^

Alko tm á nybíróságfl Fővárü'iÍTörvénvszé

Tisztclt Allsotmánvbimti Bgldiiny

^: 'f^-K'

'v

íU^yáaám:K//^-0 [WS T"

Érkezelt: 2Q18 MÁJ 1 7,Ue [sxámok:

/

Tntniidi Ügyvcdi Iroá*^!^

Keze!öiroc)a:

^i)! <'i '7^^i'C V \- f-'. tíi I fi< >UA

y: fllkoimányjogipaníisz68.P. 24. 320/2015.2. Pf, 20. 597/2016.Pfr. lV. 20. 884/2017.

J- mdin-ji

-Btnlapcrt-Rrik-Asa utea 18-20. 4. cmclet 7. ; cljái': cit.ftnTOZö

kcpviseletébcn a Bnss clBass László ügyvéd)

a Fovarosi Itélotíbla 2. Pf20. 597/2016/3/II. sorszámu joguos itclctércj, illeh.c

a Kun, Pfv. IV. 20. 884/2017/5. sors. ámú végzésével szmbea jugi képvisdője úljin

^':^m24.. <:IIAP)b<:ke2dK d) Pontla. I"<:tv^ "Alkounánybiróságról szőló 2011. évi CLI. tön-ény(a továbbiakban Abtv.) 27. § rcadclkemsci alapján ' --c,- -~ -..,.. . " ^^,. ̂ vcuy

>z Ahptörvény I. akk (3) betc^csc, ülelv,. VI. cikk (1) bekezdcse rcndelkezcseinck screhne ,ri, tta Ikotiná nyj og i p a n a s z t

tcrjcszt elő az alábbíak s%ennt.

hid^'S^, Ab""43:.§. (ybde2d';se'lapián kén ^. "telEAIfcot. rinybiroságtól , Fovárosi Ítdo. SbI,

í;. I'. r:ZIJ_:"'/Tbwu; snK:'ám.u, ítélel<-"t*. tovább.-i a Kúm Ph-. IV.20. 884/2017/5. sorszáinú véiBésciickitaptön.ény-cUcnesscgénck inegáUapitásál és a dönlesek megseinmisitését.

I) Az ítélet alapjílul szolgáió tények

'' A"201MS 3!Tr""za8i bróketbotrá"ysorá" 2015. 03. 10. n.pjiin , Qu, estor-csoportho2 totozóQ^<:stoI.., Ertckr!'p;''-k'"rcskcdclmi CS.. B'*l"etési Zrt. tevckcnység, '"~cngedék?A'"'rés:d^felfiigge^&érekerült so^AsoroMtos felfüggKztések mutt a befekt<. tS?,clcflSs^^<A l^ZÍ^n"8y!". brók"PIac mcSiteIését tckmn'<; mcgrcndült, a s,jtó , brókcrboü.ányokegy^részfcteiTki^mclt

cl kisérte figyckmmcl.

1 ^Kl"JI tah.

I115S lll'DArilST, 1-. \1, K MIKSA >-r('A II-1-2<1. -1. Kal I.: I. K-I'7.7s^. ü&fr": é-^: 9)^^*:<" ' 3<""<"" . I">.. Ae"AXS-. rASXA. "."l. l-'WW. n. lMS-TASXA,,,.,,,.

y^^. ^,

^:^^..(. <;V\-l. :tti i lioitAL-nri

3. Az internctcs portál az indíhrányo?;ó hozzájárulása nélkül hoztft nyilvánosságra sz indíh'-ányozó nevét,kotábbÍ munkíihelyeinek megnevezését, élettátsl kapcsolatának tényét és éleítársának nevét, továbbáélettáisának családi kapcsolatait, ezen kereszrül indítx^nyozó tágabb értelemben vett családjávalkíipcsolíitos adatokat, amellyel indít\rányozó álláspontja szeunt a magánélethcz, íüct\rc S2cmé!yes adatokvédelméhez fű'ződő személyiségi pgai sérültek..

II) Az indÍtványozó kereseü kéielme

4. Az mdítványo2Ó álláspontja szerint a fcnti közlésekkel a magánélethez, iüefre személyes adatokvédehiiéhez fűződő személyÍségi jogai sérültek, a családÍ kapcsolataivat kapcsolatos ténykörülmények ésszemélyes adataÍ hozzájárulása nélkül tötténő közzétételét dun'-a és önkényes beavatkozásnak tartjíiprivátszfcrájáb^, magánélctébc, ezért indíh'ányozó pert ináííott a lapkÍadásért felelős alperessel szemben. Á2 indítványozó felperesként

4. 1. kérte a FővárosÍ Tön'-ényszéktől a Polgári TörvénykönyvrŐl szóló 2013. évi V. törvény (atovábbiakban Ptk. ) 2:51. § (1) bckezdcs a) pontja alapján annak megállapÍtását, hogy az alperes a

intcrnctcs portalon 2015. 03. 27. napján, 2015. 04. 17. napjin, iUetve 2015. 06. 05. napjiininegjelent írásaiban a 2/a-c. pontokban idézctt részleEekkel megsértette felperes magánélethez ésszemélyes adatai védeknéhez fűzodő személyiségi jogait,

4. 2. kérte a Ptk. 2-51. § (1) bekezdés b) pontJa akpján alperes Jogséríés abbahagyására történő kötelezésétés a további jogsértéstől történó elültását, továbbá

4. 3. kérte a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés c) pontja szcrÍnt alpcres saJát köttségén, sajnálkozásat kifejező,nyilvánosságra hozható levél formájában történő elégtétcl adására kötelezését.

