú nyom tat vá nyok használata 2006. feb ru ár1-jétõl ér vény te len.

4. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 967

968 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 4. szám

A szer kesz té sért fe lel a Pénz ügy mi nisz té ri um Jogi és Ko or di ná ci ós Fõ osz tá lya. Szer kesz tõ ség: 1051 Bp., Jó zsef ná dor tér 2-4. Te le fon: 327-2120.Ki ad ja a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó 1085 Bp., So mo gyi Béla u. 6. Fe le lõs ki adó: dr. Ko de la Lász ló el nök-ve zér igaz ga tó.

Elõ fi ze tés meg ren del he tõ a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó 1085 Bu da pest, So mo gyi Béla u. 6. 1394 Bu da pest 62. Pf. 357, vagyfa xon: 318-6668.Elõ fi ze tés ben ter jesz ti a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó a Fáma Rt. köz re mû kö dé sé vel. Te le fon/fax: 266-6567.In for má ció: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mel lék.Pél dá nyon ként meg vá sá rol ha tó a ki adó Bu da pest VIII., So mo gyi Bé la u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alat ti köz löny bolt já ban vagya Bu da pest VII., Rá kó czi út 30. (be já rat a Do hány u. és Nyár u. sar kán) szám alat ti Köz löny Cent rum ban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275), il let ve meg ren del he tõ a www.mhk.hu/koz lony bolt in ter net cí men.Meg je le nik szük ség sze rint. Éves elõ fi ze té si díj: 27 720, fél évre: 13 860 Ft. Egy pél dány ára: 1518 Ft.Hir de té sek fel vé te le a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó nál (1085 Bp., So mo gyi Béla utca 6.) tör té nik.Amennyi ben a meg ren de lõ hir de té sé ben emb lé mát is kí ván al kal maz ni, tar to zik azt fo tó zás ra al kal mas mó don meg ren de lé sé hezmellék elni. A ki adó az elõ fi ze té si díj év köz be ni eme lé sé nek jo gát fenn tart ja.HU ISSN 0133-8544

For ma ké szí tés: TYPO 2000 Kft.06. 0512 - Nyom ja: a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó La jos mi zsei Nyom dá ja. Fe le lõs ve ze tõ: Bur ján Nor bert ve zér igaz ga tó-he lyet tes.

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS

Is mét meg ren del he tõ, 2006. évre elõ fi zet he tõ az im már fél év szá za dos ha gyo má nyok ra vissza te kin tõ Pénz ügyiSzem le, amely meg úju ló, bõ vü lõ tar ta lom mal, ál lan dó ro vat rend del, kor sze rû ti po grá fi á val, igé nyes bo rí tó val– s ami szin tén új don ság – egy kö tet ben a ma gyar ral, tel jes ter je de lem ben an gol nyel ven is a tisz telt Ol va sók ren -del ke zé sé re áll.

Több ál la mi, pénz ügyi szer ve zet össze fo gá sá val, ne ves szak em be rek bõl álló szer kesz tõ bi zott ság irány mu ta tá -sá val, új lap tu laj do nos gon do zá sá ban, szer kesz té sé ben, s vál to zat la nul a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó ki adá -sá ban jö võ re ne gyed éven te je le nik meg a Pénz ügyi Szem le, amely köz pénz ügyi szak fo lyó irat ként ak tu á lis és hi -te les ké pet ad a pénz ügyi rend szer, ezen be lül hang sú lyo san a köz szfé ra (pub lic sec tor), va la mint – a fõbb pénz -ügyi össze füg gé sek tük ré ben – a ma gyar nem zet gaz da ság lé nye ges vo ná sa i ról, a fel zár kó zá si, jö võ épí té si tö rek -vé sek rõl, s a kap cso ló dó szak mai vi ták ról. A fo lyó irat a gya kor la ti prob lé mák ol da lá ról kö ze lít ve a tu do má nyosered mé nyek iránt is nyi tott. Ily mó don a meg úju ló Pénz ügyi Szem lét ha szon nal for gat hat ják a kü lön bö zõ te rü le te kendol go zó gaz da sá gi és pénz ügyi szak emberek, köz gaz dá szok, jo gá szok, ve ze tõk, me ne dzse rek mel lett a po li ti kaiélet sze rep lõi, az egye te mi és fõ is ko lai ok ta tók, hall ga tók, és a tu do má nyos ku ta tók is.

A 2005. évi össze vont szá mot, mint mu tat vány pél dányt, té rí tés men te sen bo csát juk a gaz da sá gi és a po li ti kaiélet, ka ma rák és me ne dzser szer ve ze tek, egye te mek és fõ is ko lák, ku ta tó mû he lyek, a ki adás ban részt ve võk kül -föl di part ner in téz mé nyei, az EU szer ve ze tei, ha zai és kül föl di szakkönyv tárak, a ha zai szak saj tó és a ve ze tõ kül -föl di pénz ügyi szak fo lyó ira tok, va la mint – ko ránt sem utol só sor ban – a fo lyó irat mel lett vé gig ki tar tó régi elõ fi -ze tõ ink ren del ke zé sé re, ab ban a re mény ben, hogy kö zü lük mi nél töb bet az új elõ fi ze tõk so rá ban üd vö zöl he tünk.

A Pénz ügyi Szem le meg ren del he tõ a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó cí mén:1085 Bu da pest, So mo gyi Béla u. 6., pos ta cí mén: 1394 Bu da pest 62, Pf. 357Éves elõ fi ze té si díj 2006. évre 20 000 Ft áfá val, vagy 80 euró.Egy szám ára: 5 000 Ft áfá val, vagy 20 euró.- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

MEGRENDELÕLAP

Meg ren del jük 2006. évre a Pénz ügyi Szem le címû köz pénz ügyi szak fo lyó ira tot.

A meg ren de lõ (cég) neve: .................................................................................................................................

címe (he lyi ség, irá nyí tó szám, utca, ház szám): ...................................................................

bank szám la szá ma: ..............................................................................................................

ügy in té zõ je és te le fon szá ma: .............................................................................................

A meg ren delt pél dá nyok el len ér té két a pos ta költ ség gel együtt, a szál lí tást kö ve tõ szám la kézhez vétele után,8 na pon be lül a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó nak a szám lán fel tün te tett pénz for gal mi jelzõ számára át utal juk.

Kel te zés: ……………………………

………………………………… cég sze rû alá írás