Post on 27-Jan-2017
Tartalom A kultúraváltás és az új alapkészségek kapcsolata A 21. században elvárt alapkészségek új értelmezései
21. századi alapkészségek (World Econmic Forum) A kvalitatív összehasonlító vizsgálat jellemzése Kulcskompetencia-felfogások a nemzeti tantervekben
Észtország Finnország Magyaroszág
Összegzés a továbblépéshez Digitális átállás Tanulásikörnyezet-felfogások
Az információs kultúra viszonya más kultúrákhoz
Forrás: Z. Karvalics, L. (2012). Információs kultúra , információs műveltség – egy fogalomcsalád értelme, terjdedelme, tipológiája és története. Információs társadalom. 12. évf. 1. sz. http://epa.oszk.hu/01900/01963/00036/pdf/EPA01963_informacios_tarsadalom_2012_1_007-043.pdf
Kultúra
Információs kultúra
Digitális kultúra-Nem digitális kultúra
Hálózati kultúra
Ország / Régió/ Szervezet Dokumentum É v
Európai Unió
Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciái- Európai Referencia Keretrendszer 2004
Ajánlás az Európai Parlament és Bizottság 2006. december 18-i kulcskompetenciák az élethosszig tartó tanuláshoz 2006
„Oktatás és képzés 2010” program implementálása 2010
UNESCO Kommunikációs készségtérkép 2008
ASCD – P21 Partnerség a 21. századi képességekért modell 2008; 2015
ISTE Globális tanulás. Nemzeti oktatástechnológiai sztenderd tanároknak és tanulóknak
2008; 2017
ATC (Assessment and Teaching of 21st Century Skills)
A 21. századi készségek meghatározása (Binkley, Erstad, Herman, Raizen, Ripley és Rumble, 2010) 2010
OECD - CERI Új évezred tanulói projekt: az IKT és a tanulás kihívásai-
2010-2012
NAEP (National Assessment of Educational Progress)
A 21. századi készégek értékelése és tanítás(Griffin, McGaw és Care szerk.) 2012
ITL (Innovative Teaching and Learning)
21. századi kompetenciák és tanulási stílusok. ‘LEAP21’ 2012
World Economic Forum (WEF) 21. századi alapkészségek konstellációja 2015
Az összefoglalás alapja: Binkley, Erstad, Herman, Raizen, Ripley és Rumble ( 2010): Draft White Paper 1. Defining 21st century skills. URL:http://cms.education.gov.il/NR/rdonlyres/19B97225-84B1-4259-B423-4698E1E8171A/115804/defining21stcenturyskills.pdf
Forrás: WORLD ECONOMIC FORUM (2015): New vision for education. Unlocking the potential of technology. Wold Economic Forum. Committed to imroving the state of the wold. Prepared in collaboration with The Boston Consultuing Group. 2015. URL: http://www3.weforum.org/docs/WEFUSA_NewVisionforEducation_Report2015.pdf
A kvalitatív, összehasonlító vizsgálatKutatási cél A digitális átállás többszempontú oktatási vizsgálata.
Kutatási kérdés Milyen kulcskompetenciák fejlesztését tűzték ki célul a nemzeti alaptantervekben?