III) A bírósági ítéletek és indokolásuk

5. A Fővárosi Törvényszék 68. P. 24. 320/201 5/5. sorszámú ítéletével indítványozó keresetét elutasította.

6. Az indítványozó ákal benyúJtott fellebbezés folytán cljárt FővárosÍ Ítélotábk 2.Pf.20.597/2016/3/n.sors2ámú ítéletével az elsőfokon eljárt bíróság ítéletét megváltoztaíta, és megállapÍtortf), hogy az általakifldott internetes saJtótermékben 2015. máicius 25-cn közzétett

cÍkkbenközzétette a felperes nevét, valamint ez utóbbi cikkben a korábbi munkahelyének megncvczését,megsértette a felpeies személyes adatok védelméhex fűződo személyiségi jogát. Egyebekben a pcrfotáfgya tekiiitetében az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

7. Az inditványozó által elóterjcsztett fdülvizsgalsiti kérclmct a Kária PIv. IV.20.884/2017/5. sorszamúvégzésévd A Pp. 272. ^ (2) bekezdésében előÍrt feltételek hiánya mÍatt Íiivatalból elutasította.

IV) Az alspjogi sét'chnck a jogerős döntéssel kapcsolatosan

7. Mind 32 elsőfokú, mind a másodfokú eljárásban az el)áró bíióságok helyesen állapították mcg kimdulásipontként, hogy a'z indÍEványctíó nein közszereplő> ám a Questor-ügy közügyaek, ÍÜeh'-e az Smh'-.vonatkozásában közérdeklődésre számot tartó eseménysorozatnak niinősül. Helyesen állapÍtották megazt is, liogy a nyilvánosságra hozott adatok, az indítványozó neve, családi kapcsolatai, szerekniviszonyának ténye és párjának neve az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése és a Ptk. 2:43. §. által vcdettmagánélet részét képezik,

8. Az eljárt bíróságok helytállóan fogalmazták meg a releváns jogkérdést; adott üg)?ben az egyébként s2Űkkörben korlátozható alapjogok konfliktusát kell megítélni, Ggyelembe véve, hogy felpercs nemközsxereplő, hanem személye valamÍlyen módon kapcsolódott egy fontos, közcrdeklődésre sxámot tartóeseménysorozaüioz, vagyis adott esetben melyik alapjog c^cnyesülcsc élvez elsőbbséget, a

10R5 I1UI)AI)1-:S'1-. FAI-K MIKSA l-l-CA lS-2(t. 4. KMKl-Ií'l' 7.

J'WAA ti&^: é-^nAtó: ^Vfí-őffü^:

+;l(i i ^<l> (HHO ITiOnA@BASS-TASXADI. Iin WNVW. lÍASS-TASNADI. Ul'

/ /. -^ií .

^.^"a|Ría

:ZSZaebadsá& vclcmén^vámtás ^^, v. gy felpe. s s.en,éty.eg. jog^T^I;9 ^:Sme^. ^^am ée" ^tölvén^umes- - > ^^ 3. c^ (1)

la

^^^S^S^s'rwB "tew-^w-^,^^^^^^^^^1^"^^'^^^^Z/2'Z^Lmte"'ff? ̂ "to'"" "7/a/ .".'"^^ ̂ -^ /w^^A^';$<,Z^

"' ̂ Sz^^$;^^-- - -. ̂ ^ - ^

lubontako2Ík'(otthrODTEz"c7atúl^ZnaT"^"ter.B!;II,.s2terariI "' amdybcn. a ma8án- " aaládi élet

l^S^In^1^;'""0 védelmet élvez ""^lctéSo^t^",^

". ̂ ^^^S^^:L^"iteuhlwvTz5gálatóhoz-/,"ÍSenuT s2ü^"w^^c.sttTes-, 'ogl. alap°kat " aci°tt " kcriés 'Itriánosabb

^^^^^^" cs az "CIém k->-céU,í~^;^^^

14' ̂ .^^^s^z^^^^1T^^^,,1 A'Bh~M.Í'm7, "rfi.ll..';I..LUm^,n.°en. sz!lm°s alk°BT"ybu°s'ígi határozat is foglilkozott. AS^é[S^^^?iSS?SE"S

szükségességésMányosságkcrdésköirőI.tózszcrepIfirc'se'téb^T810'' ulctvc az chhcz kilPcsolodó

koriátozh^ósTgáróT ̂ 'óFu'CT^^"',? ̂ a^Tn Tj,Sacü.s"repI°. 5zemely"c81 )°8" védel"cnek

'^^b^^^^^él^^t^0^. L!2óban fole° /dté5c?'a ~s2Óla7-"Z

^SS .It. nAPKS.I, ,,.A,, K ,"KSA t, T(. A IS-2>. 4. K., K,, KT 7.^^t. ........ , ^^"" -°'~"'" '"'K"Iil>tóS^

. KOnA."ASS.T,tsXAD,.",, Www.nA SS.TASXADI.ln-+;K> ] atif) (K>I<)

^ ^M^ik^ u .^""""'ijggl-(;V \ I-:1>1

'iít^íi-'I /1"

és a jó hírnév tiszteletben tartásáról rendelkező VI. cikk (1) bekezdésére tekintettel tehát a szólás- éssajtószabadságnak az uj Ptk. 2:44. §-ából kövctkczo korlátozasának a szükségcssége a ncvcsitctts2emélyiségi jogokkal összefüggésben elvont módon fennáU, Á2 Alkotmánybíróságnak ugyanakkorvizsgákua kellett, hogy a rendelkezésben fogklt konkrét feltételek is összhangban vannak-e a korlátozásaütotmányossági követclményeivel [Alaptönr cny I. cikk (3) bekezdcse].

