Edward de Bono

A KREATÍV ELME62 gyakorlata kreativitás növelésére

A fordítás alapja:Edward de Bono: How to Have Creative Ideas:62 Exercises to Develop the Mind. Vermilion: London, 2007

© McQuaig Group, 2007

Fordítás © Bozai Ágota, 2009

Szerkesztette: Falcsik Mari

Borítóterv: Kuszkó Rajmund

HVG KönyvekKiadóvezetõ: Budaházy ÁrpádFelelõs szerkesztõ: Falcsik Mari

ISBN 978-963-9686-76-2

Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteit tilosreprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagyeszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon –a kiadó engedélye nélkül közölni.

Kiadja a HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2009Felelõs kiadó: Szauer Péter

www.hvgkonyvek.hu

Nyomdai elõkészítés: Sörfõzõ Zsuzsa

Nyomás: AduPrint Kft.Felelõs vezetõ: Tóth Béláné

TARTALOM

Bevezetés / 7

Használati utasítás a könyvhöz / 14

Hogyan használjuk a véletlen szavakat? / 18

Játékok / 21

Összegzés / 153

Véletlen szavak táblázatai / 157

Számtérképek / 171

Véletlen számok táblázata / 175

Kiegészítendõ táblázat / 179

Név- és tárgymutató / 181

BEVEZETÉS

Mindenki szeretne kreatív lenni. És mindenkinek arra is kel-lene törekednie, hogy kreatív legyen. A kreativitás felpezsdíti,érdekesebbé teszi és eredményekkel gazdagítja az életet.Kutatások bizonyítják, hogy a fiatalok 94%-a szerint életük-ben a legfontosabb dolog az, hogy „elérjenek valamit”. Azeredmények eléréséhez a kreativitás a legfontosabb.

Kreativitás nélkül csak ismétlés és rutin van; mindkettõnagyon értékes a maga helyén, és viselkedésünk jórésztebbõl áll, de a fejlõdéshez, a változáshoz és az új irányokhozkreativitás kell.

Az üzleti életben a kreativitás alapvetõ fontosságúvá vált.Azért vált azzá, mert ezen kívül minden más bárki számárahozzáférhetõ, elérhetõ. Ha a túlélés egyetlen reménye az,hogy a cég továbbra is versenyképesebb legyen a versenytár-saknál, az elég gyenge pozíció. Az ember ilyen helyzetbensemmit nem tehet, hogy megakadályozza versenytársai hely-zetbe kerülését. Az információ is olyan jószággá vált, amimindenki számára hozzáférhetõ. A jelenlegi technológiakevés kivétellel árucikk lett, egy 16 éves, lejárat elõtt álló sza-badalom csak korlátozott védelmet adhat.

Képzeljünk el egy fõzõversenyt, ahol hosszú asztalnál többséf fõz! Mindegyik séfnek ugyanazok az alapanyagok ésugyanazok az eszközök állnak rendelkezésére. Ki nyeri a ver-senyt? Szórt mezõnyben a legjobb képességû mesterszakácsnyer. De magasabb szinten minden séf kiváló. Tehát ki nyer?

7

Az, aki ugyanazokból az alapanyagokból, ugyanazokkal azeszközökkel magasabb minõséget képes elõállítani.

Az üzleti életben Indiával és Kínával versenyezni áralaponlehetetlen. Tehát marad az, hogy versenyalapon új értéketteremtsünk. Ehhez pedig a jelenleginél komolyabb elkötele-zettség szükséges a kreativitás iránt.

A KREATIVITÁS MINT TEHETSÉG

Nagyon sokan úgy hiszik, hogy a kreativitás az ember vele-született tehetsége, ami egyeseknek megadatott, másoknakpedig nem. Ez teljesen téves negatív hozzáállás. A kreativitástanulható, fejleszthetõ és alkalmazható képesség. Több mintharminc éve tanítok kreatív gondolkodást különféle emberek-nek, négytõl kilencven évesekig, Down-kórosoktól Nobel-díjasokig, afrikai írástudatlan bányászoktól felsõvezetõkig –sokaknak.

A laterális gondolkodás egyetlen technikájának alkalmazá-sával egy délután folyamán néhány szeminárium során 21 000ötletet sikerült felvetni egy acélipari cég megbízásából.