Kutatás jellegeösszehasonlító, komparatív pedagógiatartalomelemzés módszereidiografikus funkció
Módszere kvalitatív, nem (non) reaktív módszer indirekt megfigyelés
Kutatási stratégia induktív
Mintavételi stratégia szelektív mintavétel
Kvalitatív adatkorpusz nemzeti tantervek
Kutatás eszközrendszere MaxQda tartalomelemző szoftver
Kódolási folyamat induktív és deduktív kódolás
Metodológiai követelmények
ObjektivitásMegbízhatóság: következetes adatkezelés,, kvantifikációteljes dokumentáció, átláthatóságÉrvényesség: módszertrianguláció reflexivitás, dokumentáció, kumulatív érvényesség: interkódolás,
Kimenet Idézetmátrix; fogalomtérkép (gráf)
Részlet Racsko Réka (2016): Összehasonlító vizsgálatok a digitális átállás módszertani megalapozásáról c. doktori disszertációból
A transzverzális kompetencia a tudás, készség, érték, attitűd és akarat egységére utal. A kompetencia egy adott helyzetben alkalmazott tudás és képesség alkalmazását jelenti. Az, ahogyan a tanulók a tudásukat, a készségeiket, képességeiket alkalmazzák, meghatározott az általuk vallott értékek és attitűdök által. A transzverzális kompetencia a különböző területeken megszerzett tudás és készségeket foglalja magában, az egyén személyes fejlődése, tanulása, munkája és állampolgári aktivitása során hosszú távon. (National Core Curriculum for Basic Education. Finnish National Board of Education. 2014. 33. o.)
A 3 ország kulcskompetencia-rendszerének összehasonlítása
Észtország Finnország Magyarországáltalános kompetencia transzverzális kompetencia kulcskompetencia
digitális kompetencia IKT-kompetencia digitális kompetencia
szociális és állampolgári kompetencia öngondoskodás és mások gondozása, a mindennapi élet szervezése
szociális és állampolgári kompetencia
önszabályozó kompetencia
vállalkozói kompetencia vállalkozói és munka világa kompetencia
kezdeményező-képesség és vállalkozói kompetencia
matematika, a természettudományos és a technológia kompetencia
matematikai kompetencia
természettudományos és technikai kompetencia
tanulás tanulása kompetencia gondolkodás és a tanulás megtanulása a hatékony, önálló tanulás
kulturális és érték kompetencia kulturális kompetencia, interakció, önkifejezés
esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség
kommunikációs kompetencia multiliteracyidegen nyelvi kommunikációanyanyelvi kommunikáció
részvétel egy fenntartható jövő építésében
Összegzés a továbblépéshez Az iskolai tanításnak figyelembe kell venni korának kultúráját,
különben nem teljesíményekre kész készségeket, hanem teljesítményzavarokat hoz létre. (Gyarmathy, 2012)
• Változtatásokra és nem diagnózisokra van szükség. • A digitális pedagógia modelleknek figyelembe kell venniük a kultúraváltást, és
adaptívan kell hozzá alkalmazkodni.• A tanulási környezeteket ennek megfelelően kell kialakítani.• A hatékony digitális átállás folyamatához szükség van stratégiai szintű tervezésre
mind a nemzeti stratégiák, mind a szakpolitikák (policyk) , mind a nemzeti tantervek szintjén.
• Összességében, ha ezek a modellek, ha 1-1 modulként beépülnek a digitális átállás stratégiai tervébe, túl vagyunk a folyamat nehezén, hiszen megvalósulnak az elvárt új tanulási környezet azon elemei, amelyek a mezo-és mikroszinten eleget tesznek ezen feltételeknek.
Gyarmathy Éva (2012): Ki van kulturális lemaradásban? In: Digitális Nemzedék Konferencia Tanulmánykötet. ELTE, Budapest. 9−16.
A digitális átállás fogalmi keretei
A digitális átállás alatt tehát azt a folyamatot értjük, amely során: az IKT-műveltség kiteljesedése valósul meg, a humán teljesítménytámogató technológia eszközrendszerének
alkalmazásával, az információs társadalom technológiáinak (IKT-eszközök)
elterjesztése és integrálása révén. Ennek során kiemelt szerepet kapnak :
az eszközök és azok virtuális környezetei (applikációk, internet), ill. azok a készségek és kompetenciák, amely révén ezen elemek magabiztos, kritikus és problémacentrikus alkalmazása valósul meg,
a tanulás-tanítás céljából, a tartalomhoz való kötöttség nélkül, a megfelelő oktatási célokhoz kapcsolódó új tanulási környezetek
kialakítása révén.Racsko Réka (2016): Összehasonlító vizsgálatok a digitális átállás módszertani megalapozásáról. Doktori disszertáció 2016.