[59] A bÍróságoknak mindezek figyelembevétele mcUett biztosít lehetőséget az ÚJ Ptk. 2:44, §-ának"szükséges és arányos mértékben" kitétele arra, hogy a közéleü szereplők s^emélyiségi jogaikorlátozhatóságáníik méicéit kialakÍtsák.

[60] 2. 2. A polÍtüíid véleménynyilvánitás s2abadságának határait az új Ptk. s2erint úg)r keU meghúzniuk fijogalkalmazókníik, hogy e szabadság gyakorlása a közéleti szereplők esetében se járjon az emberi méltóssgsérehnével, Az Alkotmánybíróság szerínt önmagában ez a fcltétet is összhangban áll AZ Alaptör\^ény IX,cikkével, luszen az embeii mélróság a vélcmcnynyüvánítás sxabadságának korlátJa lehet. Az ÚJ Ptk. efeltételében megnyilvánuló alkotmányosságÍ szempontok szerÍnt bÍzonyos körbcn a köxcleü szereptőkemberí méltósága is védelcmre szorul a szóláss^abadsággal szembcn. A joggyakorlat alkotmányossagánakkérdése az ÚJ Ptk. vÍzsgált rendelkezésével összefüggésben ugyanakkor e tekintetben ís axon múUk, ajogalkabnazók a közügyek szabad vitatását büEosító teszteket dolgoznak-e kÍ arra néz\Te, hogy a konkrétesetekben - vagyis nevesített személyiségi jog vagy az általános szemclyiségi jog véáelmcrc irányuló igényszemélyes érvénycsÍtcsckor - mÍkor kcll meghajokúa a szólásszabadságnak a közéled szereplő emberiméltósagával, iÜetve magánéletével vag}r jó hírnevével szemben. Az új Ptk. 2:42. §-ában foglalt emberiméltóság koriátozhatatlan aspektusa csak az emberi státuszt alapjaÍban tagadó véleménynyilvánításokegészen szűk körében )elenti a szólásszabadság abszolút határát.

[62] Á2 Alkotmánybíróság hangsúlyoz^a, hogy mindex nem jár az érintettek emberi méltósága,magátíélete és jó hírneve védelménck - és e^által az új Ptk. s2Óban forgó feltételének - kiürcsedésével. Aközhatalmat gyakorló szcmélyeket és íi líözs^ereplő politikusokat is megilleti a s^emélyiségvédelem, ha azértékítélet a személyüket nem a közügyek \dtatása körében, nem közéled tevékcnyscgükkel, hanemmagán- vagy családi clctükkcl kapcsohtban érinti.

15. Az alapjogok ütközése esetében ax egyes alapjogok korlátozásával kapcsolatosan szintén számosalkotmánybírósági határozat látott napvilagot, 32 alkotmányos probléma kimerítő összefoglalásamegtalslható a 11/2014. (IV. 04. ) AB határozat máokolásában is:

"[35] Az alkotmányos alapjogok korláto^ása az AüiOLmánybíróság gyakorlata alapján a következőképpenalakult. Az AÍaptörvény I. cikkénck szövege az AÍkoünány 8. § (2) bekezáésével megegyezik abban, hogyaz alapvető jogokra cs kotelezettségekre vonatkozó szabályokat törvcnynek keU megáUíipítania. AzAlkotinány 8. § (2) bckezdése kimondrfi, hog)-- alapvető pg lényeges tartalmát törvény sem korlátozhatta.A korlátozás további kövctehnényeit az AüíotiTiánybíróság fogaknazta meg az ún. alapjogí tes2tbcn,amelynck lcnyege, hogy az "állam ítkkor nyúlhat a2 alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik alapvetőjog és szabadság védelme vagy érvényesülése, Ílletve egyéb alkoümnyos érték védelmc más módon nemérhető el. Az alapjog korlátoxásának alkotmányosságáhox tehát ömmgában nem elegendő, hog)r az másikalapJog vagy szabadság vcdelme vagy egyéb aíkotmányos cél crdekében törtcnik, hanem szükséges, hog}'megfelcljen az arányosság követelniényeinek: az elérni tívánt cél fontossága cs az ennek érdekébcnokozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással. A törü-ényhozó a korlátoxás soránköteles az adott cél cléfé&ére alkalnias legenyhébb eszközt alkaknazni. Alkotmányellenes fl jog tartalmánakkorlátozása, ha az kénysxerítő ok nélküL, Önkényesen történÍk, vagy ha a korlátozás súlya az elérni kívántcéUioz képest aránytalan" [30/1992. (V. 26. ) AB hatírozat, ABH 1992, 167, 171. ].

[36] Az Alkoümnybíróság g^-akorkta szerint tehát AZ íilapJog korlátozása akkor arányos, ha "fiz elérnikÍvánt cél fontossága és w, cnnek érdekében oko20tt fitapjogsérelem súlya megfelelő arányban van,tovabbá a "törvényhozó ii korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkahnas legcnyhébb eszköztalkalmazm" [30/1992. (V. 26.) AB hatirozat, ABH 1992, 167, 171. ; tovabbá; 20/1990. (X. 4.) ABhatírozat, ABH 1990, 69, 71. ; 7/1991. (II. 28. ) ABhatirozat, ABH 1991, 22, 25. ; 11/1992. (III. 5. ) AB

10^3 HL;nAn':ST, I-'AI.K M Ilt SA l"l'OA I S-2(t. 4. KMl-HiI'H' 7.

JA^U, tc^c^n: é--^tA^. ^VfÍ-őíf^:4-:1G I 2(if> Ü010 IROI1A@BASS-TA. SXADI. III' W W \V. IÍ A S S -'I'A S NA HI . II l .