GÁTLÁSMENTESSÉG

Átlagember sétál az utcán. Egy csapatnyi ember megragadja,és kötelekkel megkötözik. Aztán elõkerül egy hegedû. A meg-kötözött ember nyilvánvalóan nem tud hegedülni. Mit ismondjunk ilyen helyzetben? Azt állítjuk, hogy ha az illetõnem lenne megkötözve, játszhatna valamit a hegedûn. Eznyilvánvalóan ostobaság. Attól, hogy kiszabadul kötelékeibõl,még nem lesz belõle hegedûs.

Sajnálatos módon ugyanígy viszonyulunk a kreativitáshoz.Ha az embert gátlások kötik, nehéz kreatívnak lenni. Azthisszük tehát, hogy ha gátlásmentesítjük, kreatív lesz!

8

Ez a „brainstorming” („ötletelés”) és más népszerû tech-nikák lényege. Van ezeknek a rendszereknek értelmük, de amegközelítés módszere elég gyenge. A laterális gondolkodáskidolgozott „céleszközei” sokkal hatékonyabbak.

Az elme alapból a „nem kreatív” gondolkodásra van ter-vezve. Ha az elme „alapfelszereltségben” kreatív lenne, lehe-tetlen volna az élet. Annak, hogy reggelente 11 ruhadarabotmagunkra öltsünk, 39 916 800 módja van. Ha percenként egyverziót próbálnánk ki, 76 évig minden éber pillanatunkatöltözködési kísérletekkel töltenénk. Szerencsére elménk úgyvan beállítva, hogy stabil sémákat állítson fel a stabil környe-zetben való mûködésre. Ez az agy egyik kiváló tulajdonsága,és hálásak lehetünk érte.

Vagyis a gátlásmentesítés értékes, de a kreativitás fejleszté-sének csak egyik módszere.

A KREATIVITÁS MINT KÉPESSÉG

A kreativitás olyan képesség, amit bárki meg tud tanulni, ésgyakorolni és használni is képes.

Éppen olyan képesség, mint a síelés, a teniszezés, a fõzésvagy a számolás.

Ilyesmit mindenki meg tud tanulni, végül azonban nemmindenki egyenlõen jó bennük. Vannak, akik jobban fõznekmásoknál, és vannak, akik jobban teniszeznek, de a képessé-get mindenki el tudja sajátítani, s mindenki törekedhet arra,hogy gyakorlás révén jobb legyen.

A KREATIVITÁS NEM TITOKZATOS

A történelem folyamán elõször tekintsünk úgy a kreativitásra,mint bizonyos információs rendszer „logikus” magatartásikövetkezményére! A kreativitásról lehámozható a titok és atitokzatosság burka.

9

1. Az emberi agyat „önszervezõ információs rendszernek” kelltekintenünk.

2. Az „önszervezõ információs rendszerek” sémákat alkotnak.3. Minden sémaalkotó rendszer „aszimmetrikus”.4. Ez a humor és kreativitás alapja. A humor az emberi elme leg-

jelentõsebb megnyilvánulása, mert rámutat az alaprendszerlényegi természetére. A ráció nagyon keveset mond, mert min-den „osztályozó rendszer” racionális rendszerre vezethetõ visz-sza. A humor aszimmetrikus sémára utal. Ez azt jelenti, hogy azA-ból B-be vezetõ út nem azonos a B-bõl A-ba vezetõvel.

A laterális gondolkodás a kreativitásnak az az ága, amely agondolatok, észlelések és koncepciók cseréjéért felelõs. Ahe-lyett, hogy ugyanazokkal a gondolatokkal, észlelésekkel éskoncepciókkal dogoznánk még többet, arra törekszünk, hogylecseréljük õket.

Ez az ötletszintû kreativitás, ami nem azonos a mûvészikreativitással, ezért volt szükség az új fogalom bevezetésére.

Mindezeket leírtam a laterális gondolkodásról szóló köny-vemben; az ilyen rendszerek megértése a laterális gondolko-dás gyakorlati eszközei megértésének logikai alapja.

A KREATÍV SZÓRÓL

A latin eredetre (creo) visszavezethetõ rokon értelmû igék, az„alkotni, teremteni, kreálni” szavak jelentéstartalma bõveb-ben kifejtve: létrehozni valamit, ami korábban nem létezett.