.STÍTffl.

^^.^1l'(; Y V 1:1)1 I I;< >1)A

határozat, ABH 1992, 77, 85. ; 11/1993. (II. 27.) AB hatáiozat, ABH 1993, 109, 110. ; 22/1999. (VI. 30.)AB hatirozat, ABH 1999, 176, 194-195. ; 18/2000. (VI. é.) AB határozat, ABH 2000, 117, 123. ].

[37] Az Alaptörvény ezt a g)fakorlatot teszi írott szabátlyá, amÍkor p. cikk (3) bekezdés] akkéntrendelkezik, hogy alapveto Jog más alapvetó }og érvényesülése vagy vakmely alkotmányos érték védelmeérdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, a2 elérnÍ kívánt célkl arányosan korlátozható. Ugyancsakíartahni a^onosság állapítható meg az Akptörvény I. cikkében és az Alkotmány 8. § (2) bekezdésében alényeges tartalom védelmét illetőeii.

[38] (... ) Az Alkotmánybíróság, hasonlóan más ídkotmánybüóságokhoz és az Emberijogok EurópaiBíróságához, valamint az EurópaÍ Bírósághoz, az alapjogok korlátozását a szükséges és arányos (vagycsak arányos) koditozás mércéjével vizsgilja. [6/1998. (III, 11.) AB hatarozat, ABH 1998, 98-99.;18/2000. (VI. 6.) AB hatiiozat, ABH 2000, 122-123, 130.]

[39] Ez a mércc, cllentctben az Alkotniánnyal, az Alaptöwényben kifejezett tételes alapon nyugszüi: azAlaptörvény I. dkk (3) beke^dése - az Alkotmáaybíróság korábbi gyakorlata, elsősorban a 30/1992. (\7r.26.) AB határo^at alapján [ABH 1992, 167, 171.] - meghatáro2za az alapjogok korláto^ásának feltételeit.

[40] Áz aIapJog korlátozásának s2ükségessége két elembol áU: a2 ftlapjog korlátozásának alkotmányos céltkeU követnie, és alkahnasnak kell lennie e cél elérésére.

[41] Az íirányosság (szűkebb értelemben) azt kívánja, hogy a szükséges korlátozás ne legyen több, mintamennyit a2 atkotmányosíin igazolt cél elcrcse megkíván. Különösen azt keU Ítt vizsgálni, van-e azalkoünányos cél elérésére kevesebb alappgi korlátozással járó megoldás, minE íimit aáott esetben atörvényhozó választott (... )"

16. Az alkotmánybÍrásági határozatok több esetben utaltak a hasonló tárgyban megjelent EJEB alapjogigyakorlatra. Az emberi jogok és az alapvető s^abadságok védclméről szóló, Rómában, 1950. november4-én kelt Egyczmény és az ahhoz tartozó nyolc kicgcszíto jeg}T2Őkönyv küurdetéséről szóló 1993. éviXXXI. törvénnyel a magyar jogrendszer részévé tett Európai Embcri Jogi Egyezmény (a továbbÍakbanEgyczmény) 8, Cikk. 1. pontjíi értelmcben:, ^AindenkÍnekjoga van ahho^ ho^y magán' és családi s/etéí, lakását e's kvek^séí tis^teletben tartsák."

Az Egyczmcny a vélcménynyílvánítás szabaáságáról szóló 10. CÍkkének 1. pontja szerint "Mificfefikhiekjoga van a vékménjnyihánüás s^abadságáho^ E^ a jo^ magában foglalja a véleményalkoíás s'ybadságát és a^információk^ es^ék megismerísének. és kö^jésének s^badságat ors^agbatárokra íekwtet ué/kül és anélkül, ho^y ebhehatósági s^et-v beavafko^híuso!!. E^ a Cikk nem akadályo^c^ ho^y a^ áliamok a rádió-, fekví^ó- i'agy moygoképválhhtok mfíködését engedélfe^esbe^ kössék."

Az Egyezmény idézett passzusának 2. pontja szerint"a kötele^ettségekke! és fe/elossé^el e^i'síijw-ó s^abadságQ k ^akorlása a töfvénjben megbaíáro^ötí, olyanahks^fíiségeknsk, fehétekkaek, koríáfo^ásoknak vagy s^aakciókwk vetheto alá, ameljek sy'fkseges inté^kedéseknekmhíSsíUnek e^)i demökratiki-is iársadahmban a nem^efbl^tonság, a teriiktí sértetknség, a kö^bi^fonsá^ a ^yvafgás va^yhwo^es megelo^se, a kö^egés^eg va^ a^ erkölcsök védehne, mások. jó hínieue vayy jowvedehie, a bi-^alwas étiesi<lésko^léséfsek megakadályo'^asa, vagy a bíróságQ k fekÍaféfyének, és páríaüanságánakfenntaríása cé/jából."

17. A'z. EmberiJogokEutópaiBíróságajoggyakorlata egyértelművé tette, hogy a családl életvonatkozásai, azérintett kapcsolatrendszere egyérteknűen a magánélethez való jog védelmét élvezik, ezen jogokmegsértése az Egyezmény 8. cikkelyének megsértését ^elenük (Couderc and Hachette FilipacchiAssocÍésvs Francc ügy 40454/07 § 99.) A fent hivatkozott ügyben, több azonos tárg^'ú űgyhöz hasonlóan a2 EJEBegyértebiűen rögzítette, melyek azok a szempontok, amelyet íi tagállami bü-óságokníik flgyelembe kellvenníük olyan esctbcn, amÍkor közérdeklődésre számot tartó ügyckben az érintett magánéletivonatkozásAÍníik védelme és a véleményn^vánítás szabadságfl ütközik egymással. Ezek a következok:

a) mennyíie Jáiul hozzá a sérelmezett cikk a kö2üg)'ek meg\^tatásához,b) mennyire ismert az éimtett személy,c) ki vagy mi a sérelmczett híradás títgyz iüetvc alanya,

10.'i5 IIUDAPKST, l''AI-K M I K SA l. 'TC'.A IS-20. 4 . i-:M I-;IiI';'r 7.