Vannak, akik káoszt kreálnak, vagyis rendetlenséget csinál-nak ott, ahol korábban rend volt. Õk vajon „kreatívak?” Sie-tünk tehát hozzátenni, hogy az alkotás során létrehozott újnakolyannak kell lennie, aminek értéke van. Vagyis a kreativitásértéket teremt.

A szóban benne rejlik természetesen az „új” fogalma is,mert az ismétlés – bármennyire értékes – nem tekinthetõ akreativitás eredményének.

10

A kreatív szót szinte teljesen kisajátították maguknak amûvészek, mert a mûvészetben minden alkotás új és értékes.Az is igaz viszont, hogy az értéket nem minden esetben ismer-jük fel rögtön, a kortárs közönség nem igazán értékeli érde-mük szerint a mûvészeti alkotásokat, ahogyan például az imp-resszionista festõket sem ismerték el saját korukban.

Nincsen külön szó az újszerû ötleteket és a mûvészi alkotá-sokat létrehozó kreativitásra. Amikor azt állítom, hogy a krea-tivitás tanulható, gyakran felteszik nekem a kérdést, vajon újBeethovent is lehet-e képezni ezzel a módszerrel. A válasz:nem, mert csak az ötletszintû kreativitás tanítható, tanulhatóés fejleszthetõ. Ebben a könyvben a gyakorlatok célja az, hogyaz elme effajta kreatív hajlamát fejlesszük.

A mûvészvilág kreativitásának egyik mozgatója a nagyonjó esztétikai ítélõképesség. A mûvész ítéli meg, hogy valami jóvagy sem. Ez teljesen más képesség, mint új ötletek kitalálása.A mûvészek kiválóak lehetnek a maguk területén, de nem biz-tos, hogy ugyanilyen jók például az üzleti életben használhatóúj ötletek kidolgozásában.

Annak, hogy a kreativitás szó az ötletességet is és a mûvé-szi tehetséget is jelentheti, nagyon komoly következményeivannak.

Az elsõ következmény az, hogy az oktatási szervek úgy gon-dolják, hogy „kreativitást tanítanak”, amikor a tánc- és zene-oktatást támogatják. Ez teljesen téves elképzelés. Ezek a tevé-kenységek önmagukban értékesek, de nem fejlesztik a kreati-vitást. A második következmény az, hogy az emberek aztmondják: ha nem tudunk Beethoven képességû mûvészeketképezni, akkor a kreativitás nem is tanítható. Ez is ostobaság.Az ötletszintû kreativitás tanítható.

Ami azt illeti, munkámat széles körben használják a mûvé-szeti világban is, különösen zenei berkekben.

11

AZ ELME MEGRÖGZÖTT SZOKÁSAI

Nincs éles különbség a mentális képesség és a mentális szokásközött. A kettõ között átfedés van, egymásba olvadnak. Enneka könyvnek az a célja, hogy módot adjon a kreativitás mentá-lis képességének gyakorlására, valamint a kreativitást elõse-gítõ mentális szokások kialakítása.

Tegyük fel, hogy olyan mentális képességet alakítottunk ki,amely segít alternatív feloldást találnunk a jól ismert rövidíté-sekhez. Így, ha ránézünk az ENSZ rövidítésre, nemcsak azEgyesült Nemzetek Szervezetére gondolunk, hanem más le-hetõségek is eszünkbe jutnak, például:

Ezt Nem SzabadEgyünk Nagyobb SzeletetEurópa Nagyon SzûkEgybesült Nagy SzarvasgerincEmese Nemtelen SzerepeElmentünk Nevesincs Szigetre

Ahogy a viccek, az új magyarázatok is sokkal hatásosabbak,ha a szervezetrõl való meglevõ tudáshoz, sõt elõítéletekhezkapcsolódnak.

A LEHETÕSÉGRÕL

Az oktatási intézmények teljesen alulértékelik a lehetõség fon-tosságát.

Kétezer évvel ezelõtt Kína sokkal elõbbre járt a fejlõdésben,mint a nyugati kultúra és technológia, rakétáik voltak és puska-port használtak. Ha Kína abban a mértékben fejlõdött volnatovább, akkor ma könnyen a világ vezetõ hatalma lehetne.Mi történt? Mitõl állt le a fejlõdés? A kínai tudósok valószínû-leg kezdték elhinni, hogy tényrõl tényre lépegethetnek, ezért

12

sosem léptek a lehetõségek (hipotézisek, feltevések, kísérletek)ingoványos talajára. Ennek következtében a fejlõdés zsákut-cába jutott.

Ugyanez történik ma a világban. A számítógépek olyan jók,hogy az emberek kezdik azt hinni, nem kell mást tenniük,mint adatokat összegyûjteni és elemezni. Ezzel kész is, ebbõlmegvannak a döntések, megvan az irányvonal, a szükségesés megfelelõ stratégia. Ez rendkívül veszélyes helyzet és állás-pont, ami a haladás megtorpanásához vezethet. Nagy szükségvan a kreativitásra, ahhoz, hogy az adatokat más-más szem-szögbõl interpretáljuk; ahhoz, hogy az adatok kombinálásávalértékteremtést tervezzünk; ahhoz, hogy tudjuk, hol keressükaz adatokat; ahhoz, hogy hipotéziseket és elméleteket állít-sunk fel stb.

Kultúránk és gondolkodási szokásaink azt sugallják, hogymindig a biztosra kell törekednünk. Ugyanilyen nagy jelentõ-séget kellene tulajdonítanunk a lehetségesnek is. Vegyük pél-daként a gyomor- és nyombélfekély esetét! Ezek súlyos és gya-kori betegségek. A savtúltengéses betegnek akár két évtized-nél hosszabb ideig is kellhet savlekötõ gyógyszereket szednie.Komoly mûtéteket hajtanak végre a páciensen, sebészilegeltávolítják a beteg szakaszt – sok kórházi ágyat foglalnak elaz e betegségekkel kezelt páciensek. Több száz tudós kutattaezt a súlyos egészségkárosodást, mígnem jött egy fiatal orvos,Barry J. Marshall (Perth, Ausztrália), és felvetette, hogy a gyo-mor- és nyombélfekély fertõzés következménye lehet. Min-denki kinevette, mondván, hogy a betegség folyamán a gyo-morban képzõdõ hipoklórossav minden baktériumot elpusztí-tana. Tehát senki nem vette komolyan a lehetõséget. Sok-sokévvel késõbb azonban kiderült, hogy dr. Marshallnak igazavolt. Ma már a betegeknek nem kell 20 évig vagy még továbbsavlekötõket szedniük, nem kell elveszíteniük gyomruk egyrészét, elég ha egy hétig antibiotikumos kezelést kapnak!

A lehetõség nagyon fontos. És a lehetõség a kreativitás kulcsa.

13

HASZNÁLATI UTASÍTÁSA KÖNYVHÖZ

Semmilyen készséget nem lehet elsajátítani, ha a tevékenysé-get nem gyakoroljuk. Nincs királyi út, könnyebb megoldásstb. Másképpen nem lehet készséget fejleszteni. Ez a kreativi-tás készségére is érvényes. Nincs varázskút, aminek vizébõlegy korty is kreatívvá tesz. Az ehhez legközelebb álló megol-dás e könyv elolvasása.

A kreativitás gyakorlati alkalmazása a legjobb módszerarra, hogy kialakítsuk a kreatív gondolkodás mentális képessé-gét és szokását. Ha szeretnénk jól golfozni, legjobb, ha gyako-roljuk az ütést. Ha szeretnénk jól fõzni, jobb, ha gyakran tölt-jük idõnket a konyhában. Aki valóban szeretne kreatívan gon-dolkodni, jobb, ha komolyan veszi ezt a könyvet, és gondosanátolvassa. Minél többet gyakorol, annál jobban fog menni –ahogy a golf és a fõzés is.

Reményeim szerint ez a lehetõ legegyszerûbb, leggyakorla-tiasabb és használhatóbb könyv a kreativitás elsajátításához.A kreativitás témájáról lehetne igen komplikáltan írni, de azcsak a tudósokat érdekelné. Ez a könyv viszont ajánlható min-denkinek, aki kreatívabb szeretne lenni, és ezért hajlandó ér-deklõdéssel és élvezettel végigolvasni és végigmenni a folya-matban.