^WA/ -csá^st: é^n^: C7\^^<ü6;+3<i I 2üi> (H)l<> rROUA@BAtíS-TASXAni. Htl WWW. Ti AS.S-TArtXAni. 11l:

. ^s,'./, <&iMÍfAáSE

^ ^ y"-<"""""fl§i ;(i ^' \' 1-;111 I I;< >1)A"iSM-

6/10

d) núlyen az érmtett személy korábbi nyilvánossággal kapcsolatos imgatartása,e) a nyitvánosságra hozatal tiittahrLa, formája és módja,f) a nyilvánosságrfl hozott információk megszerzésének módja,g) az informácíók helyessége és valódisága (§ 93. ).

18. A jogerős ítélet viszont ncm foglalt áUást az indítványozó magánéletére, élettársának beazonosítására,családi kapcsolataira vonatkoíió közlések kapcsán a sxükségesség-arányosság kérdésébcn, vagyisszükséges volt-e és milycn índokok alapján az adott ügyben a közvélemény táJékoztatása során felfedniés nyilvánosságra hozni az ináítványozó legbclsőbb magánéletÍ vonEitko2ás;ut.

19. Nem foglalt állást a jogerős döntés abban sem, hogy si magánélet üyen mértékű feltárásával okü20ttsérelem arányos volt-e z magánéleti íidatok közreaáásával okozott nyüvánvaló hátrányhoz képest. A fenteinlített niAgánéleú vonatkozások kapcsán az adott akpjogi tesztet az indítványozó álláspontja szerint azclJárt bíróságok az ítclctck indokolása s^crint ncm végezték el, vag)r mérlegelésük eredményét nemjelenítették meg az indokolásban, ezzel konkrétan és tételesen megsértették az Alaptörvény I. cikk (3)bekezdcsének követelményeÍt. E^í a vÍ2Sgálatot a másodfokon eljárt bÍróság kizárókg a2 indínT ányozónevének közzétéíelével kapcsolatosan végezte el, és jutott arra a következtetésre, amely az elsőfokúbÍróság ítéletének részbenÍ megváltoztatásához vezetett.

20. Alapul vévc fent hivatkozott EJEB pggyakorlat következtetéscít, a bíróságoknak állást kellett volnafoglalniuk azokban a kérdéskörökben, hogy AZ alperes luiadásai mennyü'e járultak hozzá a kö2Üg)rekmegvitatásáho2 (a), értékelnÍ kellctt volna a híradások önkényességét, az Índítvanyozó magánszférájábatörtént kétségtelen beavatkozás szükségességét cs arányosságát (b), mérkgelnÍ kellett vohia mennyiie voltismert flz indítványozó a nyilvánosság számára, milyen volí korábbi nyÍivánossággal kapcsoktosmagatartása (c), mérlegekiie kellett volna milyen volt a nyüvánosságifi hozott ínformációkmegszerzésének módja, az Ínformációk hclycssége és valódisága (d). Az EJEB gyakorlata szerint aszükségesség-arányosság kérdéskörének vizsgálata során a fenü kérdéseket íiz ügyben fel kcllctt volnatenm, és azokra tészlctes válaszokat kellett volna adni annak érdekében, hogy állást lehessen foglalnimennyiben szükséges, és mennyiben arányos a magánélct sérchnére fllkahiias közlés nyil\ránosságrahozatala közérdeklőáésre számot tartó ügyekbei-i.

21. Az AlkoünánybÍróság korabbi híitarozfltai értclmébcn a sxükségcsscgi-arányossági tes2t során abíróságokníik az egyedi ügyben abban is állast keliett volm foglalniuk, volt-e az alkotmányos cél clérésérekevesebb alapjogi korláto2ással járó megoldás, mint anut adott esetben alperes alkalinazott, niüyen mas,olyan módon lehetett volna a közcrdeklódésre számot tartó könilmcnyekről tájékoztatni a közvélcményt,amely nem sérd a^ érmtettck magnnélet vcdelméhez fű'zodő jogait.

22. Indítványozó áUáspontja szerint ameUeEt, hogy az akpjogi tesztet a bíróságok elmulíisztották elvégezni,az adott ügyben döntésük pedig sérti az mdítványozó magánélet vcdeknéhez fűződő, AZ Alaptörvénybenvédett sdapjogát is.

ft) A cikkek hozzá árulása a közüg}'ek mcgvitatásáho2

23. A bíróságok a bíróí, ÍUetve alapjogi gyakorlat elveít aUíabna^va helytelen, alaptön'ényeUeaeskövetkeztetésre Jutottak. A bÍróságok nem vcttck figyclcmbe ugyanÍs, hogy egyrcszt az indítványozó nemrészese a.2 ítélet által hivatkozott közügynek, semn'ulyen módon nem érintett az ún. Questor-ügyben,büntctőügy nem máult eUene, sőt, a közérdeklőclésre vitathatatlanul s^ámot taitó büntetőügyben mégtanúként sem hallgatták ki a nyomozó hatóságok.