A tartalmat játékcsoportok köré rendszereztem. A játékokjátszhatók egyedül és csoportosan is. Ezeket a játékokat arra ishasználhatjuk, hogy mindennap gyakoroljuk a kreativitást.

14

GYAKORLATOK AVAGY JÁTÉKOK

A könyvben bemutatott játékos feladatok célja, hogy gyakor-lási lehetõséget adjak a kreatív gondolkodáshoz. A kreativitás-hoz való hozzáállásunk és készségünk is fejlõdik, ha sziszte-matikusan, fegyelmezetten végigcsináljuk ezeket a gyakorla-tokat.

A gyakorlatok ráadásul élvezetesek, ezért játéknak is nevez-hetõk. Végezhetõk egyedül (mint a keresztrejtvényfejtés) – havalaki így oldja meg õket, akkor is sikerélménye lesz, nemcsakha másokkal versenyezve játszik. De épp így társasjátékként isgyakorolhatunk, és összevethetjük eredményeinket a máso-kéival.

Ezek tehát olyan élvezetes gyakorlatok, amiket nyugodtanjátéknak is nevezhetünk – ám akárhogy hívjuk õket, a lényegaz, hogy fejlesszék kreatív gondolkodásunkat.

Ez a könyv olyan, mint egy nagy játszótér. Ha tényleg ját-szótér lenne, ahova egy labdával téved oda az Olvasó, bizto-san körberugdalná azt a labdát. Így viszonyuljunk ehhez akönyvhöz is: élvezzük, de legyen ez komoly élvezet! A kreati-vitás nagyon komoly, nagyon fontos készség, azonban abbanaz egyben különbözik más készségektõl, hogy elsajátításakifejezetten örömteli folyamat.

Innentõl kezdve minden az Olvasótól függ! Hogy mennyittanul ebbõl a könyvbõl, az egyenesen arányos azzal az idõ-vel, amit a játékok tanulmányozására és gyakorlására fordít.

PROBLÉMÁK ÉS HELYZETEK

Alkalmazzuk az adott problémákat és helyzeteket akkor is,ha nehéznek találjuk õket! Természetesen saját életünkbõlhozott problémákat és helyzeteket is beilleszthetünk. De csakaz után, hogy megpróbáltuk feldolgozni a megadott problé-mát – különben hajlamossá válunk csak az általunk választottkönnyû feladatokat megoldani.

15

IDÕKORLÁT

A gyakorlatok (játékok) idõkorlát nélkül végezhetõk, de felál-líthatunk idõkorlátot is. Kezdetnek ez lehet gyakorlatonkéntnégy-öt perc. Ha már jobban megy, az idõkorlátot leszállíthat-juk két-három percre.

A „HELYES VÁLASZRÓL”

A kreativitásban nincs olyan, hogy egyetlen „helyes válasz”.Tehát a gyakorlatokban (játékokban) sincs olyan, hogy egyet-len helyes válasz. Bármely válasz, ami megfelel az elõre meg-határozott követelményeknek, egyformán helyes. A játékosokazonban megtanulják majd felismerni, hogy egyes válaszokjobbak, mint mások – mert használhatóbbak, szokatlanabbakvagy magasabb értékûek.

MEGJEGYZÉSAz, hogy nincs egyedüli helyes válasz, NEM jelenti azt, hogybármilyen válasz megteszi! Csak az a válasz elfogadható, amimegfelel a gyakorlat követelményeinek!

Ha az a feladat, hogy megmondjuk: „Mit együnk reggelire?” –akkor természetesen nincs egyetlen helyes válasz. De ha erre akérdésre azt válaszoljuk, hogy legyen a reggeli „egy autó sebes-ségváltó-szekrénye”, az biztosan rossz válasz. Ha az a feladat,hogy javasoljunk „alternatív közlekedési módokat”, és erre aztmondjuk: „repülõ serpenyõ”, az biztosan rossz válasz.

E könyv olvasóiban igen hamar kialakul majd a kreatív mentá-lis szokás, és gördülékenyen tudják kezelni az ötleteket, elkép-zeléseket, az érzékelést és az értékeket. A hangsúly az olyankreativitáson van, aminek alapkérdése ez: „Mi lehetséges?” – nempedig az, hogy „Mi van?”, amit az oktatási rendszer forszíroz.

16