24. Attól, hogy felperes véleden folytán közös ismerose a közügy valódi szereplőjének, a fig)'elemközéppontjában alló , ÍUetve a közszereplönek minősülŐ Legfóbb Ugyésznek, fl felperesnem váUk sem közszereplővé. sem a közügy crintett)evé^ Súlyosan megalapozadan a bíróságokkövetkeztetése, miszerint az indÍtványozó magánéleü kapcsolatán cs munkahelyén keres^tülössxefüggésbe hozható a Questor-ügyben eljáró, iUet\l'e éíintett közszereplőkkel.

1Ü55 HUDAPl':<-i'r. I-'AI.K MIKSA ITTCA 18-20. 4. 1-:M i-:I. I'rF 7.

.ZwÍíz' t^e^St: é^^n^: ^VeKőíílú/:+3(i 1 ^(if> 001 <> TROnA@BASS-TASNAm. m~ ^WW. nASS-TASNAin. IIX-

7/lr

^^^^^ ^ :^^^^^^S^^i^^S^S^^D^^s^^. ^:^,^ht^á^nulfelfcu'ső^^^°^^^SS^SÍ^S^;Sl!k^^^:^=::^s^^^^^s:^^

26 ̂ ^^^^^^s^^^^^^y^^na7i:Ur;ap^;1S^^tö^^:, "^ö!tök^,a!PerK-^ta' fclS>P°<hirésridte:'Aa7kMlm^rh ^°Z^te,XS"arim^ lv,atól8a"Í nm" al!lp)a- es e2t a bír°SIáS ncm

modm"bcfofy^u;Z', n^^., %",°b!^mk:aP"ola^csa"^^^^^^ü^^^^:^^^^^^^ehTzhZnytóTegXpS^?^rm $Ta.,fenütítclt:hM^^s::s^ ^^^^^^^:sssss ^i^^s^.^=s%^ss^^^T^^^=^

z;Ss;ISSSB$%:^:s^^

28' ̂ SS^^^^^d:tt^^^^-lyek kotele. enség

:S?SS =É!Í??i§^s|iiss5saisj!]si^533?S?^Éɧ^=:§s==S^^^Ss ^^^^S'^EíB^íz?i^S^Ha:a:-!^^^^^^|^i:^%?^^^s?&Eh ÍS^Tc^ ̂ ^^^S^^C^k;^T^ÍC^Mk^^l'mgujs, gíro, s.,kn,. eüketqűk, j6I^emficn'&tén^^n1^^i;s PICCU tá'éko2tat-> kötele.

29' tl ̂ altöbb wb?"st,. í5, klfe)te,"e.-.ho8)'(lásd: Frcss02 and RM> v. P>nce fGCI, no.S^?5Es??S5ESI^^^^a^SbZ^l^lSM ::;:to^^mc8fo"tolts, gotken^^^

^^=:s^^^5SS^^

^05S I. UIMPKST, ,.. A,. K M, KSA l. TCA IB-ao. 4. ,. """.,<,. ,.^^:" .""... -^^""''"""'" rTr^^:

. RO,)A. u.t>.., -TASXAn,."l. WWW.",HB.T.... XAI".ut.+30 1 á<li) 001(1

/ /.. ^l^p-:, '7itMi^tl''SS",-^ ̂ y'^-fiij-

t . (>- V V I-:l)l 1 i<n>A

30. Az Índítványozó áüáspontja szermt köztudomású tény, hogy a nyomo^ást nem az üg^'észség, hanem anyomozó hatóssgok, legszélesebben elfogfldott közfelfogás szerint A rendőrség végzi, ahogy a jclenügyben is a BRPK hatáskörrel rendelkező eg^'sége látja el a nyomozási feladatokat, nem pedig azügyészség. \gy a körbcn a kérdcsfekcvés^ hogy miért nem került őrizetbe minél hamarabb a gyanúsÍtott,nem az ügyészség fekdíitelÍátását, hancm fl rendőrség feladateÜátását érinü. Talán ncm köztudomasú tény,de elvárható jogi ügyekbcn tollat ragadó újságírótól, hogy tudja, vagy tudomásának megfelelően leírja,hogy a2 ügyés'zség a gyanúsított őrizetbe vétele után a nyomozó hatóság javaslatára folytatJa le anyomozati bíróság előtt a gyanúsított előzetes letartóztatására irányuló eljárást és veszi át akényszerintézkeáés alkalmazása iránti indÍtvány }ogi képviseletét. A sajtó munkatársai számára pcdigráfláásu! teljesen elfogaáott és hétköznapinak mondharó tcny, hogy a. büntetőügy megindulása ésgyanúsított őfizetbe vcEelc, előzetes letartóztatása közÖtt (egészen szűk körű kivételektől eltekJunhre, mmtpl: tettenérés) több hónap, néhn több éves időmtervaUum is eltelik azzal, hogy a nyomozó hatóság abűncselekmény megakpozott gyanújához szükséges bizonyítckokat összeg)rűjtse és értékelje. Máshasonló, s2intcn nag}r sajtóvisszhíingot kapott ügyekben ez teljesen elfogadott cs nem vitatott tény volt.Felperes csak hivatko'zik a Sukoró-üg^rként elliÍresült ügyre, ahol a büntetőüg)' megindulásáról a sajtó mártöbb hónappal azelőtt tájékoztatta a nyÍlvánosságot, minüiog)' a gyanúsításokat a nyomozó hatóságközölte volna az érmtettekkel.

31. Az adott ctkk tartalma semmivel nem jámlt hozzá a Questor'ügy körülinényemek tisztá^ásához, nemadott sem teljekörű magyarázatot, sem az ádagolvasó s^ámára hasznos informádó adalékot az ügy lényegikérdésciie (ti. : hogy fordulhatott elő állaniilag részletesen szabályozott tőkepiaci kömyezetben ekkora.mértckű szabálytakn kcrcskedés, mik -h károsultak lehetőségei pénzük visszaszerzésére, mÍlyenintézkedéseket tett az állam a hasonló ügyck mcgclőzcscrc, kiket és milyen mulasztás tcrhel AV. ügykipattanása kapcsán), de még csak az üggycl kapcsoktos közvélekedés alakulásához sem Járult hozzá,hisvien semmilyen következtetést nem vont le a feltáct kÖrülményekből.

b) A híradások önkényessége, a szükscgesség és arányosság tcsztje

32. Indítványozó szerint a magánéletbe töiténő bcavatkozás önkényességének kérdése pusztán azon azidapon nem válaszolható meg, hog)' az érintett ügy magánéleti vonatkozású vagy van közcleü érintettsége.Közügyben, iüetve közcrdeklődésre számot fartó üg^-ben is mcgvídósulhat a magáncletbe valóbeíivatkozás önkényessége, mégpcdig íikkor, ha a scrclmczctt közlés anélkül ad közrc nyüvanvalóíin amagánéler szférájába tartozó információkat, hogy az a közügy megvÍtatása szempontjából szükséges,itletve az ekként okozolL screlem nem aiányos a téma meg\ritatáshoz íwodo közérdekbel, ahog)r erre azEJEB bírósági joggyakorlat és idczett hazaÍ alkotniánybírósági gyakorlat is rámutatott.

33. A Jogerős ítélet azt az érvct scm értékelte, hogy olyan körüknények között, amíkor eg)' nem közszereplőmagánszemély igazán érzékeny, különleges adata kerülliet az crintett nyilvánvaló akaratával ellenkezőmódon nyüvánosságra, a iTiinden tekintetben hiteies tá)ékoztfttás igénye ömmgában az indítváayozóálláspontja szerint másodlagos, A sajtó rés^éről ug)rams megvan a kcsőbbi lehetőség hitelességeigíizolásárs akkor is, ha bátkÍ az általa nyilvánosságra hozott adatokaí cafolnÍ próbálta volna akár anyilvánosság előtt, akár esedeges sajtóhelyi. -eígazítási eljárásbKn.

34. Arra a kérdésre tehát, hogy a saJtószabadság me^alósulásának úsztelctben tartása mellett a közvéleménytájékoztatása, mint kívánt ccl clcrhető ictt volna-e az érintett magáns^férájának minél kisebb mértékűsérebnével, - az mdíh'-ányozó és élettársának személyi azonosíthatósága meliő^ésével - indítványozóálÍáspontJa szerint a fenü okfejtcs alapján egyértelmű igen a vátasx. Ez a kérdés a magánéleti vonatkozásokaiányos sérclmével kapcsolatos, tehát a lehető legcsekélycbb korlátozással járt-e el a sajtá akkor, íimikoraz indítványozó magánéleri vonatkozásai sérelmének vcsxclyc nyilvánvalóan fcnnállt. A cikkektartatmával kapcsolatosan mcg csftk az íina irányuló törekvés vagy szándck sem volt felismerhető, hogy;t síijtó bármilyen módon törekedett volna a válíisztott témát oly módon betnutatni, hogy azzal azérintetteknek a szükséges, dc lchetŐ legcsekélyebb személyiségi jogi sérebnet okozza.

1055 I1UDAPI':S'J', ]''AI-lí MlKi-iA l-'l-t;A IW-30. 4. EMI-;I. KT 7.

^Uu, -c^e^n;+:j(i I 2(il> 0010

C^-WAtL:

IROnA^fíASS-TASXADT. Hl^

?>^S^U/WWW. IiASS-TASXADI. HV

/ ,.. -1^1.

^.í^flin; vv i':m 11,'< >D.\

10

35. Fentiek alapján - cllentétben a bíróságok álláspontjávíil - az indít\rányozó álláspontja szerint a gondosanmcrlegelt körülmények nem máokolták, hog)r az indítírányo2Ó élettársi kapcsolatát, személyisége egyébazonosítható Jegycit, magánéleúvonatko2ásait az alperes feUsmerhető módon nyüvánosságra hozza, ezzela döntés sérti az Índítranyozó magáncletvédelméhez fűződő alkotmányos jogait.

c) Indírranyozó ismertsége, nyüvános szereplése

36. Ncm volt vitatott, hogy azon kívül, hogy mdítványozó nem közszereplő, magánemberként sem hoztabárki által clérhctő móáon nyilvánosságra magánéletének séreknezett vonatkozásait. Ezáltal a sajtóbanmegjelent híradások olyan széles köiben, g}rakotlaülag országos nyilvánosság előtt tárták fel aindítványozó magánéletének legszemélyesebb vonatkozasíut, amely súlyosan és helyrehozhatadanuléiintették az mdítványozó privát szféráját, emberi méltóságát. Indítvsínyozó még csak nem is közismertszemélyiség, sohasem élt önként a nyilvános sajtómegjelenés lehetőségével, gondolatídt, magánéleténekvonatkozásait a szclcs nyilvanossággal sohasera os2totta meg.

d) Az információk megszerzésének módJa

37. A bíróságok a'zt sem értékelték, hogy a sajtó, iUenrc konkrétan a2 alperes milyen módon jutott hoz^á axÍndítványozó tmgánéleri adataihoz. Alperes ncm vitatta azt a felperesí állítást, hog)- nem a sa)tó saJátnyomozása, fekáró tevékenysége eredményeképp ptott az informáctók burtokába, hancm Vi indíh'-ányozóvéüietően egyik közeli tnunkatársA - eddig ncm ismert indokokból - tárta fel a sajtó munkatársai clott a2érintettek magánéletének részleteit, Az ftlperes munkatársaí még arra sem vették íi fáradtságot, hog;r azígy megszerzett, ömnagában lutelesnek még semmíképp nem tekinthető mformaclókat megn)rugtatómódon eUenőuzrék, az informátoi- elmonáásán kí\nil a facebook oldalra fcltöltótt fénykép ugyaiiis errenem volt objektíven alkalmas, az a s^ereplők valódi kapcsoktát még nem jellemc'ztc. Elvárható lett vokiaezen adatok eUenőrzése maguktól yz érintettektől is. Amennyiben aiperes a megs^crzett adatokat -hÍtdességc mcgfclelo alátámasztása céljából - ilycn módon eüenőrizte volna, és az indíh'-ányozót, valamÍntélettársát megnyílatkoztatta volna kapcsolatukra vonatkozó híresztelés valódiságáról, ez eg^'benlehetóséget bÍztosított volna az érÍntett feleknek mcgfelelő nyilatkozat megtételére, vagy legalábbálláspontjuk kifejtésére, íimelyre az alperes lehetőséget sem íidott.

38. Fenti okfcjtés Összefogklásaként indítvanyozó tehát továbbra is ana túvatkozÍk, hogy nevének, csalááikflpcsohtauiEik, magánéleti, munkahelyi adatainak engedélye nélküH nyüvánosságia ho2atala annakmdokoladanságán és szükségtelenségén kcresrtül önkényesnek, így mind a nemzetközÍ, mind a ha2ai bíróigyakorlatnak megfelelően Jogellenesnek tekmthető, amelyet a jogerős Ítélet nem észlelt, Ílletve tévcsencrtékclt,

V) A Kúria végzésével kflpcsohtos előadások

40. A Kúria végzése az indítványozó felülvizsgákü kérelmét hivfitalból, a kérelem érdemi vizsgálata nélkülutftsÍtotta el, így a vcgzés nem fórtalmaz érdemi döntést. Ezért a Kúria vég-zésével kapcsolatosan az Abt\".52. § (1) bekezdcsc rendelkezései akpján megkÍvánt mdokolást AZ mdíh'ányozó nem tud előterjesztem, avégzéssel kapcsolatosan a jogerős döntcsre vonatkozó okfejtését tartja fenn.

VI) IndÍtvány befogadásának feltételeí

41. Indítványozó a Kúria vcgzcsét 2018. január 30. napján vcttc át, igy a panasz elŐterjesztésére az Abtv. 30.§ (1) bekezdésében megszabott 60 napos hatáiidő az Üg^riend 32. § (4) bekezdésérc is figyelemmelmegtartott.

42. Az Abtv. 27. § b) pontjanak alkaknflzása szempontjából az indítványozó által hivatkozott hiányosságokés hibák w. indítványozó Alaptörvcnyben rögzített jogának sérelmet valósítják meg. Az Abtv. 29. §alkalmazása szempont}ából az m.dítvínyow véleménye szerint a jogerős döntcsnck a2 indíh'-ánybankifejtctt al;iptórvén)f-cllcnessége a bÍrói döntést érdcmben befolyásolta, a perben felvctctt főbbjogkérdéseket alíipvetően érintette.

7

KÍ. -tR firnAPI^ST, FAI. K: MIKSA 1-'1'<:A IS-ÜO. 4, I-;MIi], KT 7.

é-fníu?: l7ví?^{ÍA/-:IA^CÍA^ 'tX^/Ő4t:+;1(-> 1 Zfi)! 0010 IRODA@BArtS-TASXADI. IITT WWW. BAi-iK-TASXAm. 1IV

/JM-Í "> "Mf. (; V V f-. lt} u;

"ÍM^...JIi ró/^

IM*r iNwn 11 u ulfeff>nEmLjniijiuuyw)!ii. AiliAiAisu

43. TekÍntettcÍ az Abt\". 27. §, és az Ügyrend 30. § (2) bcke^dése rencíelkczéscirc, s jogerős ítélettül üzembeiitovábbi jogoivoslAtn^k nitics helyc, a fclülvizsgáisd kérelmcl: pcdig a Kuria clurnsította.

44. Jndítványozó y/, Abtv. 52. § (5) bekexdésének lendelkezései al^pján íikként nyi latkozDí, hogy az

m<:lkv;in)-bíin s^creplö sxcmélyes adfltai ke^eléséhez, nyílvánosságra hozatal^ho?, nem járuí liöx^á.

45, Jelcn Índítranyhoz csatolásr^ kf.-iüitck a^ alábbi meÜékletek:ügyvédi mcghatahTia^ás

a2 ínclítványozó keresetlcvcle

az ebiófokon eljárt Főv;írusi Tön-ényszék Ítéletca Fővárosí Itélötábla ítclcte

fi Kuriíi végzése/

:st, 2018, februáil8. /. /,

4-Tisztelettcl. ' OGYVÉDI ffiODA

105SBllda)ies>, Falk Miksa ll. 18-20.4. Kmelet7-Indítványoíió képviseletében:

4^4Basii és Tíismdi Ügyvédi Irods i-dr, Bass Usztó üg\"t, 'éá

i(>^ri isrnAPKST, I'AI. ÍÍ MIIÍ^A (. -'I'CA iw-ü<>, -i. KM KI.M'J' T.

J'^^oít. í iy^^-ft: ^'Í/IA^; JVét^fííC-.+:i<; ] ^(i0 001Ü MtOI^A^IlASy-'rASNADT.IIl' \V ~\V \^~. IIA ̂ S-'I-A ̂ -\', M>1. 111'